VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)



Hasonló dokumentumok
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány évre

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Fontos társulástani fogalmak

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

Ergonómia alapok. Hardy

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, március 18.

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Környezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete szeptember 30-i ülésére

VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA HUMÁN FŐOSZTÁLY IGAZGATÁSI OSZTÁLY

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Eszközbeszerzés a Szépmővészeti Múzeum mőtárgy- és dokumentációs állományának védelmére címő, NKA 3505/02466 számú pályázat szakmai beszámolója

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A javasolt tevékenységnek a természeti környezetre és az egészségre gyakorolt közvetlen hatásaira vonatkozó adatok 29

32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP )

Általános rendelkezések 1..

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Természetvédelmi kezelés

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai

A mi Rák patakunk. A mi Rák patakunk 1. A mi Rák patakunk 2. A mi Rák patakunk 3. A mi Rák patakunk 5. A mi Rák patakunk 4

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park

Monitoring gyakorlati szempontok

A Heves megyei egyéni vállalkozók évi tevékenységének alakulása

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Beavatkozás iránti kérelme

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ Záró sajtóesemény, Kecskemét, szeptember 26.

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A blokkot irányító személyzet tartózkodó helye

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Közérthetı összefoglaló Környezeti és társadalmi hatásvizsgálat M6-M60 Autópálya, Magyarország

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 29-én tartandó ülésére

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

Jegyzıkönyv. Készült: Dömös Község Önkormányzat Képviselıtestületének augusztus 1-én megtartott rendkívüli ülésérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységérıl

Hosszúréti patak. Aktualitások levél Szeneczey Balázs főpolgármester helyettesnek április 28.

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Illegális csónakkikötők, stégek és feltöltések a Balatonon

A FÉNY ÉS Hİ HATÁSA A PAPRIKA BOGYÓJÁRA THE EFFECT OF LIGHT AND HEAT ON THE PEPPER BERRY

Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Átírás:

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék, hımérséklet) nagy mennyiségébıl vagy éppen hiányából, rekord értékeikbıl fakadó károkkal. Nemcsak az ember által kialakított környezet volt veszélyben, hanem a természeti értékeinkre is negatív hatást gyakorolt az átlagostól eltérı idıjárás. Felszíni vizeink a 2000-es évek szélsıséges csapadék járására a folyásviszonyaik nagymérvő ingadozásával válaszoltak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén az utóbbi években egyes patakok tartósan kiszáradtak, mások folyókká duzzadtak a lezúduló esık hatására. Az utóbbiak kapcsán vízrendezési programok indultak kormányzati, társadalmi támogatottsággal és komoly pénzügyi háttérrel. A programok elsıdlegesen a lakosság élet- és vagyonvédelmét hivatottak ellátni, de mindenképpen az élıvilág-védelmi szempontok figyelembevételével. Álláspontunk szerint a vízügyi beavatkozások a természetvédelmi célokkal legtöbb esetben összhangba hozhatók. A vízfolyásokra vonatkozó természetvédelmi célok a következıkben foglalhatók össze. A patakok folyásjellegének megtartásával a vízi élılényeknek megfelelı életteret biztosíthatunk. Ennek függvényében fontos a patakjaink kanyargós, valamint medencésgázlós rendszerének meghagyása forrástól a betorkolásig. 1. kép A meanderezı és a medencékkel, átfolyásokkal rendelkezı patakok változatos élıhelyek

2. kép Az egyhangú meder kialakítás a vízi élettér elnéptelenedését okozza és a víztisztulás folyamatát gátolja A mederrendezési munkálatoknál a lefolyást akadályozó tényezıként értékelik a fákat, bokrokat. Megfigyeléseink szerint a patakmenti tarvágások után a hátrahagyott vágási törmelék és a felnövı magaskórós növényzet együttesen jelentısebb víz visszatartó erıvel rendelkezik, mint az eredeti vegetáció. Az inváziós fajoktól* mentes természetes növénytársulások** hozzájárulnak a víztér egészséges mőködéséhez és táj esztétikai szempontból is kívánatosak. * pl. vadcsicsóka fajok, kanadai aranyvesszı, fehér akác és gyalogakác, zöld juhar ** pl. füzes és éger ligetek, magassásos vegetáció

3.kép A parti növényzet árnyékoló hatást biztosít, ezáltal a mikroklímának és víz hımérsékletének fontos szabályozója 4. kép A növényzet kíméletlen irtása által a fény- és hıviszonyok jelentısen megváltoznak A kotrási munkáknál sajnos nemcsak a nemkívánatos aljzat kerül eltávolításra, hanem a mederben található növényzet is. A fák és a parti lágyszárúak alámerült részei megtapadási felületet biztosítanak a szőrı (filtráló) mikroszkópikus szervezeteknek, valamint élı- és szaporodó helyei a gerinctelen és gerinces fajoknak. A kotrások szakaszos vagy egy partot érintı kivitelezésével az élıhely védelme és az árvízvédelem is megvalósulhat.

5. kép A belógó gyökérzet kiváló búvóhely és nagy filtrációs felületet biztosít 6. kép A vízinövényzet szaporodási felületként is jelentıs szerepet tölt be

7. kép A kotort rézsőn nem telepednek meg a lefolyást jelentısen lassító inváziós növények, ha a rendszeres kaszálásról gondoskodunk A meder kibélelése és a rézsők partvédelme fıleg belterületi szakaszokat érintıen lényeges kérdés. A gabionos (kıkosaras) partfal védelem az eredeti mederaljjal kedvezıbb élıhely, mint a betonozott meder és az áradások gyors levonulását is biztosítja. 8. kép A parti növényzet által birtokba vett gabionok illeszkednek a tájképbe A folyáslassító mőtárgyak tervezésénél figyelembe kell venni az élılények mozgását, ami a forrás és a befogadó irányába egyaránt végbemegy.

9. kép Az ún. surrantók a migrációs folyamatokhoz megfelelı vízszintő folyás állandóságot biztosítanak kisvizes idıszakokban 9. kép A vidra fokozottan védett és közösségi jelentıségő (Natura 2000) faj, szívesen tartózkodik belterületi vizeinknél Ne feledjük, hogy a belterületi szakaszokon is élnek a jogszabályok által védett és fokozottan védett állatfajok. Élıhelyük állapotának változásait monitoring rendszerő zoológiai (pl. haltani) kutatásainkkal kísérjük figyelemmel. Az aktuális faj-elterjedési adataink függvényében érdemi javaslatokat tehetünk a vízügyi beruházások természetbarát kivitelezésére. Kérjük, hogy a tervezés idıszakában keresse a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelı szerv munkatársait. Írta és összeállított: Diczházi István Fotókat készítette: Diczházi István, Komlós Attila