A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE, ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 12300 Készítésért felelős: Rigó Katalin intézményvezető Alapító okirat : 16231/2013/KOIR Nevelőtestület megismerte: 2015.jún.16. Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2. sz. Oldalak : 37 Készítés dátuma: 2015.június 16. Készítette: Izsóné S. Ilona.int.vez.h. Hodur Henrietta mérési munkacsoport vezetője Ellenőrizte, korrigálta, jóváhagyta: Rigó Katalin intézményvezető 2014. évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 1

Tartalom 1. A 2014-es év átlageredményeink... 3 1.1 Létdatok... 4 1.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából /2014/... 4 1.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből... 9 2. A 8. évfolyam eredményei... 13 2.1 Létdatok... 13 2.2 A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2012 és 2014 között... 16 2.3 A 8. osztályos eredménye szövegértésből... 21 2.4 A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2012 és 2014 között... 23 3. 2010. és 2014. közötti mérési adatok összehasonlítása... 28 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából 2010-2014.... 28 3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből 2010-2014.... 29 3.3 Az alapszintet el nem érő aránya összehasonlító táblázat 2010-2014... 30 3.4 A többiektől kifejezetten leszakadó aránya az iskolában 2010-2014 között... 31 3.5 A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő aránya az iskolában... 33 4. Az CSH indexe... 35 5. Feladataink a 2015/16. tanévre... 36 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 2

1. A 2014-es év átlageredményeink 1. ábra: A 2014. év országos mérési eredményei képességszintenként Az 1. ábra megmutatja a képességszint szerinti megoszlását mindkét i évfolyamon, mind matematikából, mind szövegértésből az országos eredmények alapján. Az ábráról leolvasható a normális eloszlásnak megfelelő Gauss-görbe eltolódása a 6. 8. és között. 2. Átlageredmények össszehasonlítása 2. ábra: A 2014. év átlageredményeinek viszonyítása A2. ábra alapján megállapítható, hogy 2014-es átlageredményeink minden esetben magasabbak az országos, a városi-, és a közepes városok iskoláinak átlagánál is. A legtöbb esetben szignifikáns eltérés tapasztalható. Kivételt képez a 8. évfolyam matematika eredménye, ahol az országos-, és a közepes városok iskoláinak átlagához képest 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 3

magasabb az eredményünk, de az eltérés nem olyan számottevő. Érdekes, hogy a matematika átlagok mindenhol magasabbak a szövegértés eredményeknél néhány ponttal, országos- és városi viszonylatban is ez tapasztalható. A 3.ábraeredményeiazt mutatják, hogy iskolánk tanulóinak mérési eredményei 7-21%-kal meghaladják az alapszintet, mind az országos, mind a hasonló átlag eredményeihez viszonyítva,iskolánk tanulói a magasbb képesség szinten teljesítenek. ld. 7.oldal 1.1 Létdatok A 6. évfolyam eredményei 3.ábra: A mérésben résztvevő 6. évfolyam létdatai Az eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a 10 %-ot meghaladja a BTMN-es aránya, illetve 1 tanuló SNI-s. A nagy része rendelkezik CSH indexszel. 1.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából /2014/ 4.ábra: A átlageredményének összehasonlítása Az 5. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 4

5.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 6. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya. 6. ábra: A képességeloszlása 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 5

7-8.ábra: A képességszint szerinti megoszlása A 7-8. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: kevesebb az 1. szint alatti, 1. és 2. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a 67,8%-a eléri az alapszintet (7,3 %-kal több az országosnál). A 3. szinten 7,5%-kalkevesebb tanulónk van, mint országosan, 6,1%-kal több a 4.szinten, 4,1%-kal több a 5. szinten, 3,2 % több a 6. szinten,sőt van olyan tanulónk akia 7. szintetis elérte!ld.4.oldal. Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye némileg eltérő. Az A osztályban 11 tanuló található 1-2. szinten, míg 6. szinten 3 fő. Ugyanakkor a B osztályban csak 7 tanuló van 1-2. szinten, a 6.szinten senki nincs, de 1 tanuló elérte a 7. szintet is.lásd: 9. ábra 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 6

9. ábra: Képességeloszlás osztályonként 10. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index alapján készített regressziós becslésalapján várható(1522) és tényleges teljesítmény (1565) iskolánkban magasabb, de az eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 10. ábrán. 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 7

Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához 2010-2014 között MATEMATIKA6. évfolyamátlageredmény (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás 2014 2013 2012 2011 2010. 1565 (1505;1622) 1527 (1478;1571) 1514 (1473;1571) 1528 (1485;1568) 1553 (1520;1587) 1491 (1490;1492) 1489 (1488;1490) 1489 (1489;1490) 1486 (1485;1487) 1498 (1497;1498) 1473 (1472;1475) 1470 (1469;1472) 1471 (1469;1473) 1469 (1467;1470) 1484 (1483;1485) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1483 (1481;1485) 1478 (1476;1481) 1481 (1478;1483) 1481 (1479;1483) 1494 (1492;1496) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 8

1.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből 11.ábra: A átlageredményének összehasonlítása Az 11. ábramutatja, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez. 12.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 12. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya. meghatározása oldal 9

13. ábra: A képességeloszlása 14. ábra: Képességszintek megoszlása A 13. és 14. ábra eredményeiis azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: szövegértésből nincs 1. szint alatt tanulónk, 10, 2 %-kal kevesebb az 1. és 2. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a 83,9 %-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 0,3%-kal több tanulónk van, mint országosan, 7,1%-kal kevesebb a 4. szinten, ám 8,5%-kal több a 5. szinten,és csaknem 10 %-kal több a 6. szinten. Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye nagyon hasonló.az A osztályban van 1tanuló,aki 1. szinten teljesített, 4-4 tanuló található 2. szinten, mindenki más alapszint felett teljesített. Lásd: 15. ábra. meghatározása oldal 10

15. ábra: A eredményei az egyes osztályokban 16. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index regressziós becslése alapján várható(1529) és tényleges teljesítmény (1557) iskolánkban magasabb, de az eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 16. ábrán. meghatározása oldal 11

Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához 2010-2014 között SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve 2014 2013 2012 2011 2010 Képzési forma A telephelyen 1557 (1498;1603) 1601 (1555;1639) 1537 (1495;1594) 1547 (1506;1581) 1582 (1547;16284) Országos 1481 (1480;1482) 1497 (1496;1498) 1472 (1470;1473) 1465 (1464;1466) 1483 (1482;1484) Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye 1460 (1458;1462) 1478 (1476;1480) 1453 (1451;1454) 1447 (1446;1449) 1467 (1466;1469) A második viszonyítási csoport Neve városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái Eredménye 1471 (1468;1474) 1489 (1486;1492) 1456 (1462;1467) 1459 (1457;1461) 1481 (1479;1483) Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 12

2. A 8. évfolyam eredményei 2.1 Létdatok 17. ábra: A mérésben résztvevő 8. évfolyam létdatai Az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy 6 tanuló BTMN-es és 1 tanuló SNI s az évfolyamon. A tanulói háttérkérdőíveket alig az évfolyam fele hozta csak vissza, ezért a CSH index számításhoz ez nem volt elegendő. 8. osztályos tanulóink eredménye matematikából 18.ábra: A átlageredményének összehasonlítása meghatározása oldal 13

A 18. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. 19.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 19. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya országosan, a városi- és közepes városok iskoláinak tekintetében is. 20. ábra: A képességmegoszlása az iskolában A 20. és 21. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. szinten tanulónk.kevesebb a2. szinten levő diákunk 4 %-kal. A piros vonal jobb oldalán, a 65,8%-a eléri az alapszintet (7,8 %-kal több az országosnál). A 4. szinten 3,6 %-kal több tanulónk van, mint országosan, 5%-kal több a 5. szinten, és csaknem 4 %-kal több a 7. szinten. meghatározása oldal 14

Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye a képességek szerinti eloszlás szempontjából eltérő, a B osztályban többen vannak az alapszint alatt. Itt figyelembe kell vennünk a BTMN-es arányát is. Lásd: 22. ábra 21. ábra: A képességszintje százalékosan meghatározása oldal 15

22. ábra: A eredményei az egyes osztályokban 2.2 A 2014-ben 8. osztályos tanulóinkfejlődése matematikából 2012 és 2014 között 23. ábra: Fejlődés 2012. és 2014. között A 23. ábra grafikonokjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. meghatározása oldal 16

