ISKOLAPORTRÉK Iskolák az IKT-használat tükrében

ISKOLAPORTRÉK Iskolák az IKT-használat tükrében

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztési programjainak központi koordinációja, menedzselése, a különböző fejlesztési programok harmonizációja, a közoktatási intézmények fejlesztéseit és a központi fejlesztéseket, a területi-hálózati tevékenységeket irányító, összefogó központi intézkedés annak érdekében, hogy az ágazat szakmapolitikai elképzelései alapján minden művelet és konstrukció az operatív programban meghatározott célokat maradéktalanul meg tudja valósítani. A megvalósítók az Educatio Kft. és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) konzorciumán belül az OFI-ban megvalósult elemi projektek a K+F tevékenységek, a versenyképesség és az esélyteremtés erősítését, a közoktatás intézményi megújulását, a tanulási környezetet és iskolafejlesztést támogatják, az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgálják.

ISKOLAPORTRÉK Iskolák az IKT-használat tükrében Szerkesztette Hunya Márta Oktatáskutató és FejlesztÔ Intézet Budapest, 2011

A könyv megjelenését az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1-08/1-2008-0002 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című projektje támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szerkesztő Hunya Márta Lektor Kőrösné Mikis Márta Olvasószerkesztő Majzik Katalin Sorozatterv, tipográfia, tördelés Kiss Dominika Borítófotó Pintér Márta Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2011 ISSN 1589-9438 ISBN 978-963-682-676-5 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. www.ofi.hu Felelős kiadó: Kaposi József Nyomás és kötés: Érdi Rózsa Nyomda Felelős vezető: Juhász László

tartalom Előszó............................................................................. 7 1. Bibó István Gimnázium (Kiskunhalas)............................................. 13 2. Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet, Almási Utcai Tagintézmény (Makó)........................... 27 3. Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Budapest)............... 37 4. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Kaposvár)..................................... 47 5. Hegedüs Géza Általános Iskola (Budapest)........................................ 59 6. Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (Kecskemét)............... 67 7. Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola (Budapest)........................... 81 8. Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény).................................... 95 9. Kisnánai Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda (Kisnána)................... 107 10. Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola (Budapest).................. 121 11. Avasi Gimnázium (Miskolc)..................................................... 135 12. Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (Budapest).... 145

6 13. Általános Iskola, Óvoda és Kollégium (Pacsa).................................... 157 14. Batthyány Kázmér Gimnázium (Szigetszentmiklós)............................... 167 15. II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola (Budapest)................................................... 177 16. Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola (Tatabánya)............. 189 17. Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola (Hajdúszoboszló)...................... 199 18. Tóth Árpád Gimnázium (Debrecen)............................................. 211 19. Kanizsai Dorottya Gimnázium (Szombathely).................................... 221 20. Erkel Ferenc Általános Iskola (Gödöllő)......................................... 233 21. Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs)......................... 243 22. Deák Diák Általános Iskola (Budapest)......................................... 253 Szómagyarázat................................................................. 263

Előszó Mindig irigyeltem azokat az országokat, ahol sok érdekes, színes kiadvány kapcsolódik az iskolai élethez. Apró könyvecskék, brosúrák, füzetek, gusztusos megjelenésű olvasnivalók, amelyek nem feltétlenül a világmegváltás szándékával születtek, hanem azért, hogy az érdeklődőkkel megismertessenek egy-egy iskolát, valamilyen módszert, egy projektet ötletet adjanak ahhoz, hogy valami változzék, kedvet ébresszenek egy új módszer vagy eszköz kipróbálására. Vagy egyszerűen lehetőséget adjanak az összehasonlításra, arra, hogy egy lépés távolságból is megszemlélje a pedagógus vagy az iskola azt a gyakorlatot, amelyet folytat. Évek óta őrzöm az ERNIST ICT School Portraits című európai kiadványt, és dédelgetett álmom volt, hogy valami hasonló nálunk is szülessék. Most elkészült. Amikor ezt az előszót írom, már megszerkesztettük azt a 22 tanulmányt, amelyek egynapos iskolalátogatások tapasztalataiból születtek. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársai, az Oktatási Hivatal egyik munkatársa, Kőrösné Mikis Márta kolléganőm és én látogattuk meg azokat az iskolákat, amelyek online felhívásunkra jelentkeztek. Olyan intézményeket kerestünk felhívás útján, ahol az informatikai eszközök alkalmazása jelentős változást hozott a tanításban, a tanulásban, a szervezeti működésben, illetve a másokkal való együttműködésben. Igyekeztünk egy-egy olyan fókuszt is találni, ami jellegzetesen megmutatja, miben különleges az adott intézmény. Az itt bemutatott iskolák többsége nem száguld az információs szupersztrádán, de mindannyian felismerték, hogy az IKT-eszközök tudatos használata hozzájárulhat az iskola fejlődéséhez. Többségükben rájöttek, hogy nem az a kérdés, mit és hogyan kellene még beszerezniük: a sokszor vasnak nevezett hardverről, magáról az infrastruktúráról átkerült a hangsúly a módszertani megoldásokra, vagyis arra, hogy egy-egy tanulási, tanítási, szervezeti vagy kommunikációs problémát hogyan lehet hatékonyabban megoldani informatikai eszközök segítségével.

