Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. OM azonosító:

2013. HÉVÍZI ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. OM azonosító: 037 535

Tartalomjegyzék 1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 8 1.1 A szabályzat célja, tartalma... 8 1.2 A szervezeti szabályzat hatálya, érvényessége... 10 1.3 A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai... 10 2 Az intézmény adatai... 11 3 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 12 3.1 Szakmai alapdokumentumok... 12 3.1.1 Szakmai alapdokumentum... 12 3.1.2 Pedagógiai program (általános iskola, alapfokú művészetoktatás)... 12 3.1.3 Alapfokú Művészetoktatás intézményegység programja... 13 3.2 A szervezési dokumentumok és a nyilvánosság... 13 3.2.1 Az éves munkaterv... 13 3.2.2 Tantárgyfelosztás... 14 3.2.3 Órarend és terembeosztás... 14 3.2.4 Felügyeleti beosztás / ügyeleti rend / helyettesítés rendje, időbeosztás... 15 3.2.5 A dokumentumok kötelező nyilvánossága... 15 3.3 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata... 16 3.3.1 Kiadmányozás, aláírás és bélyegzőhasználati jogosultságok... 16 3.4 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 17 3.5 Az iskola szervezeti felépítése és vezetés... 17 3.5.1 Az intézmény szervezeti egységei... 17 3.5.2 Szervezeti egységek kapcsolattartása... 18 3.5.3 Az intézmény vezetője... 19 3.5.4 Az intézményvezető jogköre... 19 3.5.5 Az intézményvezető felelőssége... 20 3.5.6 Vezető helyettesek és vezetőség... 20 3.5.7 A vezető helyettesek jogköre és felelőssége... 20 3.5.8 A vezetők igazgató, igazgatóhelyettes - kapcsolattartása és akadályoztatás esetén a helyettesítési rendje... 21 3.5.9 Az intézmény vezetősége... 22 2

3.6 A vezetés szerkezete... 24 4 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE... 25 4.1 Az intézmény általános rendje, nyitva tartása... 25 4.2 A tanév helyi rendje... 25 4.3 A tanítási órák rendje... 26 4.4 Óraközi szünetek rendje... 26 4.5 A házirend... 27 4.6 A vezetők munkarendje... 28 4.7 Az alkalmazottak általános munkarendje... 28 4.8 A pedagógusok munkarendje... 29 4.8.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 29 4.8.2 Neveléssel- oktatással lekötött rész... 29 4.8.3 A munkaidő többi részében ellátott feladatok... 30 4.8.4 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása... 31 4.9 A pedagógusok felügyeleti rendszere... 31 4.10 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 32 4.10.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 33 4.11 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 33 4.12 A dolgozók kijelölésének és megbízásának elvei... 33 4.13 Munkaköri leírás-minták... 34 5 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 35 5.1.1 A napközi, és tanulószobai foglalkozás... 35 5.1.2 Diákkörök... 36 5.1.3 Az iskolai sportkör... 37 5.1.4 Az iskolai énekkar... 37 5.1.5 A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap... 37 5.1.6 A tanulmányi kirándulás, erdei tábor... 37 5.1.7 A kulturális rendezvények... 38 5.1.8 Tanfolyamok... 38 5.1.9 Szervezett külföldi kapcsolatok... 39 5.1.10 Képességkibontakoztatás, felzárkóztatás... 39 5.1.11 A foglalkozásra jelentkezés szabályai... 39 3

5.1.12 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való jelentkezés iránti kérelmek elbírálása.... 39 6 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE... 40 6.1 A belső ellenőrzés célja... 40 6.2 A pedagógiai ellenőrzés területei... 41 6.3 A belső ellenőrzésre jogosultak... 41 6.3.1 Az intézményvezető ellenőrzési tevékenysége... 42 6.3.2 Vezető helyettes, középvezetők hatásköri ellenőrzése... 42 6.3.3 Igazgató helyettes ellenőrzési tevékenysége... 42 6.3.4 A munkaközösség vezetők ellenőrzési feladatai... 43 6.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái... 44 7 ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATAI... 44 7.1 Alkalmazotti jogok... 44 7.2 A belső kapcsolattartás formái... 44 7.3 A nevelőtestület... 45 7.3.1 Nevelőtestületi feladatok... 45 7.3.2 A nevelőtestület jogkörei... 46 7.3.3 Átruházott jogkörök... 47 7.4 Szakmai munkaközösségek... 48 7.4.1 A munkaközösségek feladatai... 48 7.4.2 A szakmai munka-közösség vezetőjének jogai... 49 7.4.3 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 49 7.5 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 50 8 AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE... 51 8.1 Az iskolaközösség... 51 8.2 9.2 A munkavállalói közösség... 51 8.3 Diákközösségek... 51 8.3.1 Osztályközösségek, tanulócsoportok... 51 8.3.2 Diákkörök... 52 8.3.3 Diákközgyűlés, iskolagyűlés... 53 8.4 Diákönkormányzat... 53 8.4.1 Diákönkormányzati jogok... 54 8.4.2 A diákönkormányzattal való kapcsolattartás... 56 4

