Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék
Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az igényeket csökkenteni vagy a készletet növelni? Megvalósítható-e, illetve milyen a társadalmi támogatottság? Hogyan támogatja a célok elérését az intézményi rendszer? http://mta.hu/data/strategiai_konyvek/viz/viz_net.pdf
SWOT Erősségek: A felszín alatti víz az ország nagy részén hasznosítható Kevés szennyezett vízbázis (védettség, illetve védelem) Kedvező geotermikus adottságok termálvíz hasznosítás Nagyszámú ásványvíz és gyógyvíz előfordulás Felszín alatti vizek által táplált értékes élőhelyek A díjak miatt takarékos lakossági és ipari vízfogyasztás Gyengeségek: Természetes vízminőségi problémák (ivóvíz szempontból) A sekély felszín alatti vizek szennyezettsége, illetve sérülékenysége Helyenként tartós vízszintsüllyedés, sérült FAVÖKO-k Érzékenység az éghajlatváltozásra Pazarló öntözési módszerek, kis nyilvántartott öntözővíz használat Nem eléggé hatékony intézményi háttér
SWOT Lehetőségek : A víz stratégiai szerepének felértékelődése A többlet-vízkészlettel rendelkező területeken fejlesztési lehetőségek Az egészség és a rekreáció iránti fizetőképes kereslet növekedése Növekvő környezettudatosság, az adottságokhoz való alkalmazkodás Az EU vízpolitika érvényesítése (fenntartható vízhasználatok) Kockázatok: A felszín alatti vizek nagy aránya a vízhasználatokban (65%, közüzemi: 92%) A gazdasági válság miatt: a gazdasági érdekek dominálnak a fenntarthatósággal szemben illegális vízhasználatok növekedése a víztakarékos technológia bevezetése késlekedik Éghajlatváltozás: szárazodás
Vízhasználatok (2004 2009) millió m3/év 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Felszíni víz Partiszűrés Felszín alatti A vízkivételek 65 %-a, a közüzemi célúak 92%-a felszín alatti vizekből történik. Ha a partiszűrésnek csak kb. 10%-a FAV, akkor 47%, illetve 57%.
Hasznosítható készlet ΔV/Δt = B tv ET tv + Q be Q ki + Q felszíni Q alap(forrás) = 0 ( sokévi természetes átlag) B tv,k ET tv,k + Q be,k Q ki,k + Q felszíni,k Q alap(forrás), k Kfav= 0 ( nincs tartós süllyedés) A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják Utánpótlódás Vízforgalom szomszédos víztestekkel FAVÖKO vízigény Hasznosítható készlet B tv,h + Q felszíni,h + Q be,h Q ki,h - ET tv, FAVÖKO Q alap(forrás), FAVÖKO = HK Mennyire használhatjuk a szomszédos területek vízkészletét? Területhasználat, Természetvédelem Mederben hagyandó vízhozam HK: lényegében a természetes megcsapolási helyekről elvonható víz Regionális vízkészlet-gazdálkodás, érdekeltekkel való egyeztetés céljára
Vízkivételek (2004-2007) és hasznosítható felszín alatti készletek (1991-2000) A kihasználtság az Alföldön mindenütt > 75%.
2012. március 27-28., Siófok Kritikus területek vízhasználatok a megújuló készlet %-ában Régió Víztest-csoport FAVÖKO vízigény Vízigények, vízkivételek Közüzemi Egyéb vízkivételek Csatornák, bányatavak Dunántúli-khgs. karszt 62 34 22 0 Északi-khgs. peremvidék 36 35 103 20 Duna-Tisza köze 32 27 15 22 Nyírség (Lónyay és Rétköz) 39 21 9 35 Nyrség Dél, Hajdúság 68 53 27 15 Körös-Maros 32 44 21 2 Karszt (DKH és Bükk): források vízhozama közüzemi (egyéb) vízkivétel Egyedi döntések, egyeztetések az érdekeltek között!! Északi-khgs. peremv.: bányászati vízkivétel Egyedi döntés ( közüzemi vízellátás, vízpótlás) Dél-Nyírség, Hajdúság: FAVÖKO közüzemi (egyéb ) vízkivételek korlátozás, takarékosság, FAVÖKO-igény és a hasznosítható készlet felülvizsgálata, vízvisszatartás,fev-készlet
Mire számíthatunk? Igények Közüzemi: (jelenleg: 450 millió m3) Kiegyenlítődés a fajlagos fogyasztásban. Éghajlatváltozás: +6% fokonként Ipari (jelenleg: 105 millió m3) Alig változik. A takarékosság fedezi a fejlődésből származó többletet. Termálvíz energia célra (de visszasajtolás!) Állattartás: (jelenleg: 80 millió m3) A húsfogyasztással arányosan: kb. + 25% Öntözés: (jelenleg 10 (+100) millió m3, 7 (+60) eha) (kb. az összes fele)????? inkább csak lehetőségek és feltételek Összesen (FEV + FAV) 670 eha (500 + 150 + 20 eha) Éghajlatváltozás: 30 50%-kal nagyobb fajlagos igény, > terület (?). Felszín alatti vízből????
