Fenntarthatósági Útmutató a keretében kiírt pályázatokhoz 2007. március
Tartalomjegyzék AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA... 2 I. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás... 3 Mit jelent a Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás?... 3 Mi a fenntarthatóság?... 3 Mit üzen a fenntarthatóság a gazdaság szereplői számára?... 4 Az EU források felhasználásának fenntarthatósági célkitűzései... 4 Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? 6 II. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatokban... 7 A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását?... 7 Kötelező vagy önkéntes a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatban?... 9 Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság horizontális szempontjainak érvényesítése?... 9 Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat?... 10 Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontokat?... 11 Jár-e többletpont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért?... 11 Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe?... 12 Hogyan vizsgálják és ellenőrzik a fenntarthatósági többletvállalásokat?... 12 III. RÉSZ: Fenntarthatósági szempontok... 13 I. Környezettudatos menedzsment... 13 II. Létesítés... 16 III. Működtetés... 22 IV. RÉSZ: A pályázat értékelése a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása vonatkozásában... 28 FOGALOMMAGYARÁZAT... 30 HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK... 31 1
AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA A pályázónak a pályázati adatlap 10. pontjában be kell mutatnia, hogy miként járul hozzá a fenntarthatóság feltételeinek biztosításához. A fenntarthatósági útmutató célja, hogy segítsen a pályázóknak a pályázati adatlap kitöltésében, tájékoztassa a szükséges információkról és iránymutatást adjon hogyan lehet megfelelni a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása szempontjainak a pályázat készítése, a projekt megvalósítása, a létrehozott tevékenység, beruházás működése során éppúgy, mint a tevékenységének egészében. Javaslat az Útmutató gyors használatához 4 lépésben: 1. lépés: Kérjük tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése! 2. lépés: A II. részben találja meg azt, hogy a pályázónak milyen módon kell a szükséges információkat megadnia és mit kell figyelembe vennie a pályázati adatlap kitöltésekor. 3. lépés: A III. részben részletes leírást talál az egyes fenntarthatósági szempontok tartalmáról. 4. lépés: A IV. részben a pályázó tájékoztatást kap arra vonatkozóan, miként kerül a pályázata elbírálásra a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása vonatkozásában. Az útmutató könnyebb megértését szolgálja a Fogalommagyarázat fejezet, amelyben megtalálja azon fogalmak magyarázatát, amely a szövegben aláhúzottan jelennek meg. Word formátumban ezekre rákattintva közvetlenül jut el a fogalommagyarázathoz. 2
I. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS Mit jelent a Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás? A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint. A Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében határozta meg az Európai Uniós források felhasználásának fő célkitűzéseit és kereteit, amelyben összhangban az Általános rendelkezésekkel - horizontális politikaként határozta meg a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását. A horizontális elvárás, mint nevesített uniós elvárás lényege, hogy a támogatások felhasználásakor a támogatási rendszer egészében (az operatív programok és beavatkozásaik tervezésétől kezdve, a megvalósításon át a nyomon követésig) függetlenül attól, hogy azok nem önálló célkitűzésként kerültek meghatározásra külön is figyelmet kell fordítani. A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell venni! E fenntarthatósági feltételek biztosításában segíti a pályázót a Fenntarthatósági Útmutató. Mi a fenntarthatóság? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közös jövőnk jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása a fenntartható fejlődést célul kitűzve olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom 3
fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mit üzen a fenntarthatóság a társadalom egyes szereplői számára? A fejlődés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében részt kell vállaljanak a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseiért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt félért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és üzleti gyakorlat hozzájárulhat a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja a munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. Az EU források felhasználásának fenntarthatósági célkitűzései Az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális célként az alábbiak szerint fogalmazta meg fenntarthatóság szükségességét és a terv keretében megvalósuló fejlesztésekkel szemben támasztott követelményeket: Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is. A Terv keretében mintegy nyolcezer-milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg. A készülő projekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta előnyökből. A fenntarthatóság feltételeinek biztosításával hosszú távra lehetünk képesek előnyöket biztosítani a helyi közösségek és az egész ország számára. 4
