SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK

UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2015. március 18. SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2014/2015. TANÉV 2. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Európa népei és kulturális kisebbségei Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK21 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy bemutassa Európa etnikai sokszínűségét, földrészünk népeinek nyelvi kulturális sajátosságait, jellemzőit. Különösen hangsúlyos az államalkotó és kisebbségi népek bonyolult viszonyrendszerének vizsgálata, történeti, kulturális stb. szempontból. A modern nemzeti fejlődés, ill. az abból való kimaradás okai, következményei, az asszimiláció, migráció jelensége és következményei mind fontos, elemei a kurzusnak. A félév során elemezzük a multikulturalitás fogalmát, jelenét és jövőbeli kilátásait Európában. A kurzus során az európai nagyhatalmi törekvések tér- és identitásszervező hatását éppúgy érintjük, mint az európai egységgondolat fejlődéstörténetét és az integráció 20. századi történetét. 1. Bevezetés. Európa kulturális és politikai nagyrégiói. 2. Angolok. 3. Skótok, walesiek, cornwalliak, írek. 4. A Benelux államok népei. 5. Franciák (Franciaország regionális tagoltsága, nyelvi sokszínűsége és kulturális-nyelvinemzeti egységesülésének története. A francia régiók kulturális, nyelvi jellegzetességei). 6. Spanyolok, portugálok. 7. Olaszok, máltaiak. 8. Szerbek, bosnyákok, albánok. 9. Makedónok, bolgárok, pomákok. 10. Görögök, törökök, karakacsánok, gagauzok, tatárok. 11. Románok, aromunok, moldovánok. 12. Ukránok, beloruszok, oroszok. 13. Észak-Európa népei. 14. A Kaukázus népei Prezentáció: A félév során egy prezentáció bemutatása. Zárhelyi dolgozat: A félév során egy zárthelyi sikeres megírása, előreláthatólag 2015. 04. 24-én. A zárthelyi dolgozat 50%-os teljesítmény esetén megfelelt, és az aláírás megszerzését eredményezi. A prezentáció értékelése beleszámít a vizsgajegybe 25%-os mértékben. Boden, Martina 2001: Krónika kézikönyv. Európa. Budapest: Magyar Könyvklub.

Davies, Norman 2001: Európa története. Budapest: Osiris Kiadó-2000. Fernández-Armesto, Felipe 1995: Európa népei. Budapest: Corvina. Jelavich, Barbara 1996: A Balkán története. I-II. Budapest: Osiris Kiadó-2000. Mintzel, Alf 1999: Multikulturelle Gesellschaften in Europa und Nordamerika: Konzepte, Streitfragen, Analysen, Befunde. Passau: Wiss.-Verl. Rothe Niederhauser Emil 2001: Kelet-Európa története. Budapest: História-MTA -

Európa népei és kulturális kisebbségei Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK21 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy bemutassa Európa etnikai sokszínűségét, földrészünk népeinek nyelvi kulturális sajátosságait, jellemzőit. Különösen hangsúlyos az államalkotó és kisebbségi népek bonyolult viszonyrendszerének vizsgálata, történeti, kulturális stb. szempontból. A modern nemzeti fejlődés, ill. az abból való kimaradás okai, következményei, az asszimiláció, migráció jelensége és következményei mind fontos, elemei a kurzusnak. A félév során elemezzük a multikulturalitás fogalmát, jelenét és jövőbeli kilátásait Európában. A kurzus során az európai nagyhatalmi törekvések tér- és identitásszervező hatását éppúgy érintjük, mint az európai egységgondolat fejlődéstörténetét és az integráció 20. századi történetét. 1. Bevezetés. Európa kulturális és politikai nagyrégiói. 2. Angolok. 3. Skótok, walesiek, cornwalliak, írek. 4. A Benelux államok népei. 5. Franciák (Franciaország regionális tagoltsága, nyelvi sokszínűsége és kulturális-nyelvinemzeti egységesülésének története. A francia régiók kulturális, nyelvi jellegzetességei). 6. Spanyolok, portugálok. 7. Olaszok, máltaiak. 8. Szerbek, bosnyákok, albánok. 9. Makedónok, bolgárok, pomákok. 10. Görögök, törökök, karakacsánok, gagauzok, tatárok. 11. Románok, aromunok, moldovánok. 12. Ukránok, beloruszok, oroszok. 13. Észak-Európa népei. 14. A Kaukázus népei Beadandó dolgozat. 5-6 oldal. A kurzus témájához kapcsolódó elemzés. Határidő: 2015. 05. 10. kollokvium Boden, Martina 2001: Krónika kézikönyv. Európa. Budapest: Magyar Könyvklub. Davies, Norman 2001: Európa története. Budapest: Osiris Kiadó-2000. Fernández-Armesto, Felipe 1995: Európa népei. Budapest: Corvina. Jelavich, Barbara 1996: A Balkán története. I-II. Budapest: Osiris Kiadó-2000. Mintzel, Alf 1999: Multikulturelle Gesellschaften in Europa und Nordamerika: Konzepte, Streitfragen, Analysen, Befunde. Passau: Wiss.-Verl. Rothe Niederhauser Emil 2001: Kelet-Európa története. Budapest: História-MTA -

