ZALAKOMÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012. Záradék: A településfejlesztési koncepciót Zalakomár Község Képviselı-testülete./2012.(..) számú határozatával elfogadta. Papné Szabó Mónika körjegyzı
TARTALOMJEGYZÉK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3 BEVEZETÉS 3 ZALAKOMÁR FEJLİDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TRENDEK, FEJLİDÉSI LEHETİSÉGEK 4 A település jövıbeni térségi szerepe 4 A népesség várható alakulása 4 A település által nyújtott infra-, és szolgáltatás- struktúra a jövıben 5 A környezet alakításának irányelvei 6 A település gazdasági és pénzügyi helyzetének javítására vonatkozó irányelvek 6 A társadalmi folyamatok kezelését célzó elképzelések 7 A jövıkép megalapozása 7 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 8 JÖVİKÉP, ZALAKOMÁR JELLEMZİI A 2020-2025. ÉVEKBEN 8 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA 9 CI. Prioritás 9 CII. Prioritás 10 CIII. Prioritás 11 CIV. Prioritás 12 CV. Prioritás 14 ZALAKOMÁR, FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEK- FELADATOK- CÉLOK 16 MELLÉKLET 21 2
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK BEVEZETÉS A települések mőködtetése és fejlesztése a települési önkormányzatok feladata és felelıssége. Az ezekre vonatkozó önkormányzati célok, elképzelések, stratégiák (a kitőzött célok megvalósításának módjai), és az ezekhez szükséges eszközök meghatározása a településpolitika tartalma. Településpolitika tehát két, egyformán fontos eleme a település mőködtetése (településüzemeltetés) és a településfejlesztés. Fontos ezeket kihangsúlyozni, mert a két oldal egymást feltételezi, együtt határozza meg a településen élık életminıségét, ugyanakkor verseng egymással a rendelkezésre álló szőkös pénzügyi és egyéb forrásokért. Ezeket a körülményeket a fejlesztések tervezésénél sem lehet elhanyagolni, mert ezek megvalósulásuk után, üzemeltetési, fenntartási költségeket igényelnek, ezért törekedni kell arra, hogy a fejlesztések, illetve az ezekhez kapcsolódó beruházások jövedelmezıek, de legalább önfenntartóak legyenek. A településfejlesztés tervezése tehát a település jövıbeli mőködésére és fejlesztésére vonatkozó átfogó megközelítés, amelynek keretében olyan megoldásokat keresünk a település jövıbeni viszonyaira, amelyek a legjobb eredményeket ígérik a lakosság életkörülményei javításában, a település és a környezet összhangjának biztosításában. A településfejlesztési tervezés eredménye, egyben alapvetı dokumentuma a településfejlesztési koncepció, amely felvázolja a település jövıképét, a fejlesztések célrendszerét, az ezekhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat, valamint a közvetlen térségi, hazai és nemzetközi környezethez szükséges alkalmazkodási lehetıségeket. Minden település egy sajátos összetett képzıdmény. Különbözı körülmények, környezeti, földrajzi, történelmi stb. tényezık hatására alakul ki, szervesen fejlıdik, érzékenyen reagál a szőkebb és tágabb környezetében bekövetkezı változásokra. A település évszázadokon keresztül fennmarad, majd kedvezıtlen külsı, belsı körülmények hatására lassan elnéptelenedik, esetleg elpusztul, majd a körülmények kedvezı változása következtében újratelepül, megújul. A település összetett volta miatt, több szempontból is megközelíthetı. Egyrészt, mint a településen élı lakosok lakó és élettere, a falusi, ún. helyi társadalom létformája, másodszor a lakosság illetve a különbözı szervezetek által végzett gazdasági tevékenységek színtere, így maga az önkormányzat is folytat gazdasági, gazdálkodási jellegő tevékenységeket. Harmadszor, mindezek a jelenségek és tevékenységek egy fizikai térben egy természeti, és egy ún. épített környezet keretei között zajlanak. Ez adja a település képét, arculatát, melyet a lakó és egyéb épületek, a köz- és zöld területek és infrastrukturális elemek alkotnak. A fentiek értelmében a fejlesztési-, illetve a fejlesztéstervezési tevékenység is akkor lesz megfelelı, ha ezt a többarcúságot, illetve ezen vetületek egymásra hatását is figyelembe vesszük, azaz ezek együttes fejlesztése hozhat csak megfelelı eredményt. A készülı településrendezési terv elsısorban az épített környezet fejlesztésére és a meglévı kulturális örökség megırzésére irányul, de feltételezi a településfejlesztési koncepció meghatározását is, mivel céljai és feladatai ebben kerülnek megfogalmazásra, összhangban a település többi céljaival és feladataival. A településfejlesztési koncepció kialakítása (A BM 24. sz. Útmutató a település fejlesztési koncepció készítéséhez c. anyag felhasználásával) a település jelenlegi helyzetének feltárásával, értékelésével indult, amelynek elemzésébıl meghatározhatók a település erısségei, gyengeségei (adottságok) és a környezet által nyújtott lehetıségek, illetve veszélyek (SWOT analízis). A helyzetelemzés összefoglaló táblázata (SWOT) a jelen anyag melléklete. A következı lépés a település jövıképének, a jövıben elérendı célállapotának meghatározása. A településfejlesztési koncepció idıtávja, -célszerően- a gyorsan változó körülmények és tendenciák következtében a következı évtizedekig, azaz 2020-2025-ig terjed. A gyors változások miatt célszerő a koncepció rendszeres felülvizsgálata. A koncepció tartalmazza a fejlesztési célok és a hozzá kapcsolódó feladatok rendszerét. Ezekbıl kerülnek meghatározásra a településrendezési célok, illetve feladatok, amelyek a tervezés alapjául szolgálnak. A koncepcióban szereplı célok és feladatok végrehajtására a késıbbiekben javasolt, hogy az önkormányzat fejlesztési programot készítsen. 3
