TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A nyelvtudomány alapjai MAO1001 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly főiskolai tanár Az alapozó előadás célja a nyelvtudomány legalapvetőbb kategóriáinak, módszeres eljárásainak megismertetése, a nyelvészeti tanulmányok megalapozása. Kompetenciák: általános ismeretek a magyar és a világ nyelveiről, a nyelvészeti terminológia használatának megalapozása. A nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány és az anyanyelv tanítása. A nyelv funkciói. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A világ nyelvei: a nyelvek száma és osztályozása. Nyelvtipológia és univerzálék; a nyelvcsaládok. A nyelvek vizsgálatának szintjei: leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; XX. századi nyelvészeti irányzatok (Saussure, Sapir, Bloomfield, Jakobson, Hjelmslev, Chomsky stb.). H. Bottyánfy Éva Horváth Mária Korompay Klára D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. Fodor István 2003. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kenesei István (szerk.) 1989. A nyelv és a nyelvek. Budapest: Gondolat Kiadó. Kálmán László Trón Viktor 2006. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai MAO1002 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Bényei Ágnes főiskolai adjunktus A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvészeti ismeretszerzés általános módjaival és fő kutatási módszereivel, ezzel megalapozza nyelvészeti tanulmányaikat. A nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat. A kurzus ezen kívül felkészíti a hallgatót arra, hogy képes legyen a tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló írásbeli kidolgozására, amely a hazai (és nemzetközi) szakirodalom felhasználásával igazolja, hogy képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére, valamint ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat. H. Bottyánfy Éva Horváth Mária Korompay Klára D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. Eco, Umberto 1991. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat Kiadó. Fercsik Erzsébet 2002. Dolgozatírás felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó.
Az irodalomtudomány alapjai MAO1003 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja MY A tantárgy megismerteti a hallgatókat az irodalom és az irodalomtudomány történetileg változó fogalmával, az irodalomtudomány elméletével és alapvető módszereivel, a főbb poétikai rendszerekkel, illetve az irodalom tanításának általános kérdéseivel. A kurzus képet ad a diszciplína főbb ágairól, érinti az irodalomtörténet, az irodalomtörténet-írás és az irodalomelmélet problémaköreit, egymáshoz való viszonyát. Gondot fordít az alapvető textológiai, filológiai, poétikai ismeretek átadására, nem hagyva figyelmen kívül a könyv- és folyóirat-kiadás, az irodalomkritika, a verstan, valamint az irodalmi kánon- és kultuszképződés kérdéskörét sem. Értelmezi az irodalom kultúratudományi megközelítésének problémáit, miközben figyelmet fordít az olvasási stratégiák változásaira is. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Assmann, Jan 2004. A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. Bókay Antal 2006. Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest: Osiris Kiadó. Bókay Antal Vilcsek Béla (szerk.) 1998. A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest: Osiris Kiadó. Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás (szerk.) 2005. Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció Kiadó. Szili József 1993. Az irodalomfogalmak rendszere. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó. Szili József 1997. A poétikai műnemek interkulturális elmélete. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó.
Irodalomtudományi proszeminárium MAO1004 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja MY 1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása A tantárgy segítséget nyújt a rendszeres irodalomtudományi, egyben bölcsészettudományi tanulmányok végzéséhez, illetve a legalapvetőbb készségek, kutatási-ismeretszerzési kompetenciák, továbbá verstani ismeretek elsajátításához. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag A kurzus résztvevői megismerik a szaktudományi kutatás módszereit, területeit, fontos kézikönyveit, kiadványait, szövegforrásait, segédanyagait (szöveghagyományozódás, lexikonok, kritikai kiadás, kézikönyvek, nyomtatott és online folyóiratok, bibliográfiák, adatbázisok, irodalomkritika, filológia; verstani alapok). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Budapest: Universitas Könyvkiadó. Horváth Kornélia 2006. A versről. Budapest: Kijárat Kiadó. Szűcs Zoltán 2012. Az internetes források használata az irodalomtudományban. Irodalomismeret. 4: 71 76. Thomka Beáta (szerk.) 2009. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó. West, Martin Lichtfield 1999. Szövegkritika és szövegkiadás Budapest: Typotex.
