1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor

1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor Ez a kiadvány az agráriumban tevékenykedők számára készült azzal a céllal, hogy összefoglalja a megújuló energiaforrások előállítási és hasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaságban. A világ egyre növekvő energiaigényét döntő részben a fosszilis energiaforrások (például szén, olaj, földgáz) fedezik, amelyek azonban egyre korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, valamint kitermelésük és használatuk a környezet szenynyezésével jár. Egyre sürgetőbb tehát olyan energiaforrások bevonása, amelyeknek fő jellemzője megújuló képességük, vagy korlátlan mennyiségben való rendelkezésre állásuk, és környezetbarát felhasználhatóságuk. Jelenleg ugyan az ezekből a forrásokból nyert, úgynevezett zöldenergia aránya alacsony a fosszilis energia mennyiségéhez képest, de térhódítása az elkövetkezendő évtizedekben egyértelműen bekövetkezik a fosszilis források beszűkülésével és a környezeti problémák előtérbe helyeződésével. Jelen fejezet összegezni kívánja, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióhoz hazánkat megelőzően csatlakozott tagállamokban, melyek a Magyarországot jellemző aktuális trendek és technológiák, illetve milyen szabályozási és támogatási környezet övezi ezeket a folyamatokat. Átfogó képet ad a lehetséges alkalmazási területekről, hogy segítséget nyújtson elsősorban a hazai gazdaságok, gazdálkodók számára. 17

A megújuló energiák alkalmazásának hazai és nemzetközi trendjei Hazánk 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz merőben új kereteket teremtett a hazai agrár- és energiapolitika területén, nem változtatott, nem változtathatott azonban azokon a környezetváltozást befolyásoló tényezőkön, gazdaságpolitikai trendeken, melyek közös szabályozás létrehívását tették szükségessé. Ennek a szabályozásnak az unió összes tagállama, így Magyarország is az alanya, és a gazdaságunk minden szektora, a termelés és fogyasztás minden fázisának képviselője érintett. Ezért közös cél, nemzetgazdasági és egyben magánérdek, hogy idomulva az előírásokhoz, egyúttal élve a lehetőségekkel megtaláljuk a fenntarthatóság és a fejlődés útját. Ez azonban olyan kihívásokat hozhat, melyekkel gyakran nehéz megbirkózni. A megszokottól eltérő, új technológiáktól való idegenkedés hátráltathatja azok megismerését, bevezetését, az információhiány mellett az újdonságra való áttéréssel járó beruházás szükségessége is visszatartó hatású. Az elkövetkező tíz évben az Európai Unió országai öt fő energiapiaci trenddel, folyamattal számolnak. Az energiaigények növekedését, az egyre erősödő környezetvédelmi célkitűzéseket, a fosszilis (hagyományos) energiahordozók végességét, a nukleáris energia negatív társadalmi megítélését és hosszabb távon olcsóbb energiaárakat jeleznek előre. Tény, hogy globális felelősség az energiatakarékosság, számolni kell azzal, hogy a föld energiafogyasztása az elkövetkező ötven évben akár ötszörösére is növekedhet. A fejlődő országokban a fejlődéssel természetesen együtt járó folyamat az egyre több és több energia használata, de a legfejlettebb országokban sem prognosztizálható csökkenés. Sőt a luxuséletmód újabb és újabb energiafogyasztókat teremt, kapcsol be a hálózatba. A megújuló energiaforrások egyre növekvő használatára ösztönzi a kék bolygó országait a levegőszeny- 18

