SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKÁJA - FÓLIÁK Logisztikai alapok A logisztika fogalma: A termelési és szolgáltatási folyamatok elemeinek megvalósításához szükséges anyagáramlás, illetve a hozzá kapcsolódó információ és energiaáramlás. Termelési-szolgáltatási-logisztika mûveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik állapot Anyagáramlás (i+1)-edik állapot Energiagáramlás (Emisszió) A logisztika fogalomrendszere A logisztikai rendszerek külső tagozódása: LOGISZTIKAI RENDSZEREK INTERN- LOGISZTIKA EXTERN-LOGISZTIKA Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Országon belüli logisztika Hálózati logisztika Országok közötti logisztika Települési logisztika Regionális logisztika Termelési folyamat Szolgáltatási folyamat Kontinentális logisztika Globális logisztika A logisztikai rendszerek belső tagozódása Beszerzési logisztika Termelési logisztika Szolgáltatási logisztika Elosztási logisztika Hulladékkezelési és újrahasznosítási logisztika 1
Termelő és szolgáltató tevékenység A folyamatokat a tevékenység formája szerint két csoportra bonthatjuk: Termelő tevékenység: a folyamat végtermékeként valamilyen termék keletkezik. A rendszer minden eleme az előállítást, illetve annak kiszolgálását szolgálja. Szolgáltató tevékenység: a folyamat eredménye mindig egy, vagy több - adott termékre, vagy személyre irányuló állapotjelző megváltozása. (pl.: cukrászat és cukrászda) Eltérések és hasonlóságok Termelési folyamat anyagáramlása: R 1 R 3 R 5 R n+1 Alapanyag BT M 1 T 1 S 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 M n KT Késztermék, hulladék Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m] Szolgáltatási folyamat anyagáramlása: R 1 R 3 R 5 R n+1 Elhasznált termék, eszköz Termék, eszköz BT SZ 1 T SZ n S 1 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 KT Termék, eszköz, hulladék Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m] Szolgáltató tevékenységek A szolgáltatásoknak három jellegzetes modellje alakítható ki: 1., Nem termékre irányuló szolgáltatás, 2., Termékre irányuló szolgáltatás, 3., Eszközáramoltatással járó szolgáltatások. 2
1., Nem termékre irányuló szolgáltatás (tipikus példa: kórház) Jellemzői: Emberre irányul, Egy telephelyen végzik, Anyag, termék csak befelé áramlik a folyamatba, Eszköz csak befelé áramlik a folyamatba, Kifelé csak hulladék áramlik, Mércéje az elégedettség. 2., Termékre irányuló szolgáltatás (tipikus példa: posta, gépkocsi szerviz) Jellemzői: Termékre irányul, Egy telephelyen végzik, Anyag, termék befelé és kifelé is áramlik a folyamatban, Eszköz csak befelé áramlik a folyamatba, Hulladék kiáramlás, Mércéje az elégedettség és termékparaméterek, A termék fizikai tulajdonsága nem változik meg. 3
3., Eszközáramoltatással járó szolgáltatások (tipikus példa: lift karbantartás) Jellemzői: Termékre és emberre is irányulhat, Több külső helyen végzik, Anyag, befelé és a szolgáltatási helyek között is áramlik a folyamatban, Eszköz befelé és a szolgáltatási helyek között is áramlik a folyamatban, Hulladék kiáramlás, Mércéje az elégedettség és termékparaméterek, A termék tulajdonsága nem változik meg, Szolgáltatási helyek közötti külső szállítás kapcsolódik hozzá. Szolgáltatások csoportosítása tevékenység szerint Logisztikai szolgáltatások Nem logisztikai szolgáltatások Vegyes szolgáltatások áruszállítás, energia- és vízellátás ipari parkok szállítmányozás szennyvízkezelés egységrakományképzés karbantartás és műszaki felügyelet szervízelés csomagolás kereskedelem raktározás egészségügy rakodás bank, pénzintézet komissiózás vám elosztó raktárak biztonsági és védelmi szolgáltatás logisztikai szolgáltató postai tevékenység központok közlekedés, parkolóházak hálózatszerű logisztikai információszolgáltatás szolgáltatások kulturális és sportesemény szervezése szálloda és vendéglátás, turizmus 4
