Integráció előtt és után környezetvédelmi hatósági feladatellátás a kormányhivatalban Bencsics Attila Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály főosztályvezető Balatonfüred, 2016. május 19.
Miről szeretnék beszélni Szervezeti változások az elmúlt években (előtte) Szervezet jelenleg (utána) Működési sajátosságok (integrált eljárási modell) Szakhatósági eljárás megszűnése Bürokráciacsökkentés új jogintézményei
Zöldhatóságok fejlődéstörténete I. 1990-től Környezetvédelmi Felügyelőségek Vízügyi igazgatási szervek bázisán 2004-től Vízügyi Felügyelet (vízügyi hatóság) 2005-től természetvédelmi hatósági tevékenység (Nemzeti Park Igazgatóságok) összevonásával 2005. január 1-től egységes ZÖLDHATÓSÁG Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Kezdetben 12 felügyelőség laboratóriumokkal felszerelve 2007-től 10 felügyelőség és 2 kirendeltség, valamint 7 regionális laboratórium Másodfokú hatóság, majd felügyeleti és irányító szerv: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) 2010-től a felügyelőségek az OKTVF területi szervei
Forrás: www.termeszetvedelem.hu
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1990-2015 illetékességi terület: vízgyűjtő-területhez igazítva Rába, Zala, Mura G y ő r - M o s o n - S o p r o n S o m o g y V a s V e s z p r é m Z a l a
A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezeti felépítése
Zöldhatóságok fejlődéstörténete II. 2014. január 1-étől Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (10 db + 2 db kirendeltség) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Vidékfejlesztési Minisztérium: Belügyminisztérium: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek (10 db + 2 db kirendeltség) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet vízvédelmi hatáskör a felügyelőségeknél Vízügyi Hatóságok (12 db) A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
Zöldhatóságok fejlődéstörténete III. 2014. szeptember 10-től Területi Vízügyi Hatóságok a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok szervezeti egységeivé válnak A felügyelőségek a vízvédelmi hatósági jogkört elvesztik
Zöldhatóságok fejlődéstörténete IV. 2015. április 1-étől Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek (10 db + 2 db kirendeltség) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet Miniszterelnökség Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (11 db) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtikárság (V. Németh Zsolt) Szakmai irányítás
Zöldhatóságok fejlődéstörténete V. Kormányhivatali integráció: Működési és gazdálkodási önállóság megszűnt Jogutódlással beolvadás a kormányhivatalokba A hatáskörök címzettje a Kormánymegbízott A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a megyei kormányhivatal egy szervezeti egysége A 10 + 2 Felügyelőségből 11 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály lett (Békés megye, Gyula) Közel egységes szervezeti felépítés Illetékességi terület megyei közigazgatási határokhoz lett igazítva
Környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatot ellátó megyei kormányhivatalok illetékességi területei Győr-Moson-Sopron M KH Vas M KH Fejér M KH Baranya M KH Pest M KH Hajdú-Bihar M KH Békés M KH Szabolcs-Szatmár-Bereg M KH Borsod-Abaúj-Zemplén M KH Jász-Nagykun-Szolnok M KH Csongrád M KH Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom Vas, Zala Fejér, Tolna, Veszprém Baranya, Somogy Budapest, Pest, Nógrád Hajdú-Bihar Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád, Bács-Kiskun
Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Szervezeti felépítés Főosztályvezető Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (Főosztályvezető-helyettes) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (Osztályvezető) Létszám: 44 fő
Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának tevékenysége Hatósági feladatok engedélyezés saját eljárás hatóság (pl. előzetes vizsgálat, környezetvédelmi engedély) más hatóság eljárásában szakhatóság/szakkérdés vizsgálata (pl. építési engedély, telepengedély) ellenőrzés (felügyelet) tervezett és nem tervezett ellenőrzések (panasz és közérdekű bejelentés kivizsgálása) Környezetállapot monitorozás hatósági zajmérés mérő, megfigyelő rendszerhez kapcsolódó adatkezelés Laboratórium (Győr) hatósági döntések megalapozása, adatok bekérése Egyéb (véleményezés, tájékoztatás, adatkezelés, - nyilvántartás, adatszolgáltatások teljesítése)
Integrált működés sajátosságai I. Működést meghatározó főbb jogszabályok: 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról
Integrált működés sajátosságai II. Szakhatósági eljárás megszűnt Kivéve a nem integrált szervek (pl. vízjogi engedélyezés, építésügy, telepeng) Szakhatósági eljárást a szakkérdések vizsgálata váltotta fel (integrált eljárási modell) Szakkérdések vizsgálata belső igazgatási cselekmény lett A döntés meghozatalának joga és kötelezettsége, az eljárás lefolytatásáért és a döntés tartalmáért való felelősség osztatlanul a hatáskör gyakorlóját illeti és terheli. De: nem minden KH rendelkezik minden szakterületre a szükséges szakértelemmel rendelkező kormánytisztviselővel Főszabály: Amennyiben a szakkérdés vizsgálatára az eljáró kormányhivatal rendelkezik szakértelemmel rendelkező saját megfelelő munkakörben foglalkoztatott munkatárssal, akkor nem kerülhet sor másik kormányhivatal bevonására Ha a fentiek nem teljesülnek, megfelelő kormánytisztviselő kormányhivatalok közötti kirendelésére kerül sor Eltérés akkor lehetséges, ha az adott ügytípus vagy ügy valamely sajátos körülménye alapján az adott érdemi kérdés vizsgálatához speciális, csak más kormányhivatalnál rendelkezésre álló ismeret vagy eszköz szükséges (helyismeret)
Integrált működés sajátosságai III. Integrált eljárás menete mindent az eljáró hatóság (szervezeti egység) intéz Hiánypótlás (8 napon belül) az eljáró hatóságtól megy ki Igazgatási szolgáltatási díj az eljáró hatóság bevétele Ügyintézési határidő betartásáért az eljáró hatóság felel Szakkérdéssel összefüggő hatósági feladatok ellátásához szükséges kormányhivatalok közötti kirendelésről keretmegállapodás rendelkezik Részletszabályokat az egyes kormányhivatalok közötti kirendelési megállapodások tartalmazzák
Bürokráciacsökkentés új jogintézményei I. A Kormány elhivatott a vállalkozások versenyképességének növelése tekintetében Ennek érdekében A vállalkozásokat sújtó bürokratikus terhek csökkentése A közigazgatási döntési folyamat felgyorsítása Közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. Törvény (186.) Főbb változások: Sommás eljárás Függő hatályú döntés Belföldi jogsegélyt érintő változások Eljárás felfüggesztését érintő változások Ügyintézési határidőt érintő változások Jogorvoslatot érintő változások
Bürokráciacsökkentés új jogintézményei II. Ügyintézési határidőt érintő változások: Ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége megszűnt Hiánypótlási határidő max. 45 nap lehet Eljárási határidők rövidülése Előzetes vizsgálati eljárás: 45 nap 30 nap Környezetvédelmi eng. eljárás: 90 nap 70 nap Felülvizsgálati eljárás (működési eng.): 90 nap 70 nap Egységes környezethasználati engedélyezés: 90 nap 70 nap IPPC engedély felülvizsgálata: 90 nap 45 nap Természetvédelmi engedélyezés: 3 hónap 70 nap Hulladékgazdálkodási engedélyezés: 2 hónap 45 nap Környezetvédelmi szakhatósági eljárás: 30 nap 21 nap Eljárás felfüggesztésének esetei Ügyfél nem kérheti Csak akkor van rá lehetőség, ha törvény előkérdés miatt lehetővé teszi A környezetvédelmi és a természetvédelmi törvény lehetőséget ad rá Belföldi jogsegély: kizárólag elektronikus úton, 5 napos határidővel
Bürokráciacsökkentés új jogintézményei III. Sommás eljárás Kérelemre induló eljárás Ha: A kérelem és mellékletei alapján a tényállás tisztázott Nincs ellenérdekű fél Az ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot vagy a hatvan napot Ügyintézési határidő: 8 nap Mellőzhető az indokolás Ha valamelyik feltétel nem áll fenn: A hatóság függő hatályú döntést hoz vagy 8 napon belül Érdemben dönt, A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, Az eljárást megszűnteti, Az eljárást felfüggeszti, Nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul.
Bürokráciacsökkentés új jogintézményei IV. Függő hatályú döntés Ha: Az eljárás kérelemre indult, Ügyintézési határidő rövidebb, mint két hónap, vagy hatvan nap Eljárást a hatóság 8 napon belül nem zárta le, vagy függesztette fel. a függő hatályú döntés elemei: Az eljárásért megfizetett díj, illeték összegét, vagy 10.000.- Ft-ot a hatóság megfizet a kérelmezőnek, A kérelmező költségmentességben részesül, A kérelmezett jogot az ügyfél jogerőről szóló értesítés birtokában gyakorolhatja. A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a hatóság a kérelem beérkezését követő két hónapon belül nem hoz döntést (az ügy érdemében nem dönt, vagy az eljárást nem szűnteti meg). Objektív határidő! Törvény rögzítheti, hogy mely esetekben nem illeti meg az ügyfelet a kérelmezett jog gyakorlása (előzetes vizsg, IPPC felülvizsg-ban nem)
Bürokráciacsökkentés új jogintézményei V. Jogorvoslatot érintő változások Fellebbezést minden esetben indokolni kell A másodfokú hatóság a tényállás tisztázatlansága miatt nem utasíthatja új eljárásra az első fokú hatóságot a tényállást neki kell tisztáznia, a döntést megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!