Szintek és pontszámok: Matematika (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) Szintek Pontok 1. alatti szint 1168-ig 1. szint 1168-1304 2. szint 1304-1440 3. szint 1440-1576 4. szint 1576-1712 5. szint 1712-1848 6. szint 1848-1984 7. szint 1984-től 8.a (Matematika) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2012 4 0 30 22 35 0 4 4 2014 0 4 4 13 30 30 9 9 8.b (Matematika) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2012 0 12 29 41 6 12 0 0 2014 0 0 17 33 28 17 0 6 24. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között matematikából képességszint szerint %-ban A 24. és 25. táblázat mutatja a fejlődését osztályonként és egyénileg is. Az A osztályban 6. évfolyamon 34 % nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 21%-ra csökkent. Az osztály 96%-a javított a 6. évfolyamos teljesítményéhez képest. A B osztályban ez az arány 83 %. Ugyan az alapszintet el nem érők 41%-ról 50%-ra nőtt, de az 1. szintről mindenki elmozdult, az arány eltolódott. Az egyéni fejlődéseket jól mutatja a 26. és 27. ábra grafikonja a két osztályban. meghatározása oldal 17

8.a 2012 2014 Különbség 8.b 2012 2014 Különbség D268-L384 1647 1771 124 A834-X680 1714 1842 128 E325-L923 1620 1787 167 B121-B626 1471 1623 152 E622-H891 1487 1687 200 B721-F915 1506 1599 93 E711-C713 1078 1221 143 D476-K421 1554 1629 75 E783-F163 1904 2041 137 D744-A156 1430 1337-93 G298-L974 1620 1969 349 G284-R789 1366 1500 134 G329-C731 1435 1649 214 H178-N295 1502 1469-33 G746-H952 1332 1539 207 K728-R236 1620 1557-63 H397-V514 1432 1624 192 Q214-O673 1341 1456 115 J721-V652 1558 1712 154 R576-G930 1777 2064 287 L917-M532 1410 1597 187 S665-N171 1505 1580 75 N176-O935 1577 1956 379 T167-B844 1426 1555 129 N259-K269 1309 1440 131 U569-S929 1242 1415 173 N785-D210 1395 1479 84 U995-R297 1249 1306 57 P231-M253 1316 1370 54 V217-U786 1441 1802 361 P637-T457 1622 1626 4 V534-X189 1425 1635 210 Q315-S166 1625 1739 114 V923-A399 1483 1739 256 R712-M466 1544 1778 234 X473-M853 1483 1518 35 R893-G343 1672 1722 50 U343-K438 1574 1682 108 W351-J687 1604 1754 150 W784-U531 1550 1722 172 X658-L527 2031 2010-21 Országos átlag 1489 1617 128 Országos átlag 1489 1617 128 Átl. felett nőtt 15 fő 65% Átlag felett nőtt 9 fő 50% Eredménye nőtt 22 fő 96% Eredménye nőtt 15 fő 83% 25. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között matematikából meghatározása oldal 18

26. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között matematikából 8. a osztályban 27. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között matematikából 8. b osztályban meghatározása oldal 19

Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához 2010-2014 között MATEMATIKA8. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás 2014 2013 2012 2011 2010 1651 (1600;1716) 1696 (1646;1743) 1704 (1652;1753) 1651 (1612;1692) 1655 (1620;1695) 1617 (1616;1618) 1620 (1620;1622) 1612 (1611;1613) 1601 (1600,1602) 1622 (1622;1623) 1593 (1590;1595) 1595 (1593;1597) 1589 (1587;1591) 1577 (1575;1578) 1601 (1600;1602) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1601 (1598;1604) 1603 (1600;1605) 1595 (1593;1598) 1586 (1584;1588) 1605 (1603;1607) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 20

2.3 A 8. osztályos eredménye szövegértésből 28. ábra: A átlageredményének összehasonlítása Az 28. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez. 29.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 29. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya. szinten alig van jobban intézmény! 30. ábra: A képességeloszlása 2014. évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 21

31. ábra: A képességszintek százalékos megoszlása A 30. és 31. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. és 2. szintensem tanulónk.a 3. szinten levő diákunk 3,7 %-kalkevesebb az országoshoz képest. A piros vonal jobb oldalán, a 80,5%-a eléri az alapszintet (16,8 %-kal több az országosnál). A 4. szinten 4,7 %-kal több tanulónk van, mint országosan, 3%-kal kevesebb a 5. szinten, és csaknem 11%-kal több a 6. szinten és 4,3%-kal több a 7. szinten. Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye a képességek szerinti eloszlás szempontjából eltérő.itt is figyelembe kell vennünk a BTMN-es arányát is. Lásd: 32. ábra. 32. ábra: A eredményei meghatározása oldal 22