ZALAKOMÁR FEJLİDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TRENDEK, FEJLİDÉSI LEHETİSÉGEK A település jövıbeni térségi szerepe A település térségi szerepét alapvetıen a zalakarosi kistérség, valamint a Balaton közelsége és a fıbb infrastrukturális elemek, a7-es út és az M7-es határozza meg. A település megközelíthetısége kiváló, a közigazgatási határán az halad keresztül az M7-es autópálya, mely Budapest és Letenye, szlovén országhatár közt biztosít kapcsolatot. A település autópálya csomóponttal és lehajtóval is rendelkezik, mely az egész térség megközelítését is lehetıvé teszi. A régi 7-es a térség kisebb településit főzi fel, mely szintén Zalakomáromon halad keresztül. Az autópálya közelsége, és ezáltal a nagyobb városok gyorsabb elérhetısége (Nagykanizsa) jelentıs munkahely-elszívó hatást generál, melyet távlatilag helyben lévı munkahelyteremtéssel orvosolni szükséges. A település közvetlen vasúti kapcsolattal is rendelkezik, a Budapest - Székesfehérvár - Gyékényes vasútvonal. Potenciálisan elınyt jelent a község számára, elsısorban gazdaságföldrajzi szempontból a Balaton közelsége, és a mellette elhelyezkedı nemzeti park, a bivaly- és a település déli részén elhelyezkedı madárrezervátum. A kedvezı lehetıség a község számára a térségi turizmusba (vízi-, kerékpáros-, falusi- turizmus) való bekapcsolódás a Balaton és az autópálya közelsége. A népesség várható alakulása 4500 Népességváltozás 1870-2001. 4000 3500 népesség (fı) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 évek Forrás: KSH Népszámlálás 2001. A diagramból látható, hogy a népességváltozás négy szakasza különíthetı el, az elsı 1870-1900 közötti szakaszra a lakosságnövekedés jellemzı, a második szakaszra (1900-1920) a csökkenés, a harmadik szakasz 1920-1960. közötti idıszakban a hirtelen lakosságemelkedés, majd az 1960 utáni folyamatos lakosságcsökkenés következik be. Vizsgálva a jelenség okát megállapítható, hogy a népességcsökkenés két jelentıs okra vezethetı vissza: egyrészt, a születésszám csökkenése (2000-ig csökkenése), a természetes szaporodás negatív mivolta, másrészt a jelentıs mértékő, 1990-ig a természetes fogyás mértékét is meghaladó elvándorlás, (2000-tıl a vándorlási egyenleg már pozitív), a jelenben már pozitív, stagnáló tendenciája tapasztalható. A két tényezı együttes hatása következtében a népesség csökkenés 2010-ben kisebb mértéket mutat. Ennek fenntartása, illetve a népesség enyhe mértékő növelése, csak a jelenlegi betelepülés növelésével biztosítható. A természetes szaporodás (fogyás) összetevıi igen nehezen befolyásolhatók, a születésszám csökkenése országos, sıt európai probléma, a halálozás kérdése és mértéke természetileg, társadalmilag (életkörülmények) meghatározott, 4
és csak lassan és kis mértékben változik. A legjobban befolyásolható tényezınek a vándorlás (elvándorlásbevándorlás) tekinthetı. Az elvándorlás csökkentése a községhez való kötıdés (identitás) erısítésével, az itt élık életminıségének emelésével, míg a betelepülés a község vonzerejének (letelepedés támogatása, életminıség javítása) növelésével ösztönözhetı. A következı ábrákon bemutatjuk, hogy betelepülés mértéke, hogyan befolyásolja a népesség változást. Az I. sz. változat számításaiból látható, a jelenlegi ütemet meghaladó (kb. 3,6 fı/év) vándorlási egyenleget feltételezve, a pozitív vándorlási egyenleg és növekedı születések száma a népesség stagnálást feltehetıen biztosítaná, sıt kis mértékben növelhetné is, így a népesség 2020-re pedig 3114 fı lehetne. A II. számítás alapján a bevándorlás ütemének alacsonyabb növekedése mellett (2010 után 1 fı/év pozitív vándorlási egyenleg), a népesség 2020-re kb. 3049 fıre csökkenne. A betelepülés fiatal és képzett betelepülık esetén, a település demográfiai struktúráját is elınyösen befolyásolhatja. Természetesen a népességszám növelése nem öncél, hanem mérlegelés kérdése, az egyéb települési adottságok, mőködtetési és fejlesztési célok és feladatok függvénye. Az ábrákon szereplı értékek, csak becsült, tájékoztató jellegőek és a tendenciák, trendek bemutatására szolgálnak. Zalakomár község várható, becsült népessége (a két variáció alapulvételével) 3250 3200 3150 3100 3050 Népességprognózis 2020-ig Népesség I. Népesség II. Évek 1990 3191 3191 2000 3132 3132 2010 3108 3104 2015 3114 3077 2020 3119 3049 3000 2950 1990 2000 2010 2015 2020 Népesség I. Népesség II. A 2015 és 2020-ra vonatkozó népesség becslések után, az elérésükhöz szükséges népesedés stratégiai és taktikai feladatok meghatározhatók. A település által nyújtott infra-, és szolgáltatás- struktúra a jövıben A társadalom fejlıdése magával hozza a falusi élet megváltozását is, olyan értelemben, hogy a fejlettebb, komfortosabb városi élet elemei ötvözıdnek a falusi természetközeli életmóddal. A jövıben csökken a különbség a település információs ellátottságában. Az informatika fejlıdése lehetıséget ad információk, kulturális-tudományos források elérésére, avagy a település népszerősítésére (Internet), és megjelenik a közigazgatásban, sıt új munkalehetıségek megteremtésében (távtanulás, távmunka) is. Ezek a lehetıségek rendkívüli módon elısegíthetik a község fejlıdését, megvalósításuk viszont komoly kihívást jelent, ezért ezek befogadására fel kell készíteni a község társadalmát. A község jövıbeni fejlıdése, a vidéki életmód helyi- és a városi lakosság valamint a turizmus számára való felértékelıdése (környezet, rekreációs lehetıségek), megkívánják az infrastruktúra és a település által nyújtott szolgáltatások megváltozott követelményekhez való igazítását. A környezet fokozott védelme, valamint a városias életmódhoz való közelítés érdekében szükséges a hulladékkezelés megoldása, a kiépített szennyvízhálózatra való teljes körő rácsatlakozás, és a szelektív szemétgyőjtés megvalósítása és alkalmazása. Hasonló követelményt jelent a település épített környezetének (épületek, közterületek) igényes karbantartása és kialakítása. 5
