Kötelező érvényű szabályzat sablonok Számviteli politika Tartalomjegyzék: Általános elvi, eljárási, módszerbeli kérdések 1. A beszámolás rendje 2. A könyvvezetés végrehajtása 3. Módszerek és eljárások 3.1. Az eszközök besorolása és értékelése 3.2. A források értékelése 3.3. A mérlegtételek értékelése 4. Jellemző szabályok, módszerek 4.1. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba 4.2. Jelentős összegű a hiba 4.3. Nem jelentős hiba 4.4. Vevőként, adósonként együttesen kisösszegű 4.5. Cégvásárlás esetén 5. A kiegészítő melléklet tartalma
Általános elvi, eljárási, módszerbeli kérdések Társaságunk számviteli politikája a 2000. évi C számú törvény alapján készül. A számviteli törvény a belső információs rendszer kialakítását a vállalkozó hatáskörébe utalja, a pénzügyi számvitel számos kérdésében pedig alternatív lehetőséget biztosít. Ez lehetővé és egyben szükségessé teszi a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakulásának megalapozását. A vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionálására van szükség, amely alapján: Megbízható és valós információt tartalmazó beszámoló állítható össze Használható információk álljanak rendelkezésre a vezetők döntéseihez Ellenőrizhető legyen a számviteli feladatok végrehajtása Ennek értelmében a számviteli törvény gyakorlati végrehajtása során érvényre kell juttatni a kinyilatkoztatott számviteli alapelveket, az ezekre épülő értékelési eljárásokat és a vezetés által kialakított számviteli politikát. A számviteli politikát elsősorban a gazdasági stratégia határozza meg, hiszen az értékelési módok és eljárások alapvető befolyással bírnak a vállalkozás eredményének alakulására. A stratégiát megvalósító üzletpolitika a számviteli politikára felépített számviteli információrendszerrel indokolt támogatni. Az értékelési módok és eljárások megválasztásánál figyelemmel kell lenni következetesség elvére, továbbá, hogy a beszámoló mérlegében szereplő eszközök és kötelezettségek értéke befolyásolja a saját tőke értékét, a mérleg adataiból számított mutató számokat, s ezáltal hatással van az azokból levonható következtetésekre is. Ezen számviteli politikában és az ennek keretében elkészített eszközök és források értékelési szabályzatában csak azok a mérlegtételek kerültek nevesítésre, amelyekkel a vállalkozás rendelkezik, vagy amelyekkel várhatóan a közeljövőben 2
rendelkezni fog. Újabb eszközök és források megjelentetése esetén a fent említett szabályzatot ki kell egészíteni. 1. A beszámolás rendje A vállalkozásunk beszámolási kötelezettségének egyszerűsített éves beszámolóval tesz eleget. A likviditásra vonatkozó közvetlen információkat nem a mérlegből kívánjuk nyerni, ezért az A változatú mérleget állítjuk össze. Az eredmény-kimutatás tekintettel a vállalkozás tevékenységére és a költségelszámolás rendszerére összköltség eljárással kerül összeállításra. Az összköltség eljárású eredmény-kimutatáson belül az A változatot választjuk. A beszámoló elkészítésének időpontja: a tárgyévet követő év május 30.-a. 2. A könyvvezetés végrehajtása Társaságunk egyszerűsített éves beszámolót készít, így könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitel rendszerében tesz eleget. A könyvvezetés belső rendjének kialakítását meghatározó szempontok: o alapvetően szolgáltatási tevékenységet folytatunk o sokrétű, bonyolult tevékenységet nem végzünk A felsorolt szempontokból adódóan, költségeit csak az 5-ös számlaosztályban számolja el. A mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatok könyvviteli alátámasztását a vállalkozás számlarendje biztosítja, amely o rövid magyarázatokkal világossá teszi a kijelölt főkönyvi számlák tartalmát és más számlákkal való kapcsolatát o érthetővé teszi a gazdasági események lényegét o áttekinthetővé teszi a vállalkozás könyvviteli rendjét, beleértve a főkönyvi számlák és analitikus nyilvántartások kapcsolatát, továbbá az évközi zárlatok és az éves zárlatok időpontját o kitér a számlarendben foglaltak bizonylati alátámasztására A mérleg minden tételét leltárral kell alátámasztani. (lásd: leltározási szabályzat) 3