2.4 A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2012 és 2014 között 33. ábra: A fejlődése A 33. ábra grafikonokjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. Szintek és pontszámok: Szövegértés (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) Szintek Pontok 1. alatti szint 1071-ig 1. szint 1071-1211 2. szint 1211-1351 3. szint 1351-1491 4. szint 1491-1631 5. szint 1631-1771 6. szint 1771-1911 7. szint 1911-től meghatározása oldal 23

8.a (Szövegértés) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2012 0 4 0 26 17 35 17 0 2014 0 4 0 13 22 22 30 9 8.b (Szövegértés) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2012 0 0 24 41 24 6 6 0 2014 0 0 6 17 44 17 11 6 34. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből képességszint szerint %-ban A 34. és 35. táblázat mutatja a fejlődését osztályonként és egyénileg is. Az A osztályban 6. évfolyamon 4 % nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 17%-ra változott, mivel csak a 13% fejlődött tovább a 3. szintről. Az osztály 78%-a javított a 6. évfolyamos teljesítményéhez képest. A B osztályban ez az arány 94 %!Itt az alapszintet el nem érők 24%-ról 23%-ra csökkent, az arány eltolódott. Az egyéni fejlődéseket jól mutatja a 36. és 37. ábra grafikonja a két osztályban. 8.a 2012 2014 Különbség 8.b 2012 2014 Különbség D268-L384 1602 1574-28 A834-X680 1675 1858 183 E325-L923 1804 1698-106 B121-B626 1536 1614 78 E622-H891 1703 1778 75 B721-F915 1460 1563 103 E711-C713 1105 1190 85 D476-K421 1614 1643 29 E783-F163 1814 1980 166 D744-A156 1444 1510 66 G298-L974 1529 1852 323 G284-R789 1221 1350 129 G329-C731 1552 1680 128 H178-N295 1306 1380 74 G746-H952 1390 1605 215 K728-R236 1542 1711 169 H397-V514 1366 1416 50 Q214-O673 1464 1431-33 J721-V652 1717 1662-55 R576-G930 1787 1953 166 L917-M532 1491 1685 194 S665-N171 1464 1519 55 N176-O935 1841 1909 68 T167-B844 1331 1373 42 N259-K269 1367 1447 80 U569-S929 1581 1729 148 meghatározása oldal 24

N785-D210 1500 1619 119 U995-R297 1376 1493 117 P231-M253 1403 1490 87 V217-U786 1485 1798 313 P637-T457 1740 1627-113 V534-X189 1401 1507 106 Q315-S166 1730 1861 131 V923-A399 1348 1512 164 R712-M466 1649 1909 260 X473-M853 1348 1557 209 R893-G343 1469 1565 96 U343-K438 1747 1824 77 W351-J687 1803 1831 28 W784-U531 1717 1646-71 X658-L527 1734 2001 267 Országos átlag 1472 1557 85 Országos átlag 1472 1557 85 Átl. felett nőtt 12 fő 52% Átlag felett nőtt 11 fő 61% Eredménye nőtt 18 fő 78% Eredménye nőtt 17 fő 94% 35. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 36. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 8. a osztályban meghatározása oldal 25

37. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 8. b osztályban meghatározása oldal 26

SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás 2014 2013 2012 2011 2010 1643 (1596;1700) 1647 (1599;1692) 1660 (1612;1713) 1677 (1640;1713) 1664 (1628;1703) 1557 (1556;1558) 1555 (1554;1557) 1567 (1566;1568) 1577 (1576;1578) 1583 (1582;1584) 1531 (1529;1534) 1529 (1527;1531) 1542 (1540;1544) 1554 (1552;1555) 1564 (1563;1566) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1541 (1538;1544) 1540 (1534;1543) 1555 (1553;1558) 1564 (1561;1566) 1570 (1568;1572) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 27