A településen lévı munkahelyek teremtése és a meglévık minıségi fejlesztése is nagymértékben hozzájárulhatnak a település népességmegtartó, illetve népesség vonzó erejéhez. A megnövekedı kulturális, szórakozási, sportolási igények kielégítésére megfelelı, igényes szolgáltatások kialakítása szükséges, amelynek szerepe nemcsak a betelepülık, hanem az itt élı helyi lakosság megtartását is elısegíti. Kedvezıtlen demográfiai jelenség egész Európában a lakosság csökkenése, illetve ehhez kapcsolódóan a meghosszabbodó életkor következtében az idısebb lakosság magas és a jövıben tovább növekedı aránya. Ez magával vonja a szociális gondoskodás, szolidaritás megerısítésének szükségességét, az ehhez kapcsolódó intézménystruktúra kiépítését (szociális gondozás, öregek napközi otthona stb.). Minden település életében, identitásának megtartásában nagyon fontos intézmények a gyermekintézmények, az óvoda és az iskola, amelynek szerepe a mai világban egyre inkább felértékelıdik a jövı generációinak felkészítésében, a kialakuló információs és tudásalapú társadalom követelményinek való megfelelésben. A környezet alakításának irányelvei A kistérség éghajlatát kontinentális klíma (meleg nyár, hideg tél) jellemzi. A kontinentális klíma mellett a nyári és a téli idıszak hımérsékletét, illetve csapadékmennyiségét az óceáni (enyhe tél, hővös, csapadékos nyár) és a földközitengeri (meleg, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél) hatások határozzák meg. A legmelegebb hónap középhımérséklete 20-22 C, a leghidegebb hónap középhımérséklete -1 C és -1,7 C között ingadozik. A térségben a hıségnapok száma átlagban 14, a hótakarós napok száma átlagosan 45 nap. A napsütéses órák számát tekintve (kb. 1800 óra) a kistérség a kissé hővösebb tájakhoz tartozik. A térségben a nyugati szél az uralkodó. A kistérség nyugati részén több, keleti részén kevesebb csapadék jellemzı, a csapadék éves mennyisége 750 800 mm körül alakul. A legtöbb csapadék ısz végén, tél elején, a legkevesebb nyár végén várható. A kistérség talajszerkezetét a csapadék mennyisége nagymértékben befolyásolja. A csapadékosabb, nyugati területeket alacsony termékenységő, kevés humusztartalmú pangó vizes vagy pszeudoglejes barna erdıtalaj jellemzi, nagy részüket erdı borítja. Kelet felé haladva a csapadék mennyiségének csökkenésével agyagbemosódásos barna erdıtalajok és barnaföldek következnek. A barnaföld a terület legjobb minıségő termıtalajai közé sorolható. A völgyek mélyén magasabb termékenységő, nyershumusz tartalmú réti- és láptalaj változatok fejlıdhetnek ki. Napjaink és a jövı egyre erısödı tendenciája az emberi környezet erıteljes felértékelıdése, annak a felismerés jegyében, hogy az emberi tevékenység a környezetet károsan befolyásolja, amely károsodás viszont az emberi életfeltételeket rontja. Alapvetı fontosságúvá vált az úgynevezett fenntartható fejlıdés elve, amely a fejlesztés környezettel harmonizáló megoldását jelenti. A település vonzereje kedvezı környezeti állapotában, tiszta levegıjében, csendes, nyugodt falusias légkörében, a táj érzékelhetı közelségében rejlik. A településfejlesztés és a környezetalakítás fontos célja, e vonzerı megtartása érdekében, a kedvezı környezeti állapot megırzése, ill. még kedvezıbbé tétele, mely: érhetı el. a környezet terhelésével járó tevékenységek elhelyezésének szabályozásával, a térségben lévı folyamatokra, trendekre figyelemmel versenypozíció megtalálásával (tudatos fejlesztések), a meglévı környezeti konfliktusok feloldásával (pl. állattartás szabályozása, illeszkedı építészeti alkalmazása), a feltárt környezetterhelések megszüntetésével (pl. illegális szemétlerakók felszámolása, csatornázottság), a környezetet érı káros hatások csökkentésével, a környezet minıségét javító intézkedésekkel zöldfelületek területi és funkcionális fejlesztésével, a természeti környezet védelmével, rehabilitációjával A település gazdasági és pénzügyi helyzetének javítására vonatkozó irányelvek A településfejlesztés egyik legfontosabb problémája a fejlesztési források biztosítása. A központi források szőkössége és az önkormányzatok korlátozott lehetıségei eddig számos fejlesztés megvalósítását akadályozták, illetve 6
késleltették. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb eredménye az ország rendelkezésére álló fejlesztési források megtöbbszörözıdése. Ezen források jelentıs része a települések számára is elérhetıvé válik, pályázatok elnyerése útján. Ehhez viszont az szükséges, hogy a támogatott témákról az önkormányzatok információkkal, és részletesen kidolgozott koncepciókkal, tervekkel rendelkezzenek. A térségi fejlesztési források mellett szükség van a község gazdasági erejének, forrás teremtı képességének erısítésére, ehhez szükséges a település gazdaságának helyi fejlesztése. Ez egyrészt a község lakossága számára jövedelemszerzési lehetıséget biztosít, másrészt a gazdasági szereplık, vállalkozások adóbefizetései az egyéb források mellett, a település mőködtetésének és fejlesztésének alapját képezik. A gazdaság fejlesztése kiterjed a mezıgazdasági termelés korszerősítésére (piaci igények figyelembevétele, gép és technológiai fejlesztés), valamint a környezetkímélı ipari tevékenység erısítésére, letelepülési lehetıségeinek biztosítására. Hasonlóan fontos új szolgáltatási tevékenységek (falusi-, kerékpáros- turizmus) meghonosítása, ehhez kapcsolódóan helyi termékek és helyi tevékenységek (pl. kézmőipar, bivalyfeldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységek, stb.) kialakítása, a szükséges infrastruktúra biztosítása. A jövıben egyre fontosabb probléma a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása, melyek fejlesztésére és alkalmazására a következı években, évtizedekben jelentıs