Munkaügyi Központ Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2012. III. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2012 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: borsodkh-mk@lab.hu Honlap: http://www.munka.hu
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 9 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. III. NEGYEDÉVBEN 11 4.1. A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL 11 4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI 13 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. JÚNIUS VÉGÉN 15 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL _ 17 7. MÓDSZERTAN 18 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 21 TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 6. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV (2012. Q3) 3
1. BEVEZETÉS 2012 júliusában huszonkilencedik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele 2012. július 2-23. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2012. június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az elmúlt negyedévben a kérdőív szerkezete megváltozott, melynek eredményeképp az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói élesebben elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,5%-os (ez a közfoglalkoztatás keretében 4,0%-os), míg egy év távlatában 2,1%-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 4
2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012. II. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.348,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 78,9 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 56,8%, amely 1,2%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.876,2 ezer fő volt, mely 67,4 ezer fővel, 1,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 11,5 ezer fővel, 472,2 ezer főre emelkedett, így arányuk 10,9% lett, 0,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.311,0 ezer fő volt, 95,7 ezer fővel mérséklődött 2011. II. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2012. II. negyedév Megnevezés 2012. II. negyedév Magyarország Változás 2011. II. n. évhez viszonyítva 2012. II. %, illetve negyedév ezer fő %-pont Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás 2011. II. n. évhez viszonyítva ezer fő %, illetve %-pont Foglalkoztatottak ezer fő 3 876,2 67,4 1,8 217,1-1,4-0,6 Munkanélküliek ezer fő 472,2 11,5 2,5 43,3-1,3-3,0 Gazdaságilag aktívak ezer fő 4 348,4 78,9 1,8 260,3-2,8-1,1 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 3 311,0-95,7-2,8 248,8-2,3-0,9 15-74 éves népesség ezer fő 7 659,4-16,7-0,2 509,1-5,1-1,0 Aktivitási arány % 56,8-1,2 51,1 - -0,1 Foglalkoztatási ráta % 50,6-1,0 42,6-0,1 Munkanélküliségi ráta % 10,9-0,1 16,6 - -0,4 *A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2012. II. negyedévében a 15-74 évesek 51,1%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,6%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,6% volt, ami a megyék ragsorában a második legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 15 munkaügyi kirendeltségén 2012. július végén 64 620 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, 2,7%-kal (1,8 ezer fővel) kevesebbet, mint egy éve. Az előző hónaphoz mérten kismértékben (0,7%-kal, 439 fővel) emelkedett a regisztrált állástalanok száma, amit az iskolai tanulmányaikat befejező pályakezdő álláskeresők ilyenkor szokásos nagyobb számú megjelenése idézett elő. A megyei munkaügyi körzetek közel felében csökkent, többségében emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma júniushoz képest, de a változás mértéke alig néhány kirendeltség esetén volt számottevő. Ez utóbbiak közül említhető Mezőcsát és Kazincbarcika, illetve Szikszó térsége, ahol 200-220, illetve 156 fővel emelkedett a létszám, ellenkező oldalról pedig Ózd és Tiszaújváros térsége, mivel ezekben a körzetekben csökkent a legnagyobb számban (133, illetve 112 fővel) a regisztrált 5