Áruszállítási rendszerek Az alap-, a segéd-, az üzemanyagok-, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok (röviden áruk) helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között. Fogalmak Szállítás: saját járművekkel, saját célra végzett szállítások. Fuvarozás: más tulajdonát képező áruk eljuttatása fuvardíj ellenében szerződéses jogviszony keretében a feladási helyről a rendeltetési helyre. Szállítmányozás: a szállítmányozó (speditőr) a saját nevében a megbízója számlájára vásárolja meg a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb szolgáltatásokat. A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően az árutovábbítást minél hatékonyabban szervezze meg. Szállítási láncok Közvetlen szállítás: egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül. Összetett szállítás: több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában: Hagyományos: közvetlenül az árukat rakják át egyik szállítójárműből a másikba Kombinált szállítás: az árut tartalmazó zárt konténereket, vagy magát a szállítójárművet, - eszközt rakják át az egyik szállítójárműből a másikba Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás. Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. Áruszállítási módok kiválasztási szempontjai Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak), Termékspecifikációk, Szállítási határidők, Rendelkezésre álló szállítási lehetőségek, Szállítási költségkorlátok. Közúti szállítás A közúti áruszállítás főbb előnyei: a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik (nincs szükség átrakásra) viszonylag rövid az áruk eljutási ideje szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi nagymértékű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez viszonylag kicsik a szállítás közbeni áru-igénybevétel és az ebből származó károk rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás 5
Közúti áruszállítás főbb hátrányai: nagymértékű függőség a környezeti hatásoktól, előre nem látható eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása kisebb árumennyiség továbbítására alkalmas leginkább élőmunka igényes és balesetveszélyes útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják a nemzetközi forgalom engedélykontingensekhez kötött Közúti áruszállítás eszközeinek felosztása: Tehergépkocsik o Általános célú Nyitott rakfelületű Zárt szekrényes o Speciális Önürítő (ömlesztett anyagok szállítására pl. billenőszekrényes) Önrakodó (pl.: forgódarus) Tartálykocsik (folyékony áruk (tej, sör, bor) szállítására) Hűtőgépkocsik (romlandó áruk szállítására) egyéb különleges (bútorszállító, betonszállító, stb.) Vontatók o normál (trélerek vontatása) o nyerges (félpótkocsik vontatása) Pótkocsik o Általános célú normál pótkocsik (rögzített szekrényes) nyerges félpótkocsik (normál) o Speciális billenőszekrényes pótkocsik trélerek speciális célú nyerges félpótkocsik cementszállító tejszállító üzemanyag-szállító utánfutók Vasúti szállítás A vasúti áruszállítás főbb előnyei: viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól, a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsi típusok széles választéka, a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása, előre jól kalkulálható a tarifarendszer. A vasúti áruszállítás főbb hátrányai a kötött pályából származóan viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje, viszonylag kicsi a hálózatsűrűség, esetleg az áruk átrakására van szükség, viszonylag nagy dinamikus igénybevételek, különösen tolatás közben, kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz. 6