Az egyes regionális programok szintén meghatározzák a fenntarthatósággal kapcsolatos horizontális politikájukat, azok kiemelt fő szempontjait. A regionális operatív programok horizontális elvárásként az alábbi fő szempontok érvényesítésének szükségességét hangsúlyozzák. A regionális operatív programok fejlesztéseinek elsősorban a régiók fenntarthatóságának megteremtését kell szolgálnia. A regionális fenntarthatóság megteremtése érdekében a régiónak a lehető leghatékonyabban kell felhasználnia belső anyagi és szellemi erőforrásait, és folyamatosan újabbakat kell feltárnia. A regionális fenntarthatóság jegyében a lehető leghosszabban kell a régión belül tartani az anyag, energia, tőke és az információ áramlását, az áramlások ciklusait lehetőleg a régión belül kell zárni. A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erőforrások (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is) terhelhetőségének, degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni. Törekedni kell az ésszerű területhasználatra, így a meglévő beépített területek új funkciókkal való hasznosítására, a természeti értékeknek, kulturális örökségnek a saját terhelhetőségi korlátjukat figyelembe vevő fenntartható hasznosítására. Az egyes fejlesztéseknél törekedni kell a környezettel való harmonizációra, ezen belül is természeti értékek védelmére, a környezeti állapot javítására, illetve az elkerülhetetlen környezetterhelés esetén a negatív beavatkozás ellensúlyozására. A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elősegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklődését. Ez biztosíthatja a sajátos településhálózat fenntarthatóságát, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkentve a kistelepülések jövőjét veszélyeztető elvándorlás mértékét. A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra (népességcsökkenés, elöregedés, munkaerő elvándorlása stb.) az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében. A lakosság kistérségen belüli és városokon belüli közlekedésére ösztönözni kell a közösségi közlekedés feltételrendszerének javítását útfelújításokkal, a közösségi közlekedés támogatásával, a kerékpáros közlekedés fejlesztésével. A közszolgáltatások átszervezését a közlekedésszervezéssel összhangban kell megvalósítani lehetőleg oly módon, hogy a lakosok szükséges utazási idejének csökkentését segítése elő. A gazdaság öko-innovatív működési feltételeinek kialakítására, fejlesztéseknél törekedni kell a környezetbarát építési megoldásokra, továbbá törekedni kell a környezeti szempontból legelőnyösebb, anyag- és energiatakarékos technológiák és eljárások, kiemelten a legjobb elérhető technológiák (BAT) alkalmazására. A környezet fenntartható fejlesztésének kiemelkedő területe a helyes energiagazdálkodás elterjesztése, a pazarló energiafogyasztás visszaszorítása, a megújuló energiák használatának növelése. Törekedni kell továbbá a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére, minél nagyobb arányú szelektív kezelésére és újrahasznosítására a kivitelezés és az üzemeltetés során egyaránt. Az egyes pályázatok esetében célszerű a vonatkozó operatív program konkrét horizontális politikáját megismerni! 5
Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme, amelyek meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra (mert túlmutat annak keretein), hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan befolyásolja a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli folyamatait (pl. növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlődés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és a gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes működését, másrészt segít az emberhez méltó életminőség fennmaradásában. Mindaddig amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetők a megfelelő magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. 6
II. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A PÁLYÁZATOKBAN A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását? Fenntarthatósági kategóriák A pályázó által folytatott tevékenység állandó kölcsönhatásban áll a környezetével és a társadalom szereplőivel (alkalmazottakkal, fogyasztókkal stb.), nemcsak akkor, amikor megvalósítja az EU támogatás eredményeként a fejlesztést. Ezért a fenntarthatóság nem csak a projekttevékenység során, hanem a szervezet teljes tevékenységekor biztosítható. A kettő ugyanakkor összefügg: az EU támogatások felhasználását e célok elérésének szolgálatába állíthatja. A pályázó a fenntarthatóság feltételeit az alábbi területeken tudja erősíteni: I. saját menedzsmentjében a környezettudatosság növelésével (I. Környezettudatos menedzsment) II. a megvalósítani kívánt projekt során figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítési lehetőségeit (II. Létesítés). III. szervezetének működtetésében, annak környezeti teljesítményének növelésével (III. Működtetés) A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázó tevékenységének teljes életciklusát felölel(het)i. A pályázónak a fenti területekhez kapcsolódó ún. fenntarthatósági kategóriák mindegyikében meg kell vizsgálnia a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását, illetve annak lehetőségét: I. Környezettudatos menedzsment kialakítása esetében a szervezetek integrálják a környezetvédelmet gazdálkodásukba, illetve a természeti környezetről való gondoskodás megjelenik a menedzsment tevékenységében. A szervezet vezetése erőfeszítéseket vállal a szervezetnél végzett tevékenységek, folyamatok környezeti hatásainak megismerésére, amelyhez megfelelő menedzsment eszközöket és technikákat alkalmaz. II. Létesítés/fejlesztés (beruházás/eszközbeszerzés) esetén a szervezet gondoskodik arról, hogy a támogatás révén tervezett új tevékenység vagy projekt megkezdése előtt, illetve döntései során figyelembe veszi a környezeti következményeket. Ennek módja az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével: A) Fenntartható (helyspecifikus) szempontok figyelembe vétele: új telephely/projekt létesítése esetén figyelembe veszi, hogy a fejlesztés olyan helyen valósuljon meg, amely elősegíti a hátrányos területek felzárkózását a gazdaság vérkeringésébe. 7
