Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat)... 2 Bányaszolgalom... 5 Birtokvédelem (jogorvoslat)... 8 Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos

Átírás

1 Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat)... 2 Bányaszolgalom... 5 Birtokvédelem (jogorvoslat)... 8 Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) Fakivágás (jogorvoslat) Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás Hadigondozás (jogorvoslat) Hatósági közvetítők nyilvántartásba vétele Helyi adókkal kapcsolatos ügyek Ipari tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) Kisajátítási eljárás Településrendezéssel összefüggő kártalanítás (Korlátozási kártalanítás) Környezetvédelmi, természetvédelmi ügyek jogorvoslat (levegővédelem, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) - Szakhatóság eljárása Közlekedési igazgatás Külföldiek ingatlanszerzése Külföldön történő házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása Lakcímrendezés (lakcím érvénytelenné nyilvánítása) (jogorvoslat) Mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványával kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) Nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés megadása Szálláshely-szolgáltatás (jogorvoslat) Települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata Temetkezési szolgáltatás (jogorvoslat) Útlejegyzési eljárás Vásár, piacok engedélyezése, bevásárlóközpontok bejelentése (jogorvoslat) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya kormánytisztviselőinek feladat- és hatásköre... 86

2 2 Ügytípus megnevezése: Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Állattartási és Állatvédelmi hatáskörök szerteágazóak. Általános esetben Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Esetenként Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság is eljárhat, mely döntéssel szembeni fellebbezést már nem a kormányhivatal bírál el. Jogosultak köre: Akit a hatóság döntésében kötelezett. Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a jegyző vagy a járási hivatal döntésének közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. A fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszti a döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Nyomtatványok elérhetősége: A fellebbezéshez külön, e célra rendszeresített nyomtatvány nincs. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Határozat elleni fellebbezésért 5000 forint illetéket kell fizetni, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg. Amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés értéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett Ft-ja után Ft, de legalább Ft, legfeljebb Ft. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. 2

3 3 A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezést nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. A Kormányhivatal a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá egyes adatoknak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 3

4 4 A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Dankóné Dr. Nagy Enikő - Horváth Tamás Nyíregyháza, Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 4

5 5 Ügytípus megnevezése: Bányaszolgalom Ügytípus rövid leírása: Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogénszállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó és az egyéb gázés gáztermékvezeték üzemeltetője az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogénszállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. A szolgalom alapján a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Szolgalmi jog vagy kisajátítás alapján elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett hátrány nem bányakár. Az akadályoztatásért vagy egyéb hátrányért (pl. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért) járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére a szolgalom alapításakor, illetőleg a kisajátítási eljárás során kell megállapítani. A bányavállalkozó az alábbi károkat (bányakár) a köteles megtéríteni. Bányakárnak minősülnek a bányászati tevékenységgel idegen ingatlanban, az épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is. A bányászati tevékenységgel okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A bányakártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Ügyfélnek minősülnek a bányaszolgalommal érintett ingatlanok tulajdonosai és azok, akiknek az ingatlanokon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van (pl. haszonélvező, használó, bérlő, 5

6 6 vagyonkezelő), a széljegyzetként már feltüntetett jogszerző, továbbá mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a bányaszolgalmi jog alapítása érinti. Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen vagy személye nem állapítható meg egyértelműen a hivatal megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával - ajánlat megküldésével - kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. SPECIÁLIS ESET A január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy a használatbavételi engedély nem lelhető fel, a megyei kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A szolgalmi jog fenti, utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fél azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg. Jogosultak köre: Jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki bányavállalkozó. Szükséges iratok: Kérelem tartalmazza az alábbi adatokat: A kérelemhez a bányavállalkozónak csatolnia kell a bányászati létesítményre vonatkozó dokumentációkat. A kérelemhez mellékelni kell: a kisajátítási tervet, bányaszolgalmi jogi tervet 2 példányban; a kérelmező bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv, bányaszolgalmi jogi terv elkészítését követően megváltoztak; a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll; 6

