Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata I.

Hasonló dokumentumok
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége

Általános klimatológia gyakorlat

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

A vízi ökoszisztémák

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Abiogén ökológiai tényezık

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

A Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

Növények víz és ásványi anyag felvétele

Vizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda

Produkcióökológiai alapok

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

Szerkesztette: Vizkievicz András

Produkcióökológiai alapok

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

A fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Környezeti kémia II. Troposzféra

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.

Szabadentalpia nyomásfüggése

A felhőzet megfigyelése

A talaj fogalma, funkciói

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Direkt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik.

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A légkör mint erőforrás és kockázat

A földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról

80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

A napenergia-hasznosítás alapjai

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

A színérzetünk három összetevőre bontható:

Zárójelentés. ICP-OES paraméterek

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Termográfiai vizsgálatok

Városi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Az energia áramlása a közösségekben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Globális változások lokális veszélyek

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Fényes élet: fényből élet életből fény

7. lakás 1. Fűtőanyag elnevezése: tűzifa Összetétel (kg/kg): Szén Hidrogén Oxigén Víz Hamu

Készítette: Nagy Gábor (korábbi zh feladatok alapján) Kiadja: Nagy Gábor portál

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.

Átírás:

Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata I. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u geo.u-szeged.hu

Speciális jellemzık I. Energia- és víztárolás a vegetációs rendszerekben

Energia- és víztárolás a vegetációs rendszerekben Talaj - növény - légkör rendszer Energiaegyenleg Q* = Q H + Q E + Q S + Q P (+ Q A ) Vízegyenleg p = E + r r + S S (+ A)

Speciális jellemzık II. Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Autotróf szervezetek Fototrófok fényenergia Kemotrófok szervetlen vegyületek oxidációja thermo-acedofil kénbaktériumok kénhidrogén oxidációja vasbaktériumok 2 értékő vas oxidációja durranógáz baktériumok hidrogén oxidációja nitrifikáló baktériumok ammónium oxidálók nitrit oxidálók

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Fototróf szervezetek: fényenergia segítségével CO 2 fixálás Az elektromágneses sugárzás spektruma Nap: 0,15-3 µm rövidhullám Föld-légkör légkör rendszer: 3-100 µm hosszúhullám A légköri elnyelés sávjai

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Fototróf szervezetek: fényenergia segítségével CO 2 fixálás Oxigéntermelı fotoszintézis CO 2 + 2H 2 O + fényenergia (CH 2 O) + O 2 + H 2 O kb. 400-700 nm (PAR) H 2 O bontás O 2 fejlesztés Eukarióta szervezetek Magasabbrendő zöld növények Zöld algák Barnamoszatok Kovamoszatok Vörösalgák Prokarióta szervezetek Cianobaktériumok Nem oxigéntermelı fotoszintézis CO 2 + 2H 2 A + fényenergia (CH 2 O) + 2A + H 2 O kb. 900-1000 nm nincs H 2 O bontás, nincs O 2 fejlesztés Prokarióta szervezetek Bíborbaktériumok Zöld kénbaktériumok Zöld csúszóbaktériumok Heliobaktériumok

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Pigmentek - szárazföldi növények és zöldalgák Klorofillok klofofill - a klorofill - b Karotenoidok karotinok pl. β - karotin xantofillok pl. lutein (kék, vörös) (kék, vörös) (kék) (kék) klorofill - a klorofill - b β - karotin lutein

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Pigmentek - vörösmoszatok és cianobaktériumok Klorofillok Karotenoidok Fikobilinek klorofill - a klorofill - d (kék, vörös) (kék, vörös) (kék) fikoeritrobilin (zöld!) fikocianobilin (narancs) allofikocianobilin (vörös) fikocianobilin klorofill - d fikoeritrobilin

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Pigmentek - kovamoszatok és barnamoszatok Klorofillok klorofill - a klorofill - c Karotenoidok β - karotin fukoxantin egyéb xantifillok (kék, vörös) (kék, vörös) (kék) (kékeszöld - sárgászöld) (kék) klorofill - c 1 fukoxantin klorofill - c 2

