IV. Előadás. Kutyaféle ragadozóink

Hasonló dokumentumok
A kutyafélék evolúciója. A kutya vadonélő rokonai (Familia Canidae) A vad kutyák ökológiája

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

Vadászati állattan & etológia. Róka

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program Alapvető változások. Nagyragadozók védelme

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

A kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Szociális viszonyok és kooperáció

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

DÁM BORJAK RÓKA KOTORÉKNÁL NINCS KÉSZ

Szociális viszonyok és kooperáció

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Fajfenntartó viselkedés

Szociális szerveződés

MIT ESZIK A SAKÁL? Misztikus ködben

Szülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter

Az ökológia alapjai NICHE

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

FÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Magyarországi vadak etológiája

Róka, a hasznos dúvad

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

Bírálat. Heltai Miklós. című akadémiai doktori értekezéséről. Altbacker Vilmos az MTA doktora

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Elektronikus változat: = Ft/fejezet K1? V: C)

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Populáció A populációk szerkezete

Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

Az aranysakál a Kárpát-medencében új 'honfoglaló' nem őshonos

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája

RAGADOZÓ EMLŐSÖK ÉS TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJUK

IV. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok?

Humánetológia VII. Az emberi agresszió biológiai alapjai 2017 Miklósi Ádám

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata

Eurázsiai borz (Meles meles)

Erdőben kutyával,

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

FCI-Standard Nr 243 /

Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

KUVASZ ŐR NAGYRAGADOZÓ VÉDELMI PROGRAM. Szép Ábrahám vadgazda mérnök

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Amazónia varázslatos állatvilága

Biológiai Sokféleség Védelme

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

Élet a csoportban: A Főemlősök (Primates) társas viselkedése. Miklósi Ádám

A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike tevét jelent.

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Otthon, édes otthon az aranysakál hazai története az elmúlt évtizedekben

KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE

Szülői magatartás utódgondozás. Pongrácz Péter Miklósi Ádám Etológia, BSc

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

A vándorló fajokat nem érinti a szabályozás

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

Vadászat, vadgazdálkodás II.

A csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában

A spanyol agarak tragédiájától...

Az agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

A faunaidegen inváziós fajok Nyestkutya és mosómedve problémái Faunaidegen inváziós vendégeink

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Nemek harca. avagy a függôcinegék viharos élete KÖZELKÉP

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása

5. Fajok táplálkozási sajátosságai

Távoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (


Együttműködés evolúciója

Átírás:

Magyarországi vadak etológiája IV. Előadás Kutyaféle ragadozóink

Kutyafélék családja - Canidae Minden ragadozó atyja a kutya (Haltenroth, 1958) A kutyafélék hordozzák legerősebben mindmáig az ősi ragadozó emlősök (Miacidák) vonásait. Mára 6 nemük maradt fenn, 29 fajjal Két legelterjedtebb nemük a Canis és a Vulpes

A kutyafélékhez tartozik Canis (kutya) világszerte Vulpes (róka) világszerte Nyctereutes (nyestkutya) Eurázsia Speothos (bozótkutya) Dél-Amerika Chrysocyon (sörényes farkas) Dél-Amerika Otocyon (lapátfülű kutya) Afrika Lyacon (hiénakutya) Afrika Cuon (dhole) Délkelet-Ázsia

Magyarország (őshonos) kutyaféléi Aranysakál Farkas Vörösróka A világ legsikeresebb ragadozói E három faj alkotja hazánk eredeti kutyaféle ragadozó állományát is egyben Még sokáig ezek lesznek a csúcsragadozók Magyarországon

Kutyaféléink és az ember Pozitív gazdasági jelentőségük tulajdonképpen nincs (szőrme ) Főleg a farkas és a róka ellen szinte szakadatlan irtóhadjárat folyt és folyik A farkas és a sakál kiirtása egyszer már sikerült, visszatérésük főleg a vadászati szokások függvénye A róka sikeressége opportunizmusában és az emberi környezet kihasználásában rejlik Legfőképpen a farkas közmegítélése történelmi távlatban is nagyon rossz Ökológiai hasznuk vitathatatlan, ám kártételük (vadkár, háziállatok, veszettség) sem lebecsülendő feltétlenül

Az aranysakál A jellegzetes talppárnák Látásra nehéz elkülöníteni a rókától és farkastól (kutyától) Színezete változatos Termete alig nagyobb a rókáénál (hossz azonos, kissé magasabb, tömege 7-12 kg) Farka rövidebb a rókáénál (!) Fő ellensége az ember, vetélytársa a róka Vadászidény ma (júni.1.-feb. 28.) 2000. előtt állandóan Sakál és rókakoponya Róka és sakál a terítéken

