Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás szociológiai megközelítése 5. A közigazgatás igazgatástudományi irányzatai 6. A közigazgatás-tudomány magyarországi fejlődése 7. Az állam fogalma a XX. századi elméletekben 8. A Jogállam fejlődési sajátosságai 9. Az államfejlődés főbb tendenciái; az államok történeti típusai 10. Az európai kormányzati rendszerek 11. A kormányok típusai és működése, a magyar kormányzati viszonyok főbb változásai és változásai 12. A parlamentek szervezete és funkciói 13. Az államfő alkotmányos szerepe 14. Az alkotmánybíráskodás fő változatai 15. Az alkotmányos ellenőrzés független szervei (számvevőszék, ombudsman) 16. A bírósági és az ügyészségi rendszer 17. Jogalkotási modellek az európai országokban 18. A jogalkotás komplexitása, a jog hatékonysága, dereguláció 19. Az európai választási rendszerek 20. Az USA és az Egyesült Királyság önkormányzati rendszerei 21. Közép-Kelet Európa helyi önkormányzati modelljei 22. Németország, Ausztria, Svájc helyi önkormányzati modelljei 23. Franciaország és Olaszország helyi igazgatási rendszere 24. A közpolitika folyamata 25. A közigazgatás és a gazdaság kapcsolatának elméletei, és a történetileg kialakult gazdaságirányítási modellek
26. Az állam gazdaságirányító tevékenységét meghatározó tényezők. Közpolitika, alkotmányos szabályozás, globalizáció és regionalizáció 27. Az állami-önkormányzati tulajdon közjogi szabályai
Alapjogok Nemzetközi igazgatás 1. Az európai alkotmányfejlődés értékei 2. Európai Unió és alkotmányosság: Az európai alkotmány létrehozásának kísérletei. Az Alkotmányos Szerződés és a Lisszaboni Szerződés 3. Az Európai Unió intézményei 4. Az Európai Unió jogalkotása 5. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya 6. Az alapvető jogok rendszere 7. A menedékjog főbb szabályai. A menekült fogalma. A magyar menekültügyi szabályok 8. A diplomáciai és a konzuli kapcsolatok joga 9. A nemzetközi viták békés elintézésének szabályai. A hadviselés nemzetközi szabályai, a hágai és a genfi jog 10. Fegyveres konfliktusok és az emberi jogok 11. Az EU működését szabályozó alapelvek. Az EU döntéshozatali eljárásai 12. Az uniós polgárság és az EU szimbólumrendszere 13. Az uniós jog jellege és forrásai. Elsődleges és másodlagos jogforrások 14. Az uniós jog elvei 15. Az Európai Unió Bírósága: a Bíróság és a Törvényszék. Az Európai Unió Bírósága eljárásának áttekintése 16. Az uniós jog érvényesítése a tagállami bírói fórumok előtt 17. A belső piac joga (az áruk, személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgása) 18. Az EU és a migráció szabályozása 19. Az állampolgárság fogalma. Az állampolgárság és a politikai közösség határa a mai Európában és Magyarországon 20. A külföldön élő állampolgárok és a választások. A külhoni szavazás intézménye 21. Alapjogvédelem az Európai Unión belül. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 22. Az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma az uniós jogban 23. Az EU kereskedelempolitikája
24. A szabadság, biztonság és jog térsége Közpénzügyek Közmenedzsment 1. A magyar pénzügyi rendszer; a monetáris politika célja és eszközei; a pénzügyi közvetítő rendszer 2. A központi kormányzati alrendszer költségvetése 3. Az államháztartás helyi alrendszerének kapcsolódása a központi költségvetéshez; a helyi önkormányzatok saját bevételei 4. Az államháztartás pénzügyi kontroll rendszere; az ÁSZ feladatai, ellenőrzési tevékenysége; a Kincstár feladatai, ellenőrzési tevékenysége 5. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) intézményrendszere és főbb feladatai 6. A Világbank és társintézményei főbb feladatai 7. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) feladatai 8. Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) működésének szakaszai 9. A Maastricht-i kritériumok és azok jelentősége 10. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának szakaszai 11. Az euró bevezetésének fázisai. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai 12. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank főbb feladatai 13. A közvetett és közvetlen adók harmonizálásának főbb kérdései és területei 14. Az INTRASTAT és funkciója 15. A magánszféra részvételének szabályai és az együttműködés kérdései a közvagyon működtetésében 16. Versenypolitikai modellek 17. A közszolgáltatások szervezése. A magánosítás és a liberalizáció problémái 18. Vagyonkezelés az államháztartásban 19. Nemzetközi közmenedzsment-reformok 20. A stratégiai emberi erőforrás menedzsment; a toborzás és a kiválasztása közigazgatásban 21. Munkakörelemzés; ösztönzés és a létszámtervezés közigazgatásban 22. A teljesítményértékelés a közigazgatásban
23. Minőségmenedzsment (TQM, ISO, EFQM). A benchmarking és a CAF szerepe a közigazgatás fejlesztésében 24. Tudásmenedzsment a közigazgatásban. alapfogalmai; helyzete Magyarországon 25. A mobil-közigazgatás (m-government) Magyarországon 26. A helyzettudatosság szerepe a közigazgatásban