TÁMOP 4.2.1./B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. pályázathoz kapcsolódó KUTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM First Bridge Capital 2010. szeptember
TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló... 4 2 Helyzetértékelés, környezet bemutatása... 7 2.1 A kutatás-fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők... 7 2.2 A kutatás-fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés... 8 2.2.1 Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatás... 8 2.2.2 Intézményi innovációs szervezetek... 10 2.2.2.1 Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET)... 10 2.2.2.2 Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ (KKK)... 11 2.2.2.3 Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI) és a Papíripari Kutató Intézet 11 2.2.2.4 Technológiai Transzfer Iroda... 12 2.2.3 Pályázati támogatások és bevételek alakulása... 13 2.2.3.1 K+F tevékenység, elnyert pénzösszegek és a tanévre vonatkozó bevétel... 13 2.2.3.2 Benyújtott pályázatok... 13 2.2.3.3 Elnyert pályázatok... 14 2.2.3.4 Elbírálás alatt lévő pályázatok... 15 2.2.4 A Nyugat-magyarországi Egyetem nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatai... 16 3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázatához kapcsolódó kutatás-fejlesztési stratégia... 19 3.1 A kutatás-fejlesztési stratégia célkitűzései... 19 3.1.1 Nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztő tevékenység... 19 3.2 A kutatás-fejlesztési stratégia feladatai... 19 3.2.1 A kutató egyetem... 19 3.2.2 Publikációs tevékenység... 20 3.2.3 Intézményi innovációs tevékenység, spin-off vállalkozások... 21 3.2.4 Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke... 23 3.2.5 Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések stratégiai szerepe... 23 3.2.6 Nemzetközi kapcsolatok és projektek stratégiai szerepe... 25 3.3 Kiemelt kutatási területek K+F feladatai... 27 3.3.1 Erdőmérnöki Kar: természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása... 28 3.3.1.1 Célkitűzések... 28 3.3.1.2 Kutatási területek bemutatása... 28 3.3.2 Erdőmérnöki Kar: A városi öko-környezet komplex vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban 32 3.3.2.1 Célkitűzések... 32 3.3.2.2 Kutatási területek bemutatása... 33 3.3.2.3 Várható eredmények... 34 2
3.3.3 Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar: A szántóföldtől az aszfaltig... 34 3.3.3.1 Célkitűzések... 34 3.3.3.2 Kutatási területek és várható eredmények bemutatása... 34 3.3.4 Természettudományi Kar: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana... 36 3.3.4.1 Abiotikus alprogram... 36 3.3.4.2 Biotikus alprogram... 38 3.3.5 Faipari Mérnöki Kar: A regionális gazdasági fejlődés műszaki-innovációs hátterének fejlesztése... 40 3.3.5.1 Célkitűzések... 40 3.3.5.2 Kutatási területek és a várható eredmények bemutatása... 40 3.4 A TÁMOP 4.2.1./B pályázatában érintett Karok kutatás-fejlesztési stratégiája... 41 3.4.1 Erdőmérnöki Kar (EMK)... 41 3.4.2 Faipari Mérnöki Kar (FMK)... 42 3.4.3 Geoinformatikai Kar (GEO)... 43 3.4.4 Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK)... 43 3.4.5 Természettudományi Kar (TTK)... 44 4 Mellékletek... 45 4.1 Pályázati aktivitás Benyújtott pályázatok... 45 4.2 Elnyert pályázatok egyetemi és kari szinten... 50 4.3 Elbírálás alatt lévő pályázatok... 53 4.4 A Faipari Mérnöki Kar nemzetközi kapcsolatai... 55 4.5 Az Apáczai Csere János Kar nemzetközi kapcsolatai... 58 4.6 A Bölcsészettudományi Kar nemzetközi kapcsolatai... 60 4.7 Az Erdőmérnöki Kar nemzetközi kapcsolatai... 62 4.8 A Geoinformatikai Kar nemzetközi kapcsolatai... 65 4.9 A Közgazdaságtudományi Kar nemzetközi kapcsolatai... 66 4.10 A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nemzetközi kapcsolatai... 68 3