B) Fenntartható projekt célkitűzések: A szervezet a környezetorientált magatartást a fejlesztés kulcsterületének tekinti, annak megvalósításához biztosítja a szükséges erőforrásokat. C) Zöld beszerzés: A szervezet a létesítmények, berendezések, termékek és szolgáltatások beszerzésekor azok kiválasztása során környezetbarát és környezetkímélő alternatívát választja. Működtetés azaz a termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során a szervezet anyag-áramlását racionalizálja a kedvezőtlen környezeti hatások érdekében. A szervezet célja az, hogy a felhasznált inputok és kibocsátott outputok a lehető legkisebb mértékben járjanak a környezet- és egészségkárosítás kockázatával. A) Fenntartható projektfenntartás: A szervezet a projekttervezés során nemcsak a fejlesztés, hanem a fejlesztés eredményének működtetése időszakára vonatkozóan is előnyben részesíti a környezetkímélő eljárásokat, megoldásokat. B) A szervezet környezetkímélő működtetése: A szervezet tevékenysége végzéséhez felhasználandó anyagok, erőforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe veszi, illetve végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkenti. Ezen belül megkülönböztethető: a) Anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság növelése: A szervezet nem használ fel tevékenysége során több anyagot, energiát és erőforrást, mint amennyi a termék vagy szolgáltatás előállításához feltétlenül szükséges. Az erőforrásokat az elérhető legjobb hatékonyságú eszközökkel, technológiákkal, eljárásokkal használja fel. b) Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés: A szervezet nem csak a kibocsátott anyagok minőségére, mennyiségére vonatkozó jogszabályi előírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) gondoskodik, hanem azok további mennyiségi csökkentéséről is. c) Ipari öko-szisztéma javítása: A szervezet figyelmet fordít a gazdaság nyitott láncának zárására, ahol az erőforrások helyben maradnak és megújulnak, valamint a hulladékok nem kerülnek a környezetbe (a hulladékokat folyamatosan újrahasználják vagy hasznosítják és minimalizálják a gazdasági rendszerből kikerülő hulladékokat). C) Környezetegészség, egészséges társadalom: A szervezet figyelmet fordít az alkalmazottak megfelelő fizikai és mentális egészségére. Nyilvánvaló, hogy a pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérő lehet (legyen szó beruházásösztönzésről, K+F vagy innováció ösztönzésről stb.), ezért az egyes operatív programok eltérő pályázatai esetében nem mindegyik kategória értelmezhető. A pályázónak csak abban a fenntarthatósági kategóriában kell vizsgálnia tevékenységét, amely a pályázati adatlapban szerepel! Fenntarthatósági szempontok A pályázati adatlap egy listát ad arra vonatkozóan, hogy a pályázónak milyen lehetőségei vannak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz 8
kapcsolódóan. Ezek az ún. fenntarthatósági szempontok. A fenntarthatósági szempontok segítik a pályázót abban, hogy a fenntarthatóság tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként tudja érvényesíteni a fenntarthatóság szempontjait. Az egyes fenntarthatósági kategóriákban (A táblázat 1. oszlopa tartalmazza a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó fő kategóriákat.) 1-6 db fenntarthatósági szempont került meghatározásra. Összefoglalva: A fenntarthatóság szempontjai az életciklus szemléletnek megfelelően áthatják a szervezet teljes tevékenységét: a pályázó menedzsmentjében, mindennapi szervezeti működésében, és a projektmegvalósítás során egyaránt tudja a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni. Kötelező vagy önkéntes a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatban? Mivel a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása az EU támogatások horizontális célja, a támogatás igénylésének kötelező feltétele hogy a pályázó legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempontot vállaljon! A pályázó természetesen további többletvállalást tehet, amelyek vállalásáért a pályázó többletpontokat szerezhet. Összefoglalva: A pályázónak legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempont teljesítését vállalnia kell! A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása iránti elkötelezettségüket további önkéntes (a környezetvédelmi szabályok betartásán túl) többletvállalásokkal igazolhatják! Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság horizontális szempontjainak érvényesítése? A pályázó a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért többletpontokat szerezhet, maximálisan 5 pontot, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. (Ennek módját részletesen lásd A pályázó értékelése fejezetben.) De ne gondoljuk, hogy a fenntarthatósági szempontokat valami jólelkűségből, a társadalom és környezet szemben vállalt együttérzés miatt érdemes figyelembe vennünk mindennapjainkban. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a további gyakorlati előnyöket jelenti a pályázó számára: A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez a szükséges környezetvédelmi követelmények betartását. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy még rosszabb esetben a környezetben okozott károk felszámolására költeni. A többletvállalások gazdasági előnyt, többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek. 9
