Helyi termelői piac kialakításának feltételei és működtetése Csákberényben Projekt megnevezése: Vércse tanulmányok fenntarthatóság, önellátás és térségi összefogás; Tanulmány helyi piac kialakítására, helyi termékek termelése, előállítása, hasznosítása témakörben; Kedvezményezett: Csákberény Község Önkormányzata; A tanulmány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatásból készült. Készítette: Baloghné Bóna Eszter 2013.
Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Szakirodalom feldolgozása...5 1. fejezet: Jogszabályi háttér bemutatása...6 2. fejezet: Módszertan...7 2.1. Személyes interjúk...7 2.2. Kérdőíves felmérés 2 dimenzióban...7 2.3. Saját vizsgálati adatok gyűjtése...7 3. fejezet: Helyzetelemzés...8 3.1. Csákberény rövid bemutatása...8 3.2. A kínálati piac jellemzése Csákberényben...9 3.2.1. Helyi termelők (Csákberény)...9 3.2.2. Helyi termékek... 10 3.2.3. Jelenlegi értékesítési csatornák... 12 3.2.4. Helyi termékek önértékelése... 12 3.2.5. A környező településeken található termelők... 13 3.2.6. A potenciális helyi és helyben eladható termékkészlet meghatározása... 13 3.3. Keresleti piac bemutatása... 16 3.3.1. A helyi termékek felvevő piacának elemzése... 16 3.3.2. Vásárlási szokások preferált árusítóhelyek... 17 3.3.3. Vásárlási szokások az egyes termékek fő beszerzési helye... 17 3.3.4. Vásárlási szokások vásárlói preferenciák... 18 3.4. Tapasztalatok más helyi piacokról... 19 3.5. A helyi piac előnyeinek és hátrányainak bemutatása... 22 3.6. A Csákberényi Helyi Piac lehetséges helyszínének bemutatása... 24 4. fejezet: A Csákberényi Helyi Piac megvalósítása... 26 4.1. Üzemeltető, üzemeltetés... 26 4.1.1. Az üzemeltetőre vonatkozó előírások... 26 4.1.2. A forgalmazó kistermelőkre vonatkozó előírások... 32 4.2. Infrastrukturális feltételek, beruházási igény meghatározása... 33 4.2.1. Bérleti díj... 33 4.2.2. Szükséges beruházás, felújítás... 33 4.2.3. Működés... 34 5. fejezet: Következtetések, javaslatok megfogalmazása... 35 5.1. Javaslat a helyi termelői piacon eladni szándékozó termelők számára... 35 5.2. Házirend javaslat... 36 5.2. Forrásbevonási lehetőségek... 37 5.3. Javasolt marketing intézkedések... 38 5.4. Fejlesztési lehetőségek... 38 Összefoglalás... 39 Irodalomjegyzék... 40 Definíciók... 40 Mellékletek... 41 2
Bevezetés A téma jelentőségének bemutatása A vidék boldogulásához a mezőgazdaságnak a vidék gerincének készterméket kell előállítani. A készterméket a helyi piacokon lehet a legegyszerűbben eljuttatni a fogyasztókhoz, ezért az a célunk, hogy lehetőleg minden településen, már a néhány százfős falvakban is legyen helyi gazdapiac, ahol egészséges, jó minőségű magyar élelmiszert lehet vásárolni mondta a Figyelőnek 2011. őszén Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 1. A szándék a későbbiekben a Darányi Ignác-tervbe is bekerült. A kereskedelmi törvény 2012. januárjától rendelkezik külön a helyi termelői piacról, ahol termékeiket értékesíthetik a kistermelők. Míg a korábbi jogszabály indokolatlan terheket rakott a szervezőkre, az új szabályozás nagyban leegyszerűsítette a piacnyitást. A tanulmány céljainak, témakörének meghatározása Jelen tanulmány célja, hogy Csákberény Községi Önkormányzata számára a helyi piac kialakításának feltételeit, a helyi termékek értékesítési lehetőségének e módját vázoljuk fel úgy, hogy az önkormányzat azt közvetlenül hasznosíthassa, a hasznosítás során pedig a településen élőknek előnyei keletkezzenek, erősítve a térségi kohéziót. A tanulmányban megismerhetjük a helyi (csákberényi) termékeket, a fogyasztói szokásokat, hagyományokat, adottságokat, stb. A témaválasztás indoklása Csákberény Község Önkormányzata felmérte a helyi lakosok életkörülményeit, átlátják problémáikat és megoldásokat keresnek annak érdekében, hogy életkörülményeik javulhassanak. Ennek egyik eszközeként fogalmazódott meg Csákberényben a helyi piac megnyitása, mivel sok kistermelőnél keletkezik felesleg, amelyet eddig a törvényi szabályozás nehézségei miatt nem volt módja a kistermelőknek eladni, így a családok egy jövedelemszerzési lehetőségtől maradtak el. Az Önkormányzat felismerte a törvényi változásból adódó lehetőséget és segítséget kíván nyújtani a helyben lakók számára többlettermékeik elhelyezése számára, valamint a helyi fogyasztóknak is, egészséges, finom, helyben előállított termékek megvásárlása és fogyasztása érdekében. Jelen tanulmány ebben kíván segítséget nyújtani a Kedvezményezett önkormányzat számára, hogy minden oldalról megvizsgálja a helyi piac nyitását és javaslatokat fogalmaz meg. A kifejtés menetének és logikájának ismertetése A vizsgálat során elsőként piaci helyzetelemzést végeztünk a piacnyitás életrevalóságának felmérése céljából. Felmértük a kínálati oldalt, hogy megnézzük, a helyi piac megnyitását 1 Figyelő, 2011. 38. szám 3