8 A tanulásról, annak változásairól úgy szereztünk információkat, hogy tanulócsoportokkal beszélgettünk, és órákat látogattunk. Számomra az a tanulsága ezeknek a tapasztalatoknak, hogy a gyerekek általában ügyesen, eszközszerűen használják a mobiltelefont, benne vagy külön eszközként a fényképezőgépet és a hangrögzítő eszközöket. Jól kezelik a számítógépes alapprogramokat és az internetet, egyre többen tudják, hogy a forrásfelhasználásnak komoly szabályai vannak. Az interneten általában több közösségi oldalon is regisztrálnak, használják a szinkron kommunikációs eszközöket is. Egyikük azt mondta, hogy e-mailezni már csak az öregek szoktak, ami persze nem igaz, de jól mutatja a szinkron kommunikáció szerepének növekedését. Kreativitásuk fejlesztésére és bemutatására azonban sokkal több lehetőséget kellene kapniuk, biztosítani kellene számukra az alkotás, az online publikálás és a digitális kommunikáció tanuláshoz kapcsolódó örömét. Egyelőre inkább csak gyakorló feladatokat oldanak meg, vagy kiselőadásokat készítenek. A PowerPoint prezentációba a szöveg és a képek mellé egyre többször illesztenek be internetes linkeket vagy direkt hanganyagokat és filmrészleteket is. Kivételesnek számít, ha egy-egy iskolában a számítógépen kívül egyéb digitális eszközöket is bevonnak a tanításba. Sehol sem számoltak be arról, hogy tananyag-feldolgozás során interjút készítettek volna akár hang-, akár képfelvétel kíséretében. Nem láttunk olyan montázsokat vagy képsorozatokat, amelyeket a tanulók maguk készítettek volna fényképezőgép vagy mobiltelefon használatával. Nem találkoztunk animációs filmmel, amit pedig már az alsósok is kiválóan el tudnak készíteni gyurma és fényképezőgép, meg egy egyszerű számítógépes program segítségével. Alig láttunk tanult témákhoz kapcsolódó tanulói blogokat vagy honlapokat. Kivétel számba megy, ha filmre vesznek egy-egy kísérletet, és azt feltöltik a YouTube-ra. Nem dokumentálják a munkafolyamat, illetve a tanulási folyamat lépéseit, nem készítenek ebből valamilyen naplót, folyamatdokumentációt. Sehol sem készül digitális portfólió a gyerekek alkotásaiból, egy olyan gyűjtemény, amely sok-sok munkájukat megőrizné digitális formában, és lehetőséget adna a fejlődés megfigyelésére, támogatására. Nagyon ritka az, ha valóban együtt kell valamit létrehozniuk, és mindenkinek megvan a maga felelősségteljes feladata, nélkülözhetetlen szerepe a közös mű előállításában. Vagyis a lehetőségek határtalanok, és inkább fantázia kérdése ezek kihasználása, mint újabb és újabb eszközöké. A tanárok általában elfogadták már, hogy a digitális írástudás az alapkompetenciák sorába tartozik, és fejlesztése nem kizárólag az informatikatanár feladata. Azok többsége azonban, akik órán is használják a számítógépet, inkább maguk teszik, mint hogy a tanulóknak adnának lehetőséget erre. Pedig a gyerekek IKT-kompetenciái nem fejlődnek attól, hogy a tanár prezentáció kíséretében magyaráz, bármilyen érdekes animációt vagy filmrészletet mutat is be a tananyag illusztrálására. Még kevés tudja, hogy neki magának is meg kellene ismernie és követnie kellene a forrásfelhasználás szabályait, mert a mintakövetés a tanulás