álláskeresők létszáma. A változás mértékét tekintve júliusban kiugró volt a havi növekedési ütem a mezőcsáti (14%) és a szikszói (6,6%) körzetben, a csökkenés pedig a tiszaújvárosi körzetben nevezhető nagyobb mértékűnek (-5,3%). Miskolc körzetben stagnált a létszám, mindössze 26 fővel tért el az előző havitól. Az elmúlt év júliusi létszámadatokkal egybevetve, négy körzet kivételével valamennyi kirendeltség nyilvántartásában kevesebb a regisztrált álláskereső. A legnagyobb arányú létszámapadás (10,5-13,5% közötti) Szikszó, Edelény, Encs és Gönc körzetében figyelhető meg, míg szám szerint tekintve Miskolc, Encs és Edelény körzetben fogyott leginkább egyaránt 500-500 fővel a kirendeltséggel rendszeres kapcsolatot tartó álláskeresők száma. A növekvő létszámot nyilvántartó körzetek közül Ózdon ment végbe nagyobb arányú (9,5%) és létszámát tekintve (656 fő) is jelentősebb emelkedés, a másik három (a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai és a sátoraljaújhelyi) körzetben 0,2-2,8%-os növekedés tapasztalható. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010. január - 2012. július 85 000 80 000 2012 2011 2010 75 000 fő70 000 65 000 60 000 55 000 50 000 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Július folyamán 7,4 ezer fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, másfél ezer fővel (26%-kal) többen, mint júniusban. A növekmény nagyobb részét a most jelentkezett pályakezdők (2,2 ezer fő) alkották, számuk 802 fővel (58%-kal) több volt, mint az előző hónapban, míg a már nem pályakezdőként (5,2 ezer fő) nyilvántartásba kerültek száma 711 fővel (16%-kal) nőtt júniushoz képest. A pályakezdő álláskeresők nyári hónapokra jellemző nagy létszámú jelentkezése miatt most az első ízben regisztráltak száma (1,5 ezer fő) is több volt, mint általában, az előző havit 70%-kal haladta meg. A már ismételten nyilvántartott álláskeresővé válók száma (5,9 ezer fő) is emelkedett, de ennek mértéke jóval kevésbé (18%-kal) volt több mint egy hónapja. Ez utóbbiak esetében a növekedést elsősorban a közfoglalkoztatási programokban lezajlott nagyobb létszámcserék idézték elő, de számottevőbben emelkedett az oktatási intézményektől, valamint a megyén kívüli munkahelyekről kikerültek közül ismét bejelentkezők száma is. 6
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2012. július végén 9170 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztalttól jóval nagyobb, 15,8%-os (1,2 ezer fős) emelkedést mutatott. Éves összevetésben is közel ilyen a növekedés mértéke (1,1 ezer fő, 14,1%). Országosan a megyeitől erőteljesebb, 16,5%-os volt a havi növekedés üteme, a fiatal pályakezdők hónap végi záró létszáma 63,9 ezer főt tett ki. Az egy évvel korábbi állapothoz képest is országosan nagyobb (17%, 9,3 ezer fő) emelkedés ment végbe. A pályakezdők összlétszámon belüli megyei aránya az előző havi 12,3%-ról 14,2%-ra emelkedett, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke, 2,1%-ponttal több, mint tavaly júliusban, s ugyanennyivel múlja felül az országos részarányt is. A pályakezdő álláskeresők létszámának júliusi nagyarányú emelkedése hosszú ideje megfigyelt jelenség, az iskolai tanulmányok befejezését követően ebben az időszakban jelentkeznek a legtöbben álláskeresési céllal kirendeltségeinken. A júniusi 75%-ról júliusban 85%-ra emelkedett az első ízben regisztráltak között a pályakezdők részaránya. A júliusban első ízben regisztrált 1240 pályakezdő álláskereső legnagyobb hányada szakközépiskolát/technikumot végzett (37%), de közel ilyen részt képviseltek a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek (31%) is. Minden tízedik általános iskolából kikerülve keres állást, közöttük egyre több azok száma, akik nem szerezték meg az általános iskolai végzettséget sem. Az ugyancsak szakképzetlen, de gimnáziumi érettségivel rendelkezők részesedése ennél nagyobb volt (14%), a frissen diplomázottaké viszont a legalacsonyabb (8%). Az elmúlt év júliusában újként regisztráltak összetételéhez képest a szakmunkásképzőt és a szakközépiskolát végzettek száma emelkedett a legnagyobb mértékben. A hónap folyamán 946 pályakezdő fiatal került ki elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból a nyilvántartásból, a múlt havitól éppen 100 fővel, tavaly júliusitól pedig 69 fővel többen. Az elmúlt év júliusához képest csaknem