MŰVÉSZETTÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL AZ ÓKOR VÉGÉIG

Átírás

1

2 MŰVÉSZETTÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL AZ ÓKOR VÉGÉIG ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET A művészet születése: mióta létezik a művészet és melyek az első művészeti alkotások? Honnan alakulnak ki a formák és milyen ábrázolási módozatok léteztek elsőként? Miért és hogyan született a művészet? Milyen célt szolgált? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM AZ ŐSKORI MŰVÉSZET Az emberiség története, kialakított kultúrája szempontjából beszélhetünk őskorról vagy kőkorszakról. A kőkorszak i.e. 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. az i. e. 4. évezredig tartott. Az őskor három szakasza az őskőkor (paleolitikum), átmeneti kőkorszak (mezolitikum) és az újkőkor (neolitikum). Ebben a korszakban az egyedfejlődés nyomán kialakul a Homo Sapiens, azaz a gondolkodó ember. Már a paleolit korban használni kezdenek olyan eszközöket, melyeket szorosan már nem tudunk a mindennapi élethez kapcsolni, s ezek már a vallás vagy a művészet kezdetének számíthatnak. Készítőiknek ezek a tárgyak használati tárgyak, de nem tudjuk, ezeket hogyan használták, hogy pontosan milyen célt szolgáltak. A neolitikus korszaktól kezdve pedig egyértelműen megfigyelhető az emberi szépérzék megnyilvánulása. A kőkorszak művészetén igazából az első ember által készített, legrégebbi tárgyakat értjük, melyek célszerűségükkel tűnnek ki. Az újkőkorban megváltozik mindez, a célszerűség háttérbe szorul; de újszerűséget hoznak: a természet, testformák pontosabb megfigyeléséről tanúskodnak az alkotások. A barlangrajzok Az első művészeti alkotások évvel ezelőtti időből származnak. A leghíresebbek a barlangfestmények; ma mintegy 200 őskori falfestményt rejtő barlangot ismerünk. A leghíresebb barlangok a franciaországi Lascaux-barlang, illetve a spanyolországi Altamira-barlang. Magyarországon a Szeleta-barlangban található barlangfestmény. A barlangrajzok alapvető jellemzője, hogy az állati alakokat többnyire bölényeket, vadlovakat, szarvasokat - a legjellemzőbb nézetből, oldalirányból ábrázolták, és mozdulat közben. Nem az apró részleteket adják vissza, hanem a lényeget leegyszerűsített formában. Tudatos kompozíció és szerkesztés hiányzik. Színezéshez vörös, sárga, fekete színeket használtak; a porrá zúzott anyagokat vízzel, zsírral, vérrel elkeverve vitték fel a falra.

3 1. ábra Bölény ábrázolása a Lascaux-barlang falán 2. ábra Bölények a Lascaux-barlang falán (Bikák terme)

4 3. ábra Bölények az Altamira-barlang falán 4. ábra Bölény az Altamira-barlang falán

5 Szobrok és az őskorból. Az őskori kézművesség Ezek a szobrocskák többnyire állatokat vagy nőket, mint a termékenység jelképét, az élet forrását ábrázolnak. Az emberszobrocskák kis méretűek, kb. 10 cm magasak. Jellemzőjük, hogy végtagjaik sokkal elnagyoltabbak, véznábbak, ellenben törzsükkel, mely sokkal nagyobb. A paleolit kőszobrocskák álló helyzetben ábrázolják az emberi alakokat, míg a neolit korra ez megváltozik. Az újkőkorból többször ülő helyzetű, kifejezéstelen arcú, jellegtelen fejű emberi szobrok kerültek elő. Az alakok stilizáltak és szinte mértani ábrázolásúak. A természet geometrikus díszítőelemekben jut kifejezésre. A szobrok legtöbbje agyagból készült, a bekarcolt minták pedig ruhákat, ékszereket vagy tetoválást ábrázolnak. Az állatokat ábrázoló szobrocskák az állatok pontos megfigyeléséről tanúskodnak. Az őskorban készül emberábrázolások közül a leghíresebb a Willendorfi Vénusz, mely i.e évvel készült vörös mészkőből. Nem az aprólékos kidolgozás jellemzi, hanem a leegyszerűsített formák. A mindössze 11 cm magas alkotás eltúlzott arányai az anyaságot, termékenységet jelképezhetik. A Magyarországról előkerült kökénydombi Vénusz mintái karcolással készültek. 5. ábra Willendorfi Vénusz

6 6. ábra Kökénydombi Vénusz Ezen kívül még előfordultak faragott bálványok (idolok), szerencsét hozó tárgyak (kabalák), bajtól, ártó szándéktól megóvó átfúrt állatfogak, bűvös erejű tárgyak (amulettek). Kerámiaművességre jellemzőek az ember és állat alakú edények, temetkezési urnák, melyek agyagból készültek. Az edényeken látható ábrázolások célja a túlvilág, a termékenységi varázslatok szolgálata. A díszítő motívumok geometrikus elemek (kör, háromszög, spirál, cikk-cakkos vonal), vagy esetleg a szövés, fonás mintái. Az építészet kezdetei A neolitikus korban az éghajlat melegebbé vált, és ezzel együtt a földművelés és állattenyésztés is fellendült. Ahogy az emberek életmódja megváltozott, úgy az használati tárgyak is megsokasodtak (pl.: fazekasság, kő- és csonteszközök), vele együtt pedig az építészet is fejlődött, differenciálódott. Ebben a korban azonban még nem beszélhetünk a mai értelemben vett lakóházakról, vagy templomokról; többségük csak kőből, agyagtéglából felrakott szállások, esetleg temetkezési szokásokkal, rítusokkal kapcsolatos építmények. Az óriási kövekből összeállított építmények között megkülönböztetünk a magányosan álló sziklákat (menhír), az asztalszerű sziklaegyütteseket (dolmen), és kőköröket (cromlech). A leghíresebb kőkör az angliai Salisbury közelében lévő Stonehenge. A kör alakban felállított kövek, kőkapuk egy kőoltárt vesznek körbe. Az építők nagyon jó csillagászati és matematika ismeretekkel rendelkeztek, ennek bizonyítéka, hogy a nyári napforduló idején a nap megvilágítja az oltárkövet a sarokkő tetején át. Csak találgatni tudjuk, vajon milyen célt

7 szolgált igazából ez az építmény. Feltehetően a Nap szentélye volt, vallási szertartások tere, esetleg temetkezési helyként szolgált. 7. ábra Menhír 8. ábra Dolmen

8 9. ábra Cromlech 10. ábra Stonehenge

9 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mi jellemzi a barlangrajzokat? Milyen élőlényeket ábrázoltak ezeken? Melyik a két leghíresebb barlang, ahol barlangfestményeket találtak? Mit tudunk a Stonehenge-ről? Milyen típusú kövekből áll?

10 Milyen szobrok készültek az ókorban? Mi jellemzi ezeket? Mondjunk néhány példát is! Megoldás Mi jellemzi a barlangrajzokat? Milyen élőlényeket ábrázoltak ezeken? Állati alakokat többnyire bölényeket, vadlovakat, szarvasokat - a legjellemzőbb nézetből, oldalirányból ábrázolták, és mozdulat közben. Nincs tudatos kompozíció és szerkesztés. Színezéshez vörös, sárga, fekete színeket használtak. Melyik a két leghíresebb barlang, ahol barlangfestményeket találtak? a franciaországi Lascaux-barlang, a spanyolországi Altamira-barlang Mit tudunk a Stonehenge-ről? Milyen típusú kövekből áll?

11 Az óriási kövekből összeállított építmények között megkülönböztetünk a magányosan álló sziklákat (menhír), az asztalszerű sziklaegyütteseket (dolmen), és kőköröket (cromlech). A leghíresebb kőkör az angliai Salisbury közelében lévő Stonehenge. A kör alakban felállított kövek, kőkapuk egy kőoltárt vesznek körbe. A nyári napforduló idején a nap megvilágítja az oltárkövet a sarokkő tetején át. Milyen szobrok készültek az ókorban? Mi jellemzi ezeket? Mondjunk néhány példát is! A szobrocskák többnyire állatokat vagy nőket, mint a termékenység jelképét, az élet forrását ábrázolnak. emberszobrocskák kis méretűek, végtagjaik elnagyoltak. újkőkorból többször ülő helyzetű, kifejezéstelen arcú, jellegtelen fejű emberi szobrok kerültek elő. Az őskorban készül emberábrázolások közül a leghíresebb a Willendorfi Vénusz, magyar viszonylatban pedig a Kökénydombi Vénusz.

12 ÓKOR EGYIPTOM MŰVÉSZETE AZ ÓKORBAN Egyiptom Egyiptom az ókori folyami kultúrák közé tartozó, gazdag és erős ország volt. A Nílus mentén elterülő Alsó- és Felső-Egyiptom i.e ban egyesült Ménész fáraó uralma alatt. Az ókori Egyiptom történetét ahogy a művészetét is korszakoljuk három részre lehet osztani, megkülönböztetve az uralkodókat, uralkodóházakat: az Óbirodalom (i.e ; III-VI. dinasztia), a Középbirodalom (i.e körül, XI-XII. dinasztia), az Újbirodalom (i.e , XVIII-XX. dinasztia) kora. Egyiptom hanyatlani kezdett, i.e. IV. században Nagy Sándor hódította meg. Egyiptom nagyságához hozzájárult, hogy korán kialakult egy egységes írásrendszer, amely elég fejlett volt nemcsak a mindennapi életben szükséges dolgok feljegyzéséhez, hanem a tudományos felfedezések és az irodalmi alkotások leírásához is. Az egyiptomiak hite szerint a halhatatlanságot az biztosította valaki számára, ha neve fennmaradt, ezért a legtöbben igyekeztek legalább a nevüket feljegyeztetni a sírkamrákban. Az egyiptomi írásrendszer megfejtése igen sokat segített az egyiptomi kultúra feltárásában, az egyiptológia, mint tudományág kialakulásában. A hieroglifák bonyolult képírás, melyben minden kis képnek külön jelentése van. A megfejtését a francia Jean-François Champollionnak köszönhetjük. Az egyiptomi építészet Az egyiptomi építészet legfontosabb alkotásai a vallással és temetkezéssel kapcsolatosak. Az épületek sajnos ma már csak romokban láthatóak, de ebből is sejthető, hogy eredetileg milyen hatalmas épületek voltak. A tudósok és kutatók rekonstrukciós rajzokat készítenek a megtalált romok alapján, melyek az épületek eredeti állapotát mutatják. Ezek sokban segíthetnek feltárni az akkori életmódot, az építmények funkcióit. Az épületek, melyeket feltártak templomok, síremlékek, lakóépületek, paloták. A templomok általában egy tengelyen helyezkedtek el, a nagy főkapun keresztül egy oszlopokkal szegélyezett udvarba, oszlopcsarnokokba juthatunk. A templomegyüttes legmélyén állt a szentély, ahova csak a főpapok és fáraó léphetett be. A templomokba, az istenek palotáiba az isteneket ábrázoló szobrokat helyeztek el. A fáraókat istenként tisztelték, és igen sokszor templomokat emeltek tiszteletükre. A templomok közül a legismertebb az Abu-Szimbelben álló II. Ramszesz sziklába vágott temploma. Az Újbirodalom korában az isteneknek a Nílus jobb partján, Karnakban, Luxorban, Edfuban emeltek templomokat. A templomba vezető utat két szfinx-sor szegélyezte, a bejáratnál két obeliszket helyeztek el. Ezek a templomok igen nagyok, több fedett és fedetlen helyiségből álltak.

13 11. ábra Abu-Szimbel, II. Ramszesz temploma 11. ábra Karnaki templom

14 13. ábra Karnaki templom 14. ábra Karnaki templom

15 15. ábra Luxori templom 16. ábra Luxori templom

16 Az oszlop a legfontosabb építőelem a gerendák és pillérek mellett az egyiptomi építészetben. Ezek hármasát gerendás szerkezetnek nevezzük. Az oszlopok felfelé sudarasak, függőleges vájatsorral mélyítettek. A lábazat alacsony hajlásszögű csonkakúp. Az oszloptörzs kialakítása jellemzően valamilyen növény utánzata, az oszlopfő részén virágminta, lótusz, papirusz figyelhető meg. 17. ábra Egyiptomi oszlopok és mintázatuk A sírépítmények, olyan kisméretű sírkamrák, ahol a bebalzsamozott halottak elhelyezhették. Több helyiség is volt egy sírépítményen belül - az "útravalók" tárolására. A föld felszíne alatt helyezkedtek el, de erre erőteljes felépítmény került. Az elsők voltak a masztabák, melyek rejtették az elhunytak testét; téglalap alapú csonka gúlára emlékeztetnek. Az uralkodó családok ilyenen sírkamrákba helyezte halottjait és használati tárgyaikat. Később már az uralkodó hű embereinek is adományozhatott ilyet, így a magas rangú udvari emberek is ilyenekbe temetkeztek, s a piramisok közelében helyezkedtek el. A legnagyobbak azonban a piramisok. Az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó építette még az Óbirodalom korában. Úgy készült, hogy különböző méretű masztabákat emeltek egymás fölé. Az aknát bonyolult folyosórendszer vette körbe.

17 18. ábra Dzsószer fáraó piramisa Szakkarában A többi híres piramis Gízában található, Kheopsz, Khefren, és Mükerinosz fáraók építtették a Középbirodalom korában. A legnagyobb Kheopsz piramisa, eredetileg 146 méter magas és 230 méter széles, 2,5 tonnás kövekből álló monstrum. A piramis más épületekkel együtt alkotta a fáraó piramiskerületét. Ide tartozott a völgytemplom, a halotti templom és a piramis és az ezeket összekötő folyosó. A fáraó temetésén a fáraó múmiáját hajón hozták a völgytemplomba, és innen vitték a halotti templomba. Több napos szertartás után vitték a testet a piramisba. Elhunyt fáraót továbbra is istenként tisztelték, ételt és ajándékokat vittek neki a templomba később is. 19. ábra Gizai piramisok

18 A már említett sírok mellett feltártak a régészek különböző barlangsírokat is, melyek függőleges falba vésett helyiségek. Falukat domborművek díszítették. A közemberek lakóépületei egy vagy több helyiségből álló agyag-, vagy sárkunyhók voltak. Az előkelő és magasrangú családok azonban palotákat emeltettek maguknak. Ezeknél a nyitott előtérből nyílt a központi fogadóterem, és a többi lakóhelyiség. Az udvart fallal vették körbe. A palotákhoz gazdasági épületek is tartoztak, raktárak, kisebb műhelyek, és a kiszolgáló személyzet cselédlakásai. Egyiptom szobrászata A művészek nem a jelennek, hanem az örökkévalóságnak dolgoztak. A templomokban a szobrok és a domborművek az uralkodók. Az evilágban szerzett érdemeket átörökítették a túlvilágra. (A domborművek a falba mélyítettek, laposak.) A szobrok jellemzője, hogy a felhasznált anyagban is különbséget tesznek közember és nemes között. A fáraók szobra nemes kőzetből, gránitból, márványból készült, míg az átlagembert ábrázoló szobrok egyszerű anyagból, mészkőből, agyagból, fából készült. Arcok eszményítése, idealizálása is jellemző az egyiptomi szobrászatra. Alapvetően szimmetrikusak, szigorú geometria uralja a formákat. Jellegzetes a tömbszerű tömegkezelés, a merev mozdulatlanság, a frontalitás. A perspektívát még nem alkalmazták, a figura talpon, mereven áll, esetleg ül. Gyakoriak a szobrokon a hieroglifák. A mindenki által ismert alkotás minden bizonnyal a Kheopsz fáraó piramisa mellett álló Szfinx. Az óriási oroszlántestű, emberfejű szobor a fáraó hatalmát hivatott jelképezni. Maga az alkotás régebbi, mint a piramisok, és így az örökkévalóság jelképének tekinthették. Ezért is díszítették későbbiekben a templomokat kisebb szfinx-szobrokkal. 20. ábra Szfinx A fáraóábrázolások ahogy korábban említettük méltóságteljesek, tömbszerűen mintázottak, szimmetrikusak. Szemből, azaz frontálisan ábrázolták az uralkodót. Khefren fáraó szobrát a halotti templomban találták meg. Igen kemény kőből készült, magassága 168 cm. A frontális ábrázolás miatt a testtartás az uralkodói hatalmat hangsúlyozza. A szobron látható sólyom az egyik egyiptomi istenség, Hórusz napisten, akinek földi alakja a fáraó.

19 21. ábra Khefren fáraó szobra A Nofretete királynő mészkőszobra minden oldalról kidolgozott kerekszobor. Kecses tartása, finom arcvonásai királynői fenségét hirdetik. A szobor szemei hegyikristályból készültek, mely élethűvé teszi a szobrot; de a bal szemet nem sikerült befejeznie a készítőnek. A hagyományoktól eltérően a királynőt valósághűen ábrázolta.

20 22. ábra Nofretete királynő szobra Az egyiptomi festészet Az élet mindennapi eseményeit örökítették meg, de általánosított, elvont formákkal. Az alakok mérete változott, mégpedig aszerint, hogy milyen rangja volt életében. A festmények a sziklasírokban, koporsókon fordultak elő. Jellemző rájuk, hogy az alakokat szigorú szabályok szerint festették meg: nincs egységes nézőpont, több nézőpontból (oldal-, elölnézet) ábrázolták ezeket. (legnagyobb felület törvénye). A síkszerű ábrázolás, szalagszerű kompozíció, az egymás feletti elrendezést tiszta élénk színekkel emelték ki még jobban.

21 23. ábra Halottak Könyve, Ozirisz 24. ábra Nebamon sírja TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések Milyen korszakokra bontjuk az ókori Egyiptom történelmét?

22 Milyen részekből állt egy templom? Hol találhatók a legnagyobb templomok Egyiptomban? Mit tudunk a piramisokról? Mit jelképez a Szfinx?

23 Jellemezd az egyiptomi szobrászatot! Említs példát is! Hogyan ábrázolták a képeken az embereket, a különböző alakokat? Megoldások Milyen korszakokra bontjuk az ókori Egyiptom történelmét? Az Óbirodalom (i.e ; III-VI. dinasztia), a Középbirodalom (i.e körül, XI-XII. dinasztia), az Újbirodalom (i.e , XVIII-XX. dinasztia) kora. Milyen részekből állt egy templom?

24 A nagy főkapun keresztül egy oszlopokkal szegélyezett udvarba, oszlopcsarnokokba juthatunk, és a templomegyüttes legmélyén állt a szentély. Hol találhatók a legnagyobb templomok Egyiptomban? Abu-Szimbel, Karnak, Luxor, Edfu Mit tudunk a piramisokról? A legnagyobb sírépítmények Egyiptomban. Az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó építtette Szakkarában: itt különböző méretű masztabákat emeltek egymás fölé. A többi piramis Gízában található, Kheopsz, Khefren, és Mükerinosz fáraók építtették. A legnagyobb Kheopsz piramisa, eredetileg 146 méter magas és 230 méter széles, 2,5 tonnás kövekből álló monstrum. A piramis más épületekkel együtt alkotta a fáraó piramiskerületét. Ide tartozott a völgytemplom, a halotti templom és a piramis és az ezeket összekötő folyosó. Mit jelképez a Szfinx?

25 Az óriási oroszlántestű, emberfejű szobor a fáraó hatalmát hivatott jelképezni. Maga az alkotás régebbi, mint a piramisok, és így az örökkévalóság jelképének tekinthették. Ezért is díszítették későbbiekben a templomokat kisebb szfinx-szobrokkal. Jellemezd az egyiptomi szobrászatot! Említs példát is! A felhasznált anyagban is különbséget tesznek közember és nemes között. (A fáraók szobra - nemes kőzet, gránit, márvány; átlagembert ábrázoló szobrok - egyszerű anyag, mészkő, agyag, fa) Jellemző az arcok eszményítése, idealizálása; szimmetria, szigorú geometria; a tömbszerű tömegkezelés, a merev mozdulatlanság, a frontalitás. Gyakoriak a szobrokon a hieroglifák. Pl.: Khefren fáraó szobra, Nofretete királynő mészkőszobra Hogyan ábrázolták a képeken az embereket, a különböző alakokat? Az alakok mérete rang szerint változott, az alakokat szigorú szabályok szerint ábrázolták: több nézőpontból (oldal-, elölnézet), A legnagyobb felület törvénye szerint a legjellemzőbb nézetből ábrázoltak.

26 MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE AZ ÓKORBAN Mezopotámia Mezopotámia Egyiptom után a másik nagy folyam kultúra az ókorban. Mezopotámia területén, a Tigris és az Eufrátesz völgyében két nép is vezető szerephez jutott. A déli részeken a sumérok éltek, akik az I. és III. Uri dinasztia alatt (i.e ; i.e ) uralkodtak. A két időszak között pedig az északi részeken lakó akkádok ragadták magukhoz az uralmat. i.e. XVIII. században Hammurapi Babilon központtal egyesítette Mezopotámiát, majd Asszíria emelkedik ki i.e. 7. században, melytől Babilon visszaveszi a hatalmat a következő században. Babilon később a perzsa támadások áldozatává válik. A kultúrájuk, hitviláguk legalább olyan gazdag, mint Egyiptomé. A bonyolult írásrendszerük az ékírás, mely eleinte tárgyakat, majd az absztrakció fejlettebb fokán fogalmat vagy (leggyakrabban) szótagot jelöltek. A XIX. sz. első felében megfejtett mintegy 550 jel a sumér-akkád kultúra közvetítésén túl más nyelvek (elámi, hettita) átírására is szolgált. A mezopotámiai építészet Mezopotámia kultúrtörténete Egyiptoméhoz hasonló. Ugyanakkor építészetükben megfigyelhető eltérés: jelentős belső tereket alkotnak. A lépcsőzetes felfelé keskenyedő épületformát zikkuratnak nevezzük, melyeket csillagvizsgálóként is használták. A legfelsőbb szinten állt az isten szentélye. Az épület alapanyaga szárított agyagtégla volt. (Követ csak törvényoszlopokhoz, istenszobrokhoz, pecsétnyomókhoz használtak) 25. ábra Zikkurat Az agyagtéglák mázzal való bekenése és kiégetése után csodálatos színű építőanyagot kaptak. Ilyet használtak Babilonban az Istar-kapu megépítéséhez. Állatalakok díszítették: világos színű bikák, sárkányok csillogtak a sötét háttérben. A bika a sumerek szent állata, a sárkány pedig Babilon jelképe.

27 26. ábra Istar-kapu (Pergamen Múzeum, Berlin) 27. ábra Sárkány alakja az Istar-kapu mintázatában Mezopotámiával kapcsolatban két legendás épület is megemlíthető. Az egyik a Bibliából is ismert Bábel torony, mely valószínűleg több zikkurat egymásra építéséből jöhetett létre legtetején a szentéllyel, de mivel agyagtéglából készült, nem maradt fenn. A másik építészeti alkotás a világ egyik csodájának tartott Szemiramisz függőkertje, amely többszintes, teraszokra épített kertet II. Nabukodonozor építette feleségének. Akik a sivatag felöl közelítették meg Babilont, már messziről láthatták a vörös téglás teraszokat. A mezopotámiai szobrászat A palotaépítészet díszítőeleme a színes mázzal bevont, égetett téglából kirakott dombormű. Mezopotámiában azonban csak ilyen domborművek maradtak fenn, festmények nem. Ezen

28 falképeknek a témája többnyire harci jelenet. Az ábrázolásnál szintén a szembe- és az oldalnézetek váltogatása figyelhető meg, amely már az egyiptomi ábrázolásmódra is jellemző volt. A sumerek királyaik, isteneik szobrát kőből faragták ki. A szobrokra jellemző, hogy zömökek, szimmetrikusak, tömbszerűen mintázottak. Többször ékírásos feliratot is helyeztek a szobrokra. Az akkádok már aprólékosabban dolgozták ki szobraikat. 28. ábra Sumer szobrok Esnunnaból A II. Sarrukín király khorszabadi palotájának kapujában álltak egykor a szárnyas bika szobrok. Magasságuk majdnem 4 méter, súlyuk 14 tonna. Az állat feje emberi fej, a szakálla részletesen kidolgozott, ahogy a fejdísz, a szárnyak. Érdekessége, hogy öt lába van az alaknak, így előröl is és oldalról is elegendő lábat láthatunk. 29. ábra Szárnyas bika szobra (Louvre, Párizs) Az asszírok nagy és kiemelkedő uralkodója, Asszurbanipál rettenthetetlen vadászként jelenik meg a Ninivében talált domborműveken. A reliefen egy oroszlánvadászat jelente látható. Az uralkodó íjjal, lándzsával, tőrrel győzi le az oroszlánt, mindez mutatja erejét, határozott megjelenését. A király ruhája, a lovának szerszámai részletesen megmunkáltak. A

29 domborművön takarással jelzik a térbeliséget, egymásmögöttiséget. A dombormű mozgalmas, köszönhetően az épp mozdulat közben, feszülő izomzattal ábrázolt állati és emberi alaknak. 30. Asszurbanipál vadászat közben 31. Asszurbanipál oroszlánvadászata A mezopotámiai festészet A mezopotámiai faldíszítés szerepét freskók, mozaikok, domborművek töltötték be. A festészetnek fontos szerepe lehetett, de csak nagyon szerény számú lelet maradt fenn. A paloták díszítéséül szolgáltak, témájuk a domborművekével mutat hasonlóságot. A festmények mellett igen kedvelt díszítés volt a mozaik, a falak színes mázas téglákkal való beborítása. Pl.: Istar-kapu Mázas téglából kirakott oroszlán és sárkány, egy-egy példánya a százhuszonöt állatfigurának, amely a Felvonulási út elejét díszítette. Ez az út átszelte Babilont az Istar-kaputól a nagy

30 zikkurratig. A fehér, vörös és sárga színű, kitátott szájú oroszlánfigurák, valamint más állatok magassága a két métert is meghaladja. (Lásd a 26. ábrát) A festményeken az alakok ábrázolása hasonlít az egyiptomi ábrázolásokhoz, itt is a nagy felületek törvénye a döntő. A korból fennmaradt utolsó festett képeken már az egész testet oldalról ábrázolják, de a szemet és arcot még elölnézetből. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések Melyik két népet tudjuk Mezopotámiához kötni? Mi jellemzi az építészetüket? Milyen jellegzetes épületeket emeltek? Hozz példát is! Melyik két legendás épület köthető Mezopotámiához?

31 Mi jellemzi a mezopotámiai szobrászatot? Hogyan ábrázolták az alakokat a képeken? Megoldások: Melyik két népet tudjuk Mezopotámiához kötni? sumerek, akkádok Mi jellemzi az építészetüket? Milyen jellegzetes épületeket emeltek? Hozz példát is!

32 Jelentős belső tereket alkotnak. A lépcsőzetes felfelé keskenyedő épületformát zikkuratnak nevezzük, melyeket csillagvizsgálóként is használták. A legfelsőbb szinten állt az isten szentélye. Az épület alapanyaga szárított agyagtégla volt. Az agyagtéglák mázzal való bekenése és kiégetése után csodálatos színű építőanyagot kaptak. Pl.: Istar-kapu Melyik két legendás épület köthető Mezopotámiához? Bábel tornya, Szemiramisz függőkertje Mi jellemzi a mezopotámiai szobrászatot?a domborművek témája többnyire vadászat vagy harci jelenet. Az ábrázolásnál a szembe- és az oldalnézetek váltogatása figyelhető meg. A sumerek királyaik, isteneik szobrát kőből faragták ki. A szobrokra jellemző, hogy zömökek, szimmetrikusak, tömbszerűen mintázottak. Hogyan ábrázolták az alakokat a képeken?

33 Szerény számú lelet maradt fenn. A fennmaradt festményeken az alakok ábrázolása hasonlít az egyiptomi ábrázolásokhoz, itt is a nagy felületek törvénye a döntő. A korból fennmaradt utolsó festett képeken már az egész testet oldalról ábrázolják, de a szemet és arcot még elölnézetből.

34 GÖRÖG MŰVÉSZET A Földközi-tenger medencéjében is új kultúra bontakozott ki. Új művészeti és hatalmi központok létesültek: Kréta, Mükéné, Athén. A görög művészet később a római művészet alapjává válik. A krétai kultúra Krétán az első bevándorlók az i.e. III. évezredben érkeztek, és városokat alapítottak. A városok élén királyok álltak, többemeletes palotákat építettek: gazdagon díszítve freskókkal, oszlopsorokkal, vízvezetékekkel, szökőkutakkal, csatornákkal. Mivel a királyok irányították a közigazgatást, gazdasági életet, a palotákhoz csatlakoztak a műhelyek, raktárak épületei is. Az előkelő réteg is ilyen palotákban lakott, többnyire hajótulajdonosok voltak. A szigeten a virágzó kultúra természeti csapások sorozata miatt hanyatlott le az i.e as években. A krétai kultúra csúcspontja a knósszoszi palota, mely fénykorát az i.e és 1400 között élte. Az épületegyüttes 150 méter hosszú, szélessége 100 méter. A Knósszoszban feltárt palotamaradványok tanúskodnak a kor igényeiről és az alaprajzi elrendezés bonyolultságáról. A palota helyiségei önmagukban elég szűkek, a legjellemzőbbek a világító udvarok és a pilléres termek, nagy szerep jut a fürdőszobának, melyek a csatornahálózattal ellátott palota tartozékai voltak. Építési anyag a mészkő volt, míg a falak burkolására gondosan elkészített alabástromlapok szolgáltak. Az oszlopok fából készültek, amelyek felfelé vastagodtak. 32. ábra Knósszoszi palota romjai

35 33. ábra Knósszoszi palota romjai Krétán nem volt templom, az isteneket barlangokban, a szabad ég alatt vagy a palotában imádták. A palotákban voltak vallási szimbólumok, Knósszoszban egyfajta palota-kápolna kultusz maradt az utókorra. A kultusztárgyak közül a legtitokzatosabb a híres kígyós istennő alakja, aki a krétai plasztika első számú tárgya. A knósszoszi palotában talált nőszobrocska kígyókat tart a kezében, fejdíszén egy macskaféle ragadozó ül. Talán egy papnőt vagy Földanya istennőt ábrázol. Vallásos gondolatokkal teli udvari művészet ez, melynek freskói a legszembetűnőbb emlékek. 34. ábra Kígyóistennő