követően lesz-e elegendő termék, s ha igen, mely termékek jelenhetnek meg a piacon. Ezt követően felmértük a fogyasztói oldalt, hogy megvizsgáljuk, lesz-e vevő, lesz-e igény a termékek megvásárlására. Milyen termékeket, értékesítési csatornákat, minőséget, árat preferálnak a helyi lakosok, egyensúlyban lesz-e a kereslet a kínálattal. Egy nem megfelelően előkészített helyi piac megnyitása néhány hazai tapasztalat alapján akár igen rövid életű is lehet, akár termékhiány, akár a vásárlók igényének hiánya miatt. Ezt mindenképpen el kell kerülni Csákberényben. A piaci helyzet elemzését követően megvizsgáljuk, hol és hogyan tervezik a helyi piacot felállítani, milyen infrastrukturális adottságok vannak, illetve a jelenlegi törvényi szabályozásnak milyen módon tudnak megfelelni. Tanulmányunk végén javaslatokat fogalmazunk meg a kedvezményezett Önkormányzat, a piac üzemeltetője és a helyi termelők számára is annak érdekében, hogy minél előbb lehetőség legyen egy sikeres helyi piac felállítására Csákberényben. Illeszkedés a jogcímrendelethez A Tanulmány illeszkedik az 1 017 283 célterület azonosító számmal rendelkező, a Vértes- Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Környezet/földgazdálkodás c. UMVP intézkedése, Tanulmányok jogcímű, Vércse tanulmányok fenntarthatóság, önellátás és térségi összefogás célterületű, 840e06 HPME azonosítójú, A Vértes-Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása című HPME-hez. A Leader alapelvek érvényesülése o o o o A területalapú megközelítés érvényesül a projekt során, mivel a projekt a HVS megvalósításában együttműködő települések vonatkozásában olyan témára irányul, amely újszerűsége, témája miatt a települések és a térség fejlődése szempontjából fontos, az ott élők igényeire és szükségleteire épít. A projektben helyi vállalkozók, civil szervezetek, őstermelők és a környező települések önkormányzatai működtek együtt. Remélhetőleg a Csákberényben létesülő helyi piac tapasztalatai kedvet és bátorságot nyújtanak a környező települések számára is, hasonló kezdeményezésre. A projekt során teljes mértékben érvényesült a köz- és magánszféra partnersége: Csákberény Község Önkormányzata együttműködött a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség településein működő egyéb szervezetekkel, vállalkozókkal, őstermelőkkel, kézművesekkel, civilekkel. E kapcsolatok kialakítása céljából az önkormányzat a pályázat benyújtásáig együttműködési megállapodásokat kötött, a projekt megvalósítása során pedig megvalósította az együttműködést. A projekt során érvényesült az innováció. A helyi erőforrások újszerű hasznosítása valósul meg azáltal, hogy a helyi termékek a helyi piacon kerülhetnek értékesítésre. Integrált és ágazatközi fellépések elve is érvényesült a projekt megvalósulása során, mivel a projekt hozzájárul a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség jogosult településén a gazdasági fejlődéshez, a térség szempontjából fontos, a HVSben megfogalmazott gazdasági igényt elégít ki. Specifikus tárgyi feltételeknek való megfelelés: az elkészült tanulmányt és az alátámasztó adatokat a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség rendelkezésére bocsátjuk az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt, a térségi szintű fejlesztések előkészítése érdekében. 4
Szakirodalom feldolgozása Témánknak újszerűsége miatt gyakorlatilag nincs hazai szakirodalma. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének javaslatára 2012. január 1-től lépett hatályba a termelői piacok nyitását megkönnyítő törvénymódosítás és 2012. júniusától hatályos a higiénés, ellenőrzési előírásokat tartalmazó rendelet. E rendelet alapján 2012. novemberében készült el a helyi termelői piacokra, mint a mozgó és/vagy ideiglenes előállító- és forgalmazó helyekre vonatkozó követelmények jó higiéniai gyakorlat útmutatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján. Szerzői: Dr. Lukács Attila (Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), és Dr. Török József. Szakirodalomként elsőként a hatályos jogszabályokat vehetjük alapul, másrészt pedig a már megnyílott helyi piacokról szóló beszámolókat, újságcikkeket (pl. Máriaremete, Nagykovácsi, Somlóvásárhely, Martonvásár, Alcsútdoboz, Gyenesdiás tapasztalatai). A szakirodalomban olvasható beszámolók kiegészítése céljából saját helyszíni bejárást is tartottunk néhány hazai helyi piacon. A témában 2012. március 30-án Alcsútdobozon volt egy konferencia, amelyen elhangzott előadásokat szintén tanulmányoztuk. A nagyon szűkösen elérhető anyagok többnyire az interneten találhatóak meg: www.mnvh.hu, www.umvp.eu, www.helyipiac.hu, www.helyipiacok.hu oldalakon. A hivatkozott oldalakon a már megnyitott piacokról lelkes, bizakodó riportok készültek annak érdekében, hogy bátorítsák e kezdeményezést és minél több településen lássanak neki a helyi piac szervezésének. Mindenütt felsorolják a helyi piacok előnyeit, kedves képeket mutatnak be a hazai terményekről, termékekről, amelyek a piacokon értékesíthetők lesznek. Negatív tapasztalatokról még nem olvashatunk ezekben a forrásokban, hiszen egyrészt igen rövid idő telt el a jogszabályok enyhítése óta, másrészt csak most, e Tanulmány írásakor, 2013. májusában indul az első mezőgazdasági szezon, amikor az új termések elkezdenek érni és a helyi termelők a helyi piacokon fel tudják mérni e lehetőség előnyeit, hátrányait, illetve hasznát. 5