minden körzetben nőtt a pályakezdők száma. Szám szerint leginkább Miskolc (288 fővel), Kazincbarcika (218 fővel) és Ózd (134 fővel) körzetében emelkedett a létszám, arányát tekintve pedig a tiszaújvárosi (33%), a kazincbarcikai (22%) és a tokaji (20%) körzetben volt kiemelkedő a növekedés. Csak két körzetben változatlan gyakorlatilag a számuk (Putnok: +4 fő, Gönc: -1 fő). A július végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának területi eloszlása követi az összlétszám eloszlását. Így csaknem minden negyedik álláskeresőt a megyeszékhely kirendeltsége tartotta nyilván (2,2 ezer fő, 24%), 13%, illetve 10%-ot a kazincbarcikai (1,2 ezer fő) és az ózdi (1 ezer fő) kirendeltség. A többi kirendeltség közül a szerencsi, az edelényi és a sátoraljaújhelyi kirendeltség emelkedik még ki, ahol júliusban a megyei pályakezdő álláskeresők 8, illetve 7-7%-át (740, illetve 600-620 főt) tartották nyilván. Júliusban az álláskeresők 28%-át (17,9 ezer főt) Miskolc körzetében, 12-12%-át (7,7, ill. 7,5 ezer főt) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A többi körzet közül további négy nagyobb körzet Szerencs (7,6%, 4,9 ezer fő), Edelény (6,2%, 4 ezer fő), Sátoraljaújhely (6,2%, 4 ezer fő), Encs (5,2%, 3,3 ezer fő) emelhető ki, máshol körzetenként 1,0 2,8 ezer álláskeresőt regisztráltak. 7
A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány az előző hónaphoz képest B.-A.-Z. megyében 0,2%-ponttal 22,3%-ra emelkedett, az egy évvel korábbitól pedig éppen ennyivel alacsonyabb. Az országos arány az előző havi 11,8%-ról 11,9%-ra változott, így az országos és a megyei mutató közti különbség továbbra is számottevő, júliusban 10,5%-pont volt. Az egyes megyei körzetek közti eltérések is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 13-17% közötti. A többi körzetben meghaladja a megyei átlagot, közülük Ózd, Edelény, Encs, Szikszó körzetében a 30%-ot, Gönc térségében pedig a 40%-ot is. A havi létszámváltozások nyomán nőtt a nők, a fiatalok és a közép- vagy felsőfokú iskolát végzettek száma a regisztrált álláskeresők között, a férfiaké, a 25 évesnél idősebbeké, továbbá a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőké pedig csökkent. A július végi létszámadatok szerint a nők és a férfiak részaránya már majdnem azonos volt (50,2 49,8%), a kor szerint elkülönített csoportjaik között alig különbözött a 25-34, a 35-44 és a 45-54 évesek részesedése (24, 24, ill. 23%), a felsoroltaknál fiatalabbaké 18%, az idősebbeké pedig 11%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva szintén a nők, valamint az 50 éves vagy ennél is idősebbek, valamint a középiskolát végzettek részarányának növekedése állapítható meg. A férfi álláskeresők számának erőteljes apadása mellett számottevőbb csökkenés a középkorúak és az alacsony iskolai végzettségűek körében figyelhető meg, összefüggésben azzal, hogy a kirendeltségeken megjelenő munkaerőkereslet javát kitevő közfoglalkoztatás e rétegek számára kínálja a legtöbb munkalehetőséget. A B.-A.-Z. megyei kirendeltségek júliusban összesen 3979 fő felvételére vonatkozó új munkaerőigénybejelentést fogadtak, így az előző hónap végéről még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 5925 álláshelyre közvetíthettek. A hónap folyamán az elmúlt év júliusához képest 24%-kal kevesebb új álláshelyet vettek nyilvántartásba a kirendeltségek, a csökkenés a támogatott álláshely-kínálatban jelentkezett (-28%), a nem támogatott munkaerő-piaci kereslet néhány fős eltéréssel megegyezett az egy évvel korábbival. Országosan összesen 37,9 ezer új álláslehetőséget jelentettek be a foglalkoztatók, ami júniushoz képest 13%-os növekedést, az előző évihez képest 9%-os csökkenést jelentett. A bejelentett üres állások 10,5%-át megyénk kirendeltségei vették nyilvántartásba, ennél több munkaerő-igényt (18%) csak a fővárosi kirendeltségek rögzítettek. 2012. július folyamán a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 5,7 ezer fő tudott munkát vállalni, a múlt havitól 11,5%-kal többen. A bővülést a foglalkoztatási támogatások alkalmazása eredményezte, ezek révén 22%-kal (662 fővel) többen jutottak álláshoz, míg a nem támogatott állásban elhelyezkedők száma kissé csökkent (3%-kal, 74 fővel). A foglalkoztatási támogatások közül júliusban is a közfoglalkoztatásnak volt nagyobb szerepe a foglalkoztatás növelésében. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 107 fő munkaerő-piaci képzés résztvevője lett 8
