AZ ORVOS SZEMÉVEL Készítette: dr. Kun Zsuzsanna Egy társadalom akkor tesz sokat az egészségért, ha igyekszik elejét venni a betegségek kialakulásának. A megelőzés egyik módja lehet az óvodai és iskolai környezeti nevelés keretébe beépített egészség-megőrzési program. Az allergiás betegségek, és ezen belül a parlagfű pollen okozta megbetegedések számának ugrásszerű növekedése indokolttá teszi, hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek és tudásukat a tanítványok életkori sajátosságához igazítva továbbadhassák. A tanulmány röviden áttekinti az allergiás betegség kialakulásának folyamatát, a genetikai hátteret, a környezetünkben, életmódunkban bekövetkezett változásokat, melyek hozzájárulnak a megbetegedések szaporodásához. Kiemelten foglalkozik a kb. 1 millió ember tüneteiért felelős parlagfűvel. Sorba veszi a megelőzés lehetőségeit. A kiváltó okok és a megelőzés megismerésével, egyre többen vehetnek részt az allergénekben szegényebb környezet megvalósításában és az egészségesebb életmód kialakításában. Mi az allergia? Az allergia görög eredetű szó, jelentése eltérő reakció. Az allergia az immunrendszer túlzott és káros válaszreakciója olyan anyagokra, melyek általában ártalmatlanok. Az emberi szervezetbe három úton juthatnak be: - környezetünkből belégzett levegővel - szájon keresztül - bőrön át felszívódással Az allergiás megbetegedésre való hajlamot atópiának nevezzük. Az allergiára való hajlam öröklődik. Az allergiás immunválasz részleteiért több kromoszóma felelős. A születendő gyermek allergiás betegségének valószínűsége atópiás családi háttér nélkül 10-20 %. Az egyik szülő betegsége esetén 30-40 %. Mindkét szülő betegsége esetén akár 80 %-ra növekedhet. Az allergiás betegséget az érzékennyé válás folyamata előzi meg. A szervezetbe került allergen /allergiát okozó anyag/ számtalan sejthez, így a fehérvérsejtekhez /B és T limfocitákhoz/ is eljut. Ezek a sejtek ellenanyagot kezdenek termelni, az Immunglobulin-E-t. Genetikai hajlam esetén, ha a szervezet többször találkozik az allergennel, arra fokozatosan válik érzékennyé. Ilyenkor még sem panaszt, sem allergiás tüneteket nem okoznak. A legtöbb esetben nem mondható meg, hogy az érzékennyé vált személyekben mikor jelentkeznek az első allergiás tünetek. Néha már a második találkozásnál, máskor csak a sokadiknál lépnek fel. 1
Az allergiás reakció jelentkezése: az atópiás, érzékennyé vált szervezetbe bejutott allergén találkozik az immunrendszer sejtjeivel, melyek a felszínükön a kérdéses allergén ellen termelt Immunglobulin-E ellenanyagot hordozzák. Ezek az Y alakú immunglobulinok felismerik az allergénjeiket és összekapcsolódnak azokkal. A kapcsolódás során az Immunglobulin-E-t hordozó sejtek belsejéből úgynevezett mediátoranyagok szabadulnak fel. Ezek egyike a histamin. Ezek az anyagok felelősek a korai allergiás tünetekért. Igen változatos panaszokat okozhatnak: a nyálkahártyák mirigyei fokozott nyáktermelésbe kezdenek /vízszerű orrfolyás, hasmenés/ az idegvégződések izgalmi állapota miatt viszkető érzés jelentkezik a vérerek tágulata miatt a vérnyomás csökken a simaizmok összehúzódása miatt a légutak beszűkülhetnek és ezáltal fulladásérzés jelentkezhet A tartós allergiás tünetekért a késői allergiás fázis a felelős. A kiszabaduló mediátorok egy része az eozinofil sejtek /fehérvérsejtfajta/ vándorlásához vezet. A célszervben /pl. orrnyálkahártyában/ felszaporodó eosinofil sejtek szétesésekor felszabaduló anyagok a folyamat krónikussá válásában játszanak szerepet. A krónikusan gyulladt szövetek a szokásosnál érzékenyebbek. Ezért a környezeti ingerek /pl. dohányfüst, szagok, illatok, szél, kipufogógáz ugyanolyan tüneteket válthatnak ki, mint maga az allergén. Mik az allergének? Az allergének az allergiás betegségeket kiváltó anyagok. Ezek kisebb-nagyobb fehérjemolekulák. Az allergén teljes súlyának csak töredékét teszi ki az allergizáló fehérjetartalom. A felelős fehérjedarabkákat epitópoknak nevezzük. A parlagfűpollen esetében eddig 8 fő epitópot és 3 kevésbé aktívat azonosítottak. Az allergének fajtái: inhalativ allergének : belégzés útján kerülnek a szervezetbe / pollenek, háziporatkák, állati szőrök, penészgombák, madártoll / kontakt allergének: felületi érintkezéssel allergizálnak / króm, nikkel, kozmetikumok,öblítők, növények, latex / nutritív allergének: ételekkel jutnak a tápcsatornába / tej, tojás, szója, olajos magvak, hal, citromfélék, zeller, dinnye../ rovarméreg allergének: méh- és darázscsípés, pókcsípés. gyógyszerek: antibiotikumok, kontrasztanyagok,.. munkahelyi allergének: mosószerekben található enzimek, gabonaporok, fapor, izocianatok 2
Mi a keresztallergia? A szervezet azonosként ismer fel különböző eredetű allergéneket, és kapcsolatba lép velük. Az eredmény: allergiás tünetek kialakulása. Keresztallergia alakulhat ki állati eredetű fehérjék között, egyes növények között, táplálékok és légúti allergének között. Például a parlagfű pollen keresztreakciót mutat az ürömmel, aranyvesszővel, pitypanggal, körömvirággal, cickafarkkal, tárkonnyal, napraforgóval. Keresztallergia alakulhat ki, főleg a parlagfű virágzása idején, az alábbi táplálékokkal: sárga-és görögdinnye, uborka, cukkini, banán, gesztenye, paradicsom, kerti saláta, ritkán gabonafélékkel. Prevalencia / összes megbetegedések száma / Az allergiás megbetegedések száma az utóbbi 30 évben duplájára, egyes területeken háromszorosára növekedett. Magyarországon az allergiás betegségek gyakorisága: asthma bronchiale 3-5 % allergiás nátha 15-20 % atópiás dermatitis 10-12 % ételallergia 2 % A prevalencia adatokban nagy különbségek vannak az országon belül, de egyes népcsoporton belül is. Ennek oka a környezetben és az életmódban keresendő. A WHO előrejelzése szerint 20 év múlva a Föld lakosságának a fele szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Incidencia /új esetek jelentkezése adott évben/ Régóta ismerjük az új allergiás megbetegedések jelentkezésének életkori sajátosságait. Fiatal csecsemőkorban jelentkezik az étel-allergia és az atópiás dermatitis. Az ételallergia incidenciája 7 éves kor után jelentősen csökken, és ez időre sok esetben meg is szűnik a betegség. Az atópiás dermatitis / allergiás bőrgyulladás/ incidenciája 14-15 éves korig csak lassan csökken. Az asthma bronchiale az esetek felében 5 éves kor előtt kezdődik és 7-8 éves kor után a pubertás korig az új megbetegedések száma meredeken csökken, majd a görbe ellaposodik, aminek oka a lánybetegeknél lényegesen nagyobb arányban jelentkező késői kezdetű asthma. Legkésőbb az iskoláskorban kezdődik az allergiás nátha. Ennek incidenciája meredeken emelkedik és magas marad a felnőttkor elérését követően is. A rhinitis allergica esetében néhány éve már megfigyelhető a betegség kezdetének kisded- és óvodáskorra helyeződése. A szakirodalomban atópiás menetelés néven leírt jelenség sem ritka: atópiás hajlam esetén a gyermeknek esélye van arra, hogy végigmeneteljen az atópia útján: csecsemőkorban ételallergia, atópiás dermatitis, kisdedkórban asthma, majd iskoláskorban allergiás nátha kezdődjön. A légúti allergiás megbetegedéseket a tüdőgondozókban nyilvántartják. A legnagyobb betegcsoportot az allergiás náthások adják. Tekintettel arra, hogy az allergiás rhinitis ellátásában több szakma is kompetens /pl.szemészet, fül-orr-gégészet/, a tüdőgondozó hálózatban nyilvántartott betegek számából csak következtethetünk a betegség valós előfordulására. A folyamatos növekedés viszont jól látható. 3