Mire számíthatunk? Készletek Éghajlatváltozás: A megújuló készlet 1961-90-hez képest 40 75%-kal csökkenhet. A VGT-ben figyelembe vett 1991-2000-es időszakhoz képest 20 50%-kal Az ökológiai vízigény is csökken (feltételezhető, hogy az arány marad). A hasznosítható készlet ugyanolyan arányban csökken, mint a megújuló
Jelenlegi helyzet és jövő? Készletek vs. igények A dunántúli porózus vízadókban jelentős többlet készlet. A jövőben is! A karsztos vízadók esetén konfliktusok: forráshozam vs. vízkivételek. Ezek a jövőben tovább éleződnek. Termál karsztvizek fürdési célú használata alig bővíthető. Az Alföldön gyakorlatilag nincs szabad készlet. Fejlesztés csak egyéb vízigény terhére vagy takarékossággal vagy vízvisszatartással. A jövőben a hasznosítható készlet a közüzemi vízigényre csökkenhet. Ugyanakkor természetes ivóvíz minőségi problémák. A porózus termálvíz készlet korlátozott. Egyes térségekben már kimerült. Fürdési és energetikai célú fejlesztés is lehet, ha utóbbi visszasajtolással.
Stratégiai feladatok 1. Fenntartható vízhasználatok jogi, szabályozási és intézményi alapjainak megteremtése: A VGT megvalósítása: Hasznosítható készletek felülvizsgálata (utánpótlódás, FAVÖKO) Igénybevételi határértékek meghatározása (területi különbségek) Környezeti hatásvizsgálatok követelményrendszere A hatósági munka erősítése (egyszerűsítés, ellenőrzés, jogkövető magatartás kikényszerítése) Monitoring fejlesztés Költséghatékonyság és költségmegtérülés elvének érvényesítése Szemléletformálás: takarékos vízhasználatok ösztönzése Készletgazdálkodás vízhiányos területeken (időben változó járulékok, készletlekötési járulék, vízjogi engedélyek piaca, prioritások??)
Stratégiai feladatok 1. Fenntartható vízhasználatok jogi, szabályozási és intézményi alapjainak megteremtése: Fenntarthatóság gazdasági válság idején : Csak átmeneti könnyítések, és csak visszafordítható hatások Gazdasági indokoltság Illegális tevékenység fokozott ellenőrzése
Stratégiai feladatok 2. Ivóvízigények biztonságos kielégítése EU és nemzeti programok megvalósítása Ivóvíz biztonsági tervek Sérülékeny ivóvízbázisok (reális és tényleges) biztonságba helyezése Ivóvízminőség javító program átgondolása
Stratégiai feladatok 2. Ivóvízigények biztonságos kielégítése Új ívóvízellátási koncepció, mert: Természetes vízminőségi problémák drága technológia Sok kicsi vízbázis drága üzemeltetés és védelem, bizonytalan szolgáltatás Éghajlatváltozás bizonytalan készlet Ivóvíz prioritás minden áron? Nem igaz többé az olcsó mindenütt rendelkezésre álló felszín alatti víz mítosza Alföld: regionális ill. térségi rendszerek előnyben, partiszűrésű és felszíni vízkészletek növekvő igénybevétele. Felszabaduló helyi FAV készletek, érdemi változás lehetősége
Stratégiai feladatok 3. A területfejlesztés és a vízkészlet-gazdálkodás összehangolása Igények és készletek összehangolása Dunántúl : többlet, Alföld: hiány; Területileg eltérő szabályok Nagy fejlesztések felszíni vízkészletre, Felszín alatti víz: kis terület koncentrált vízigényének kielégítésére, vagy ahol nincs felszíni készlet vagy kiegészítése aszály idején
Stratégiai feladatok 3. A területfejlesztés és a vízkészlet-gazdálkodás összehangolása Területi vízvisszatartás növelése Csapadék-gazdálkodás (50 100 mm a talajban) Beszivárogtatás, felszín alatti tározási lehetőségek (??) Egyedi szennyvízelhelyezés (?? ) Víztakarékos megoldások (20-40 %-os csökkenés) Kis vízigényű kultúrák Víztakarékos öntözési módszerek (FAV esetén megkövetelhető) Ösztönzés
Stratégiai feladatok 4. Nemzetközi és kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Egyezmények Készletmegosztás (Maros hordalékkúp, Szatmár, Bácska) Monitoring Védőidomok Közös projektek, felmérések Üzleti kapcsolatok Vízkészlet közös hasznosítása (Maros hordalékkúp)
Stratégiai feladatok 5. Fejlesztési lehetőségek kiaknázása Vízkészletekben gazdag dunántúli területeken felszíni készlettel kombinált öntözés - tudatos közép- és hosszú távú fejlesztési tervek Az ökoturizmus, gyógyvíz- és wellness turizmus összehangolt további fejlesztése, (összehangolás a termálvíz energetikai hasznosításával, de nem minden fürdővíz igényt kell termálvízből kielégíteni ). A geotermális energia hasznosítása visszasajtolás mellett Ásványvíz hasznosítás (lehetőség és marketing)
Integráció!? Köszönöm a figyelmet!