8.5 A tanulói véleménynyilvánítás... 56 8.6 Az ifjúságvédelmi felelőssel való kapcsolattartás... 57 9 SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK... 57 9.1 Az SZM jogkörei... 58 9.2 A szülők tájékoztatása... 59 9.2.1 Szülői értekezletek rendje... 59 9.2.2 Szülői fogadóórák rendje... 60 9.2.3 Nyílt órák, nyílt napok... 60 9.2.4 Iskolai honlap... 61 9.2.5 A szülők írásos tájékoztatása... 61 10 KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA... 63 10.1 Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:... 63 10.2 A fenntartóval való kapcsolat... 63 10.3 Oktatási intézményekkel való kapcsolat... 64 10.4 Intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolat... 64 10.5 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat... 65 10.6 Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolat... 65 11 TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK KAPCSOLATA... 67 11.1 A tanulói jogviszony létesítése... 67 11.2 Tanulói jogok... 67 11.3 Tanulói kötelezettségek... 68 11.4 A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák... 68 11.4.1 Az osztályozó vizsga rendje... 69 11.4.2 Különbözeti vizsga... 69 11.4.3 Pótló vizsga... 69 11.4.4 Javító vizsga... 70 11.4.5 vizsgákra való jelentkezés rendje, a vizsgák rendje, és követelményei... 70 11.5 Művészeti alapvizsga és a záróvizsga... 71 11.6 Magántanuló... 71 12 HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK, ÜNNEPÉLYEK RENDJE... 72 12.1 A hagyományápolás célja... 72 12.2 Az intézmény hagyományos rendezvényei... 72 12.2.1 Történelmi, kulturális-művészeti jellegű hagyományaink... 73 12.2.2 Kulturális-művészeti jellegű hagyományaink... 73 5

12.2.3 Közösségi hagyományaink... 74 12.2.4 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 74 12.3 Hagyományőrző feladatok, külsőségek... 75 12.4 Az ünnepélyek, megemlékezések lebonyolításának alapelvei, rendje... 76 13 A INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE... 77 13.1 Intézményi védő előírások... 77 13.1.1 Látogatási rend... 77 13.1.2 Védő előírások... 77 13.1.3 A tanulóbalesetek érdekében ellátandó feladatok... 77 13.1.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 79 13.1.5 Bombariadó... 81 13.2 A dohányzással kapcsolatos előírások... 82 13.3 A helyiségek használati rendje... 82 13.3.1 Alkalmazottak és tanulók helyiség használata... 82 13.3.2 A szaktantermek használati rendje... 82 13.3.3 Berendezések, felszerelések használata... 83 13.4 Bérbeadási rend... 83 13.5 Karbantartás és kártérítés... 83 14 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR... 84 14.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 84 14.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 84 14.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 85 14.3.1 A könyvtár szolgáltatásai... 85 14.3.2 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja... 86 14.3.3 A szolgáltatások igénybevételének feltételei... 86 14.3.4 A könyvtárhasználat szabályai... 86 14.4 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje... 86 14.5 A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata... 86 14.6 A könyvtár szervezeti és működési szabályzata... 86 15 A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS... 87 15.1 Az egészségügyi ellátás.... 87 15.2 A mindennapos testnevelés formái... 88 15.3 Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás... 89 6

16 A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI... 90 16.1 Fegyelmező intézkedések... 90 16.2 Vétkes és súlyos kötelességszegés... 90 16.3 A fegyelmi eljárás... 91 16.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 92 17 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 93 18 EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 94 18.1 A tiltott és megengedett reklámtevékenység... 94 19 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 95 20 MELLÉKLETEK... 98 20.1 számú melléklet - Munkaköri leírások... 98 20.2 számú melléklet - Könyvtári SZMSZ... 125 20.3 számú melléklet Szabályzat a tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjéről... 139 20.4 számú melléklet A dolgozók teljesítményértékelése... 149 20.5 Számú melléklet- Az ellenőrzés hatáskörei... 161 20.6 számú melléklet Az iskola ellenőrzési rendszere... 163 7