Nyelv és kommunikáció MAO1101 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja TK A hallgatók megismertetése a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció hasonlóságaival és különbözőségeivel, a kommunikáció elméleti és gyakorlati módszereivel, a hatékony kommunikáció formáival. A tantárgy célja továbbá a kommunikáció alapfogalmainak, fajtáinak, rendszerének megismertetése. A tárgy alapul szolgál a hallgató számára az iskolai, iskolán kívüli magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró, kommunikációs kultúrájának fejlődéséhez. A kommunikáció fogalma, kutatásának története; kommunikációs modellek; a kommunikáció mint jelműködés; az emberi és az állati kommunikáció; a metakommunikáció; a nem verbális kommunikáció; a verbális kommunikáció; az intraperszonális, az interperszonális, a csoportos kommunikáció, a tömegkommunikáció, a kultúrák közötti kommunikáció; az akusztikai és a vizuális csatorna; a kommunikációs alaphelyzetek; a kommunikáció zavarai. Az írott és a beszélt nyelv normái. Fercsik Erzsébet Raátz Judit 2006. Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. H. Varga Gyula 2001. Kommunikációs ismeretek. Hungarosse Kiadó. Budapest. Pease, Allan 2005. Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park Könyvkiadó. Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó. Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Akti-Typotex.
Szövegtani ismeretek MAO1102 Meghirdetés féléve 6. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szöveg leírásának és elemzésének legfontosabb elméleteit, fogalmait és módszereit, és ennek a tudásnak a birtokában legyenek képesek a különböző típusú szövegek minél teljesebb nyelvészeti leírására, illetve értelmezésére. A szövegtan történetének vázlata; szövegelméletek; a pragmatikai szempont a szövegelméletben és -elemzésben; a szövegszintek; szövegtipológia; a szövegalkotás és a szövegelemzés alapjai; a szöveg retorikai megközelítése; a szövegtipológia. Kocsány Piroska 1989. Szövegnyelvészet vagy szövegtípusok nyelvészete? Filológiai Közlöny 26 43. Petőfi S. János (szerk.) 2005. Adalékok a magyar nyelvészet szövegtani diszkurzusához. Officina Textologica. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 2004 2. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgy célja, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi meghatározottságú szemléletét. Ráirányítja a figyelmet a nyelv, társadalom és kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerére, kölcsönhatására. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. A szociolingvisztika (társasnyelvészet) jellemzői, módszerei, szemlélete. A nyelv mint dinamikus rendszer, a nyelv és nyelvhasználat változékonysága és változatossága: nyelvi változás, szociolingvisztikai változók, társadalmi változók, függő és független változók, változószabályok, standard, dialektusok és regiszterek, a nyelvváltozatok jellemzése, használatuk szociokulturális rétegzettsége. A nyelvi norma, nyelvi résznormák, a nyelvi sztenderd. Nyelvi kontaktusok. A standard rétegződése, a magyar nyelv egy- vagy többközpontúságának kérdése. Kétnyelvűség: bilingvizmus, lingua francák, pidgin és kreol nyelvek, bidialektalizmus, nyelvi kontaktusok. A nyelvhasználat szabályozása: nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Nyelvi szocializáció és nyelvi hátrányos helyezet, identitás és társas szerepek jelzése, a nyelvhasználat mint viselkedés. Kötelező: Chambers, Jack K. 2003. Sociolinguistics theory. Linguistic Variation and its Social Significance. Oxford: Blackwell Publishers. Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Tankönyvkiadó. Kontra Miklós 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris. Kurtán Zsuzsa 2003. Szaknyelvi nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 13 35. Wardhaugh, Roland 1995. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.