Az aranysakál elterjedése A sakál elsősorban a melegebb éghajlatot kedveli, Afrikában és Ázsiában rendkívül nagy területen él Európából a XX. század elejére csaknem kiszorult Rohamos térhódítása a nyolcvanas évek végén kezdődött, és egyre fokozódik

Az aranysakál visszatérése Magyarországra (Heltai, M.) A XVIII-XIX. században fokozatosan gyérült, majd 1942-ben ejtették el az utolsót Reneszánszát a tömeges gyérítésre való eszközök (méreg, csapóvas) betiltása okozta Újbóli (hiteles) felbukkanása: 1997 Elsősorban Horvátország felől erőteljes beáramlás, mely észak-északkelet felé expanzióvá erősödött Elterjedésének jelenleg csak a megfelelő élőhely hiánya syabhat határt Sakál-elejtések 1997-2004 Egy pont = egy sakál

Az aranysakál életmódja Kerüli a zárt erdőségeket és a nyílt terepet Rendkívül kedveli a sűrű bozótosokat, nádasokat, nálunk a síkvidéki feketefenyveseket és akácosokat Közel jön a településekhez, de félénk Táplálkozását tekintve inkábba róka konkurrense, főképpen kisemlősöket, rovarokat, gyümölcsöt és dögöt fogyaszt Családi territóriumot tart

Az aranysakál táplálkozása Hazánkban meghökkentő mértékű átfedés a rókáéval. Sem értékes vadat, sem háziállatokat nem fogyaszt (Lánszki és Heltai, 2002) Törökországban gondot okoz a tengeri teknős fészkek feldúlásával (akár 75% is) (Brown és McDonald, 1995) Izraelben túl sok a sakál (mert túl sok a szeméttelep). Borjak megölése (1.3-1.9%), sokszor már ellés közben, főleg bikaborjakat (lassabb ellés). Az illegális mérgezés veszélyezteti a madárállományt (Tom-Tov, 1995).

Az aranysakál szociális élete Vitatott, hogy inkább magányos, vagy csoportos A párok sokszor élethosszig együtt maradnak Párbaállás: jan.-feb., ellés ápr.-máj. Sokszor rókavárakba költözik, ahol csak egy bejáratot használ. Esetenként a bozótosban, nádasban fészkel Falkaképzéskor a nőstény utódok maradnak, a hímek elkóborolnak (vándorolnak) Rendkívül fejlett vokális kommunikáció (vadászatkor, párbaálláskor) sakálvokál állománybecsléshez is jó

Az aranysakál utódgondozása Különbség az európai, illetve az afrikaiázsiai állomány között: utóbbiaknál az előző évi kölykök sokszor ott maradnak segíteni a szülőknek, míg nálunk hamarabb odébbállnak, főleg a hímek Mindkét szülő gondozza az utódokat, melyek egy évig maradnak velük A kicsik 2 hónapig maradnak a kotorékban A szukák 9 hónaposan, a kanok 2 évesen válnak ivaréretté

Az aranysakál mint vad I. Sokáig a vadászok azt sem tudták, mi ez az állat nádi farkas, sakálfarkas Ennek oka az, hogy valószínűleg történelmi távlatban déli jövevény Európában (X. század körül bukkan fel Görögországban) Terjedése mindig a háborúk alatt kap lendületet Elejtését sokszor titkolták, amikor a farkas már védetté vált

Az aranysakál mint vad II. Megítélése a legszélsőségesebb határok között mozog: Ártalmatlan hulla(dék) eltakarító, illetve Ahol csak megtelepszik, hamarosan FELSZÁMOLJA az őzállományt, és kárt tesz az egyéb nagyvadban is; (a háziállatokról már ne is beszéljünk ) Aggodalmat kelt, hogy a betelepedés az értékes vadban leggazdagabb területekre történt először

A legnagyobb kutyaféle Világszerte elterjedt az északi féltekén, ilyen léptékben változatos megjelenésű Intelligens, alkalmazkodóképes, erősen szociális ragadozó Állománya a kora-középkorban tetőzhetett, majd stagnált, végül főként Európában összeomlott Egyetlen ellensége az ember A farkas

A farkas elterjedése A XX. századig gyakorlatilag egész Európában jelen volt Kiváló alkalmazkodóképességű, történelmi léptékben sikeres ragadozó A folyamatos üldözés és a tájrombolás miatt szinte teljesen eltűnt Csak néhány évtizede észlelik a terjedését Megmaradása elsősorban a természetvédelemtől függ