nyezés és az ennek eredményeként bekövetkező üvegházhatás visszaszorítása. Az alternatív energiaforrások alkalmazása (amellett, hogy elsődleges környezetvédelmi cél) gazdasági haszonnal is járhat. De hogyan? A fejlett országok 1997-ben az ún. Kiotói Egyezmény keretében elkötelezték magukat, hogy 2008-tól szén-dioxid-kibocsátásukat átlagosan 8%-kal csökkentik az 1990-es állapotokhoz képest. Ez a vállalás egy új fogalmat eredményezett, az ún. emisszió-kereskedelmet, amely alatt a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az egyes országok közötti kereskedelmét értjük. Azon országok, melyek könnyen teljesítik az előírást, a fennmaradó kvótáikat aukciók keretében értékesíthetik. Hazánk teljes kvótájának 1,5%-ával gazdálkodhat ilyen módon. A káros anyagok kibocsátásáért leginkább a lakossági célú fogyasztás és az ipari felhasználók tehetők felelőssé. Az agrárszektor energiahordozónkénti széndioxid-kibocsátása alacsonynak mondható, a 2005-ös mérések szerint még a gáz- és tüzelőolaj tekintetében sem éri el az 1000 kt-t évenként, amely az elhanyagolható mennyiség legfelső határát jelzi. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági termelés csökkenésével alakulhatott ki ez a kedvező érték, miszerint a mezőgazdaság energiafelhasználása 1988-tól 2004-ig 7,5%-ról 3,5%-ra esett vissza az összes nemzetgazdasági ág tekintetében. Az energiaszektor szemléletváltásának előidézője az a tény is, hogy a fosszilis energiahordozók közül a kőolajra még megközelítőleg 50 évig (EU: 8 év), a földgázra 40 évig (EU: 20 év), LNG (Liquid Natural Gas folyékony földgáz) használata esetén 65-70 évig számíthatunk a jelenlegi kőolajmezők tartalékainak ismeretében. Hazánkban a kőolaj elfogyhat 2030-ra, a földgáz szintje kritikusan alacsonyra csökkenhet. Ez az egyik indoka annak, hogy a hagyományos energiaforrásokat olyan újakkal váltjuk fel, melyek szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, és amelyekkel importfüggőségünk csökkenését is elérhetjük. Ez a folyamat az unió más tagállamaiban már látható- 19

an jelentkezik. Az EurObserv ER 2006-os jelentése szerint 2005-ben az unióban a közvetlenül felhasználható megújuló energiaforrások 66,1%-át a biomassza, 22,2%-át a vízenergia, 5,5%-át a geotermikus, valamint szintén 5,5%-át a szélenergia adta. A napenergia részaránya 0,7%-ot ért el. A jelenlegi legfejlettebb technológiákkal a biomaszsza és a szélenergia alkalmazásában találkozhatunk, de sikerekkel biztatnak a napenergia fejlesztésének eredményei is. A folyamatos kutatásoknak, a legköltséghatékonyabb megoldások kimunkálásának fő ösztönzője az elkerülhetetlen környezeti változások mellett az unió vonatkozó irányelve, mely szerint a megújuló energiaforrások részarányának az összenergia-termelés vonatkozásában 12%-ra, a villamosenergia-termelés tekintetében pedig 21%-ra kell emelkednie 2010-re. A 2020-ra előirányzott célérték az összes megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozóan 20%. A negyedik előre látható trend az atomenergia használatának elterjedése, amit hazánkban erős társadalmi ellenállás jellemez. Pedig a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésének egyik alternatívája a megújulókkal szemben a nukleáris energiaforrások használata. Előnye, hogy technológiája fejlettebb, mint az alternatív energiahordozók még kutatásra, hatékonyságnövelésre szoruló alkalmazásai. Azonban veszélyei és különösen hazánkban a közelmúlt ehhez köthető szomorú tapasztalatai olyan mértékű társadalmi ellenállást váltottak ki, mely elodázhatja további atomerőművek építésének vagy akár csak a meglévők fejlesztésének tervét. Viszont a nukleáris energia térhódítása hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik, 2020-ra a primerenergia-termelés 44%-át ez a technológia fogja adni az előrejelzések szerint. A nukleáris energia ellenzése leginkább hazánkban megfigyelhető jelenség. Ezzel szemben az uniós országok többségében, a volt vasfüggöny másik oldalán, erősen terjed az atomreaktorok által generált áram jelentősé- 20