Dialektológia MAO1104 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A tantárgy célja az, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi szemléletét és megközelítését, hogy a szociolingvisztikai alapismertekre építve szemléljék és ítéljék meg a dialektális és regionális nyelvhasználatot. Tudjanak véleményt formálni a nyelvjárásiasság mibenlétéről, társadalmi nyelvhasználati helyéről, szociokulturális meghatározottságáról. A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. A dialektológia fogalma, tárgya, kutatási módszerei. A geolingvisztika régen és ma. Nyelv és nyelvjárás, nyelvjárások a nyelv négy dimenziója tükrében. A nyelvjárások funkciója és szerepkörei. A nyelvjárási jelenségek és területi elterjedésük. Nyelvjárási régiók. Változó nyelvjárások, a regionális nyelvhasználat szociokulturális rétegződése. Nyelvi, nyelvjárási kontaktusok. A nyelvjárási tudat és attitűd. Kettősnyelvűség és nyelvhasználat. Nyelvjárási jelenségek országhatáron innen és túl. Nyelvjárások és iskola. Beregszászi Anikó 2012. A lehetetlent lehetni: Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5 9. osztályában. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó. É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila (szerk.) 2009. Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék. P. Lakatos Ilona (szerk.) 2012. Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén. Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához. 143. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit (szerk.) 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához XXXII. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hangtan MAO1105 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár A magyartanári pedagógiai munkához nélkülözhetetlen ismeretekkel vértezze fel a leendő pedagógusokat a beszédképzés és feldolgozás mechanizmusáról, a fonémák nyelvi szerepéről, a fonetikai és fonológiai koartikulációról. A tantárgy célja a beszédtechnikai, helyesírási, nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása. A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. A hangtan fogalma, tárgya, felosztása. A fonetika ágai. A szegmentális fonetika irányai a beszédlánc egyes szakaszainak megfelelően: kortikális, artikulációs, akusztikai, auditorikus, percepciós fonetika. A beszélőszervek biológiai és fonációs működése, a magyar beszédhangok képzésének módjai, artikulációs és akusztikai jellemzői, a beszédhangok akusztikai szerkezete. A beszédmegértés folyamatának modelljei. A percepció, a beszédhangok és hangsorok észlelése. A szupraszegmentumok általános jellemzése. Fonológiai alapismeretek. A fonetikai és fonológiai koartikuláció, a magyar nyelv fonotaktikai jellemzői. A beszéd és az írás. A fonetikus írások. Gósy Mária 2004. A fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. 11 104; 148-163.; 182 219. Kassai Ilona 2005. Fonetika. (Átdolgozott kiadás.) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (szerk.) 1994. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémia Kiadó. 25 41. Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. Interdiszciplináris, multimédiás szoftver számítógépre. Budapest: Nikol Kkt. 2003. április 30. Siptár Péter (szerk.) 2005. Szabálytalan fonológia. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához V. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Leíró magyar nyelvtan I. Szófajtan, alaktan MAO1106 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+2 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. Szófajtan: A nyelvi rendszer. A nyelvi egységek szinteződése. A szófajelmélet általános kérdései. A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság. A különböző szófaji felosztások és a szófaji felosztás problémás kérdései a magyar nyelvtudományban. Az MGr. szófaji felosztása. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános jellemzése és gyakorlása. Alaktan: A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma. A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái. A morfémaalternáció, az alternánsok típusai; problémás kérdések. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A toldalékmorféma-típusok, elhatárolásának problémái. Az igék és a névszók inflexiójának problémás kérdései. A magyar esetrendszer. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Szófajtanhoz: Kötelező irodalom: Elekfi László: Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 2002. 11 33, 155 164. Keszler Borbála Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80 109.
P. Lakatos Ilona (szerk.) 2007. Grammatikai gyakorlókönyv. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. (Ajánlott irodalommal) Alaktanhoz: Kötelező irodalom (a szófajtanban megjelölteken kívül): Gaál Edit 1998. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 97. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kiefer Ferenc 1998. Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 187 197. Rácz Endre 1989. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 135 149. T. Somogyi Magda 2000. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Leíró magyar nyelvtan II. Szószerkezettan MAO1107 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár 1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag A szókapcsolatok rendszere, típusai. A szintagmák; elhatárolásuk a morfológiai típusú szerkezetektől és más nyelvi egységektől. A szintagmák típusai, jellemzői. Az alany és állítmány viszonyának kérdésköre; a hozzárendelő szintagma problematikája, elemzési kérdések, nehézségek. Az alárendelő szintagmák általános jellemzése, kategorizációjuk: a bővítmények felől (vonzat és szabad bővítmények) és az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi, főnévi, melléknévi, névmási szerkezetek). A tárgyas, a határozós és a jelzős szintagmák jellemzése és gyakoroltatása. A mellérendelő szintagmák általános jellemzése, különböző szempontú osztályozása. A mondat szintagmatikus szerkezete. A szintagmacsoportok. Szinteződés a mondatban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kötelező irodalom: Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 11 33, 155 164. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80 109. Laczkó Krisztina 2001. Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés. Magyar Nyelvőr 125. évf. 407 18.
