1. Kormányhivatal Hatósági Főosztály hatósági ügyek

TARTALOMJEGYZÉK 1. Kormányhivatal Hatósági Főosztály hatósági ügyek 2 2. Tájékoztató a vásárok, piacok valamint a bevásárlóközpontok működésével kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 4 3. Tájékoztató az állattartással kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 12 4. Tájékoztató a bányaszolgalmi jog alapításával kapcsolatos eljárásról 20 5. Tájékoztató hatósági közvetítők nyilvántartásba vételéről 24 6. Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 26 7. Tájékoztató kisajátítási eljárásról 36 8. Tájékoztató a közlekedési igazgatási ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 43 9. Tájékoztató a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezéséről 51 10. Tájékoztató a szálláshelyek engedélyezésével kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 60 11. Tájékoztató az anyakönyvi ügyintézésről 68 12. Tájékoztató népesség-nyilvántartási ügyintézésről 72 13. Tájékoztató a telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 74 14. Tájékoztatás az üzletek működésével kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 82 15. Tájékoztató a vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban 90

2 1. Kormányhivatal Hatósági Főosztály hatósági ügyek 1.) A Kormányhivatal Hatósági Főosztálya az általános hatósági feladatok körében ellátja azon hatósági eljárásokkal kapcsolatos feladatait, melyekben jogszabály első fokon eljáró hatóságként a járási hivatalt, vagy a járási hivatalvezetőt és másodfokon eljáró hatóságként a Kormányhivatalt vagy a kormánymegbízottat jelöli ki, így különösen a) a kereskedelemről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott kereskedelmi, ipari igazgatási feladatokat; b) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben, a természet védelméről szóló törvényben, és az azok felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi, levegőtisztasági, fakivágási feladatokat; c) a vízgazdálkodásról szóló törvényben, a vízi-közmű szolgáltatásról szóló törvényben, és az azok felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott vízgazdálkodási, vízügyi igazgatási feladatokat; d) a hulladékról szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat; e) a termőföldről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott földművelésügyi feladatokat; f) az adózás rendjéről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott adóigazgatási feladatokat; g) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott kommunális igazgatási (temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatos) feladatokat; h) az állatok védelméről és kíméléséről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott állattartási és állatvédelmi feladatokat. 2.) A Kormányhivatal Hatósági Főosztálya a megyei feladatok körében ellátja azon hatósági eljárásokkal kapcsolatos feladatait, melyekben jogszabály első fokon vagy másodfokon eljáró hatóságként vagy felügyeleti szervként a Kormányhivatalt vagy a kormánymegbízottat jelöli ki, így különösen a) a kisajátításról szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott kisajátítási feladatokat;

3 b) a bányászatról szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott bányászati célú szolgalmi jog alapítási és bányaszolgalmi jog megállapítási feladatokat; c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott útlejegyzési és kártalanítási feladatokat; d) az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott anyakönyvi feladatokat; e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott hatósági közvetítő-nyilvántartási feladatokat; f) a termőföldről szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezésével összefüggő feladatokat; g) a közúti közlekedésről szóló törvényben, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben, és az azok felhatalmazás alapján kiadott rendeletekben meghatározott közlekedési igazgatási hatósági feladatokat; h) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott lakcímrendezési, népesség-nyilvántartási feladatokat; i) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendeletben meghatározott rendezvénytartási engedély kiadási feladatokat; j) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott ügyrendben megjelölt egyes ellenőrzési feladatokat.

2. Tájékoztató a vásárok, piacok valamint a bevásárlóközpontok működésével kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban A Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként elbírálja a települési önkormányzatok jegyzőinek a várás, piac, a helyi piac, a bevásárlóközpont engedélyezése, bejelentése, nyilvántartásba vétele tárgyában hozott döntései (eljárásai) elleni jogorvoslati kérelmeket. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a továbbiakban: Ket. 107. (2) bekezdés) Eljárása során anyagi jogszabályként a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv., a vásárokról, piacokról valamint a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rend. (a továbbiakban: Korm. rend.), eljárási jogszabályként a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárások illetékére vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Az eljárás menete: Fellebbezés - Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a sérelmezett döntést (határozatot, végzést) hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezés jog-vagy érdeksérelem miatt egyaránt benyújtható. (Ket. 98. (1), 102. (1) és (2) bekezdése) - A fellebbezést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Írásban történik a kérelem benyújtása, ha azt postai úton, írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetményi úton, vagy a Ket. 28/B. (1) bekezdésében meghatározott módon, elektronikus úton nyújtja be az ügyfél. A kérelem benyújtása akkor történik elektronikus úton, ha az ügyfél ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak. A szóban előterjesztett fellebbezésről a hatóságnak jegyzőkönyvet kell készíteni, ha az ügyfél ezt kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges. (Ket. 34. (1), 39. (1) és (6) bekezdései) - A fellebbezésnek tartalmaznia kell az ügyfél, illetve képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét,

továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget. (Ket. 35. (1) bekezdése) 5 - Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékköteles. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 forint. (Itv. 29. (2) bekezdése) - Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel kell leróni a fellebbezésen. (Itv. 73. (1) bekezdés) Az első fokú végzés ellen benyújtott fellebbezés után ha az Itv. Másként nem rendelkezik 3 000 forint illetéket kell fizetni, amelyet ugyancsak illetékbélyeggel kell az iraton leróni. (Itv. 29. (4) bekezdése). - Ha az ügyfél a fellebbezést az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor - postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is az ügyfelet felhívja az illeték megfizetésére azonnal, hogy ha a szükséges illetéket - illetékbélyegben, vagy postai úton történő felhívás esetén válaszlevelezőlapon 8 napon belül nem fizeti meg, mulasztási bírságot is kell fizetnie. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét e címen 200 forint a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben kell megfizetni. (Itv. 73/A. (1) bekezdés) - Amennyiben az ügyfél a felhívás ellenére sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, és költségmentességben sem részesül, a hivatal végzéssel az eljárást megszünteti. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Ket. 31. (1) bekezdés h) pontja, 98. (3) bekezdés c) pontja. Ebben az esetben a meg nem fizetett illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot nem kell megfizetni. - A fellebbezési határidő a határozat, végzés közlésétől számított 15 nap. (Ket. 99. (1) bekezdése) - A határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének a napja. A fellebbezési határidőt kétség esetén megtartottnak tekinti az eljáró hatóság. (Ket. 65. (1). (3), (4), (5), (7) bekezdései)

6 - A határidő önhibán kívüli (pl. betegség, külföldön való tartózkodás) elmulasztása esetén igazolási kérelem nyújtható be, melyet - első fokon a jegyző bírál el. (Ket. 66. (1) és (2) bekezdései) - Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. (Ket. 66. (4) bekezdése) - Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. (Ket. 66. (5) bekezdése) - Amennyiben a jegyző a fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet elutasítja, e végzés ellen önálló fellebbezést lehet benyújtani, melyet szintén a hivatal bírál el. (Ket. 98. (3) bekezdés h) pontja) - A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül a jegyző köteles felterjeszteni a hatósághoz. Kivéve, ha a jegyző a megtámadott határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, kiegészíti, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (Ket. 102. (5) bekezdése) - Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. (2) bekezdése) - A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. E végzés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. (Ket. 40. (4), 98. (2) bekezdései) - Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a hatósághoz történő beérkezését követő napon kezdődik. (Ket. 33. (6) bekezdése) - A fellebbezést az iratoknak a hivatalhoz történő beérkezését követő naptól számított 21 napon belül kell elbírálni és gondoskodni a döntés közléséről. - Az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal 21 nappal lehet meghosszabbítani.

- Az ügyintézési határidőbe nem számít be: 7 - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a bizonyítékok ismertetésének időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. (3) bekezdés) - A határidőn túl benyújtott fellebbezést elfogadott igazolási kérelem hiányában továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést a jegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. E döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Ket. 98. (3) bekezdés b) pontja, és 102. (3) bekezdése) - Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. (Ket. 102. (1) bekezdése) - Amennyiben a hivatal azt állapítja meg, hogy az ügyfél a fellebbezést hiányosan nyújtotta be, az iratok beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tud a megjelölt határidőn