9 egyik leghatékonyabb módja, a tanári hitelesség fontos mércéje. Az interaktív tábla varázseszköz a pedagógusok kezében: egy újabb bűvös szerszám, amivel meg lehet ragadni és le lehet kötni a tanulók figyelmét. Igazi interaktív és értelmes, a projektoron túlmutató használatára még kevesen képesek, és még kevesebben vannak, akik a tanulókat is ügyesen mozgatják a táblánál vagy a tábla, meg a szavazóeszközök segítségével. Ha órán számítógéphez ülnek a gyerekek, akkor többnyire valamilyen interaktív tesztet oldanak meg, amit általában szeretnek is, de a gyakorláson túli igazi tudásépítő funkciója ezeknek ritkán van. A második leggyakoribb tanórai számítógépes tevékenységnek az egyéni vagy csoportos prezentációkészítés tűnik, ám igen sokszor elmarad az elkészült munka szóbeli bemutatása, pedig csoportokban is meg lehetne ezt tenni, ha nincs elég idő arra, vagy unalmas lenne, hogy mindannyian mindenkit meghallgassanak. A prezentációkészítés általában internetes információgyűjtéssel jár, de kevés iskolában épül egy olyan linkgyűjtemény, amihez minden tanár hozzátehetné, amit hasznosnak talált. Ritka az is, hogy a gyerekeknek egy-egy témához válogatott linkeket ajánlanának. A kicsiknek és a nagyobbaknak is igazi élményt jelentenének a rajzoló- és zeneszerzőprogramok, az állathang-felismerésre vagy éppen rejtvénykészítésre való weboldalak és ezer más lehetőség. A szervezet működésében a belső kommunikáció változott legtöbbet az IKT-eszközök alkalmazásával. Sok helyen használnak üzenőfalat és levelezőlistákat, ezeket témák és csoportok szerint kezelik, és ahol ez bevált, ott arról számolnak be, hogy hatékonyabb és demokratikusabb az információáramlás. Az adminisztrációban általában az jelenti az első nagy lépést, ha elkészül a tanulói és tanári adatbázis, és erre aztán különféle szolgáltatásokat építenek. Sok helyen van már digitális napló, de ez általában nem váltotta még ki a papíron történő adminisztrációt, inkább megkettőzte az adminisztrációs terheket. Ahol vették a bátorságot, és megszüntették a hagyományos naplót, ott rájöttek, hogy a tanulók jelentik a rendszer kontrollját, mert állandóan ellenőrzik, hogy helyesen kerültek-e be az adatok. A tanulók jobbára elfogadják, a szülők pedig örülnek, hogy a jegyekről nemcsak akkor értesülnek, amikor a tanuló elérkezettnek találja a pillanatot, hanem ők is láthatják a napló gyermekükre vonatkozó részét, sőt üzenhetnek is a felületen a tanároknak. A menza, a beiskolázás, az iskola szolgáltatásainak igénybevétele egyaránt épülhet erre az adatbázisra, például kapcsolódhat hozzá az iskolai könyvtár is. A belső szerver, az intranet, a tanulásfelügyeleti rendszer, az iskola honlapja és a virtuális tanulási környezet részben egymást átfedő fogalmak, és a szervezeti fejlődés számos lehetőségét kínálják. Különféle megoldások léteznek arra, hogy valamilyen digitális dokumentumhoz vagy információhoz az iskolában és az iskolán kívül is hozzá lehessen férni, és a hozzáférés minőségét a kapcsolódó szolgáltatások köre is meghatározza. Sok iskola törekszik arra, hogy létrehozzon egy digitális tananyagtárat, amelyet az iskolai gépekről és ott-

10 honról is el lehet érni. Több helyen megoldották, hogy a feladatok le- és feltöltése is történhet távolról, sőt az interaktív feladatok készítésében és az értékelésben is szerepe van ezeknek a változatos digitális megoldásoknak. Külön tanulási környezetet lehet létrehozni tantárgyak és tanulócsoportok szerint, ahol kommunikációra is lehetőség nyílik, sőt a kommunikáció maga is lehet tanulási feladat. Ez a terület az iskolák többsége esetében még felfedezésre vár, de használata egészen biztosan a jövő irányába mutat. A másokkal való kapcsolattartás digitális formáinak megismerésekor találtunk néhány érdekes, különleges esetet; például azt, amikor szakértők segítik a tanulók projektmunkáját versenyre való felkészülés, tehetséggondozás, pályázat során. Ebben óriási kiaknázatlan lehetőség rejlik még, mint ahogyan a tanárok szakmai kommunikációjában is. Nem értesültünk arról, hogy a tanárok részt vennének valamilyen iskolájukon túlnyúló szakmai hálózatban, legyen az szakmai fórum vagy levelezőlista. A digitális kommunikáció, a hazai és nemzetközi kapcsolattartás az oktatás kistérségi, regionális, országos és európai dimenziójának megteremtésére is lehetőséget nyújt. Egyelőre sokkal több iskolában van hagyományos diákcsere és testvériskola program, mint ahányan kihasználják az ebben rejlő megismerési és tanulási lehetőséget. Holott igen nagy élményt jelent a távolról, mégis közösen létrehozott alkotás, és az idegen nyelv gyakorlására is természetes körülményeket teremt, ha különböző országok diákjai együtt alkotnak valamit. Az iskolaportrék készítése során használt négy terület, a tanulás, a tanítás, a szervezeti működés a kommunikációval együtt, valamint az infrastruktúra lett az alapja annak az iskolai önértékelő keretrendszernek, amelyet a kötet készítésével párhuzamosan fejlesztettünk, és amelynek legfőbb célja az IKT-eszközök iskolafejlesztő szemléletű használatának támogatása. Bár az előszó írásakor még azon fáradozunk, hogy szép ruhába öltöztessük az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet IKT alhonlapját, 1 ám jelen állapotában is már sok információt és segédanyagot talál rajta a látogató. Az OM-azonosító használatával kipróbálhatják az iskolai önértékelést is. Az IKT-MOZAIK című, tanórai jó gyakorlatokat bemutató kötetet is letölthetik; hasznos linkgyűjteményt, nyomtatható háttérkérdőíveket és egy informatikai stratégia sablont is tartalmaz a honlap. Köszönjük a 22 iskolának, hogy fogadtak bennünket, és megmutatták, hogyan használják a digitális technikát, mit gondolnak a tanulásban, az iskola életében betöltött szerepéről. Remélem, ők is és a többi olvasó is talál a könyvben jó ötleteket, amelyek előrébb visznek 1 h t t p : // i k t. o fi. h u