1 Vezetői összefoglaló A Kutatás Fejlesztési Stratégia című szakmai tanulmány a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) TÁMOP 4.2.1./B pályázatához kapcsolódik, szervesen illeszkedve a NYME Kutató Egyetemi koncepcióhoz. Mindemellett, a TÁMOP 4.2.1./B pályázatban megfogalmazott célok összhangban vannak a NYME stratégiai céljaival és középtávú fejlesztési irányaival is. A TÁMOP 4.2.1./B pályázat kimondottan kutatás-fejlesztési stratégiához köthető céljai a következők: A NYME fejlessze a jelentős nemzetközi eredmények eléréséhez szükséges kutatási kapacitását, majd azt hatékonyan működtesse. A NYME legyen nyitott a régió igényeire, a hazai és nemzetközi tudományos műhelyek tevékenységére, ami közös kutatási projektek megvalósításában nyilvánul meg hazai és nemzetközi egyetemi és gazdasági partnerekkel. Színvonalas, a lineáris képzés minden szintjén megvalósuló oktatásának záloga a magas szintű K+F+I tevékenység, amelynek hatékonyságát a NYME a gyakorlatiasság, a nemzetközi eredmények figyelembevétele és az interdiszciplinaritás révén kívánja fokozni. A NYME olyan komplex kutatási programot dolgozott ki, amely figyelembe veszi az egyetem zöld hagyományait, a régiónak az egyetemmel szemben támasztott igényeit. A kutatási programok tematikájának meghatározásakor, döntő szerepet játszott, hogy a korszerű módszerekre épülő oktatási tevékenységhez kötődő alapkutatás mellett az alkalmazott kutatás részarányát tudatosan növeli. A kutatási tevékenység részben a régió gazdasági szereplői számára közvetlenül hasznosíthatók, részben olyan hosszú távú trendeket vázolnak fel, amelyek háttér információkat szolgáltatnak a Nyugat-dunántúli régiót érintő hosszú távú döntések meghozatalához. Elősegítve ezzel a régió erőforrásainak optimális, a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe vevő kihasználását és megőrzését. A nemzetközi kapcsolatok erősítése növeli az Egyetem nemzetközi rangját. Összességében a projekt során végzett tevékenységek, egyre alkalmasabbá teszik a Nyugat-magyarországi Egyetemet egy valódi régiós egyetemi központ szerepének betöltésére. A kutatás-fejlesztési stratégia szorosan összekapcsolódik más alprojekttel: Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekkel: o Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása o A városi öko-környezet komplex vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban o A szántóföldtől az asztalig o Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana o A regionális gazdasági fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése (Indoklás: a kutatási programok az intézményi kutatási szellemi műhelyek tevékenységére épülnek.) Intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekkel: o Nemzetközi kapcsolatok bővítése, partneregyetemekkel való kapcsolattartás szorosabbá tétele (Indoklás: az Egyetem tevékenységének földrajzi kibővítését szolgálja a projektelem. Nagy hozzáadott értéke a tevékenységnek a tudásáramoltatás, a know-how megszerzése. A partnerkapcsolatok erősítésével az Egyetem mind jobban bekapcsolódik a nemzetközi tudományos munkába.) o Hallgatók publikációk megjelenésének, és konferenciákon történő szereplésük elősegítése 4