Társaságunk főkönyvi kivonatot negyedévenként készít, a teljes zárlati munkálatokra azonban csak év végén kerül sor. A könyvek tárgyévi megnyitásának módja: A nyitó egyenlegeket csak a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bekövetkező gazdasági események könyvelését és a számlák technikai lezárását követően vezetjük fel. 3. Módszerek és eljárások 3.1. Az eszközök besorolása és értékelése Az eszközök besorolásának fő kritériuma a tartósság. Tehát, hogy valamely eszköz a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök között kerül-e kimutatásra tekintettel a törvényi keretekre is a vállalkozási tevékenység egy évet meghaladó, vagy meg nem haladó szolgálata dönti el. Alapvetően elmondható, hogy az eszközöket bekerülési értéküknél magasabb értéken a mérlegben nem szerepeltethetjük. A számviteli törvény azonban kötelezettséget és lehetőséget ír elő a piaci értéken történő értékesítésre is. A piaci értéken történő értékelés kötelezettsége leértékelést, a lehetőség pedig felértékelést jelent a könyv szerinti értékhez képest. 3.2. A források értékelése Vállalkozásunk a forrásokat könyv szerinti értéken szerepelteti a mérlegben. Ettől eltérő értékelési eljárást csak a valutához, devizához kapcsolódó kötelezettségek esetén alkalmaz. 3.3. A mérlegtételek értékelése A mérlegtételek értékelését az eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza. Főbb szempontok: a) Az alapítás-átszervezési költségeket, illetve a kísérleti fejlesztés költségeit folyó költségként számoljuk el. 4
b) A számviteli törvény értékhelyesbítésre vonatkozó lehetőségével nem kívánunk élni. c) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az egyedi értékelés elve alapján, a használat várható idejét figyelembe véve kialakított leírási kulcsokkal számítjuk. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számoljuk el. Az 50 ezer forint beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzési vagy előállítási költségét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A terv szerinti értékcsökkenési leírás megváltoztatására csak az igénybevétel jelentős, tartós változása esetén kerülhet sor. Az esetlegesen szükségessé váló terven felüli leírásokat a vállalkozás egyedileg minősíti, s elkülönítetten egyéb ráfordításként számoljuk el. Amennyiben a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti nettó értéket a könyv szerinti értéket növelni kell a piaci értékig, de maximum az elszámolt terven felüli leírás összegéig. A maradványérték meghatározása minden esetben az eszköz egyedi minősítése alapján történik. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírás szempontjából jelentősnek minősül, ha a piaci érték a könyv szerinti értéktől tartósan egy évet meghaladóan 30%-kal eltér. A tárgyi eszközök és az immateriális javak esetében, ha az üzembe helyezésig, raktárba szállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a 5
ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor módosítjuk, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Ebben az esetben jelentős értékmódosításnak tekintjük a különbözetet, ha meghaladja a bekerülési érték 5%-át, vagy az 50 ezer forintot. d) A készleteknél alkalmazott eljárás: A vállalkozás készleteiről mennyiségben és értékben sem vezet nyilvántartást, így év végén fordulónapi leltározásra és értékelésre kötelezett. e) Veszteségelhatárolás: A veszteségelhatárolás ütemezésére a következőképpen kerül sor: pozitív adóalap esetén az adóalapot az elhatárolható veszteség összegével maximálisan csökkentjük. f) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása: A nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével vállalkozásunk nem kíván élni. Az évközi elszámoláshoz a választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagát vesszük. Az év végi értékelés során, ha a devizás tételek összevont árfolyamkülönbözete meghaladja a 300.000 Ft-ot (nyereség vagy veszteség) a devizás tételeket átértékeljük. g) Időbeli elhatárolások A több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását az érintett évek között arányosan meg kell osztani, biztosítva ezzel az összmérés elvének megvalósulását. Vállalkozásunk az éven belüli (rövid időközi) időbeli elhatárolás lehetőségével nem kíván élni. Az időbeli elhatárolások összegeit bizonylatokkal kell igazolni (számla, határozat) és számításokkal kell alátámasztani. 6