11 az IKT-eszközök iskolafejlesztő szemléletű alkalmazásának útján, hiszen a technika szolgálja és gerjeszti is a pedagógiai innovációt. Minél több iskola gondolja, hogy ebben a kötetben akár ők is szerepelhettek volna, annál jobb. Talán a következőbe éppen ők kerülnek be Minden visszajelzést örömmel fogadunk! Kellemes olvasást, hasznos ötleteket kívánok úgy is, mint a kötet megálmodója, és úgy is, mint szerkesztője. Hunya Márta

Bibó István Gimnázium 6400 Kiskunhalas, Szász Károly u. 21. www.bibo-halas.hu Kőrösné Mikis Márta Hunya Márta Az interjú időpontja: 2009. december 8.

14 Fókusz: A hagyományőrzés és arculat szerepe az identitás erősítésében Az önkormányzati fenntartású gimnázium a 2009 2010-es tanévben ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A város korábbi gimnáziuma, a Szilády Áron Gimnázium épületét 1993-ban kapta vissza a református egyház, az iskola pedig 1995-ben új épületbe költözött, és felvette a jogtudós és politikus Bibó István nevét. Bibónak volt halasi kötődése, emiatt és egy sajátos, csak az iskolára jellemző szemlélet kialakításának igényével választották névadóul. Bibó-síremlék is van a temetőben, ezt a tanulók gondozzák. Az iskola a Szilády Gimnázium szellemi örökösének is tekinti magát; sajátos kettősség jellemzi: a régi hagyományok őrzése és az új, bibós szellemiség tudatos alakítása. A kertvárosi környezetben elhelyezkedő gimnázium 592 diákja hat és négy évfolyamos képzésben tanul: 18 általános, illetve humán és reál csoportokból álló osztályban. A diákok fele a környező településeken lakik, általában bejárók, kevés a kollégista. A tantestület 42 tagú. A modern, funkciójának jól megfelelő épületbe lépve a látogatót hatalmas aula fogadja, amelyet karzatszerűen fog körbe a két emelet nyitott folyosója. Ez az elrendezés a közösségi tér jó példája: a magasból letekintve, az emeletekről is nyomon követhetők az iskolai élet eseményei: a rendszeres kiállítások, az ünnepélyek és egyéb rendezvények. Ottjártunkkor éppen egy városi civil szervezet kiállítását láttuk: újrahasznosított anyagokból készített alkotások töltötték meg az aula jelentős részét. A szünetekben a szalagavató bálról elkészült filmet nézték a diákok egy nagy kivetítőn, és büszkén hívtak minket is, hogy nézzük meg a táncokat. Ebben a közösségi térben számos felfedezni való van, például az iskola eltelt 15 évére emlékeztető 15, felhajtható fatáblácska: mindegyik alatt az adott év egy-egy kiemelkedő eseménye rejlik. A klinkertéglás falon jól mutatnak ezek a tégla méretű, ízléses táblácskák, csakúgy, mint egy másik ponton azok a réztáblák, amelyek a külföldi vendégtanulók nevét örökítik meg, vagy az emeleti folyosórész téglafalán a végzős évfolyamok évenként gyarapodó, búcsúzóul itt hagyott, saját készítésű tűzzománcai. Az egyes emeletek keresztfolyosóin a négy, illetve hat évfolyamos képzéshez tartozó osztálytermek helyezkednek el, a felső szinten pedig híres tudósokról, meg bohókás jellegzetességekről elnevezett szaktantermeket találunk. Kulturális impulzus ez is, van például Vermes Miklós- és Dr. Szabó Miklós-terem, a nyelvi termek pedig a következő neveket kapták: a német a Sprachinsel, a latin az Arena Maxima, az angol a John Bull, a francia a Comédie Française, az olasz a Piazza Italia, az orosz a Биг-мак nevet viseli. Ha híres személy a név-