ge. Ennek bővebb tárgyalása azonban nem tartozik az agrárium vállalkozóinak szánt kötet sorai közé. Az ötödik és egyben utolsó trend a jövőre nézve az energiaárak csökkenése lehet. Ez a mesterségesen nyomott árak irányából éppen az uniós árszínvonal felé tartó hazai kis- és nagyfogyasztók számára meglepően hangozhat. Azonban mégis megvalósítható, ha a csökkenést nem kizárólag az energiaárak apadásának eredményeként képzeljük el. Az adott időszakra vonatkoztatott összenergia költségeit is csökkenthetjük, például az energiatermelés hatékonyságának növelésével vagy a szállítás és az elosztás költségeinek apasztásával, melyek hosszabb távon az energiaárak csökkenéséhez vezetnek. Az energiaellátás logisztikai optimalizálásának irányába mutat az unió azon célkitűzése is, hogy a centrálisan elhelyezkedő, magas kapacitású (több 100 MW) erőművek helyett a helyi, magasabb hatásfokkal működő, kisebb kapacitású (néhány 10 MW) erőműveket kell preferálni, ahol helyi elosztóhálózatok működnek, és a szállítási veszteség 0 2%-ig minimalizálható. A villamos energia decentralizáltságának (központoktól való függetlenségének) mértéke 10%-os volt 2002-ben, melyet 2010-re 18%-ra terveznek emelni. Ez a hazai agrárium számára nagy lehetőségeket rejt, hiszen a decentralizáltan elhelyezkedő, kisebb teljesítményű, de a helyi igényeket kielégítő kisebb vegyes tüzelésű erőművek költséghatékony kiszolgálása a helyi termelők feladata lehet. A Magyarországon tapasztalható változások sokban hasonlítanak az unióban zajló folyamatokhoz. Ennek alapja a közös szabályozási keret, azonos kvóták megléte, a különbségeket pedig az eltérő természetföldrajzi adottságok és egyéb jellemzők indokolják. Hazánkban is elkerülhetetlen a már napjainkban sem jelentős mennyiségű fosszilis energiaforrások kimerülése, és bár országunk nem tartozik a legtöbb károsanyag-kibocsátást felmutató nemzetek közé a környezetszennyezés globális problematikájának meg- 21

oldásában nekünk is részt kell vállalnunk. A nemzetközi trendeket figyelve Magyarországon viszonylag alacsony az egy főre eső energiafelhasználás az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, viszont energiaforrásainkat meglehetősen rossz hatékonysággal hasznosítjuk. Ezért a hazai energiapolitika irányvonalai a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjesztése felé mutatnak, kiegészülve a hatékonyság, az energiatakarékosság és a környezettudatosság fejlesztésének elvével. Az energiapiac liberalizációja, az importfüggőség csökkentése, a régi erőművek korszerűsítése, valamint környezetbarát technológiák alkalmazása tartozik a főbb elvek közé. Az importfüggőség csökkentésének egyik oka az az előrejelzés, mely szerint az unió 2030- ra a tagállamokon kívüli országokból fogja importálni az energiaszükséglete 70%-át. Ez Magyarországon a jelenlegi 72% feletti értékről 80% fölé fog emelkedni. Hazánkban a jelenlegi 11 mtoe 1 energiatermelés 9 mtoe-re való csökkenése várható 2020-ra, míg a napjainkban mérhető összes energiafelhasználás amely 25 mtoe 2020-ra 28-29 mtoe-re nő az előrejelzések szerint. Ezért hazánk vállalta, hogy a megújulókkal termelt villamos energia mennyiségét 2010-re 3,6%-ra emeli. Ezt a vállalást már 2005-ben túlteljesítette az ország, amikor elértük a 4%-os részarányt. A megújuló energiák teljes hazai éves potenciálja kisebb, megközelítőleg a felére tehető, mint az ország éves primerenergia-felhasználása, ezért nem alapozhatunk még hosszú távon sem a jelenlegi energiahordozók megújulókkal történő teljes kiváltására. A megoldás a hagyományos és új technológiák, a foszszilis és alternatív energiahordozók együttes, hatékony használatában rejlik, melynek bevezetésében és elter- 1 Mtoe: Millió tonna olajegyenérték (mértékegység). 1 tonna olajegyenérték (toe) = 41862,86 MJ = 11,62857 MWh. 1 tonna olajegyenérték 1 tonna kőolajéval megegyező (42,6 kj/kg) fűtőértékű üzemanyagnak felel meg. 22