1. fejezet: Jogszabályi háttér bemutatása A helyi piac kialakításának törvényi feltételei, a vonatkozó jogszabályok bemutatása. A törvényi alapokat az alábbi jogszabályok jelentik: 1.) A 2005. CLXIV. törvény a Kereskedelemről; 2.) és a 2011. évi CXXXV. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról; 3.) A 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet a vásárokról és a piacokról és a 260/2011 (XII.7.) módosítások; 4.) A 2011. CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól; 5.) Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről; 6.) Az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről; 7.) A 4/2010 (VII.5.) VM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és - értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról; 8.) A 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról főként az étkezésekhez, gyermekekhez kapcsolódó kézműves termékekre írnak elő KERMI engedélyezési, ill. tanúsítási kötelezettségeket, valamint megszabják a forgalmazás során a fogyasztók tájékoztatása érdekében követendő feladatokat. A helyi termékekre termékcsoportonként más és más jogi szabályozás is vonatkozik. A Kereskedelemről szóló törvény definiálja a helyi piac és a helyi termék fogalmát (lásd: Definíciók c. fejezet), míg a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételei 2012. júniusától ismertek. * 2 2 saját kép 6
2. fejezet: Módszertan A Tanulmányhoz az információkat több módon szereztük be és dolgoztuk fel. Személyes interjút készítettünk a Kedvezményezett szervezet vezetőjével elképzeléseiről, kérdőíves felmérést készítettünk potenciális helyi termelőkkel és fogyasztókkal, valamint más helyi piacok tapasztalatait vizsgáltuk meg személyes látogatás és írásos beszámolók alapján. 2.1. Személyes interjúk A pályázó szervezet képviselőjével készített interjú a célokról, erőforrásokról, feltételek rendelkezésre állásáról szólt. Az interjú dr. Vécsei László polgármesterrel készült. Az interjú kérdéseit az 1. sz. mellékletben mutatjuk be. 2.2. Kérdőíves felmérés 2 dimenzióban - potenciális eladókat, helyi kistermelőket kérdeztünk a kínálati piac felmérése céljából tevékenységükről, lehetőségeikről. - potenciális vevőket, helyi lakosokat a keresleti piac felmérése, szükségletfelmérés céljából kérdeztünk. A kérdőíves felmérések eredményeit táblázatokba illesztettük, az értékeket elemeztük és ezekből következtetéseket vontunk le. A következtetések és a javaslatok a tanulmány megfelelő fejezeteiben olvashatóak. A kérdőívek és kiértékelésük a 2. sz. mellékletben találhatóak. 2.3. Saját vizsgálati adatok gyűjtése A saját adatgyűjtés egyrészt néhány helyi piac megtekintésével történt, másrészt az interneten található tanulmányok, elemzések megismerésével, feldolgozásával. Több helyi piac működését megtekintettük a tanulmány készítése során, hogy az ott szerzett tapasztalatokat beépítsük a csákberényi helyi piac kialakítási terveibe, a típushibák elkerülése érdekében. A mintavételbe vont helyi piacok: - Várpalota (2012. május) - Gyenesdiás (2012. július) - Tihany (2012. szeptember) - Siklós (2013. április) Az interneten a helyi piac témakörével foglalkozó alábbi honlapokat elemeztük: www.helyipiacok.hu www.helyipiac.hu www.pannonprodukt.hu Az itt található tapasztalatokat szintén beépítettük a tanulmányba. 7
3. fejezet: Helyzetelemzés 3.1. Csákberény rövid bemutatása Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi-medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re van. 3 A település népessége a 2010. január 1-i népszámlálási adatok alapján 1214 fő, népsűrűsége 29,34 fő/km 2. Csákberényt három oldalról védett erdő, délről védett legelő fogja közre. Az egyedülálló domborzati viszonyok miatt Csákberény Magyarország egyik legnagyobb fajgazdagságú területe. A településtől északra elterülő Vértes árnyékos szurdokvölgyeiben alpesi növényzettel találkozhatunk, míg a Vértes déli lejtői mediterrán klímájukkal a móri borvidék legkiválóbb szőlőtermő területei. A Kőkapu-völgy bükköse és csodás sziklahasadékai miatt nevezetes. A településtől délre húzódó, úgynevezett ürgés legelők fontos vadászterületei a parlagi sasoknak és kerecsensólymoknak. 4 A falu közösségi életét az önkormányzat, az intézmények, civil szervezetek és az egyházak alakítják. Óvodájuk 4 óvónővel és két dajkával, hagyományőrző óvodai nevelési programmal működik. Az iskolájuk négy évfolyamos, alsó tagozati oktatást biztosító intézmény. Az iskola épülete modern, jól felszerelt (tornaszoba; informatikai terem tanulói laptopokkal és tanári géppel; két tanteremben digitális tábla), nagy udvarral rendelkezik, amely füves területet és bitumenes pályát is magába foglal. Az iskolában lehetőség van napközi otthonos ellátásra, hitoktatásra, zeneiskolai oktatásra furulya és szolfézs tárgyakban. 