15 adó, akkor a terem ajtaja mellett ízléses tábla mutatja be a fotóját és életét. A Vörös László nevét viselő művészetek termében folyt Radnóti Miklós születésének 100. évfordulóján az a 24 órás, a szülők és a külső közönség számára is nyitott program, amelyen a diákok, tanárok és szülők egyaránt olvastak Radnóti-verseket. A tanárok tudatosan és következetesen diáknak nevezik az iskola tanulóit, mert ez számukra többet mond, tartalmasabb a tanuló kifejezésnél, minőségi különbséget, egyfajta státuszt, életformát jelent számukra. Az iskola három jellemzőjeként a jókedvet, a nyelvtanulást és a sportot emelték ki. A jókedvet, mint az iskolai élet jellemzőjét, több diák is említette, magukról is vidám emberként beszéltek, amikor alkalmunk nyílott a tanulók bemutatkozását videóra rögzítő magyarórán részt venni. A jó hangulat a látott tanórákon és a tanárokkal folytatott beszélgetések alkalmával is jelen volt, ez talán a jó teljesítményhez is hozzájárul. A gimnázium a közel 1000 hazai középiskola között a felvételi eredményeket tekintve a megyében a második, míg országosan mind a felvételi adatok, mind a nyelvvizsgák számát illetően rendszeresen az első harminc között szerepel (lásd Köznevelés, 65. évf. 37. szám, 17. o. 2009. nov. 20.). Az idegennyelv-tanítás a másik erősségük, a BME-nyelvvizsga helyszíneként is működnek. A diákok emelt óraszámban tanulják az angolt és a németet, ezekhez második nyelvként, ahogyan mindenki nevezi, kisnyelvként társítják az angol, francia, latin, német, olasz vagy orosz nyelvet. A diákokat szintfelméréssel évfolyamonként osztják átjárható csoportokba. OKTV-s első helyezettjük is van angol és magyar nyelvből is. A sport iránti elhivatottság tradíciónak számít. Az iskola jogelődjében 1968-tól rendszeresen megtartották a kézilabdás Szilády Kupát. Az eseményt az új intézményben is megrendezik, de ma már Bibó Kupának nevezik. Az iskolának országos hírű kézilabdacsapata van, működésük eredményességét az Országos Kézilabda Szövetség elismerő oklevele is jelzi. A Novák István által tervezett, impozáns Horváth István sportcsarnok e nemzetközi kézilabdatorna rendszeres színhelye. Idén a 42. alkalommal kerül sor rá. A Bibó Kupáért 6 leány- és 6 fiúcsapatot láthatnak küzdeni az érdeklődők, köztük öt külföldit is. Változások a tanulók életében, a tanulásban Net-generáció ez jut eszünkbe a diákokkal készített csoportos interjú és a meglátogatott tanórák alapján. A diákok természetesnek tartják, hogy a tanuláshoz először az interneten keresnek kiegészítő anyagokat, és azt is tudják, hogy ezeket óvatosan kell kezelni. A Wikipédia egyes tanároknál tiltólistán van, mert megbízhatatlannak tartják, így e mellett vagy helyett