jesztésében kiemelkedő szerepe lesz az agrárium hazai képviselőinek. A megújuló energiaforrások alkalmazásának technológiái Magyarország több régiójában a mezőgazdaság a gazdasági élet meghatározó szegmensének tekinthető. Ezért e térségek lakossága, gazdálkodói különösen nehéz helyzetbe kerültek főként az unióban jelentkező élelmiszer-túltermelési válság, az intervenciós árak megszüntetése és a mezőgazdasági művelésből kivonandó területek miatt. Az ilyen térségek gazdálkodói vagy a csatlakozással együtt járó támogatásokkal próbálják fenntartani gazdaságaikat, pótolni a kieső jövedelmeket, vagy új, szintén támogatott szektorok felé próbálnak fordulni. A vidéki térségek jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésében az utóbbi időben a turizmussal, helyi mesterségekkel összefüggő akciók nyertek teret. Ez azonban nem jelent minden esetben megoldást a rurális térségekben a mezőgazdaság átalakulását megsínylő lakosok, gazdálkodók számára. A biomassza energetikai hasznosítása A biomassza kifejezés az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Három csoportra szokás osztani. Az elsődleges biomassza alatt a teljes természetes vegetációt értjük. A másodlagos biomassza az állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait, míg a harmadlagos biomassza a feldolgozóipar és az emberi életműködés melléktermékeit jelenti. Az agrárium számára az első és legjobban alkalmazható lehetőség a mezőgazdasági termelésből kivont területek, a megtermelt, de felesleggé vált növények, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása. 23

1.1. ábra A biomassza energetikai hasznosításának folyamatai 2 A biomassza forrása és felhasználásának módja igen változatos képet mutat (1.1. ábra). A hasznosítási módok közül a világszerte legelterjedtebbek manapság a folyékony bioüzemanyagok a bioetanol és a biodízel, a biogáz, és a szilárd tüzelőanyagok apríték, pellet, brikett előállítása és energetikai hasznosítása. Ezek felhasználása alapvetően három módon történhet. Egyrészt robbanómotorok hajtására a folyékony üzemanyagok esetében. Másrészt villamos energia termelésére, amire tipikus példa a biomasszával fűtött erőművek mellett a biogázzal üzemeltetett gázmotorral történő villamosenergia-termelés. Ebben az esetben gazdasági szempontból ajánlott a folyamat során termelődő 2 Lásd bővebben a 2., 4., 5. és 7. fejezetben. 24

ún. hulladékhőt is hasznosítani. A harmadik nagy kategória pedig a hőenergia előállítása, magyarul a fűtés, amelyre a szilárd tüzelőanyagféleségeket használjuk leginkább. Itt megjegyzendő, hogy például Svédországban már van működő példa a biogáz hálózatba való bekapcsolására és fűtésre való használatára is. Hazánkban a mező- és erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásokat termelő képessége többszöröse a szektor saját energiaszükségletének, melyet jelenleg legnagyobb részben fosszilis energiahordozókból fedez. A lehetőség több módon is kínálkozik arra, hogy a költségcsökkentés és az energiahatékonyság érdekében az agrárium többfunkcióssá, a növénytermesztés és állattenyésztés mellett energiatermelő szektorrá is váljon. Magyarországon a termelés alól kivont területek nagyságát összesen egymillió hektárra becsülik. Olyan uniós szabály eredménye ez, mellyel sok gazda nem értett, nem ért egyet. Pedig ha a mezőgazdasági statisztikákat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy 2005- ben 4,5 millió hektárnyi szántóterületből összesen 3,6 millió hektár területen termelték meg a legfontosabb növényeket. Bőven akadnak tehát olyan, mezőgazdasági szempontból kevésbé értékes területek és árterek, ahol lehetőség nyílhat az energianövények termesztésére 3. A tervek szerint az ilyen irányú váltás gazdasági fejlődést hozhat az elmaradott mezőgazdasági térségeknek, kiváltképpen ha bevezetése kiegészül támogatásokkal is, melyek várhatóan a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, kisebb energiaigényű kultúrák termesztését preferálják majd. Magyarországot a környezeti, éghajlati és talajadottságai kiválóan alkalmassá teszik energianövények termesztésére, ezért ez a terület kiemelt figyelmet érdemel. A gazdálkodó megtermeli és energiahordozóként értékesíti az energiaültetvényén nevelt fát és 3 Erről bővebben lásd a 6. fejezetet. 25

