A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk: 2006. júniusjúlius NSRK/OP-tárgyalások a Bizottsággal: 2006. második fele 1
Közúti közlekedés Helyzetkép Magyarország számos fontos közlekedési csomópont találkozásánál fekszik A gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége alig harmada az EU-énak A közúthálózat nagy részének teherbírása nem felel meg az uniós követelményeknek Az önkormányzati utak 46%-a kiépítetlen, nagy részük nem megfelelő állapotú Vasúti közlekedés Helyzetkép A vasúthálózat sűrűsége megfelelő, de a hálózat műszaki állapota és kihasználtsága gyenge A pályahálózat több mint harmadán folyamatos sebességkorlátozás van érvényben A vasút eszközállománya elavult Éles verseny a közúttal, és a megjelenő külföldi vasúttársaságokkal 2
Helyzetkép Vízi közlekedés A Duna az év felében-harmadában csak merülési korlátozásokkal hajózható Kevés a folyamatos üzemre képes kikötőnk Légi közlekedés Ferihegyi kapacitáskorlát Regionális repülőterek Helyzetkép Szállítás-logisztika, kombinált közlekedés Az ország fekvése nemzetközi kereskedelmi-szállítási szempontból nagyon kedvező A Nyugat- és Kelet-Európa közötti áruforgalom jelentős növekedése prognosztizálható Jelentős mértékben nő a szállítás-kereskedelem igényeit kiszolgáló logisztika iránti kereslet A kombinált közlekedés fejlődik 3
Városi, elővárosi közlekedés Helyzetkép Növekszik az egyéni közlekedés a közösségi közlekedéssel szemben A forgalmi zsúfoltság (a közutak túlterheltsége) egyre nagyobb problémát jelent a városi elérhetőségben és jelentős környezetterhelést okoz A budapesti elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése nem tart lépést az igényekkel A vidéki városokon áthaladó fő közlekedési utak zsúfoltságot, zaj- és légszennyezést okoznak Helyzetkép Közlekedési munkamegosztás, szerkezet, fő tendenciák Egészében közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás még mindig jóval kedvezőbb, mint az EU-ban A személyközlekedésben az egyéni közlekedés szerepe nő a közösségi közlekedés rovására A motorizáció terén jelentős növekedés prognosztizálható Az áruszállításban a közút vált domináns ágazattá, növekedése gyorsabb a vasúténál 4
Drezda/Nürnberg - Prága - Bécs/Pozsony - Győr -Budapest - Bukarest - Craiova/Constanta- Szófia - Thesszaloniki/Plovdiv - Isztambul Velence - Trieszt/Koper - Ljubljana - Maribor - Budapest - Ungvár - Lvov (Kiev) A ág: Pozsony - Zsolna - Budapest B ág: Rijeka - Zágráb - Budapest C ág: Ploce - Szarajevó - Eszék - Budapest Duna Határ Folyosók Egyéb EU Nem-EU száma Magyarország 3 4 - Lengyelország 4 3 4 tenger Ausztria 6 2 3 - Csehország 4 0 - Szlovénia 3 1 2 tenger Szlovákia 4 - Salzburg - Villach - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Nis - Skopje - Thesszaloniki A ág: Graz - Maribor - Zágráb B ág: Belgrád - Újvidék - Budapest C ág: Nis - Szófia D ág: Bitola - Florina - Via Egnata - Igoumenitsa Forrás: KTI 5