támogatásokat lehet kapni. A társadalmi folyamatok kezelését célzó elképzelések A jövıben a község társadalmának új kihívásoknak kell megfelelnie. A világban kialakuló globalizáció hatására annak ellenpontozásaként felértékelıdik a lokális vagy helyi társadalom. A megelızı években a mezıgazdaság szerepének csökkenése, a politikai és gazdasági változások hatására bekövetkezı társadalmi problémák (pl. munkanélküliség) következtében a falusi társadalom elbizonytalanodott, sıt a jelentıs elvándorlás, városba költözés a régi társadalmi kapcsolatok felbomlásához vezettek. A betelepülés elısegítése, és az elvándorlás csökkentése megfelelı intézkedéseket igényel az önkormányzattól, és a lakosságtól közremőködést, melyek közül legfontosabb, a település vonzerejének növelése, erıteljes település-marketing folytatása. A kisebb községek társadalma csak úgy tud fennmaradni és fejlıdni a jövıben, ha alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, új típusú kötıdést, identitást teremt. Ehhez szükség van a község teljes körő megújulására, mind társadalmi-kulturális, mind gazdasági, mind pedig, az épített környezet vonatkozásában. A jövıkép megalapozása A jövıkép megalapozása érdekében széles körő társadalmi részvétellel folyt a tervezés. A megfelelı koncepció kiválasztása érdekében civil és gazdasági szférával történt igényfelmérés (kérdıív) is történt a hivatali szférával történt személyes interjúk mellett. A lakossági tájékoztatás elsı körben a helyi újságban történt meg. A kérdıívezés eredménye jelen dokumentum melléklete tartalmazza, melynek eredményei a dokumentumba beleépültek (SWOT elemzés, célok meghatározása). 7
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVİKÉP, ZALAKOMÁR JELLEMZİI A 2020-2025. ÉVEKBEN A község a kistérség fejlıdı települése lesz, igazi kapu a térségben, amelyet a tısgyökeres lakók mellett, a betelepült, a vidéki környezetet elınyben részesítı, fiatal, képzett családok lakják. A munkaképes népesség számára megfelelı munkalehetıségek teremtıdnek, mely egyrészt a népességet foglalkoztatja, megtartja, másrészt jelentıs iparadó bevételt jelent a községnek. A helyi munkalehetıségek száma a kereskedelmi-gazdasági-, szolgáltatóipar és a turizmus (elsısorban természeti értékeken alapuló madár- és bivalyrezervátumra építı - szelíd turizmus) megerısödésével növekszik. A község mezıgazdasága átalakul a piaci igényeknek megfelelıen, korszerő eszközökkel, környezetkímélı módon, jövedelmezıen termel. A közintézmények biztosítják a lakosság igényeinek színvonalas kielégítését minden korcsoport számára, az óvodástól az idıskorúak gondozásáig. A környezet védelme megerısödik, a környezetgazdálkodás és a környezettudatos nevelés következtében. A lakókat és az idelátogatókat szép, rendezett településkép fogadja, gondozott épületekkel és közterületekkel. A helyi közösség megerısödik, civil szervezetek tevékenykednek a település fejlesztésében, szépítésében, az élénk kulturális és sportéletben, a hagyományok megırzésében, szolgálva a lakosság új identitásának kialakulását. A települést jól mőködı önkormányzat vezeti, amely a helyi közösségekkel aktívan együttmőködve szervezi a község életét. 8
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA A településfejlesztés alapcélja (C) a zalakomári lakosság életminıségének javítása, az életszínvonal emelése és az erre épülı közösségi, kulturális életen keresztül új falusi kötıdés (identitás) megteremtése. Ennek keretében a következıkben szereplı kiemelt célok, egyenrangú prioritások (CI.-CV.) fogalmazhatók meg, amelyek esetében ki kell emelni, hogy a prioritási lista csupán a beavatkozási területek felsorolása fontossági sorrend nélkül. A célok eléréséhez számos fejlesztési célterületen kell beavatkozni, fejleszteni. Az egyes fejlesztési célterületekhez kapcsolódó fıbb feladatok a mellékelt táblázatos anyagban (Zalakomár fejlesztési célterületek-célok) szerepelnek. CI. Prioritás A népesség stabilizálása, illetve hosszabb távlatban optimális népességszám és településméret elérése, amely biztosítja a község hosszú távú életképességét és fejlıdését. A népesség alakulását, mint az elızıkben szerepel, a természetes fogyás mellett alapvetıen a vándorlási egyenleg alakulása határozza meg. Befolyásolásának egyik eszköze az elvándorlás csökkentése, az identitás, a közösségi kötıdés erısítése, a másik hatékony módja a betelepülés szorgalmazása. Ennek több elınye is lehet, pl. fiatal családok betelepülése esetén javul a népesség korösszetétele, nıhet a születésszám. Képzett betelepülık községbe vonzása új ismeretek, vállalkozó szellem, innovációs készség erısödését jelenthetik. A betelepülés elısegítése, és az elvándorlás csökkentése megfelelı intézkedéseket igényel az önkormányzattól, és közremőködést a lakosságtól, ezek közül legfontosabb, a község vonzerejének növelése, valamint arra alkalmas építési telkek biztosítása. Ez bár önmagában is összetett, sokrétő feladat, de megoldása nem elegendı, szükséges, hogy a szőkebb és tágabb környezet és ebben a jövendı partnerek és érdekeltek is megfelelı információval rendelkezzenek a község által nyújtott zalakomári, itt található lehetıségekrıl, azaz fontos a tudatos tájékoztatás kialakítása és alkalmazása (belsı településmarketing). A betelepülésnek kedvez a helyi lakosság befogadásra hajló beállítottsága, és együttmőködési készsége. A kapcsolódó fejlesztési területek: demográfiai folyamatok befolyásolása helyi társadalom, közösségi, szellemi élet fejlesztése szórakozás, sport fejlesztése emberi erıforrások fejlesztése széles kínálatú munkahelyek teremtése megfelelı építési telkek biztosítása életkörülmények, szociális helyzet fejlesztése megfelelı megközelíthetıség (helyközi közlekedés) javítása buszmegállók biztonságos kialakítása épített környezet védelme infrastruktúra fejlesztése 9