8 belül eleget tenni, kérheti a hiánypótlási határidő meghosszabbítását. (Ket. 37. (3), 31. (2) bekezdései) - A hivatal az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. - A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (Ket. 104. (3) bekezdése) - A hivatal az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. - Ugyancsak felfüggeszti az eljárást, ha a kérelmező ügyfél kiesése esetén a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig továbbá, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. (Ket. 32. (2) bekezdése) - Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. (Ket. 32. (3) bekezdése) - Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. (Ket. 98. (3) bekezdés d) pontja) - Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. (Ket. 32. (8), (9) bekezdései) - A hivatal az eljárást megszünteti, ha: a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,

9 c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. (Ket. 31. (1) bekezdése) - A hivatal a fellebbezés alapján az első fokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (Ket. 105. (1) bekezdése) - Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. (Ket. 105. (2) bekezdése)

10 - A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. (Ket. 105. (4) bekezdése) - Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és a jegyzőt új eljárásra utasítja. (Ket. 105. (3) bekezdése) - A fellebbezési eljárás során hozott határozatot, végzést a fellebbezővel, és mindazokkal közölni kell, akikkel az első fokú döntést közölték. (Ket. 105. (5) bekezdése) - A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha a döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben, vagy egészben jogszabálysértő volt. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a hivatal. (Itv. 32. ) - Ha a hivatal a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hivatal fentiekben meghatározott fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg. Az előzőekben hivatkozott összeget a hivatal saját költségvetési terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza a fellebbezést benyújtó ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek. (Ket. 33/A. (1)-(3) bekezdései) Bírósági felülvizsgálat - A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem (keresetlevél) jogszabálysértésre hivatkozással a határozat közlésétől számított 30 napon belül, az első fokon eljárt jegyzőhöz nyújtható be. - Ha a keresetindításra jogosult a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelmet az elmulasztott

11 határnaptól, illetve a tudomásra jutástól számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelemmel nem lehet élni. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg melyet az illetékes bíróság bírál el a keresetlevelet is be kell nyújtani. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 106-110. ) - A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem tárgyában a bíróság 8 napon belül határoz. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 332. (3) bekezdése) - A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt 5 napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely az iratokat érdemi nyilatkozatával együtt 15 napon belül küldi meg az illetékes bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 330. (2) bekezdése) - Ha valamelyik ügyfél a bírósághoz fordul, erről a jegyzőnek értesítenie kell azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a bírósági felülvizsgálat érinti.

3. Tájékoztató az állattartással kapcsolatos ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban A Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként elbírálja a települési önkormányzatok jegyzőinek állatok tartásával kapcsolatos ügyekben hozott döntéseik (eljárásaik) elleni jogorvoslati kérelmeket. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény a továbbiakban: Ket. 107. (2) bekezdése) Eljárása során anyagi jogszabályként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv., a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet, eljárási jogszabályként a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárások illetékére vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Az eljárás menete: Fellebbezés - Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a sérelmezett döntést (határozatot, végzést) hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezés jog-vagy érdeksérelem miatt egyaránt benyújtható. (Ket. 98. (1), 102. (1) és (2) bekezdése) - A fellebbezést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Írásban történik a kérelem benyújtása, ha azt postai úton, írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetményi úton, vagy a Ket. 28/B. (1) bekezdésében meghatározott módon, elektronikus úton nyújtja be az ügyfél. A kérelem benyújtása akkor történik elektronikus úton, ha az ügyfél ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak. A szóban előterjesztett fellebbezésről a hatóságnak jegyzőkönyvet kell készíteni, ha az ügyfél ezt kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges. (Ket. 34. (1), 39. (1) és (6) bekezdései) - A fellebbezésnek tartalmaznia kell az ügyfél, illetve képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget. (Ket. 35. (1) bekezdése)