7 7 A mellékletnek tartalmaznia kell azokat az iratokat is kártalanítási ajánlat, tértivevény -, amellyel a kérelmező bizonyítja, hogy megegyezés alapján nem tudott bányaszolgalmi jogot alapítani. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs jogszabály által rendszeresített nyomtatvány a bányaszolgalmi tárgyú kérelem tárgyában. Eljárási költségek: A kérelmezőnek 3.000,- Ft illetéket kell illetékbélyegben lerónia ingatlanonként a kérelem benyújtásakor. Hol intézzem el? A bányaszolgalmi jog alapítása iránti kérelem szóban és írásban is benyújtható. Ügyintézési idő: A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul meg. A hatóság az ismert ügyfelet 8 napon belül értesíti az eljárás megindításáról, kivéve a kérelmező ügyfelet, akit csupán erre vonatkozó kérése esetén szükséges értesíteni. A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, negyvenöt napon belül kell meghozni, és gondoskodni kell a döntés közléséről. Kapcsolódó jogszabályok: a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény. a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló évi XL. törvény a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Horváth Tamás - Dankóné dr. Nagy Enikő B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Inzsöl János Nyíregyháza, február 4. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 7

8 8 Ügytípus megnevezése: Birtokvédelem (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Jogosultak köre: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja. A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a Kormányhivatal bírálja el. Fellebbezésre jogosult az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (Akire a döntés rendelkezést tartalmaz.) Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. A fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszti a döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, 8

9 9 visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztés megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezés nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá egyes adatoknak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/

10 10 - Dankóné Dr. Nagy Enikő - Horváth Tamás B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Inzsöl János Nyíregyháza, február 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 10

11 11 Ügytípus megnevezése: Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyek (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. A fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatokat. A kormányhivatal elbírálja vállalkozói tevékenység ügyben a járási hivatal által hozott döntések (határozat, végzések) elleni jogorvoslati kérelmeket. Jogosultak köre: A járási hivatal elsőfokú határozatával szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos hatósági ügyekben ügyfélnek a bejelentő minősül, aki az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdését a hatósághoz bejelentette. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. Az I. fokon eljáró szerv amennyiben döntését saját hatáskörben eljárva nem kívánja orvosolni a jogorvoslati kérelmet és az adott ügyben keletkezett iratanyagot felterjeszti a kormányhivatalhoz. Nyomtatványok: A fellebbezés benyújtása nem formanyomtatványon történik. Eljárási költségek: Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint. Hol intézem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál, azaz az illetékes járási hivatalnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A járási hivatal a fellebbezést az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot 11

12 12 végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. Ügyintézési határidő: 21 nap A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a járási hivatalhoz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Egyéb tudnivalók: A másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem fizették meg. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A kormányhivatal másodfokú döntése a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól döntés felülvizsgálatát lehet kérni a kormányhivatal ellen indított keresettel. Vonatkozó jogszabályok: évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XCIII. törvény az illetékekről Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/ Dr. Béres Diána B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06/42/ Kántor Judit Nyíregyháza, február 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 12

13 13 Ügytípus megnevezése: Fakivágás (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A közterületen lévő fák, cserjék (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Közterület az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Amennyiben a jegyző a 21 napos ügyintézési határidőn belül nem dönt a közterületen lévő fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi. A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el. A jegyző döntése ellen a kötelezett fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Magánterületen álló fák, cserjék kivágását a helyi önkormányzat szabályozhatja, engedélyhez kötheti. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. Nyomtatvány elérhetősége: Fakivágási engedély kiadására irányuló kérelem formanyomtatványát a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Határozat elleni fellebbezésért 5000 forint illetéket kell fizetni. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? 13

14 14 Az ügyfél az elsőfokú határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztés megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezés nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. A Kormányhivatal a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá egyes adatoknak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; évi LIII. törvény a természet védelméről; 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről. 14

15 15 Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Dankóné Dr. Nagy Enikő - Horváth Tamás Nyíregyháza, Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 15

16 16 Ügytípus megnevezése: Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás Ügytípus rövid leírása: A kártalanítás célja, hogy a törvényi korlátozások miatti szűkített ingatlanhasználat (azaz a Magyar Állam részére történő rendelkezésre tartása) fejében pénzbeli kárpótlást nyújtson. A kártalanításnak az a feltétele, hogy a tulajdonos ingatlana olyan gyorsforgalmi út mellett helyezkedjen el, amely esetében a Kormány rendelettel megállapítja a nyomvonalat és a gyorsforgalmi út tengelyétől számított m széles területsávot. Ezen a területsávon a kormányrendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül tilos a terepviszonyokat megváltozató munkát végezni, és csak közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet jogerős engedély szerinti építési munkát végezni. Négy éven belül a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát is csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. A Kormány a 250 m-nél keskenyebb területsávot is megállapíthat. A kártalanítás alapját és mértékét az akadályoztatás időtartama, jellege, az akadályoztatást megelőző használathoz képesti változás képezi. A tilalom, illetve a használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. A tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni. Milyen időtartamra vonatkozik a kártalanítás, illetve milyen korlátozások állhatnak fenn? A Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni,ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. 16