A dokumentumfilm története Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM21 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a dokumentumfilm különböző irányzataival, a több mint száz évvel ezelőtti kezdetektől napjainkig. Az irányzatok számossága az útifilmektől a történelmi események feldolgozásán, és a szociális jelenségek vizsgálatán át egészen az áldokumentum filmekig tart. A félév során próbáljuk mindegyik stílust megismerni. Minden témát kiegészít egy óra, melynek során filmet nézünk és elemzünk. 1. Film, dokumentumfilm eredete, kialakulása. 2. A dokumentumfilm története a második világháború végéig. 3. A propagandafilm. 4. Híradás, tájékoztatás, avagy tényfeltárás, elemzés. A dokumentumfilm feladata. 5. A dokumentumfilm szerepe Magyarországon és a nagyvilágban a második világháború után. (természetfilm, ismeretterjesztés, társadalmi tényfeltárás, áldokumentumfilm, stb.) 6. A dokumentumfilm szerepe a rendszerváltásban. Prezentáció: Minden hallgató egy témából felkészül (filmet választ elemzést, vitaanyagot készít) és azt az órát levezeti moderátorként. A prezentáció és a többi órán való aktív részvétel az értékelés alapja. Nemes Károly: A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Budapest, 2001. A formanyelv A keletkezés. 5-22. l.

A dokumentumfilm története Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM21 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a dokumentumfilm különböző irányzataival, a több mint száz évvel ezelőtti kezdetektől napjainkig. Az irányzatok számossága az útifilmektől a történelmi események feldolgozásán, és a szociális jelenségek vizsgálatán át egészen az áldokumentum filmekig tart. A félév során próbáljuk mindegyik stílust megismerni. Minden témát kiegészít egy óra, melynek során filmet nézünk és elemzünk. 1. Film, dokumentumfilm eredete, kialakulása. 2. A dokumentumfilm története a második világháború végéig. 3. A propagandafilm. 4. Híradás, tájékoztatás, avagy tényfeltárás, elemzés. A dokumentumfilm feladata. 5. A dokumentumfilm szerepe Magyarországon és a nagyvilágban a második világháború után. (természetfilm, ismeretterjesztés, társadalmi tényfeltárás, áldokumentumfilm, stb.) 6. A dokumentumfilm szerepe a rendszerváltásban. Prezentáció: Minden hallgató egy témából felkészül (filmet választ elemzést, vitaanyagot készít) és azt az órát levezeti moderátorként. A prezentáció és a többi órán való aktív részvétel az értékelés alapja. Nemes Károly: A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Budapest, 2001. A formanyelv A keletkezés. 5-22. l.

A kommunikáció elméletei Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM22 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Zárthelyi dolgozat megírása (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 2 ZH megírása (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi zh. eredmény 50%-os beszámítása GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Budapest, 2002

Journal of Social and Personal relationships HELLER Mária RÉNYI Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről. In.HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II. A kommunikáció világa. General Press,Budapest,2003 PLÉH, Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 1998 SENNETT, Richard: A közéleti ember bukása. Helikon, Budapest, 1998. A Médiakutató és a Jel-Kép c. szakfolyóiratok órákon kijelölt számai.

A kommunikáció elméletei Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM22 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Zárthelyi dolgozat megírása (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 2 ZH megírása (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi zh. eredmény 50%-os beszámítása GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából.

Századvég, Budapest, 2002 Journal of Social and Personal relationships HELLER Mária RÉNYI Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről. In.HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II. A kommunikáció világa. General Press,Budapest,2003 PLÉH, Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 1998 SENNETT, Richard: A közéleti ember bukása. Helikon, Budapest, 1998. A Médiakutató és a Jel-Kép c. szakfolyóiratok órákon kijelölt számai.