13 - Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékköteles. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. (Itv. 29. (2) bekezdése) - Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel kell leróni a fellebbezésen. (Itv. 73. (1) bekezdés) Az első fokú végzés ellen benyújott fellebbezés után ha az Itv. Másként nem rendelkezik 3000 forint illetéket kell fizetni, amelyet ugyancsak illetékbélyeggel kell az iraton leróni. (Itv. 29. (4) bekezdése). - Ha az ügyfél a fellebbezését az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor - postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is az ügyfelet felhívja az illeték megfizetésére azonnal, hogy ha a szükséges illetéket - illetékbélyegben, vagy postai úton történő felhívás esetén válaszlevelezőlapon 8 napon belül nem fizeti meg, mulasztási bírságot is kell fizetnie. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét e címen 200 forint a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben kell megfizetni. (Itv. 73/A. (1) bekezdés) - Amennyiben az ügyfél a felhívás ellenére sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, és költségmentességben sem részesül, a hivatal végzéssel az eljárást megszünteti. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Ket. 31. (1) bekezdés h) pontja, 98. (3) bekezdés c) pontja. Ebben az esetben a meg nem fizetett illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot nem kell megfizetni. - A fellebbezési határidő a döntés közlésétől számított 15 nap. (Ket. 99. (1) bekezdése) - A határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének a napja. A fellebbezési határidőt kétség esetén megtartottnak tekinti az eljáró hatóság. (Ket. 65. (1). (3), (4), (5), (7) bekezdései)

14 - A határidő önhibán kívüli (pl. betegség, külföldön való tartózkodás) elmulasztása esetén igazolási kérelem nyújtható be, melyet - első fokon a jegyző bírál el. (Ket. 66. (1) és (2) bekezdései) - Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. (Ket. 66. (4) bekezdése) - Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. (Ket. 66. (5) bekezdése) - Amennyiben a jegyző a fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet elutasítja, e végzés ellen önálló fellebbezést lehet benyújtani, melyet szintén a hivatal bírál el. (Ket. 98. (3) bekezdés h) pontja) - A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül a jegyző köteles felterjeszteni a hatósághoz. Kivéve, ha a jegyző a megtámadott határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, kiegészíti, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (Ket. 102. (5) bekezdése) - Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. (2) bekezdése) - Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a hivatalhoz történő beérkezését követő napon kezdődik. (Ket. 33. (6) bekezdése) - A fellebbezést az iratoknak a hivatalhoz történő beérkezését követő naptól számított 21 napon belül kell elbírálni és gondoskodni a döntés közléséről. - Az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal 21 nappal lehet meghosszabbítani. - Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,

15 - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a bizonyítékok ismertetésének időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. (3) bekezdés) - A határidőn túl benyújtott fellebbezést elfogadott igazolási kérelem hiányában továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést a jegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. E döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Ket. 98. (3) bekezdés b) pontja, és 102. (3) bekezdése) - Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. (Ket. 102. (1) bekezdése) - Amennyiben a hivatal azt állapítja meg, hogy az ügyfél a fellebbezést hiányosan nyújtotta be, az iratok beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tud a megjelölt határidőn belül eleget tenni, kérheti a hiánypótlási határidő meghosszabbítását. (Ket. 37. (3), 31. (2) bekezdései) - A hivatal az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.

16 - A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (Ket. 104. (3) bekezdése) - A hivatal az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. - Ugyancsak felfüggeszti az eljárást, ha a kérelmező ügyfél kiesése esetén a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig továbbá, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. (Ket. 32. (2) bekezdése) - Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. (Ket. 32. (3) bekezdése) - Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. (Ket. 98. (3) bekezdés d) pontja) - Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. (Ket. 32. (8), (9) bekezdései) - A hivatal az eljárást megszünteti, ha: a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,

17 d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. (Ket. 31. (1) bekezdése) - A hivatal a fellebbezés alapján az első fokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (Ket. 105. (1) bekezdése) - Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. (Ket. 105. (2) bekezdése) - A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. (Ket. 105. (4) bekezdése)

18 - Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és a jegyzőt új eljárásra utasítja. (Ket. 105. (3) bekezdése) - A fellebbezési eljárás során hozott határozatot, végzést a fellebbezővel, és mindazokkal közölni kell, akikkel az első fokú döntést közölték. (Ket. 105. (5) bekezdése) - A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha a döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben, vagy egészben jogszabálysértő volt. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a hivatal. (Itv. 32. ) - Ha a hivatal a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hivatal fentiekben meghatározott fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg. Az előzőekben hivatkozott összeget a hivatal saját költségvetési terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza a fellebbezést benyújtó ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek. (Ket. 33/A. (1)-(3) bekezdései) Bírósági felülvizsgálat - A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem (keresetlevél) jogszabálysértésre hivatkozással a határozat közlésétől számított 30 napon belül, az első fokon eljárt jegyzőhöz nyújtható be. - Ha a keresetindításra jogosult a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve a tudomásra jutástól számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelemmel nem lehet élni. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg melyet az illetékes bíróság bírál el a keresetlevelet is be kell nyújtani. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 106-110. )

19 - A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem tárgyában a bíróság 8 napon belül határoz. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 332. (3) bekezdése) - A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt 5 napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely az iratokat érdemi nyilatkozatával együtt 15 napon belül küldi meg az illetékes bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 330. (2) bekezdése) - Ha valamelyik ügyfél a bírósághoz fordul, erről a jegyzőnek értesítenie kell azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a bírósági felülvizsgálat érinti.