16 komolyabbnak vélt, tartalmasabb honlapokat is böngésznek; használják a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisát, illetve tudományos intézetek, például a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek honlapjait is. A kapcsolattartás rendszeres formája az e-mail és az MSN. Minden diáknak van webes elérésű e-mail címe, ez alapfeltétele az iskola kommunikációs rendszerében való részvételnek. Házi feladatokat, dolgozatokat, esszéket, prezentációkat gyakran küldenek a tanárok és a diákok egymásnak e-mailben. A nyelvtanuláshoz az interneten keresnek kiegészítő nyelvvizsga-feladatokat, nem szinkronizált, eredeti nyelvű filmrészleteket hallgatnak meg. Ha kell, a hiányzó társaknak szkennelve küldik el a fontos oldalakat. A matematikatanuláshoz egyenletszerkesztő, függvényábrázoló szoftvereket keresnek és töltenek le. A diákönkormányzat minden dokumentumát, rendezvényét IKT-eszközökkel készíti elő, és saját blogot is tartanak fenn, amelyet rendszeresen frissítenek. A diákok az interjúk során számos, igazán a 21. századhoz illő ismeretszerzési forma alkalmazását sorolták fel. Gyakori, hogy a tanárok 10-20 fogalmat feladnak (például természettudományos tantárgyakból), amelyeket a diákoknak meg kell határozniuk. Bár e kutatómunkához a könyvek is adottak, de a legelső, kézenfekvő megoldás az internet. A szorgalmi feladatok vagy kiselőadások anyagát is innen gyűjtik. Megbízható oldalakat keresünk nyilatkozták. A Wikipédia oldalait kritikával kezelik, inkább tudományos intézetek, a Magyar Tudományos Akadémia és egyetemek honlapját fürkészik, ahonnan számos link vezet professzorok publikációihoz is vagy más, hasznos és adekvát irodalomhoz. Különösen változatos a nyelvtanulás segítése az IKT-eszközökkel. A legegyszerűbb módszer nyelvi anyagok letöltése és visszahallgatása akár mobiltelefonról is, iskolába menet, az autóbuszon vagy bárhol. Egyesek angol dalokat töltenek le, és a dalszövegeket fordítgatják magyarra. Van, akinek a nem szinkronizált rajzfilmek gyakori hallgatása segített a szókincsbővítésben, mások pedig a külföldi diákokkal való e-mailezést említették. E levelekben természetesen az iskolában nem tanult szófordulatokat, nyelvtani megoldásokat is olvasnak, amelyeknek utána kell nézniük, mintegy megelőzve a tananyagot. A rendszeres cserediákkapcsolatok is idegen nyelvre, elsősorban az angol és a német élőbeszédre épülnek, és a levelezésben is a mindennapi élethelyzetek nyelvi fordulatainak gyakorlására van mód. Azt mondják, hogy nyelvi osztályzataik javultak, amióta rendszeresen leveleznek. Többen sok időt, olykor 3-4 órát is töltenek a délutáni tanulás idején játékokkal. Elsősorban a szerepjátékokat tartják élvezetesnek és tanulságosnak, van, aki már évek óta részt vesz ilyenben, és fogalmazáskészségének, idegen nyelvi készségének fejlődését ezzel a motiváló célú játékkal indokolja. Egyes internetes szerepjátékokban nem a fogalmazásé a fő szerep, hanem a kommunikációé. A legnagyobb előny ebben az esetben az, hogy különféle országok diákjaival kerül kapcsolatba a játékos, amely mint ahogy az egyik diák fogalmazta: rengeteg nyelvi tudást ad. Van olyan rendszeres játékos is, aki már felsőfokú

17 nyelvvizsgával rendelkezik, és most készül az OKTV-re, és ezt nem csak az iskolai nyelvóráknak köszönheti. Az egyik diák bár csak kisnyelvként tanulja az angolt így nyilatkozott: Szókincsem legalább 60%-át az internetes honlapoknak köszönhetem, ennyit az iskolában nem tanultam volna! A közös számítógépes alkotások a tantárgyakhoz és a szabadidős tevékenységekhez is kapcsolódnak. A diákok 4-5 fős csoportokban rendszeresen készítenek prezentációkat, előre megbeszélt téma alapján. De nem ismeretlen számukra egy-egy tanévet átfogó, projektmunkában végzett filmkészítés, amelyben a produktum minden részletét önállóan, előre megtervezett rend szerint végzik; a munkafolyamatot pedig munkanaplóban rögzítik természetesen számítógépen. A tanórákon vagy iskolai közösségi alkalmakon ezeket a tanulói produktumokat felhasználják, bemutatják, majd az iskola honlapjára is felteszik. Ha például magyarórán egy jó fogalmazás vagy vers születik, ennek is a honlapon a helye. Közös diákmunka a GLOBE-projektben való részvétel. Rendszeresen mérik a hőmérsékletet, csapadékot, páratartalmat és egyéb jellemzőket, amelynek adatait önállóan, az Excel táblázatkezelővel dolgozzák fel. A mérések eredményeit interneten juttatják el a washingtoni központba. Ennek előnyei között említették a gyors értékelés lehetőségét, valamint azt, hogy az adatbázisban évekre visszamenőleg lehet keresi, összehasonlító elemzéseket végezhetnek, gyakorlatilag tudományos diákmunkát végeznek. Hogyan szerzik a diákok naprakész IKT-s ismereteiket? A válasz kézenfekvő: egymástól tanulnak. Ha valaki felfedez egy új szoftvert, alkalmazást, máris megosztja tudását a többiekkel, ajánlja az újdonságot, és együtt mélyülnek el a használat rejtelmeinek felfedezésében. A kapcsolattartás, információközlés kedvelt és gyors formája a telefonon túl az e-mail, az MSN és a Skype, mivel ezek ingyenes kommunikációt tesznek lehetővé. Telefonon általában csak azt beszélik meg, hogy mikor lesznek gép mellett. A diákok jó része blogot is ír, rendszeres résztvevője a Facebook közösségi portálnak, néhányan már a Twittert is használják. A digitális technika másik rendszeres alkalmazása a diákok fejlődését követi.