Nem magyar népek és jogi kiváltságaik a középkori Magyarországon Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Tóth Péter, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK23 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az óra áttekintést kíván adni azokról a kisebb-nagyobb népcsoportokról, amelyek a honfoglalás és az államalapítás után telepedtek le a Kárpát-medencében és lettek a középkori magyar királyság alattvalói. E csoportok sőt, olykor ezek részei is különböző jogi helyzetbe kerültek a betelepedés után, s ez a helyzet ugyancsak tárgya a vizsgálatnak. A népek, amelyek történetét a tárgy áttekinti, a következőek: besenyők, kunok, jászok, székelyek, szlávok, németek (szászok), vallonok és más neolatin nyelvű csoportok, zsidók, cigányok. A történeti áttekintés vonatkozik e népcsoportok nem magyarországi (elő)történetére is, bizonyos esetekben a Kárpát-medence honfoglalás előtti történetét is érintve. A hangsúly azonban a betelepedés és a korabeli társadalomba való beilleszkedés folyamatának a vizsgálatán van. A vizsgálat kitér az etnikai jellegű, vagy inkább ilyennek tartott jogok és kiváltságok, illetve a magyarországi társadalomfejlődés közötti viszonyra is, azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a kiváltságok nem feltétlenül etnikai gyökerűek, hanem gyakran az illető etnikai csoportoknak a korabeli magyar társadalomba való beépülését segítik. Végül vizsgálja a kiváltságos jogállás (vagy ennek hiánya) és az etnikai tudat megmaradása közötti összefüggést is. Hangsúlyt kap bizonyos kiváltságtípusok népcsoportokhoz való kapcsolhatósága, illetve ezeknek a kiváltságoknak a hatása a magyar viszonyokra (például a városfejlődésre). Ugyancsak fontos szerepe van annak, hogy a hallgatók megismerkedjenek a konkrét forrásokkal (jelen esetben kiváltságlevelekkel) és azok elemzésével, a forráskritika módszertanával. A félév során a besztercei németek és az árpási besenyők kiváltságának, illetve az 1323. évi jász kiváltságlevélnek az elemzésére kerül sor. (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Az alább felsorolandó kötelező és szakirodalom megismerése, a megszerzett ismeretanyag szóban történő bemutatása. Az órák előadás-szerűek lesznek, az azokon való megjelenés fontos, mert sem a kötelező, sem az ajánlott szakirodalom nem ad könnyen érthető áttekintést a tárgyról. A részvétel tehát a hallgatói munkát segíti. (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) -- Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.

Kulcsár Péter: A németség a középkori Magyarországon. Publicationes universitatis Miskolcinensis. Sect. Phil. tom. XI. fasc. I. Miskolc, 2006 2007. 76 111. p. *Tóth Péter: A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. A Bölcsész Konzorcium kiadása. Pécs, 2006. [Új kiadása: Miskolc, 2008. 1 152. p.] *Tóth Péter: Vallon főpapok a magyar egyház újjászervezésében a pogánylázadás után. In: Tanulmányok a 950 éves tihanyi alapítólevél tiszteletére. Tihany, 2007. 31 36. p. *Tóth Péter: Civitas Jasonica. A középkori jászsági városfejlődés némely sajátossága. In: URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv III. Budapest, 2008. 449 455. p. Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok. Budapest, 1942. Reprint: Budapest, 2000.) (A *-gal megjelölt ajánlott irodalom közvetlenül elérhető az alábbi kapcsolat segítségével: http://tortenelemszak.uni-miskolc.hu/mkkutt/tp/tppublik.html)

Nem magyar népek és jogi kiváltságaik a középkori Magyarországon Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Tóth Péter, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK23 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az óra áttekintést kíván adni azokról a kisebb-nagyobb népcsoportokról, amelyek a honfoglalás és az államalapítás után telepedtek le a Kárpát-medencében és lettek a középkori magyar királyság alattvalói. E csoportok sőt, olykor ezek részei is különböző jogi helyzetbe kerültek a betelepedés után, s ez a helyzet ugyancsak tárgya a vizsgálatnak. A népek, amelyek történetét a tárgy áttekinti, a következőek: besenyők, kunok, jászok, székelyek, szlávok, németek (szászok), vallonok és más neolatin nyelvű csoportok, zsidók, cigányok. A történeti áttekintés vonatkozik e népcsoportok nem magyarországi (elő)történetére is, bizonyos esetekben a Kárpát-medence honfoglalás előtti történetét is érintve. A hangsúly azonban a betelepedés és a korabeli társadalomba való beilleszkedés folyamatának a vizsgálatán van. A vizsgálat kitér az etnikai jellegű, vagy inkább ilyennek tartott jogok és kiváltságok, illetve a magyarországi társadalomfejlődés közötti viszonyra is, azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a kiváltságok nem feltétlenül etnikai gyökerűek, hanem gyakran az illető etnikai csoportoknak a korabeli magyar társadalomba való beépülését segítik. Végül vizsgálja a kiváltságos jogállás (vagy ennek hiánya) és az etnikai tudat megmaradása közötti összefüggést is. Hangsúlyt kap bizonyos kiváltságtípusok népcsoportokhoz való kapcsolhatósága, illetve ezeknek a kiváltságoknak a hatása a magyar viszonyokra (például a városfejlődésre). Ugyancsak fontos szerepe van annak, hogy a hallgatók megismerkedjenek a konkrét forrásokkal (jelen esetben kiváltságlevelekkel) és azok elemzésével, a forráskritika módszertanával. A félév során a besztercei németek és az árpási besenyők kiváltságának, illetve az 1323. évi jász kiváltságlevélnek az elemzésére kerül sor. (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Az alább felsorolandó kötelező és szakirodalom megismerése, a megszerzett ismeretanyag szóban történő bemutatása. Az órák előadás-szerűek lesznek, az azokon való megjelenés fontos, mert sem a kötelező, sem az ajánlott szakirodalom nem ad könnyen érthető áttekintést a tárgyról. A részvétel tehát a hallgatói munkát segíti. (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) - Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.