4. Tájékoztató a bányaszolgalmi jog alapításával kapcsolatos eljárásról A bányaszolgalmi jog más ingatlanán fennálló korlátozás, amelyért az ingatlan tulajdonosának kártalanítás jár. A szolgalmi jog alapján a bányavállalkozó az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozva bányászati létesítményeket, szállítóvezetékeket, kutatási műveletekhez szükséges berendezéseket helyezhet el, kutatást végezhet. A szolgalom addig áll fenn, amíg az ingatlan használatára a bányavállalkozónak az építés, kutatás végzéséhez szüksége van. Bányaszolgalmi jog alapján a bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult szervezet (a továbbiakban együtt: bányavállalkozó) jogosult a tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben a más tulajdonában (használatában, kezelésében) álló ingatlan igénybevételére. Az eljárás megindítása A bányászati célú szolgalom alapítása iránti eljárás a bányavállalkozó kérelmére, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. -ának (1) bekezdése szerinti - ingatlanonként fizetendő 3.000,- Ft-os, általános tételű - eljárási illeték megfizetésével indul. A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfél, illetve képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget. (Ket. 35. (1) bekezdése) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. (2) bekezdése) Ügyfélnek minősülnek a bányaszolgalommal érintett ingatlanok tulajdonosai és azok, akiknek az ingatlanokon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. (pl. haszonélvező, használó, bérlő, vagyonkezelő), a széljegyzetként már feltüntetett jogszerző, továbbá mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a bányaszolgalmi jog alapítása érinti. Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen vagy személye nem állapítható meg egyértelműen a hivatal megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. A bányaszolgalmi jog alapítására irányuló eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatal folytatja le a kisajátítási eljárás szabályai szerint.

21 A bányavállalkozónak a kérelem benyújtása előtt meg kell kísérelnie a megegyezést az ingatlan tulajdonosaival a szolgalom alapításáról és az ezért fizetendő kártalanítási összegről. A kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a megegyezés nem jött létre. A kérelemhez mellékelni kell: - bányaszolgalmi jogi tervet öt példányban; - a kérelmező bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv, bányaszolgalmi jogi terv elkészítését követően megváltoztak; - a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll; A mellékletnek tartalmaznia kell azokat az iratokat is kártalanítási ajánlat, tértivevény -, amellyel a kérelmező bizonyítja, hogy megegyezés alapján nem tudott bányaszolgalmi jogot alapítani. A kérelem elbírálása A hivatal a kérelmező által benyújtott mellékletek alapján megvizsgálja, hogy a bányaszolgalom alapításának törvényi feltételei fennállnak-e. Amennyiben igen, akkor végzésével igazságügyi szakértőt rendel ki, és egyidejűleg tárgyalást tűz ki, melyre meghívja a feleket, megidézi a szakértőt és a kérelmezőt. A tárgyaláson megkísérli a kérelmező és a tulajdonos(ok) közötti esetleges érdekellentét feloldását és az összes körülmény mérlegelésével dönt a reális kártalanítási összeg megállapításáról. Amennyiben a bányaszolgalom alapításának feltételei nem állnak fenn, a hivatal a kérelmet - szakértő kirendelése nélkül - elutasítja. Amennyiben a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a hivatal megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett nyolc napon belül hiánypótlási felhívást ad ki. A hivatal az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte. Ha a bányaszolgalom alapításának feltételei nem állnak fenn, a hivatal a kérelmet szakértő kirendelése nélkül elutasítja.