CII. Prioritás Az életszínvonal emelése, a jövedelemszerzı képesség javításával, a gazdaság fejlesztésével és a község által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésével. A) A jövedelemszerzés lehetıségeinek szélesítése Az életkörülményeket alapvetıen meghatározó tényezı a családok jövedelme, illetve ezek megszerzési lehetısége. A mezıgazdaság térvesztésével és a meglévı ipar csökkenésével a helyi munkahelyek száma, a település eltartó képessége nagymértékben csökkent és a foglalkoztatottak jelentıs aránya ingázásra, külsı munkahelyre kényszerült. A helyi jövedelemszerzés növelésének két útja van, egyrészt a meglévı gazdasági termelıegységek hatékonyságának és jövedelmezıségének fokozása (pl. mezıgazdasági gépesítés, technológia-fejlesztés; ipar technológiaváltás), másrészt új munkalehetıségek teremtése (pl. helyi terményeket feldolgozó ipar telepítése). Az életszínvonal további fontos eleme a község által nyújtott szolgáltatások fejlettsége és minısége. Ennek lehetıségei: helyi munkalehetıségek bıvítése (új és meglévık technológiaváltásával), kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek kijelölése és befektetık vonzása, helyi szolgáltatások fejlesztése, támogatása helyi termékek fogyasztására való ösztönzı kampányok indítása fenntartható turizmus kialakítása, fejlesztése (falusi-, bor-, öko-, kerékpáros- stb.) kihasználva a Balaton és a természetvédelmi területek, nemzeti parkok, rezervátumok által nyújtott lehetıségeket, helyi (kézmőves, feldolgozó-) ipar fejlesztése (pl. bivalytenyésztésen alapuló bır-, húsfeldolgozás), helyi termékek kifejlesztése és értékesítése, környezetkímélı tevékenységet folytató gazdasági egységek letelepítése. B) A piaci igényeknek és az ökológiai adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, gazdaság kialakítása Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, valamint a jövedelemszerzés lehetıségeinek kiszélesítése miatt szükséges a gazdaság, különösen a mezıgazdaság átalakítása, a megváltozó követelményekhez való alkalmazkodás, a mezıgazdasági termékszerkezet piaci igényekhez alakítása. Ennek legfontosabb követelményei: területhasználat racionalizálása, környezetbarát (netán bio-) gazdálkodás, értékesítési, beszerzési társulások, szövetkezések szervezése, helyi gazdaságfejlesztés (családi és kisvállalkozások támogatása), helyi termékek kifejlesztése és értékesítése, helyi szolgáltatások fejlesztése. A kapcsolódó fejlesztési területek: a település önkormányzatának gazdálkodásának fejlesztése településfejlesztés eszközrendszere (támogatások, pályázatok, helyi gazdasági szférával való együttmőködés) életkörülmények, szociális helyzet fejlesztése infrastruktúra fejlesztése településüzemeltetés fejlesztése környezetvédelem 10
CIII. Prioritás A természet és a táj védelme, erıforrásainak fenntartható hasznosítása, a kedvezı környezeti állapot megırzése és javítása. A tájhasználat környezettel való harmonizálása alapján, környezetvédelem. A kistérség fejlesztési területei között szerepelnek: A Pannon-termál program kiszélesítése, mely területei: termál- és gyógyfürdık egyedi, specializált szolgáltatásainak (egészségturisztikai, rekreációs és szabadidıs) fejlesztése; gyógyfürdıhelyek egészségügyi intézményeinek gyógyvízre épülı gyógyászati célú szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra fejlesztése energia-hatékony technológiák, a termálvíz hulladék-hı hasznosítási lehetıségeinek figyelembevételével. Tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése: nemzeti parkok, natúrparkok és egyéb védett természeti területek turisztikai célú fejlesztése; természethez és helyi kulturális örökséghez kapcsolódó, az aktív turizmus ösztönzését jelentı szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése; helyi információs rendszerek kialakítása; támogatott turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések. A település északi közigazgatási területén található a Kis-balatoni Tájvédelmi Körzet, természeti értékekben gazdag táj, melyet a területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi szempontból jelentıs területet, tart nyilván. A táji adottságokhoz igazodó, a természeti értékeket megırzı tájgazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség fennmaradásának biztosítása az alábbi alapelvek szerint történhet: integrált földhasználati rendszer alkalmazása a természeti erıforrásokkal történı takarékos gazdálkodás a mennyiséggel szemben a minıséget elıtérbe helyezı termelés az egykori tájgazdálkodási módok felelevenítése, a kultúrtáj rehabilitációja a tájfejlesztés lehetıségeinek megteremtése, a tájkarakter erısítése a táji adottságoknak megfelelı, a természetvédelem érdekeivel összehangolt tájhasználat alkalmazása a táji, természeti szempontból értékes területek megırzése - nemzeti ökológiai hálózat, természeti területek, NATURA 2000 területek védelme (Hrsz 0174/1, 0175, 0181/5, 0185/6, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198) - a táj sokszínőségének megırzése - erdısávok, fasorok, vizes élıhelyek, gyepterületek védelme - a természetközeli élıhelyek közötti kapcsolatok (ökológiai folyosók) fennmaradásának biztosítása Zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése: a rekreációs lehetıségek bıvítése, a meglévı zöldterületek fejlesztése, a településkép esztétikai értékének növelése, közterületek rendezése, fasorok felújítása, újak telepítése, új közösségi terek, sportolási lehetıségek teremtése, az intézménykertek használati értékének növelése (iskolakert, óvodakert fejlesztése) Környezetvédelem: a környezettudatos szemlélet erısítése a környezeti elemek védelmét és a környezetet érı káros hatások csökkentését szem elıtt tartó fejlesztések (infrastruktúra-fejlesztések, környezetkímélı gazdasági tevékenységek megtelepedése) megvalósítása levegıtisztaság-védelem főtéskorszerősítés ösztönzése, alternatív energia használatára való ösztönzés a hulladékkezelés korszerősítése 11