A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét, amely javítja piaci pozícióit. A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő fenntarthatósági gyakorlat vonatkozásában. A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is. Összefoglalva a fenntarthatóság érvényesítése nem pusztán növeli a támogatás megszerzésének esélyét, hanem a pályázónak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet elismertségét, jó hírnevét. Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat? A többi fenntarthatósági szempont esetében általános szabály, hogy javulást kell elérni a pályázat benyújtáskor érvényes értékhez képest. A többletvállalás megítéléséhez a pályázónak meg kell adnia a fenntarthatósági szempont pályázat benyújtásakor érvényes értékét és ehhez képest a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A pályázónak a pályázati adatlap 9. pontjában található táblázatban kell bemutatnia, hogy mely fenntarthatósági kategóriában mely fenntarthatósági szempont esetében vállalja szervezete fenntarthatósághoz való hozzájárulását! A vállalás feltétele, hogy: a pályázó igennel jelölje azt a fenntarthatósági kategóriát, amelyben fenntarthatósági szempontot vállal, valamint A vállalt fenntarthatósági szempont esetében a pályázó megadja mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket, mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A fenntarthatósági szempontok megadásánál az alábbiakra ügyeljen: A vállalt fenntarthatósági szempont csak akkor kerül értékelésre, ha annak fenntarthatósági kategóriáját a pályázó a pályázat 9. pontjában szereplő táblázatban igennel megjelölte! A fenntarthatósági kategória bejelölésének elmulasztása azzal jár, hogy az értékelő abban a kategóriában választott szempontot nem értékeli, és ez a pályázó számára pontveszteséget jelenthet! A fenntarthatósági szempont vállalásakor mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket (4. oszlop), mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket adja meg (5. oszlop), mert ha nem adja meg mindkét értéket a többletvállalás nem állapítható meg! (Nem kell megadni a pályázat benyújtásakor érvényes, illetve a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket, ha annak cellája szürkített!) A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalást egy vetítési egységre kell megadni pl. a teljes energiafelhasználást pl. a termelésre vagy az ingatlanok összköbméterére vetítve. A fajlagos mutatók jellemzője, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: 1) a vetítés alapja: teljes energiafelhasználás (KWh), 2) a vetítés egységének teljes mennyisége: termelés összmennyisége (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): A fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. A fajlagos mutatók megadásánál két dologra feltétlenül figyeljen: A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell megadni (!) pl. 2 %-os javulás az adott mutató tekintetében, 10
de nem a %-os értéket, hanem a két alapadatot kell megadni! (A pályázat értékelője a két adat elosztása után vizsgálja meg a vállalt javulás tényét, a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között. A javulás az adott szemponttól függően lehet csökkenő vagy növekedő érték.) A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni! Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek. Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérő adatot ad meg, a pályázó értékelője az elsőként megadott adatot fogja figyelembe venni! A vállalt fenntarthatósági szempontok megadására vonatkozóan további segítséget talál a kitöltési útmutatóban! Pontosan tartsa be a kitöltési útmutatóban foglaltakat, mert a helytelen vagy nem megfelelő adatok hiányában a választott fenntarthatósági szempontot nem tudják értékelni, és a pályázó nem kapja meg rá a többletpontot! Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontokat? A többletvállalás (egy vállalás kivételével) önkéntes, de mivel azok többletpontokat jelentenek a pályázónak - és így nagyobb eséllyel indulhat a támogatás megszerzéséért - a pályázónak, ha elnyeri a támogatást, a többletvállalást meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenőrzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató III. részben (Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtáskor érvényes értéktől kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a projekt lezárásának évétől a projekt fenntartás végéig átlagosan megvalósította a többletvállalást, azaz a megadott projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. Természetesen a pályázónak a kötelező projekt fenntartás időszakán túl is érdemes megőriznie vagy javítania az elért eredményeket, hiszen azok nemcsak a környezet és társadalom számára képviselnek értéket, hanem a szervezet számára is! Jár-e többletpont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért? Egyes fenntarthatósági szempontok esetében, ha azokat már jelenleg is érvényesíti, azok a fenntarthatóság értékelése során elfogadásra kerülnek. Ebben az esetben a projekt fenntartásáig várható átlagos érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Ebben az esetben is mindkét értéket meg kell adni! Ezen fenntarthatósági szempontok a következők: Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezik vagy vállalja bevezetését A közoktatási intézmény ökoiskola címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését Környezettudatos tevékenységek 11
A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található Előnyben részesíti a BAT technológiákat beszerzései során Más alternatív, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása Allergén növények rendszeres irtása a szervezet által fenntartott zöldfelületeken Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? A fenntarthatósági szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást eredményezhetnek a napi működés során (pl. energiahatékonyság). Más esetekben viszont műszaki fejlesztés, beruházás igényes lehet egyegy elvárásnak való megfelelés (pl. kibocsátási normák betartása). Ezekben az esetekben a környezeti követelmények megvalósítása növeli a direkt költségeket, viszont segít elkerülni a későbbi bírságokat, s ezáltal megtakarításokat jelent. Az ökológiailag hatékony megoldások előnyt jelentenek azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket a szempontokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló beruházások az adott projekttípus elszámolható költségkategóriáiba illő költségei elszámolhatóak. Ennek köszönhetően számos olyan, a fenntartható fejlődést biztosító tevékenység, beruházás válik megvalósíthatóvá, melyeket korábban forráshiány miatt nem vittek véghez. Ez az útmutató és a fenntarthatóság szempontjainak idejekorán történő figyelembevétele lehetőséget ad arra, hogy már a projekt megkezdése előtt megnevezésre kerüljenek a szükséges fejlesztések, és így a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet a fenntarthatósági szempontok biztosítása kapcsán felmerülő költségekkel. Összefoglalva: A fenntarthatósági szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetőek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti gondosság segít elkerülni az esetleges szankciókat, sőt sok esetben költségmegtakarítást eredményeznek. Hogyan vizsgálják és ellenőrzik a fenntarthatósági többletvállalásokat? A többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. A projekt megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a többletvállalások megvalósulását az ellenőrzések során vizsgálhatják! 12
Fenntarthatósági szempont I. Környezettudatos menedzsment Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezik vagy vállalja bevezetését A közoktatási intézmény "ökoiskola" címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését III. RÉSZ: FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A szempont értelmezése Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközi vagy hazai szabvány szerint - hitelesítő szervezet által tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer része, amely tartalmazza a környezeti politikát és az azt meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004 A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozta az Ökoiskola címet. A cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek, átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezet tevékenységébe történő integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv belső dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. Az önkormányzatok számára lehetőség a fenntartható fejlődés helyi programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. A rendszer kiépítéséhez szükséges induló feltétel a menedzsment (felső vezetés) elkötelezettsége. A rendszer bevezetése meglehetősen költséges, ezért e szempont választásánál körültekintően kell eljárni. Magyarországon több akkreditált szervezet létezik, amelyek a tanúsítást végzik. Bővebb információ: [ 1 ], [ 18 ] A nemzetközi kritériumok alapján kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teheti az iskolát a diákok számára. A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Bővebb információ: [ 2 ] Amennyiben a pályázó gazdálkodó szervezet tevékenységének fontos környezeti, fenntarthatósági vonatkozásai vannak, úgy érdemes egy olyan tervet készíteni, amely keresi ezek megfelelő kezelésének lehetőségeit, számba veszi az ezzel kapcsolatos feladatokat, ezeket ütemezi, felelősökkel látja el.. A fenntarthatósági tervnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. A fenntarthatósági terv megfeleltethető az ISO 14001szabványban [ 18 ] meghatározott programnak (kiegészítve a jelent útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Iránymutatást adhat továbbá az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez nemzetközi ajánlás. Bővebb információ: [ 3 ] Az önkormányzatok számára a LA21 program készítése egy jól összpontosított helyi politikát eredményezhet. A Local Agenda 21 megvalósításának nincs olyan szigorú, szabványban rögzített menete, mint pl. az EMAS előírásnak, de létezik erre vonatkozóan javasolt nemzetközi megvalósítási algoritmus. Bővebb információ: [ 3 ] Tanúsítvány (Hazai bejegyzésű akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva) Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések Az ökoiskola cím megszerzését igazoló dokumentumok Fenntarthatósági terv megléte (cég vezetés által elfogadott dokumentum) Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott dokumentum) 1 A szempontok értelmezéséhez bővebb információkat talál a Hasznos információforrások fejezetben hivatkozott dokumentumokban. 13
Fenntarthatósági szempont Környezeti-nevelési programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését Települési környezetvédelmi programmal rendelkezik vagy vállalja annak elkészítését Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak bevezetését [ eft/év ] Környezetvédelmi / fenntarthatósági megbízott, felelős kijelölése [ fő ] Intézmény/szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelése A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása [ fő/év ] Igazoló dokumentumok A szempont értelmezése Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A környezeti nevelési program a tantestület döntésének A környezeti-nevelési program megfelelõen többféle módon is megjelenhet az iskola megléte pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is. A programot kéthárom évente célszerű felülvizsgálni. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 4 ] A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 48. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként 2004. június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelési program a közoktatási intézmény pedagógiai programjához illeszkedő környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait részletezi. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente magújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását és ezzel összhangban települési környezetvédelmi programok (TKP) készítését. A környezet védelméről szóló l995. évi LIII. törvény (Ktv.) 58. (1) bekezdése értelmében az önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátására. A szempont esetében a környezetvédelmi alap éves bevételét kell megadni ezer Forintban. A szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal kapcsolatos pontosan meghatározott feladatokat (hatósági bejelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatás, hulladékgyűjtés, haváriák, stb.) megbízott munkatárs/alvállalkozó látja el. A közoktatási intézményben van környezeti nevelési vagy fenntarthatósági megbízott, aki figyelemmel kíséri, javaslataival segíti az iskola nevelési tevékenységét a fenntarthatósággal kapcsolatban. A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége során a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások és azok csökkentésére tett intézkedések összessége rendszerint mutatószámokkal kifejezve. A környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetően önkéntes eszköz, célja ésszerűbb és környezetkímélőbb gazdálkodás. A KTÉ számos módszere ismert: öko-mérleg, grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, környezeti minősítés, környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb A környezeti oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben résztvevő dolgozók száma. Az oktatások témája: hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok ismerete és használata, környezeti mérések, környezeti vészhelyzetekkel kapcsolatos információk, környezetközpontú irányítási rendszer szabályozásaival kapcsolatos információk stb. A TKP-val szemben elvárt jogszabályi követelményeket a környezetvédelmi törvény határozza meg, részletes szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem készült. A települési környezetvédelmi programot célszerű a jelenleg hatályos második Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemében elkészíteni, alapvetően a települési környezetminőséget meghatározó tényezőkre koncentrálva. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 5 ] A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. A forráshiánnyal küszködő települési önkormányzatok számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése létkérdés, a környezeti problémák megoldásának az egyik legfontosabb eszköze. Érdemes szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs alkalmazása. Környezeti teljesítmény értékelésre alkalmas maga a pályázat fenntarthatósági szempontú értékelési táblája, amely a pályázó szervezetét, valamint a projekt fenntarthatósági hatásait azaz részben környezeti teljesítményét értékeli. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 16 ] A szervezet meghatározott rendszerességgel, meghatározott munkakörök esetében környezetvédelmi kérdésekben oktatásokat tarthat belső kollega vagy külső szakértő segítségével, valamint külső továbbképzésekre küldheti munkatársait. Önkormányzati rendelettel vagy határozattal kihirdetett települési környezetvédelmi program megléte Önkormányzati rendelet a környezetvédelmi alapról, beszámoló (a zárszámadás részeként) az alap forrásainak felhasználásáról Munkaköri leírás, szervezeti szabályozások, dokumentumok Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzőkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelő feljegyzések Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum Továbbképzési, képzési szerződés 14
Fenntarthatósági szempont Környezeti információs rendszert működtet vagy vállalja annak bevezetését A lakosság/nyilvánosság rendszeres környezeti tájékoztatása [ alkalom/év] A helyi tanterv és az oktatási/nevelési tevékenység évenkénti felülvizsgálata a fenntarthatóságra nevelés érdekében A közoktatási intézmény tanulói és nevelőtestülete környezet-tudatosságáról beszámoló készítése A közoktatási intézmény aktív kapcsolatot tart fenn valamely fenntarthatóságért tevékenykedő civil szervezettel Igazoló dokumentumok A szempont értelmezése Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A környezettel kapcsolatos GIS-alkalmazások a környezeti Működő térinformatikai adatok gyűjtését, tárolását, rendszerezését, együttes szoftverre támaszkodó látását, elemzését segítik elő, amelyek jó alapot adnak a információs rendszer települési környezetvédelmi program információs megalapozásához is. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. (3) pontja alapján az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani. A szempont a térinformatikai alapú információs rendszerek működtetését ösztönzi. Gazdálkodó szervezet esetében: A környezeti jelentés célja, hogy környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek (hatóság, lakosság, partnerek stb.) számára a szervezet környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára kötelező, de a szervezet önkéntesen is készíthet környezeti jelentést. A szempont akkor elfogadható, ha a jelentés vagy az EMAS szabvány, az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez nemzetközi ajánlás vagy ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. A szempont választásakor kétévente legalább 1 környezeti jelentés készítése kötelező (ebben az esetben a megadott érték: 0,5) Önkormányzat, önkormányzati intézmény esetén: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.. (1) e) pontja alapján az önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékeli, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatni. A szempont esetében a megjelenések darabszámát kell megadni. (Honlap esetében a tartalmak aktualizálásának számát kell megadni.) A fenntarthatóságra nevelés folyamatos nevelést és az új ismeretek elsajátítását jelenti. Ennek érdekében szükséges az oktatási, nevelési tevékenységbe operatív módon épüljön be a fenntarthatóságra nevelés. fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy kapcsolatokat hozzunk létre a három rendszer (környezeti, gazdasági, társadalmi) között és megértsük azokat. A szempont célja a közoktatási intézményben dolgozók és tanulók környezettudatosságának megismerése és nyomon követése. A szempont akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a valamely elfogadott mérési módszer segítségével a közoktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak zárásakor elvégzi a környezettudatosság mérését. A szempont célja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos magatartásformákat, cselekvési lehetőségeket a közoktatási intézmény megismerje, abban aktív szerepet vállaljon a környezettudatosság erősítése érdekében. Külső kommunikációs eszköz lehet tájékoztató füzetek, prospektusok készítése is. Megismerhető az interneten, médiában számos hazai szervezet környezeti nyilatkozata, jelentése. Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a GRI Útmutató nemzetközi standard. Az időszakosan készülő környezet állapot értékeléseket évről évre szükséges kiegészíteni az önkormányzatnál rendelkezésre álló frissebb adatokkal, információkkal. Ezen információkkal kiegészített elemzést ismeretterjesztő csatornákon (honlap, helyi újság, tv, szórólap, lakossági fórum stb.) keresztül nyilvánosságra kell hozni. Bővebb információ: [ 1 ], [ 15 ], [ 21 ] Érdemes a fenntarthatóságra nevelés tartalmi elemeit meghatározni és az egyes tevékenységet operatív szintre cél feladat eszköz felfogásban meghatározni. Fontos, hogy a fenntarthatóságra nevelés operatív és kreatív módon épüljön be az oktatási/nevelési tevékenysége, ne váljon sablonná! Bővebb információ: [ 6 ] Ajánlott környezettudatosság mérési eljárások: környezeti attitűdskálák módszere, személytelen környezettudatosság skálák, környezettudatos viselkedés skálák, vagy bármely nemzetközi vagy hazai kutatási eredményeken alapuló eljárás. Bővebb információ: [ 6 ] A legtöbb településen működnek civil szervezetek a települések védelme, a környezet védelme érdekében. Ezen túlmenően a témával foglalkozó országos civil szervezetek is működnek, amelyekkel együttműködési kapcsolatok alakíthatók ki pl. előadások, közös akciók stb. Környezeti jelentés, A környezet állapot bemutatását tartalmazó dokumentum, tájékoztató prospektus, szervezeti környezeti információk a honlapon A fenntarthatóságra nevelés munkaterve cél-feladat-eszköz bontásban A felmérés dokumentációja, mérőeszköz Együtt elkészített közös kapcsolódási pontokat tartalmazó munkaterv, közös akciók dokumentumai 15
Fenntarthatósági szempont A diákönkormányzatban környezetvédelmi felelős kijelölése [ fő ] Környezeti auditok lefolytatása [ db/év ] Környezeti szponzorálások [ eft ] Igazoló dokumentumok A szempont értelmezése Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A szempont célja a partnerközpontú diák-tanár együttműködés erősítése. A A diákönkormányzati környezetvédelmi felelős kijelölését Megbízás, kinevezés, munkaköri fenntarthatóságért vállalt feladatokat a diákok hatékonyabban hajtják végre, ha célszerű valamilyen környezetvédelem terén elért leírás azokat ők kezdeményezik vagy ők a végrehajtás felelősei, amely egyúttal eredményhez kötni. Fontos ugyanakkor, hogy a felelőst beépül mindennapi életvitelükbe. maguk a diákok válasszák ki. A vállalaton/szervezeten belüli átfogó, független és objektív vizsgálat a tevékenységek, folyamatok környezeti szempontjainak tekintetében. Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. A szempont értéke az adott évben lefolytatott auditok darabszáma. Audit alatt értendő az adott évben lefolytatott teljeskörű vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. Marketing eszköz. A pályázó részéről felajánlott olyan pénzügyi támogatás, amely környezetvédelmi jellegű tevékenységre, célra kerül felhasználásra (Rendezvények, Akciók, Versenyek, Értékesítési akciók stb. formájában).. II. Létesítés Helyspecifikus szempont A projekt megvalósulás A hátrányos helyzetű kistérségek pontos meghatározása a területfejlesztés helye társadalmigazdasági szempontból rendeletben található. kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. hátrányos helyzetű Akkor választható, ha a projekt leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (3. kistérségben található melléklet), hátrányosabb helyzetű kistérségekben (4. melléklet), leghátrányosabb kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű településekben (5. melléklet) valósul meg. Fenntartható projektcélkitűzések Az intézmény akadálymentesített tömegközlekedési eszközökkel való megközelíthetőségének javítása (járművek száma) [ db ] Élő utcák fejlesztése A szempont célja, hogy az önkormányzati intézményeket a projekt célcsoportjai környezetkímélő közlekedései eszközökkel is képesek legyenek megközelíteni. A szempont esetén az önkormányzati intézményt érintő (helyi vagy távolsági) tömegközlekedési útvonalakon közlekedő akadálymentesített járművek számát kell megadni. A szempont célja, hogy a megvalósuló fejlesztések részeként vagy azzal egyidejűleg az intézmények figyelmet fordítsanak az intézmény környezetbarát módon történő megközelíthetőségére. A szempont magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelő mértékű és minőségű gyalogos- és kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. A szempont akkor fogadható el, ha az intézmény rendelkezik legalább erre vonatkozó felülvizsgálattal vagy tervvel a teendők megtételére. A megbízott felelősnek a szervezet tevékenységére, funkciójára vonatkozó éves audittervet kell készítenie, amely alapján meghatározott kérdéslisták segítségével, kijelölt felelősök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a meghatározott területeken és meghatározott időpontokban. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 17 ] A szponzorálás pozitív környezeti hatás mellett a szponzoráló üzleti sikereire, vállalati imidzsére, valamint a környezeti tudatosság erősítésére is hatással van. A vonatkozó jogszabály pályázati útmutató által meghatározott mellékleteiben meghatározott valamennyi kistérség, település releváns a pályázat igennel való megválaszolása szempontjából, amennyiben ott található a pályázó székhelye, telephelye vagy fióktelepe. A szempont közvetlenül nem célja a támogatható tevékenységnek, de az eredmények kihasználása szempontjából is fontos szempont. Fontos, hogy a tömegközlekedési megállóhely és az intézmény között az akadálymentes közlekedés biztosított legyen. A szempont során figyelmet fordíthatunk a megfelelő méretű, és környezeti minőségű (pl. utcabútorok, forgalomcsillapítás), akadálymentes gyalogos járdák és kerékpárutak kialakítására, a biztonság fokozására, a pihenést szolgáló funkciók fejlesztésére stb. Bővebb információ: [ 7 ] Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori megbízások, ellenőrzési lista, audit feljegyzések, audit jelentés Számviteli nyilvántartás, feljegyzések 64/2004. (IV. 15.) Korm. rend. mellékletében meghatározott település szerepel a szervezetre vonatkozó (cég)bírósági nyilvántartásban vagy a beruházások kapcsolódó engedélyeiben Helyszínrajz, tömegközlekedési útvonalterv Az élő utcák kialakíthatóságára vonatkozó vizsgálat vagy terv megléte 16
Fenntarthatósági szempont Közoktatási intézmények fenntarthatóságot szolgáló fejlesztése a pályázat részeként A közoktatási intézmény vállalja a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisának fejlesztését [ eft/év ] Igazoló dokumentumok A szempont értelmezése Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása keretében több A pályázat készítése során fontos figyelmet szentelni fenntarthatóságot szolgáló fejlesztés megvalósítható: annak, hogy a közoktatási intézmény a fejlesztés A fejlesztés része a biztonságos kerékpártároló vagy kerékpár eredményeként hozzájáruljon a fenntarthatóságra nevelés tárolására alkalmas egyéb hely [ db ] eszközeinek szélesítésében. A fejlesztésnek része zöldfelületek, tanösvények létrehozása [ m 2 ] A fejlesztésnek része sportlétesítmények fejlesztése [ db ] A fejlesztésnek része iskolabusz beszerzés [ db ] A szempont célja a fenntarthatósággal kapcsolatos információk elérhetőségének fejlesztése a közoktatási intézményben. A szempont akkor elfogadható, ha a közoktatási intézmény vállalja, hogy folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, honlap fejlesztés stb.) A szempont esetében az e célra fordítandó, tervezett éves forrás összegét kell megadni. A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása pályázatok esetében a pályázat csak megfelelő tartalomfejlesztés mellett támogatható (lásd nem támogatható tevékenységek). A tartalomfejlesztés meghatározása során fontos megfontolni a fenntarthatóságra nevelés fejlesztését is. Megvalósíthatósági tanulmány, megvalósulási terv, építési/használatbavételi engedély, kiviteli tervek, eszközbeszerzés dokumentációi (pl. forgalmi engedély) Nyilvántartás a közoktatási intézményben rendelkezésre álló fenntarthatósággal kapcsolatos információkról (könyvtári katalógus stb.) Nem szilárd burkolatú kerékpár utak megvalósítása A fejlesztés szabadtéri rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok elérhetőségéhez hozzájárul A szempont célja az aszfalt burkolatok kiváltása környezetbarát és helyi természeti erőforrás használatot biztosító lélegző burkolattal. A szempont célja, hogy olyan kerékpárút fejlesztések valósuljanak meg, amelyek elősegítik bizonyos rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok kerékpárral való elérhetőségét, és ezáltal az környezetkímélő módon hozzáférhetőbbé, megismerhetőbbé válik. A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárút fejlesztés eredményeként elérhetővé válik valamely rekreációs vagy ökoturisztikai célpont (szabadidő parkok, látogatóközpont, közösségi terek stb.) E szempont alkalmazására elsősorban külterületen van lehetőség. A szempont választásánál körültekintően kell eljárni. Olyan eljárás választása indokolt, amely nem gazosodik el, ezzel akadályozva a kerékpár közlekedést. A fejlesztés pl. kerékpár útvonallal elérhetővé tesz természetvédelmi látogatóközpontot, szabadidő központot, erdei iskolát, arborétumot, táborhelyet, horgászközpontokat, parkerdők közművelődési, ismeretterjesztő és oktatási lehetőségeit, szabadtéri sportrendezvényeket stb. Kiviteli tervek, dokumentáció, megvalósulási terv, építési/használatbavételi engedély Útvonal térkép, engedélyezési dokumentáció, kiviteli tervek Más alternatív-, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása A beruházással egyidejűleg vagy azt megelőzően egyéb infrastrukturális fejlesztés is megvalósul A szempont célja a kerékpárút / úthálózat összekapcsolása más alternatív, környezetkímélő közlekedési lehetőséggel pl. vasút, vízi közlekedés, az alternatív közlekedési módozatok összehangolt fejlesztése érdekében. A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárúttal/közúttal más közlekedési módozatok közvetlenül elérhetők, az azokra való átszállás lehetősége biztosított. A szempont célja a pályázó különböző fejlesztéseinek összehangolása, egyrészt a pályázat eredményeinek tartóssága, másrészt a környezet kímélése érdekében. A szempont akkor elfogadható, ha a pályázó vállalja hogy a projekt fenntartás végéig más fejlesztések nem eredményezik a fejlesztés során megvalósult létesítmények megbolygatását. A nyomvonal kiválasztás során részesítsük előnyben az alternatív közlekedési módok, illetve a tömegközlekedéshez való csatlakozás elérhetőségét., ha ezek releváns alternatívák. A pályázónak célszerű a tervezett infrastrukturális beruházásait átgondolnia. Ha azonos nyomvonalon több fejlesztés is szükséges, azt célszerű úgy ütemezni, hogy azok lehetőség szerint a környezet és emberi egészség védelme szempontjából összehangoltak legyenek. Kiviteli tervek, dokumentáció Kiviteli tervek, megvalósulási terv, építési/használatbavételi engedély, vízjogi engedély 17