3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2012. július hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1371 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a jelenlegi valamint az elkövetkező időszakra (2012. július szeptember, illetve 2013. június) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1154 szervezet, a megkeresett munkáltatók 84,2%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás 599 51,9 2329 5,3 Kisvállalkozás 382 33,1 8985 20,4 Középvállalkozás 149 12,9 15220 34,6 Nagyvállalkozás 24 2,1 17430 39,6 ÖSSZESEN 1154 100,0 43964 100,0 A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében - 2012. I. negyedévtől - több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 51,9% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 33,1%-a a kis-, 12,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,1%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2012. június 30-ra vonatkozó létszáma 43.964 fő volt. Ez a szám a KSH 2012. I. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 1 34,4%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. 1 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 9
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 2 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar; a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg az oktatás; a közigazgatás; a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, az építőipar; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be kereskedelemmel, mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,3%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók csaknem a fele három körzet, a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ (27,1%), a Kazincbarcikai (10,8%), valamint az Ózdi (10,3) Kirendeltség munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 2 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (20. oldal) található. 10
4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével. 4.1. A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: Jelmagyarázat: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 10% felett 6-10% között 5% alatt 0% 5% alatt NÖVEKEDÉS 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett 2012. június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 43 964 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2012. III. negyedév végére várhatóan átlag 1,5%-kal emelkedik (országosan is hasonló mértékű növekedés várható). Mindez 3,1%-os létszám-felvétellel és 1,6%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,7%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1356 fős létszámfelvétel és 702 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2058 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2012. szeptember 30-án összesen 44 618 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2012. június 30- ai bázisadathoz képest 1,5%-os (654 fős) emelkedést jelent. 11
A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a jelentősebb: Miskolc (161 fő; 1,3%); Ózd (15 fő, 2,7%), Sátoraljaújhely (62 fő, 1,7%), Kazincbarcika (56 fő, 0,8%), Edelény (54 fő, 4,3%), Sárospatak (53 fő, 2,3%), Szikszó (43 fő, 4,6%) és Encs (32 fő, 3,0%) körzete. A tokaji körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 4,3%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 16 fős létszámbővülést jelent csupán. Három kirendeltség (Szerencs, Mezőcsát, Tiszaújváros) területén szeptember végén is a júniusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben három kirendeltség (Gönc, Putnok, Mezőkövesd) területéről negatív mérleget jeleztek, a prognózis ezekben a térségekben a foglalkoztatottak számában összesen 35 fős csökkenést vetít előre. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 7,3%-kal (169 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,3%-os (208 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a második legnagyobb létszámnövekedés a középvállatok esetén prognosztizálható 197 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,3% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 80 fővel emelkedik a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, 2011. III. negyedévi felmérés során a mikro-, a kis-, és a nagyvállalkozások is azonos irányú, de eltérő arányú (10,9%, 1,7% és 1,0%-os) bővüléssel számoltak. A középvállalkozások esetében ugyanakkor ellentétes irányú elmozdulást figyelhető meg, mivel egy éve a középvállalkozások 1,0%-os leépítést terveztek. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 23 3,8 478 79,8 98 16,4 599 100,0 Kisvállalkozás 35 9,2 247 64,7 100 26,2 382 100,0 Középvállalkozás 27 18,1 70 47,0 52 34,9 149 100,0 Nagyvállalkozás 5 20,8 7 29,2 12 50,0 24 100,0 ÖSSZESEN 90 7,8 802 69,5 262 22,7 1154 100,0 A vállalkozások 69,5%-a három hónapon belül stagnálással, 22,7%-uk növekedéssel számol, míglen 7,8%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben mérsékelt elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 59,5%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 28,6% növekedést, 11,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. 12
A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel - nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások -1,3-1,4-3,0-1,5-1,9-4,0-1,1-2,7-0,8-2,6-0,9-0,9-0,8-4,3-2,5-2,2-0,7-3,5-2,8 1,8 0,5 1,6 1,5 1,2 1,2 1,7 0,9 0,0 1,4 0,5 1,8 0,3 0,3 0,8 0,1 3,0 3,1 3,8 2,7 3,9 2,6 3,6 2,6 2,5 2,4 2,8 2,6 2,8 2,4 5,2 6,3 6,7 7,0 11,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva (egyetlen kivétellel) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan átlagot (1,5%-ot) meghaladó létszámnövekedést eredményez az építőipar (7,0%); a művészet, szórakoztatás szabad idő (2,8%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (2,7%); továbbá az ingatlanügyletek (2,6%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget csak a - mintában kis létszámmal reprezentált - villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (-1,5%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredője a legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (166 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (78 fő); a különböző építőipari (68 fő); kereskedelmi és vendéglátó-ipari (53 fő); fém- és villamos ipari foglalkozások (49 fő); valamint az összeszerelők (ugyancsak 49 fő) csoport(ok)ban. Szintén pozitív (de már csak 20 főt meghaladó) létszámmozgás várható az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások; a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások; illetve a szolgáltatások; és a járművezetők és mobil gépek kezelői foglalkozási csoportok esetében is. A be- és kilépők egyenlege (lásd zárójeles adatok) alapján a gazdasági szolgáltatások (-33 fő); az egyéb ügyintézők (-4 fő); a felsőfokú képzéshez kapcsolódó egészségügyi foglalkozások (-3 fő); az oktatási asszisztensek (-2 fő); valamint a gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői (-1 fő) munkakör(ök)ben várható a belépő létszámot meghaladó kiáramlás. 13
4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI 2012. június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 6779 főt (15,4%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszám 50 743 főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma 2012. III. negyedév végére várhatóan átlag 4,0%-kal emelkedik. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 268 fős növekedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 807 fő várható felvétele és 539 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2012. június 30-ai létszámra, mint bázisra vetítve 11,9%-os felvétel és 8,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 19,9%-át, 1346 főt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás kirendeltségi körzetenként A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás vállalati méretnagyság szerint 400 300 5000 4000 4183 4287 200 fő 100 Kilépők Belépők Létszámváltozás fő 3000 2000 1682 1746 0-100 -200 Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát 1000 0 223 262 Microvállalkozás (10 fő alatt) 691 752 Kisvállalkozás (10-49 fő között) Középvállalkozás (50-249 fő között) Nagyvállalat (250 fő) felett munkaügyi körzet 2012. június 30-ai tény létszám 2012. szeptember 30-ig várható létszám A be- és kilépő közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévő közfoglalkoztatottak száma 4 körzetben (Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Edelény) fog együttvéve 309 fővel emelkedni, 3 körzetben (Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak) összesen 47 fős létszámcsökkenés várható, míg 6 kirendeltség (Encs, Kazincbarcika, Szikszó, Putnok, Gönc és Mezőcsát) körzetében stagnálás várható. 3 Vállalati méretnagyság szerint tekintve mindegyik csoportban növekvő egyenleg alakult ki. A legnagyobb arányú bővülésre a - 250 fő felett foglalkoztató - nagyvállalati körhöz tartozók (állami gazdálkodó szervezetek, valamint helyi önkormányzati költségvetési szervezetek) körében lehet számítani, esetükben ugyanis a változás mértéke 2,5%, mely 104 fő többletfoglalkoztatást jelent. A közép-, és kisvállalkozások körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, a növekedés 64 és 61 főt érint. A mikro vállalkozásoknál mérsékeltebb, 39 fős bővülés várható. 3 Mezőkövesd és Tokaj körzetéből nem volt olyan adatszolgáltató ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult. 14
5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. JÚNIUS VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl - nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nagy része az éves ütemezés következtében ez év végén befejeződik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Szikszó Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Mezőkövesd Tiszaújváros 10% felett 6-10% között 5% alatt NÖVEKEDÉS Mezőcsát 0% 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2012. június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest 2013. június végére 2,1%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés kisebb mértékű növekedést (0,8%) prognosztizál 2013. I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 940 fős munkahely-bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások előremutatóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetéből, tizenkettő kirendeltség jelzett kisebb-nagyobb mértékű növekedést. Legnagyobb létszámbővülést a miskolci (310 fő); az ózdi (176 fő); a kazincbarcikai (143 fő); az edelényi (83 fő) és a sátoraljaújhelyi (61 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. A fennmaradó 7 körzetben átlag 32 fős emelkedést jeleztek a megkérdezettek. 15
A munkáltatói előrejelzések alapján három körzetben alakult ki létszámcsökkenés 2013. június végére vonatkozóan, ezek Mezőkövesd (-30 fő; legnagyobb számban feldolgozóipar; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység); Gönc (-19 fő; feldolgozóipar) és Putnok (-7 fő; humánegészségügyi, szociális ellátás; feldolgozóipar) körzetéből, illetve a jelzett tevékenységek területén. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 599 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 14,8%-kal, 345 fővel lesz több egy év múlva. Ehhez képest jóval kisebb arányú, ugyanakkor létszámvonzatában jelentősebb növekedésre lehet számítani a kis- és a nagyvállalati kategóriába tartozók körében. Az előbbi csoportban 2,8%-os (254 fős), az utóbbiban 1,6%-os (274 fős) növekedés várható. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 67 fővel nő a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 36 6,0 400 66,8 163 27,2 599 100,0 Kisvállalkozás 48 12,6 215 56,3 119 31,2 382 100,0 Középvállalkozás 35 23,5 62 41,6 52 34,9 149 100,0 Nagyvállalkozás 3 12,5 4 16,7 17 70,8 24 100,0 ÖSSZESEN 122 10,6 681 59,0 351 30,4 1154 100,0 A vállalkozások 59,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 30,4%-uk növekedést, 10,6%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 51,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 31,5% növekedést, 17,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (359 fő, 2,2%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (169 fő, 3,8%); az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (96 fő, 14,3%); az építőipar (91 fő, 5,0%); illetve a pénzügy, biztosítási tevékenység (63 fő, 29,2%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Enyhébb létszámcsökkenést 2013. II. negyedévének végére csak a közigazgatás (-34 fő, -1,4%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16