1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1 A SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat / továbbiakban SZMSZ/ határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Célja, hogy meghatározza az intézmény / szervezet / számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítését a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, 8

a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védő, óvó előírásokat, bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. az iskolai egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, 9

az iskolai könyvtár SZMSZ-ét a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. 1.2 A SZERVEZETI SZABÁLYZAT HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGE A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.(nkt.25. (4). A HÉVÍZI ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület...év...hó...napján fogadta el. 1.3 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. évi (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 229/2012. (VIII. 28.) kormány rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Végrehajtási rendelet ) (módosította a 315/2012. (XI.13.) Kormány rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 10

2 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hévízi Illyés Általános Iskola Székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. Oktatási azonosítója: 037 535 Helyrajzi száma: 1089/2 Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Nádor utca 32. Működtető neve: Hévíz Város Önkormányzata Működtető székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. Az intézmény típusa: összetett iskola általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás További adatok a hatályos szakmai alapdokumentum szerint. 11

3 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 3.1 SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum a pedagógiai program a szervezeti és működési szabályzat a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve tantárgyfelosztás, órarend egyéb belső szabályzatok (ügyeleti rend, helyiségek, eszközök használatának rendje). 3.1.1 Szakmai alapdokumentum A Szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. A szakmai alapdokumentum tartalma: az alapító, a fenntartó, működtető neve és címe / székhelye / az intézmény neve, címe / székhelye / tagintézménye, telephelyei, típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési és használat joga, az évfolyamok száma, a maximális gyermek / tanuló / létszám. 3.1.2 Pedagógiai program (általános iskola, alapfokú művészetoktatás) A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot melynek tartalma: Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. 12

Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 3.1.3 Alapfokú Művészetoktatás intézményegység programja Részletes tartalmat a Pedagógiai Program tartalmazza. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.2 A SZERVEZÉSI DOKUMENTUMOK ÉS A NYILVÁNOSSÁG 3.2.1 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv tartalma: fejlesztési feladatok, tevékenységek megnevezése, a kitűzött időpontok és határidők dátuma, 13

a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolása. éves ellenőrzési terv. ünnepek és megemlékezések az előző tanév értékelése, helyzetelemzés mérési eredmények, programterv 3.2.2 Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit a pedagógia irányításért felelős igazgató tanévenként készít el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok név szerinti végzettségét, szakképzettségét, feladatait: a megtartandó tanórákat, tanórán kívüli foglalkozásokat, órakedvezményeket, intézményi szintű összesítést. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magába foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását. 3.2.3 Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán / foglalkozáson / kell részt venni. Órarend készítés szempontjai: egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága. A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét, a kijelölt helyiségeket, tantermeket, előadókat tünteti fel. 14

3.2.4 Felügyeleti beosztás / ügyeleti rend / helyettesítés rendje, időbeosztás A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és a baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyletre a pedagógusokat. 3.2.5 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: Az intézményi könyvtár, a vezetői és a vezető helyettesi iroda. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: Pedagógiai program. SZMSZ. Házirend. Éves munkaterv. Pedagógus felügyeleti beosztása. Belső szabályzatok. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek! Ezen dokumentumok megtalálhatók még: - a fenntartónál - a tanári szobában - a könyvtárban - az igazgató és helyettesi irodában - és az irattárban - az iskola honlapján. 15

3.3 AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA ÉS LENYOMATA Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészei Iskola 8380 Hévíz, Kossuth u. 2. Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészei Iskola 8380 Hévíz, Kossuth u. 2. (középen a köztársaság címere) 3.3.1 Kiadmányozás, aláírás és bélyegzőhasználati jogosultságok Az iskolai ügyekben a kiadványozás joga az iskola igazgatóját illeti meg, melyet bizonyos területeken átruházhat. Iskolai ügyben kimenő valamennyi ügyirat, levelezés, csak cégjelzéses levélpapíron, vagy az iskola általános hosszú bélyegzőjével fejlécezett levélpapíron intézhető. A közoktatási intézmény képviselője a köznevelési törvény szerint megbízott; intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársának. Az általános aláírásra való jogosultságot az alábbiak szerint szabályozom: - az igazgató valamennyi ügyben, amely az intézménnyel összefügg - az igazgatóhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben, - a GAMESZ gazdasági vezetője az iskolát érintő gazdasági ügyekben, - az iskolatitkár a tanulói igazolási ügyekben, Az intézményi bélyegzők használatára és aláírásra az alábbi dolgozók jogosultak: Iskolai bizonyítványok, azok másolata: Ezen okmányok aláírója csak az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint bélyegzővel ellátva lehet kiadni Az iskolát érintő szakmai igazolásnál: az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint bélyegzővel ellátva lehet kiadni. Tanulókkal kapcsolatos igazolási ügyekben: az iskolatitkár jogosult az igazolások kiadására. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, 16

