A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei

A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei Pásztor Tamás Környezetkutató geográfus http://www.elopatak.blogspot.com Mogyoród, 2012. január

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Kutatástörténet... 4 2. A Kisvízfolyásokról általában... 5 2.1. Kisvízfolyások és állapotuk napjainkban... 5 2.2. Vízfolyásrendezés és kezelés... 6 2.3. A víz, mint élőhely... 8 2.4. Vízfolyások szennyezése... 8 2.5. EU Vízkeret irányelv... 9 3. A vizsgált vízfolyás és vízgyűjtőjének természetföldrajza... 11 3.1. A Gödöllői-dombság... 11 3.2. A Pesti-síkság... 12 3.3. A forrásvidék természetföldrajza... 12 3.4. Mogyoród természetföldrajza... 14 3.5. A Gödöllői-dombság és Szilas-patak vízrendszere... 15 3.6. A Mogyoródi-patak... 16 3.7. Mogyoród község és a patak... 21 4. A Mogyoródi-patak környezeti állapota... 25 4.1. Völgy és medermorfológia... 26 4.2. Növényzet... 30 4.3. Antropogén hatások... 34 4.4. Vízminőség vizsgálat... 37 4.4.1. A Vízminőség osztályozása... 37 4.4.2. A vizsgálatok időpontja és módszere... 38 4.4.3. Az eredmények értékelése... 40 1

5. Rehabilitáció... 45 5.1. Vízfolyások helyreállításának új szempontjai és módszerei... 45 5.2. Tulajdonviszonyok, kezelés... 46 5.3. Meder és partrendezés... 47 5.4. Hulladék lerakás, szennyvíz beengedés felszámolása... 49 5.5. Lassú fajcsere... 49 5.6. Parki tansétány kertépítészeti tanulmányterv... 50 5.7. Hazai és külföldi helyreállítási példák... 52 6. Civil összefogás... 53 Összegzés... 54 Mellékletek... 55 Irodalomjegyzék... 64 2

Bevezetés Az emberi tájformálás hatására, vizeink jelentős része mára leromlott öntisztuló képességű, egyhangú, mesterkélt képet mutat. Ezen természetromboló folyamatokat felismerve, fogadták el 2000-ben az EU Víz Keretirányelvet. Fő célkitűzése elérni a vizek jó ökológiai állapotát 2015-ig, a vízfolyások fenntartásának és rendezésének természetközelibb, ökológiai szemléletmódján keresztül. Szerencsére a Mogyoródi-pataknak csak a rövid budapesti szakaszára igazak a fentebb leírtak. A főváros határától, Dunakeszin és Fóton át Mogyoród belterületéig tartó középső, jellemzően külterületen található szakasz, mentes a zártabb beépítéstől és a jelentősebb antropogén zavarástól, degradációtól. A vízfolyás Mogyoród község területén található zártabb beépítésű felső szakasza, viszont egy elhanyagoltabb, néhol erősen bolygatott, leromlott állapotú vízfolyás képet mutatja, ezt jól tükrözi, hogy mind a 4 forráság szemét és hulladék anyagok alól tör felszínre a Csíkvölgyekben. Gyerekkorom óta foglalkoztat a patak sorsa, történetek egykori állapotáról és a falu életében betöltött létfenntartó szerepéről mindig is lenyűgöztek. Manapság sokat gondolkozom azon, hogy a patak hogyan szerezhetné vissza régi varázsát és szerepét a község életében. A dolgozat rövid kutatástörténettel indul, majd a kisvízfolyások helyzetét és a vízgyűjtő természetföldrajzi viszonyait tekinti át röviden. A dolgozat második felében megfigyeléseim és vízminőség vizsgálatok alapján, jellemzem a vizsgált felső szakasz környezeti állapotát. Kutatásaim célja, a természeti értékek, valamint azon problémák, folyamatok feltárása, amelyek a vízfolyás jelenlegi leromlott, gondozatlan állapotát eredményezték. Az utolsó fejezetekben a felismert problémákra keresem a megoldást különböző helyreállítási lehetőségeken és a civil összefogáson keresztül. 3

1. Kutatástörténet Kisvízfolyások kutatása és helyreállítása összetett feladat. Célja a vízfolyások által kialakított, természeti értékek felmérése, a lehetséges állapot javításuk előkészítése, az önkormányzatok, hatóságok és a lakosság együttműködésével, összehangolásával. Fő problémát általában a szétaprózott tulajdonviszonyok és a patakokról készült kutatások, tanulmányok hiánya okozza, ami a Mogyoródi-patakra különösen igaz. Ezzel a problémával szembesülve, ezért olyan egyszerűbb, leíró jellegű, de hiánypótló vizsgálatokat, megfigyeléseket végeztem, melyek a további tanulmányokat és a helyreállítást is megalapozhatják. A kutatómunkát 2010 áprilisában kezdtem, először csak a patakot jártam és fotóztam, majd mozgalmat indítottam az elhanyagolt vízfolyás megmentése céljából. Több szemétszedési akciót szervezetem a patak mentén, és cikkeim is jelentek meg a helyi lapokban. A szervezkedések során vettem fel a kapcsolatot az Önkormányzattal és a Szent László Általános Iskolával, akik újabb dokumentumokkal és segítséggel láttak el. Majd a környék egyik sikeres természetvédő egyesületét, a veresegyházi Tavirózsa Egyesületet is megkerestem, így kerültem kapcsolatba Tatár Sándor botanikussal, aki 2010 őszén ellátogatott Mogyoródra, és vízmintát is vett a patak vízből. Később a tőle kölcsönkapott műszerekkel újra megvizsgáltam a Mogyoródi-patak vízminőségét. Az önkormányzat közreműködésével felkerestem a Tájrajz Bt-t az általuk tervezett tansétány tervei miatt. A környék és a kisvízfolyások bemutatáshoz a VKKI és a MTA FKI könyvtáraiban találtam anyagokat. A patak feltárást folyamatosan végeztem, először csak fotóztam, később már a növényzetet és a mederformákat és azok változásait is megfigyeltem, feljegyzeteltem. Az eddigi eredményeimet és megfigyeléseimet szeretném a következő fejezetekben összefoglalni. 4

2. A Kisvízfolyásokról általában 2.1. Kisvízfolyások és állapotuk napjainkban A kisvízfolyások mentén létrejött buja zöld élőhelyek, környezetünk egyik legszebb színfoltjai, ráadásul ökológiai folyosó szerepük miatt sem elhanyagolhatók, emellett általában a településeink szerves részét is képzik. Ezért állapotuk megőrzése és kutatásuk nagyobb figyelmet érdemelne (BOGNÁR GY. 1989). Hazánkban az elmúlt évszázadok során a legtöbb nagy folyót (Dráva kivételével) végig szabályozták, töltések közé szorították, de a kisebb vízfolyások is kisebb-nagyobb mértékben átestek vízrendezési beavatkozásokon, először ott ahol a nagyobb folyók visszaduzzasztó hatása fenyegetett. Majd később ott is, ahol a társadalmi és a gazdasági igények a víz minél gyorsabb elvezetését követelték meg (szorosan beépített települések, hasznosítható völgytalpak, ármentesített térszínek, közlekedési útvonalak mentén). Előbb a nagyobb folyókon, majd a kisvízfolyásokon is technikai szemlélettel valósultak meg a vízrendezések, ami a vízfolyások egyensúlyi állapotba való helyezését célozták meg, a meder állandósításával. Ezen munkálatok legtöbbször töltésekkel szegélyezett, kiépített medrű patakokat eredményezetek. Az ily módon szabályozott vízfolyásokat elvágták árterüktől, így az egykor buja ártéri galéria erdők és a mozaikos vízfolyások is eltűnőben vannak. A vízrendezések következtében part élig érő művelés és egyhangú rossz ökológiai állapotú kanálisszerű vízfolyások alakultak ki. (1. ábra) 1. ábra. A Mogyoródi-patak a Csömöri-patak torkolatánál A dombvidéki kisvízfolyások jelentős részét elkerülték a drasztikusabb vízrendezési 5

munkálatok, ezért a természetes állapotú patakok szinte csak középhegységeinkben vizsgálhatók. Sajnos azonban elmondható, hogy a dombvidéki vízfolyások is jelentős mértékben őrzik a természetkárosító emberi beavatkozások nyomait: illegális szennyvíz bevezetés, szemétlerakás, meder és part feltöltés és a patakokat kísérő galériaerdők (vízfolyások menti buja erdősáv) letarolása, felbolygatása. Az fentiekben felsorolt közvetlen, illetve közvetett beavatkozások felborították a vízfolyások természetes egyensúlyát. Ennek felismerése a vízfolyásrendezés és kezelés újragondolását sürgeti. 2.2. Vízfolyásrendezés és kezelés Nemcsak a természet alakította ki a legbonyolultabb életközösségeket a vízfolyások mentén, de az ember által létrehozott első nagyobb civilizációk is folyók mentén jöttek létre. Öntözőcsatornák építésével kitolták a megművelhető fölterületek határait, így már nagyobb népességkoncentrációkat, városokat is képesek voltak ellátni elegendő élelemmel az ókorban. Ezek az ősi folyam menti civilizációk a végletekig kiaknázták a természet adta lehetőségeket, így vízzel történt fenntarthatatlan gazdálkodásuk is nagymértékben hozzájárulhatott összeomlásukhoz. Az elmúlt évszázadokban az öntözés mellet, a víz energiáját is egyre jobban kiaknáztuk. Napjainkban a völgyfenéken haladó közlekedési útvonalak, a művelt földterületek és az épületek védelme miatt váltak szükségessé a vízrendezési munkálatok, melyek sajnos a fentebb felvázolt állapotokat eredményezték. Az áttörést a kisvízfolyásaink rendezése szempontjából mégis a szocialista időszak jelentette (BOGNÁR GY. 1989): a korábbi felaprózott tulajdonviszonyok okozta jogi korlát megszűnt, a vízfolyások és az őket szegélyező termőföldek, erdők állami tulajdonba kerültek. Az extenzív földművelésnek köszönhetően hirtelen megnőtt a vízjárta völgytalpak és gyakran áradó patakok rendezése iránti igény. Így mára a vízfolyásokat szegélyező szántók gyakran egész a part élig benyúlnak a művelés alá volt öntésterültek egykori helyén. A szűk töltések közé összeszorított patakok nagyvízszintjei a szabályozások után többszörösükre emelkedtek (2. ábra.). A 20. század második felétől a munkagépek megjelenése (3. ábra) felgyorsította a szabályozási, karbantartási folyamatokat, és sajnos ezek káros ökológia hatásait is. 6

2. ábra. A Mogyoródi-patak nagyvízkor Káposztásmegyeren Az elhibázott technikai szemlélet (adott vízfolyás hossz és keresztszelvényeit egységesre tervezte), mely sokszor sikertelenül oszlatta el a szintkülönbségeket, egyes mederszakaszok folyamatos feliszapolódását eredményezi. Az ilyen helyeken a kaszálás és gyomtalanítás mellett, a meder kotrása (3. ábra) is a kezelő feladatkörébe tartozik (BOGNÁR GY. 1989). Utóbbi a lehető legdrasztikusabb beavatkozás, mert a patakban található élőhelyeket teljesen tönkreteszik a benne közlekedő gépek (3. ábra). Ennek következtében a kiépített medrek élővilága hiába tudna idővel újraéledni, a folyamatos kotrások, karbantartó munkálatok következtében újra és újra leegyszerűsödik. 3. ábra. Karbantartási munkálatok Az előbb említett tényezőkön kívül a vizeinkbe jutott lakossági, mezőgazdasági és ipari eredetű szennyező anyagok szerepe sem elhanyagolható. Legtöbb kisvízfolyásunkban a mezőgazdaság által használt kemikáliák és a lakossági szennyezés is kimutatható, utóbbi azzal vált jelentőssé, hogy szennyvízcsatornán történő elvezetése helyett sokan szivárgó emésztő gödrökbe vagy vízfolyásokba vezetik szennyvizüket (Budapest szennyvízének jelentős része évtizedeken keresztül ömlött a Dunába). 7

A kisvízfolyások puffer kapacitása a legtöbb helyen nem elegendő, vagy a technikai szemléletű szabályozások miatt már nem elegendő az ilyen nagy mennyiségű használt víz feldolgozásához, így a szennyezések gyakran visszafordíthatatlan módon felborítják a patakok ökológiai állapotát. 2.3. A víz, mint élőhely A vízfolyásokba állandóan kerül, így szállítódik különböző szervetlen és szerves anyag. Ennek függvényében a vízben lebegő plankton társulások is megjelennek, melyek ezen anyagokkal táplálkoznak. A fitoplankton (fénygazdag, eutróf vizeket kedveli) a tápláléklánc alapja, őket a zooplanktonok fogyasztják, míg a szerves anyagok lebontását a bakterioplankotonok (baktériumok) végzik. Mennyiségük és milyenségük visszahat a víz minőségére. A fitoplanktonok a nitrogén- és foszforformák felhasználásával, szerves anyagot és oxigént termelnek, amit más élőlények használhatnak fel (BOGNÁR GY. 1989). A környezeti adottságoktól függ, hogy adott élőhelyen a különböző élőlények, élőlénytársulások milyen arányban fordulnak elő. Ha egy vízfolyást szennyvízzel terhelünk, akkor az addig kialakult sokszínű, stabil, bizonyos mértékig öntisztulni képes rendszer létét veszélyeztetjük. Hiszen egyes szerves, szervetlen anyagok arányának hirtelen megnövekedése túllépheti az eddig máshoz szokott élőlények ingerküszöbét, így a kevésbé toleráns fajok előbb utóbb eltűnnek a szennyezett vizekből. Az új életkörülményeknek megfelelően kevesebb faj, de nagy mennyiségben lepi majd el a szennyezett vizeket (eutrofizáció). 2.4. Vízfolyások szennyezése Az előbbiek okán a tiszta folyószakaszokon a szervetlen-anyag fitoplankoton (szerves anyag felépítés) zooplankton hal szervesanyag bakterioplankton szervetlen anyag ciklus zavartalanul tud működni (BOGNÁR GY. 1989). Viszont egy esetleges szennyvíz terhelés hatására a gyorsan elszaporodó szerves anyag (fitoplankton) lebontó baktériumok megnövekedő oxigénigényük miatt más élőlények oxigén felvételét nehezítik meg. Kismértékű szennyezésnél a növények még pótolni tudják az oxigént, de ha túl nagy terhelés esetén felborulhat az ökoszisztéma stabilitása 8

az oxigénhiányos állapot miatt. Pontosabban vizeinkben a szennyvíz, a talajokból kimosódó nitrogén műtrágya származékai és rovar-irtószerek használata miatt megnövekszik a nitrogénformák oxidációs ciklusának (ammónia nitrit nitrát) végeredményeként keletkező nitrát-ion koncentráció, mely a vízi növényzet fő tápanyaga, így eutrofizációt = elnövényesedést eredményez, a megnövekedett mennyiségű bomlástermékek, pedig oxigénhiányos állapotot eredményezhetnek. Az előzőek következtében ahhoz, hogy megismerjük egy vízfolyás szennyezettségének fokát, a víz fizikai, kémiai tulajdonságait, valamint az élővilág összetételét is vizsgálhatjuk. Leggyakoribb módszerek a mintavételen alapuló fizikai, kémiai vizsgálatok és a makro-gerinctelen (szabad szemmel is vizsgálható) fauna vizsgálata. A dolgozatban később két korábbi és egy saját magam által készített vízminőség vizsgálat eredményeit mutatom be. Az adatok és az esetleges összefüggések csak tájékoztató jellegűek. Komolyabb értékeléshez azonos műszerrel és módszerekkel történt rendszeres, szabványos mérések szükségesek. 2.5. EU Vízkeret irányelv Az emberiség környezettel szembeni igényeinek kielégítése a passzív beavatkozástól, az utóbbi évtizedekben eljutottak az aktív beavatkozásokig, melyek nagyrészt figyelmen kívül hagyták a vízrendezések ökológia, biológiai és esztétikai következményeit. Az ilyen szemléletben történt vízrendezés tájidegen, leromlott öntisztuló képességű, egyhangú, mesterkélt, csatornaszerű kisvízfolyásokat eredményeztek. A 90-es évek végén az EU és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felismerve, hogy a 80-as évek óta nem javult jelentősen, sőt sokszor romlott a kisvízfolyások állapota, az addig elfogadott vízügyi rendeletek, irányelvek rendszerbe foglalását sürgette meg. Ezért 2000. december végén elfogadásra került a Víz Keretirányelv, mely a vízgazdálkodás új irányelveit foglalta össze (NAGY ZS. BARDÓCZYNÉ SZ. E. 2005). Fő célkitűzése elérni 2015-ig az európai vizek jó ökológiai állapotát. Az irányelv kiemeli a komplexebb vízgyűjtő gazdálkodást, az ökológiai szemlélet fontosságát és hangsúlyozza a mérnökök, természetvédők és a lakosság összefogását. 9

Az ökológiai állapotot a vízi és vízpart ökoszisztémák sokszínűsége határozza meg, míg a vizek jó kémiai állapotához az szükséges, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja ne lépje túl az elfogadott határértékeket. A VKI további főbb céljai: vízgyűjtő szinten történő integrált tervezés lakosság bevonása a döntések meghozatalába többszintű monitoring (vízhozam, vízminőség) rendszer létrehozása fenntartást igénylő patakszakaszokon természetközeli kezelésre váltás 10

3. A vizsgált vízfolyás és vízgyűjtőjének természetföldrajza 3.1. A Gödöllői-dombság A Mogyoródi-patak a Gödöllői-dombság ÉNy-i térségéből ered, így nem elhanyagolható a Cserhát déli nyúlványaként fokozatosan az Alföldbe simuló dombság részletesebb ismerete, melynek magassága 344 és 130 m között változik (SZABÓ L. Tóthné S. K. 2003). Három markáns területre osztható: az ÉNy-DK irányban húzódó Úri- és Valkói-hátra és a köztük elterülő Isaszegi-csatornára Az ellenállóbb alsó-középső miocén korú kőzetek csak Fót és Csomád környékén kerülnek a felszínre. Máshol ezeket a kőzetrétegeket lazább szerkezetű pannon agyagoshomokos üledékek, pliocén folyóvízi keresztrétegzett homok, homokkő és fiatalabb üledékek borítják. Az előbb felsorolt neogén kőzetek csak az útbevágásokban és a dombság legmagasabb ÉNy-i tetőin (Gyertyános, Bolnoka 329 m) kerülnek felszínre, mivel a dombság felszínét leginkább pleisztocén üledékek (agyag, homok, lösz) borítják az ÉNy-i térséget kivéve (LÁNG S. 1967). A csekélyebb erózióval sújtott területeket akár 40 m vastagon is negyedidőszaki lösz-paleotalaj sorozat boríthatja, de a magaslatokról a lösz már általában leerodálódott. A mai felszínformák kialakulását LÁNG SÁNDOR (1967) a felső-pliocén kezdetére tette, mivel csak ekkortól vált szárazulattá. Ezután az aszimmetrikusan süllyedő (délfelé lejtő) területet az északról érkező ős vízfolyások (Duna, Ipoly, Garam) töltötték fel folyóvízi homokkal, ezáltal hordalékkúpszerű felszín alakult ki, melynek északi részén durva kvarckavicsból álló takaró is lerakódott. Az egykori lapos felszínen foltokban édesvízi mészkő is képződött a pliocén végén, ezek a vékony mészkőfoltok elszórtan a dombság egész területén megtalálhatók, Mogyoródtól (Gyertyános 325 m) a Rákoscsaba-Maglód közötti tetőig. A pliocén-pleisztocén határon bekövetkezett kiemelkedések (ÉNy-DK irányú vetők mentén) és a későbbi pleisztocén kéregmozgások következében a relief energia elérhette a 100-150 m-t. A pleisztocénben a periglaciális hatások és a nem elhanyagolható erózió formálta a felszínt, melyek hatására egyes helyeken felszínre kerülhettek a neogén kőzetek (Csomád, Fót, Mogyoród). A negyedidőszakban kialakult idősebb Duna terasz szintek (V, IV.) a Gödöllői-dombság nyugati peremére is felhúzódnak (Mogyoródtól és Kistarcsától DNy-ra). 11

3.2. A Pesti-síkság 3.3. A forrásvidék természetföldrajza (Fót-Mogyoród térsége) A patak forrásvidékét és felső-szakaszát kutattam részletesen, ezért a térséggel (4. ábra) kiemelten foglalkozom, egyébként is érdemes külön kezelni a dombság más részétől - ahogy azt PÉCSI MÁRTON (1958) és LÁNG SÁNDOR (1967) is tette - mert mozaikossága és geológiai sokszínűsége miatt eltér tőle. A vízfolyások vonalvezetését, szakaszjellegét és mederanyagát nagymértékben befolyásolhatták a bonyolult vető rendszerek (Csíkvölgyek) és az emiatt kialakult kőzettani változatosság. Így a Mogyoródi-patak mederanyagának és vízrendszerének megértéséhez, feltétlen szükséges a vízfolyás környezetének pontos geológiai ismerete. 4. ábra. A Mogyoródi-patak környezetének DTM modellje (részletesen vizsgált szakasz zölddel) Az Úri-hát északi részén található forrásvidékre jellemzők a dombság legnagyobb szintkülönbségei (Ruszkiczay R. Zs. et al. 2007), amit az ÉNy-DK irányú törések (pliocén-pleisztocén határtól), valamint a későbbi ÉK-DNy és É-D-i irányú kéregmozgások eredményezhettek. A víz- és vetővonal hálózat jól tükrözi ezeket az irányokat (4. ábra). A Fóti-Somlyó és a Mogyoród környéki rögperemek (Nagyhomok, 12

Berektető, Gyertyános, Juhállás) kiemelkedését a Veresegyházi-medence és a Pestisíkság között (SZABÓ L. TÓTHNÉ S. K. 2003) is az előbb leírtak eredményezték. Az erózió a kiemelt rögsort az eltelt évezredek során még jobban kihangsúlyozta. A rögsor fóti feltárásaiban összecementált homokos-kavics, andezit, riolit, tufa és édesvízi mészkő lelhető fel. Mogyoródon ez az előzőek mellett pannon homokkal és pliocén homokkővel egészül ki. A dombhátakat negyedidőszaki homok (Nagyhomok) fedi, a védettebb völgyekben vastag lösztakaró is fellehető (5. ábra). Kisebb jelentőségű, de a dolgozat témája miatt fontos megemlíteni a patak menti homok és kavicsüledékeket, illetve az öntésterületek (Kisvíz) iszap és tőzegképződményeit (Fóti tőzeg). Fót (Kőhegy) és Mogyoród (Juhállás) dombtetőin is megtalálható a mindel korszaki IV. számú Duna terasz maradványa. Tőlük keletre (É-Csömör, D-Kistarcsa, Cinkota térségében), 5. ábra. Löszfal a Csíkvölgyek forrásainál a még idősebb günz korú V. terasz kavicsanyaga is fellelhető, de az újabb kutatások szerint ez a kavicstakaró azonban már biztos nem dunai eredetű. BURJÁN BALÁZS (2004) szerint az észak-kelet felőli lehordási irányból arra lehet következtetni, hogy a térségben található V. Duna terasz képződményeit valamely a Cserhát irányából érkező, a mai Dunánál jóval szerényebb ősi vízfolyás rakhatta le a dombság ezen részén. 13

3.4. Mogyoród természetföldrajza Mogyoródi-patak völgyfőjétől (népi nevén: Csíkvölgyek) kiindulva PÉCSI MÁRTON (1958) és HOJNOS REZSŐ (1922) bonyolult törésrendszert fedezett fel kutatómunkája során. Mogyoród község magja is egy markánsabb É-D irányú, vetődéses - meredek falakkal határolt (lösz, tufa, konglomerátum és kavicskő anyagból, 6. ábra) - völgyében található a patak két oldalán. Az U-alakú szerkezeti völgy tengelyében a Mogyoródipatak vájt magának lankásabb fluviális völgyet, ebben az összetett kettős völgyben folyik déli irányba, a Csíkvölgyekből eredő vízfolyás is. 6. ábra. Kavicsos kőzet a Mogyoródi-patak bal partja fölött PÉCSI M. (1958) leírásai szerint a Csíkvölgy jobb oldalán végighúzódó meredek falat 8-10 m vastag lösz (5. ábra) és az erre települt 2-3 m vastag homok építi fel. Ezzel szemben a völgy másik oldalán pannon homok, andezit tufa, vulkáni agglomerátum, és kavicskő halmozódott fel (6. ábra). A mozaikos kőzetfelépítés a patak meder anyagában és fluviális völgyében is egyértelműen tükröződik. A község határában található rögökről a fentebb már említett kutatók a következőt írták. A Nagyhomok nagy részét negyedidőszaki homok fedi, csak a legmagasabb helyzetű tető szintbe bukkan felszínre idősebb pliocén keresztrétegzett homok, ma már ezt a területet akác és fenyőerdők borítják. A Mogyoródi-Somlyót (Gyertyános) alapját pliocén édesvízi mészkő építi fel, melyre pannon üledékek rakódtak. Az északi magasabb tetőt még mindig gyertyánostölgyes borítja, amit neve is tükröz. A falutól délre található Juhállás-tetőn a Duna teraszainak kavicsos anyagát tárták fel (Pécsi M. 1958). A települést körülölelő 14

dombokat akácosok, kisebb részben tölgyesek és erdei fenyvesek borítják. A patakot égerliget, majd puhafa ligeterdő szegélyezi, ami a 7. ábrán is jól kirajzolódik (a bal alsó sarokban található Főtértől kezdődően kettészeli a községet a patak mentén). 7. ábra. Mogyoród légifotón nyugati irányból 3.5. A Gödöllői-dombság és Szilas-patak vízrendszere Az elmúlt évszázadokban a legtöbb patak átesett kisebb-nagyobb emberi beavatkozáson. A Sződ-Rákos, a Rákos és a Mogyoródi patakot is azért duzzasztották fel több helyen elődeink, hogy a rajtuk létesített vízimalmokat hatékonyabbá tegyék (I., II., III. Katonai térképezés) amellett, hogy az így létrejött tavak az élelmiszertermelést is segítették, a halászat és a földek öntözése által. A kisvízfolyások szabályozása ilyen, a természetet egyes helyeken teljeses átalakító, de összességében vízhez kapcsolódó ökoszisztémákat nem felborító, sőt a sokszínűségüket gyarapító (pl. veresegyházi Malom-tó) beavatkozások lehettek az elsők a Gödöllői-dombság területén is. Kutatási területemhez tartozó Mogyoród térségéből 3 jelentős, a Dunába torkolló patak is ered. A Pesti-síkság északi felét felszabdaló Szilas- és vízrendszeréhez (8. ábra) 15

8. ábra. A Szilas-patak vízrendszere tartozó, Csömöri- és Mogyoród-patak. Eredetük mellett (vetőrendszerekhez kapcsolódó forrás és vízhálózat) sorsuk is igen hasonlóan alakult. A Mogyoródi és a Csömöri-patak forrás vidékeit szemétlerakók és feltöltések szegélyezik, melyekből jelentős szemét rakódott le a mederben, illetve fedi be a forrásokat. A Szilas-patak forrásvidéke viszont viszonylag természetközeli állapotban fennmaradt. A 3 patakot Budapest határától töltésekkel szegélyezett szűk beton teknőbe szorították (15. ábra), majd egyesülve Káposztásmegyer után a Megyeri-hídtól délre ömlenek a Dunába. 3.6. A Mogyoródi-patak A vizsgált vízfolyás teljes hosszáról csak egyetlen átfogó tanulmány készült (DUKAY IGOR 2004), ez alapján mutatom majd be ebben a fejezetben a Mogyoródipatakot. A patak körülbelül 13 km hosszú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. DUKAY a meder-, a völgymorfológia, illetve karakteres növénytársulások és a közvetlen környezet hasznosítása alapján a következő szakaszokat határozta meg: fkm Szöveges bemutatás I. 8+900 12+500 Mogyoród Fót, Gyermekváros II. 7+300 8+900 Fót: Gyermekváros, gazdaság III. 5+500 7+300 Fót: Gyermekvárostól az alagi vasúti megállóhelyig IV. 5+050 5+500 Fót: az alagi vasúti megállóhelytől a 2A-ig V. 3+500 5+050 Dunakeszi: 2A MO VI. 0+000 3+500 Budapest (XV. és IV. ker.): MO torkolat 9. ábra. A Mogyoródi-patak szakaszai DUKAY nyomán, saját magyarázattal 16

10. ábra. A Mogyoródi-patak I. szakasza, forrás: Google Föld Jelmagyarázat: F (kék) Csíkvölgyi források, F (Fehér) hármas forrás (Hungaroring Temetővíz Mogyoródi-patak.); Függőleges téglalap I. 2. patak szakasz, fektetett téglalap fektetett téglalap I. 4. szakasz (1-3. melléklet) I. szakasz ( felső-szakasz : források Mogyoród Fót) A forrásoktól a fóti Gyermekvárosig tartó szakasz (10. ábra) természetközeli, egyes helyeken teljesen természetes állapotban (Égerliget a forrás után) van. A patak mély, meredek partoldalak között folyik a forrásoktól, amíg az autópályát elérve DNyra nem fordul, itt biztonsági okokból (M3 töltését védő) betonelemekkel bélelt árokba került, az M3 mentén (12. ábra). A Kisvíztől (Mogyoród belterületének végétől) Fótig, újra természetes mederben, kimondottan meanderező vízfolyás képe (13. ábra) tárul elénk, itt a vízfolyás szurdok-szerűen bevágódik a homokból felépülő völgytalpba. A patak Mogyoród Főterétől északra található forráserekkel és aszó völgyekkel szabdalt Csíkvölgyi-dűlő területéről ered (1. melléklet). Miután a különböző forráságak vizei összegyűlnek, a patak a Csíkvölgyi utcával párhuzamosan folyik a dél délnyugatnak a Főtér felé, amit elérve rövid szakaszra a tér mentén kibetonozott mederbe kerül. A kiépített mederszakasz után (2. melléklet) elhanyagolt viszonyok között, folyik tovább délnek, előbb a Fóti út és a Dózsa György út házai között, majd a Harsányi háztól (Posta fölötti 4. ház) az autópályáig már mindkét oldalt kertek szegélyezik. 17

11. ábra. Kanyar és Forrás A Kisvízig az autópálya és a Bajcsy-Zsilinszky utca kertjei között folyik kibetonozott mederben. Ezen szakasz végén folyik bele a patakba a Temető-víz. Az említett vízfolyás a községtől DK irányban húzódó völgy, völgyfőjéből (Hungaroring belsejében található erdőből, 4. és 10. ábra) ered, szintén több forrásból ( hármas források ). Érdekessége ennek a területnek, hogy a versenypálya megépítése óta, teljesen el van zárva, a pálya közepére került erdővel együtt. 12. ábra. Az elhanyagolt vízfolyás az autópálya mentén (I. 3. szakasz) A Temető-víz befolyása után a Mogyoródi-patak vízhozama jelentősen nő. A Kisvíztől újabb markáns szakasz különíthető el, a vízfolyás ÉNy-i irányba veszi az irányt és a völgytalpa bevágódva kanyarog Fót felé. Fóton csak egy rövid szakon (az ó- falu déli részén) folyik át igazi beépített belterületen, de itt sem kerül olyan zártan beépítésre a patak környéke (termőföldek határoljak), mint Mogyoródon. Ez jó összehasonlítási alapra adhat lehetőséget a későbbiek során. 18

13. ábra. Vízesés és meander a Kisvíz után (I. 4. szakasz) II. szakasz Beérve a Gyermekváros területére a vízfolyás két ágra szakad, az északabbi ág a gyermekvárosi tavain átfolyva a Fóti legelő nádasait és a Tőzeg-tavat táplálja. A déli ág kiegyenesített, a patak mélyen meredek töltések között folyik a park idős fái alatt. III. és IV. szakasz (14. ábra) A Gyermekváros és gazdaság területét elhagyva a patak az ex lege országosan védett Fóti legelőre ér. A vízfolyást legelők, kaszálók, nádas kíséri és a fóti vasútállomás közelében egy tó is található (Tőzegtó). A láp a Mogyoródi-patak ökológiai folyosójának magterülete, ezért leggyakoribb és védett fajai a többi szakaszon is megtalálhatóak. V. szakasz A patak két ágra szakadva halad át a 2A jelű út alatt, majd az M0-ás előtt újra egyesül és úgy halad át alatta. A Dunakeszi külterületén található vízfolyást füzek, nyárfák és kisebb sásos-nádas foltok szegélyezik, átlagosan 10 m-re szűkült a meder és a zöld sáv, DUKAY Igor szerint ez a természetes fejlődés eredménye lehet. A völgytalp széles, élő- és holtágakkal tagolt. 19

14. ábra. Alsó szakasz (II-VI. szakasz), forrás: Google Earth) Kék ovális: Mogyoródi-patak kiépített budapesti szakasza 15. ábra. Mogyoródi-patak és a Szilas-patak Káposztásmegyeren VI. szakasz A Mogyoródi-patak mielőtt átfolyik az M0-ás körgyűrű alatt, kiépített mederbe kerül, majd a Csömöri-patak torkolata előtt magas töltésezést is kap (2. ábrán és a 14. ábra. kékkel jelölt területeken jól kivehető). A Káposztásmegyeri lakótelepet északról és nyugatról megkerülve éri el befogadóját, a Szilas-patakot. A Szilas nem sokkal később a Megyeri-hídtól délre torkollik a Dunába. A szabályozások eredményeképpen a békásmegyeri vízfolyások életidegen csatornákká alakultak át, melyeket a töltéseken túl parlagon heverő, gyomosodó területek szegélyeznek (1., 2. és 15. ábra. ). 20

3.7. Mogyoród község és a patak A víz az, ami a domborzattal együtt értelmezhetővé teszi a falut a tájban. (Tájrajz Bt. 2009). A vizekben való gazdagságnak, valamint a védettséget adó völgyeknek köszönhetően az ember már jóval időszámításunk előtt letelepedett. A legrégebbi leletek a neolitukumból származnak, de a rézkori ember által használt eszközökre is rátaláltak a település határában (Farkas Gy. 1979). A katonai felmérések alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az őstelepülés a Csíkvölgyek irányából dél-felé ollószerűen kiszélesedő völgyben lehetett a mai Dózsa György és Fóti utak által bezárt területen (2. melléklet), a kiszélesedést dél felől a mai Bajcsy-Zsilinszky utca zárta le. A térképekről jól kivehető, hogy már az 18. század végén (I. katonai felmérés) is a maihoz hasonló volt az ó-falu utca hálózata. De legjobban a II. katonai felmérésen (1819-1869) figyelhető meg (16. ábra), a maival szinte teljesen megegyező a Csíkvölgyi-patakra felfűzött település szerkezet. A már említett két fő utca (Dózsa György és Fóti út) patak felőli oldalain felépült lakóházak mögötti kertek mélyen benyúltak a patak völgyéig, ahogy azt a zölddel színezett kertek mutatják a falu déli részén. A völgy észak felé egyre jobban elkeskenyedik, amit háztáji kiskertek eltűnése is mutat. Ez a térség a mai Posta és a Főtér közötti szakaszra tehető, itt a patak egyik oldalán az út, a másik oldalon pedig már a lakóházak sorakoznak, szinte kert nélkül, hely hiányában. A térkép szerint a Kútvölgy irányából (Tóvég) érkező patak mellékágon egy tavat is rekesztettek, ami azt valószínűsíti, hogy korábban több víz folyhatott abból a mellékágból. A Temető-víz (térképen: Kerek Tó Patak) a mai torkolattól keletebbre ömlött a Mogyoródi-patakba a Kálvária dombtól nyugatra a Kisvíz előtt. Elődeink gyakran rekeszthették el Mogyoród vízfolyásait, erre utalnak a következő elnevezések: Kisvíz, Kerek-tó, Basaberek, Mélygát, Tóvég (4. melléklet). Egyes elmesélések szerint a Kisvíznél egykor halásztak is a patakból, olyan mély volt az elrekesztés. A réti csík biztos előfordult benne, hiszen a Csíkvölgyi dűlő is erről a maximum 30 cm-re növő halról kapta a nevét (FARKAS GY. 1988). 21