6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket használnak, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az 5. kérdés kapcsán felsorolt változók egy része szerepelt egy évvel korábbi kérdőíven is, másik része viszont új elemként, a változó munkaerő-piaci folyamatokhoz igazodva jelenik meg. További változás, hogy a kérdőív értékskálája - az 1-5-ig terjedő osztályzattal szemben - hármasra szűkült. Az imént említett módszertani változások következtében nincs lehetőség a korábbi méréssel való összehasonlításra. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök FONTOS számára ÖSSZES ismeri nem ismeri nagyon fontos fontos nem fontos válaszadó fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1 START kártya család 907 97,9 588 64,8 287 31,6 32 3,5 19 2,1 926 100,0 2 Bér-, bérköltség támogatás 924 99,2 724 78,4 187 20,2 13 1,4 7 0,8 931 100,0 3 Munkahelymegörzés támogatása 759 92,9 479 63,1 246 32,4 34 4,5 58 7,1 817 100,0 4 Bérkompenzáció támogatás 785 96,6 471 60,0 284 36,2 30 3,8 28 3,4 813 100,0 5 Munkahelyteremtő beruházás támogatása 719 92,3 370 51,5 307 42,7 42 5,8 60 7,7 779 100,0 Tájékoztatás a munkaerő-piacról, az 6 álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok 7 ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása 8 (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, 9 szakmai segítségnyújtás A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) 743 94,3 165 22,2 470 63,3 108 14,5 45 5,7 788 100,0 806 96,9 299 37,1 464 57,6 43 5,3 26 3,1 832 100,0 855 97,7 368 43,0 431 50,4 56 6,5 20 2,3 875 100,0 774 95,8 237 30,6 473 61,1 64 8,3 34 4,2 808 100,0 10 Egyéb támogatási formák 21 95,5 11 52,4 10 47,6 0 0,0 1 4,5 22 100,0 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásoknak is, - mint a munkahelyteremtő beruházás, vagy a munkahelymegőrzés támogatása - 92-93% közötti az ismertsége. Az egy évvel ezelőtti vizsgálat eredményeihez hasonlóan továbbra is a legismertebbnek és legfontosabbnak ítélt eszköz között szerepel a bér-, bérköltség jellegű támogatás és a START kártya család, őket ismét a munkaközvetítés, illetve a foglalkoztatási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenység követi a sorban, de e két utóbbi esetében a fontosság súlypontja már némileg eltolódik. Az első alkalommal, új válaszlehetőségként megjelenő bérkompenzáció támogatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás, valamint a munkahelyteremtő beruházás támogatás ismertsége és megítélése egyaránt kedvező képet mutat a válaszadók körében. 17
7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 18
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: 19
TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 20
8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye/Ország válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 313 12 450 12 611 161 1,3 12 760 310 2,5 Encsi Kirendeltség 42 1 072 1 104 32 3,0 1 123 51 4,8 Kazincbarcikai Kirendeltség 125 6 635 6 691 56 0,8 6 778 143 2,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség 80 3 680 3 699 19 0,5 3 714 34 0,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 40 2 332 2 320-12 -0,5 2 302-30 -1,3 Ózdi Kirendeltség 119 5 550 5 700 150 2,7 5 726 176 3,2 Sárospataki Kirendeltség 65 2 355 2 408 53 2,3 2 411 56 2,4 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 74 3 612 3 674 62 1,7 3 673 61 1,7 Szerencsi Kirendeltség 81 1 996 2 019 23 1,2 1 999 3 0,2 Edelényi Kirendeltség 58 1 263 1 317 54 4,3 1 346 83 6,6 Szikszói Kirendeltség 41 931 974 43 4,6 983 52 5,6 Tokaji Kirendeltség 29 370 386 16 4,3 382 12 3,2 Putnoki Kirendeltség 29 443 436-7 -1,6 436-7 -1,6 Gönci Kirendeltség 28 356 340-16 -4,5 337-19 -5,3 Mezőcsáti Kirendeltség 30 919 939 20 2,2 934 