Allergiás rhinitis praevalenciája: 1990-ben 1995-ben 2000-ben 2005-ben 9828 fő 31135 fő 131657 fő 244296 fő Az asthma nyilvántartás sokkal reálisabb. A prevalencia és az évi új megbetegedések száma a 80-as évektől folyamatosan nőtt. Jelenleg 200 000 az összes regisztrált. A gyermekkori asthmások száma felmérések szerint 2,26% /Endre L. Allergológiai és Klinikai Immunológia,1999/. Az allergiás betegségek nőknél gyakrabban fordulnak elő. Elsősorban a gyermekeket és a munkaképes korosztályt érinti. Az allergiás betegségek gyakoribbá válásának okai: 1./ ipari és közlekedésből származó légszennyeződés A légköri levegő a normál összetevőkön kívül / O2, CO2, NO2, inert gázok, vízgőz/ gyakran tartalmaz más gázokat, folyadékcseppeket és szilárd részecskéket. A szennyeződés szintje és típusa függ: a szennyeződés forrásától, földrajzi és meteorológiai tényezők / domborzati viszonyok, napfény, szél, csapadék, köd/ az atmoszférában lejátszódó kémiai reakcióktól / a főleg ipari eredetű kéndioxid a ködben kénessavvá alakul át, az atmoszférás nitrogénoxid pedig napfény hatására nitrogénmonoxidra és reaktív oxigénatomokra hasad, melyek a kipufogó gázok szénhidrogénjeivel szabad gyököket, ózont képeznek /oxidáló füstköd/. Több szerző a légköri szennyeződés két variánsát teszi felelőssé a légúti betegségek kialakulásáért: keleti típusú légköri szennyeződés /SO2 dominancia, főleg ipari eredetű/ nyugati típusú légköri szennyeződés /O3, NO dominancia, főleg közlekedésből származó/ A nyugati típusú szennyezés felelős az allergiás megbetegedések számának növekedéséért. Egyrészt a légszennyezés okozta légúti nyálkahártya károsodás játszik szerepet az allergén behatolásában, másrészt a szennyező anyagok az allergén felületén megkötődve, megváltoztathatják annak tulajdonságait, így a szennyezett pollen erősebb allergénné válhat. 4
2./ higiénés elmélet / a közegészségügyi helyzet javulása, védőoltások, hatásos antibiotikumok, a bakteriális antigén-stimulusok csökkenése fiatal gyermekkorban / Immunrendszerünk sejtjei védenek bennünket a baktériumok, vírusok, gombák, paraziták ellen. E feladatukat úgy tudják ellátni, ha felismerik a szervezetbe került idegeneket és különböző módon ártalmatlanná teszik azokat. A fertőző betegségek elleni sikeres harc következménye, hogy az immunrendszer a felesleges kapacitását olyan anyagok ellen fordítja, melyek eredendően ártalmatlanok. Így kezdtek el szaporodni az allergiás megbetegedések. Ez a tendencia a 2o. század második felétől figyelhető meg és egyéb tényezők hatására az utóbbi 30 évben a folyamat felgyorsult. 3./ dohányzás A dohányzás rendkívül elterjedt, káros hatású élvezeti szokás. A lakáson belüli legnagyobb mérvű levegőszennyezés a dohányfüst. A dohányos szülők gyermekeinél bizonyítottan gyakrabban fordul elő allergiás légúti megbetegedés is. Egyértelmű összefüggés van az anya terhesség alatti dohányzása és a csecsemő-kisdedkori asthma között. 4./ lakáskörülmények hatása /klíma, központi fűtés, egészségre káros szigetelőanyagok, bútorragasztók, padlószőnyeg, házi kedvencek, zsúfolt lakótelepek stb./ A lakótelepeken az élettér beszűkült. A lakások szigetelését sok esetben egészségre ártalmas anyagokkal végezték. A műanyag nyílászárók miatt a kellő légcsere nem biztosított, gyakran észlelhető a lakásokban penészesedés. A padlószőnyeg, klímaberendezések felszerelése, állatok tartása kedvez a lakáson belüli allergének szaporopdásának /háziporatkák, penészgombák/. A pozdorjabútorok ragasztóanyagából párolgó formaldehid súlyos légúti károsodást okozhat. A tollal töltött ágyneműkben, plüss állatkákban gyorsan szaporodhat az atka. A csótányok elterjedése is gyakori, főleg a szemétledobókkal rendelkező lakóépületekben. Ezek ürüléke is erős allergén. 