17 17 Utóbbi korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként való birtokbavételéig áll fenn. Milyen munkálatokat lehet végezni? A Kormányrendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A Kormányrendelettel megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. Az engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha a) a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről. A tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. Gyorsforgalmi útnak minősül: A évi CXXVIII. tv 1. számú mellékletében szereplő utak jegyzéke tartalmazza. Az akadályoztatás jellege az akadályoztatás mértékére utal, az előzetes használati módhoz képesti korlátozás jellege az, hogy korlátozottan, vagy egyáltalán nem végezhet az ingatlanon munkákat. Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére, illetve kártalanításra jogosult az a tulajdonos, illetve haszonélvező ( vagy az általuk meghatalmazott) akinek az ingatlana a fentebb kifejtett, jogszabályban megjelölt közúthálózat nyomvonala mellett és módon helyezkedik el. Szükséges iratok: Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: ügyfél neve, címe (esetleg értesítési cím, telefonszám, egyéb elérhetőségek), a kérelem tárgya (kártalanítás), az ingatlan adatait: 17

18 18 az ügyfél tulajdonosa vagy haszonélvezője-e az ingatlannak, az ingatlan címe, helyrajzi száma, annak a gyorsforgalmi útnak a száma, amely mellett az ingatlan elhelyezkedik. az ügyféli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadályoztatás miben nyilvánult Nyomtatványok elérhetősége: A kérelmet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A kérelemnek nincs formanyomtatványa, azt a kérelmezőnek kell megfogalmaznia. Eljárási költségek: A kérelem jogalapjának fennállása esetén az eljáró szakértő díját és költségeit a kérelmezőnek kell megelőlegeznie. Ha szakértő kártalanítást állapít meg, a szakértő díját és költségét a gyorsforgalmi út építtetője viseli. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály A kártalanítás iránti kérelmet a Kormányablaknál és a Kormányhivatalnál lehet benyújtani. A Kormányablaknál csak az ügy indítása történik meg. A kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a kormányhivatal állapítja meg. a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. Ügyintézési idő: A kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül kell a hivatalnak döntést hoznia. Az érdemi döntéshozatal előtt a hivatalnak szakértőt kell kirendelnie és tárgyalást kell tartania. A szakvélemény elkészítésének időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele. Kapcsolódó jogszabályok: évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi CXXVIII. tv. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről évi CXXIII. törvény a kisajátításról 18

19 19 a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Ügyintéző neve elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 240. iroda telefon: 06/42/ Dr. Kálmán Márta B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Horváth Tamás - Dankóné dr. Nagy Enikő B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/ Inzsöl János Nyíregyháza, február 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 19

20 20 Ügytípus megnevezése: Hadigondozás (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Hadigondozásban részesülhet az a hadirokkant, aki testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. Jogosultak köre: A fellebbezés benyújtására az jogosult, akinek az elsőfokú hatóság döntése jogát, jogos érdekét érinti. A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatóvá nyilvánította. Szükséges iratok: A fellebbezést írásban kell benyújtani. A fellebbezés nincs jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Amennyiben az ügy érdemében új tény, adat merül fel ennek bizonyítására szolgáló okirat. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: A költségeket a központi költségvetés biztosítja. Hol intézzem el? A fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz címezve az elsőfokú döntést hozó hatósághoz kell benyújtani. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, és a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Amennyiben a másodfokú hatóság az első fokon hozott határozatot megsemmisíti, akkor a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az első fokú határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, akkor a másodfokú hatóság döntése ellen a kézhezvételtől számított 21 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva Közigazgatási és 20