3 A falu rendelkezik orvosi rendelővel, ahol háziorvos fogadja a betegeket. Gyógyszertár és posta is működik a településen. A Csákberényi Teleház 1994. június 14-én nyílt meg, Magyarország első teleházaként. Akkori szellemét megtartva szélessávú internet hozzáférést és színvonalas informatikai szolgáltatásokat nyújt nemcsak a csákberényi, hanem a környező települések lakóinak is. 3 A civil szervezetek között jelentős közösségépítő ereje van a Csákberényért Alapítványnak, amelynek önkéntes tagjai sokat tesznek a falu fejlődéséért. Az alapítvány szervezi a farsangi bált, a falunapot és szerkeszti a település lapját, a Csákberényi Híreket. Az alapítvány célja a Csákberényért tenni akaró emberek összefogása, a falu közösségi életének tartalmasabbá, szebbé tétele. 3 A Nefelejcs Kulturális és Hagyományőrző Egyesület szlogenje: Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, elpereg a múlt. 3 Az egyesület tagjai számára fontos, hogy tartozzanak valahová, ahol jó együtt lenni, együtt tevékenykedni, hasznos dolgokat csinálni. Régi hagyományokat elevenítenek fel, újakat hoznak létre, bekapcsolódnak a falu életébe. 3 3 Wikipédia, Csákberény 4 csakbereny.hu 8
A Csákberényért Sportegyesület a csákberényi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlásnevelés és a szabadidősport koordinálását végzi. A polgárőrség célja Csákberény közbiztonságának javítása. Egy nyugdíjas klub, az önkéntes tűzoltó egyesület, és a katolikus, valamint református egyház említendő még meg további jelentős közvélemény-formáló civil szervezetként Csákberényben. Csákberény településen számos helyi vállalkozó, őstermelő él és tevékenykedik. Előállított termékeiket házaknál árulják, jellemzően szájról szájra terjed a híre, ha valakinek eladnivaló terméke van, közvetlen kapcsolat alakul ki eladó és vevő között, az ismeretségen és bizalmon alapulva. 3.2. A kínálati piac jellemzése Csákberényben 3.2.1. Helyi termelők (Csákberény) A helyi termékek előállítói közül 5 fővel sikerült interjút készítenünk 2013. márciusában. Felvetődik a kérdés, hogy 5 fő termelő számára érdemes-e külön piacot kialakítani, a válasz pedig egyértelműen igen. A jelenleg elért, megtalált 5 fő mellé a jövőben mások is csatlakozhatnak, ha látják a helyi piac beindulását és sikerét. Továbbá nem szabad megfeledkezni a más, közeli településekről érkező eladókról sem, akik termékeikkel gazdagíthatják a saját előállítású öko-kínálatot és a helyi vásárlók számára szélesebb választékot biztosítanak. (A más településekről várható potenciális eladókkal a következő fejezetben foglalkozunk.) A helyi termelők közül a megkérdezett öt főből 4 férfi és egy nő volt, mindegyikük 30 év feletti és 69 év alatti (2. sz. melléklet, 1. sz. táblázat). A megkérdezett helyi termékelőállítók közül 4 fő Csákberényben, 1 fő Fehérvárcsurgón él. A kérdőívben a kérdéseket úgy állítottuk össze, hogy képet kapjunk magáról a termékelőállítással foglalkozó személyről (végzettsége, tapasztalata, foglalkoztatottsági státusza), a vállalkozásáról, a termékéről, a termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos tapasztalatairól. A megkérdezettek közül mindössze egy fő kezdte 3 éven belül a gazdálkodást, a többiek 4 évnél hosszabb ideje foglalkoznak termék-előállítással (2. sz. melléklet, 2. sz. táblázat). Végzettségüket tekintve mindössze 1 fő rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel, a többiek a családban tanulták a szülőktől, nagyszülőktől, vagy önképzéssel sajátították el a tudást (2. sz. melléklet, 3. sz. táblázat). Ennél a kérdésnél több választ is lehetett adni, így volt, aki a szakirányú végzettség mellett a családon belüli tanulást is bejelölte tapasztalati forrásként. A helyi termék-előállítók vállalkozási forma és beosztás szerint elég változatos képet mutatnak (2. sz. melléklet, 4. sz. táblázat). Az 5 főből 3 őstermelőként dolgozik úgy, hogy mellette 1 fő vezető alkalmazott, 1 főnek saját más profilú vállalkozása van, míg egy fő nyugdíjas. Feltételezhető, hogy ezen 9
személyeknél az őstermelői státusz a kedvező adózási feltételek miatt került kiváltásra, mert 600.000 Ft őstermelőként végzett mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel alatt nincs külön adóvonzata a tevékenységnek, így ez a család számára kiegészítő jövedelemnek minősül. Mindössze 1 fő végzi egyéni vállalkozóként a gazdálkodást, 1 fő pedig hobbyból. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a helyiek a kezdetleges, kevés adminisztrációval járó vállalkozási formát preferálják, és nem található közöttük olyan, aki társas vállalkozásban állítana elő helyi terméket. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem önmagában nem biztosít megélhetést a családoknak azon méreteknél (föld, állati férőhely, kaptár-szám, stb.), amellyel a helyiek rendelkeznek, csupán kiegészítő tevékenységként folytatják. 3.2.2. Helyi termékek A helyben előállított termékek és mennyiségeik az alábbi képet mutatják a megkérdezettek körében Csákberényben: 1. sz. táblázat: termék termelt mértékegység megnevezése mennyisége/év tej liter 30.000 sajt kg 300 szőlő kg n.a. bor liter n.a. méz kg 10.000 tojás db 3.500 lekvár üveg 200 élőállat db 100 (bárány) nyúl db n.a. egyéb: túró, joghurt, tejszín, sütemény a.) A szarvasmarha-tartással foglalkozó vállalkozás tej és sajt értékesítésével foglalkozik, valamint a honlapjuk tanúsága szerint (www.orondpuszta.hu) nagyon ötletes kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítanak a potenciális vásárlók számára: o A leader-szellemiségnek megfelelően állatsimogatóban várják a gyermekeket, ahol a kicsik pónival, bárányokkal, kecskékkel, nyuszikkal találkozhatnak, láthatnak vaddisznót, mangalicát, gyöngytyúkokat. Ihatnak friss házi tejet és ehetnek finom sajtokat. Szalmabálákkal, hintákkal és kötelekkel berendezett játszópajtában ugrándozhatnak. 5 o Sajtkóstolókat rendeznek felnőttek számára, ahol helyi borászokkal együttműködésben kínálják portékájukat a vendégeknek, akikből így potenciális vásárlók válhatnak hosszú távra is. 5 www.orondpuszta.hu 10