Leíró magyar nyelvtan III. Mondattan MAO1108 Meghirdetés féléve 6. Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1106 Tantárgyfelelős neve és beosztása Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja MY A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. A mondatszint, a mondat fogalma. A különböző megközelítésű mondatmeghatározások. A mondatfajták. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. Modalitás. A mondatrészek. Az egyszerű és összetett mondat határsávja. Az összetett mondat. Az alárendelő mondatok szerveződésében részt vevő grammatikai kategóriák. Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok jellemzése. A nem bővítménykifejtő mellékmondat, a kötött bővítményt kifejtő mondatok típusai. A sajátos jelentéstartalom mibenléte, viszonya a mondatrészkifejtéshez. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. Az elemzést megkönnyítő transzformációk alkalmazása. A jelöltség és az egyeztetés különböző lehetőségeinek számbavétele. Az ábrázolás lehetőségei. Kötelező irodalom: Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 11 33, 155 164. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 110 48. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó.
Jelentéstan MAO1109 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a nyelvi jelentés értelmezésének és leírásának legfontosabb jelenkori irányzataival, a szemantikai iskolák főbb vizsgálati területeivel, fogalmaival. A jelentés leírásának különböző lehetőségei: logikai szemantika, strukturális szemantika, a funkcionális nyelvészet és a kognitív szemantika. A kognitív szemantika legfontosabb témakörei: a kategorizáció, a konstruálás, az egyszerű és az összetett jelentésszerkezetek, a jelentéskiterjesztés. Szemantika és pragmatika. A szinonímia és a poliszémia főbb kérdései: a rokonértelműség és a poliszémia szerepe a mindennapi nyelvhasználatban és a szépirodalom nyelvében. Kiefer Ferenc [1999] Jelentéselmélet. Budapest: Corvina. Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex. Pethő József 2006. Jelentéstan. Nyíregyháza: Bölcsész Konzorcium. Pusztai Ferenc 2003. Szójelentés-történet. In: Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 851 893. Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara.
Stilisztika MAO1110 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a legfontosabb stíluselméleti rendszerekkel, kategóriákkal, hogy ezáltal képesek legyenek a különböző stíluselemek és -sajátosságok kellően megalapozott értelmezésére és árnyalt alkalmazására. Az egyetemes és a magyar stilisztika történetének vázlata az ókori előzményektől a XX. századig. A modern stilisztika főbb irányzatai: a cselekvéselméleti, az interakcionális és a kognitív elméletek. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stílusrétegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés. Az alakzatok. Stílustörténet. Kemény Gábor 2002. Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Szathmári István 1994. Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2005. A cognitive theory of style. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Stílus és jelentés MAO1111 Meghirdetés féléve 6. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók által a Stilisztika tanegységben tanult elméleti ismeretek elmélyítése, gyakorlati jellegű alkalmazása különböző típusú szövegek elemzésében, ezáltal a stílus és a jelentés összefüggéseire vonatkozó ismeretek elmélyítése, a stílus jelentésképző szerepének sokoldalú megismertetése. A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. A nyelvi kategóriák (pl. főnév, ige, melléknév, metafora, mondat) stíluslehetőségei; stílusérték; hatásszándék és stílushatás. A stílus jelentésképző szerepe a hétköznapi nyelvhasználatban és a szépirodalomban. Stílusrétegek, stílusváltozatok. A retorikai-stilisztikai alakzatok szerepe a szöveg értelemszerkezetében. Különböző szövegtípusokba tartozó szövegek adott szempontok szerinti részleges vagy komplex elemzése. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 1995. A stílus diszkurzív elmélete. Helikon. Jenei Teréz Pethő József 2008. Stíluselemzés. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. Pethő József 2011. Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Fix, Ulla Gardt, Andreas Knape, Joachim (Hg.) 2008. Rhetorik und Stilistik/Rhetoric and Stylistics 1. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