21 21 Munkaügyi Bírsághoz lehet fordulni. Az erre irányuló keresetet az első fokú hatósághoz kell benyújtani. A kereset benyújtása a közigazgatási határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal, azonban a törvényszéktől lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését. Ügyintézési idő: 30 nap Kapcsolódó jogszabályok felsorolása: - A hadigondozásról szóló1994. évi XLV. törvény, valamint a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet. - A közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Ügyintéző elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu B épület I. emelet 130. iroda telefon: 06/42/ Szálkai Pálné - Kiss Timea Nyíregyháza, április 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 21

22 22 Ügytípus megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vétele Ügytípus rövid leírása: A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. A nyilvántartás tartalmazza a hatósági közvetítő: o természetes személyazonosító adatait, o képesítését, o az elérhetőségéhez szükséges adatokat, o valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat. A nyilvántartásba vett hatósági közvetítő neve, elérhetősége, képesítése és a tevékenységi kör, amelyben működhet nyilvános adat, amelyek a központi elektronikus szolgáltató rendszeren is elérhetők. Jogosultak köre: Ügyfél lehet: az a természetes személy, aki: o magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint eljárási képességgel rendelkező személy, o felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik, és o hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett vagy - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint - közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel rendelkezik. Szükséges iratok: A nyilvántartásba vételre irányuló hatósági eljárás az ügyfél által előterjesztett kérelem benyújtásával indul. A kérelmet írásban lehet előterjeszteni. A kérelem tartalmazza: o a kérelmező természetes személyazonosító adatait, valamint telefonszámát, elektronikus levélcímét vagy - ha azzal rendelkezik - ügyfélkapun keresztüli elérhetőségét, o a kérelmező felsőfokú iskolai végzettségét tanúsító oklevelének számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának megnevezését, o a kérelmezett hatósági közvetítői tevékenységi kör megnevezését és o a hatósági közvetítői vizsga letételét tanúsító igazolás sorszámát, a közigazgatásiszakvizsgabizonyítvány számát vagy a közigazgatási szakvizsgával a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint egyenértékű képesítést igazoló okirat megnevezését és számát. Nyomtatványok elérhetősége: 22

23 23 A Jelentkezési lap a hatósági közvetítői vizsgára elnevezésű nyomtatvány a hivatal honlapján megtalálható és letölthető. ( Eljárási költségek: A hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránt kezdeményezett eljárás illetékköteles, a Ft általános tételű közigazgatási hatósági eljárási illetéket bélyegben kell leróni. A vizsgára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával lehet jelentkezni, amely tartalmazza a jelentkező természetes személyazonosító adatait és a vizsga letételének tervezett évét és hónapját. A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a formanyomtatványt. A vizsga, illetve a javítóvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. Hol intézzem el? A hatósági közvetítőt kérelmére- a Kormánynak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve veszi nyilvántartásba. A hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. Amennyiben a kérelmező a bejegyzés feltételeinek nem felel meg, a hivatal a nyilvántartásba vétel iránti kérelem teljesítését határozattal elutasítja. A hivatal határozata elleni fellebbezést a közigazgatási és igazságügyi miniszter bírálja el. Ha a kérelmező a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételeinek nem felel meg, a megyei Kormányhivatal a közvetítői tevékenység folytatását a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételei fennállásának az igazolásáig megtiltja. A hatósági közvetítőt első alkalommal kirendelő hatóság köteles a hatósági közvetítői tevékenységre való jogosultságot ellenőrizni. Ügyintézési idő: A kérelem benyújtásától számított 21 napon belül. Kapcsolódó jogszabályok: - a hatósági közvetítőkről szóló 185/2009.(IX.10.) Korm. rendelet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. hatosag@szszbmkh.hu telefon: 06/42/ B épület I. emelet 130. iroda - Szálkai Pálné Hatósági közvetítők nyilvántartása 23

