A görög művészet I.e. VIII. századtól - I.e. I. századig. vázlat

Átírás

1 A görög művészet I.e. VIII. századtól - I.e. I. századig vázlat

2 Történelmi háttér Az ókori görögség története négy szakaszra tagolható - HOMÉROSZI - ARCHAIKUS - KLASSZIKUS - HELLENIKUS A krétai-mükénéi őslakosságot kiszorították az achájok, a iónok és a dórok. Fő foglakozásuk a földművelés és állattenyésztés volt, de fejlett kézműipar, hajózás és a kereskedelem is jellemző volt.

3 Homéroszi kor - ebben a korban alakult ki a görög kultúra alapja - az istenekről szóló mondák rendszere - a mitológia és az istenek tisztelete - föníciai hatásra fejlődött ki a görög írás, pénz és mértékrendszer

4 Archaikus kor - megerősödött a rabszolgatartó rend - gyarmatosítás, a városállamokban ún. zsarnokok uralkodtak - Spárta: arisztokrácia uralma - Athén: antik demokrácia (rabszolgatartó dem.)

5 Klasszikus kor - a perzsa háborúk után következő időszakot a görög kultúra és művészet virágkorának nevezzük - Athén egységes görög állam megteremtése törekedett. Spárta ezt ellenezte. Ennek köszönhető, hogy a kirobbant peloponészoszi háború csaknem 30 évig tartott. (I.e ) - Makedónia királya, Fülöp ezt kihasználva elfoglalta a meggyengült városállamokat - Nagy Sándor a birodalmat tovább növelte, meghódította Kis-Ázsiát, Egyiptomot és a Perzsa-birodalmat.

6 Hellenisztikus kor - Nagy Sándor halála után (Ie. 323) a birodalom széthullott - az utódállamokat hellenisztikus királyságoknak nevezzük - I.e. II. században Róma meghódította görög városokat, majd hatalmát kiterjesztette a hellenisztikus királyságokra is

7 A görög vallás és filozófia

8 Vallás A görögök az isteneket a maguk hasonlatosságára képzelték el, de tökéletesebbnek és halhatatlannak hitték őket.

9 Filozófia A görög filozófia alaptémái: 1. ősok, őselv (arché) és a világ őstörvényének (logosz) kutatása, valamint ehhez kapcsolódva az egység okának keresése 2. Az igazság (alatheia) fogalmával összekapcsolódó témák: a lét az igaz ismeret 3. Az emberi természettel és erkölcsi kérdésekkel való foglalkozás: a lélekkel, a jóval, az erénnyel, a boldogsággal Filozófusok Szókratész, Platón, Arisztotelész

10 Építészet A görög építészet

11 A görög építészet A görög építészet főbb művészi feladatait a vallás szabta meg. Pl.: templomok, színházak (vallási ünnepek keretén belül zajló színjátékok helyszínei), lakóépületek (bérházak), paloták, középületek: tanácsháza, piactér (a városi élet központja), tornacsarnok, stadionok (versenypályák), emléképületek (háborúk emlékére) A városépítészetet a klasszikus kortól szabályozták. Derékszögű úthálózatokat építettek. Helyenként csatornáztak. A városokat védelmi célból falakkal vették körül.

12 A görög építészet Építőanyagok: - terméskő (lábazat) - égetetlen agyag (falak) - kő, tetőcserép, fa (födémek) Épületszerkezetek: - támasztógerendás teherhordás - pillér, oszlopos alátámasztás - kőgerendás áthidalások, sík födém

13 A templom nem tömegek befogadására, hanem az istenszobor őrzésére szolgál. templom részei: -timpanon (fejezet) -párkány (nyaktagozat) - oszlopsor (törzs) - lépcsős alépítmény (lábazat)

14 A párkány részei: A - képszék (fríz) B - függőleges hornyok (triglifek) C - domborművek (metopék) D - hevedergerenda (architráv)

15 Az oszlopfajták: [1] Dór (egyszerű, díszítés nélküli oszlop, férfi test arányait követi) [2] Ión (kicsi, "csigavonalas" díszítéssel ellátott oszlop, a női test arányait követi) [3] Korinthoszi (bonyolult, összetett díszítésű oszlop, "csigavonalas" és növényi motívumok)

16 Oszloptámaszként: férfialak (atlasz) vagy női alakok (kariatidák)

17 A görög szobrászat

18 Szobrászat A görög szobrászatban a testi tökéletesség találkozik az erkölcsi értékkel, a szép a jóval. A görög szobrok = az emberiesség kifejezői Isteneiket saját képükre mintázták. Műveikre az antropomorfizmus (ember alakúság), az ember arányaira utaló emberközpontúság jellemző.