Év 3. 2010. és 2014. közötti mérési adatok összehasonlítása 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából2010-2014. 6.évfolyam OKM eredmények 2010-2014. Matematika átlag 8.évfolyam Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség 2010. 1553 1498 1537 +55/+16 1655 1622 1661 +33/-6 2011. 1528 1486 1555 +42/-27 1651 1601 1627 +50/+24 2012. 1514 1489 1511 +25/+3 1704 1612 1679 +92/+25 2013. 1527 1489 1521 +38/+6 1696 1620 1660 +76/+36 2014. 1565 1491 1506 +74/+59 1654 1617 1643 +37/+11 38. ábra: OKM Eredmények 2010-2014. között A táblázat mutatói az eredményeinket 5 évre visszamenőleg vizsgálják.látható, hogy minden évben az országos átlag, és legtöbbször a fenntartói átlag felett teljesítettek tanulóink. Kivételt képez a 2010 és 2011-es év, mert a 2011-es év 6. évfolyamos-, és a 2010-es év 8. évfolyamos eredményeiaz országos átlagnál magasabbak ám, a fenntartói átlagnál némileg alacsonyabbak.szignifikáns eltérés azonban nem tapasztalható. A kék és piros nyilak ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. Lásd: 38. ábra 1730 1690 1650 Matematika 6. évfolyam Matematika 8. évfolyam 1730 1704 1696 1690 16551661 1651 1654 1650 1610 1610 1570 1530 1553 1528 1555 1514 1527 1565 1570 1530 1490 1490 1450 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 1450 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Eötvös Országos Fenntartói Eötvös Országos Fenntartói 39. ábra: Matematikai eredmények ábrázolásagrafikonon 2014. évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 28

3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből 2010-2014. Év 6.évfolyam OKM eredmények 2010-2014 Szövegértés 8.évfolyam Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség 2010. 1582 1483 1542 +89/+40 1664 1583 1632 +81/+32 2011. 1547 1465 1535 +82/+12 1677 1577 1650 +100/+27 2012. 1537 1472 1526 +65/+11 1660 1567 1647 +93/+13 2013. 1601 1497 1538 +104/+63 1647 1555 1596 +92/+51 2014. 1557 1481 1508 +76/+49 1643 1557 1592 +86/+51 40. ábra: OKM Eredmények 2010-2014. között A fenti táblázat a szövegértés eredményeit mutatja 5 évre visszamenőleg.ezt vizsgálva jól látjuk, hogy mennyivel teljesítettünk az országos, és a fenntartói átlag felett. A kék és piros nyilak itt is ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A 39. és 41. ábra grafikonjairól az összefüggések szintén jól leolvashatók. Szövegértés 6. évfolyam Szövegértés 8. évfolyam 1730 1730 1690 1650 1690 1650 1664 1677 1660 1647 1643 1610 1570 1530 1582 1547 1537 1601 1557 1610 1570 1530 1490 1490 1450 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 1450 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Eötvös Országos Fenntartói Eötvös Országos Fenntartói 41. ábra: Szövegértés ábrázolása grafikonon meghatározása oldal 29

3.3 Az alapszintet el nem érő arányaösszehasonlító táblázat 2010-2014 Év Eötvös Az alapszint alatt aránya (%) 2010-2014. Országos Matematika 6. évfolyam 8.évfolyam Hasonló 2010. 20,8 38,9 41,5 2011. 35,7 41,7 45,0 2012. 35,6 39,0 42,6 2013. 26,8 40,0 44,0 2014. 32,2 39,5 43,6 Év Eötvös Országos Különbség Eötvös Országos -18,1/ -20,7-6/ -9,3-3,4/ -7-13,2/ -17,2-7,3/ -11,4 Hasonló 23,0 40,5 44,4 31,6 26,1 20,4 Szövegértés 43,6 41,6 40,1 48,6 46,3 45,2 34,2 42,0 46,9 6. évfolyam 8.évfolyam Hasonló 2010. 13,2 25,6 27,4 2011. 14,3 27,8 30,7 2012. 13,3 27,7 30,0 2013. 8,9 25,3 27,6 Különbség Eötvös Országos -12,4/ -14,2-13,5/ -16,4-14,4/ -16,7-16,4/ -18,7 Hasonló 14,6 30,8 33,7 13,0 15,3 14,9 31,6 34,7 35,9 35,6 38,7 41,0 Különbség -17,5/ -21,4-12/ -17-15,5/ -20,2-19,7/ -24,8-7,8/ -12,7 Különbség -16,2/ -19,1-18,6/ -22,6-19,4/ -23,4-21,0/ -26,1 2014. 16,1 26,3 29,4-10,2/-13,3 19,5 36,3 41,2-16,8/-21,7 42. ábra: Alapszint alatt Az fenti táblázatban az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka eléri az elvárt alapszintet, mind az országos átlaghoz, mind a hasonló eredményeihez viszonyítva. Az átlag feletti fejlődés itt is jól nyomon követhető a nyilak mentén. 6. évfolyamon átlag 4 %-kal, 8. évfolyamon átlag 5 %-kal, több tanulónk van az alaposzint felett. meghatározása oldal 30