- a szelektív hulladékgyőjtés szélesebb körő lehetıségeinek megteremtése - a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelı szennyvízkezelés megvalósítása - építési törmelék ártalmatlanítása a környezeti konfliktusok feloldása - az állattartás szabályozása A kapcsolódó fejlesztési területek: természeti környezeti adottságokon alapuló fejlesztések településüzemeltetés települési környezet fejlesztése (természetes és épített) CIV. Prioritás A község megújítása a helyi társadalom, a közösségi és kulturális élet fejlesztésével és az épített környezet védelmével és fejlesztésével A helyi társadalom, a közösségi és kulturális élet fejlesztése A jövıben a község társadalmának új kihívásoknak kell megfelelnie. A világban kialakuló globalizáció hatására annak ellenpontozásaként felértékelıdik a lokális vagy helyi társadalom. A település társadalma csak úgy tud fennmaradni és fejlıdni a jövıben, ha alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, új kötıdést, identitást teremt. Ehhez szükség van a község teljes körő megújulására, mind társadalmi-kulturális, mind gazdasági, mind pedig, az épített környezet vonatkozásában. A legfontosabb kapcsolódó célok, feladatok: érték és hagyományırzés megerısítése, feltámasztása (helytörténeti kiállítás, pályázatok a fiatalok számára, régi történetek, fényképek, emlékek győjtése, bemutatása, helyi rendezvények stb.) és megfelelı közösségi, kulturális élet megteremtése (Mővelıdési Ház megfelelı programokkal való ellátása, üzemeltetése stb.) életkörülmények javítása (helyi munkahelyteremtés, iskola, szociális gondoskodás, kulturális sport lehetıségek fejlesztése stb.) helyi közösségek fejlesztése (baráti csoportok, egyesületek létrehozásának támogatása, civil szervezetek támogatása) közösségfejlesztés a település lakosságának a közös célok megvalósításában való közremőködés szervezése kulturált lakókörnyezet kialakítása (közterületek rendezése, virágosítás, épületek karbantartása stb.) megfelelı kereskedelmi, vendéglátási és egyéb javító szolgáltatások biztosítása a föld eltartó képességének növelése, a tájban rejlı lehetıségek feltárása Épített környezet védelme és fejlesztése A község térbeli szerkezetét, arculatát alapvetıen az épített (mővi) környezet határozza meg. Megjelenése, állaga a településképet az emberek életlehetıségeit közvetlenül befolyásolja. Értékei a község kultúrájának szerves részét alkotják, amelyek megırzése fontos feladat. Ugyanilyen fontos az új építések szabályozása, a meglévı keretekbe való beillesztése. Erre külön terv készül, a településrendezési terv. 12
A kistérség fejlesztési területei között szerepel: A Pannon Kulturális Út, mely területei: kastélyok és várak, egyházi létesítmények turisztikai funkciókkal való bıvítése; múzeumok és régészeti lelıhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, felújítása, bıvítése; nemzetközi és országos jelentıségő turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése; helyi információs rendszerek kialakítása. A kapcsolódó feladatok: az épített környezet védelme, (mőemlék és helyi értékvédelem- kulturális örökségvédelmi hatástanulmány), hagyományos épületek, építmények, szobrok helyi védelem alá helyezése (értékvédelmi rendelet), történelmi, kulturális értékek védelme, megırzése (régészeti területek védelme), tájkép, falukép, utcakép védelme, fejlesztése, közterületek, zöldterületek rendezése, védelme, beépítésre szánt területek kialakítása. A kapcsolódó fejlesztési területek: a település társadalmi, politikai, gazdasági környezete közösségi, szellemi élet kultúra, szórakozás, sport épített környezet fejlesztése épített környezet védelme történeti, kulturális értékek védelme területhasználat településfejlesztés eszközrendszere földrajzi helyzet, megközelíthetıség 13
CV. Prioritás A település térségi szerepének erısítése, tudatos településmarketing és a térségi együttmőködés keretében. A jövıben, az információs társadalom térhódítása, megváltoztatja (megnöveli) a község térségi szerepét is. Az Internet használat, kiterjedése és mindennapossá válása következtében, valamint az autópálya menti potenciális munkahelyi területeinek mőködésével a község bekapcsolódik a környezı és a távolabbi térség életébe. Ez a kapcsolat új munka- (távmunka), és képzési lehetıségeket (távtanulás), az e-közigazgatás megvalósulásával közvetlen bekapcsolódást biztosít az ország vérkeringésébe. Az Európai Unióban a regionális és térségi kapcsolatok kiemelik a települések közös fellépésének szükségességét, ezzel a térségi identitás kialakulását, magával vonva a helyi társadalom kinyílását a térségi emberi kapcsolatok erısítését is. A községen számos civil szervezet mőködik, melyek bevonása és aktív mőködése a településfejlesztés szempontjából meghatározó lehet. Civil szervezetek: Péczely Attila Népzenei Csoport, Zalakomári Dalkör, Sorry Mővészeti Csoport, Blasek Junior, Zalakomár Egyetértés Sport Egyesület Labdarúgó Szakosztály, KOMÁR Közhasznú Közalapítvány, Kárász Sporthorgász Egyesület, Ormándkastély Lakóiért Alapítvány. A legfontosabb kapcsolódó célok, feladatok: önkormányzat fejlesztése (szervezeti átalakítás, fejlesztési társaság) információ rendszer fejlesztése (belsı és külsı tájékoztatás) tudatos tervezett településmarketing kialakítása (a település megjelenítése a térségben, idegenforgalmi ismertség megteremtése kiadványokkal, országos rendezvényeken való részvétellel) a tájékoztatás informatikai lehetıségeinek megteremtése és fejlesztése (helyi újság, Internet, helyi tv) együttmőködés, kooperáció (a kistérségi együttmőködés erısítése, közös fellépés a források megszerzésében, pályázatok térségi beruházások megvalósítása) közvetlen szomszédságban lévı településekkel való együttmőködés megerısítése, (esetleg egyes funkciók ellátására szakosodás) szakmai tanácsadó szervezetek igénybevétele, térségfejlesztési társulások mőködésének javítása A kapcsolódó fejlesztési területek: település a környezetben helyi társadalom, önkormányzat természeti környezet, tájgazdálkodás, tájvédelem környezetvédelem a település társadalmi, politikai, gazdasági környezete A következı táblázatokban (SWOT-on alapulva, melyet jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmaz) listaszerően összegyőjtve, sorszámozva szerepelnek az egyes fejlesztési célterületekhez kapcsolódó fejlesztési feladatok, amelyek részletesebb kifejtésre az adott sorban szerepelnek. 14
Zalakomár Településfejlesztési koncepciójának térképes feldolgozása 15
Zalakomár, Fejlesztési célterületek- Feladatok- Célok Sorszám Fejlesztési célterületek 1. A település társadalma, humán erıforrások 1.1. A települési népesség demográfiai jellemzıi Feladat sor.sz..02.03.04.05 Feladatok - A kívánatos népességszám becslése, meghatározása 2020 és 2020-ban - A gyermekvállalás ösztönzése a gyermekellátási feltételek javításán keresztül - Az elvándorlás fékezése, az életminıség javításával, a faluhoz való kötıdés erısítésével, munkahelyteremtéssel - A bevándorlás ösztönzése, pozitív vándorlási egyenleg elérése, megfelelı építési telkek biztosításával - Társadalmi integráció helyi identitáserısítı rendezvényekkel (pl. betelepülık integrálása). Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV. 1.2. Humán erıforrások.02.03 - Továbbtanulás ösztönzése, magasabb és a piac által igényelt szakképesítés megszerzésére, távoktatás támogatása és ösztönzése pályázat útján. - Munkahelyteremtés mezıgazdasági és gazdasági területek fejlesztései által helyben való foglalkoztatottság növelése, ingázás csökkentése - Munkahelyek növelése érdekében helyi gazdaság támogatása pályázati rendszer 1.3. Életkörülmények, szociális helyzet.02.03 - Egészséges-életmód programok kialakítása, szervezése (egészségmegırzı kampányok) - Nagyobb gondot kell fordítani a jövıben a szociális problémák kezelésére, az idısek, egyedül élık és a rászorulók gondozására (idısek otthoni betegápolása) - A lakossági szolgáltatások színvonalának, a lakossági igényeknek és a várható népességnek megfelelı fejlesztése (gyermekintézmények fejlesztése) 1.4. Politikai-, társadalmi élet és aktivitás, csoportok szervezetetek.02 - Civil szervezetek összefogásának elısegítése civil ház, találkozók kialakítása - Civil szervezetek által rendezett, Zalakomárhoz főzıdı, helyi identitáserısítı rendezvények támogatása 1.5. Önkormányzat mőködése, lakossági részvétel a község irányításában, fejlesztésében - Az önkormányzatnak döntı szerepe van a község életében, így mőködésének fejlesztése és tisztségviselıinek képzése, az ügyintézés színvonalának emelése nélkülözhetetlen. 16
Sorszám Fejlesztési célterületek Feladat sor.sz..02 Feladatok -A község lakóinak személyes tenni akarásának, aktivitásának feltárása és igénybevétele a falu szépítésében Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV. 1.6. A közösségi, szellemi élet jellemzıi.02.03 - Megfelelı többfunkciós, elsısorban közösségi tér, közösségi terek/ház és igényesebb szórakozási lehetıségek megvalósítása (esetleg helyi vállalkozók bevonásával) - A sportolási lehetıségek bıvítése, fıleg a fiatalság számára a szabadidı értelmes, egészséges eltöltésére, térségi sportkapcsolatok erısítése. - Helyi, identitáserısítı rendezvények szervezése és rendezése. 1.6. A települési közösség igényei és elvárásai.02 - Kulturális és szórakozási lehetıségek bıvítése helyi rendezvények, közösségi házban programok tartása. - Közterületek javítása, utak, kerékpárutak és közterek fejlesztése. 2. Épített környezet, infrastruktúra 2.1. A település története - Érték és hagyományırzés megerısítése, fejlesztése a fiatalok és idısek bevonásával (pályázatok az iskolások számára, régi történetek, fényképek, tárgyi emlékek győjtésére stb.) 2.2. A település szerkezete, tagoltsága.02 - Az új lakóterületek/épületek beillesztése a település meglévı szerkezetbe. A beépítés szabályozása (Szerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat) - A régi történelmi településmag szerkezetének megırzése. 2.3.Településkép, utcaképek.02.03.04 - Utcaképvédelem megoldása, közterületek fejlesztése (játszótér), faluszépítés - A hagyományos, értéket képviselı épületek helyi védelem alá helyezése - Az épületek értékırzı felújításának, karbantartásának támogatása (pályázat) - Települési zöldterületek és felületek fejlesztése, utcafásítás 2.4. Területhasználat.02 - A tervezett belterületi területhasználatot a Településrendezés terv, Szerkezeti terve tartalmazza. - Bivaly rezervátum szerves bevonása a község életébe kerékpárút kiépítése 2.5..Infrastruktúra - A község fiatal népességének növekedése miatt fel kell készülni az intézmények és egyéb infrastrukturális elemek bıvítésére is (tanulmánytervek, intézményfejlesztési koncepció, stb.), gyermekintézmények bıvítése 17
Sorszám Fejlesztési célterületek Feladat sor.sz..02.03.04.05 Feladatok - Kerékpárút kiépítése (kistérségi együttmőködés) - Gyalogosjárda építése, karbantartása - Utak aszfaltozása (igénynek megfelelı teherviselı teherbíró burkolattal), fejlesztése. - A szennyvízhálózatra való csatlakozás szabályozása, kötelezıvé tétele Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV. 2.6. Településüzemeltetés.02 - A szelektív hulladékgyőjtés szélesítése. - Szennyvíztisztító szabad kapacitásával és annak továbbfejlesztésével Zalakomár, Balatonmagyaród és kettı Somogy megyei település Nemesvid, Somogysimonyi - szennyvizeit tudja fogadni és kezelni települések közötti kommunikáció elısegítése 3. A település gazdasága, az önkormányzat gazdálkodása 3.1. Gazdaságtörténet.02 - Meglévı hagyományokon alapuló fejlesztéseket ösztönözni (helyi márka kitalálása és terjesztése, falusi turizmushoz való kapcsolás, bivalyhoz kapcsolódó termékek/szolgáltatások/feldolgozás) - A mezıgazdasági termelés módját a fenntarthatóság jegyében átalakítani, ösztönözni a váltást (támogatási rendszer kiépítése, önellátásra ösztönzı kampányok) 3.2. A település gazdasága.02.03.04.05.06.07 - A mezıgazdasági termékszerkezetet a piaci igényekhez szükséges alakítani (bio-, és helyi specialitású termékek) - A meglévı mezıgazdasági egységek hatékonyságának és jövedelmezıségének emelése, családi és kisvállalkozások támogatása (gépesítés, természetközeli gazdálkodás) - Értékesítési, beszerzési társulások, szövetkezések szervezése vállalkozói találkozói fórumok szervezése. - Környezetkímélı gazdasági egységek letelepítése (gazdasági terület, munkahely) - projektportfolió kialakítása, területek kiajánlása potenciális befektetık számára. - Helyi (kézmőves) ipar és szolgáltatások fejlesztése. - A térségi munkalehetıségek figyelemmel kisérése (kapcsolattartás az érintett munkaügyi szervekkel) - Kistérségi fejlesztési programhoz való kapcsolódás: Kulturális Út / kastélyok és 18
Sorszám Fejlesztési célterületek Feladat sor.sz. Feladatok várak, egyházi létesítmények turisztikai funkciókkal való bıvítése; múzeumok és régészeti lelıhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, felújítása, bıvítése; nemzetközi és országos jelentıségő turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése; helyi információs rendszerek kialakítása Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV. 3.3. Települési önkormányzat gazdálkodása - A település gazdasági fejlesztése, tudatos településgazdálkodás - projektportfolió kialakítása, területek kiajánlása potenciális befektetık számára. 3.4. Településfejlesztés eszközrendszere 4. A település környezete 4.1. Földrajzi helyzet, megközelíthetıség.02.03.02 - Számos olyan fejlesztési lehetıség van (pl. településszépítés), amely közösségi közremőködéssel, alacsony ráfordítással megvalósítható. A helyi közösség identitáserısítése, mely által jobban kötıdnek Zalakomárhoz, és hozzájárulnak fejlesztéshez (saját munka, tenni akarás, stb.). helyi szépítı pályázat, Zalakomárért rendezvény/jótékonyági bál - A pályázati lehetıségek kihasználása külön felkészültséget igényel (pályázatfigyelés, pályázat kidolgozás) - Megfelelı fejlesztési projektek elıkészítése (koncepciók, tanulmánytervek, megvalósíthatósági tanulmányok, stb.) - Turisztikai fogadókészség, (infrastruktúra) kialakítása kerékpárút építése - A környezeti ártalmak csökkentése (környezetvédelem), a táji adottságok megırzése szelektív hulladékgyőjtés 4.2. Természeti környezet, táji adottságok.02 - Fejlesztési terv készítése a falusi turizmus feltételeinek kialakítására - A terv fokozatos megvalósítása (vonzó településkép, kialakítása, település marketing). A kockázat csökkentése érdekében a fokozatos megvalósítás célszerő, elıször a belföldi igények felmérésével és megfelelı település marketing alkalmazásával. 4.3. Környezetvédelem.02 - Települési szintő, környezetvédelmi projektek, pályázatok elıkészítése. - Részvétel a térséget érintı környezetvédelmi problémák felszámolásában, környezetvédelmi alap létrehozása (szennyezı tevékenységet folytató vállalatok által okozott károk mérséklésére pénzalap létrehozása) 19
Sorszám Fejlesztési célterületek 4.4. A településre ható külsı társadalmi, politikai és gazdasági tényezık. Feladat sor.sz..02.03.04 Feladatok - Fel kell készülni fejlesztési tervek és programok elıkészítésével a pályázatokon való részvételre (tanulmánytervek, fejlesztési programok, koncepciók megalkotása). - Pályázatfigyelés kialakítása. - A térség fejlesztésének alapvetı feltétele az egyes tevékenységet végrehajtó szereplık között az elképzelések és a megvalósítás összhangja, az érdekek egyeztetése rendszeresen érdekegyeztetı fórumok tartása - Helyi vállalkozások átgondolt tájékoztatása; települési, kistérségi rendezvényekhez a vállalkozások támogatásának megnyerése; települési és kistérségi fejlesztések közös átgondolása, érdekek egyeztetése vállalkozói fórumok, érdekegyeztetési fórumok, ötletgeneráló rendezvények szervezése Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV. 4.5. A település a környezetben.02.03.04.05.06.07.08.09 - Tudatos, tervezett településmarketing kialakítása. - Térségi kapcsolatok kezdeményezése, szervezése. (Megfelelı arculatot, településképet kell kialakítani. Ez kiterjed a vonzó településképre (településszépítés), a különbözı rendezvényekre és a települést ismertetı kiadványokra és az Interneten való megjelenésre is. - Fontos lépés a község internetes honlapjának folyamatos aktualizálása, felhasználó baráttá tétele- társadalmi kommunikációs is elısegíti. - A településen lévı potenciális gazdasági területek kiajánlása, befektetıbarát településsé válása. - A kistérségi együttmőködésben rejlı lehetıségek kiaknázása, mely az egymás marketingjét, egymást kiegészítı és nem konkuráló tevékenységek (szolgáltatás, turizmus) megtelepítse. - Kistérségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment létrehozása, mely hatékonyan lesz képes mőködtetni a térség turisztikai projektjeit és szolgálni a marketingjét. - A kistérségi együttmőködés erısítése (közös fellépés, térségi beruházások megvalósítása) - Kapcsolatteremtés,- fenntartás településen, régión belüli, külföldi partnerekkel. - Alternatív energia használatának támogatása. 20