18 Ennek több formája is van az iskolában. A hatosztályos képzésbe belépő tanulók hangos olvasását felveszik DVD-re a későbbi összehasonlítás végett. Félévente portréfotót is kell készíteniük magukról, amelyet valamely témához illően megszerkesztenek. E fotógyűjtemény szintén a fejlődést dokumentálja egyúttal a képszerkesztésben is. Fellépésük, szóbeli kommunikációjuk fejlesztésére a 9. évfolyamon videokamera előtt három percben be kell mutatniuk magukat és családjukat. A felvételre készülnek, az elhangzó bemutatkozásokat együtt elemzik, segítenek egymásnak abban, hogy a kamera előtt minél jobb legyen a szöveg és az előadásmód is. Karácsonyi ajándék CD is készül ezekből a felvételekből: a tanulók megmutathatják otthon, hogyan tudnak összeszedetten beszélni magukról és a családjukról. Meglepő komolysággal viszonyulnak a feladathoz, valóban arra törekszenek, hogy magukat adják. A diákok 90%-ának van otthon számítógépe, a többiek délután az informatika kabinetben vagy a kollégiumban férhetnek hozzá a gépekhez és az internethez, amelyet önállóan és teljes biztonsággal kezelnek. A felelősségteljes diákmunkára jellemző, hogy bár a délutáni tanuláshoz tanári felügyeletet, segítséget biztosítanak ugyan nem kell az iskolai hálózaton semmiféle szűrőt alkalmazniuk a káros internetes tartalmak korlátozása érdekében, és soha, semmiféle rongálás, károkozás nem történt sem az informatikateremben, sem másutt beleértve az aula értékes kiállítási anyagait is. A diákok is rendszeresen készítenek interaktív feladatokat az órákra az interaktív tábla szoftverével és egyéb programokkal is. Az iskolai honlapra tételeket, feladatokat, prezentációkat töltenek fel, pályázati anyagokat készítenek például a Kazinczy-emlékév vagy a Radnótiévforduló kapcsán, csoportmunkában. 2000-től a tanórákhoz kapcsolódó filmprojektekben vesznek részt. A filmforgatást, a vágást és az utómunkálatokat is a diákok végzik. Legutóbb több ötletes reklámfilmet alkottak, például a tejről. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda reklámfilmjét 2 is az egyik diák készítette. Iskolafilmet és képes, vetített ismertetőket a szülőknek is készítenek. Felhasználói grafikai szoftverek, például a MovieMaker és a Photoshop segítségével szerkesztik az iskolai élet eseményeinek digitális dokumentumait, az óriásplakátokat vagy a gólyatábori emlékként szolgáló DVD-t. Poszterkészítésben egyébként is jeleskednek, országos versenyeken több első díjat is nyertek. Vége-hossza nincs azoknak a példáknak, amelyek a technika alkalmazásával kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat és sikereket igazolják. A diákok közül többen is dolgoznak a halasi televízió PONT című ifjúsági műsorában: riporteri, szerkesztői és műsorvezetői feladatokat látnak el a pénteki élő adásokban. A kiskunhalasi temetők honlapját 3 2 http://www.e-nyelv.hu/2009-06-10/manyszi-reklamfilm/ 3 http://www.medi-asz.hu/halasitemetok/