energiafüvet, például egy vegyes tüzelésű erőmű számára. Már jelenleg is több hazai erőműben alkalmazzák a biomassza-tüzelést, például a Pécsi Erőműben (49 MW), a Kazincbarcikai Erőműben (30 MW) és az Ajkai Erőműben (20 MW). A vegyes tüzelésre állt át a Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű, azaz a szén mellett tűzifát és egyéb mezőgazdasági melléktermékeket is felhasználnak. A biogáztermelés magas beruházási költségigénye ellenére, a villamos áram garantált átvételi árának köszönhetően, az igénybe vehető támogatásokkal együtt szintén gazdaságos energetikai vállalkozást jelenthet az olcsó alapanyagot biztosítani tudó nagyobb gazdaságok vagy társaságok számára. Ezen a területen Németország vezető szerepet tölt be, ahol jelenleg kb. 3000 biogázüzem működik, és néhány éven belül ennek a megháromszorozódásával számolnak. Fontos megemlíteni, hogy a bioüzemanyag-termelés a kezdeti nagy lelkesedés után megtorpanni látszik. Az energetikai célú biomassza-termelés, tehát a hagyományos szántóföldi növénykultúrák energetikai célú termesztése és a lágy vagy fás szárú energiaültetvény létesítése csökkenti az élelem termelésére használható termőföld területének nagyságát. Egészen a legutóbbi időkig az EU-nak ez is volt a célja az élelmiszer túltermeléséből adódóan, azonban 2008-ra megváltozni látszik a helyzet. Főképpen a fejlődő országok növekvő fizetőképes keresletének, valamint az USA és az EU bioetanol- és biodízel-programjának köszönhetően jelentősen megemelkedett az élelmiszerek világpiaci ára. Különösen igaz ez a bioetanol esetében, ahol valószínűleg nem is várható jelentősebb változás, amíg a mezőgazdasági melléktermékek cellulóztartalmának hasznosítását lehetővé tevő, ún. második generációs technológiák általánossá nem válnak. A biohajtóanyagok előállítására és az azt körülvevő gazdasági folyamatokra jó példát szolgáltat az USA biodízel- és bioetanol-programja. Itt ugyanis a gabona- 26

export nagyobb része kedvezményes vagy segély célú készletfelvásárlásként működött, segítve a termelőket, csökkentve az exporttal a hazai készleteket. Így azonban a folyamatokat nem a valós piaci trendek irányították. Amikor bioüzemanyagok előállítására váltottak amely az államnak és a termelőknek is egyaránt kedvező volt, az USA belpiacán a feleslegek megszűntek, a gazdák biztos felvásárlókapacitás számára termeltek, új felvevőpiacok jelentek meg, melyek megemelték az árakat. Mindezzel viszont az állattenyésztők rosszul jártak, hiszen akik nem saját földjeiken termelték meg az állataiknak szükséges takarmányt, csak jelentősen drágábban jutottak hozzá, és ez versenyhátrányba kényszerítette őket nemzetközi vetélytársaikkal szemben. Az amerikai példa tanulsága, hogy a megújuló energiaforrások elterjesztését kellő körültekintéssel, megelőző elemzésekkel érdemes megalapozni, hiszen az egyik szektor fejlesztése hiábavaló, ha a másik rovására megy. Ezt az egyes megújuló energiákra építő gazdaságokban is érdemes figyelembe venni, azaz a bevezetés előtt pontos elemzéseket kell készíteni, megtérülési, költséghatékonysági szempontok, illetve a vonatkozó szabályozás körültekintő alkalmazásával. A biomassza energetikai hasznosításának előnye, hogy racionalizálja a földhasznosítást, erdősítést eredményez, környezetvédelmi szempontból előnyös megoldás, és a vidéki munkaerő foglalkoztatottsági szintjének emelésében is fontos szerepet játszhat. Előnyeit és hátrányait megvizsgálva szükséges eldönteni azt, hogy az adott gazdaságban mely technológiák bevezetése mutatkozik hosszabb távon fenntartható, költséghatékony, energiatakarékos beruházásnak. Összegzett pozitív környezetvédelmi és gazdasági hatásai miatt várható, hogy ez a megoldás is bekerül a támogatott megújuló energetikai beruházások közé. A könyv további fejezetei a biomassza fent említett hasznosítási módjait, technológiáit tárgyalják, kiegészítve az energetikai növénytermesztéssel és az egyéb, 27