A XX. század elejére egyrészt Trianon, másrészt a vadászat és erdőirtás miatt eltűnt Szórványos megfigyelések végig megmaradtak ( sohasem pusztult ki ) A 80-as évektől kezdődően két irányból bukkan fel gyakrabban, az Északi-khg-ben stabil populáció 1993 óta teljesen védett (vö. Szlovákia) A farkas Magyarországon Farkas-észlelések 2000 óta

A farkas táplálkozása Szlovákiai adatok szerint a farkasok főleg nagyvadakat ejtenek el 70% őz és szarvas 22% vaddisznó A háziállatok és kisebb emlősök minimális részesedést mutatnak A legtöbb préda fiatal, illetve csontjatörött, deformált egyed volt Sertéspestis vaddisznók közötti megállítása és a farkasok közti kapcsolat

A farkasok szociális rendszere A falkaméret és a táplálék ellátottság közötti összefüggés Az alfa-pár elmélet Hasonlít-e a domináns és alárendelt állatok stressz-élettana más szociális ragadozókéhoz (mongúz, hiénakutya)? (Sands és Creel, 2004) A tartósan magas glukokortikoid (GC) szint káros Farkasoknál a magas GC szint nem jár megmelkedett agonisztikus gyakorisággal A domináns farkasoknál folyamatosan magasabb a GC-szint, ez nagy meglepetés a más fajoknál mértek ismeretében

A farkasok utódgondozása Üzekedésük december-március között zajlik A falka együtt gondoskodik az utódokról Többnyire csak az alfa-nőstény ellik, ha nem, ellophatja a másik szuka kölykeit A pár, illetve a falka sokszor a kölykök önállósulása után sem bomlik fel

A farkas megítélése I. A kőkorban a farkas jelentősége viszonylag csekély, illetve az emberek inkább tisztelik Az állattartás (különösen a juh) kialakulásával a farkast egyre inkább ellenségnek tartják A kereszténység elterjedésével ideológiai téren is beindul a harc (a farkas a sötétség és a barbárok jellegzetes állata) Gyakorlatilag jelentős pozitív megerősítés híján is fennmarad mind a mai napig a farkas emberre való eszélyességének hiedelme (de vö. veszett farkasok) Vadászati szempontból a trófeás vad a védendő, és a farkast ebből a szempontból (tévesen) nagyon károsnak ítélték

A farkas megítélése II. Szlovákia 44% baj, vagy súlyos baj a farkas 32% nem baj, vagy jó 63% veszélyes 34% nem veszélyes 38% fél az erdőbe menni 62% nem fél 38% vérengző 17% inkább békés 36% kártékony 28% inkább hasznos Magyarország 43% szerint nincs is farkas nálunk; 41% szerint van 60% szerint mindenféle ragadozó, de főleg a farkas és a medve veszélyes az emberre és állataira 54% ellenzi a farkas megtelepedését, 20% körül van a támogatók aránya Vidéken nagyobb az elutasítás

A farkas megítélése III. (Ericsson és Heberlein, 2003; Skonhoft, 2005) Svédországban csak nemrég telepítették vissza a farkasokat Előtte az emberek általában visszakívánták őket, legfőképpen a vadászok Most, hogy a farkasok ott vannak, legjobban a vadászok utálják őket, különösen azok, akik találkoznak is velük (kevesebb vad, főleg jávorszarvas) A visszatelepítés nem oda történt, ahová korábban az emberek gondolták, hogy jó lenne A visszatelepítés haszna: kevesebb autókarambol szarvasokkal (!)

Farkas-bárány konfliktus A nyájak védelmének elhanyagolása a farkasok kiirtása óta A kártérítés és a bejelentés összefüggése Sportból ölés, szupernormális inger, vagy tartalék későbbre? A nyájőrző kutyák problémája

A leghíresebb visszatelepítés: Yellowstone park, USA (White és Garrott, 2005) A farkasok a számítottnál (5-30%) sokkal inkább csökkentették a szarvasállományt (50%) A többi patást eddig nem érintették (bölény, jávorszarvas, szarvasantilop) A farkasok szerepet játszhatnak jelentős ökológiai átalakulásokban (növényevő-vegetáció szabályozás) Hollók asszociációja vadászó farkasokkal a korábbi mérgezéses irtás hosszútávú hatása a viselkedésre (Vucetich et al., 2004)

A vörösróka Legkisebb kutyafélénk Hosszú távon talán a legsikeresebb faj (különösen a sakál és a farkas távollétében) Leginkább opportunista Legveszélyesebb ellenfele (ma) a veszettség és az ember