(Indoklás: az intézményi kapcsolatok fejlesztését, ezen keresztül a hallgatók lehetőségeit szolgálják a külföldi konferenciákon való részvétel erősítése programelem, mely a tutori program eredményire épül.) A kialakított kutatási szervezet(ek) jövőképének kidolgozása: o A kutatási eredményekre épülő lehetőségek kiaknázását elősegítő szervezeti fejlesztések megvalósítása, az intézményi K+F stratégiát szolgáló intézkedések és cselekvési programok megtervezése, kialakítása, és megvalósítása (Indoklás: kutatási programok által várhatóan a 24 hónap alatt, most még előre nem látható eredmények is születnek. Az UMFT támogatásával megvalósuló TIOP/TÁMOP programok együttesen szükségesség teszik, hogy a fejlesztések megvalósítási szakaszának végén, az addig elért eredményekre építve új jövőképet rajzoljon meg az egyetemi közösségek részére. A meglevő kutatási tevékenység olyan irányú továbbfejlesztésére van szükség, amelyek a tudás- és technológiatranszfer révén alkalmas a régió gazdasági szereplői által támasztott igények kiszolgálására. Illetve a régió természeti, társadalmi adottságainak, és a zajló folyamatok vizsgálatával olyan trendeket tud meghatározni, amelyek tudományosan megalapozottá tehetik a Nyugat-dunántúli régióban meghozott hosszú távú stratégiai döntéseket. A NYME kiemelt célja, hogy nyitott legyen a régió mindenkori igényeire, a hazai és nemzetközi tudományos műhelyek tevékenységeinek integrálására. Mindez közös kutatási projektek megvalósításában nyilvánul meg hazai és nemzetközi egyetemi és gazdasági partnerekkel, például kapcsolat felvétele a vancouveri British Columbia egyetemmel, közös erdőmérnök képzés létrehozásának érdekében. A NYME célja, hogy kutató egyetemmé váljon, fejlessze a jelentős nemzetközi eredmények eléréséhez szükséges kutatási kapacitását, és azt hatékonyan működtesse. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében elnyert projektek (TÁMOP 4.2.1, TÁMOP 4.2.2, illetve TÁMOP 4.2.3), kapcsolódva a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 1.3.1) projekthez, elősegítik az intézmény által megtermelt szellemi (tudományos) javak körforgását, hosszútávon pedig az intézményi, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát is biztosítják. A K+F+I tevékenységet a hazai és nemzetközi kutatási eredmények figyelembevétele, az innováció, a gyakorlatiasság, és az egyetemre jellemző interdiszciplinaritás révén fokozták. Az alapkutatás mellett tudatosan növelték az alkalmazott kutatás részarányát is. Az egyetem tudományos tudás- és technológiatranszfer szervezeteket működtetett az elmúlt időszakban. Ezek a szervezetek (más formában) a jövőben is tovább folytatják a tevékenységüket: Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET). Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft, Sopron. Javaslat: Kiemelt kutatási területek, kiemelten támogatott kutatási programok. Az egyetem további fejlesztése érdekében mind kari, mind egyetemi szinten kiemelt területeket jelöl ki. Ezek lesznek a jövőben az alapvető egyetemi tevékenységek legfontosabb színterei, a húzó területek, ezért elsőbbséget fognak élvezni a kutatás-fejlesztés-innováció terén. A kiemelt területeken belül elsőbbséget élvező programokat jelölnek ki, amelyek megvalósításába az egyetem bevonja a gazdasági és társadalmi szféra szereplőit is. Ily módon megjelennek az egyetem fejlődését alapvetően meghatározó, stratégiailag fontos kutatási-fejlesztési programok, amelyek szerepe kettős: irányt szabnak és integrálnak. Az egyetem felkészül a hálózatosan működő egyetemi kutatóbázis személyi és infrastrukturális elemeinek célirányos kiválasztására, azoknak a kiemelt témákhoz való rendelésére, vagyis egy modulszerű működtetésre. 5
A Nyugat-magyarországi Egyetem tudatosan felvállalja a regionális" egyetem jelleget és az ebből adódó feladatokat, ezért régiós gondolkodásának központi területe a határokon is átnyúló Nyugat- Dunántúl. Meghatározó szellemi központja a Nyugat-dunántúli Régiónak és a Geoinformatikai Kara révén fontos szereplője a Közép-Dunántúli régiónak is. Szerepének magas szintű betöltése érdekében olyan tudás- és technológiatranszfer szervezeteket működtet, amelyek az innováció és technológia-transzfer terén impulzusokkal látják el a régió gazdálkodó egységeit, fejlesztési elképzeléseit pedig a régió szükségleteinek figyelembe vételével fogalmazza meg. Kutatói, szaktanácsadói és továbbképző szerepével, tangazdaságaival, gyakorló és tájékoztató intézményeivel a tudásalapú fejlődést szolgálja. 6
2 Helyzetértékelés, környezet bemutatása 2.1 A kutatás-fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők A Nyugat-dunántúli régió súlya a kutatás-fejlesztési potenciálja tekintetében messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak a népessége által képviselt országos részesedéstől. Igaz ez annak ellenére is, hogy az 1990-es évek közepe óta a Nyugat-dunántúli régió egyike a K+F teljesítményét legdinamikusabban bővíteni képes régióknak. 2008-ban az alacsony bázisnak köszönhetően még mindig nem éri el a főváros nélkül számított vidéki Magyarország átlagát sem. Az erős budapesti és kelet-magyarországi felsőoktatási és kutató központok versenyképessége és forrásszerző képessége jelenleg sokkal jobb, mint a nyugatdunántúliaké, ezért a régiók között e téren mutatkozó különbség érzékelhető csökkenésére a jövőben sem igazán lehet számítani. A régióban a felsőfokú intézményrendszer és a gazdasági szerkezet sajátosságainak köszönhetően, a kutatás-fejlesztés egyértelműen a két egyetemnek is székhelyül szolgáló Győr-Moson-Sopron megyében csúcsosodik, míg Vas és Zala megye részesedése a régión belül jóval szerényebb. Az utóbbi ellentmondás oldásához a NYME azzal járul hozzá, hogy a Faipari Mérnöki Kar felelősségvállalásával a műszaki képzési területet erősíti, a zalaegerszegi mechatronika képzést a BME-től átveszi, Szentgotthárdon gépészeti FSZ képzést indít, a szombathelyi műszaki menedzser alapképzést pedig FMK részvétellel erősíti, míg Sopronban mesterképzési szinttel is kiegészíti. Egyes vélemények szerint nem látni az igényeket, és hiányzik az ösztönzés a K+F területén. Jelenleg a rövid időn belül hasznosuló, közvetlen gazdasági hasznot hozó kutatások preferáltak elsődlegesen az alapkutatásokra kevesebb keret jut, de ezeket sem kellene azonban teljes mértékben felhagyni. Régóta hangoztatják a kutatás-fejlesztés és az ipar összefonódását, együttműködését. A megvalósuló projektek segítségével végre mód nyílhat ezek realizálására is. Kereslet a gazdasági/foglalkoztató szektor részéről A kutatás-fejlesztési eredmények iránti kereslet (kiemelten a környezettudományokhoz kapcsolódó tudás) egyre nagyobb gazdasági és hozzáadott értéket képviselnek. Az ipari, technikai fejlődés nyomában járó jogi szabályozás szükségessé teszi az eredményeket felhasználó szektorok számára tevékenységük környezetre nem káros végzését. Ez lehetőséget teremt az intézmény számára, hogy az ipar által biztosított kereslet kielégítésének érdekében további fejlesztéseket végezzen. A regionális adottságok (erős ipar és nemzetközi jelenlét) biztosítják a kereslet folyamatos növekedését. (igény a képzett munkaerő iránt, igény a magas minőségű K+F+I szolgáltatások iránt) Ezen igényeket az intézmény szükségletfelmérés keretében mérte fel. Kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt a régió az országos átlagnál jobban fejlődhet, hiszen a külföldi befektetők a közelség miatt előnyben részesítik. Továbbá a régió a Nyugat-Pannon EU-régió tagjaként is számos előnyt élvezhet. A fentiekből következik, hogy a régió viszonylag magas gazdasági aktivitási rátája kedvezőbb az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb a többi régióhoz képest. A több lábon álló gazdaság is fejlettnek mondható a régióban. Azonban ezen adottságok mellett a térség fő gyengeségei közé sorolható, hogy a magas külföldi befektetések ellenére a külföldi és hazai ágazatok közötti kapcsolatok meglehetősen erőtlenek. 7