19 az egyik diák állította össze, munkájával országos 3. helyezést ért el. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, OKM Rendhagyó tanóra pályázatán országos 2. helyet szereztek a magyarországi és a határon túli magyarok kapcsolattartását erősítő interaktív öszszeállításaikkal. A Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján, Földtudományi Diákkonferenciákon és Természettudományi Diákszimpóziumokon vetített képes előadásokkal országos helyezést értek el. Mint a fenti példák is illusztrálják, az informatikai eszközök alkalmazásával megvalósuló kreativitás eredményei túlmutatnak az iskola falain, helyi és országos elismerést is szereznek az intézménynek. Érdemes is élen járni, mert a gimnázium szülői közössége egyedi módon honorálja kiváló, végig kitűnő diákjainak munkáját: a Pro Ingenio Díjjal együtt jár egy halasi csipke. A világhírű műremekek közül egy különösen becses, számozott, kereskedelmi forgalomba nem kerülő példányt kapnak. Az iskolaszék 1995-ben alapított díja, a Gloria Scholae három kategóriában ismeri el a kiváló diákokat. De a munkaközösségek a saját alapítású díjaikkal a szakterületük legkiválóbbjait jutalmazzák: a Pro Linguam Dicendo Díj az idegen nyelv tanulásában legeredményesebb végzőst illeti, Természet 2000 díjas lehet a természettudomány iránt érdeklődő, tehetséges diák; Dr. Szabó Miklós-díjassá lehet a humán területen jeleskedő bibós. A diákokért a szülői közösségben végzett kimagasló munkát az iskola egykori igazgatójáról elnevezett Sallay-díjjal ismeri el a gimnázium. Azok a volt tanítványok pedig, akiknek gyermekei is a Bibó-gimnáziumban végeznek, ballagáskor bársonykötésű Bibó-oklevelet kapnak, ezt Iskolapéldának nevezték el. A bibós közösségért végzett legmagasabb elismerés a Pro Schola. Változások a tanárok életében, a tanításban A tantestület az iskola alapítását követően, 1995-ben, a Sulinet program hajnalán kezdte meg a számítógépekkel, illetve az internet használatával való ismerkedést. Ekkor indultak az első továbbképzések és az iskolán belüli útkeresés is a számítógépek oktatási hasznosítására. A fiatal, néhány éve tanító tanárok már az egyetemről hozták IKT-tudásukat, bár módszereik az iskolai gyakorlatban teljesedtek ki. Az új eszközök megjelenése új módszereket is követel, ilyen volt legutóbb az interaktív tábla és a szavazórendszer megjelenése, ezek használatának megismerésére belső továbbképzést szerveztek. A tantestület minden tagjának van webes e-mail címe, sokan közülük e-mailen, MSN-en is tartják a kapcsolatot diákjaikkal, néhányan saját honlapot is működtetnek, 4 amelyen tananyagokat is publikálnak. 4 www.vhildi.hu

20 Az IKT hatására a tanárok életében történt legnagyobb változás a lineáris gondolkodást felváltó komplex, képszerű, médiaelvű gondolkodás. Megváltoztak az órára való készülés szokásai is, ez nem csak abban mutatkozik meg, hogy számítógéppel szemléltetnek, vagy hogy az óravázlatok elektronikus formában készülnek. Megváltozott a tudásbővítés, a szakmai gondolkodás és az együttműködés módja is. Az egyes szaktárgyak kereteit áttörve rendszerben gondolkoznak, ennek jó példája az egymástól és a diákoktól való tanulás, illetve a tanítási módszerek megváltoztatására való közös törekvés. Erre még olyan példa is akad, hogy a tanár átgondolta azt az őszinte kritikát, amit egyik diákja blogjában olvasott, és a bírálatnak igazat adva változtatott a gyakorlatán. A számítógéppel támogatott felkészülés minőségét jelzik azok az országos első helyek is, amelyeket a bibós tanárok interaktív tananyagaikkal értek el. A 2009 2010-es tanév kezdetétől részt vesznek a TÁMOP 3.1.4 programban, amely a kompetenciafejlesztő oktatás elterjesztését szolgálja. Állításuk szerint az iskolában eddig is kompetenciafejlesztés történt, a program bevezetése nagy újdonságot nem jelentett, csupán nevet adtak ennek a gyakorlatnak. A pályázati keret munkájuk megerősítését, folytatását jelenti. A tapasztalatokról a program elindulása után néhány hónappal kérdőíves felmérést végeztek az érintett tanárok, diákok és szülők körében. A SWOT-analízis szerint mind a tanárok, mind a diákok jó lehetőségnek tekintik a számítógép, az internetes tananyagok használatát, a módszertani sokszínűséget, a jó hangulatú órákat, a sok csoportmunkát. A TÁMOP-os matematikaórákat rendszeresen abban a teremben tartják, ahol van interaktív tábla, látogatásunkkor a szavazórendszert is használták. A matekosoknak saját honlapjuk van, 5 ezen az összes internetes együttműködési lehetőségét kihasználják: PDFben kerülnek fel a tanórák anyagai, van fórum, vendégkönyv, üzenőfal és digitális tankönyv is. Mindenki éjjel-nappal internetezik ebben az osztályban nyilatkozta tanáruk, így nyugodtan építhet az új technika otthoni alkalmazására. A Word, PowerPoint használata a diákmunkákban már természetes, az alapok megszerzésén túl az informatika tantárgy háttérbe szorul, az alkalmazói tudás gyakorlásában már nem ezé a tantárgyé a fő szerep. Minden diáknak van mobiltelefonja, ezt a tanárok ki is használják. Például magyarórán a mobiltelefonjukat is elővehetik a tanulók: itt az SMS-ből megszokott rövidítések használatát és helyesírását is megbeszélik, illetve adott, maximált karakterhosszúságú szöveg írását gyakorolhatják. A szövegértelmezésben és összehasonlításban változatos feladatokat kapnak, például a homéroszi szöveget és jellemeket mai dalszövegekkel és karaktertípusokkal kell összehasonlítaniuk természetesen a digitális technika segítségével. 5 http://matekora.mlap.hu/