Céljuk, hogy a magyar családok asztalaira ismét a tradicionális, már-már feledésbe merült hazai ízek kerüljenek. Termékeiket Csákberény, Csákvár és Söréd településeken a személyes megrendelések alapján házhoz szállítják. b.) A legjelentősebb szőlészettel és borászattal foglalkozó helyi vállalkozásnál Ezerjó, Rajnai Rizling, Olaszrizling, Chardonnay és a Cserszegi Fűszeres mellett Rizlingszilváni, Tramini, Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet Franc is megtalálható (www.safranpince.hu). Megkeresés alapján bórkóstolókat is szerveznek, ami termékeik eladása céljából kiváló marketing eszköznek minősül. * 6 c.) A méhészettel foglalkozó őstermelő főfoglalkozása mellett dolgozik családjával együtt a méz előállításával és értékesítésével. Kialakult kapcsolatai vannak felvásárlóval, üzletekkel. 6 Sáfrán András pincészete 11
A helyben előállított termékek döntő része engedélyköteles, így a termelőknek sok jogszabályt, hatósági előírást kell megismerni és betartani ahhoz, hogy akár a jelenlegi módon, akár a jövőbeni helyi piacon értékesíthessék árujukat. Az engedélyekről a Következtetések, javaslatok című fejezetben írunk részletesen. 3.2.3. Jelenlegi értékesítési csatornák A kérdőívek alapján meginterjúvolt gazdák közül 2 fő kizárólag a helyi házaknál, ismerősöknél adja el termékét (ez döntően a tojásnál figyelhető meg), de mindegyik termék kisebb volumenben jelenleg is közvetlenül házakhoz kerül. Ketten még csak tervezik az eladást, így nekik a helyi piac kiváló lehetőségként jelenik meg. 1 fő az internetes értékesítési lehetőséggel is megismerkedett, míg szintén 1 fő felvásárlóval kötött értékesítési szerződést, nagy tételre. Az interjúk során megállapítottuk, hogy minden termelőnek gondot okoz a termék megfelelő időben (a termék frissességére tekintettel) és megfelelő helyen, módon történő eladása. Mivel alapvetően mellékfoglalkozásként végzett tevékenységről van szó, ahol a gazdának más végzettsége, képzettsége, szakmája van, így a termék előállítási ismereteinek megszerzését követően már nincs ideje, kapacitása a termék marketingjének, az értékesítési ismeretek elsajátítására. A termékek eladása többnyire közvetlenül történik, szájról-szájra terjed a híre a jó minőségnek és elérhetőségnek. 3.2.4. Helyi termékek önértékelése A kérdőíves megkereséseknél külön foglalkoztunk a minőséggel, az árral, a kereslettel és a fogyasztói visszajelzésekkel (2. sz. melléklet, 7. sz. táblázat), a termelő szemszögéből vizsgálva azt. A kérdések mindegyikére szinte egyöntetű válasz volt. Egytől ötig terjedő skálán lehetett osztályozni a saját termék minőségét, mindenki kiválónak (5-ös) értékelte a saját termékét. A termékek piaci eladási áránál 3 fő a máshol kapható hasonló termékek árával azonos 12
árszintet határozott meg. Véleményük szerint, ha ennél drágábbért adnák terméküket, akkor nem találnának rá vevőt, mert a termék alapvetően ár-érzékeny. Nem érvényesíthető az árban a háztáji termelési környezet, az egyedi jelleg, a kiváló talaj, vagy környezeti tényező. Két termelő válaszolta, hogy a piaci árnál magasabb árat tud érvényesíteni, vagyis itt az értékesítési csatorna lehetővé teszi a termék specifikumának érvényesítését az árban. A keresletre vonatkozó válasz azt mutatja, hogy a csákberényi termelők közepes vevőkörrel rendelkeznek. A helyi piac megalakítása ebben támogathatja őket, hiszen megfelelő nyilvánosság mellett a termékeiket a közeli városokban is megismerhetik, és új vevőkört vonzhat a termék és a látványosság maga is. Minden megkérdezett azt a választ adta, hogy a fogyasztók visszajelzései pozitívak a termékeikről, vagyis a hosszú távú piacon maradás minőség oldaláról biztosított. 