Vasúti áruszállítás eszközeinek felosztása: Általános célú o Pőre o Nyitott magas oldalfalú alacsony oldalfalú o Fedett normál eltolható oldalfalú eltolható tetejű eltolható oldalfalú és tetejű A kombinált szállításhoz alkalmazott o Konténeres-, illetve csereszekrény-szállító o Zsebes o Lengőhidas o Kis átmérőjű kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű Speciális o Élőállat-szállító szarvasmarha szállító sertésszállító o Romlandó árut szállító hűtő kocsik szellőztető rendszerű o Tartálykocsik gázszállító kőolajszállító cementszállító borszállító tejszállító o Mélyített rakfelületű kocsik o Önürítő kocsik gondolakocsi tölcsérkocsi nyeregpadlós kocsi garatkocsi Talbot-kocsi billenőkocsik A vasúti áruszállítás történhet hagyományos forgalomban (csomóponti rendszer), kombinált forgalomban (irányvonatok). A hagyományos forgalomban a vasútra feladott küldemények szállítása történhet: Kocsirakományú áruként (azok a küldemények, melyek továbbításához egy kocsi teljes rakterét kizárólagos használatra igénybe veszik, illetve melyek egyedi tömege az 5000 kg-t meghaladja), Darabáruként (az 5000 kg-nál kisebb tömegű küldemények, melyek továbbítása nem igényel kizárólagos kocsihasználatot), Expressz áruként (a kisméretű [1200x800x700 mm] és kis tömegű [1000 kg/db alatti] darabáruk adhatók fel, és a szállítás személyvonatokon, poggyászszállító kocsikban történik). 7
A csomóponti rendszer modellje Vízi szállítás A vízi áruszállítás főbb előnyei A többi közlekedési ágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag olcsó a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a környezetkárosító hatása minden árufajta szállítására alkalmas díjszabásai viszonylag rugalmasak A vízi áruszállítás főbb hátrányai viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje a feladó és a címzett között közvetlen szállítási kapcsolat kialakítására nem alkalmas, ezért többszöri átrakásra van szükség a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényező lehet például a túl alacsony vagy túl magas vízállás, vagy téli időszakban a befagyás, vagy jégzajlás a többi közlekedési alágazathoz képest különösen tengeri szállítás esetén - a legnagyobbak a szállítás közben fellépő áruigénybevételek, ezért un. tengerbiztos csomagolást kell alkalmazni Vízi áruforgalom típusai Folyami fuvarozás o Uszályrakomány (az uszály rakterét, hordképességét minimum 70% kihasználják), o Darabáru (darabáruként az 5000 kg-nál kisebb egyedi tömegű rakományok), o Részrakomány (5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegű, de az uszály 70%-os kihasználását nem biztosító küldemények továbbíthatóak), Tengeri áruforgalom o Vonalhajózás (előre rögzített útvonalon, meghatározott kikötő érintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint, csak az adott kikötők közötti áruszállítással a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében), o Szabad hajózás (a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol megfelelő rakományt kapnak és az adott rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozás útvonalát is), o Bérelt hajózás (idő és útvonalbérlet). 8
Vízi áruszállítás eszközeinek felosztása: folyami hajók o vontató és tolóhajók o uszályok (bárkák) általános célú speciális célú o önjáró áruszállító hajók szárazáru-szállító folyékonyáru-szállító különleges rakodású cementszállító kavicsszállító folyami-tengeri hajók tengeri hajók o kombinált forgalmat lebonyolító hajók konténerhajók komphajók Ro-Ro hajók bárkaszállító hajók o áruszállító hajók Folyékonyáru szállítók nyersolaj-szállító gázszállító vegyianyag-szállító Szárazáru szállítók vegyesáru-szállító ömlesztett rakomány-szállító darabáru-szállító Kombinált áruszállító OBO O-O Hűtőhajók (gyümölcsszállító, hússzállító) Egyéb, speciális áruszállító (farakomány szállító, ércszállító) Légi szállítás A légi áruszállítás főbb előnyei nagy szállítási távolságok esetén, viszonylag rövid az áruk eljutási ideje a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek, ezért kicsi a csomagolás költségigénye is A szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják A légi áruszállítás főbb hátrányai az áruk csak egy bizonyos köre esetén vehető számításba (kizárt áruk: gyúlékony anyagok, robbanóanyagok, lőfegyver és lőszerek, stb.) az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolásra van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét a többi közlekedési alágazathoz képest a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás 9
Légi áruszállítás eszközeinek felosztása: merevszárnyú repülőgépek o az utasforgalomból kivont, légi áruszállítás céljaira átalakított személyszállító gépek, o személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek, o kifejezetten áruszállítási célra kifejlesztett un. áruszállító repülőgépek, forgószárnyú repülőgépek (helikopterek). Különleges szállítási feladatok végrehajtására, vagy nehezen megközelíthető helyekre (hegycsúcsokra) használják. A légi áruforgalom Menetrend szerinti járatok (áruszállító kapacitása a repülőgép műszaki paramétereitől és az egyéb terhelésektől függ), Áruszállító különjáratok (ha a szállítandó áruvolumen nem elegendő, egy gép gazdaságos bérletére rugalmasabb charter-formák alkalmazása célszerű. Igény szerint bárki bérelhet repülőgépet, akár megbízó, akár szállítmányozó, akár másik légitársaság). Kombinált szállítás a globális logisztikában A kombinált szállítás előnyei: a környezetszennyezés és a zajártalom csökkenése, a közutak zsúfoltságának csökkenése, a közlekedésbiztonság növekedése, a közutak elhasználódásának lassítása, kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás, a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása, a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése. A kombinált szállítás változatai Konténeres szállítási rendszerek esetében, két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat. Huckepack szállítási rendszerek esetében az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. Kombinált szállítási lehetőségek A kombinált forgalom termináljai A kombinált forgalom termináljai a helyi és/vagy a körzeti, valamint a távolsági áruszállítást lebonyolító közlekedési alágazatok (pl. vasút-közút, vasút-vízi) kapcsolódási helyei. Megnevezésük: konténer-terminál, huckepack-terminál, Ro-Ro terminál, kombi-terminál, stb. 10
A terminálok fő funkciói: Rakodás: o A szállítási egységek (konténerek, csereszekrények) fel-, lerakása, illetve közvetlen átrakása a távolsági és a helyi, illetve a körzeti szállítás járművei között, o A konténerek, csereszekrények, bárkák, stb. ürítése, megrakása, o A szállítási egységek el-, illetve felfuvarozása a helyi, illetve körzeti forgalomban, Tárolás: o Átmeneti tárolás a helyi, illetve körzeti és a távolsági szállítás közben, o Hosszabb időtartamú bértárolás a fuvaroztatók megbízásából, Vámkezelés, vámudvari szolgáltatások, Egyéb szolgáltató funkciók (pl. büfé). Közúti-vasúti kombinált szállítás A közúti-vasúti huckepack szállítási rendszerek főbb jellemzői A bimodális rendszerek fő előnyei a közúti-vasúti kombinált rendszerekhez képest kedvezőbb össztömeg/hasznos tömeg kihasználás egy irányvonatban több közúti jármű egység szállítható egyszerű termináli infrastruktúra (50 m hosszú betonozott vasúti pályaszakasz) ugyan az így szállítható pótkocsi 10-20%-al drágább, de a vasúti oldalon jelentős költségmegtakarítás érhető el Bárkaszállító hajók alkalmazásának előnyei elmarad az áruk hagyományos átrakása a folyami-tengeri kikötőkben a bárkaszállító hajók az üzemidő 85-90%-át töltik a tengeren a hagyományos kialakítású hajók 35-40%-val szemben, tehát több mint kétszeres hatékonyságú üzembe állításuk nagy beruházási költséggel jár, de a termelékenység növekedésével a szállítási költségek jelentősen csökkennek a bárkák rakodása nem zavarja a kikötői munkát a rakodás függetlenné válik az időjárástól a nagy teherbíró-képességű és méretű bárkákon sokféle áru szállítható a bárkák rakodása közben nem keletkezik árukár 11