h) Értékvesztés Az értékvesztés elszámolásának kötelezettsége a december 31-én meglévő eszközállományhoz kapcsolódik, amennyiben a piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél és a veszteségjellegű különbözet tartós és jelentős. PIACI ÉRTÉK < KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉRTÉKVESZTÉS RÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK Vállalkozásunk tartósnak és jelentősnek minősíti a veszteségjellegű különbözetet, ha: o A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél o A mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján nem várható a piaci érték jelentős növekedése o És a veszteségjellegű különbözet meghaladja a könyv szerinti érték 20%-át. i) Céltartalékképzés: Céltartalékot a várható kötelezettségekre képezünk az óvatosság elvének ls az összemérés elvének érvényessége céljából, amennyiben a képzés jogcímei fennállnak. A jövőbeni költségekre és egyéb címen céltartalékot nem képezünk. 4. Jellemző szabályok, módszerek 4.1. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik (nő vagy csökken). A már közzétett beszámolót, az eredeti adatokat változatlanul hagyva és módosításokkal kiegészítve a fenti esetben ismételten közzé kell tenni. 7
4.2. Jelentős összegű a hiba Jelentős összegű a hiba, ha feltárásának évében a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. Ebben az esetben a mérlegben és az eredmény-kimutatásban is külön oszlopban szerepelnek a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások a megfelelő tételen, tehát a tárgyévi adatok részét nem képezik. 4.3. Nem jelentős hiba Nem jelentős a hiba akkor, ha a 4.2. pont alatti értékhatárt nem haladja meg. 4.4. Vevőként, adósonként együttesen kisösszegű Vevőnként, adósonként együttesen kisösszegű a fizetési határidőt egy évvel meghaladó követelés, ha értéke nem haladja meg a 30.000 forintot. Az értékvesztés összegét ebben az esetben a követelések százalékában határozzuk meg. Az alkalmazott mérték 100%. 4.5. Cégvásárlás esetén Cégvásárlás esetén, ha a vállalkozásunk az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez (75%-ot meghaladó részesedés), a pozitív vagy a negatív cégértéket akkor mutatja ki, ha a részesedésért fizetett ellenérték lényegesen több vagy kevesebb, mint a megszerzett részesedés piaci értéke. Tőzsdei jegyzés hiánya esetén a piaci érték a megszerzett részesedésre jutó számviteli törvény előírásai szerint értékelt saját tőke. 8
Lényegesnek minősítjük az eltérést, ha a vételár a piaci értéktől 20%-ot meghaladóan eltér. 5. A kiegészítő melléklet tartalma A kiegészítő melléklet tartalmával szemben vállalkozásunk a következő követelményeket támasztja: 5.1. Minden olyan információt tartalmazzon, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználók beszámoló alapján hozott döntéseit. 5.2. Felépítése, szerkezete áttekinthető legyen. Egyértelműen kitűnjön belőle, hogy az információk mely része vonatkozik az éves beszámoló egészére és mely része a mérleg, illetve az eredmény-kimutatás adott tételére. 5.3. A törvény által előírt minden információ szerepeljen a kiegészítő mellékletben, és megtalálható legyen benne minden olyan számszerű és szöveges magyarázat is, amely a mérlegben és az eredmény-kimutatásban lévő adatokon túlmenően szükséges a beszámolóban foglaltak megértéséhez, használhatóságához. A követelményekhez igazodó szerkezeti felépítés sematikus ábrája: SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Általános rész Specifikus rész Tájékoztató rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 9
Általános rész: o A vállalkozás rövid, lényegre törő bemutatása (a vállalkozás alapítása, tevékenységi kör, vállalkozás fejlődése stb.) o A vállalkozás számviteli politikájának rövid ismertetése o A vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének és jövedelmezőségének alakulása A valós kép bemutatása és az egymást követő évek összehasonlíthatósága érdekében az alábbiakban részletezett mutatószám rendszert következetesen alkalmazzuk: o Vagyoni helyzet vizsgálata (tőkeerősség) o A pénzügyi helyzet alakulása (likviditási mutató) o Jövedelmezőségi mutatók (forgalomarányos jövedelmezőség, tőkejövedelmezőség) Specifikus és tájékoztató rész: A törvényi előíráson túlmenően minden olyan információt tartalmaz, amely a megbízható és valós kép kialakításához szükséges. 10