24 24 A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009.(IX.10.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján rögzített nyilvántartásba az alábbi személyek bejegyzésére került sor. 1. Hatósági közvetítő neve: Dr. Péteri-Sipos Ágnes Elérhetőségei: Cím: 4515 Kék, Ady Endre u. 1. Tartózkodási hely: 1093 Budapest, Lónyay u. 19. Levelezési cím: 1388 Budapest, Pf.65 Telefon: 06-20/ , 06-1/ / Fax: 06-1/ Tevékenységi körök: Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele, éci CXXV törvény /A. Képesítés: Állam és Jogtudományi egyetem, jogi szakvizsga 2. Hatósági közvetítő neve: Váradi István Elérhetőségei: Cím: 4400 Nyíregyháza, Lengyel u. 76 Telefon: 30/ ellenorz@nyirhalo.hu váradii@mailbox.hu Tevékenységi körök: Ipar és kereskedelem igazgatás Egyéni vállakozási igazolvány Önkormányzati adóigazgatás Építésügyi igazgatás Szabálysértési ügyek Szociális igazgatási ügyek Képesítés: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola közigazgatási Szakvizsga egyéb képzettség: Adótanácsadó Adószakértő Okleveles könyvvizsgáló A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009.(IX.10.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése szerint a hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők. 24

25 25 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 41. (8) bekezdése szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat. A Ket. 41. (9) bekezdése alapján a (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak. Nyíregyháza, február 07. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 25

26 26 Ügytípus megnevezése: Helyi adókkal kapcsolatos ügyek Ügytípus rövid leírása: I. Másodfokú ügyintézés keretében: - Helyi adóügyekben (építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, iparűzési adó, továbbá elévülésig, a már megszüntetett két helyi adónemben: vállalkozók kommunális adója és építmény utáni idegenforgalmi adó), - Gépjárműadó ügyekben, - Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó megállapítási ügyekben, - Talajterhelési díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben az önkormányzati adóhatóságok (jegyzők) elsőfokú döntései (határozatok, végzések) ellen benyújtott fellebbezések, felügyeleti intézkedés iránti kérelmek (jogorvoslati kérelmek) elbírálása. I. fokú ügyintézés keretében: - Az önkormányzati adóhatóságok által lefolytatott végrehajtási eljárásokkal (ide értve az adók módjára behajtandó köztartozásokat is) kapcsolatos végrehajtási kifogások elsőfokú ügyintézése. A kormányhivatal az elkésett, határidőn túl benyújtott jogorvoslati kérelmet elkésett fellebbezésként, a felügyeleti intézkedés megtétele érdekében benyújtott kérelmet felügyeleti jogkörében eljárva bírálja el. A kormányhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A jogorvoslati eljárás eredményeként a kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, illetve a tényállás további tisztázása szükséges, akkor a megsemmisítés mellett az ügyben eljárt elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasítja. - A felügyeleti intézkedés mellőzéséről, illetve a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kormányhivatal az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti. Jogosultak köre: - Azon magánszemélyek, - Jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, - magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése akik terhére (javára) az elsőfokú adóhatóság jogot, vagy kötelezettséget állapított meg, illetve végrehajtási eljárást indított. Magánszemélyt, ha nem kíván személyesen eljárni, akkor törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű 26

27 27 magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet a képviseleti joggal rendelkező személy, vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Szükséges iratok: - Fellebbezés, - illetve a határidőn túl benyújtott kérelem esetében a felügyeleti intézkedés iránti kérelem, - végrehajtási kifogás. A kérelem illetékköteles. (Az eljárási illetéket az elsőfokú adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell megfizetni kivéve a végrehajtási kifogást elbíráló döntés ellen benyújtott fellebbezésnél, ahol azt illetékbélyegben kell leróni). Az elsőfokú eljárás során keletkezett iratokat az elsőfokú adóhatóság vezetője terjeszti fel a hivatalhoz, az ügyfélnek további iratot csak akkor kell - az említetteken kívül -becsatolnia, ha az elsőfokú eljárás során az nem állt rendelkezésre, azt nem mutatta be. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz nem tartozik formanyomtatvány. Eljárási költségek: - A fellebbezés és a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékének mértéke: a vitatott összeg minden megkezdett ,- forintja után 400 Ft, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb ,- Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 500 forint, de legalább forint, legfeljebb forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke forint. - Végzés elleni fellebbezésért 3000,- forint illetéket kell fizetni. - A végrehajtási kifogás illetéke 5.000,- forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke ,- forint. - A másodfokú határozat ellen benyújtott kereset illetéke: a pertárgyérték 6 %-a, de legalább ,- Ft, legfeljebb ,- Ft. Az eljárási illetéket annyiszor kell megfizetni, ahány határozat felülvizsgálatát kéri az ügyfél. Hol intézzem el? 27