Egységrakomány-képző eszközök Egységrakomány tartalma Egységrakomány funkciója Egységrakomány felhasználási viszonylata RST egységrakomány Technológiai egységrakomány Homogén Alapanyag ellátás Többfokozatú Késztermék elosztás Inhomogén (kevert) Az egységrakományok osztályozása Technológiai folyamaton belül Az egységrakományképzés célja: áruk homogenizálása, rakodási, szállítási műveletek számának csökkentése, rakodási idők csökkentése, áru védelme. Egységrakomány-képző eszközök típusai EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖK Szállítóládák, rekeszek, keretek Rakodólapok Konténerek (szállítótartályok) Általános célú Általános célú Kiskonténerek Közepes konténerek Nagykonténerek Fa, Sík, Általános célú Általános célú Általános célú Műanyag, Oldalfalas, Fém, Keretes, Speciális Speciális Légi Stb. Stb. Kereskedelmi, Folyadékszállító, Speciális Speciális Hűtő, Gázszállító, Speciális Hússzállító, Hordószállító, Folyadékszállító, Szemétszállító, Hőszigetelt, Gyümölcsszállító, Stb. Tekercsszállító, Stb. Ömlesztett anyag szállító, Stb. Szabályozható hőmérsékletű, Stb. Tartály, Szállítólap, Nyitott, Nyitható, Összehajtható, Szétszedhető, ACTS konténerek, Cargo 2000, Stb. Az egységrakományos szállítás előnyei: Lehetővé teszi az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, automatizálását, Csökkenti az árukezelési, rakodási munkák számát, Lehetővé teszi integrált szállítási láncok kialakítását, Csökkenti az árukezelési, rakodási időket, Fokozottan védi az árukat a rakodás, szállítás, tárolás közbeni igénybevételekkel szemben, 12
Csökkenti csomagolás költségeit, Lehetővé teszi helytakarékos, gépesített, automatizált tárolási technológiák alkalmazását, Fokozottan védi az árukat dézsmálás ellen. Az egységrakományos szállítás hátrányai: Az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség esetén viszonylag magas költségráfordítást igényel, Az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet ráfordítást jelent (célszerű ilyen esetekben egyszeri felhasználású, ún. egy utas egységrakomány-képző eszközök, vagy összehajtható egységrakomány-képző eszközök alkalmazása), Az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata csökkenti az adott járműben elhelyezhető nettó árutérfogatot. ISO 1. sorozatú konténerek jellemzői: a konténer minden sarkába sarokelem van beépítve, hosszméreteik modulrendszerben vannak meghatározva, szélességük egységesen 8 láb, magasságuk 8, illetve a raktér növelése érdekében 8,5 láb, a sarokelemek feladata: o a konténerek megfogási helyei, o elősegítik a konténerek rögzítését a szállítójárművön, o lehetőséget adnak a konténerek összekapcsolására. Speciális konténerek ACTS konténerek (speciális gördülőegységgel ellátott, sínre tolható konténerek), Cargo 2000 konténerek (Logistikbox kisebb méretű konténerek), Légi szállítás konténerei. Légi konténerek sajátosságai Kis önsúly (fele, vagy harmada a normál konténerekének), Nagyobb felhasználhatósági arány (100-150), Speciális alak (igazodik a gép formájához), Speciális rögzítési lehetőség (perforált perem), Igazodik a gép típusához, Csak speciális járművel szállítható tovább. Csomagolás Termék előállító Szállító Kereskedő Fogyasztó Újrahasznosító A csomagolást meghatározó logisztikai rendszer elemek 13