3.2.5. A környező településeken található termelők A helyi piac kialakítása szempontjából fontos, hogy a földrajzilag közel található települések termelőit is megismerjük és idevonzzuk. Ez jó a termelőknek és a településeken lakóknak is. Első körben egy 15-20 km-es kört rajzoltunk meg, ahol még szívesen utaznak a kistermelők a piaci napokra. Szóba jöhető települések: Söréd, Magyaralmás, Fehérvárcsurgó, Bodajk, Csókakő, Csákvár. Megvizsgáltuk ezen települések helyi termékeit és megállapítható, hogy nagyjából hasonló a választék Csákberényhez, de vannak egyéb termékek, szolgáltatások is. Jelentős a füstölt termékek értékesítése disznótoros programmal színesítve, szőlőhegyi bortúrák, borkóstolók a borok marketingjére, továbbá kaphatók még házi savanyúságok, lekvárok, szörpök, méz, édességek, fazekas termékek, stb. Csákberény Község Önkormányzata megkérdezett több általa ismert helyi termelőt is, akik a 15-20 km-es körön kívül találhatóak, és nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a helyi piacon történő részvételre sok helyről pozitív visszajelzést kaptak. Így Vértesacsáról szörpök, lekvárok, Enyingről kézműves fagylalt, Kőszárhegyről és Dégről sajt, Polgárdiból méztermelő jelentkezett. Jelentős a kézműves termékekkel jelentkező potenciális piacozók száma is: Székesfehérvárról papírmerítő, Dunaújvárosból népviseleti ruhakészítő, Nadapról gyöngyös, Pázmándról ötvös jelentkezett, akik szívesen eljönnek alkalmanként Csákberénybe termékeikkel. 3.2.6. A potenciális helyi és helyben eladható termékkészlet meghatározása A helyi termékkészlet meghatározásakor figyelembe veendő szempontok: a.) környezeti adottságok: földrajzi, ökológiai adottságok, helyben előállított jó minőségű alapanyag; b.) termelési hagyományok: hagyományosan előállított termékek; 13
c.) jelenlegi termelői kapacitások: az előállítók száma és a felmérés során feltárt kapacitások alapján a helyben előállított, illetve a környező településekről várható jelzések alapján; d.) a jövőben várható termelői kapacitások, amelyek a csákberényi helyi termelői piac megnyílásának hatására realizálódnak. Fentiek alapján az alábbi kínálati választék megjelenése becsülhető nagy valószínűséggel a csákberényi helyi piacon: Jelenlegi termelői kapacitások a helyi és környékbeli kistermelőktől: 1. tejtermékek: tej, sajt, túró, joghurt 2. szőlő, bor 3. méz 4. tojás 5. lekvárok 6. élőállatok 7. füstölt kolbász, szalámi, sonka 8. házi savanyúságok 9. szörpök 10. kézműves termékek eseti jelleggel. Jövőben várható termelői kapacitások a helyi kistermelőktől: Számítani lehet a Csákberényben megnyíló helyi piac pozitív, multiplikatív hatására is. A már jelenleg is gazdálkodók első fecskeként megjelenve a helyi piacon kitapossák az utat és bebizonyítják a faluban élők számára is, hogy ez egy életképes megoldás, a jó termékeket megfelelő feltételek mellett el lehet adni ilyen körülmények között, amiből a családoknak kiegészítő jövedelme származhat. A jelenlegi hazai munkaerőpiacon általánossá vált a munkalehetőségek bizonytalansága: akinek ma még van munkája, nem biztos, hogy holnap is lesz, mert vagy a munkakörülményekben, vagy a foglalkoztató helyzetében történik olyan jellegű változás, hogy a magánszemélyek egyik napról a másikra munka nélkül találják magukat. A falusi emberek egészséges gondolkodásmódja szerint a föld viszont mindig kéznél van, ami terem, ha gondos kezek megművelik. Napjainkban egyre nagyobb az igény az egészséges falusi élelmiszerek iránt, ami arra sarkallhatja a munkahelyéről kikerült, vagy megfelelő szakképzettség hiányában egyéb munkahelyet találni nem tudó személyeket, hogy a mezőgazdasági termelésből éljenek meg. Ebből kifolyólag a csákberényi helyi piacon is várható új helyi termelők megjelenése, akiket éppen a helyi piac megalapítása inspirál a tevékenység megkezdésére és ebben minden segítséget megkapnak a helyi önkormányzattól. Összességében a kínálati oldal elemzése alapján megállapítható, hogy Csákberényben jelenleg néhány család foglalkozik u.n. háztáji gazdálkodással, amelynek termékeit különösebb marketing és reklám nélkül, döntő többségében a közvetlen környezetükben adják el. A családok többségének fő jövedelmi forrását jelenleg nem ez a tevékenység adja, hanem 14
kiegészítő jövedelemként szolgál. A piackutatás alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett helyi piac kialakítását és megnyitását követően számos környékbeli gazda és kézműves is eladóként megjelenne, vagyis elegendő termék és választék állna rendelkezésre ahhoz, hogy a jelentkező igényeket kielégítsék. * 7 7 saját kép 15
3.3. Keresleti piac bemutatása 3.3.1. A helyi termékek felvevő piacának elemzése A kereslet mennyiségi és minőségi oldalainak felméréséhez 11 fogyasztót kérdeztünk meg szintén kérdőíves interjú keretében. A megkérdezettek véleménye gyakorlatilag ma Magyarországon minden 2.000 fő alatti településre jellemző és általános piaci képet nyújt a kistelepülések fogyasztási szokásairól. A megkérdezettek összetételére jellemző, hogy a térség demográfiai összetételéhez képest felülreprezentáltak a nők és a középkorúak. A megkérdezettek havi jövedelme alacsony, döntően 50.000 és 100.000 Ft/hó közé tartozik és egy kivételével mindegyik személy csákberényi, vagyis 2.000 fő alatti településen él. 2. táblázat: Nemek fő Életkor (év) fő férfi 1 0-29 1 nő 10 30-49 7 n.a. 50-69 3 együtt 11 70- együtt 11 Havi jövedelem (ezer Ft) fő Település kategória fő 0-50 2000 fő alatti 10 50-100 7 2000-5000 fő közötti 1 100-200 3 5000 fő feletti 200-1 együtt 11 együtt 11 Sajnos ez a jövedelmi helyzetkép jellemző a mai magyar falvakra, így különös lehetőséget jelent a helyi piac, mint ezeknek a családoknak akár fogyasztói, akár termelői oldalról történő megsegítése. Fogyasztóként olcsóbban vásárolhatnak jót, eladóként pedig többlet jövedelmük származhat a helyi eladásból (nem merül fel szállítási költség, és egyéb rárakódó értékesítési költség). A térségben jelentős az önellátás, amit a kérdőívben adott válaszok igazolnak. A megkérdezettek 82 %-a állít elő valamilyen saját terméket. A döntő többség lekvárokat, savanyúságokat készít, ami a helyi gyümölcs- és növénytermesztést dicséri. Ugyanakkor többen tartanak állatokat is (főként disznót), így a házi húskészítmények (hurka, kolbász, szalámi, sonka, töpörtyű) fogyasztása is jellemző. Kevesebben ugyan, de foglalkoznak méhészettel és gyógynövények termesztésével is. Megállapítható, hogy ezek a tendenciák általánosan jellemzők a mai magyar falvakra. 16