19 Szobrászat Müron: Diszkoszvető

20 Szobrászat Praxitelész: Medici Vénusz Készült: Kr. e. I. század Uffizi képtár, Firenze Márvány A görög eredetinek a római másolata A rómaiak nagy becsben tartották a görög művészetet. Hellenisztikus szobrászokkal másoltatták a klasszikus Görögország letűnt kultúrájának mesterműveit.

21 A görög festészet

22 Festészet A görög festészet fennmaradt alkotásai közül a legfontosabbak a festett vázák. Falfestményeke nemigen maradtak ránk. (csak római kori másolatok) A vázaképek a görög mitológia és élet jellemző jeleneteit ábrázolják. A díszítés szerint lehetnek: - geometrikus stílusú, - fekete alakos - vörös alakos vázák.

23 Vázafestészet Akhilleusz és Aiasz kockázik (Musei Vaticani, Róma).

24 Vázafestészet Festett váza Készült: Kr.e. VI. század Louvre, Párizs Terrakotta A görög gazdaság alapját alkotó mezőgazdaság és kereskedelem gyakori tárgya a vázák díszítéseinek, miként ezt e váza is tanúsítja: ökörrel szántó parasztok látható rajta.

25 A római művészet I.e. VI. századtól - I.sz. IV. századig vázlat

26 Történelmi háttér Róma a folyó menti hét dombon fejlődött ki (Tiberisz partján) i.e. 753-ban. Róma az ókor legnagyobb világbirodalma volt. Nagy hatással voltak fejlődésére a nála műveltebb etruszkok. Róma történelmének korszakai: - Királyság kora (i.e. 753 i.e. 510) - Köztársaság kora (i.e. 510 i.e. 31) - Császárság kora (i.e. 31 i.sz. 476) 395-ben a birodalom két részre szakadt: - Kelet-Római és - Nyugat-Római Birodalomra. 476-ban végül bekövetkezett a birodalom bukása.

27 Vallás Az Itáliában letelepedett népek és az etruszkok vallásából alakult ki. Később a görögök is befolyásolták. A római isteneket azonosították a görög istenekkel, a görög mitológiát némi változtatással Róma isteneire alkalmazták. Pl: Jupiter; az ég istene (főisten) Juno; a felesége; a családok védelmezője Mars; a harci istenség Minerva; a tudományok és a művészetek istennője Fortuna; a szerencse istenasszonya Neptunus; a hajózás istene Mercurius; a kereskedelem istene.

28 A római építészet

29 Építészet Fő építészeti feladat: a városi középületek típusainak kialakítása és a templomépítés. Épülettípusok: - fórumok (közterek) - fürdők (termák) - cirkuszok - színházak - paloták (kúriák) - levéltárak - díszkutak - hidak, utak, csatornák - vásárcsarnokok - bérházak (insulák) - vízvezetékek (akveduktusz) - diadaloszlopok, ívek (emlékművek)

30 Építészet A tervszerűség és a gyakorlatiasság volt a fő szempont a városépítésnél. Az építészet jellemzői: - Téralakítás: négyszög alaprajzú hosszanti terek és szabványos sokszög, kör alaprajzú központos terek. - Építészeti szerkezetek: síkfödém (kis fesztávra) kupola boltozás (donga-, kereszt-, gömb-, és kolostorboltozat) támaszgerendás és íves teherhordó szerkezetek (oszlopok, pillérek)

31 Építészet - Anyagok: kő, beton, égetett agyagtégla, falazóhabarcs (homok, oltott mész), vakolóhabarcs (téglapor és gipsz) - Bazilika: háromhajós, megemelt középhajóval (törvényés kereskedelmi épületek) - Átriumos lakóház: utca felé zárt, belül nyitott udvar. Közepén csarnokszerű átrium. Befelé a tetőről medencébe vezetett esővíz. Átriumból oldalirányba a lakóterek nyíltak.