5./ táplálkozási szokások megváltozása, anyatejes táplálás visszaszorulása Az allergiás betegségek gyakoribbá válásában, sok egyéb tényező mellett a megváltozott táplálkozásunk is szerepet játszik. A városokban és a gazdaságilag fejlett országokban magasabb az allergiás betegek száma, mint falun vagy a fejlődő országokban. A városi lakosok kevés zöldséget, gyümölcsöt, és keményítőt tartalmazó élelmiszert fogyasztanak. A cukor-, só-, hús-, tejtermék-, és alkoholfogyasztásuk magas. A szív-érrendszeri betegségek megelőzése érdekében folytatott kampányok hatására csökkent a telített zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek /disznózsír, vaj / fogyasztása, viszont nőtt az n-6 PUFA többszörösen telítetlen zsírsavaké /margarin, növényi olajok/. Az n-6 PUFA mellett az élelmiszer-tartósítók, ízfokozók és színezékek is növelik az allergiára való hajlamot. A modernizált táplálkozás természetes antioxidánsokban is szegény / A,E,C-vitamin, teljes kiőrlésű gabona /. 5
A friss zöldségeknek és gyümölcsöknek nagyobb az allergia megelőzése szempontjából kifejtett védő hatása, mintha tablettában szednénk őket. A nyomelemek közül a magnéziumnak és a szelénnek van allergiákkal szemben védő szerepe. Az ételek hatására jelentkező reakciók nem mindig allergiás eredetűek, ilyenkor ételintoleranciáról beszélünk. A leggyakrabban allergizáló ételféleségek: tehéntej és tejtermékek, tojás, élelmiszerszínezékek/pl. tartrazin E 102/, tartósítószerek /pl. szulfitok/, olajos magvak, hal, kagyló, rák, szója, paradicsom, húsok. Az élelmiszerek allergiát okozó összetevői meglehetősen stabilak, ezért gyakran a főzés és az emésztés után is megőrzik allergizáló képességüket. 6./ lelki tényezők A lelki tényezőknek is szerepe van az allergiás tünetek jelentkezésében, ill. fokozódásában. Az aggodalom, a szorongás asthmás rohamot vagy allergiás náthát provokálhat. /pl. a művirágok látványa kiválthat tüneteket virágporra allergiás betegnél/. A relaxáció, az autogén tréning bizonyos formái hatékonyak lehetnek a kezelésben. Ma már egy új tudományág, az úgynevezett pszicho-neuro-allergoimmunológia vizsgálja ezeket, a kölcsönhatásokat. 7./ mozgásszegény életmód A rendszeres közepes erősségű testmozgás jó fizikai erőnlétet biztosít. A légúti allergiás betegeknél a leghatékonyabb mozgás az úszás. Eredményes lehet a relaxációval kombinált légzőtorna és a jóga. Ellenjavallt a pollen allergiás beteg futtatása, kerékpároztatása a szabadban magas pollen koncentráció esetén. A testnevelés alóli teljes felmentésük nem indokolt. 8. /rendezetlen környezet Elég gyakoriak az elhanyagolt, illetve nem művelt mezőgazdasági területek, de a beépítetlen ingatlanok egy részét sem tartják karban. 6
POLLEN ALLERGIA Az allergiás betegségek zömét az inhalatív allergének okozzák, ezen belül is a főszereplő a pollen. A pollen a természetben arra szolgál, hogy a szél vagy az állatok segítségével eljuttassa a belőle később kialakuló spermasejteket a magkezdeményben lévő petesejthez. Elsősorban a szélmegporzású növények virágpora allergizál. Ezek többnyire kicsi, 10-30 mikron nagyságú pollenek. A kibocsátó növénytől 10-100, sőt viharos időben 1000 km-re is ellebegnek a levegőben. Így a városi betonrengetegben élő ember is bőven kaphat belőle. Ha az egyes növények, főként zárvatermők virágzási idejét tanulmányozzuk, akkor az év három szezonra különíthető. Az egyes periódusok természetesen élesen nem választhatók el egymástól. - tavaszi szezon / fapollen szezon / február 1-április 30 legjelentősebb a mogyoró, éger, nyír - kora nyári szezon / fűpollen szezon / május 1-július 15 füvek, gabonafélék, kora nyári gyomok, néhány fa - késő nyári-őszi szezon / parlagfű-szezon / július 16- október 1 lágyszárú gyomok FŐ ELLENSÉGÜNK: A PARLAGFŰ A parlagfű Amerikában őshonos. Az I. világháború idején gabonaszállítmányokkal érkezett Észak-Amerikából Európába a magja és hazánk délnyugati határa felől kiindulva az ország egész területén elborította a parlagon hagyott földeket, de megjelent a művelt területeken, a kertekben és a közterületeken is. Hazánkban a parlagfűnek csak egy faja az Ambrosia artemisiifolia, vagy másik latin nevén Ambrosia elatior él. A parlagfű kétszikű, fészkes virágzatú, szélmegporzású gyomnövény. Orsós gyökerű, egy méternél is magasabbra nő. Egy porzós virágzatában 15-35 sárga, csöves pártájú virág van, benne szabadon álló porzókkal, melyek rengeteg pollent termelnek. Egy négyzetmérföldnyi parlagfű mintegy 16 tonna virágport termel. A pollen 25-35 mikron nagyságú, buzogányra hasonlító felülettel. A parlagfű majdnem olyan hosszú ideig virágzik, mint az összes többi szénanáthát okozó pázsitfűféle. A leggyengébb évben is két hónapnál, a legproduktívabb évben pedig 4 7
hónapnál hosszabb ideig van parlagfű virágpor a levegőben. A parlagfű különböző példányai eltérő időben csíráznak ki, így folyamatosan kerül pollen a levegőbe. A pollen igen agresszív, már 30 db pollen /m3 a betegek többségénél tüneteket vált ki. A parlagfűnél gyakori a 100-300 db/m3 közötti napi pollenszám. Éves bontásban az Ambrosia pollen egy-egy év összpollen produkciójának 36-44 %-t teszi ki. A gyomnövény rendkívül szapora. Egy-egy jól fejlett növény 60 000 magot is produkál. A talajba kerülve sokáig megőrzik csírázó képességüket, így 30-40 évre megteremtik a fajfenntartás lehetőségét. A parlagfű Magyarországon kb. egymillió ember tüneteiért felelős. Légterünkben az allergén koncentrációja függ az időjárástól. Száraz, meleg, szeles időben jóval nagyobb, mint hideg, permetező esős, szélcsendes időben. Az allergiás nátha tünetei: -rohamokban jelentkező, nagy mennyiségű, vízszerű orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés -szempír, könnyezés, szemviszketés -orrdugulás -torokkaparás, torok- és fülviszketés -levertség, fáradékonyság, koncentrációs képesség csökkenés -hőemelkedés -fejfájás -szezonalis asthmás tünetek: köhögés, sípoló légzés, fulladás A tünetek erőssége függ az allergiás érzékenység fokától, a pollen koncentrációjától, az időjárástól, napszaktól. A parlagfű-allergia legtöbbször allergiás náthát okoz, az esetek kb. egyharmadában szezonalis asthmás tüneteket is, de kiválthat allergiás bőrbetegséget is. A parlagfű allergia diagnózisa A diagnózis gyakran a kórtörténet alapján felállítható/ szezonalitás, jellegzetes tünetegyüttes/. A szakrendelőben elvégzett ún. karcolásos bőrteszt a diagnózist megerősíti. A vizsgálat gyors, megbízható, fájdalommentes és biztonságos. Kivitelezése: mindkét alkar hajlító oldalára az allergén-oldatokból egy kis cseppet teszünk, majd hegyes lándzsával a bőr felső rétegét megkarcoljuk. 20 perc múlva az eredmény leolvasható. Pozitív az eredmény, ha a karcolás helyén piros udvarral körülvett viszkető csalángöb látható. Ha a bőrpróbát valamiért nem végezhetjük el / pl. kiterjedt bőrelváltozás mindkét karon /, az allergénekkel szemben termelődött Immunglobulin E ellenanyagot határozzuk meg vérből. Fül-orr-gégészeti vizsgálat is szükséges bizonyos esetekben. 8
Az allergiás betegségek megelőzéséről: 1./ Primer prevenció: célja az érzékenység kialakulásának megakadályozása 4 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás. Szilárd táplálék csak 4 hónapos kor után. Atópiás családi anamnézis esetén anyatejes táplálás minél hosszabb ideig, ill. 1 éves korig bizonyítottan hypoallergén tápszer. A kismama dohányzásának mellőzése, dohányfüstös helyek kerülése. A terhesség utolsó harmadában allergénekben szegény étrend. A lakásból az allergének kiiktatása / háziporatkák, penészgombák/. Állattartás mellőzése. Napjainkban folynak diétás próbálkozások is probiotikumok, antioxidánsok, vitaminok és lipidek primer prevenciós céllal történő alkalmazásával. 2./ Szekunder prevenció: a már bekövetkezett érzékenység esetén az allergiás betegség megelőzését jelenti Az érzékenység már kialakult. Ha az egyént megteszteljük, a bőrpróba pozitív lehet, az ellenanyag már termelődik, de tünete nincs, lehet, hogy élete végéig nem is lesz. Atópiás családi háttér esetén a betegség kialakulásának veszélye nagy. Az érzékenyített személynél pl. nagy parlagfű koncentráció hatására a betegség manifesztálódhat. Ezért nem szabad virágzó parlagfüvet irtani bárkinek. A parlagfű irtására alkalmazott dolgozóknál a munkába lépés előtt bőrpróba elvégzése javallt, és a munkavégzéshez megfelelő légzésvédelem is szükséges. Fontos az allergének kerülése: otthon, a munkahelyen, szabadban. Az allergén kiiktatása környezetünkből csak ritkán valósítható meg /lehetséges például állati szőrök okozta megbetegedések, munkahelyi allergének, bizonyos ételallergiák esetén/. Rendszerint azonban csak az allergén koncentráció csökkentése az elérhető cél /háziporatkák, pollének okozta megbetegedések /. Mit tehetünk parlagfű allergia esetén? Parlagfű szezonban minél kevesebbet tartózkodjunk pollendús környezetben. Kerüljük a szabadtéri sportolást, kirándulást! Csukott ablaknál vezessünk autót! Zárt ablaknál aludjunk! /szellőztetés 22 és 04 óra között/ Naponta mossunk hajat! A ruhákat ne a szabadban szárítsuk! 9
Kísérjük figyelemmel a pollenjelentést! Társadalmi feladatok az allergiás betegségek megelőzésében: - dohányzás elleni küzdelem - légszennyeződés csökkentése - korszerű lakásépítés / megfelelő szigetelés, jó tájolás, ideális páratartalom,stb./ - felesleges antibiotikus kezelések mellőzése /az antibiotikumok a bélben lévő baktériumokat is elpusztítják, ezért indirekt módon előmozdíthatják az allergia kialakulását/ - egészséges életmód népszerűsítése /mozgás, táplálkozás/ - lelki egészség /a tartósan stressznek kitett gyermek és felnőttnél az allergia is előbb alakulhat ki/ - rendezett környezet biztosítása /gyomtalanítás parlagfűirtás / A gyomtalanításra már 1988 óta törvény kötelez minden földhasználót. 2001-ben egy rendelet a parlagfüvet nevesítette is. Módszerei: kézi gyomlálás /munka- és időigényes/ kaszálás, fűnyírás : csak részben pusztítja el a növényt, az oldalrügyekből újabb alsó hajtások törnek elő, ezért virágzás előtt többször kell kaszálni évente legeltetés: juh, kecske lelegeli a természetes szukcessziós folyamatok mesterséges gyorsítása /Azokon a területeken ahol a klímának és a talajtani adottságoknak megfelelő természetes,zárt növényzet alakul ki, ott a parlagfű 2-4 év alatt eltűnik, ill. a versenyképesebb évelő fajok kiszorítják./ vegyszerezés: olyan helyeken történhet, ahol embereket és haszonnövényeket nem veszélyeztetnek A kiirtott parlagfű hasznosításának lehetőségei:- állati takarmány - biogáz előállítás - komposztálás Cél: a gyomnövény magas pollenkoncentrációjának csökkentése. A kézi gyomlálást soha ne a gyermekekkel végeztessük! - hypoallergen növényzet telepítése parkokban, intézmények udvarán - a megfelelő elektronikus kommunikáció nagyon sokat jelenthet a tájékozódásban - oktatás: az iskolák és óvodák nevelőszemélyzetének felkészítése a prevencióra és az allergiás gyerekek nevelésére. Rendkívül fontos az orvos - szülő tanár /különösen az osztályfőnök és a testnevelő/ közötti jó kapcsolat kialakítása. A súlyos allergiás tünetek lelki problémákat okozhatnak a gyermeknek. Az említett együttműködés hiánya ezt a psychés állapotot tovább ronthatja. 10
A beteg gyermek elfogadtatása a közösséggel nagyrészt a pedagóguson múlik. Ha a pedagógus tájékozott a gyermek betegségéről és alapismeretekkel rendelkezik az allergiáról, asthmáról, a hirtelen fellépő allergiás tünetek esetén megfelelő segítséget nyújthat. Pályaválasztásnál a nevelő és orvos tanácsadása kellő körültekintést igényel. Az allergiás beteg lehetőleg ne válasszon foglalkozási allergia veszélyével járó szakmát /pl. állatorvos, lovász, kertész, asztalos, pék, fodrász, vegyész, festő-mázoló, autófényező/. ÁNTSZ-nevelő-orvos kapcsolata Az ÁNTSZ feladata az egészségi állapotot befolyásoló összes tényező ellenőrzése és értékelése. A helyi pollenjelentések készítésével az ÁNTSZ által üzemeltetett Aerobiológiai Hálózat jelentős szerepet játszik az allergiás betegségek megelőzésében. Az egészségmegőrző munkában sok helyi vonatkozású információval tudja segíteni a pedagógusok és orvosok munkáját. 3./ Tercier prevenció: az allergiás beteg kezelése - az allergének kerülése - betegtájékoztatás / minél jobb az orvos-beteg kapcsolat, annál tájékozottabb a beteg, és így a kezelés is hatékonyabb - gyógyszeres kezelés tüneti kezelést jelent antihisztamin tablettával és helyileg alkalmazott szteroidokkal - alternatív gyógymódok / természetgyógyászat, homeopátia, akupunktúra, okkult tudományokra alapuló kezelések/ Az akadémikus tudomány és a szakmai irányelvek szerint korlátozott szerepük van. - immunterápia / az allergiás betegnek fokozatosan emelkedő dózisban adagolják az allergiát okozó anyagot, így hozzászoktatják ahhoz. A kezelés egyértelműen méh-és darázscsípés-allergiában indokolt, de néha eredményes lehet pollen allergiában is. 11
Forrásmunkák: SprigMed Betegtájékoztató Könyvek- Allergológia dr. Hirschberg Andor: Amit a szénanátháról tudni kell SpringMed Kiadó Budapest,2004 dr. Mohácsi Edit, dr.mezei Györgyi: Allergia-iskola-sport SpringMed Kiadó Budapest,2003 dr. Herjavecz Irén: Az allergia rejtélye SpringMed Kiadó Budapest,2003 dr. Uhereczky Gábor: Asztmás a gyermekem SpringMed Kiadó Budapest,2003 dr. Cserháti Endre, dr.mezei Györgyi :Allergia-öröklődésmegelőzés SpringMed Kiadó Budapest,2003 dr. Novák Zoltán, dr.nagy Adrienne: Gyermekkori allergiák SpringMed Kiadó Kérdezz! Felelek! Könyvek Budapest, 2005 dr. Juhász Miklós: Amit a pollenszemcsékről tudni kell Amega 2005.június-11.évfolyam 2.szám melléklet dr.juhász Miklós: Tények a parlagfűről Amega 2003.augusztus-9.évfolyam, 3.szám dr. Endre László:Az étkezés allergia-protektív szerepe Amega 2005.augusztus-11.évfolyam, 3.szám dr. Farkas Ildikó, dr.szántó András : Allergia Magyar Mezőgazdasági Kiadó Budapest,1995 Járainé dr.komlódi Magda, Dr.Nékám Kristóf: Pollenlavina MAKIT,Schering-Plough, 2004 dr.endre László,dr.Misz Irén:A parlagfű népegészségügyi és gazdasági jelentősége Amega 2005.március-11.évfolyam,1.szám A Pulmonológiai Intézmények 2005.Évi Epidemiológiai és Működési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 2005 12