36 35. ábra Minószi nők A palota freskói vidám, életteli alkotások, de nem valóságos színekkel készültek. A növényeket is egyszerűsítve festették le, színük akár kék is lehetett. I.e után a mükénéiek valószínűleg elfoglalták Knósszoszt. Jelenlétük bizonyítéka az újító szellemű stilizálás, amely megjelenik a motívumokban, a vázákon, a gyűrűkön. A témák: ünnepélyesen vonuló alakok, bikaviadalok, jellegzetes állat- és növényalakok és a tenger. Az emberi alakok ábrázolására az a jellemző, hogy ez is kötött, akárcsak az egyiptomi, azonban attól határozottan elüt, de a természetet alaposan megfigyelő alakítás mellett rokonságot mutat az archaikus görög művészettel. A díszítmények többsége spirálisan épül fel, de jellemző a finom stilizálás is. Főbb motívumok a polipok, a növények, a leghíresebbek a lelőhelyük után elnevezett Kamares-vázák és a palotastílusú edények. Az eleven természet ábrázolását háttérbe szorítja a rend és nagyság érzékeltetése. 36. ábra Kamares-váza

37 A mükénéi kultúra A Balkán déli részére indoeurópai eredetű görög népek érkeztek, közülük az akhájok letelepedtek, és erődöket építettek. Mükénét ők alapították. Az erődök a gazdagsági és politikai irányítás központjai voltak, vastag fallal vették őket körbe. A raktárkészletet agyagtáblákon tartották nyilván, szótagírást alkalmaztak. A király az állami élet irányítása mellett a katonai vezető réteggel folyamatosan zsákmányszerző hadjáratokat folytatott. Bronzfegyverekkel, harci szekerekkel harcoltak. A mükénéi kultúra idejét az i.e. XVI-XIII. századra teszik. A mükénei Fellegvár az i.e. XIV-XIII. században épült, erődített királyi székhely volt. Heinrich Schliemann kutatta a területet és akadt rá a hatalmas küklopsz-körfalra, ahonnan az Oroszlánkapu nyílik. Ez a kapu 3,1 méter széles és 2,85 méter magas, felfelé keskenyedő nyílást a keretező szárköveken nyugvó, felül domború, hatalmas kőgerenda hidalja át. 37. ábra Oroszlános-kapu Mükénében az Athreus-kincsesház vagy Agamemnón sírja legmonumentálisabb az i.e. XIV. századból. A várdombtól nyugatra emelkedő lejtőkben i.e. XV-XIII. századi, különféle típusú sírokat tártak fel. Közöttük kilenc kör alaprajzú, méhkas formájú álboltozattal fedett, nagyméretű föld alatti sírépítményt (tholosz). A föld alatti építmény bejáratához a lejtőbe vágott, szabályos alakú kőtömbökből rakott támfalakkal közrefogott, nyitott folyosó (dromosz) vezet.

38 38. ábra Athreus-kincsesház Az égei művészet végét a dórok vándorlása és betelepülése okozta. Ennek a kultúrának a szépségei a görögök már csak Homérosz elbeszéléseiből ismerik. A görög kultúra a mükénéi kor után Az i.e. VIII-I. században még három nagyobb korszakot különítenek el az ókori görög történelemben, mely egyben kultúrtörténeti korszakolás is. A görög őskor vagy homéroszi kor (i.e. 2. évezred végétől az i.e. VIII. sz. végéig) után, melyben a nagy törzsi vándorlások lezajlottak, és amelyben a görög kultúra alapjai megszülettek, következett az archaikus kor (i.e. VII-VI. század). Ebben a korszakban kialakult a rabszolgatartó társadalom. Fokozódott a vagyoni egyenlőtlenség, főként az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlődése nyomán. A hajózás és a kereskedelem fejlődése nyomán megindult a gyarmatvárosok alapítása a szigetvilágban. Az arisztokrata uralom főként a dór városokban maradt fenn, ezek leghatalmasabbja Spárta. A demokratikus fejlődés erőssége Görögország másik élre törő városa, Athén volt. A virágkor vagy klasszikus kor (i.e. V-IV. század) a perzsa háborúk után következő időszakot a görög kultúra és művészet virágkorának nevezzük. A Periklész vezetése alatt Athéné marad a politikai, gazdasági, egyben a kulturális vezető szerep a görögségen belül. A demokratikus Athén és az arisztokratikus Spárta között az ellentétek a 30 éves peloponnészoszi háborúhoz vezettek, a háború Athén, és az athéni kultúrán nevelkedett Nagy Sándor alakítja ki. Hatalmas birodalmat hoz létre, mely azonban halála után szétesik. Késővirágzás vagy hellenisztikus kor (i.e. IV-II. század) a görög kultúrának talán legharmonikusabb időszaka. Nagy Sándor halála után a birodalom széthullott - az utódállamokat hellenisztikus királyságoknak nevezzük. I.e. II. században Róma meghódította a görög városokat, majd hatalmát kiterjesztette a hellenisztikus királyságokra is.