Pályarehabilitáció ISPA forrásból (2001-2007) Pályarehabilitáció EIB hitelből Tervezett pályarehab. EU KA: I. ütem (2004-2007) II. ütem (2007-2015) III. ütem (2015 után) Tervezett pályarehabilitáció EIB hitelből I. ütem (2003-2006) II. ütem (2006 után) Szlovénia E 69 RIJEKA 6 0 E 71 NAGYKANIZSA MURAKERESZTÚR 4 GYÉKÉNYES 1 Horvátország 40 KISKUNHALAS DOMBÓVÁR PÉCS PÉCSBÁNYA -RENDEZŐ KELEBIA Szerbia és Montenegró SOMOSKŐÚJFALÚ 15 5 E 85 ATHINIA Szlovákia BÁNRÉVE 140 9 2 9 0 LÖKÖSHÁZA Románia E 56 BUCURESTI MOSKVA E 50 HIDASNÉMETI ZÁHONY Nemzetközi vonal Hazai fővonal Egyéb vonal Ukrajna ÓZD 100 MISKOLC FELSŐZSOLCA PARIS 84 E RAJKA 50 BRATISLAVA NYÍREGYHÁZA Ausztria HEGYESHALOM SZOB 8 E 61 7 0 1 E 52 0 VÁC KOMÁROM HATVAN 16 GYŐR ESZTERGOM SOPRO 2 N 71 8 TATABÁNYA RÁKOSPALOTA-ÚJPEST 82 BUDAPEST DEBRECEN 1 1 120A PÜSPÖKLADÁNY SZOMBATHELY 5 0 PÁPA TÁRNOK ÚJSZÁS PORPÁ 101 C SZÉKESFEHÉRVÁR 30 ÉR 100 A Z 20 CELLDÖMÖLK A D SZOLNO 100 CEGLÉD BOBA K BIHARKERESZTES 2 PUSZTASZABOLCS 2 SZABADBATTYÁN 42 6 0 140 MEZŐTÚ 2 29 ORADEA DABAS DUNAÚJVÁROS 5 R KECSKEMÉT ZALALÖVŐ TAPOLCA SIÓFOK 150 120 2 ZALAEGERSZEG 17 26 30 BAJÁNSENYE 3 A KISKUNFÉLEGYHÁZA KOPER 4 BÉKÉSCSABA BALATONSZENTGYÖRGY 0 SZEGED KOSICE 6
Szakpolitikai megfontolások A közlekedési fejlesztések célja az elérhetőség javítása, ami hozzájárul az általános célok megvalósításához: versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás, területi kiegyenlítés => Intermodalitás Uniós prioritás: TEN-T, ezen belül 3 kiemelt irány: Kijev-Trieszt, Bécs-Isztambul, Duna; a vasút és a városi közösségi közlekedés (de ) Logisztika szerepének erősítése (intermodalitás fő szempont) Komplex fejlesztések: szolgáltatás fejlesztése is (gördülőállomány, telematika, közlekedés szervezés) Közlekedési fejlesztések összehangolása egymással és más területek és érdekeltek (programok, magánszféra) fejlesztési elképzeléseivel Fejlesztések koordinálása a szomszédos országok fejlesztéseivel 7
Az OP tervezett céljai 1. Az elérhetőség javítása 2. Fenntarthatóság 3. Az ország gazdaságföldrajzi adottságainak kihasználása Az OP tervezett prioritásai 1. Az ország (nemzetközi) elérhetőségének javítása 2. A térségi elérhetőség javítása 3. Intermodális logisztikai kapcsolódások és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése 4. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése 8
1. Az ország (nemzetközi) elérhetőségének javítása Tervezett intézkedések: Közút : TEN-gyorsforgalmi úthálózat Vasút: TEN vonalak + gördülőállomány; informatikai, telematikai forgalomirányítási fejlesztések Dunai vízi-út Légiközlekedés: Ferihegy 2. Térségi (régión belüli) elérhetőség javítása Közúti infrastruktúra fejlesztése: o TEN-re ráhordó; o 11,5 t rehabilitáció Közösségi közlekedés fejlesztése: regionális/térségi közlekedési szövetségek, Regionális repterek 9
3. Intermodális logisztikai kapcsolódások és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a hiányzó infrastrukturális kapcsolódási elemek a központokban közlekedési eszközváltás (Ro-La, Ro-Ro) csak OLSZK-kban, a többi ROP! 4. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Elővárosi vasúthálózat fejlesztése Kötöttpályás (villamos/metró) közlekedés fejlesztése Kapcsolódó intermodális csomópontok ROP-okban: o Egyéb városi közösségi közlekedés fejlesztése o Agglomerációs közlekedési szövetségek kialakítása 10
További feladatok KözOP második draft: április közepe Ex-ante értékelés indítása, partnerség folytatása Projektek: - Projekt-listák összeállítása, - Elsőnek beadandók dokumentációjának elkészítése, - A többinél előkészítettség vizsgálata, - Előkészítés mechanizmusának kialakítása és megindítása OP véglegesítése és leadása: 2006. június-július 11