Kulcsár Péter: A németség a középkori Magyarországon. Publicationes universitatis Miskolcinensis. Sect. Phil. tom. XI. fasc. I. Miskolc, 2006 2007. 76 111. p. *Tóth Péter: A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. A Bölcsész Konzorcium kiadása. Pécs, 2006. [Új kiadása: Miskolc, 2008. 1 152. p.] *Tóth Péter: Vallon főpapok a magyar egyház újjászervezésében a pogánylázadás után. In: Tanulmányok a 950 éves tihanyi alapítólevél tiszteletére. Tihany, 2007. 31 36. p. *Tóth Péter: Civitas Jasonica. A középkori jászsági városfejlődés némely sajátossága. In: URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv III. Budapest, 2008. 449 455. p. Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok. Budapest, 1942. Reprint: Budapest, 2000.) (A *-gal megjelölt ajánlott irodalom közvetlenül elérhető az alábbi kapcsolat segítségével: http://tortenelemszak.uni-miskolc.hu/mkkutt/tp/tppublik.html )

Média és társadalom Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM23 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókat média és társadalom viszonyával, egymásra hatásával. Foglalkozunk a nyomtatott média fejlődéstörténetével, illetve a sajtó születésével. Tárgyaljuk a nyilvánosság szintjeit, jellemzőit, történetét, szereplőit, a közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény fogalmait, illetve kitérünk a modern tömegkommunikáció pilléreinek bemutatására és elemzésére. Bemutatjuk a közszolgálati modell kialakulását és gyakorlatát, a hálózatok kialakulását, a BBC, és az amerikai rádiózás kezdeteit, továbbá kitérünk a Magyar Rádió társadalmi vonatkozásaira is. 1. A média társadalomtörténete; 2. A fórum 3. Nyilvánosság 4. Közvélemény 5. A morál kulturális szociológiája 6. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása 7. A tömegmédia 8. Érték és társadalom 9. Médiatörvény 10. A brit, az amerikai és a magyar média (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Részvétel az órákon ( minimum 60 %); vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zh (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Sikeres zh : (maximális pontszám: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt ANGELUSZ R. TARDOS R. TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BRIGGS, A. BURKE, P: A média társadalomtörténete Gutembergtől az internetig. Napvilág, Budapest, 2008 CSÁSZI Lajos: A morál kulturális szociológiája és a média. In. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002, 20-60. o

GERBNER, Georg: A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest, 2002 HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest, 1999 LIPPMANN, Walter: A közvélemény. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1971 LUHMANN, Niklas: A tömegmédia valósága. Gondolat, Budapest, 2008 MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor, Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Érték és társadalom. Budapest, Magvető, 1977 ZSOLT Péter: A 2010-es médiatörvény társadalmi visszhangjai. Szellem és Tudomány. 2011/2-3. 51-76 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, 2012. ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983 MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003 MORLEY, David: Broadcasting and the Construction of the National Family on the Home Territories. In: Media, Mobility and Identity. Routledge, London, 2000

Média és társadalom Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM23 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókat média és társadalom viszonyával, egymásra hatásával. Foglalkozunk a nyomtatott média fejlődéstörténetével, illetve a sajtó születésével. Tárgyaljuk a nyilvánosság szintjeit, jellemzőit, történetét, szereplőit, a közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény fogalmait, illetve kitérünk a modern tömegkommunikáció pilléreinek bemutatására és elemzésére. Bemutatjuk a közszolgálati modell kialakulását és gyakorlatát, a hálózatok kialakulását, a BBC, és az amerikai rádiózás kezdeteit, továbbá kitérünk a Magyar Rádió társadalmi vonatkozásaira is. A félév során, központi helyen tárgyaljuk az utóbbi évtizedekben heves vitákat kiváltó kérdés ábrázolás és befolyásolás viszonya különféle aspektusait: vajon a média egyszerűen közvetíti, filmre viszi a társadalmi megfigyeléseket, vagy valamiképpen meg is változtatja azt, s miként kapcsolódik össze ez a két folyamat, valamint a médiatörvényt is megtárgyaljuk. 1. A média társadalomtörténete; 2. A fórum 3. Nyilvánosság 4. Közvélemény 5. A morál kulturális szociológiája 6. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása 7. A tömegmédia 8. Érték és társadalom 9. Médiatörvény 10. A brit, az amerikai és a magyar média (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Részvétel az órákon ( minimum 60 %); vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zh (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Sikeres zh : (maximális pontszám: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt ANGELUSZ R. TARDOS R. TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BRIGGS, A. BURKE, P: A média társadalomtörténete Gutembergtől az internetig.

Napvilág, Budapest, 2008 CSÁSZI Lajos: A morál kulturális szociológiája és a média. In. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002, 20-60. o GERBNER, Georg: A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest, 2002 HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest, 1999 LIPPMANN, Walter: A közvélemény. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1971 LUHMANN, Niklas: A tömegmédia valósága. Gondolat, Budapest, 2008 MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor, Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Érték és társadalom. Budapest, Magvető, 1977 ZSOLT Péter: A 2010-es médiatörvény társadalmi visszhangjai. Szellem és Tudomány. 2011/2-3. 51-76 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, 2012. ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983 MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003 MORLEY, David: Broadcasting and the Construction of the National Family on the Home Territories. In: Media, Mobility and Identity. Routledge, London, 2000

Médiaszabályozás, médiaetika Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM24 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során foglalkozunk az újságírói etikai döntések kérdésével, ill. az egész médiakörnyezettel: filmek, reklámok, szórakoztatóműsorok, bulvárlapok stb. etikájával, megismerjük a médiatörvény szabályozásait. A kívánatos etikai ajánlások valamilyen kulturális közegben jelennek meg, de minden esetben jogi szabályozások hátráltatják ill. segítik őket. Épp ezért a kurzus során nemcsak médiaetikai kérdéseket, hanem néhány jogi környezetet, kérdéskört is vizsgálunk. 1. A médiaetika fogalma, jogi vetületei 2. Médiaszabályozás Magyarországon 3. A vizualitás médiaetikai problémái: szabályozás és gyakorlat 4. A- médiatörvény 5. Az uszítás, a rágalmazás, sajtórendészeti vétség 6. Média és politika 1. 7. Média és politika 2. 8. A személyiség védelme, kiskorúak védelme, a reklám 9. Viszony a riportalanyhoz, a közönséghez és a forráshoz 10. Újságíró etikett 11. Példák és elemzésük 12. Példák és elemzésük 13. Példák és elemzésük 14. ZH Félév végi értékelés (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció saját kutatás alapján és ZH: megírása (51% feletti) (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Ötfokozatú értékelés,, sikeres ZH (legalább 51%-os) és évközi prezentáció ZSOLT P.: Médiaetika. Budapest, EU-SYNERGON, 2000. SZÉKELY László: Magyar sajtó- és médiajog, Dialog Campus kiadó, Bp.-Pécs, 2007. SILVERSTONE, R.: Médiaerkölcs. Napvilág, Bp., 2010. MACDONALD, B.-PETHERAM, M.: Key Guide to Information Sources in Media Ethics. London: Cassell Publishing, 1998.

BAYER, J.: Internet korlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok. A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései. In: Médiakutató 2005/2. sz., 31-45. o. BAJOMI LÁZÁR P.:MÉDIA ÉS TÁRSADALOM.. JAFFA, BP. 2008. GÁLIK M. POLYÁK G.: Médiaszabályozás. COMPLEX, Budapest, 2005. HALMAI G.: Kommunikációs jogok. ÚJ MANDÁTUM KIADÓ, Budapest, 2002.

