Magyar nyelv és irodalom 1. A kerettantervhez való viszony A kerettantervi tananyagot nem csoportosítottuk át, mindig abban a tanévben végezzük el, amikor azt a kerettanterv elıírja. Magyar nyelvbıl néhány témakör sorrendje a 9. évfolyamon a szaktanár döntése szerint felcserélhetı. A képzés során a magyar nyelvet és irodalmat két tantárgynak tekintjük. Mivel ez az esetleges emelt szintő képzés óraszámát is érinti, 11-12. évfolyamon az emelt szintő képzés keretében csak akkor tekintjük a magyar nyelvet és az irodalmat egy tárgynak, ha az iskolai órakeretek mást nem tesznek lehetıvé. A tanulók többsége számára a reális cél a középszintő érettségi megszerzése. 2. A tantárgy óraszámai Évfolyam Tantárgy Óra/hét Óra/év 9. magyar nyelv irodalom 2* 2 74 74 10. magyar nyelv irodalom 1,5 2,5 55 92 11. magyar nyelv irodalom 1 3 37 111 12. magyar nyelv irodalom 1 3 32 96 * osztálybontásban tanítandó Az éves órakeretek felhasználása Magyar nyelv 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Új anyag feldolgozása kb. 58 óra 42 óra 27 óra 16 óra Összefoglalás 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra Számonkérés 3 óra 4 óra 3 óra 3 óra Ismétlés, gyakorlás kb. 7 óra 6 óra 4 óra 10 óra Dolgozatjavítás kb. 3 óra ------- ------- --------- Irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Új anyag feldolgozása kb. 56 óra 64 óra 72 óra 59 óra Összefoglalás kb. 4 óra 6 óra 8 óra 6 óra Korszakbevezetık, stílustörténet, 2 óra 6 óra 6 óra 6 óra mőnemek és mő- fajok története, elmélete kb. Fogalmazástanítás kb. 2 óra 3 óra 5 óra 3 óra Memoriter kb. 1 óra 3 óra 3 óra --------- Dolgozatírás és javítás 6 óra 6 óra 9 óra 6 óra Színház és filmmegbeszélés 1 óra 1 óra 3 óra 2 óra kb. Ismétlés kb. 2 óra 3 óra 5 óra 14 óra
3. Tantárgypedagógiai alapvetések Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A magyar nyelvnek életünkben, a felnövekvı diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében, és így az iskolai nevelésben és oktatásban alapvetı szerepe van. Az irodalmi, nyelvi példák és minták bemutatása, megismerése kultúrát, értékeket közvetít. Lehetıvé teszi és bıvíti a társas kapcsolatokat, megteremti az ismertszerzés és az érvényesülés feltételeit. A magyar nyelv és az irodalom képzési programunkban külön tantárgy, mert így jobban követhetı a tanulók fejlıdése az egyes részterületeken, ugyanakkor e két tárgy szétválaszthatatlan egységet alkot. Az anyanyelvi és az irodalmi mőveltség, a nemzeti és a világirodalom áttekintı ismerete elengedhetetlen feltétele az általános mőveltségnek. Ezeknek az ismereteknek birtokában kötıdnek a tanulók a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúrához, s egyben keresik a helyüket a világban, vagyis az anyanyelv és az irodalom a nemzeti kultúra hordozója és alakítója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele. Ezek az ismeretek segítenek az életforma tudatos megválasztásában és alakításában, az önmegvalósításban. Mindkét tárgy fejleszti a megértés, a figyelem, a kifejezés képességét. A szép magyar beszéd, az olvasás és az írás folyamatos fejlesztését kiemelt célnak tartjuk. A beszéd- és íráskultúra eszköztudás, segíti a társas érintkezést, az önkifejezést, alapja a logikus gondolkodásnak, az önálló véleményalkotásnak, segíti az idegen nyelvek elsajátítását és minden más tárgy tanulását. Az irodalom tanításának célja kettıs: alakítja a tanulók világszemléletét, illetve szaktudományos ismereteket közvetít, ezzel irodalomolvasó és irodalomalkotó készségüket fejleszti. A középiskolai képzés célja az irodalmi mővek minél értıbb befogadása, felkészülés az igényes, kultúrapártoló felnıtt életre. Memoriter: minden tanévben minimum 3vers és 10 15 sor prózai vagy drámai szöveg. 4. Ajánlott tananyag-beosztás A belépı tevékenységformákkal, a tanítandó fogalmakkal és a továbblépés feltételeivel együtt táblázatos formában közöljük:
Magyar nyelv, 9. évfolyam ( témakörök, tananyag tartalom) Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei I.A tömegkommunikáció (kb. 11 óra ) A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése Az újságbeli, a rádiós és a televíziós információközvetítés meghatározó mőfajai, hatáskeltı eszközeik azonos és különbözı vonásai II. A nyelvi szintek grammatikája (kb. 21 óra) Hangtan: hangállomány, hangtörvények Alaktan: szóelemek, képzı, jel, rag, kapcsolódásuk és változataik Szófajtan: a szófaj fogalma, szófaji rendszer Mondattan: a mondatok osztályozása, szintagmák, az egyszerő és az összetett mondat Jelentéstan : Hangalak és jelentés viszonya a nyel vi szinteken III. A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje (kb. 5 óra) A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás IV. A szöveg jelentése (kb. 5 óra) A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése Szótári és lexikális jelentés Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak A szövegfonetikai jelek szerepe a szöveg jelentésében V. Helyesírás (kb. 14 óra) A szöveg központozása A magyar helyesírás alapelvei VI. Könyv- és könyvtárhasználat ( kb. 2 óra ) Témafeldolgozás különbözı verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával A tömegkommunikációs mőfajok értı és kritikus befogadása, tapasztalatszerzés a manipuláció felismerésében Kreatív gyakorlatok a tömegkommunikációs mőfajok körében A testbeszéd értelmezése a tömegkommunikációban cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport Grammatikai fogalmak önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban ~ Szövegátalakítás ( hangnem, nézıpont, terjedelem) Szövegszerkezeti vizsgálatok Kommunikációs helyzetnek megfelelı szövegalkotás Önálló szövegelemzés (szerkezet, témahálózat, jelentésrétegek) Az alapelvek ismeretében hibajavítás, önkontroll, értelemtükrözı lehetıségek ismerete a helyesírásban szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek, bekezdés, tömb, szakasz, lineáris és globális kohézió, szövegkapcsoló elemek, jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kötött és szabad szórend, aktuális tagolás, téma, réma, szövegfonetikai eszközök Központozás, a gondolatjel, a zárójel, a kettıspont, a pontosvesszı, az idézıjel szerepe. A helyesírás alapelvei : a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerősítés elve A tömegkommunikáció mőfajairól, eszközeirıl és hatásukról véleményalkotás Kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése, tételmondat kiemelése, tömörítés, szövegfeldolgozás adott lépések alapján Jegyzet, vázlat készítése írott szövegrıl Szövegfonetikai eszközök felismerése a szövegalkotásban Jártasság a könyvtár használatában
Irodalom, 9.évfolyam (témakörök, tananyagtartalom) I.Szerzı- mő- befogadó (kb. 4 óra) Mőelemzés és mőértelmezés verses és prózai mővek kreatív feldolgozásával II. Mítosz és irodalom, az antikvitás irodalma (kb. 12 óra) Mitológiai történetek Jellemzı részletek az Iliászból és az Odüsszeiából A görög dráma : Szophoklész egy drámája III. A Biblia és hatása az irodalomra (kb. 10 óra) Részletek az Ó-és Újszövetségbıl Bibliai témák és mőfajok továbbélése a magyar irodalomban IV. A középkor irodalma ( kb. 10 óra ) Legalább öt szemelvény tematikai és mőfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák) V. Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból ( kb. 12 óra) Janus Pannonius költıi portréja (legalább 1 vers ) Balassi Bálint költıi portréja ( Egy katonaének és 2 vers) Egy- két szemelvény a 16. századi magyar iroda lomból VI. A magyar barokk irodalomból ( kb. 5 óra ) Zrínyi Miklós és a magyar barokk (részletek) Egy részlet Pázmány Pétertıl vagy Mikes Kelementıl VII. Az európai színház történetébıl ( kb. 3 óra ) Shakespeare drámái, legalább egy mő feldolgozásával Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei A szó szerinti és a többletjelentés megkülönböztetése Különbözı mőértelmezések összevetése Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének azonosítása, versritmus, rímelés felismerése Idı és eseményszerkezet fölismerése Emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása, egymással szembesülı igazságok és magatartásformák jellemzése Tapasztalatszerzés az antikvitás és a Biblia hatásáról értelmezés, érték értékelés antikvitás, mese, mítosz, népköltészet, ütemhangsúlyos verselés, eposz, eposzi kellékek, in medias res, idımértékes verselés, drámai mőnem epilógus prológus, monológ, dialóg, akció, késleltetés, katarzis, kardal, drámai jambus testamentum, evangélium, példázat, zsoltár, allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus Olvasható írás, értı olvasás, kulturált álláspontkifejtés, jártasság a szövegelemzı eljárásokban Epikai, drámai, lírai formák és a tanult mőfajok azonosítása Az ütemhangsúlyos és az idımértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvetı versforma ismerete Korhoz kötıdı témák, problémák meglátása középkor, himnusz, legenda A szerzı, az elbeszélı és a a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott mővekben Irodalom és más mővészeti ágak összefüggésének fölfedezése a tárgyalt mővekben Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése A leírás funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása Rendezıi utasítások jelenetekhez: színpadkép, mozgás, díszlet, jelmez Humanizmus, reneszánsz, reformáció, mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, novella, ciklus, Balassistrófa barokk, fikció, fiktív levél hármas egység Az olvasott mővek elhelyezése korban
Magyar nyelv, 10. évfolyam: témakörök, tananyagtartalom Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei I. Nyelvváltozatok ( kb. 12 óra ) Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban A nyelvváltozatok eltérı kifejezésformái, tartalmi és magatartásbeli követelményei A stílusrétegek A nyelvváltozatok elem- és szabálykészletének tudatos alkalmazása Stílusrétegek felismerése irodalmi mővekben is Stílusváltás különbözı mőfajokban Nyelvi norma, nyelvváltozatok, sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, hobbinyelvek Mővelt köznyelv és a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása A magán- és a nyilvános élıszóbeli és írott kommunikáció, Saját nyelvhasználat kontrollja a dialogikus és a monologikus forma különbsége II. Alapvetı retorikai ismeretek ( kb. 12 óra) Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek,, a cáfolat módszerei A hatásos meggyızés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezıeszközei különbözı szövegmőfajokban A szónoklat ( alkalmi beszéd, elıadás) funkciói, fajtái, részei A beszéd elıkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései A szónoklat ( alkalmi beszéd) elıadásának követelményei III.Szövegtípusok ( kb. 10 óra ) Az elbeszélés, a leírás, a levél mőfaji jellemzıinek összefoglalása és rendszerezése A hallgató igénye, a beszélı lehetıségei a különbözı szövegfajtákban A definíció, a magyarázat, az osztályozás jellemzıi ; az értekezés, a tanulmány, a pályázat kidolgozásának állomá sai, stiláris követelményei Hivatalos írásmővek: meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz IV. Helyesírás ( kb. 6 óra ) A nem latin betős tulajdonnevek és gyakran használt új kelető idegen szavak írásmódja V. Könyv- és könyvtárhasználat (kb. 2 óra ) Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok Az Internet szerepe az információszerzésben, a témák feldolgozásában A forrásfelhasználat etikai normái és formai kötöttségei Az érveléstechnika tudatos alkalmazása Szónoklat, alkalmi beszéd elıadása Álláspont követése, a megértés visszaigazolása, saját vagy eltérı vélemény kifejtése Retorikai szempontú szövegelemzések Egyszerő értekezés készítése A közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékő mintáinak tanulmányozása, értékelése Nyelvi példák győjtése a sajtóból és a tömegkommunikációból Önálló adatgyőjtés: katalógus, bibliográfia használata, egyszerő bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása Szónoklat és részei, alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfajok, tétel, érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat Szövegtípus, szövegfajta, definíció, magyarázat, kisértekezés, értékelés, tanulmány, pályázat, referátum, elıadás, hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása Alapvetı szövegtípusok alkotása Az idézés technikai normáinak és etikai szabályainak alkalmazása
Irodalom 10. évfolyam: témakörök, tananyagtartalom I.Írók, költık, irányzatok (kb. 13 óra) Néhány szerzı és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából Csokonai Vitéz Mihály alkotói portréja (3 mő) Berzsenyi Dániel alkotói portréja (A közelítı tél és még két vers) II. A romantika a világirodalomban (kb. 6 óra) Két epikai mő vagy mőrészlet, két vers a XIX. század világirodalmából (pl. Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin) III. Katona József (kb. 4 óra) Bánk bán- mőelemzés és értelmezés IV. A magyar romantika irodalma három portré (kb. 15 óra) Kölcsey Ferenc alkotói portréja: Himnusz és két verse, részletek értekezı prózájából vagy egy beszédébıl Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és még három vers Jókai Mór egy regényének vagy 3-4 novellájának részletes feldolgozása (pl. Az arany ember vagy más regény) V. Petıfi Sándor (kb. 13 óra) Jellemzı mőfajok, témák Petıfi életében, teljes mővek és részletek feldolgozásával (legalább 10 mő), köztük Az apostol és A helység kalapácsa VI.Arany János (kb. 13 óra) Jellemzı mőfajok, korszakok az életmőben (legalább 10 mőve, köztük a Toldi estéje és két ballada) Belépı tevékenységformák Álláspont követése, megértés visszaigazolása, saját és eltérı vélemény összevetése Szövegek mőfaji tematikus és motivikus kapcsolatainak felismerése Irodalmi szövegek feltételezhetı hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése Társmővészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok az irodalomban Egyszerőbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy mővészeti, irodalmi életre vonatkozó kérdésrıl Kifejezésmódok, stíluseszközök funkciójának megfigyelése Önálló mőelemzés készítése elıre megadott szempont szerint A tanult epikus és drámai mővekben a szereplık rendszerének, motivációjuknak a bemutatása Irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával Az olvasott mővek elhelyezése az irodalomtörténetben és az életpályán A tanult epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különbözı szövegelemzı eljárásokkal, mőfajelméleti ismeretek alkalmazásával Fogalmak klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, elegico-óda, komikus eposz, rapszódia, enciklopédia, klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiádészi, alkaioszi, szapphói, szimultán verselés romantika, regénytípusok, kaland-,levél-,utazó-,tézis és történelmi regény, verses regény, dal, óda retorizáltság idı- és értékszembesítı verstípus, létösszegzı vers, groteszk, irónia, pátosz népiesség, klasszikus leírás, epikus költemény ballada A továbblépés feltételei Egyszerőbb értekezés a tanulmányokhoz kapcsolódóan Álláspontok követése, az eltérı vélemények megértése, újrafogalmazása A közösen elemzett mővek értelmezésének önálló összefoglalása írásban Korszakok, stílusirányzatok bemutatása, az elsajátított fogalmak alkalmazásával A feldolgozott mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő ismertetése
Magyar nyelv, 11. évfolyam : témakörök, tananyagtartalom I.Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban ( kb. 12 óra ) A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek, a hangalak és a jelentés viszonya, jelentésmezı Motivált és motiválatlan szavak Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusré tegekben II. A szépirodalmi stílus (kb. 10 óra) Hangszimbolika, ritmusjelenségek A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból Alakzatok (figurák), az ismétlıdés különbözı formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat a szöveg szintjén Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és a szövegalkotásban III. Helyesírás (kb. 5 óra ) A helyesírás értelemtükrözı és esztétikai lehetıségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei Jelentéstani jelenségek fogalmi szintő megnevezése és alkalmazása Megfelelı stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével Analizáló, jelentésfeltáró és szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztı, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében Stilisztikai fogalmak megnevezése, stilisztikai tudásanyag önálló alkalmazása Ismeretterjesztı irodalom alkotó felhasználása Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni nyelvhasználatban A helyesírás értelmezı, esztétikai szerepének megfigyelése különbözı szövegekben Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály, denotatív, konnotatív jelentés, motiváltság, motiválatlanság, stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték Szóképek, metafora, szinesztézia, hasonlat, összetett költıi kép, alakzatok, ismétlıdés, gondolatpárhuzam, elliptikus szerkezet, kötıszó hiány, hangszimbólika, hangutánzás, hangulatfestés,alliteráció, áthajlás, figura etimologica Mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat Expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció Tájékozottság különbözı beszédhelyzetek megítélésében Jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése, elemzése Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák önálló javítása Önálló könyvtári munka A helyesírás értelmezı szerepének felismerése
Irodalom 11. évfolyam : témakörök, tananyagtartalom Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei I. Madách Imre (kb. 5 óra) drámai költemény, parafrázis Az ember tragédiája - mőelemzés, értelmezés II.Világirodalom, széppróza, dráma (kb. 12 óra) Mővek, mőrészletek a XIX. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete Csehov vagy Ibsen egy drámája Két vers a korszak lírájából pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, hangulatlíra, fejlıdésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia, hıstípus III. Portrék a magyar szépprózából (kb. 8 óra) Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája Krúdy Gyula egy novellája Móricz Zsigmond egy regénye v. részlete, egy novellája IV, Ady Endre (kb. 12 óra) Jellemzı témák, korszakok az életmőben, legalább 8 mő tematikai változatosságban (Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és még hat vers, egy publicisztikai mő ) V. Portrék a Nyugat elsı nemzedékébıl (kb. 9 óra) Karinthy Frigyes két mőve, köztük legalább egy szépprózai alkotás Juhász Gyula és Tóth Árpád két-két mőve VI.Babits Mihály (kb. 10 óra) Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább hét mő (Esti kérdés, Balázsolás, Jónás könyve és még négy vers) VII.Kosztolányi Dezsı (kb. 10 óra) Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább két novella, öt vers egy esszé vagy esszérészlet VIII. Stílusirányzatok, képek, formák (kb. 6 óra) Mővek az európai és a magyar avantgárd irányzataiból pl. Apollinaire, Kassák Lajos Szövegek szerkezeti és stiláris egységének felismerése Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével Különbségtétel az allegorikus és a szimbolikus ábrázolás között Önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával Anyaggyőjtés és válogatás többféle forrásból Konnotatív jelentések felfedezésével irodalmi mővek üzenetének teljesebb megértése Mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának megfigyelése A magyar és az európai hagyományok kapcsolatának megfigyelése A magyar és az európai hagyományok kapcsolatának megfigyelése Stílusirányzatok jellemzı, esetleg mozgalomszerő vonásainak bemutatása az irodalomban és a képzımővészetben Jellemzı hıstípusok, konfliktushelyzetek, élethelyzetek bemutatása Emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek érzékelése Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése Értékek átrendezıdése, értékkeresés és értékválság az irodalomban karcolat szecesszió, szerepvers, látvány, látomás, kevert ritmusú vers paródia önmegszólító verstípus, esszé avantgárd, szabad vers, aktivizmus, képvers Önálló véleményalkotás, saját olvasat kialakítása Lényegre törı, kifejtett, megszerkesztett közlés Önálló könyvtári munka Adott szempontú mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott mővekrıl Nagyepikai és drámai mővek szakszerő bemutatása Mővek összehasonlítása tematikai, poétikai szempontok követésével Jellemzı hıstípusok, élethelyzetek, konfliktushelyzetek bemutatása Stílusirányzatok bemutatása az impresszionizmustól a szürrealizmusig az irodalomban és a képzımővészetben
Magyar nyelv 12. évfolyam: témakörök, tananyagtartalom Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei I. Általános nyelvészet (kb. 4 óra) A nyelv mint jelrendszer A beszéd mint cselekvés Nyelv és gondolkodás a magyar nyelv és kultúra viszonya Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok Tudatos nyelvszemlélet, nyelvi jelenségek helyes megítélése, nyelvmővelı kérdések helyes megválaszolása jel, jelrendszer, beszédtett, indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, nyelvtípusok, összehasonlító nyelvtudomány, szinkrónia, diakrónia Eszközszintő írni-olvasni tudás, szabatos szövegalkotás II. A magyar nyelv története (kb. 8 óra) Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel A magyar nyelv fı történeti korszakai A magyar helyesírás történetének fıbb állomásai III. Nyelv és társadalom (kb. 4 óra) A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben; nyelvjárások, csoportnyelvek Nyelünk helyzete a határon túl A nyelvtervezés elvei és feladatai Tájékozottság a nyelvrokonságról, nyelvtípusokról, a magyar nyelv helyérıl a világ nyelvei között Elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában A nyelv értékeinek ırzése, aktív védelme Egyéni, kisközösségi, nyilvános kommunikációs szokások ismerete és alkalmazása Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány, ısi szavak, jövevény- és idegenszavak, belsı keletkezéső szavak, a magyar nyelvtörténet korszakai (ısmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor), HB,ÓMS, TESZ, Mondolat-vita, Bessenyei Ferenc, Kazinczy Ferenc, Sajnovitcs János és Reguly Antal munkássága A mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvőség, kettıs nyelvőség, kétnyelvőség
IV. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése (kb. 16 óra) A kommunikáció tényezıi és funkciói Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó-és alaktan, mondattan) A szöveg fogalma A szövegfajták kapcsolata a kommunikációs folyamattal Az esszé Felkészülés az érettségire és a továbbtanulásra Irodalom 12. évfolyam: témakörök, tananyagtartalom Belépı tevékenységformák Fogalmak A továbblépés feltételei I. József Attila (kb. 12 óra) szonettciklus, komplex kép, síkváltás, toposz lı helyesírás, szabatos szö- Esztétikus íráskép, megfele- Jellemzı témák és korszakok az életmőben legalább 6-8 mő tematikai változatosságban (Óda, valamint egy egy vers a következı verscsoportokból: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka; Karóval vegalkotás az értekezés és az esszé mőfajában jöttél, Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj fel az árból, Íme, hát megleltem hazámat, Talán eltőnök hirtelen és még 7 vers) II. Portrék a magyar irodalomból (kb. 13 óra) Szabó Lırinc 2-3 mőve, köztük egy versciklus részletei Illyés Gyula egy prózai mőve, egy verse Radnóti Miklós 4 mőve, köztük legalább egy ekloga III. Szerzık és mővek (kb. 4 óra) Németh László egy szépprózai mőve Márai Sándor egy mőve vagy mőrészlete IV.Világirodalom a XX. században I. (kb. 4 óra) Két szerzı egy-egy mőve: Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Lorca, Brecht, Bulgakov V. Széppróza, líra, dráma (kb. 10 óra) Ottlik Géza egy regénye pl. az Iskola a határon, vagy két kisprózai mőve Weöres Sándor 2-3 mőve Pilinszky János 2 verse Örkény István 2-3 mőve, köztük egypercesek és egy dráma vagy részlete tárgyias költészet szociográfia ekloga, idill, szubjektív idı, objektív idı epikus dráma és színház, archetípus Az irodalom létformáját figyelembe vevı olvasói magatartás, a mővek társadalmi-történelmi hátterének és jelentésének önálló feltárása Érvekkel alátámasztott, tárgyszerő véleményalkotás Mővek mérlegelı értékelése, a szerzıi elıfeltevés, vélemény felismerése, föltárása Irodalomelméleti szakszövegek olvasása és felhasználása Nyitottság a szokatlan szövegek befogadására Szabatos és egyéni stílusú értekezés, esszé, kifejtés, ismertetés, összehasonlítás, összegzés írása Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Tematikus tájékozódás irodalmi adtabázisokban, CD-ROM-okban, elektronikus adatbázisokban Elemzési jártasság: téma, kompozíció, motívumok, nyelvhasználat összefüggései, mőnemi, mőfaji sajátosságok, irányzatok, egyedi stílusbeli jellemzık Különbözı korok mőveinek összevetése A világszemlélet, filozófia, magatartás korhoz kötöttségének vizsgálata Korok színházának bemutatása A magyar irodalomtörténet korszakainak jellemzıi, kronológiai és topográfiai tájékozottság Életmővek gondolati, motivikus, tematikus összeveposztmodern, hosszúvers négysoros, egysoros Az olvasott mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése Pályaképek bemutatása: tematikus, mőfajbeli, tartalmi változások, hagyomány teremtı életmővek
VI. Világirodalom a XX. században II. (kb. 4 óra) Szépprózai mővek vagy részletek: két szerzı egy-egy alkotása, legalább egy dráma (pl. Camus, Golding, Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürematt, Beckett, Hrabal) VII. Kortás magyar irodalom (kb. 8 óra) Mővek, mőrészletek legalább 3 szerzıtıl: pl. Nagy László, Szilágyi Domokos Nemes Nagy Ágnes 2 verse Legalább egy regény vagy kisregény a XX. század második felének irodalmából VIII. Az irodalom határterületei (kb. 4 óra) Film, televízió, dalszöveg, virtuális valóság és a magyar irodalom tése Törekvés a kortárs kultúrában való tájékozódásra Az irodalom kapcsolatai más mővészetekkel ( flórkór, tömegkultúra, zene) A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak ismerete egzisztencializmus, abszurd dráma, utópia, ellenutópia, parabola mítosz tömegkultúra, virtualitás
5. A tanulói elımenetel ellenırzésének és értékelésének formái és gyakorlata Irodalomból félévenként legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak a követelményként megállapított minimum négy érdemjegy egyikeként. Félévenként legalább egy házi dolgozatot és tanévenként három, az iskolában írt irodalmi dolgozatot érdemjeggyel értékelünk. Tanévenként hat házi fogalmazást kötelezı íratni, az elkészült munkák közül néhányat közösen elemzünk és értékelünk. Az iskolai irodalmi dolgozatok közül évfolyamonként egyet munkaközösségi szinten egyeztetünk, és 100 pontos rendszerben értékelünk (Szövegértés 40 pont, szövegalkotás 60 pont).az egy jeggyel értékelt dolgozat érdemjegyét mind az irodalom, mind a nyelvtan tantárgyhoz beírjuk. A szonettnél hosszabb memoritereket külön érdemjeggyel értékelünk, az annál rövidebb memoriter a szóbeli felelet részét képezi az értékelés szempontjából.(a memoriterek mennyisége: minden tanévben minimum három vers, valamint 10-15 sor próza-és drámarészlet) Magyar nyelvbıl félévenként legalább egy témazáró dolgozatot íratunk. Félévenként legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak a kötelezıen elıírt négy érdemjegy egyikeként. Ebbıl a tárgyból a félévi és év végi osztályzat kialakítása a nyelvtani és a helyesírási részterületek figyelembe vételével történik. A helyesírás minden megfelelı terjedelmő (legalább egyoldalas, 32 soros) szövegalkotási feladatban értékelhetı. A helyesírási osztályzat kialakítása az érettségi követelmények adaptálásával történik. Évközi szövegalkotási feladatokban az elégtelen hibaponthatára 20 hibapont, a jelesé 6 hibapont. Mindkét tárgyból a témazáró dolgozat érdemjegye lényegesebben befolyásolja a végsı osztályzat kialakítását, mint az egy-egy óra tananyagából bizonyított tudás. Témazáró dolgozatnak csak azt tekintjük, amelyben legalább egy esszékérdés vagy igényes szövegalkotási feladat van. Önálló munkára, órai szereplésre, kiemelkedı versenyeredményre a szaktanár külön érdemjegyet adhat. Az érdemjegyek javítására indokolt esetben adunk lehetıséget, pl. hosszabb igazolt hiányzás vagy kevesebb érdemjegy esetén. Mindkét tárgyból az elégtelen félévzáró vagy év végi osztályzat megállapítása a mindenkori érettségi szabályzat alapján történik. 6. Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Mivel a kerettanterv az irodalmi mővek kiválasztásában a szaktanárnak igen nagy mozgásteret ad, ezért munkaközösségi szinten nem célszerő a tankönyvválasztást a szaktanár helyett végezni. A tankönyvválasztás kritériumai: az érettségi követelményekhez, a saját helyi tantervünkhöz jól illeszkedı, az életkori sajátosságoknak jól megfelelı, jól tanulható és megfelelı tipográfiával készült tankönyveket részesítjük elınyben, amelyet a munkaközösséggel egyeztetve a szaktanár választ ki. Alkalmazható taneszközök: munkafüzet, fóliasorozat, videofilmek, foto-cd, falitáblák, számítógépes oktatóprogramok, hangfelvételek. Az érettségi vizsgaszabályzat elektronikus ismerethordozó használatát is megengedi és elıírja, ezért a tantárgy tanulásához szükséges az internet hozzáférés.
Az érettségi vizsga követelményei magyar nyelv és irodalomból ÍRÁSBELI Középszint 1. Szövegértés: 600-700 szavas szöveghez (1,5 2 oldal) kapcsolódó feladatok A feladat idıtartama 1 óra, pontértéke 40 pont 2. Szövegalkotás: mőelemzés, összehasonlító elemzés vagy érvelés a tanuló választása szerint A feladat idıtartama 3 óra, pontértéke 60 pont (tartalom:20 pont,szerkezet:20 pont, nyelvhasználat 20 pont ; helyesírás :-15 pont, rendetlen íráskép:-3 pont) Emelt szint 1. Nyelvi-irodalmi-mőveltségi feladatsor (40 pont) 2. Mőelemzés (25 pont) 3. Reflektálás egy jelenségre (20 pont) 4. Gyakorlati írásbeliség ( 15 pont) Az írásbeli vizsga idıtartama 4 óra Középszint: saját tanár vizsgáztat Nyelvtan: 20-25 tételt a szaktanár állít össze;a 8 témakör mindegyikébıl minimum 2 tétel kötelezı. A tételek szöveghez vagy szituációhoz kapcsolódnak, a tétellapon 1 feladat szerepel. 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. Nyelvi szintek 6. Szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Irodalom: 1. Kötelezı életmővek: Petıfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila 2. Portrék (4 db): Balassi B., Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Mikszáth, Móricz, Szabó Lırinc, Radnóti, Weöres, Ottlik, Márai, Pilinszky 3. Látásmódok (3+2): Zrínyi, Jókai, Krúdy, Karinthy, Kassák, Illyés, Németh László, Örkény, Nagy László, Nemes Nagy Á., Szilágyi Domokos 4. Egy szerzı és mőve a kortárs irodalomból 5. Világirodalom (2 korszak): antikvitás, a Biblia, a romantika, a századfordulós modernség 6. Színház- és drámatörténet: (2 szerzı): Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona, Madách 7. Az irodalom határterületei (1 téma)(tömegkultúra, film,tévé, más mővészeti ágak) 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1 téma): a régió kulturális hagyományai, a tájhoz kötıdı szerzık (A tételek évente 30 %-ban változnak) Megközelítési módok irodalomból mindkét szinten: Irodalomtörténet Korszakok, stílustörténet Témák, motívumok Mőfajok, poétika Végsı értékelés középszinten: 80 %-os teljesítmény a jeles, 20% az elégséges ponthatára SZÓBELI Emelt szint: független vizsgabizottság vizsgáztat A szóbeli témakörök évente februárban kerülnek nyilvánosságra az elızı évhez képest 30% változtatással. Nyelvtan: a témakörök megegyeznek a középszintő témakörökkel, de a fogalmi tudás pontosabb, a nyelvi elemzések bonyolultabbak. Irodalom: a mővek elemzésének mélysége és tágassága más, a kötelezıen elıírt szerzık, mővek és korszakok száma nagyobb: A többlet a középszinthez képest: 1. Kötetek, kompozíciós elvek, irodalomtörténeti szemlélet 2. Három-négy lírai és egy-két epikai alkotás 3. Négy szerzı, alkotások különbözı mőnemekbıl 4. Költı, drámaíró, prózaíró egy-két mőve 5. Kötelezı az összes korszak és korszakonként 2-2 mő 6. Ibsen, Csehov, az epikus és az abszurd dráma 7. Az olvasáskultúra jellemzıi, az elit- és tömegkultúra viszonya 8. Nincs kijelölt téma A szóbeli vizsga értékelése mindkét szinten: Tartalom: 25 pont(tájékozottság, tárgyi tudás, gondolatgazdagság, memoriter ) Elıadásmód: 25 pont (Szóhasználat, tagolás, érvelés, lényegkiemelés, rendszerezés) Végsı értékelés emelt szinten: A vizsga letételéért +7 felvételi pont jár, 60%-os teljesítmény a jeles
Környezeti nevelési program a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül 9. évfolyam Nyelvtan: Környezeti téma feldolgozása a tömegkommunikáció tanulmányozása során Irodalom: A természet és az ember kapcsolata mítoszokban, a Bibliában, középkori és reneszánsz irodalmi mővekben Életmód, életvitel kérdései a tanult stílustörténeti korokban 10. évfolyam Nyelvtan: Érvelés környezeti problémák, a természetvédelem vagy az ökológia kérdésköreiben Hivatalos irat szerkesztése környezeti problémák tárgyköreiben Leírás : lakóhelyünk természeti értékei, a település fejlıdésének jelenségei Irodalom: A természet és az ember kapcsolata a felvilágosodás és a romantika irodalmában A hazai táj mint költıi téma Petıfi Sándor költészetében 11. évfolyam Nyelvtan: Stilisztikából a természetre és az épített tárgyi környezetre vonatkozó kép- és fogalomkincs tanulmányozása Irodalom: Természeti szimbólumok, motívumok a századvég és a századelı alkotóinál Az alföldi táj Juhász Gyula költészetében 12. évfolyam Nyelvtan: A szókészlet és az életmód kapcsolata : a természetközeli és az urbanizált életforma eltérı szókészlete leíró és történeti szempontból A nyelvromlás jelensége Irodalom: A külváros és a vidéki táj József Attila költészetében Természeti témák és motívumok modern lírai, epikai és drámai alkotásokban
Emelt szintő képzési program óraterve magyar nyelv és irodalomból 11. évfolyam I. félév (kb. 18 hét, 13x2 irodalom és 5x2 nyelvtan) II. félév ( kb. 18 hét, 12x2 irodalom és 5x2 nyelvtan) Irodalom Irodalom 1-2. Az antik líra és epika 27-28. Csokonai és Berzsenyi 3-4. Az antik dráma 29-30. Kölcsey és Vörösmarty 5-6. A Biblia 31-32. Petıfi Sándor 7-8. A középkor irodalma 33-34. Arany János 9-10. A reneszánsz a világirodalomban 35-36. A realizmus, a realista epika a világirodalomban 11-12.A magyar reneszánsz, Janus Pannonius 37-38. A 19. századi dráma: Ibsen, Csehov és Balassi Bálint 13-14. A barokk a mővészetekben és az irodalomban, 39-40. Madách Imre Zrínyi, Mikes, Pázmány 15-16. A romantika a mővészetekben 41-42. A szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió 17-18. A romantika a lírában (pl.byron, Shelley, Keats stb.) 43-44. A modern francia költık: a szimbolisták és a parnasszisták 19-20. A romantika az epikában 45-46.Jókai-Mikszáth 21-22. A színjátszás hagyományai, a nemzeti 47-48. Próbatesztek történelmi dráma 23-24. Próbavizsga 29-50. Próbavizsga 25-26. Értékelés: erısségeink, gyengeségeink Nyelvtan Nyelvtan 1-2. Az ember és a nyelv, a nyelv 11-12. A stílusrétegek rendszerszerősége 3-4. Hangtan, alaktan 13-14.Nyelvmővelés, nyelvhelyesség 5-6. Mondattan, jelentéstan 15-16. Szóképek és alakzatok 7-8. Szövegfajták, szövegtan 17-18. Érvelési és esszéírási gyakorlatok 9-10. Próbavizsga 19-20. Próbavizsga Világirodalomból minden korszakhoz kapcsolódóan 2-2 mő részletes elemzése. 12. évfolyam I. félév (kb. 18 hét, 13x2 irodalom és 5x2 nyelvtan) II. félév (kb. 12 hét, 9x2 irodalom és 3x2 nyelvtan) Irodalom Irodalom 1-2. Bevezetés, a Nyugat 27-28. Két regény: Örkény, Márai, Kertész, Szabó Magda, Németh László vagy Ottlik 3-4. Babits Mihály 29-30.Mőfajelmélet: az epika 5-6. Kosztolányi lírája és egy regénye 31-32. Két kortárs mő 7-8. Ady Endre 33-34. Mőfajelmélet: a dráma 9-10. Móricz Zsigmond 35-36. Szerzıi portrék: 3-4 lírai alkotás 11-12. Az avantgárd 37-38. Szerzıi portrék:1-2 epikai alkotás 13-14. Mőfajelmélet: a líra 39-40. Esszéírási gyakorlat
15-16. Látásmódok: két szerzı, alkotások 41-42. Mőelemzési gyakorlat különbözı mőnemekbıl 17-18. Látásmódok: két szerzı, alkotások különbözı mőnemekbıl 19-20. Reflektálás egy jelenségre 43-44. Nyelvi- irodalmi- mőveltségi feladatsor 21-22. Gyakorlati írásbeliség 45-46. Nyelvi- irodalmi mőveltségi feladatsor 23-24. Próbatesztek 47-48. Reflektálás egy jelenségre 25-26. Zárás, értékelés 49-50. Mőelemzési gyakorlatok Nyelvtan Nyelvtan 1-2. A nyelvi szintek grammatikája 11-12. Kommunikáció 3-4. Szövegek és szövegtípusok 13-14. Nyelvtörténet 5-6. Közlésmódok és mőfajok 15-16. Nyelv és társadalom 7-8. Stílus és jelentés 9-10. Általános nyelvi ismeretek Amennyiben a csoport összetétele változik, ismétlı anyagok az elsı félévben: az antikvitás és a reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás, a romantika és a reformkor Amennyiben a csoport összetétele változik, ismétlı tananyagok a második félévben : realizmus és naturalizmus, szimbolizmus, a Nyugat és az avantgárd A tananyag rugalmas átcsoportosítására, a csoport képzettségének és haladási tempójának megfelelı sőrítésére vagy bıvítésére minden félévben lehetısége van a szaktanárnak. Értékelés: Az emelt szintő képzés során kapott osztályzatok 33%-ban határozzák meg a tanuló végsı osztályzatát. A számonkérés formái és feladattípusai a vizsgafeladatokhoz igazodnak.