A csomagolás alapvető funkciói: A termék kezelhetővé tétele, A termék szállíthatóságának és tárolhatóságának biztosítása, A termék állagvédelme, biztonságának biztosítása, A termék értékesítési pozíciójának javítása, A termék környezetre gyakorolt káros hatásának minimális mértékre csökkentése. A csomagolás megjelenési formái: Fogyasztási csomagolás, amely a csomagolás kezdetétől a fogyasztás megkezdéséig, vagy az alatt is "körülveszi" a terméket. A fogyasztói gyűjtőcsomagolás hordozza az áru fogyasztásával, a csomag kezelésével kapcsolatos, a fogyasztásra vonatkozó legfontosabb információkat (mennyiség, tartalom, kezelési útmutató, kezelésére vonatkozó utasítás, stb.). Gyűjtőcsomagolás: meghatározott mennyiségű azonos fogyasztói csomagolású termék, a logisztikai rendszerben való kezelést figyelembe vevő összeállításából adódó egység. Egységrakomány a több gyűjtőcsomag egységbe foglalását követően keletkező kezelési egységet jelenti, amely a logisztikai rendszerben egységként kerül kezelésre (pl. rakodás, tárolás). A legjellemzőbb csomagolóanyagok a következők: Anyagok: o Papír, o Fém, o Műanyag, o Üveg, o Fa, o Textil, Segédanyagok (pl. párnázás). Raktározás Tárolási egységek Egyedi áruk Egységrakományok 1 2 Tárolási technológia Állványnélküli Állványnélküli tömbös soros 1 2 Soros állványos Át, illetve bejárható állványos Utántöltős állványos 3 4 5 6 Gördíthető állványos Anyagmozgatási rendszer Kézi, vagy kézi Állványkiszolgáló Targoncás Darus eszközös gépes 1 2 3 4 5 Különleges, speciális Darabárus raktárak főbb típusai 14
A tárolási technológia megnevezése Halmazolható állvány nélküli tárolás Soros állványos tárolás Át ill. bejárható állványos tárolás Utántöltő állványos tárolás Gördíthető állványos tárolás tömbös soros Alkalmazási terület Előnyök Hátrányok monostruktúrájú készlet, a tárolási egységek több rétegben közvetlenül egymásra helyezhetők polistruktúrájú készlet, a tárolási egységek több rétegben közvetlenül egymásra nincs szükség tárolóberendezésre, emiatt viszonylag kicsi a raktár beruházási költség igénye, alkalmazkodóképesség a forgalomingadozásokhoz és a készletstruktúra változásaihoz helyezhetők polistruktúrájú készlet közvetlen hozzáférési lehetőség mindegyik tárolási egységekhez, alkalmazkodó képesség a forgalomingadozáshoz és a készletstruktúra változásaihoz, automatizálhatóság, a tárolási magasságot csak az épület belmagassága vagy a kiszolgáló anyagmozgató gépek emelési magassága korlátozza monostruktúrájú készlet, homogén (azonos alap-méretű) tárolási egységek monostruktúrájú készlet, homogén (azonos alapméretű) tárolási egységek, fifo-elv könnyű betartása polistruktúrájú készlet, kis tömegű (könnyű) tárolási egységek, a tárolás egységek kis forgási sebessége, viszonylag kis be- ill. kiszállítási forgalom viszonylag kedvező terület, ill. térkihasználás a fifo-elv betartása bonyolult raktár irányítási rendszer alkalmazása nélkül is jól biztosítható, kedvező terület, ill. térkihasználás, automatizálhatóság kedvező terület, ill. térki-használás a kis tárolási magasság, nem lehet az egyes tárolási egységekhez közvetlenül hozzáférni, nem vagy nagyon nehezen automatizálható kis tárolási magasság esetén viszonylag nagy az egy tárolási egységre eső terület-felhasználás viszonylag kicsi a készletstruktúra változásaihoz való alkalmazkodó képesség, nem lehet az egyes tárolási egységekhez közvetlenül hozzáférni a fifo-elv egyáltalán nem (bejárható kialakítás) vagy csak korlátozott mértékben lehet betartani viszonylag nagy a beruházási költségigény, viszonylag kicsi a készletstruktúra változásaihoz való alkalmazkodó képesség, nem lehet közvetlenül hozzáférni az állványok mozgatása fizikai erőkifejtést vagy gépi kivitel esetén energiát igényel, viszonylag nagy a beruházási költség igény, nem vagy nehezen automatizálható 15