3.4 A többiektől kifejezetten leszakadó aránya az iskolában 2010-2014 között A mérés éve 2014 A többiektől kifejezetten leszakadó akik által elért képességszint és az tanulóinak átlag-képességszintje között legalább két szint eltérés mutatkozik negatív irányban. Évfolyam A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének szinten aránya MATEMATIKA A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint Az összes leszakadó tanuló - 0 0 1. szint alatt 1 fő 1,8% 1. 2 fő 3,6% 3. 3 fő 5,4% 2013-0 0 1. szint alatt 1fő 1,8% 1. 4fő 7,1% 3. 5 fő 8,9% 2012 6.évf. - 0 0 1. szint alatt 0 fő 0 1. 3 fő 6,7% 3. 3 fő 6,7% 2011-0 0 1. szint alatt 1 fő 1,8% 1. 5 fő 8,9% 3. 6 fő 10,7% 2010-0 0 1. szint alatt 0 fő 0 1. 3 fő 5,4% 3. 3 fő 5,4% aránya 2014 1. szint alatt 0 0 1. 0 fő 0 2. 4 fő 9,8% 4. 4 fő 9,8% 2013 1. szint alatt 0 0 1. 2 fő 3,7% 2. 1fő 1,9% 4. 3 fő 5,6% 2012 8.évf. 1. szint alatt 0 0 1. 0 fő 0 2. 4 fő 8,7% 4. 4 fő 8,7% 2011 1. szint alatt 0 0 1. 1 fő 1,9% 2. 7 fő 13,0% 4. 8 fő 14,9% 2010 1. szint alatt 0 0 1. 2 fő 4,2% 2. 2 fő 4,2% 4. 4 fő 8,4% meghatározása oldal 31

A mérés éve 2014 Évfolyam A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének szinten aránya SZÖVEGÉRTÉS A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint Az összes leszakadó tanuló 1. szint alatt 0 0 1. 1 fő 1,8% 2. 8 fő 14,4% 4. 9 fő 16,2% 2013 1. szint alatt 0 0 1. 1 fő 1,8% 2. 4 fő 7,1% 4. 5 fő 8,9% 2012 6.évf. 1. szint alatt 1 fő 2,2% 1. 0 fő 0 2. 5 fő 11,1% 4. 6 fő 13,3% 2011 1. szint alatt 0 0 1. 3 fő 5,4% 2. 5 fő 8,9% 4. 8 fő 14,3% 2010 1. szint alatt 0 0 1. 1 fő 1,9% 2. 6 fő 11,3% 4. 7 fő 13,2% aránya 2014 1. 0 0 2. 1 fő 2,4% 3. 7 fő 17,1% 5. 8 fő 19,5% 2013 1. 1 fő 1,9% 2. 1 fő 1,9% 3. 6 fő 11,1% 5. 8 fő 14,9% 2012 8.évf. 1. 1 fő 2,2% 2. 1 fő 2,2% 3. 5 fő 10,9% 5. 7 fő 15,3% 2011 1. 0 0 2. 1 fő 1,9% 3. 6 fő 11,1% 5. 7 fő 13% 2010 1. 0 0 2. 2 fő 4,2% 3. 5 fő 10,4% 5. 7 fő 14,6% meghatározása oldal 32

3.5 A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő aránya az iskolában2010-2014 között A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő akik által elért képességszint és az tanulóinak átlag-képességszintje között legalább két szint eltérés mutatkozik pozitív irányban. A mérés éve 2014 Évfolyam Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint MATEMATIKA A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel magasabb képességszint szintjének 2012 6.évf. 3. 5. 3 fő 6,7% 6. 1 fő 2,2% 7. 1 fő 3. 5. 7 fő 12,6% 6. 3 fő 5,4% 7. 1 fő 2013 3. 5. 4fő 7,1% 6. 1fő 1,8% 7. 1 fő 2011 3. 5. 5 fő 8,9% 6. 3 fő 5,4% 7. 0 fő 2010 3. 5. 9 fő 17,0% 6. 0 fő 0 7. 1 fő 2014 4. 6. 2 fő 4,9% 7. 3 fő 7,3% - - 2013 4. 6. 6fő 11,1% 7. 2fő 3,7% - - 2012 8.évf. 4. 6. 5 fő 10,9% 7. 3 fő 6,5% - - 2011 4. 6. 5 fő 9,3% 7. 1 fő 1,9% - - 2010 4. 6. 2 fő 4,2% 7. 0 0 - - meghatározása oldal 33