Médiaszabályozás, médiaetika Tantárgy Neptun kódja: BTMNLSOCM24 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során foglalkozunk az újságírói etikai döntések kérdésével, ill. az egész médiakörnyezettel: filmek, reklámok, szórakoztatóműsorok, bulvárlapok stb. etikájával, megismerjük a médiatörvény szabályozásait. A kívánatos etikai ajánlások valamilyen kulturális közegben jelennek meg, de minden esetben jogi szabályozások hátráltatják ill. segítik őket. Épp ezért a kurzus során nemcsak médiaetikai kérdéseket, hanem néhány jogi környezetet, kérdéskört is vizsgálunk. 1. A médiaetika fogalma, jogi vetületei 2. Médiaszabályozás Magyarországon 3. A vizualitás médiaetikai problémái: szabályozás és gyakorlat 4. A- médiatörvény 5. Az uszítás, a rágalmazás, sajtórendészeti vétség 6. Média és politika 1. 7. Rémhírterjesztés, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek megsértése 8. Közszemérem megsértése, visszaélés személyes adattal, magán- és levéltitok 9. A személyiség védelme, kiskorúak védelme, a reklám 10. Viszony a riportalanyhoz, a közönséghez és a forráshoz 11. Újságíró etikett 12. Példák és elemzésük 13. Példák és elemzésük 14. ZH Félév végi értékelés (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció saját kutatás alapján és ZH: megírása (51% feletti) (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Ötfokozatú értékelés, sikeres ZH (legalább 51%-os) és évközi prezentáció ZSOLT P.: Médiaetika. Budapest, EU-SYNERGON, 2000. SZÉKELY László: Magyar sajtó- és médiajog, Dialog Campus kiadó, Bp.-Pécs, 2007. SILVERSTONE, R.: Médiaerkölcs. Napvilág, Bp., 2010. MACDONALD, B.-PETHERAM, M.: Key Guide to Information Sources in Media Ethics. London: Cassell Publishing, 1998.

BAYER, J.: Internet korlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok. A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései. In: Médiakutató 2005/2. sz., 31-45. o. BAJOMI LÁZÁR P.:MÉDIA ÉS TÁRSADALOM.. JAFFA, BP. 2008. GÁLIK M. POLYÁK G.: Médiaszabályozás. COMPLEX, Budapest, 2005. HALMAI G.: Kommunikációs jogok. ÚJ MANDÁTUM KIADÓ, Budapest, 2002.

Szociológiai módszerek alkalmazása a kisebbségkutatásban Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK25 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMNSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Aktív részvétel az órákon. A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006

Szociológiai módszerek alkalmazása a kisebbségkutatásban Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK25 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Aktív részvétel az órákon. A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006

Szociológiai módszerek alkalmazása a médiakutatásban Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM25 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMNSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során a fontosabb szociológiai kutatásmódszertani ismeretek áttekintésén, illetve kifejezetten a médiakutatásban alkalmazott kvantitatív és kvalitatív módszerek átgondolásán túl megismerünk és elemzünk néhány olyan szociológiai kutatást, mely médiafogyasztási szokásokkal, adott csoportok médiával kapcsolatos magatartásával foglalkozik. Áttekintünk olyan médiakutatásokat, melyek a néző, hallgató, olvasó főbb szociológiai jellemzőinek feltárására irányulnak, illetve amelyek célja a nyomtatott és elektronikus sajtó közönségének megismerése. Megismerkedünk olyan kutatásokkal, melyek a médiumok vizsgálatára (azok tartalmi és formai elemeire) vonatkoznak. Foglalkozunk továbbá az internetre, mint médiumra, illetve az internetezőkre vonatkozó kutatásokkal és elemzési módszerekkel is. 1./ Média-, közvélemény-kutatás céljai, összevetése, iskolák, modellek 2./ A médiakutatás típusai, a közszolgálatiság 3./ Médiapiaci körkép, médiakutatás tervezése, 4/ Lehetséges adatgyűjtési módszerek, a módszerek előnyei, hátrányai 5./ Mintavételezés (típusok, különbségek, hibák, reprezentativitás, súlyozás) 6./ Új online - adatfelvételi technikák 7./ Társadalmi dinamika időbeli reprezentatív megfigyelések tervezése, elemzése 8./ Statisztikai vizsgálatok tervezésének sajátos problémái 9./ Médiakutatások elemzése SPSS-sel, többdimenziós elemzési lehetőségek 10./Tartalomelemzés módszertana 11./Diskurzuselemzés alapjai 12./Kvalitatív médiakutatás 13./Médiareprezentáció fogalma és kutatásának lehetőségei 14./ Konkrét médiaelemzések bemutatása, értékelése (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) a félév során a hallgatóknak saját, önálló médiakutatást kell megtervezniük és elvégezniük (interjú vagy fókuszcsoport készítés vagy adatbázis elemzés) egy prezentáció készítése egy szabadon választott, a MÉDIAKUTATÓ c. folyóiratban megjelent tanulmányról, amelyben külön hangsúlyt fektetnek a módszertani vonatkozásokra A saját kutatási beszámolót, illetve a MÉDIAKUTATÓ tanulmány ismertetését személyesen is prezentálni kell! (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) - saját kutatás 30 százalék - prezentáció 10 százalék