Rakodás, átrakás RAKODÓGÉPEK Darabáru Ömlesztett anyagok emelõvillás targoncák, konténer daruk, vagonba-járó targoncák, görgõs rakodók, láncos rakodók, speciális szállítószalagos rakodók, emelõasztalok markolós daruk, önjáró rakodók (földmunkagépek), mobil szállítószalagok) Komisiózás Komissiózási folyamat Komissiózási rendszer Áruelőkészítés Statikus Dinamikus Árukivétel Kézi Automatizált Árumozgatás Egydimenziós Kétdimenziós Áruleadás Centralizált Decentralizált A tárolótéren belüli komissiózás Előnyei: egyszerű az anyagáramlás, az áru már lényegében tároláskor a komissiózás áruelőkészítő helyére kerül, nincs szükség közbenső szállításra, rakodásra, egyszerű az információáramlás, Hátrányai: hosszúak a komissiózási útvonalak, viszonylag kis komissiózási teljesítmények érhetők el, a tárolótérben való komissiózás kedvezőtlen raktártechnikai és szervezési megoldásokat indokolhat, 16
A tárolótéren kívüli komissiózás Előnyei: viszonylag nagy komissiózási teljesítmények érhetők el, optimálisan alakítható ki a komissiózó tér, a tárolótér kialakításakor nem kell figyelembe venni komissiózási szempontokat, Hátrányai: bonyolult az anyagáramlás (a tárolási egységeket a komissiózást követően vissza kell szállítani a tárolótérbe), bonyolult az információáramlás. Komissiózási változatok Tárolótéren belüli komissiózás: üres rakodólap, B kész K komissió tartály komissió kilép homogén áru Tárolótéren kívüli komissiózás: KT 1... megkezdett komissió KH 1 KH n KH n Komissiózó tér komissió kilép megkezdett komissió Változatok: - megkezdett rakomány visszakerül a tárolótérbe - megkezdett rakomány a komissiózó térben marad Áruelosztó raktárak Az áruelosztó logisztikai rendszer sajátosságai: beszállítók áruit változó követési időnként (pl. 1 nap- 10nap) szállítja be; körzetek vevők térbeli elhelyezkedése szerint kerülnek kialakításra; minden vevő egy-egy körzetbe kerül besorolásra; kötegelt komissiózás alatt azt értjük, hogy azokat a komissiókat és vevőket tartalmazza, amelyek kiszállítására egy adott időn belül sor kerül; egy kötegben a vevőknek ill. a körzeteknek csak egy része szerepel; 17
a vevők szerinti osztályozó csatornák száma jóval kevesebb, mint a vevők száma, nincsenek a csatornák fixen a vevőkhöz rendelve; a körzetek szerinti osztályozó csatornák száma jóval kisebb, mint a körzetek száma, vagy a csatornák fixen nem rendelhetők a körzetekhez; a gépkocsi rakodóhelyek száma is jóval kisebb, mint a körzetek száma; egy-egy tehergépkocsi rakodási ideje jóval kisebb, mint a kötegelés időbázisa. Gépkocsik AT 1 GKK 1 AT 2 KO 1 GKK 2 AT 3 KO 2 GKK 3 AT 4 KO 3 GKK 4 KO 4 EPK CS 1 VO 1 CS 2 VO 2 EPV CS 3 VO 3 CS 4 VO 4 Magasraktár KR 1 KR 2 KR 3 KR 4 MR GB GK GB GKB 1 BS GKB 2 A 1 A 2 A 3 BS GKB 3 Áruelosztó raktár felépítése GKB: belépő gépkocsi, BS: csomagbeszállító pálya, A: áruátvétel, ellenőrzés, GB: magasraktári beszállítópálya, MR magasraktári állványkiszolgáló gépek, CK: magasraktárból kiszállítás a komissiózó raktárba, KR: kézi kiszolgálású komissiózó raktár. KK: kézi kötegelt komissiózás, EPV: automatikus elosztó pálya vevők szerinti osztályozásra, VO: vevők szerinti osztályozó pálya. CS: csomagoló, számlázó helyek, EPK: automatikus pálya osztályozáshoz, KC: körzetenként osztályozó pálya, AT: átmeneti tároló, VKK: körzetenként kiszállító gépkocsi. 18