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok P - fotoszintézis zis R - légzés széndioxid + vízpára + fényenergia f szénhidr nhidrátok + oxigén szénhidr nhidrátok + oxigén széndioxid + vízpára + égési energia 6 CO 2 + 6 H fényenergia + 6 H 2 O C 6 H 12 O 6 + 6 O 2 égési energia P P [ kg m - 2 s - 1 ] a fotoszintézis nettó mértéke P P = P - R QP [ W m - 2 ] a biokémiai energiatárolás megváltozása Nappal: P > R P P = 2-5 g m -2 h -1 Q P = 6-16 W m -2 Éjjel: P < R P P = - 1 g m -2 h -1 Q P = - 3 W m -2

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Sztóma - gázcsere nyílás Hossz: 10-30 µm Szélesség: 10 µm 50-500 db/mm 2 0,3-1 %-a% a a levélfelszín felületének Elhelyezkedés hiposztomatikus episztomatikus amphisztomatikus

Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok Sztóma - gázcsere nyílás Anyagcsere: párolgás CO 2 - anyagcsere Nyitódást-záródást befolyásoló tényezık víz napfény hımérséklet CO 2 koncentráció szél Alkalmazkodása szélsıséges feltételekhez sztómakripták Crassulaceae-típusú savas metabolizmus

Speciális jellemzık III. A növényállomány szerkezetének hatásai a mikroklimatikus sajátságokra

A növényállomány szerkezetének hatásai Elsıdleges aktív felszínek helyzete anyag Lombozat sőrőségének változása a magassággal gyepek az állomány egységes rétegnek tekinthetı erdık lombozat az állomány adott részén lombos erdık 15-20 m karsztbokorerdı 2-33 m trópusi esıerdık több lombkoronaszint Levelek irányultsága főlevelek falevelek függıleges vízszintes Zéró elmozdulási szint v 0 ms -1 d = 2/3 h anyag- és energia-cserefolyamatok színtere legnagyobb biomassza

Levelek I. Sugárzási mérleg és energiaegyenleg

Sugárzási mérleg és energiaegyenleg Levelekkel kapcsolatos sugárzási jellemzık ~ hullámhossz ~ pigmentek ~ levélszerkezet α visszaverés ψ átbocsátás ζ elnyelés PAR (0,38-0,71 µm) 0,09 0,06 0,85 NIR (0,71-4 µm) 0,51 0,34 0,15 rövidhullám (0,35-3 µm) 0,30 0,20 0,50 hosszúhullám (3-100 µm) 0,05 0,00 0,95 PAR: Photosynthetically Active Radiation Kék (0,40-0,51 µm) elnyelıdik Zöld (0,50-0,55 µm) visszaverıdik Vörös (0,61-0,70 µm) elnyelıdik NIR: Near Infrared Radiation 0,7 µm-tıl az elnyelés csökken Rövidhullámú sugárzás esetén: ψ / α = 2 / 3 Hosszúhullámú tartományban: csaknem teljes elnyelés

Sugárzási mérleg és energiaegyenleg Az izolált levéllel kapcsolatos sugárzási fluxusok Q* levél = K* levél + L* levél Q* levél = K* (t) + K* (a) + L* (t) + L* (a) Q* levél = (K( be - K ki - K át ) (t) + (K( be - K ki - K át ) (a) + (L( be - L ki ) (t) + (L( be - L ki ) (a) Q* levél = (K( be(t) + K be(a) )(1 - α - ψ) ) + (L( be - L ki ki ) (t) (t) + (L( be - L ki ki ) (a)

Sugárzási mérleg és energiaegyenleg Az izolált levéllel kapcsolatos energiaegyenleg Q* levél = Q H levél + Q E levél Q* levél = Q H(t) + Q H(a) + Q E(t) + Q E(a) Q S 6 Wm -2 elhanyagolható Q P 16 Wm -2 elhanyagolható