Nyelvtörténet I. Uralisztika és finnugrisztika MAO1112 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvrokonság fogalmával, megállapításának kritériumaival, és ezzel felkészítse őket a tudománytalan nyelvhasonlítási kísérletek kreatív kezelési képességére is. Bemutassa a magyar nyelv uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével megismertesse a hallgatókat nyelvünk legősibb sajátosságaival. A tantárgy tartalma: A nyelv történeti szempontú vizsgálata; a nyelvrokonság fogalmának tisztázása, a nyelvrokonság bizonyításának kritériumai. A genetikai és tipológiai rokonság bemutatása, azok összefüggéseinek megvilágítása. A rokonítás módszertani kérdései: a hangmegfelelési törvényszerűségek és a grammatikai egyezések áttekintése. A magyar nyelv tudománytalan rokonítási kísérleteinek bemutatása, azok cáfolata. A nyelvészet, a régészet, a néprajz, az antropológia és a genetikakutatás kapcsolata, a tudományterületek keveredésének veszélyei. A kurzus ezenkívül áttekintést ad az egyes rokon népek lakóhelyéről, és politikai helyzetéről, történelmük főbb eseményeiről, életmódjukról és kultúrájukról az azonosságok és a különbségek mögött meghúzódó nyelvi és nyelven kívüli okokról. Bereczki Gábor 1980. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. Csepregi Márta (szerk.) 2001. Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma Kiadó. Hajdú Péter 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó. Kozmács István Sipőcz Katalin (szerk.) 2006. Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest: Bölcsész Konzorcium. http://mek.oszk.hu/04800/04868/04868.pdf Nanovfszky György (szerk.) 2000. Nyelvrokonaink. Budapest: A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány.
Nyelvtörténet II. Nyelvünk történeti változásai MAO1113 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv történetének egyes korszakaival, a nyelvi változásokat befolyásoló külső és belső okokkal. Felvázolja a magyar nyelv fejlődéstörténetét a honfoglalástól napjainkig, és kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt. A magyar nyelvtörténeti korszakok rövid, átfogó ismertetése. A nyelvi változások külső és belső okainak feltárása, a nyelvfejlődési tendenciák jellemzése, elsősorban a magyar hangrendszer kialakulásának és fejlődéstörténetének bemutatásával az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Az egyes nyelvtörténeti korok nyelvi és társadalmi állapotának bemutatása legfontosabb nyelvemlékeinken, szórvány- és szövegemlékein keresztül. A magyar nyelv morfématörténete az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Névszó- és igetövek, egyalakú és többalakú tövek. A toldalékmorfémák kialakulása, alaki és funkcionális vizsgálatok. A képzők története: keletkezésük, típusaik és funkciójuk. Névszó- és igejelek, igeragok és névszóragok. A magyar nyelv ómagyar kori alaktani jellemzőinek a vizsgálata régi szövegemlékeinkben. Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Budapest: Argumentum Kiadó. Hoffmann István 2010. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen. Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) 2004. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. Molnár József Simon Györgyi 1976. Magyar nyelvemlékek. Budapest: Tankönyvkiadó.
Nyelvtörténet III. A magyar szókészlet története MAO1114 Meghirdetés féléve 4. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv szókészletének történetével, eredetbeli rétegeivel és változásának okaival. A nyelvemlékek elemzése révén kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt. A magyar nyelv szókészletének kialakulása és változása a kezdetektől napjainkig. A szókészlet változásának okai (gazdasági, vallási, életmódbeli stb.), kronológiai-, eredet- és jelentés szerinti rétegei. Az uráli, finnugor, ugor és magyar eredetű szókincs. A szókészlet gyarapításának módjai. Belső szóalkotás: szóteremtéssel létrejött szavak, szóképzés útján keletkezett szavak. Az összetétellel alkotott szavak. Nem magyar eredetű szavak: jövevényszavak, tükörszók, idegen szavak. A jövevényszók eredet szerinti vizsgálata: iráni, perzsa, török, szláv, latin stb. eredetű elemek a magyar szókészletben. A nyelvemlék fogalma és fajtái. A magyar nyelv szórvány- és szövegemlékeinek felhasználhatósága a nyelv szókészlet változásainak a vizsgálatában. Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. Kniezsa István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1 2. Budapest: Akadémiai Kiadó. Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Kiadó. Minya Károly 2012. Változó szókincsünk A neologizmusok több szempontú vizsgálata. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó.