Lakáscélú munkáltatói támogatás Gyakorlati útmutató az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szabályrendszerének helyes alkalmazásához

Lakáscélú munkáltatói támogatás Gyakorlati útmutató az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szabályrendszerének helyes alkalmazásához Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz adómenedzser RSM DTM Hungary Zrt. 2015. Március 11. Szervező: Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. www.vezinfo.hu

Tartalom 1. Vonatkozó jogszabályok 2. Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma 3. Lakáscélú felhasználás 4. A méltányolható lakásigény feltételei 5. A lakáscélú munkáltatói támogatásra jogosultak köre 6. A munkáltatói támogatás adómentes összeghatára 7. A lakáscélú munkáltatói támogatás folyósításának menete 8. A támogatás felhasználásának határideje 9. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés 10. A jogszabályi előírások megsértésének következménye

Jogszabályi előírások» Személyi jövedelemadó szabályok: 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.7. és 9.3. pontja» A méltányolható lakásigény és a korszerűsítés, akadálymentesítés meghatározása: 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 3., 5/A., 7., 12. (11) bekezdése» Részletszabályok: Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 (IV.3.) NGM rendelet» Építési jogszabályok: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013 (VII.16.) Kormányrendelet

1. Vonatkozó jogszabályok 2. Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma 3. Lakáscélú felhasználás 4. A méltányolható lakásigény feltételei 5. A lakáscélú munkáltatói támogatásra jogosultak köre 6. A munkáltatói támogatás adómentes összeghatára 7. A lakáscélú munkáltatói támogatás folyósításának menete 8. A támogatás felhasználásának határideje 9. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés 10. A jogszabályi előírások megsértésének következménye

Fogalom Adómentes:» a munkáltató által» lakáscélú felhasználásra» a munkavállalónak» hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott» vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által adott kölcsön elengedett összegét és a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is)» a felmerült költség 30 százalékáig» a folyósítás és az azt megelőző négy évben max. 5 millió forint, amennyiben» a szobaszám nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Lakáscélú felhasználás Belföldön fekvő lakás» tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel, vagy más visszterhes szerződés (pl.: zárt végű lízing) keretében történő megszerzése,» építése, építtetése,» alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése, vagy» korszerűsítése,» akadálymentesítése,» a fenti célokból hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól felvett hitel, kölcsön törlesztése, visszafizetése

Mi a saját lakás? Lakás = ingatlan-nyilvántartásban» lakóházként vagy lakásként nyilvántartott ingatlan, vagy» lakóház vagy lakásként feltüntetésre váró építmény, ha a szerkezetkész állapotot eléri a készültségi foka (elkészült és ráépített tetőszerkezet) Saját lakás = a magánszemély tulajdonában áll vagy haszonélvezeti joga van rajta, függetlenül» a tulajdoni hányadtól» a haszonélvezeti jog keletkezésének jogcímétől

Mi minősül korszerűsítésnek? A lakás komfortfokozatának növelése céljából» víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,» fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,» központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,» az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,» a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,» tető cseréje, felújítása, szigetelése, és» a fentiekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig

Mi minősül akadálymentesítésnek? Akadálymentesítés» a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó,» a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő,» a rendeltetésszerű használatot biztosító» műszaki akadálymentesítési munka.

Milyen hitelhez, kölcsönhöz nyújtható támogatás? Támogatás a lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez nyújtható» a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés (ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított szerződés), függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést» az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vagy akadálymentesítéséhez vettek fel» az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon egy korábbi lakáscélú kölcsön vagy hitelszerződés visszafizetése céljából kötöttek (kiváltó hitel), ide értve a kiváltó hitel kiváltása céljából létrejött újabb szerződést is.

Méltányolható lakásigény A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző/együtt élő számától függően a következő: egy-két személy esetében: három lakószoba, három személy esetében: három és fél lakószoba, négy személy esetében: négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél egy lakószobával nő a felső határ. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Feltétele a Kormányrendelet szerint megelőlegező kölcsön szerződés megkötése. Nincs értékadat, lényegtelen mennyibe került a lakás.

Figyelembe vehető családtagok Együtt költöző családtagok» házastárs,» élettárs,» kiskorú gyermek,» 18-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló gyermek,» 18 év feletti, megváltozott munkaképességű gyermek,» szülő, nagyszülő, testvér, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, ha legalább egy éve a munkavállalóval együtt él, továbbá a munkavállalóval együtt költözik be a lakásba.

Jogosultak köre Adómentes lakáscélú támogatást kizárólag munkavállaló kaphat! A munkavállaló hozzátartozója részére nem adható adómentes lakáscélú támogatás. Nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy különösen a magánszemély hozzátartozója részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. Lakáscélú támogatás akkor is adható a munkavállalónak, ha ő a hitelszerződésben nem adósként, hanem adóstársként szerepel, de csak akkor, ha a lakásnak tulajdonosa (bármilyen arányú tulajdoni hányad elegendő, nem kell 1/1-es tulajdon) vagy azon haszonélvezeti joga van. Az a munkavállaló is jogosult a támogatásra, akinek több lakás van a tulajdonában.

Az adómentesség összegszerű korlátja A támogatás összege nem haladhatja meg» a vételár,» a teljes építési költség vagy» a korszerűsítés/bővítés/akadálymentesítés költségének 30 százalékát, és a maximális összege» több munkáltató esetén is» a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt» legfeljebb 5 millió forintig terjedhet.

1. Vonatkozó jogszabályok 2. Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma 3. Lakáscélú felhasználás 4. A méltányolható lakásigény feltételei 5. A munkáltatói támogatásra jogosultak köre 6. A munkáltatói támogatás adómentes összeghatára 7. A munkáltatói támogatás folyósításának menete 8. A munkáltatói támogatás felhasználásának határideje 9. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés 10. A jogszabályi előírások megsértésének következménye

A munkáltatói támogatás folyósításának keretei A munkáltató szabad döntése szerint a támogatást adhatja» belső szabályzat alapján, ami lehet - Külön a lakáscélú munkáltatói támogatásról készített szabályzat - Cafeteria szabályzat» egyedi, méltányossági döntés alapján» támogatási szerződés megkötésével

Az ügyletben résztvevő személyek és feladataik A munkavállaló» a lakáscélú támogatás folyósítását kérelmezi a munkáltatónál» [támogatási szerződést köt a munkáltatóval]» a támogatást határidőben a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja» a jogszabályban előírt okiratokat, bizonylatokat határidőben átadja a munkáltatónak» a jogszabályban előírt nyilatkozatokat megteszi» hozzájárul adatai hitelintézet részére történő átadásához

Az ügyletben résztvevő személyek és feladataik A munkáltató» [támogatási szerződést köt a munkavállalóval]» a támogatást folyósítását kezdeményezi a saját bankjánál» előzetesen/az átutalással egyidejűleg/utólag (bank döntésétől függ) papír alapon vagy elektronikus nyomtatványon nyilatkozatot tesz a magánszemély nevéről és adóazonosító jeléről és arról, hogy az általa folyósított összeget munkáltatói lakáscélú támogatás céljából adja, az adómentesség feltételeit megvizsgálja» beszerzi a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolást, vagy a munkavállaló nyilatkozatát

Az ügyletben résztvevő személyek és feladataik A támogatás folyósításában közreműködő hitelintézet» a támogatás átutalásának évét követő év január 31-ig igazolást állít ki a munkáltató részére» a támogatás átutalásának évét követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről» munkáltatóval kötött megállapodás esetén a magánszemély által jogszabály szerint átadandó igazolásokat beszerzi és átadja

Hogyan, milyen számlára és ütemezéssel utalható a támogatás?» A munkáltató a támogatást bármilyen ütemezésben, akár egy összegben akár havi rendszerességgel utalhatja a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára VAGY a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára. Ha a munkáltató a támogatást lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtja, akkor a magánszemély a nyilatkozatában a következő számlák valamelyikét jelölheti meg: a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitel törlesztésére használt folyószámláját.

Meddig kell a munkáltatói támogatást felhasználni? A határidő attól függ, hogy a munkavállaló a munkáltatói támogatást milyen célra kapta. A támogatás felhasználásának végső határideje:» lakás vásárlása esetén legkésőbb a folyósítás évét követő év március 31. napja,» lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, lakás korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a folyósítás évét követő év utolsó napja.» adósként vagy adóstársként a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a folyósítás évének utolsó napja.

Mikori költségekre lehet a támogatást felhasználni?» Vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén a lakáscélú felhasználás a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül kiállított okirattal is igazolható. Ennek feltétele, hogy lakásvásárlás esetén a vételár kifizetését igazoló okirat dátuma és a támogatás folyósításának napja, illetve Lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a munkálatokról szóló számla kiállításának napja és a támogatás folyósításának napja között nem telhet el hosszabb idő, mint 6 hónap.» Lakáshitel törlesztés esetén a támogatás utólagos folyósítására nincs lehetőség.

Ki köteles vizsgálni az adómentesség feltételeit? Főszabály szerint a munkáltató és nem a folyósításban közreműködő hitelintézet köteles vizsgálni, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti a munkavállalótól. Az adómentesség feltételeinek fennállása az NGM rendelet hatálybalépésének napjától (2014. április 4.) az igazolások leadásának törvényi határideje közötti időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható figyelési időszak.

Hogyan kell igazolni az adómentességet? A támogatás adómentességének igazolására szolgáló dokumentumok: a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet által a munkáltató részére kiállított igazolás, és a munkavállaló által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a munkáltatói lakáscélú támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten igazolni nem kell akkor sem, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

Meddig kell a munkáltató részére az adómentességet igazolásához szükséges iratokat átadni?» A munkavállaló függetlenül munkaviszonyának megszűnésétől az okiratokat, bizonylatokat lakás vásárlása és lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, építtetése, alapterületének növelése, korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a támogatás folyósítása évét követő második év április 15-éig A munkáltató döntése szerint a május 31-ig átadott dokumentumokat is elfogadhatja.» A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet az igazolást a támogatás átutalásának évét követő év január 31-éig köteles kiadni.

Kinek és milyen okiratokkal kell igazolni, hogy a lakás megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek? A munkavállalónak kell a lakás szobaszámát és az együtt költöző/együtt élő családtagok számát igazolnia. A lakás szobaszámát a magánszemély olyan nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. Az együtt költöző vagy együtt lakó családtagok számát a lakcímkártya másolata vagy a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja. Lakás építése, építtetése esetén a nyilatkozatot a munkavállalónak az együtt költöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély a támogatás folyósítása évét követő második év április 15-ig nem áll a munkavállaló rendelkezésére.

Hogyan kell igazolni, hogy a munkavállaló a korábbi munkáltató(k)tól mekkora összegű támogatást kapott? Ennek igazolása történhet» a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolással, amennyiben az igazolás erre vonatkozó adatot tartalmaz,» amennyiben a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás erre vonatkozó információt nem tartalmaz, akkor a munkáltató a magánszemélytől kapott nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy a magánszemély korábbi munkáltató(k)tól kapott-e, és ha igen, milyen összegben munkáltatói lakáscélú támogatást.

Hogyan kell igazolni, hogy a kapott támogatás nem haladja meg az építési költség, illetve vételár 30 százalékát? Lakás vásárlása vagy ilyen célból felvett hitel törlesztése, visszafizetése esetén: a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződéssel (adásvételi szerződéssel). Lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, az ilyen célból felvett hitel törlesztése, visszafizetése esetén: az építés, építtetés, alapterület-növelés költségeit tartalmazó költségvetéssel vagy a munkálatokról, a beépített termékekről kiállított számlával, jogerős építési engedéllyel. Lakás korszerűsítése, akadálymentesítése és az ilyen célból felvett hitel törlesztése, visszafizetése esetén: a korszerűsítés, akadálymentesítés költségeit tartalmazó költségvetéssel vagy a munkálatokról, a beépített termékekről kiállított számlával.

Milyen okirattal kell igazolni a támogatás felhasználását?» Lakás vásárlása esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, VAGY az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó, az összeg felhasználását ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését igazoló okirat.» Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén: a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, a támogatás folyósításának évére vonatkozó, az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat (pl. számlakivonat), korábbi lakáscélú hitel kiváltására felvett hitel esetén az eredeti hitelszerződés

Milyen okirattal kell igazolni a támogatás felhasználását?» Lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén: a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy a munkavállaló közeli hozzátartozója nevére kiállított számla.» Lakás korszerűsítése, akadálymentesítése esetén: a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy a munkavállaló közeli hozzátartozója nevére kiállított számla.

Kinek és milyen összeg után kell megfizetni az adómentesség elvesztésekor az adót? Ha a munkáltató határidőben (folyósítás évét követő év május 31-ig vagy a folyósítás évét követő második év május 31-ig) nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20%-kal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

Köszönöm a figyelmüket! A témában az RSM DTM blogján további információkat találhatnak. http://blog.rsmdtm.hu dr. Fekete Zoltán Titusz Adómenedzser titusz.z.fekete@rsmdtm.hu 06 1 886 3700 RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 1138 Budapest, Faludi u. 3. Telefon: +36 1 886-3700, +36 1 886-3701 Fax: +36 1 886-3729 E-mail: info@rsmdtm.hu Kalocsai Zsolt tulajdonos, alapító, elnök-vezérigazgató Az RSM DTM Hungary a független cégekből álló RSM International számviteli és tanácsadói hálózat tagja. Az RSM International olyan tanácsadó hálózat, amelyek tagjai saját jogukon ajánlják szolgáltatásaikat. Az RSM International nem jogi személy.