Logisztikai központok A logisztikai szolgáltató központok alapvető típusai: átrakó központok, áruforgalmi központok, logisztikai szolgáltató központok. Az LSZK által nyújtott szolgáltatások körei Logisztikai alapszolgáltatások: szállítás-előkészítés (járműmegrendelés, fuvarajánlatok beszerzése, árufeladás, stb.), szállítás (gyűjtés, elosztás, belföldi, nemzetközi szállítás, JIT-elvű szállítás-szervezés, stb.), rakodás (egységrakományok képzése, bontása, járművek közötti átrakás, be-, ill. kirakás, stb.), raktározás (átmeneti tárolás, közraktározás, betárolás, vámáru tárolás, komissiózás stb.), informatikai szolgáltatások (diszpozíció, kommunikáció, technikai szolgáltatások), finishing (befejező jellegű) szolgáltatások (szerelés, konfekcionálás, csomagolás, címkézés stb.). Logisztikai kiegészítő szolgáltatások: járművek, anyagmozgató gépek, segédeszközök bérbe adása, javítása, karbantartása, szervízelése stb., vámkezelésben való közreműködés, tanácsadás (pl. szállítási, csomagolási, adóügyi), biztosítás, oktatás. Egyéb szolgáltatások: postai, banki, éttermi, szállodai, üzemi orvosi, biztonsági (vagyonvédelmi), reklám, csomagküldő, kiállítás és rendezvényszervező. Logisztikai Szolgáltató Központok helye kiválasztásának tényezői: a körzet gazdasági fejlettsége, a körzet lakosságának a száma, a foglalkoztatottak száma, a körzet üzemeinek száma és nagysága, az ipari telepítés volumene, a körzet közlekedési kapcsolatai (közút, vasút, vízi út, repülőtér), belföldi, regionális szállítások mennyiségi mutatói, az export- és import-szállítások mennyiségi mutatói, tranzit-szállítások mennyiségi mutatói, a vonzáskörzet nagysága, a konkurencia jelenléte, jelentősége, a központ későbbi esetleges bővíthetősége, a rendelkezésre álló terület nagysága és vételára, terület elhelyezkedése, közművek kiépítettsége, távlati településfejlesztési elképzelésekhez való illeszkedések. 19
Hálózatszerű logisztikai szolgáltatási rendszerek Hálózatszerű logisztikai rendszerről akkor beszélünk, ha a termelési, vagy szolgáltatási folyamat egyes elemeinél több (fizikailag is elkülönülő) objektum esetén kell logisztikai feladatokat ellátni. A hálózatszerűen felépülő logisztikai rendszernek a folyamatelemek minden objektumának összekapcsolására lehetőséget kell biztosítania. Virtuális logisztikai vállalatok Virtuális vállalatok osztályozása Hálózat fenntartása: - rövid távú, - hosszú távú. Résztvevõ egységek: - állandóak, - dinamikusan változnak. Hálózati változatok: - egy hálózat, - párhuzamos hálózat. Hálózati koordináció: -csillagszerû (hierarchikus), - demokratikus (minden csomópont azonos) Láthatóság: - csak közvetlen közelében lévõ csomópontokra lát rá, - további csomópontot is lát. Tevékenységi köre: - komplex, - részleges. Virtuális Logisztikai Vállalat alkalmazásának előnyei nagyobb tételben lehet olcsóbban anyagot vásárolni, kis raktárkészlettel teljesítik a KV által vállalt gyártási feladatokat, nincs szükség külön-külön raktárra, rövid rendelési időre vállalható gyártási feladat, JIT elvű beszállítást is képesek lehetnek vállalni, mivel jól szervezhető a szállítás, csökkenthetők a szállítási költségek, a logisztikai feladatok szakszerűbben láthatók el, fokozatosan kiépíthető lenne az elektronikus kereskedelem. Virtuális Logisztikai Vállalat feladatai beszerzendő anyagok igényeinek begyűjtése, beszerzendő anyagokra árajánlat kérése, beszállítók kiválasztása, anyagok megrendelése, szállítási vállalat, vállalkozó kiválasztása, beszerzett anyagok KV-hoz való beszállításának diszponálása, szükség szerint a beszerzett áruk raktározási helyének kiválasztása, a raktárakból való ki- beszállítás diszponálása, a KV által gyártandó termékekre vonatkozó rendelések begyűjtése, a kívánt termék gyártásra alkalmas KV kiválasztása, a legyártott termékek felhasználóhoz való diszponálása, a késztermékek raktárba való be- és kiszállításnak diszponálása, a KV pénzügyi tranzakcióinak intézése. 20