3.3.2. Vásárlási szokások preferált árusítóhelyek A vásárlási szokások felmérése céljából a kérdőíven olyan kérdést tettünk fel, hogy a különféle helyi piacon is előforduló termékeket jelenleg hol szerzik be a megkérdezettek (2. sz. melléklet, 8. sz. táblázat). Helyben, háznál mindenki bejelölte a mézet, amit jellemzően minden magyar háztartás helyi termelőtől szeret vásárolni és nem szupermarketekben. Második helyen a sajtféleségeket, a kolbászt, a bort és a pálinkát veszik a jól ismert helyi termelőnél, háznál, akinek ismerik a termékét, megbízhatóságát és a kiszámítható minőséget. A helyi kisboltban gyümölcsöt, gombát és túrót vásárolnak főként a kérdőíven található termékféleségekből, amelyeket alapvetően aszerint választottunk ki, hogy a helyi piacon mely termékeknek lesz potenciális értékesítési lehetősége. A felsorolt termékek nagy részét szupermarketekben vásárolják a helyiek, amely beszerzési forrás egyelőre még mindig a fő prioritást képviseli a vevőknél. 3.3.3. Vásárlási szokások az egyes termékek fő beszerzési helye Ugyanebben a táblázatban arra is választ kapunk, hogy az adott élelmiszert a fogyasztók hol szerzik be legszívesebben. Erre a kérdésre azért volt szükség, hogy megvizsgáljuk, a helyi piac kialakítását követően mely termékekkel érdemes ott megjelenni, amit szívesen vásárolnának helyben. A gyümölcsöt döntő mértékben a helyi kisboltban vásárolják, vagy saját maguk termelik a lakók, és ebből készítik a helyi lekvárokat is. Ennek a terméknek egyértelműen sikere lesz a helyi piacon. Gombát két helyen vásárolnak, vagy a helyi kisboltban, vagy a szupermarketben. Helyi piacon a hatályos jogszabály szerint gyűjtött, szedett gomba csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik. Nem valószínűsíthető, hogy Csákberényben ezt a feltételt elő lehetne teremteni, így valószínűleg a jövőben is csak boltban jutnak hozzá a gombához a fogyasztók. A bor, pálinka, lekvár, méz és szalonna, kolbász, tepertő azok a termékek, amelyeket jelenleg is helyben, háznál vásárolnak, illetve saját maguk termelik, állítják elő. Ezen termékeknek egyértelműen a helyi piacon kereslete lesz, így érdemes ott megjelenni velük. A savanyúságot igaz, sok helyről szerzik be a fogyasztók, de egy helyi piacon mindig sikere van. A tejtermékek fő beszerzési helye egyelőre még a bolt, szupermarket. Amennyiben hűtést igénylő termékről van szó (pl. túró), azt a csákberényi helyi piacon nem valószínű, hogy lehet értékesíteni, mert a tárolása hűtést igényel, ami egyelőre nem megoldott. Hűtést nem igénylő terméket (sajt) ugyanakkor jó eséllyel lehet értékesíteni a helyi piacon. 17
3.3.4. Vásárlási szokások vásárlói preferenciák Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján dönti el, hogy hol vásárol?, érdekes eredmény született, ami nem felel meg a tapasztalati tényezőknek. Az első helyen az a válasz végzett 60%-os arányban, hogy a döntésben a korábbi tapasztalati adatok a meghatározóak, vagyis az emberek ott vásárolnak, ahol korábban megbízható minőséget és árat tapasztaltak. 26%-ot kapott az a válasz, hogy ismerősök ajánlása befolyásolja a fogyasztókat a vásárlás helyszínének kiválasztásában, és 14% a minőség alapján választ. Nem jelölték meg válaszadóink a meggyőző reklám választást befolyásoló hatását, valamint a kedvezőbb ár motivációját sem. Ez utóbbi válaszadás valóságtartalma megkérdőjelezhető, mivel az országos statisztikai adatok és a korábbi tapasztalatok alapján az ár az a tényező, ami különösen befolyásolja a vásárlás helyének kiválasztását. Egy olcsóbb árért még másik településre utazni is hajlandóak az emberek, nem számolván az így felmerülő üzemanyagköltséggel. A vásárlás során a válaszadók mindössze 20 %-a figyeli a termék előállítási helyét, a maradék 80 % pedig csak néha. Ez azt jelzi, hogy jelentős munka vár még a vásárlói tudatosságot befolyásolni kívánó és tudó szervezetekre, hogy ezen a téren előre lépjünk és a hazai fogyasztók jobban odafigyeljenek a termékek előállítási helyére: keressék azt a terméket, amit megbízható helyen és körülmények között állítottak elő. Következő kérdésünkkel már a helyi termékekre fókuszáltunk, és a helyben készített terméket vásárlók között a választásuk motivációjáról kérdeztük válaszadóinkat. A lehetséges válaszok voltak: - megbízható a minősége - ismerem a termelőt - támogatni