Levelek II. Klíma

Klíma Hımérsékleti többlet egy levél felszínén a levegıhımérséklethez képest a környezetnél 5-10 C-kal melegebb a trópusokon akár 20 C-kal a levél színe melegebb 1,5 C-kal gyenge turbulens áramlás (v 0,7 ms - 1 ) a szél felıli oldal hővösebb A lamináris (szigetelı) réteg jelentısége extrém hıterhelés - levélszáradás helye fagykár kialakulása károsító élılények rovarok - hővösebb gombák - melegebb + nedvesebb

A növények alkalmazkodóképessége I. Fényhiány

Növények alkalmazkodása a fényhiányhoz Nagymérető levelek Zselés anyagú lencseszerő sejtek a levélben Piros levélfonák Tőlevelek Helyzete Viaszbevonat Többfajta levél egy fajon belül - borostyán Fénylevelek Árnyéklevelek

A növények alkalmazkodóképessége II. Szélsıségesen meleg és száraz körülmények

Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Túlhevülés elleni védekezés Albedó maximalizálása világos színő levelek - sziki üröm levélfelszínre kiválasztott só viaszbevonat Levélállás igazítása a Nap járásához - eukaliptusz Elbújik - kavicsnövényke

Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Ideiglenes növények - Efemer növények Nyugalmi állapotban akár 50-100 évig Magban csírázásgátló anyag Esı után 1-21 2 hét alatt végigmegy a fenológiai fázisokon

Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Állandóan jelenlévı szárazságtőrık - Szukkulens növények Specializáció vízmegszerzésre Testfelületen, levélen lecsapódó pára Gyökérmódosulások Vastag, 20-50 m-ig m lenyúló karógyökér - Welwitschia Mélyre nyúló, különbözı szinteken oldalirányban szétterjedı gyökérzet - kaktuszok, kreozot cserje Kis mélységben, nagy térfogatban szétágazó gyökér Kis mélységben, kis térfogatban sőrő gyökérhálózat - félsivatagi növények, sztyeppei füvek

Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Állandóan jelenlévı szárazságtőrık - Szukkulens növények Specializáció vízmegtartásra Párologtatás csökkentése Bizonyos testrészeit redukálja Kicsi levélfelület - kaktuszok Levelek / más részek lehullatása - tegezfa Gázcserenyílások elrejtése Sztómák csak a levélfonákon Sztómakripták

Növények alkalmazkodása extrém meleg, száraz körülményekhez Vízhiányhoz való alkalmazkodás Állandóan jelenlévı szárazságtőrık - Szukkulens növények Specializáció vízmegtartásra Raktározó funkciók Törzsben - kaktuszok Higroszkópos szövet Bordázott törzs Szárban - palackfa

A növények alkalmazkodóképessége III. Szélsıségesen hideg és száraz körülmények

Növények alkalmazkodása extrém hideg, száraz körülményekhez Ideiglenes növények - Efemer növények Magashegységi havasi növények Gyakran hagymás-gumós gumós növények Gyorsan végighalad valamennyi fenológiai fázison Pl. harangrojt Állandóan jelenlévık Specializáció nedvességmegszerzésre és nedvességmegtartásra - tőlevelőek Osztott felületen lecsapódó pára Viaszos bevonat

Növények alkalmazkodása extrém hideg, száraz körülményekhez Állandóan jelenlévık Specializáció fényszerzésre Tőlevelőek Hóalgák

Növények alkalmazkodása extrém hideg, száraz körülményekhez Állandóan jelenlévık Specializáció hımegtartásra Viaszos levélfelszín - tőlevelőek Extra hıszigetelıréteg Sejtfüggelékekkel szırözött test - kökörcsinek, havasi gyopár, lobéliafélék Elszáradt növényi leveleket nem hullajt le - aggófő Rügyek lokális védelme: tılevélrózsa + zselés anyag - lobéliafélék Hıleadó felület csökkentése Földhöz lapuló növények - törpefenyık Csoportos védekezés - párnaszerő növények