KÉPTÁR Őskor, Ókori Egyiptom, Ókori Mezopotámia 22 dia tartalomjegyzékkel oktatási segédanyag, 2014 Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Összeállította: Bánlaki Ildikó
ŐSKOR 1. Stonehenge bronzkor
ŐSKOR 2. Stonehenge légifotó
ŐSKOR Willendorfi Vénusz felső paleolitikum Kr. e. 30 000 k. Bécs, Naturhistorisches Museum Az ábrázolások középpontjába a szexualitás és a termékenység került abban a hitben, hogy így biztosíthatják a csoport fennmaradását. 3. A híres Vénusz-szobrocskák igen nagy területről kerültek elő. Készítésükhöz sokféle anyagot: mamutagyart, agancsot, csontot, követ és agyagot használtak. Szinte kivétel nélkül ugyanolyan jellegzetességeket mutatnak: nagyméret melleket és hangsúlyozott fartájékot. Legtöbbjükön a nemi szervet erőteljesen hangsúlyozták, míg a fejüket és végtagjaikat általában elnagyoltan formálták meg.
ŐSKOR 4. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról vaskor Kr. e. 400 k. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Fotó: Szelényi Károly)
ŐSKOR 5. Őskori barlangfestmények (Altamira) felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.
ŐSKOR 6. Őskori barlangfestmények (Lascaux) Kr. e. 15 000-13 000
ÓKORI EGYIPTOM Gizai piramisegyüttes Óbirodalom Kr. e. 2600-2500 k. Khephrén Mükerinosz Kheopsz 7.
ÓKORI EGYIPTOM Ámon-Ré-templom Karnak középbirodalom Kr. e. XVI-XII. sz. A karnaki Amon-templom hüposztil csarnokának modellje. (Metropoitan Museum of Art. NY) 8.
ÓKORI EGYIPTOM II. Ramszesz sziklatemploma Abu-Szimbel Újbirodalom, Kr. e. 1300 k. David Roberts 1839-ben készített grafikái 9.
ÓKORI EGYIPTOM Írnok (festett mészkő) Óbirodalom Kr. e. III. ée. Párizs, Louvre Ábrázolási jellegzetességek 10. Frontalitás : elölnézetre komponáltság. A fej, a nyak és a test nem fordul el. A testtartás nyugodt, egyenes, ünnepélyes, az arc előretekint. A szobrok időtlenséget sugároznak. Szimmetrikus kompozíció: egy függőleges tengellyel két egyenlő részre oszthatók. Tömbszerűség: a szobrok befoglaló formája szabályos geometrikus alakzat (hasáb, gúla).
ÓKORI EGYIPTOM Falusi bíró óbirodalom Kr. e. III. ée. Kairó, Egyiptomi Múzeum A más néven a falu elöljárójaként is ismert szobor fából készült. Mai ismereteink szerint az egyik legidősebb ilyen alkotás a világon. (Kr.e. 3. évezred) Eredetileg festett gipszborítás (stukkó) fedte. Készítője alabástrom, kristály és fekete kőből berakott szemekkel, valamint szemfestéket utánzó rézkerettel tette élethűvé az arcot. 11. A szobrot 1860-ban találták meg Szakkarában. A falusi bíró szobra elnevezést a feltárást végző régész munkásai adták neki, mert az emlékeztette őket saját falujuk bírójára. Innen származik az arab neve: Seik el- Beled.
Nofretete fejszobra Kr. e. 1360 k. Berlin, Neues Museum ÓKORI EGYIPTOM A szépség megérkezett Ehnaton fáraó felesége, Nofertiti (Nofretete) arcvonásait megörökítő, a művészettörténet egyik legszebb portréjának tartott alkotás 1912-ben került elő Thotmesz szobrász műhelyéből. A Tell-el-Amarnában zajló kutatásokat német szakemberek végezték. 12.
13. Anubisz szobra Tutanhamon sírkamrájából Kr.e. 1340 körül Kairó, Egyiptomi Múzeum ÓKORI EGYIPTOM
14. Echnaton fáraó családjával (kő dombormű) Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. Berlin, Staatliche Museen ÓKORI EGYIPTOM
ÓKORI EGYIPTOM 15. Fáraó vadászaton, thébai (falfestmény) Kr. e. XIV. sz. London, British Museum
ÓKORI EGYIPTOM 16. Halastó, thébai sír (falfestmény) Kr. e. 1400 k. London, British Museum
ÓKORI EGYIPTOM Tutanhamon halotti maszkja Kr. e. 1340 k. Kairó, Egyiptomi Múzeum 17.
ÓKORI EGYIPTOM Tutanhamon trónusa Kr. e. XIV. sz. Kairó, Egyiptomi Múzeum 18. részlet
ÓKORI MEZOPOTÁMIA 19. Zikkurat (toronytemplom) Kr. e. 2000 e. Ur
ÓKORI MEZOPOTÁMIA Babiloni Istaar kapu Kr. e. 570 k. Berlin, Staatliche Museen 20.
ÓKORI MEZOPOTÁMIA Bikafejes hárfa Urból Kr. e. 2500 k. Bagdad, Irak Múzeum 21.
ÓKORI MEZOPOTÁMIA Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be Kr. e. 2120. Párizs, Louvre 22.
ŐSKOR Stonehenge, bronzkor Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k. ÓKORI EGYIPTOM Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre) Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Neues Museum) Anubisz szobra, Tutanhamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen) Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum) Fáraó vadászaton, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum) Tutanhamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) ÓKORI MEZOPOTÁMIA Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Úr Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)