További problémának mondható, hogy az amúgy viszonylag alacsony munkanélküliség koncentráltan jelenik meg a térségben. A program középtávon ezen problémákra nyújt megoldást a képzett munkaerő biztosításával, és a foglalkoztatottság növekedésének elősegítésével. Kereslet a természeti szükségletek szemszögéből A térség hagyományos energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. Kimerülőben vannak a zalai kőolajmezők, az őrségi földgáz-készlet nem hasznosítható. Jelentős viszont az alacsony fűtőértékű tőzeg (Hanság) és lignit (Szombathelytől nyugatra) kitermelhető mennyisége, valamint a természetes széndioxid-készlet. Fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és az agyag. A megújuló energiaforrások alapja lehet a szél, a geotermikus hő, amelyekben magyarországi viszonylatban a régió elég jó helyet foglal el. A régió éghajlatát a kontinentális klíma jellemzi. Viszonylag ritka a zord tél és a száraz nyár, időjárási szélsőségek nem fordulnak elő. A kedvező környezeti adottságok a földterület 84 százalékát mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszik, ami meghaladja az országos átlagot. Itt található az ország termőterületének 12 %-a, 939 ezer hektár. Az éghajlati és klimatikus viszonyok, a talajszerkezet hatást gyakorolnak a művelés lehetséges módjára. A régióban mindezek alapján jóval magasabb az erdősültség foka és vadállománya, amely kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent. A szántóterületek aránya viszont alacsonyabb, mint országosan. A Kisalföld humuszos talaja kiváló alapot biztosít a kertészeti, szántóföldi kultúrák termesztéséhez. Az Alpokalján kiterjedt és minőségi szőlőtermesztés, az Őrségben erdő- és vadgazdálkodás folyik. A Dunántúli-dombság területén a gyepgazdálkodásnak és a gyümölcstermesztésnek kedveznek az agroökológiai feltételek. A régió természeti- és gazdasági (mező- és erdőgazdasági) adottságai folytán kitűnően alkalmas a megújuló energiaforrások, de különösképpen a biomassza energetikai hasznosítására. Néhány térségben (Mosoni-sík és Szombathely-Vép térsége) a szélenergia hasznosítására igen kedvezőek a feltételek. További lehetőséget rejt a napenergia és a geotermikus energia hasznosítása. Az alternatív környezetechnikák (pl.: megújuló energiaforrások, természetközeli szennyvíztisztítás, eső- és szürkevíz hasznosítás, ökoépítészet stb.) alkalmazása ismerethiány és megfelelő háttéripar hiánya miatt még rendkívül alacsony szintű. Kínálat A projekt kutatási programjai biztosítják a regionális és szektoriális kereslet kielégítését a következő 10 évben. Az intézmény által tervezett tevékenységek kívánják kielégíteni a különböző célcsoportok által megfogalmazott szükségleteket. 2.2 A kutatás-fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés 2.2.1 Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatás A NYME oktatói K+F+I tevékenységet elsősorban a képzési területeikhez kapcsolódó tudományterületeken végeznek, az intézeti, tanszéki kutatások hagyományosan magas színvonalúak és hatékonyak. Az egyetemen 5 akkreditált laboratórium, ill. akkreditációval rendelkező mérőcsoport működik. Az egyetem oktatói jelentős szellemi potenciált képviselnek, a minősítettek aránya 54% felett van, az utánpótlást jórészt a doktori iskoláikban képzett hallgatókkal biztosítják. A K+F+I tevékenység eredményességét jelzik az elnyert pályázatok és a bevételek: 2007-ben 72 hazai pályázat (806 224 eft), 6 külföldi pályázat (37 411 eft) és 124 K+F+I megbízás (513.417 eft), 8