32 Építészet - Castrum: fallal körülvett négyszög alakú katonai tábor. - Praetorium = parancsnoki épület. - Hadiépítészet: városfalak védőművel, őrtornyok, városkapuk - Colosseum motívum: oszloprendes árkád.

33 Építészet - Oszlopok: dór, ión, korinthoszi, toskán, kompozit. - Oszlopszék: az oszlop nyújtott talapzata (Piadesztál) - Padlózat: márványlap vagy mozaik - Templom: pódiumon (magas alépítmény) áll.

34 Építészet Fortuna Virilis temploma Épült: Kr.e. I. század kezdete Róma E korai római templom alaprajza az etruszk építészet hagyományait követi, míg az oszloprend alkalmazása görög hatásról tanúskodik

35 Vesta-temploma Épült: Kr.e. I. század kezdete Róma E korai, egyértelműen hellenisztikus vonásokat hordozó márványépület a késő köztársaságkori Róma mind szélsőségesebbé váló ízlésvilágát példázza, mely egyre bonyolultabb építészeti formák alkalmazásával próbálkozik.

36 Építészet Pantheon Épült: Kr.u Róma

37 Építészet Vízvezeték Épült: Kr.u. I. század Segovia A birodalom területének minden szegletében megtalálható vízvezetékek a rómaiak magas technikai színvonalának és a természet felett aratott diadalának tanúi.

38 Építészet Colloseum Épült: Kr.u. 80 Róma Az Amphiteatrum Flavium azon a helyen épült, ahol korábban Nero mesterséges tava hullámzott. A dór, ión és korinthoszi oszlopfő egyidejű alkalmazása a homlokzaton olyan motívum, amelyhez a reneszánsz építészei nyúlnak majd ismét vissza.

39 Építészet Titus diadalíve Épült: Kr.u Róma A diadalívek eredetileg ideiglenes kapuépítmények voltak, melyeket a győztes hadvezérek Rómába történő bevonulása alkalmából emeltek. Hamarosan azonban már kőből építették fel őket a rómaiak dicsőségének örök jelképeként.

40 A római szobrászat

41 Szobrászat Portréművészet igen magas színvonalat ér el. (Államférfiak szobrai) A római portrék (képmás) szoros rokonságban vannak a korszak görög portréival, de lényeges különbség a realitás. (Nem idealizált.) A görög hatás idővel megszűnt. Új szobrászati technikaként a viaszveszejtéses bronzöntés terjedt el.

42 Szobrászat Római patrícius ősei mellszobrával, Róma A portrék jellemzői: - Az egyéni életmű ábrázolása - Nem idealizált portréábrázolás - Mellszobor, egész alakos portré - Tóga-, haj-, szakállviselet részletező, de stilizált. - Ruhátlan ábrázolás ritka. Marcus Aurelius lovasszobra, Róma

43 A római festészet

44 Festészet Az i.e. III. századtól kezdve jelenik meg az önálló római festészet. Fabius pictor ekkor festette meg a Salus-templomban a rómaiak győzelmeit. Ettől kezdve a festmények jelentős része napi politikai céllal készült. Dekorációs rendszer jellemzi. = A Falfelületeket mezőkre osztották be. Táj, csendélet, figurális ábrázolás. Üres helyekre ornamentikákat tettek.

45 Festészet Táncoló nők (i.e. V-IV. sz.) Sírfestmény az apuliai Ruvóból

46 Festészet Aldobrandini menyegző néven ismert freskótöredék A freskó egy menyegzői jelenetet ábrázol, a középpontban a menyasszony ül a nászágyon, körülötte a násznép és istenek láthatók.

47 Festészet Proculus házaspár (i.sz I. sz. Pompei)