ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék 2010

Az elektromágneses tereknek tulajdonított egészségproblémák biofizikai valamint pszichológiai hátterének állatkísérletes modellrendszerrel, valamint humán kísérlet segítségével végzett vizsgálata DROZDOVSZY ORSOLYA V. éves biológus hallgató Témavezető: Dr. Bárdos György ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék 2010

Az elektromágneses sugárzások spektruma Elektromágneses tér Ionizáló sugárzások Nem ionizáló sugárzások A 100 nm-nél nagyobb hullámhosszú, 0 és 3x10 15 Hz frekvenciájú sugárzások Természetes Mesterséges Mikrohullámú Mikrohullámú sütő, radar Rádiófrekvenci ás Mobiltelefonok, műsorszóróbere ndezések Extrém alacsony frekvenciás Az elektromágneses sugárzások spektruma

Időben változó villamos és mágneses erőtérre ajánlott egészségi határértékek A nem ionizáló alacsony frekvenciás elektromágneses tér Extrém alacsony frekvenciás sugárzás: hullámhossz: > 1000nm frekvencia: 0-300 Hz Az alacsony frekvenciás kibocsátó eszközök Elektromos távvezetékek Transzformátor állomások Elektromos berendezések

Leggyakoribb egészségre gyakorolt hatások arcinogén Szkeletális Idegrendszeri Szervezetszintű hatások Felnőttekre gyakorolt hatás Nem mutattak ki Gyógyító hatás kismértékű, átmeneti kognitív funkció változás(memória,figyel em, érzékelés) (Crasson, 2003) diszkomfort, nem specifikus tünetek(fejfájás, émelygés, fáradtság) Fejlődő szervezetre gyakorolt hatás gyermekkori leukémia (WHO Ténylap No 263,2001) csontrendszeri eltérések egereknél (owalczuck és mtsai, 1994) Gyermekek kognitív funkciójára nincs hatással (Haarala, 2005) terhes anyákra, gyermekekre gyakorolt hatás nem vizsgált Elektroszenzitivitás jelenségének vizsgálata humán mintán-az nek tulajdonított tünetészlelés pszichológiai háttértényezőinek vizsgálata ísérleteink az 50 Hz-es, 500µT-ás lehetséges viselkedést befolyásoló biológiai hatását vizsgálták

Elektroszenzitivitás Elektromágneses expozíció hatásának tulajdonított tünetészlelés - szubjektív beszámolók - fiziológiai háttér nem ismert - EHS diagnosztika nem állítható fel Befolyásolhatják: - negatív érzelmek, hangulatok megélése - negatív elvárások - kulturális, szociális környezet Az egészségproblémák pszichofizikai hátterének vizsgálata humán vizsgálat segítségével

Célkitűzéseink Az elektromágneses expozíció hatásának tulajdonított tünetek, nemspecifikus egészségproblémák - biofizikai hátterének vizsgálata - pszichofiziológiai Feltételezéseink: az 50 Hz-es, 500 µt-ás elektromágneses tér nem befolyásolja a viselkedést a magzatkori illetve kölyökkori hosszabb időtartamú kezelés hatása tartós változást nem okoz a viselkedésben az elektrohiperszenzitivitás fő hajlamosító tényezői az aggodalmak, negatív elvárások az önmagukat EHS-esnek ítélő emberek nagyobb fokú aggodalmat mutatnak az elektromágneses teret gerjesztő eszközök vélt egészségkárosító hatásai miatt az önmagukat EHS-esnek ítélő emberek több testi tünetet észlelnek elektromágneses expozíció következtében

ANYAG ÉS MÓDSZER I. Állatkísérletes modellrendszerrel végzett vizsgálat A módszer általános leírása: EZELÉS: 6X24 óra=168 óra 50 Hz, 500 µt TESZTE: elválasztás utáni 4. héten (tartós hatás vizsgálata) 10-18 állat/teszt STATISZTIA: SPSS 17.0, Graph Pad Prism 5.0/ faktoranalízis, olmogorov-szmirnov próba, kétszempontos kevert ANOVA, Bonferroni post hoc teszt Tesztek Motoros aktivitás és mozgási mintázat I. MOTIMETER Az emocionális állapot megváltozása II. EMELT ERESZTPALLÓ TESZT A szociális viselkedés megváltozása III. SZOCIÁLIS ELERÜLÉS TESZT Az EM teret előállító mágnees indukciós tekercs A viselkedéses tesztrendszerben vizsgált állatok

II. Humán mintán végzett vizsgálat A vizsgált résztvevők -Elektroszenzitív (EHS): (42 fő, átlag élekor: 29,85 év S.D.=10,55, 47,61% férfi) - ontrol (Cont) : (átlag életkor: 26,90 év, S.D.=8,96, 40,62 % férfi) ísérleti berendezés - Helmholtz-tekercs -Computer érdőív - Elektroszenzitivitás -Elvárások -Modern Egészségféltés skála (Modern Health Worries MHW) -Tünetek észlelése Detekciós próbák - 20x1 perces detekció - kézfej a tekercsben - kettősvak próba - Java programmal írt szoftver (öteles) Statisztikai elemzés - Graph Pad Prism 5.0/ -olmogorov-szmirnov próba, -T-Próba

EREDMÉNYE I. Állatkísérletes modellrendszerrel végzett vizsgálat eredményei 1. Motoros aktivitás mérése Motimeterben Vizsgált viselkedési változók: - helyváltoztató mozgás időtartama és gyakorisága - helyváltoztató mozgással megtett távolság - mozdulatlanság időtartama és gyakorisága - középső zónában töltött idő és a belépések gyakorisága Aktivitás jellegű változók - ágaskodások időtartama és gyakorisága - helyben mozgás gyakorisága Szorongást jelző változók

A kezelés hatása az általános aktivitásra. Módszer: étszempontos kevert ANOVA/ Bonferroni post hoc teszt Az elektromágneses kezelés hatása az általános aktivitás változóira, a teljes mintán vizsgálva Módszer: Többszempontos kevert ANOVA 2 Magzatkorban kezelt, hím 1 Általános lokomotoros aktivitás 0.6 0.4 * 0-1 0.2 - -0.2-2 megtett táv 2 1 0-1 -2 helyvált.mozg.idő megtett táv helyvált.mozg.gyak. helyvált.mozg.idő helyvált.mozg.gyak. helyben mozg.idő helyben mozg.gyak. ölyökkorban kezelt, hím helyben mozg.idő helyben mozg.gyak. mozdulatl.idő mozdulatl.idő mozdulatl.gyak. mozdulatl.gyak. közép.zóna.idő közép.zóna.idő közép.zóna.gyak. *** közép.zóna.gyak. -0.4-0.6 megtett táv helyvált.mozg.idő helyvált.mozg.gyak. helyben mozg.idő helyben mozg.gyak. mozdulatl.idő mozdulatl.gyak. közép.zóna.idő közép.zóna.gyak. Tendenciaszintű kezelés főhatás (p=0,052) Szignifikáns kezelés időszaka főhatás (p=0,00) A változás iránya nem egyértelmű 1.5 - - megtett táv Magzatkorban kezelt, nőstény helyvált.mozg.idő helyvált.mozg.gyak. helyben mozg.idő helyben mozg.gyak. mozdulatl.idő * mozdulatl.gyak. közép.zóna.idő közép.zóna.gyak. M Hím és Hím: szignifikáns interakciós hatás (p=0,03); (p=0,031) Hím: tendencia szintű kezelés főhatás (p=0,096) Hím:középen töltött idő nőtt M Hím: aktivitás csökkenés

2. Helyzeti szorongás mérése Emelt keresztpalló tesztben Vizsgált viselkedési változók: Emelt keresztpalló teszt A teszt időtartama: 5 perc Aktivitást jelző változók Pellow 1985 patkányok kerülik a nyílt tereket étféle késztetés konfliktusa: Felderítés- Szorongás Szorongást jelző változók - középre lépések gyakorisága - zárt kari belépések gyakorisága -kitekintések gyakorisága - zárt karban tartózkodás időtartama - középen tartózkodás időtartama - középre lépés gyakorisága - zárt karból történő kitekintés időtartama - nyílt karban tartózkodás időtartama - nyílt karba történő kilépések gyakorisága - nyílt karról történő letekintések időtartama - nyílt karról történő letekintések gyakorisága

Az elektromágneses kezelés hatása az helyzeti szorongás változóira Módszer: étszempontos kevert ANOVA/ Bonferroni post hoc teszt 1.5 - - -1.5 zárt.kar.idő Magzatkorban kezelt, hím középen.idő kitekintések.idő nyílt.kar.idő nyílt.karba.lép.gyak letekintések.idő letekintések.gyak ölyökkorban kezelt, hím EPM - - zárt.kar.idő középen.idő kitekintések.idő nyílt.kar.idő nyílt.karba.lép.gyak letekintések.idő letekintések.gyak M Nöst: tendenciaszintű interakciós hatás (p=0,072) Nöst: tendenciaszintű kezelés főhatás (p=0,050) szignifikáns interakciós hatás (p=0,023) Nöst: tendencia szintű szorongás növekedés Az elektromágneses kezelés hatása a helyzeti szorongás változóira, a teljes mintán vizsgálva vizsgálva Módszer: Többszempontos kevert ANOVA 0.4 0.2-0.2-0.4 zárt.kar.idő középen.idő Helyzeti szorongás kitekintések.idő nyílt.kar.idő nyílt.karba.lép.gyak letekintések.idő letekintések.gyak Tendenciaszintű kezelés főhatás (p=0,000) Nagyobb helyzeti szorongás tendencia szinten (p=0,045) 2 1 ölyökkorban kezelt, nőstény 1.5 Magzatkorban kezelt, nőstény 0-1 - -2 zárt.kar.idő középen.idő kitekintések.idő nyílt.kar.idő nyílt.karba.lép.gyak letekintések.idő letekintések.gyak - zárt.kar.idő középen.idő kitekintések.idő nyílt.kar.idő nyílt.karba.lép.gyak letekintések.idő letekintések.gyak

3.Szociális interakció mérése Szociális elkerülés tesztben (Social Avoidance Test) Vizsgált viselkedési változók: Szociális Elkerülés teszt (Social Avoidance) özépső rekeszbe lépés latencia ideje özépső rekeszbe lépések száma özépső zónában tartózkodás ideje apcsolatkereséssel töltött idő apcsolatkeresés gyakorisága (Haller és mtsai, 2003) Teszt időtartama :3+5 perc

A kezelés hatása a szociális szorongásra. Módszer: étszempontos kevert ANOVA Magzatkorban kezelt, hím 1.5 * - - -1.5 1.5 - - latencia.idő közép.idő Magzatkorban kezelt, nőstény latencia.idő közép.idő kapcs.ker.idő kapcs.ker.idő kapcs.ker.gyak kapcs.ker.gyak M Hím: nagyobb szociális aktivitás tendencia szinten (p=0,071) M Nöst: kisebb szociális aktivitás (p=0,085) Az elektromágneses kezelés hatása a szociális szorongás változóira, a teljes mintán vizsgálva Módszer:Többszempontos kevert ANOVA 0.2-0.2-0.4 latencia.idő Szociális szorongás 0.4 közép.idő kapcs.ker.idő kapcs.ker.gyak Szignifikáns kezelés főhatás (p=0,050) isebb szociális szorongás tendencia szinten 2 ölyökkorban kezelt, hím ölyökkorban kezelt, nőstény 1 0-1 - -2 latencia.idő közép.idő kapcs.ker.idő kapcs.ker.gyak - latencia.idő közép.idő kapcs.ker.idő kapcs.ker.gyak

Elvárások mértéke helyes detekciók száma Aggodmat mérő pontszám EREDMÉNYE II. Humán mintán végzett vizsgálat Összehasonlító vizsgálat az EHS és Cont csoportok mért változói között Módszer: T-próba 15 80 ** 10 60 5 40 20 0 EHS CONT 0 EHS CONT Helyes detekciók száma p=0,1612 Aggodalmak p<0,001 2.5 2.0 1.5 *** EHS CONT Elvárt testi tünetek mértéke p=0,0005

tünetészlelés mértéke tünetészlelés mértéke tünetészlelés mértéke tünet észlelésének mértéke tünet észlelés mértéke tünetészlelés mértéke 0.4 0.3 0.2 0.1 Melegségérzet kézfejben, alkarban Heves szívverés 2.0 * *** 1.5 EHS Cont EHS Cont Heves szívverés p=0,0205 0.4 0.3 ** Melegség érzet kézfejben, alkarban p=0,0008 Fájdalom az alkarban vagy a kézfejben 0.8 0.6 *** 0.2 0.4 0.1 EHS Cont 0.2 EHS Cont Fejfájás p=0,0059 1.5 Bőrfelszín melegedése ** Fájdalom alkarban, kézfejben p=0,0006 2.0 1.5 ** Zsibbadás EHS Cont Bőrfelszín melegedése p=0,0072 EHS Zsibbadás p=0,0041 Cont

ÖSSZEFOGLALÁS Állatkísérletünkben özel szignifikáns kezelés főhatás mindhárom tesztben Magzatkorban és kölyökkorban kezeltek motoros aktivitása csökkent Nagyobb helyzeti szorongás magzatkorban kezelt nőstényeknél Magzat korban kezelt hímek szociális szorongása csökkent Több tenden de nem konz változás bizo viselkedésvá Magzatkorban kezelt nőstények szociális szorongása nőtt Humán vizsgálatainkban: Szignifikánsan nagyobb fokú aggodalom EHS egyéneknél Szignifikánsan több tünet észlelését várták el EM expozíció következtében Szignifikánsan több tünetet észleltek az expozíció következtében

öszönöm a figyelmüket! öszönettel tartozom Dr. Bárdos Györgynek, Szemerszky Renátának, Elek Szilviának, Balassa Tímeának (ELTE Élettani és Neurobiológai Tanszék) segítségükért.