mindösszesen 1 319 641 eft értékben. Ebből az összegből a tanszéki kutatásokból származó bevétel 843 635 eft volt. Az egyetem oktatói jelentős szellemi potenciált képviselnek, a minősítettek aránya 54% felett van, az utánpótlást a saját Doktori Iskolákban képzett hallgatók biztosítják. Az oktatók és kutatók tudományos teljesítménye, innovációs kedve, pályázati aktivitása folyamatosan nő. Az elmúlt tanévben is jelentős volt a karok konferenciaszervező tevékenysége, és oktatóik-kutatóik is szép számmal vettek rész ilyen rendezvényeken. Itt az elkövetkezőkben jobban kell majd definiálni, hogy mi a workshop, mi a szimpózium, a konferencia stb. Természetesen ez semmit nem von le abból a hihetetlen széleskörű aktivitásból, amelyet a karok ezen a területen is kifejtenek. Előremutató, hogy ezek nagy része nemzetközi összejövetel, amely egyre jobban hozzájárul a NYME nemzetközi tekintélyének kiszélesítéséhez. Az alábbi két táblázat a karok által szervezett konferenciákat és a hazai, illetve külföldi konferenciákon résztvevők számát mutatják be. Kar Szervezett konferencia/ hazai Szervezett konferencia/ nemzetközi Szervezett Nyári Egyetem Szervezett rövid kurzus Résztvevők száma összesen AK 7 8 8 2533 BPK 9 1 4 4 590 BTK 7 5 1 4 2232 EMK 6 2 0 8 2251 FMK 2 0 0 1 65 GEO 3 644 KTK 2 2 0 16 1240 MÉK 2 2 4 1350 MNSK 7 3 950 TTK 6 3-1 373 Összes 51 26 5 46 12228 2008 53 22 4 31 12471 2007 83 10 10 37 10977 1. SZ. TÁBLÁZAT KAROK ÁLTAL SZERVEZETT KONFERENCIÁK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A karok által szervezett hazai konferenciák száma 2007 óta csökken, ezzel ellentétben a nemzetközi konferenciáké viszont nő. A szervezett Nyári Egyetem száma szintén csökken, de a szervezett rövid kurzusból egyre több van. A TÁMOP 4.2.1.B pályázat forrásait felhasználva növelni lehet azon tevékenységek számát, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak. Érdemes is, hiszen a különböző konferenciákon, Nyári Egyetemeken és szervezett kurzusokon egyre többen vesznek részt. Kar Hazai konferencia részvétel plenáris előadással Hazai konferencia részvétel előadással Hazai konferencia részvétel poszterrel Külföldi konferencia részvétel előadással/ plenáris is / poszterrel AK 15 72 2 28 9
BPK 27 63-14 BTK 12 75 5 42 EMK 20 74 57 36 FMK 4 15 8 33 GEO 11 29 1 21 KTK 4 37 1 14 MÉK 1 37 32 32 MNSK 9 53 12 7 TTK 6 62 15 23 Összes 109 517 133 250 2008 119 468 59 253 2007 175 585 139 109 2. SZ. TÁBLÁZAT A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KONFERENCIÁKON RÉSZTVEVŐK SZÁMA FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A szolgálati szabadalmakkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az egyetem vezetése döntött ezen szabadalmak finanszírozásának kérdésében. Ezalatt azt kell érteni, hogy az egyetem a bejelentéssel járó költségeket vállalja. A szabadalom bejelentése egy éves európai oltalmat ad. Ezt követően a költségek jelentősen megnőnek, azt azonban már a feltalálóknak kell valamilyen forrásból (pl. ilyen célzatú pályázatokból, vagy egyéb projektekből) biztosítani. A szabadalmi ügyek intézését a Tudományos és Külügyi Rektorhelyettesi Iroda végzi. Jelenleg két szabadalmi eljárás van folyamatban. Ezt a tevékenységet a TÁMOP 4.2.1. veszi át. A program már további finanszírozást is lehetővé tesz. 2.2.2 Intézményi innovációs szervezetek 2.2.2.1 Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) A Nyugat-magyarországi Egyetem által létrehozott Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET), mint karoktól független szervezeti egység 2005. január 1-én kezdte meg működését. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által indított Pázmány Péter Program keretében tizenkét konzorciumi partner bevonásával, 1,1 milliárd Ft állami támogatás segítségével valósult meg ez a négy éves projekt. A régió erdőhasznosításának fejlesztése programon belül négy, A régió fahasznosításának fejlesztése programon belül pedig öt alprogram keretében az első négy éves tevékenység regionalitásának megfelelően a gazdaságfejlesztő hatás elsősorban a térség stratégiai fontosságú erdészeti és faipari ágazataiban érvényesült azáltal, hogy a tudásközpont az ágazat speciális fejlesztési igényeit figyelembe vevő K+F tevékenységet folytatott. A projekt során közel 200 millió forint vállalati forrás bevonása történt. A jelenleg folyó tevékenység szervesen kapcsolódik az eddig elért eredményekhez, ill. kialakult kutatási struktúrához. 10
2.2.2.2 Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ (KKK) A Kooperációs Kutatási Központ a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara és 16 ipari partnere együttműködésének eredményeként, 2005. január 1-én kezdte meg működését. Kutatási célok, témák: Környezeti hatásvizsgálatok. Célja a Környezetvédelmi követelmények érvényesítése, társadalmi részvétel a környezeti hatásvizsgálatban" program eljárásokat dolgoz ki a vállalatok, intézmények környezettudatos tevékenységének fejlesztéséhez. Eljárásokat fejleszt továbbá a környezetközpontú vállalatirányítás követelményeinek teljesítéséhez, valamint a környezetvédelmi vonatkozású eljárásokban történő társadalmi részvétel támogatásához (hatékony kommunikációs technikák, oktatás és ismereterjesztés). A "Biomonitoring" program célja az élő szervezetek (a genetikai örökítő képletektől az élőlényközösségekig) környezetváltozást jelző képességének alkalmazása a környezetterhelés kimutatására. Hulladékkezelés és hasznosítás. A Csurgalékvíz tisztítás program a szilárd települési hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítását célozza meg természet-közeli eljárással. Ökoenergetika: Az Erdő-ültetvény program a lignocellulózok energetikai hasznosítása témakörben a mezőgazdasági erdészeti és faipari melléktermékek/hulladékok energetikai hasznosításával, valamint az energetikai ültetvényekkel kapcsolatos termesztési és fajtavizsgálati kutatásokkal, hozamvizsgálatokkal és anyagvizsgálatokkal foglalkozik. A Műszaki- és technológia-fejlesztések programban a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos témákban az energetikai ültetvények létesítésével, betakarításával és energetikai hasznosításuk gépészeti kérdéseivel (betakarítás, logisztika, energetikai tömörítvények, pellettechnológia, tüzelőberendezések, pirolízis) kapcsolatos kutatások folynak. A Biogáz programban a hulladék- és a termesztett biomasszák biogáz termeléssel kapcsolatos hasznosítására, ill. a biogáz-iszap ártalmatlanítására vonatkozó kutatások, valamint a termikus hatásokra bekövetkező biomassza-gázosodási folyamatok vizsgálata zajlott, ill. zajlik. Az Ökoinnováció programban az új kutatási témák megalapozásával, az elért kutatási eredmények közzétételével és hasznosításával, valamint a tudományos eredmények oktatásban történő hasznosításának szervezésével kapcsolatos tevékenység folyik. A Kooperációs Kutatási Központ által az ipari partnerektől bevont forrás a 2005-2009 időszakban megközelítőleg 280 M Ft összeget jelentett. 