Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok 1
2014-2020-as EU támogatások a szeptember 11-én jóváhagyott partnerségi megállapodás alapján Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 373 milliárd Ft Európai Területi Együttműkö dés (ETE) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1177 milliárd Ft Vidékfejlesztési Program (VP) 1200milliárd Ft Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 1157 milliárd Ft Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Prog. (VEKOP) 161 milliárd Ft *Magyar Halászati operatív Program (MAHOP) 14 mrd Ft *Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) MAHOP* RSZTOP* Közigazgatásés Közszolgáltatásfejlesztés OP (KÖFOP) 276 mrd Ft Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 907 milliárd Ft Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1117 milliárd Ft Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2685 milliárd Ft
Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 1. Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiára épül. 2. 2014-2020 EU közlekedésfejlesztési támogatások: IKOP (2014-2020): 1157 milliárd Ft CEF (2014-2016): 373 milliárd Ft TOP és GINOP (2014-2020): 249 milliárd Ft Támogatások számítása: a minimális 15%-os magyar társfinanszírozással, 295,1 Ft/ árfolyamon, a 6%-os teljesítménytartalék figyelembevételével. 3. Az Európai Bizottság előírásai, elvárásai: Transzeurópai közlekedési hálózati, vasúti és városi-elővárosi beavatkozások a meghatározóak, a közútfejlesztések minimalizálása Költséghatékony beavatkozások (pl. vasúti szűk keresztmetszetek), a működtetés finanszírozhatóságának biztosítása 3
Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közút Az Európai Bizottság az IKOP-ban a közútfejlesztések közül elsősorban a TEN-T hálózatba tartozó szakaszokat támogatja. A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésének IKOP támogatása csak nagyon szigorú feltételekkel lesz lehetséges. A 1315/2013/EU rendelet alapján a TEN-T hálózat legközelebbi felülvizsgálata 2023-ban lesz Egyes esetekben a meglévő utakkal jelölték ki a TEN-T-t, amit a fejlesztések módosíthatnak. 4
TEN-T vasúthálózat A TEN-T törzshálózaton 2030-ra biztosítani kell a(z): 1. ERTMS-t (GSM-R kommunikációs és ETCS vonatbefolyásoló rendszert) 2. 22,5 tonnás tengelyterhelést 3. Legalább 100 km/h vonali sebességet 4. 740 méter hosszú vonatok közlekedését Forrás: 1315/2013/EU rendelet, I. melléklet 6.3 5
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Keret összege (alap): 373 milliárd Ft nemzeti boríték (CEF) I. Csak az 1316/2013/EU rendeletben felsorolt TEN-T törzshálózati folyosó egyes szakaszai és egyes horizontális beavatkozások támogathatók belőle II. A Kohéziós Alaphoz hasonló szabályok, de az operatív programmal ellentétben: 1. A Közlekedési (DG MOVE), és nem a Regionális Főigazgatósághoz (DG REGIO) tartozik 2. Időkényszer: a. a nemzeti borítékot csak 2016 végéig tartják fenn, majd a le nem kötött forrásokra valamennyi kohéziós ország (pl. Csehország, Lengyelország) pályázhat b. A végrehajtás ideje is korlátozott, egyébként a forrásokat megvonják 3. Brüsszelbe kell pályázni, évente csak 1 alkalommal lesz rá lehetőség, azaz nem folyamatos, mint az operatív program esetében. A pályázaton hiánypótlás és visszakérdezés nincs. 3 szakértői csoport pontoz, ami alapján a DG MOVE dönt. III. Legfeljebb a keret 10%-át lehet közútfejlesztésre fordítani 6
TEN-T közúthálózat fejlesztése (IKOP 1. prioritás) Keret összege (alap): 299 milliárd Ft (Kohéziós Alap) Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton: a) KözOP TEN-T közúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek (pl. M86 Csorna-Hegyfalu) ~ az IKOP 1. keret 50%-a b) Országhatárokig, megyeszékhelyekig hiányzó útszakaszok kiépítése, határakadályok elbontása c) Műszaki fenntarthatóságot, közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások (pl. tengelysúly-mérő állomások, szalagkorlát csere, zajvédelem, csapadékelvezető rendszerek) d) Projektek előkészítése (pl. engedélyezési, kiviteli terv, területszerzés) e) Egyéb (pl. közlekedési információs rendszer és adatbázis, forgalmi modell frissítése) 7
TEN-T vasút és vízi út hálózat korszerűsítése (IKOP 2. prioritás) Keret összege (alap): 437 milliárd Ft (Kohéziós Alap) Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton: a) KözOP TEN-T vasúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek (pl. Székesfehérvár állomás) ~ IKOP 2. keret 17%-a b) Szűk keresztmetszetek (pl. sebességkorlátozások, elavult hidak, vontatási alállomások) felszámolása c) GSM-R, ETCS pályán és járműveken d) Motorvonatok beszerzése a korszerűsített vonalakra e) Vasútállomások, megállóhelyek korszerűsítése f) Duna hajóút kijelölés, hajózási térképek korszerűsítése g) Projektek előkészítése h) Egyéb (pl. a közlekedési stratégia félidei, vasúti szabályozási, közlekedési szakképzés felülvizsgálata) 8
Városi-elővárosi közlekedés fejlesztése (IKOP 3. prioritás) Keret összege (alap): 201 milliárd Ft (Kohéziós Alap) és 114 milliárd Ft Európai Regionális Fejlesztési Alap Városi közlekedésfejlesztéshez EU elvárás a fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) megléte Tervezett beavatkozások: a) KözOP városi-elővárosi szakaszolt és feszített ütemtervű projektek (pl. Budapest villamos és trolibuszbeszerzés I. ütem) ~ IKOP 3. keret 11%-a b) Nem TEN-T elővárosi vasutak szűk keresztmetszeteinek felszámolása, állomás-korszerűsítései, villamosítása, IT fejlesztései c) Intermodális fejlesztések (pl. tram-train, intermodális személyszállítási csomópontok) d) Városi kötöttpályás korszerűsítések és járműbeszerzések e) Projektek előkészítése 9
TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása (IKOP 4. prioritás) Keret összege (alap): 105 milliárd Ft (Európai Regionális Fejlesztési Alap) Tervezett beavatkozások: nem TEN-T úti fejlesztések és KözOP nem TEN-T szakaszolt projektek (keret 67%-a). A projektektől az Európai Bizottság az alábbi feltételeket várná el: 1. Közvetlenül kötik össze a TEN-T hálózatot és az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottsági rátájú megyében lévő megyei jogú várost. 2. Legfeljebb 15 km lehet az adott útszakasz, igazolható esetekben 20 km. 3. Fenntartási tervvel rendelkeznek, amely tartalmazza a jó állapotban tartás költségeit, annak forrását és a kedvezményezett vállalását annak végrehajtásáról. 4. Az útszakasz buszforgalmának adott szint felett kell lennie, vagy új szakasz esetén ezt el kell érnie. 10
Köszönöm a figyelmet! 11