A vörösróka elterjedése Az egész északi féltekén elterjedt, csak a szélsőséges hideg és a sivatag képes útját állni Európában csak Izlandról, Máltáról, Krétáról és néhány más szigetről hiányzik Ausztráliába az ember hurcolta be

A vörösróka Magyarországon Egész hazánkban gyakorinak számít Folyamatosan vadászható A kiterjedt veszettség elleni vakcinázás óta robbanásszerűen elszaporodott Városokban is felfelbukkan

A vörösróka és az ember A róka iránt nem élt akkora gyűlölet, mint a farkas ellen Vadászata fontos szociális eseménnyé vált, és mind a mai napig fennmaradt Falkavadászat az előkelők sportja Kotorékozás a szegényebbek (és puskátlanok) sportja Nagy hatással volt a kutyatenyésztésre Kártétele (melyet eltúloznak) azóta jelentősebb, mióta kiirtottuk a farkast és a sakált Sokkal aggasztóbb fogékonysága a veszettségre, mely a rókánál gyakorisággal és az emberi települések közelében éléssel párosul

A vörösróka életmódja Szinte bármilyen tájon megél, ahol képes kotorékot ásni, és van valamilyen takarás Előnyben részesíti a sűrű bozótosokat, az elegyes erdőket, bokrokkal benőtt árkokat, nyáron a gabonaföldeket. A szálerdőket inkább kerüli, ahol a kotorék nincs kellően elrejtve Zavarás híján nappal is aktív A pár közös territóriumon él, néha az előző évi kölykökkel közösen

A vörösróka szociális berendezkedése Habár az alapegységet a pár képezi, előfordul a hárem is, ahol a szukák között szigorú rangsor uralkodik Akárhány egyed is él a territóriumon, a róka magányos vadász Január-februárban párosodnak Mindkét szülő gondozza a kölyköket A kölykök 7 hónapos korban válnak önállóvá, ekkor a szülőpár is felbomlik

Egy érdekesség: szociális rókák? (Baker et al. 1998) Bristol külvárosában vígan megtelepedtek a rókák Feltűnt, hogy némelyik egyed nem hagyja ott szülei territóriumát, hanem falkát képezve ottmarad A falkában hierarchia alakul ki A domináns egyedek sokáig megőrzik rangjukat, az alárendeltekből csak nagyon ritkán válik domináns Az elvándorlók mortalitása nagy (de a rezidens szubordináltaké is) Ezek segítnek a kölyöknevelésben ettől nincs több kölyök, de a dominánsok kevesebbet dolgoznak Gyakran az alárendelt szukáknak is van kölykük, ezeket is közösen gondozzák (ki az apa? A domináns hím?)

A vörösróka táplálkozása (Sidorovich et al. 2005) A legjellegzetesebb különbség a havas és a nem havas évszakok között van Nyáron túlsúlyban vannak a kisrágcsálók Télen számottevővé válik a nagyobb patások előfordulása dögevés Amikor jelentős mennyiségben található, a gyümölcs is fontos táplálék

Kompetitív kapcsolatok A vörösróka alulmarad az aranysakállal szemben Táplálék konkurrencia Direkt predáció A vörösróka kiszorítja a sarkirókát Direkt kompetíció (kotorékért) Táplálék kompetíció

A vörösróka túlélése a jégkorszakban (Sommer és Benecke, 2004) Míg a leletek tanúsága szerint az eljegesedés nem ártott a farkasnak, a vörösróka és a sarki róka elterjedése jelentősen változott az utolsó 100 ezer év során Európában Mintegy 75 ezer évvel ezelőtt refúgiumokba szorult a róka (Ibéria, Itália, Balkán, Krím) A 38-25 ezer évvel ezelőtti felmelegedéskor a róka kirajzott és elérte Dél-Angliát, illetve a Kárpát-medencét A sarki róka is megtalálható volt e vidékeken, majd a jegesedés elmúltával fokozatosan visszaszorult északra

Evolúciós potenciál? A szelíd rókák kérdése Szelekció kizárólag szelídségre Előbb utóbb megjelennek az érdekes tulajdonságok fura színek kunkori farok ugatás tömpe orr kétszeri tüzelés évente

Vadászat vagy kegyetlenkedés? Egy jó kotorékozó kutya kiképzése kb. egy évig tart Hergelés Fogás Ölés Patkány, majd kóbor macska, végül róka az edzőpartner Ugrasztás és lefojtás

Vadászat vagy kegyetlenkedés? A falkavadászatot pár éve BETILTOTTÁK az őshazában, Angliában