akarom a helyi termelőket - nem drágább, mint máshol - olcsóbb, mint máshol - nem kell érte másik településre utaznom. Válaszadóink döntő többsége a megbízható minőséget és a helyi termelő ismeretét preferálta. Ennél a válasznál sem jelent meg az ár, mint motiváló tényező, amit viszont ebben az esetben már el tudunk fogadni, hiszen a személyes kapcsolat, a megbízhatóság jobb ajánlást jelent a fogyasztók számára, mint bármilyen marketing, reklám, vagy olcsóbb ár. Vagyis leszűrhetjük következtetésként ebből a válaszból azt, hogy ha a helyi termelők a helyi piacon a városban, szupermarketben található áraknál nem jelentősen drágábban (max. az utazási költséggel növelt áron) adják el termékeiket, akkor a helyi fogyasztók inkább a helyi terméket fogják vásárolni a helyi piacon és nem utaznak el érte a közeli városokba, üzletláncokhoz. Utolsó kérdésünkre, hogy Ha lenne helyben piac, vásárolna-e ott jó minőségű helyi árut? kivétel nélkül mindenki igennel válaszolt. A keresleti piac elemzése alapján összefoglalásként megállapítható, hogy a helyi 18
fogyasztók örömmel fogják látni, ha a helyi termékek megjelennek a helyi piacon és biztos vásárlóként lehet rájuk számítani. Döntő mértékben zöldséget és gyümölcsöt, valamint az abból készült termékeket (lekvár, savanyúság, bor, pálinka), hűtőtárolást nem igénylő húskészítményeket, sajtot és mézet vásárolnak majd. Vagyis ezen termékek előállítói helyben biztosan sikeres termelők lesznek. 3.4. Tapasztalatok más helyi piacokról A már működő helyi piacok vizsgálata során az alábbi általános tapasztalatokat szűrtük le: - Jelenleg 51 helyi piac működik rendszeresen az országban. Ezek közül 12 db (24%) Budapesten, 11 db (22%) Pest megyében, 6 db (12%) Veszprém megyében, 5 db (10%) Szabolcs Szatmár megyében, míg a többi megyében 1-3 helyi piac található. - A rendszeresen működő, regisztrált piacokon túlmenően sok településen működik még olyan piac, amely a helyi termelők termékeit értékesítik, ám ezek szabályozásáról, regisztrációjáról nincsenek információk. - Online hazai termelői piac is működik: a www.helyipiac.hu honlap egy speciális megoldása a helyi termékek értékesítésének. A honlap a Helyi Termékek Termelői Hálózatát fogja össze. Itt lehetőségük nyílik a termelőknek a bemutatkozásra, termékeik és tevékenységük népszerűsítésére, online értékesítésre. Tihanyban, Gyenesdiáson, Siklóson és Várpalotán szemléltük meg helyi termelői piacok működését. E piacok közös jellemzője volt (Gyenesdiás kivételével), hogy városokban működnek, így nemcsak a helyi, hanem a kistérségi környező települések termelői is értékesítettek a piacokon. Tapasztalatainkat az alábbiakban összegeztük: 3.4.1. Helyszín Siklós kivételével nem volt központi pavilon vagy sátor, amiben a termelők árulhattak, saját maguknak kellett gondoskodniuk a termékek tárolását, bemutatását célzó asztalról, állványról. Tihanyban egy murvás parkoló az ideiglenes jelleggel működő helyi piac 19
színhelye, Várpalotán pedig egy kerítéssel elzárt üres tér. Gyenesdiáson egy fákkal, bokrokkal szegélyezett füves rendezvénytéren állították fel sátraikat az árusok, míg Siklóson a nagy piac elkülönített asztalain, ponyva alatt kaptak lehetőséget a kistérségi termelők portékájuk eladására. Az áramellátás megoldott volt minden helyszínen, helypénzt eltérő mértékben kellett fizetni az árusoknak. 3.4.2. Választék Mivel a választék szezonálisan eltérő, így összehasonlítást nem tehetünk az egyes települések között, mivel mindegyiket más évszakban tekintettük meg. Tihanyban találkoztunk a leggazdagabb választékkal, amelyben kevés hely jutott a hagyományos zöldségnek, gyümölcsnek, nagyobb mértékben kézműves termékek és feldolgozott termékek (sajt, édesség, bor, pálinka, méz, hidegen sajtolt olajak) kaptak helyet. A várpalotai helyi piac elég szerény volt, ami valószínűleg a reklám és szervezés hiányának tudható be. Siklóson kevés termelő volt a zord időjárás miatt, viszont választékban a helyi piactól elvárható zöldség-gyümölcs alapú termékeket produkálták. Gyenesdiáson kiváló hangulatban, nagy érdeklődés kísérte a helyi piacot, ami a környező városok Keszthely, Hévíz jelentős külföldi turista forgalmának tudható be. 3.4.3. Ár Az volt megfigyelhető, hogy a helyi piacos termékek árainál kis eltéréssel hasonló árakat vonultattak fel a termelők. Méznél pl. ugyanazon minőségnél 50-100 forintos különbség volt tapasztalható árban, ugyanakkor a szupermarketek árainál olcsóbban lehetett itt hozzájutni a termékekhez. 3.4.4. Minőség Minden termék gusztusos, egészséges és friss volt. A termelő szemtől szemben áll a vevőjével a helyi piacon, így az nem visz ki minőségileg nem megfelelő terméket, hiszen az arcát is adja a termék mellé. Ez nagy pozitívuma a helyi piacnak. Hidegen sajtolt olajoknak, sajtoknak, mézeknek, lekvároknak olyan különleges fajtáit találhattuk e piacokon, amit kizárólag kézműves termékként, házilag, kis mennyiségben lehet előállítani. ( A képen: forraltboros szilva kardamommal, meggylekvár mandulával és marcipánnal, ünnepi almalekvár kandírozott naranccsal.) * 8 8 saját kép 20