az osztályfőnök az év végi osztályzatok törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.4 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 3.5 AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉS Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. 3.5.1 Az intézmény szervezeti egységei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelvei, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői (lsd. 1.számú melléklet) 1. számú egység: Felső tagozat vezetője: 1. sz. igazgató helyettes 2. számú egység: Alsó tagozat vezetője: 2. sz. igazgató helyettes 17

3. számú egység: Művészeti intézményegység vezetője: 3. sz. igazgató helyettes 3.5.2 Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. 1. Táblázat A munkatársak együttműködése Az együttműködés formái Munkaközösségek 1.Társadalomtudomány 2. Természettudomány 3. Készségtantárgyak 4. Matematika, ( fizika, informatika) 5. Idegen nyelvi 6. Osztályfőnöki 7. Alsó tagozat magyar 8. Alsó tagozat matematika Tagjaik az adott tanévben a tantárgyat tanító pedagógusok. Egy osztályban tanító tanárok megbeszélései Ülések száma évente 3 feladattól függően ennek gyakorisága nőhet 1.- 2 havonta magatartás és szorgalom elbírálása Munkatársi megbeszélések Évente 1-2 alkalommal Tevékenység Tanterv beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai ( Bemutatók, ötletbörzék) Magatartás, szorgalom értékelése Információk átadása a Szöveges értékelés összehangolása Közös célképzés, jövőkép, küldetésnyilatkozat. fejlesztési tervek összehangolása Elvárt eredmény Mérési feladatok összehasonlító elemzése Bevált módszerek terjesztése Az egyéni értékelésszerepe növekszik Nevelési problémákra konszenzuson alapuló megoldása A munkatársak 90%-a elkötelezett az intézményi fejlesztések iránt. 18

Az együttműködés formái Ülések száma Tevékenység Elvárt eredmény Intézményegység vezető megbeszélések Iskolai munkatervbe n meghatározot tak szerint intézményi működés összehangolása ellenőrzött működés. 3.5.3 Az intézmény vezetője Az intézményvezető, a közoktatási törvény feltételeinek megfelelő személy kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: Az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség. Pedagógus szakvizsga. Pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás. A szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményét. 3.5.4 Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása, döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, tankönyvrendelés szabályozása. 19

szaktárgyi mérések szervezése külső szakértők bevonása, intézményi törvényességi vizsgálatok szervezése külső szakértők közreműködésével 3.5.5 Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért, a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért, munka és tűzvédelemért / átruházás / Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 3.5.6 Vezető helyettesek és vezetőség Az intézményvezető feladatait vezető helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaknak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezető helyettes felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját. A helyettesek számát a közoktatási törvény szabályozza. Az alapfokú művészoktatási feladatok ellátását tagozatvezető irányíthatja. 3.5.7 A vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed mindazon területekre amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az 20

intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 3.5.8 A vezetők igazgató, igazgatóhelyettes - kapcsolattartása és akadályoztatás esetén a helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel, illetve a munkaköri leírásoknak megfelelően szabályozott. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői és vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az 1.sz.igazgató helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat 2.számú. táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A vezetők helyettesítésének rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató 1.sz. igazgató helyettes 2.sz.igazgató helyettes 3.sz.igazgató helyettes Magyar munkaközösség vezető Matematika munkaközösség vezető Természettudományi munkaközösség vezető Idegen nyelv munkaközösség vezető A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) 1.sz.igazgató helyettes 2.sz.igazgató helyettes 3.sz.igazgató helyettes Magyar munkaközösség vezető Matematika munkaközösség vezető Természettudományi munkaközösség vezető Idegen nyelv munkaközösség vezető Készségtárgyak munkaközösség vezető 21