nem biomassza alapú megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek bemutatásával. A víz energetikai hasznosítása 1.2. ábra A víz energetikai hasznosításának folyamatai A vízenergia hasznosítása nagyobb horderejű beruházással valósítható meg, emellett a hozzá kapcsolódó engedélyezési eljárás is igen hosszú, mivel nemzetközi, szakmai és politikai engedélyezést is igényel. Belpolitikailag is érzékeny terület. Mindezekért várhatóan nem mutat majd lényeges emelkedést az elterjedtsége. Bár mezőgazdasági hasznosítása közvetve, villamosenergia-termelésre megoldható, illetve a vízerőmű építése okán szükségszerűen kialakított csatornák, tározók hasznosak lehetnének a termelők számára, támogatására a felsoroltak miatt nem számíthatunk. Gazdaságokban való használata kis teljesítményű (<100 kw) ún. törpe erőművek formájában valósulhat meg, azonban ennek alkalmazása igen ritka. Ezért ezzel a területtel jelen kiadványban behatóbban nem foglalkozunk. A geotermikus energia hasznosítása 1.3. ábra A földhő energetikai hasznosításának folyamatai 28

A geotermikus energia 4 felhasználása egyre elterjedtebb hazánkban. E kifejezés alatt a 30 Celsius-fokot el nem érő hőmérsékletű, felszín alatti vizek hasznosítását értjük. Köztük a hőszivattyús technológiák a legjellemzőbbek. Ezen technológiák az agráriumban igen jól alkalmazhatóak, például növényházak, állattartó telepek, halastavak, hajtató berendezések fűtésére. De alkalmazható például szárításra, konkrét példaként terményszárításra is. Az ebben a technológiában megbújó lehetőségeket még nem aknáztuk ki, további kutatásokkal és fejlesztéssel egyre hatékonyabb, magasabb színvonalú technológiákkal dolgozhatunk majd. Az elterjedést segítheti hosszabb távon, hogy szó eshet az energetikai szempontból kedvező beruházások kivitelezésének, készülékek beszerzésének adókedvezménnyel való támogatásáról is. A napenergia energetikai hasznosítása 1.4. ábra A napsugárzás energetikai hasznosításának folyamatai 4 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 29

A napenergiáról szintén elmondható, hogy egyremásra jelennek meg a hozzá kapcsolódó fejlesztések 5. Hátránya, hogy rendelkezésre állása nem folyamatos, és jelenleg még igen drága a megvalósítása is, hosszú megtérülési idővel jellemezhető. Várható, hogy az egyre gazdaságosabb technológiák megjelenésével elterjed hazánkban ez a megoldás, a napenergia hasznosításának passzív és aktív módjai egyaránt. Az agráriumban a passzív megoldásokat az üvegházhatáson alapuló hajtató berendezések és szárító berendezések, valamint állattartó telepek, növényházak fűtésére lehet alkalmazni. Ehhez a technológiához nem szükséges külön eszköz, berendezés, inkább az épületek tájolása, kialakítása adja ennek a módszernek az alapját. Az aktív hasznosítás alatt a fototermikus és fotoelektromos eljárásokat értjük. A fototermikus megoldás szerint a napkollektoron folyadékot vagy levegőt áramoltatnak át, és az ily módon felmelegített folyadékot főként melegvíz előállítására használják fel, de alkalmas halastó fűtésére is. A fotovillamos eszközökkel ezzel szemben villamos energiát termelünk, közvetlenül a nap energiájából. A módszerrel 12 vagy 24 voltos egyenfeszültséget kapunk, melyet közvetlenül alkalmazhatunk például világításra, szellőztetésre. Inverteres egység közbeiktatásával akár 220 voltos váltóáramú hálózati fogyasztók is működtethetőek ezzel a megoldással. Azonban a megtermelt hő- és villamos energia tárolása itt is problémákba ütközik, melyet jelenleg fototermikus rendszereknél jól szigetelt tartállyal, fotovillamos megoldásoknál akkumulátorral oldanak meg. Ahogyan a többi megújuló esetében, itt sem az energia megtermelése, hanem a tárolása okoz nehézségeket. 5 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 30