A mérés éve 2014 Évfolyam Az intézmény tanulói képességpont -átlagának megfelelő képességszint A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya SZÖVEGÉRTÉS A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya Az összes jól tanuló 4. 6. 9 fő 16,2% 7. 0 fő 0 - - - 9 fő 16,2% aránya 2013 4. 6. 10 fő 17,9% 7. 1 fő 1,8% - - - 11 fő 19,7% 2012 6.évf. 4. 6. 6 fő 13,3% 7. 0 fő 0 - - - 6 fő 13,3% 2011 4. 6. 3 fő 5,4% 7. 2 fő 3,6% - - - 5 fő 9% 2010 4. 6. 1 fő 1,9% 7. 2 fő 3,8% - - - 3 fő 5,7% 2014 5. 7. 3 fő 7,3% - - - - - - 3 fő 7,3% 2013 5. 7. 1 fő 1,9% - - - - - - 1 fő 1,9% 2012 8.évf. 5. 7. 0 fő 0 - - - - - - 0 fő - 2011 5. 7. 4 fő 7,4% - - - - - - 4 fő 7,4% 2010 5. 7. 2 fő 4,2% - - - - - - 2 fő 4,2% meghatározása oldal 34

4. Az CSH indexe Évfolyam 6.évfolyam 8. évfolyam Év Tanulók összesen A jelentésben szereplők CSH-indexszel rendelkezők 2010 54 53 52 2011 57 56 45 2012 46 45 39 2013 56 56 51 2014 57 53 52 2010 49 48 39 2011 55 54 45 2012 51 46 46 2013 55 54 42 2014 43 26 22 43. ábra: CSH index A fenti táblázatból látható, hogy iskolánk elkötelezett tanulóink szociokulturális hátterének megismerésében. Kivételt képez az előző év 8. évfolyama, ahol kevesebb, mint 2/3 része érkezett vissza a kérdőíveknek. Az szociokulturális hátránykompenzáló hatása az előző évekhez hasonlóan átlagosnak mondható. Az fejlesztő hatása a várható szintnek megfelelő. 44. ábra: Telephelyi eredmények meghatározása oldal 35

A 2014. évi mérés alapján levont következtetések Továbbra is büszkék lehetünk az országos átlagot meghaladó eredményeinkre, amelyet évek óta minden évben elérünk. Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is. Diákjaink 2014-ban kitartóan dolgoztak, komolyan vették munkájukat. Sikeresen motiváltuk őket, de a CSH index kimutatása terén vannak még feladataink. Az eredményeikre pozitívan hatott a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, a csoportbontások segítségével eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás, amit a következő években is biztosítani kell függetlenül a csoportbontásoktól. A tanulói kérdőívek kitöltésére fokozottan kell motiválnunk tanulóinkat és szüleiket, ennek fontosságára szülői értekezleten is fel kell hívni a szülők figyelmét. Amiben az vezetésnek van kiemelt szerepe! 5. Feladataink a 2015/16. tanévre Tovább kell folytatnunk a céltudatos készülést a mérésekre. A mérésre való készülésnél tanulmányozni kell nyolcadikosainknak a hatodikos mérésnél elért eredményeit. Figyelembe kell venni a konkrét feladatokról szerzett információkat: mely feladattípusokra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. Minden matematikát és magyar nyelv és irodalmat tanító kolléga a mérést követően az elkészült munkákból tanulóra szabottan kigyűjti a gyerekek teljesítményét. Az adatgyűjtést tanulói teljesítmények elemzése követi. Megtörténik a következő tanév tanulócsoportokra lebontott feladatainak meghatározása, mely az i és a munkaközösségi munkatervek részvé kell tenni. Szükségesnek tartjuk az eddigi mérések feladatait, elemzéseit és nevesített eredményeit tartalmazó adatbázis elkészítését, és elektronikus formában elérhetővé tételét minden pedagógus számára. Ez lehet az alapja minden olyan tevékenységnek, ami a kompetenciafejlesztési céljaink megvalósulását eredményezi. Az adatbázis felhasználásával egyénre, csoportra, gondolkodási vagy tartalmi területekre kidolgozott kompetenciafejlesztési tervek kidolgozására nyílik lehetőség. Az adatbázist az éves jelentések után aktualizálni kell. Az adatbázis kezelését a szakmai munkaközösségek végzik. Ez az adatbázis az alapja azoknak a fejlesztési terveknek, amelyeket a tanmenetekhez mellékleteként csatol minden érintett pedagógus. A mérési eredmények alapján készített fejlesztési tervek beépülnek az éves feladattervbe, a napi munkába. Minden évben, az aktualizálás után, az eredményekből levont következtetések alapján fejlesztési javaslatokat kell tenni. A hatodikos tanulói adatok, feladatonkénti részletes eredmények segíthetnek a differenciálásban, a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban. meghatározása oldal 36

Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőséget kell adni az elmélyítésre, begyakorlásra, amit a tanmenetben rögzíteni kell. Az eddigi évek tapasztalatai alapján az a vélemény alakult ki, hogy az OKM matematika feladatsorai értéket képviselnek számunkra, mert pontosan jelzik diákjaink képességeit a logikai-matematikai intelligenciaterületen. Ennek a képességterületnek a fejlesztése nem korlátozódhat csupán a matematika órákra. Ezen kulcskompetencia fejlesztése minden tantárgy keretében szükségszerű. Ehhez a különböző munkaközösségek közötti megbeszélések szükségesek. Fontos, hogy lehetőség szerint minden tantárgynál, a megoldásra kerülő feladatok kiválasztásánál elsőbbséget élvezzenek azok a tankönyvben és munkafüzetben található feladatok, melyek különösen alkalmasak a logikai-matematikai képességterület fejlesztésére. Azt tapasztaltuk, hogy tanulóink soknak találták a feladatot, kevésnek az időt. Nincsenek hozzászokva a négyszer negyvenöt perc intenzív olvasáshoz, erőkifejtéshez. Ilyen feszített tempójú, maximális koncentrálást igénylő, kitartó, lankadatlan munkát csak a mérések alkalmával végeznek, ezért többször kell ilyen erőpróbát biztosítani. Ennek megfelelően ebben a tanévben próba kompetencia mérést tartottunk és tartunk a következő években is az 5. és 7. évfolyamon, hogy ezzel is felkészítsük tanulóinkat a következő évi országos kompetenciamérés sikeres elvégzésére. A motivációt növelni kell, különösen a 8. évfolyamosok esetében. A tanév végi osztályzatok végleges kialakításánál javítási lehetőségnek kell beszámítani. Tudatosítani kell, hogy a középiskolában, ezzel a mérési eredményével hasonlítják össze, a 10.osztályos mérését, ezért nemcsak intézményünk számára fontos ez az adat, hanem a középiskolának is. Motiváció nélkül nem lehet semmit hatékonyan és eredményesen végezni. Az OKM az összehasonlítható minőségét mutatja a fenntartónak, az internet segítségével pedig minden érdeklődőnek. Kiemelkedő fontosságú megfelelő belső vagy külső ösztönző hajtóerőt találni minden érintett számára. A gyerekek is igénylik a munkájukról adott visszajelzést. Kíváncsiak az eredményeikre. A hatodikosoknál motiválási célból is érdemes építeni erre, hiszen ők két év múlva újra megmérettetnek iskolánkban. A CSH index pontos kimutatása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a szülők meggyőzésére a kérdőívek kitöltésének szorgalmazásával, amely az vezetés feladata. Ennek érdekében a szülőket a szülői értekezleteken szólítjuk meg. A CSH index alapján kimutatott hozzáadott pedagógiai érték emelése szükséges,melyet a lehetőségeinknek megfeleló csoportbontás, továbbá az órai csoportos foglalkozások, és ezzel párhuzamosan a differenciálás segítségével kívánunk megvalósítani. A mérési-értékelési csoportnak legyen feladata többek között a kompetencia fejlesztésével, kompetenciamérésekkel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények nyomon követése, folyamatos tájékozódás e témában. meghatározása oldal 37