- félév végi vizsga 60 százalék A tárgy sikeres teljesítésének feltétele min. 50 százalék. Angelusz R. - Tardos R.: Média, nyilvánosság, közvélemény Gondolat 2007 Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, 2003. Denis McQuail: McQuail s Reader in Mass Communication Theory Sage Publication 2002. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest, Universitas- Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 SÍKLAKI István: Vélemények mélyen: A fókuszcsoport módszer: a kvalitatív közvéleménykutatás alapmódszere, Budapest, Kossuth, 2006 Shoemaker, P: Gatekeeping, Sage Publications, 1991. http://www.mediakutato.hu

Szociológiai módszerek alkalmazása a médiakutatásban Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM25 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A kurzus során a fontosabb szociológiai kutatásmódszertani ismeretek áttekintésén, illetve kifejezetten a médiakutatásban alkalmazott kvantitatív és kvalitatív módszerek átgondolásán túl megismerünk és elemzünk néhány olyan szociológiai kutatást, mely médiafogyasztási szokásokkal, adott csoportok médiával kapcsolatos magatartásával foglalkozik. Áttekintünk olyan médiakutatásokat, melyek a néző, hallgató, olvasó főbb szociológiai jellemzőinek feltárására irányulnak, illetve amelyek célja a nyomtatott és elektronikus sajtó közönségének megismerése. Megismerkedünk olyan kutatásokkal, melyek a médiumok vizsgálatára (azok tartalmi és formai elemeire) vonatkoznak. Foglalkozunk továbbá az internetre, mint médiumra, illetve az internetezőkre vonatkozó kutatásokkal és elemzési módszerekkel is. 1./ Média-, közvélemény-kutatás céljai, összevetése, iskolák, modellek 2./ A médiakutatás típusai, a közszolgálatiság 3./ Médiapiaci körkép, médiakutatás tervezése, 4/ Lehetséges adatgyűjtési módszerek, a módszerek előnyei, hátrányai 5./ Mintavételezés (típusok, különbségek, hibák, reprezentativitás, súlyozás) 6./ Új online - adatfelvételi technikák 7./ Társadalmi dinamika időbeli reprezentatív megfigyelések tervezése, elemzése 8./ Statisztikai vizsgálatok tervezésének sajátos problémái 9./ Médiakutatások elemzése SPSS-sel, többdimenziós elemzési lehetőségek 10./Tartalomelemzés módszertana 11./Diskurzuselemzés alapjai 12./Kvalitatív médiakutatás 13./Médiareprezentáció fogalma és kutatásának lehetőségei 14./ Konkrét médiaelemzések bemutatása, értékelése (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) a félév során a hallgatóknak saját médiakutatási tervet kell megtervezniük egy prezentáció készítése egy szabadon választott, a MÉDIAKUTATÓ c. folyóiratban megjelent tanulmányról, amelyben külön hangsúlyt fektetnek a módszertani vonatkozásokra (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) - saját kutatás terv 10 százalék - prezentáció 20 százalék - félév végi vizsga 70 százalék A tárgy sikeres teljesítésének feltétele min. 50 százalék. Angelusz R. - Tardos R.: Média, nyilvánosság, közvélemény Gondolat 2007

Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, 2003. Denis McQuail: McQuail s Reader in Mass Communication Theory Sage Publication 2002. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest, Universitas- Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 SÍKLAKI István: Vélemények mélyen: A fókuszcsoport módszer: a kvalitatív közvéleménykutatás alapmódszere, Budapest, Kossuth, 2006 Shoemaker, P: Gatekeeping, Sage Publications, 1991. http://www.mediakutato.hu

Szakmai gyakorlat II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK26 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Aktív részvétel az órákon. A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006

Szakmai gyakorlat II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK26 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Aktív részvétel az órákon. A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006