A szél energetikai hasznosítása A szélenergia hasznosítása hazánkban hirtelen hullámként indult meg, komoly érdeklődés kísérte 6. Azonban mivel hasznosításának buktatóiról nem rendelkezünk megfelelő hazai tapasztalatokkal, elhamarkodott és túlzásba vitt alkalmazása pedig a villamosenergiaellátás biztonságát veszélyeztetné, rendszerszintű korlátot kellett alkalmazni a bevezetéséhez, mely annyit jelent, hogy hazánkban összesen 330 MW-nyi szélerőmű-kapacitás működtetésére és az így megtermelt áram átvételére van lehetőség a 2006 tavaszán életbe lépett intézkedés óta. Mivel támogatott pályázatok preferálták szélerőgépek, szélerőművek létesítését, és a hazai befektetők is felismerték a bennük rejlő lehetőségeket, rövid idő alatt a megengedhető kapacitáskorlát többszörösére érkezett be pályázat. A maximált kapacitást azonban még várhatóan évekig fenntartják, főként a fent említett ellátásbiztonsági okok miatt. 1.5. ábra A szél energetikai hasznosításának folyamatai 6 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 31

Amennyiben a megvalósítás során pozitív visszajelzések érkeznek, a kockázatok csökkennek, várható a kapacitáskorlát megemelése. Az unióban dinamikus fejlődést mutat ez a technológia, bár hátránya, hogy a szél iránya és sebessége változó, és jelenleg még a megtermelt energia tárolása nehézségekbe ütközik. A ma agrárszektora számára a szél a segítségével előállítható mechanikus energia révén a legfontosabb, azaz a szél energiája munkavégzésre használható. Eszerint vízszivattyúk vagy levegőztető berendezések hajtására alkalmas. Működtethető villamos energia előállítási céllal is, és további lehetőségek rejlenek emellett a kombinált hasznosításban, más megújulókkal együtt való alkalmazásban is. Hosszú távon a csepegtető öntözés jó megoldást jelenthet a fajlagosan nagy értékű kertészeti kultúrák vonatkozásában, mert használatával a megtermelt áru minősége nagymértékben javítható. Előnye az elhanyagolható környezetkárosítás, az alacsony vízveszteség, a pontos vízadagolás és az optimális tápanyagellátás biztosítása. További előny, hogy kisebb teljesítményű szélerőgépek is képesek működtetni a vázolt rendszert. Hátránya, hogy a változó szélerősség miatt az öntözéshez felszínre hozott víz tárolását meg kell oldani. Az energia- és agrárpolitikai irányelvek mentén a kutatás-fejlesztési tevékenység egyre fokozódik, ami azt eredményezi, hogy ezen a területen egyre több innovatív technológia, költséghatékony megoldás jelenik meg a piacon. Javasolható tehát előre felkészülni, mert a vázolt, a megújuló energiák elterjesztését szolgáló célok mellé támogatási intézkedések is felsorakoznak. Ezekről a lehetőségekről a későbbiekben esik szó. 32

Hazai és nemzetközi szabályozási és támogatási környezet Az Európai Unió célkitűzései A megújuló energiaforrások arányának növelése központi célként szerepel az Európai Bizottság energiapolitikájában. A megújuló energiaforrások használatával: az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető, a fosszilis energiahordozók kiváltásával csökkenthető az importfüggőség Oroszországtól és a Közel- Kelettől, növelhető az unió gazdasági versenyképessége. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások jelentőségének felismerése és felhasználásuk növelése érdekében tett konkrét lépések már több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Az Európai Közösség a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontos eszközének tekinti a megújuló erőforrások elterjedésének előmozdítását. Az alábbiakban az Európai Uniónak a megújuló energiaforrások növelése érdekében tett mérföldkő jelentőségű lépései kerülnek bemutatásra. Az első jelentős lépésnek az 1997. november 26-án az Európai Bizottság által kiadott ún. Fehér Könyv 7 tekinthető, amelyben az Európai Unió tagállamaiban 2010-re a megújuló energiaforrások 12%-os részesedését tűzte ki célul a belföldi fogyasztásban. Ez az 1997. évi arányt (5,3%) figyelembe véve több mint kétszeres növekedést jelentene. A jelenlegi politikák és erőfeszítések mellett 2010-re a megújuló energiaforrások 9%- os részarányának elérése várható. Az 1.1. táblázatban láthatóak a megújuló energiaforrások 2005. évi arányai az Európai Unió egyes tagországaira vonatkozóan. 7 COM(97) 599 final: White Paper: Energy for the future renewable sources of energy (Fehér Könyv: Energia a jövőért). 33

1.1. táblázat A megújuló energiaforrások 2005. évi részesedése a belföldi fogyasztásban, az EU-25 országaiban. Forrás: Európai Bizottság Ország Megújuló energiaforrások aránya (%) Lettország 40,03 Svédország 29,63 Finnország 22,94 Ausztria 21,22 Dánia 13,86 Portugália 12,82 Szlovénia 11,07 Észtország 10,82 Litvánia 8,85 Spanyolország 6,03 Franciaország 6,03 Olaszország 5,80 Görögország 5,66 Lengyelország 5,42 Szlovákia 5,40 Magyarország 5,49 Németország 4,83 Csehország 4,38 Írország 2,74 Hollandia 2,64 Luxemburg 2,42 Egyesült Királyság 1,61 Belgium 1,46 Ciprus 1,06 Málta 0,31 EU-25 6,38 34

A közösség egészét tekintve a megújulók aránya az említett évben, 2005-ben csupán 6,38% volt. Az Európai Unió vezetői országai a mutatót figyelembe véve: Lettország (40,03%), Svédország (29,63%), Finnország (22,94%), míg sereghajtói Belgium (1,46%), Ciprus (1,06%), Málta (0,31%). A 2007-ben csatlakozott országok közül Bulgária 9,4%-os, míg Románia 17,8%-os arányt ért el a 2005. esztendőben. Következő fontos lépésként a Fehér Könyvben szereplő célérték megvalósítása érdekében 2001. szeptember 27-re elkészült az Európa Parlament és az Európai Tanács 2001/77/EK irányelve 8 a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon. Az irányelv szerint közösségi szinten 2010-re 21%-ot kell elérnie a megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia részarányának. A nemzeti potenciált és lehetőségeket figyelembe véve minden tagállam egyedi célirányzatokat fogadott el. Az irányelv ösztönzi a nemzeti támogatási programok alkalmazását, az adminisztratív korlátok megszüntetését és a távvezeték-hálózat integrációját, továbbá kötelezettséget ír elő, mely szerint a tagállamoknak kérésre származási igazolást kell biztosítaniuk a megújuló energiaforrások termelői részére 9. Az 1.2. táblázat mutatja az Európai Unió 25 tagországában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát, a 2005. évre vonatkozóan. 8 Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market. (Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve 2001. szeptember 27. a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról.) 9 A származási igazolás célja, hogy lehetővé tegye a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők számára, hogy megmutassák, az általuk értékesített villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. 35

1.2. táblázat A megújuló villamos energia aránya az Európai Unió tagországaiban, 2005-ben. Forrás: Európai Bizottság Ország 2005. év (%) 2010. évi célkitűzés (%) Dánia 27,3 29,0 Németország 10,8 12,5 Magyarország 4,0 3,6 Finnország 25,4 31,5 Írország 8,0 13,2 Luxemburg 4,0 5,7 Spanyolország 21,6 29,4 Svédország 52,0 55,2 Hollandia 6,5 9,0 Csehország 4,0 8,0 Litvánia* 3,3 7,0 Lengyelország 3,2 7,5 Szlovénia* 29,4 33,6 Egyesült Királyság 4,2 10,0 Belgium 1,9 6,0 Görögország 7,7 20,1 Portugália 28,8 39,0 Ausztria 57,5 78,1 Ciprus* 0,0 6,0 Észtország* 0,7 5,1 Franciaország 14,2 21,0 Olaszország 16,0 25,0 Lettország* 43,9 49,3 Málta* 0,0 5,0 Szlovákia 14,9 31,0 EU-25* 14,5 21,0 * 2004. évi adatok 36