Készségtárgyak munkaközösség vezető Alsós munkaközösség vezető Alsós munkaközösség vezető Rangidős ügyeletes tanár A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 3.5.9 Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattévő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettesek, szakmai munkaközösség-vezetők, művészeti intézményegység-vezető. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési 22

lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 23

3.6 A VEZETÉS SZERKEZETE Igazgató 1. sz. igazgató 2. sz. igazgató 3. sz. igazgató Iskolatitkár Szakszolgálat Pedagógiai asszisztens helyettes helyettes helyettes (művészetoktatási intézményegység vezetője) logopédus pszichológus gyógytestnevelő fafúvós zongora rézfúvós hegedű szolfézs néptánc dráma pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus napközi alsós alsós felzárkóztató csoport pedagógusai matematika magyar gyógypedagógus mk. vez. mk. vez. pedagógusok pedagógusok fejlesztő pedagógus matematika társadalomtud. természettudományi idegen nyelvű készségtantárgyak osztályfőnöki könyvtár mk. vez. mk. vez. mk. vez. mk. vez. mk. vez. mk. vez. pedagógusok pedagógusok pedagógusok pedagógusok pedagógusok osztályfőnökök könyvtáros pedagógus 24

4 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 4.1 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDJE, NYITVA TARTÁSA A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a portás feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: védeni a közösség tulajdonát, megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket. Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6 30-20 00 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 7 30-16 30 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény - rendezvény hiányában - zárva tart. A zárásért a portás a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. A művészeti oktatás 12 30-19 00 -ig tart. A szombati foglalkozások a művészeti oktatás esetében lehetségesek. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az iskolavezetői ügyeletet hetente kell megszervezni. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak a portán felmutatott és leadott írásos vezetői, vezető helyettesi, szaktanári vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el! A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portásnál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 4.2 A TANÉV HELYI RENDJE A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendről az oktatásért felelős miniszter rendelete tanévenként rendelkezik. 25

A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: a nevelőtestületek értekezletek időpontja, a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, a vizsgák / felvételi, osztályozó, javító, különbözeti / rendje, a tanítási szünetek időpontja / a rendelet kereteihez igazodva /, a bemutató órák és foglalkozások rendje, a nyílt napok megtartásának rendje és ideje. A tanév helyi rendjét, a munka és balesetvédelmi oktatással együtt, az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. 4.3 A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A napi tanítási idő 8 órától 13óra 30 percig tart a heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. " 0. " óra csak külön engedéllyel tartható. / A választható tanórákat 17 óráig be kell fejezni./ Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A művészeti oktatásban résztvevők tanórái 12 30-19 00 -ig tartanak. A tanítási órák időtartama: 45 perc/, a művészeti iskolában egyéni óra 30 perc. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 4.4 ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE Az óraközi szünetek időtartama 5-15 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! 26

Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint a szabad levegőn - az udvaron - töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Művészeti oktatás esetén a tanórák összevonhatóak, tömbösíthetőek. Az étkezést 11.45 perc és 14.00 óra között kell lebonyolítani. Óra Jelző csengetés Becsengetés Kicsengetés Szünetek 1. 7:45 8:00 8:45 10 2. 8:55 9:40 15 3. 10:00 10:45 15 4. 11:00 11:45 10 5. 11:55 12:40 5 6. 12:45 13:30 4.5 A HÁZIREND Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét a házirend határozza meg. A házirend betartása - a pedagógiai program megvalósítása érdekében - minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja: (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. ) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, 27

elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a igazgató hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításkor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 4.6 A VEZETŐK MUNKARENDJE Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 4.7 AZ ALKALMAZOTTAK ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető készíti el és hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, - a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 28

Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. 4.8 A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8- órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák / foglalkozások elcserélését /szívességi helyettesítés/ a vezető helyettes engedélyezheti, de köteles jelenteni a vezetőnek. 4.8.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 2013. szeptember 1-jétől alapvetően átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. [2011. évi CXC. törvény 62. (5) (6) bek ] A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a nevelésseloktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke a munkáltató döntésétől függően heti 22-26 óra között lehet. Kötött munkaidő32 óra a 40 óra 80%-a, amelyet az intézményben kell eltölteni,az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Korm. 18. (3): a tanítási és egyéb feladatok elosztásánál is arányosság és egyenletesség követendő. Neveléssel- oktatással lekötött rész Fennmaradó rész a kötött munkaidőből Kötetlen munkaidő 8 óra 4.8.2 Neveléssel- oktatással lekötött rész Tanórai és egyéb foglalkozások a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, 29

e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 4.8.3 A munkaidő többi részében ellátott feladatok A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 30