Szakmai gyakorlat II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM26 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A szakmai gyakorlatnak a célja, hogy a hallgatók állandóan lépést tartsanak a technológiai és szervezeti-kulturális, illetve piaci változásokkal a média területén; a gyakorlatban tesztelhessék tantermi tudásukat; érdeklődésüknek megfelelő, korszerű specifikus gyakorlati tudásra tegyenek szert; esetleg így munkaerő piaci kapcsolatokat alakítsanak ki. - (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A szakmai gyakorlatot kommunikáció- és médiatudománnyal kapcsolatos területen kell elvégezni. A konkrét követelményeket a gyakorlóhelyen kell megbeszélni. A gyakorlóhely igazolja a teljesítést. Egy-két oldalas beszámolót kell írni. A beszámolóban szerepeljen, hogy a hallgató miért az adott helyet választotta, mivel foglalkozott a gyakorlaton, mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, mennyiben felelt meg a szakmai gyakorlat a várakozásainak? 40 órás gyakorlat, a szakiránynak megfelelő kutatóintézetbe, állami, magán vagy civil szervezetekhez, ill. helyi- regionális televíziókhoz, rádiókhoz kell menni. A lista az Intézet honlapjáról elérhető. (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szakmai gyakorlatra a hallgatók nem kapnak osztályzatot, de munkájukat a gyakorlat vezetője igazolja/ röviden írásban értékeli. Fontos azonban, hogy a hallgatók is értékeljék a gyakorlat hasznosságát. Az így szerzett információk a tanszéknek segítenek dönteni abban, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést az adott gyakorlóhellyel. -- ANGELUSZ R. TARDOS R. TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, 2012.

Szakmai gyakorlat II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM26 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A szakmai gyakorlatnak a célja, hogy a hallgatók állandóan lépést tartsanak a technológiai és szervezeti-kulturális, illetve piaci változásokkal a média területén; a gyakorlatban tesztelhessék tantermi tudásukat; érdeklődésüknek megfelelő, korszerű specifikus gyakorlati tudásra tegyenek szert; esetleg így munkaerő piaci kapcsolatokat alakítsanak ki. (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A szakmai gyakorlatot kommunikáció- és médiatudománnyal kapcsolatos területen kell elvégezni. A konkrét követelményeket a gyakorlóhelyen kell megbeszélni. A gyakorlóhely igazolja a teljesítést. Egy-két oldalas beszámolót kell írni. A beszámolóban szerepeljen, hogy a hallgató miért az adott helyet választotta, mivel foglalkozott a gyakorlaton, mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, mennyiben felelt meg a szakmai gyakorlat a várakozásainak? 40 órás gyakorlat, a szakiránynak megfelelő kutatóintézetbe, állami, magán vagy civil szervezetekhez, ill. helyi- regionális televíziókhoz, rádiókhoz kell menni. A lista az Intézet honlapjáról elérhető. (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szakmai gyakorlatra a hallgatók nem kapnak osztályzatot, de munkájukat a gyakorlat vezetője igazolja/ röviden írásban értékeli. Fontos azonban, hogy a hallgatók is értékeljék a gyakorlat hasznosságát. Az így szerzett információk a tanszéknek segítenek dönteni abban, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést az adott gyakorlóhellyel. ANGELUSZ R. TARDOS R. TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, 2012.

Párválasztás, szerelem, család Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTBNSZM614 Tantárgyelem: szabadon választható Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 4 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A kurzus során szociológusok, mediátorok, pszichológusok segítségével keressük a boldog, harmonikus párkapcsolatok titkait. A hallgatóknak lehetőségük van a kurzus végén villámrandikon részt venni. 1. Február 12: Bevezetés. Miről szól a kurzus. Áttekintés a családról, párkapcsolatokról Magyarországon - Kinga Szabó-Tóth Kinga 2. Február 19: Nőiesség és férfiasság a történelmi időben I. - Virag Havasi és Szepessy Péter 3. Február 26. Nőiesség és férfiasság a történelmi időben II. - Virag Havasi Virág és Szepessy Péter 4. Március 5. A szerelem, mint az autentikus életre inspiráló erő - Márta Pankucsi 5. Március 12. A szeretet művészete - Márta Pankucsi 6. Március 19. Párkapcsolati forgatókökönyvek - György Csepeli 7. Március 26. Női és férfi kommunikáció. Kommunikációs játszmák és szerepek I. - Osváth Andrea 8. Április 2. Női és férfi kommunikáció. Kommunikációs játszmák és szerepek II. - Osváth Andrea 9. Április 9. Tolmácsolás, mediálás a párkapcsolatokban I. - Norbert Képes 10. Április 16.. Tolmácsolás, mediálás a párkapcsolatokban II. - Norbert Képes 11. Április 23. A jó párkapcsolatok pszichológiai alapjai - pszichodráma eszközökkel I. - Pócsi Orsolya 12. Április 30. A jó párkapcsolatok pszichológiai alapjai - pszichodráma eszközökkel II. - Pócsi Orsolya 13. Május 7. Itt a vége...? Kinga Szabó-Tóth - Írásbeli vizsga az előadások anyagaiból. - -

Amerikai szociológia I. Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC201 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturálisfunkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete I. A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. 2. Az amerikai szociológia tudománytörténete II. Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111. o Chicago : a pragmatizmus, és a Chicagói Iskola kutatásai. Irodalom: Park, Robert, E.: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend, in: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter: i. m., 239 247. p. és