22 Az eljárás felfüggesztésére indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél kérelmet nyújthat be. (Ket. 32. (3) bekezdése) A hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelmező az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta a kérelmét. (Ket. 31. (1) bekezdés c) pontja) Ha a kérelem alapos, akkor a hivatal határozatban rendelkezik a bányaszolgalom alapításáról és a kártalanítás összegének megállapításáról. Ügyintézési határidő és a döntés közlése Az elintézési határidő 45 nap, melybe nem számít bele többek között - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama sem. Az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal hosszabbítható meg. (a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 22. (2) bekezdése) A döntést írásban kell közölni valamennyi ügyféllel, illetve képviselőjükkel (törvényes, meghatalmazott képviselő, ügygondnok, eseti gondnok). A határozatot a kormányhivatal postai úton kézbesíti. A bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a bányavállalkozónak kell kérnie az illetékes járási földhivataltól, ehhez mellékelnie kell a szolgalom alapításáról hozott határozatot, illetve a tulajdonosokkal kötött szerződéseket. Jogorvoslat A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fél azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. Alkalmazandó jogszabályok - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelt - a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény - a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény

23 - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

5. Tájékoztató hatósági közvetítők nyilvántartásba vételéről Közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság, a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében hatósági közvetítőt vehet igénybe a fővárosi és megyei kormányhivatalok által vezetett hatósági közvetítői nyilvántartásba bejegyzett személyek közül. Hatósági közvetítő lehet: 1.) magyar állampolgár, vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a Ket. szerinti eljárási képességgel rendelkező személy, aki 2.) felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik és 3.) hatósági közvetítői vizsgát, vagy közigazgatási szakvizsgát tett, vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik. A hatósági közvetítőt az a megyei Kormányhivatal veszi nyilvántartásba, amelynek illetékességi területén a hatósági közvetítő bejelentett lakóhelye található, de tevékenységét az egész ország területén végezheti. A nyilvántartásba való felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell - a kérelmező természetes személyazonosító adatait, valamint telefonszámát, elektronikus levélcímét vagy - ha azzal rendelkezik - ügyfélkapun keresztüli elérhetőségét, - a kérelmező felsőfokú iskolai végzettségét tanúsító oklevelének számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának megnevezését, - a kérelmezett hatósági közvetítői tevékenységi kör megnevezését és - a hatósági közvetítői vizsga letételét tanúsító igazolás sorszámát, a közigazgatási szakvizsga-bizonyítvány számát vagy a közigazgatási szakvizsgával a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint egyenértékű képesítést igazoló okirat megnevezését és számát. A Kormányhivatalnál vezetett nyilvántartás tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben közvetítőként eljárhat. A hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére valamint tevékenységi körére vonatkozó adatok nyilvánosak melyek a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján bárki számára hozzáférhetőek az alábbi hivatkozáson: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/hatosagikozvevtitok.html

25 A kérelem elbírálása Amennyiben a hivatal a hatósági közvetítői tevékenység iránti kérelemnek helyt ad, a hatósági közvetítőt az általa vezetett hatósági nyilvántartásba bejegyzi. A hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. A hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok hatósági közvetítő neve, elérhetősége, képesítése, tevékenységi köre a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők. Amennyiben a kérelmező a bejegyzés feltételeinek nem felel meg, a hivatal a nyilvántartásba vétel iránti kérelem teljesítését határozattal elutasítja. Jogorvoslat A hivatal határozata elleni fellebbezést a közigazgatási és igazságügyi miniszter bírálja el. Alkalmazandó jogszabályok - a hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX.10.) Korm. rendelet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

6. Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban A Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként elbírálja a települési önkormányzatok jegyzőinek helyi adó és gépjárműadó ügyekben hozott döntéseik (eljárásaik) elleni jogorvoslati kérelmeket. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a továbbiakban: Ket. 107. (2) bekezdése) Eljárása során anyagi jogszabályként a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), a gépjármű-adóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.), eljárási jogszabályként elsődlegesen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), másodlagosan a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Helyi adók esetében szükséges az azt bevezető önkormányzati rendelet szabályainak ismerete és azokat alkalmazni kell. Az eljárások illetékére vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Az eljárás menete: Fellebbezés - Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. - A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. - Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott, a) az eljárást felfüggesztő, b) az eljárást megszüntető, c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító, e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmet elutasító, g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, h) a végrehajtási kifogást elbíráló,