15 1,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 154 43 964 44 618 654 1,5 44 904 940 2,1 Magyarország 10 171 619 421 627 996 8 575 1,4 624 589 5 168 0,8 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. számú melléklet Vállalati méretnagyság válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Microvállalkozás (10 fő alatt) 599 2 329 2 498 169 7,3 2 674 345 14,8 Kisvállalkozás (10-49 fő között) 382 8 985 9 193 208 2,3 9 239 254 2,8 Középvállalkozás (50-249 fő között) 149 15 220 15 417 197 1,3 15 287 67 0,4 Nagyvállalat (250 fő) felett 24 17 430 17 510 80 0,5 17 704 274 1,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 154 43 964 44 618 654 1,5 44 904 940 2,1
3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Gazdasági ág (TEÁOR '08) válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 87 3 053 3 067 14 0,5 3 062 9 0,3 Bányászat, kőfejtés 5 153 153 0 0,0 152-1 -0,7 Feldolgozóipar 250 16 240 16 500 260 1,6 16 599 359 2,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 3 67 66-1 -1,5 66-1 -1,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. 23 2 136 2 162 26 1,2 2 135-1 0,0 Építőipar 116 1 828 1 956 128 7,0 1 919 91 5,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 242 4 443 4 561 118 2,7 4 612 169 3,8 Szállítás, raktározás 33 2 607 2 616 9 0,3 2 654 47 1,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 82 773 797 24 3,1 803 30 3,9 Információ, kommunikáció 10 78 78 0 0,0 83 5 6,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 8 216 217 1 0,5 279 63 29,2 Ingatlanügyletek 28 422 433 11 2,6 430 8 1,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 59 394 401 7 1,8 413 19 4,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 47 672 688 16 2,4 768 96 14,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 47 2 389 2 396 7 0,3 2 355-34 -1,4 Oktatás 37 2 985 2 995 10 0,3 2 985 0 0,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 32 4 826 4 833 7 0,1 4 853 27 0,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 8 142 146 4 2,8 144 2 1,4 Egyéb szolgáltatás 37 540 553 13 2,4 592 52 9,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 154 43 964 44 618 654 1,5 44 904 940 2,1
4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 10 főnél nagyobb pozitív egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszeru szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 247-81 166 Feldolgozóipari gépek kezeloi 131-53 78 Építoipari foglalkozások 107-39 68 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 106-53 53 Fém- és villamosipari foglalkozások 123-74 49 Összeszerelok 55-6 49 Egyszeru ipari, építoipari, mezogazdasági foglalkozások 78-47 31 Takarítók és hasonló jellegu egyszeru foglalkozások 54-31 23 Szolgáltatási foglalkozások 42-20 22 Jármuvezetok és mobil gépek kezeloi 67-45 22 Muszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások 27-7 20 Élelmiszer-ipari foglalkozások 30-10 20 Irodai, ügyviteli foglalkozások 43-26 17 Mezogazdasági foglalkozások 21-4 17 Könnyuipari foglalkozások 26-13 13 Technikusok és hasonló muszaki foglalkozások 17-7 10 5. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 193 32,2 76 19,9 35 23,5 9 37,5 313 27,1 Encsi Kirendeltség 20 3,3 17 4,5 5 3,4 0 0,0 42 3,6 Kazincbarcikai Kirendeltség 71 11,9 32 8,4 18 12,1 4 16,7 125 10,8 Tiszaújvárosi Kirendeltség 36 6,0 28 7,3 14 9,4 2 8,3 80 6,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 10 1,7 19 5,0 10 6,7 1 4,2 40 3,5 Ózdi Kirendeltség 68 11,4 37 9,7 9 6,0 5 20,8 119 10,3 Sárospataki Kirendeltség 19 3,2 28 7,3 18 12,1 0 0,0 65 5,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 30 5,0 33 8,6 9 6,0 2 8,3 74 6,4 Szerencsi Kirendeltség 42 7,0 25 6,5 13 8,7 1 4,2 81 7,0 Edelényi Kirendeltség 23 3,8 31 8,1 4 2,7 0 0,0 58 5,0 Szikszói Kirendeltség 20 3,3 16 4,2 5 3,4 0 0,0 41 3,6 Tokaji Kirendeltség 17 2,8 12 3,1 0 0,0 0 0,0 29 2,5 Putnoki Kirendeltség 18 3,0 8 2,1 3 2,0 0 0,0 29 2,5 Gönci Kirendeltség 16 2,7 11 2,9 1 0,7 0 0,0 28 2,4 Mezőcsáti Kirendeltség 16 2,7 9 2,4 5 3,4 0 0,0 30 2,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 599 100,0 382 100,0 149 100,0 24 100,0 1154 100,0