2.2.2.3 Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI) és a Papíripari Kutató Intézet A Nyugat-Dunántúli Régió a faipar területén kiemelkedő adottságokkal és jelentős szakmai hagyományokkal rendelkezik. Magyarország élőfa készletének egyötöde ebben a térségben található, az évente kitermelt bruttó fatérfogat 1,5 millió m 3. A régióban közel 1000 fa- és bútoripari vállalkozás tevékenykedik, így a hazai és fűrészipar több mint harmada, a kárpitos garnitúrák gyártásának több mint fele a régióba koncentrálódik. A nagyszámú kisés középvállalkozás mellett a régióban működnek hazánk legjelentősebb bútorgyárai (Swedwood, Interfa, Kanizsatrend) és a Falco forgácslapgyár. Az alapfeladatot képező felsőoktatás és szakmai továbbképzés mellett a Faipari Mérnöki Kar önálló kutató, anyag- és termékvizsgáló akkreditált intézményként is tevékenykedik az általa működtetett 9 szakmai intézet, az Innovációs Központ, a Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI), valamint a Papíripari Kutató Intézet keretei között. A kari oktatási és kutatási infrastruktúra további minőségi fejlesztésére a folyamatban lévő TIOP projekt keretében kerül sor. 11
2.2.2.4 Technológiai Transzfer Iroda A TÁMOP 4.2.1. Projekt keretében létrejött iroda feladata: az egyetem 10 kara kutatási eredményeinek hasznosítását segíteni, és a karok ilyen irányú tevékenységét koordinálni a felállított struktúra alapján kari pilot koordinátorokkal együttműködve. A TTI főbb tevékenységi területei: Iparjogvédelmi oktatás Célja: Az Egyetemen alkalmazásban álló kutatók, oktatók, valamint a hallgatók széleskörű ismereteket szerezhetnek a szellemi tulajdon fogalma, a szellemi alkotások fajtái és a jogi oltalmuk témakörében, mely ismeretek abban is segíthetik a kutatókat (leendő kutatókat), hogy sikeresebbek legyenek kutatási eredményeik hasznosításában. Az iparjogvédelmi oktatás keretében megismerkedhetnek a kutatók a hazai és a nemzetközi iparjogvédelmi adatbázisok tartalmával, az adatbázisokban történő keresés módszerével, és tudatosíthatják bennük annak a fontosságát, hogy még az idő és költségigényes K+F tevékenységük megkezdése előtt tanulmányozzák a hazai és a nemzetközi adatbázisokat. Az Egyetemi tudástérkép, e-competence rendszer használata A tudástérkép tartalmazza az Egyetemen keletkezett K+F eredményeket, szellemi javakat kutatási területre, kutatócsoportra, illetve kutatóra lebontva, megjelölve azokat a forrásokat, amelyek segítségével a kutatási eredmények elkészültek. Ezeket az információkat egy jól kezelhető, ún. e- competence adatbázisban foglalták össze, melyet elsődlegesen a TTI használ. Ezek alapján tud konkrét ajánlatokat megfogalmazni a gazdasági szférából érkező új kutatási igényekre és a meglévő tudásvagyon hasznosítására. Segítségével elkerülhetők a párhuzamos kutatások és a kutatások integrálásával új, magasabb minőségű és ezáltal jobban hasznosítható eredmények érhetők el, melyek a Kutatóegyetemi kihívásoknak is megfelelnek. Az eszköz segítséget nyújt a pályázati feltételek során a saját kompetencia gyors és hatékony felmérésére és mozgósíthatóságára. Vállalkozói igényfelmérés Az Egyetemen folyó műszaki és természettudományos kutatási területeken működő vállalkozások kutatási és innovációs igényének, hajlandóságának felmérése, különös tekintettel a regionális kis-és középvállalkozásokra az Egyetemen létrejött innovatív szellemi vagyon hasznosítására alapult, azzal foglalkozó vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítéséhez az iroda mentor tevékenységet nyújt: például a banki hitelekhez benyújtandó üzleti terv elkészítésénél. TTI honlap, internetes felületen történő megjelenítés (NYME honlapjáról elérhető) Az iroda honlapján elérhetőek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogi ismeretek, az Egyetem K+F tevékenységéről információk, az Egyetem szellemi tulajdonkezelési szabályzata és ennek végrehajtásáról tájékoztató információk, valamint a technológia transzferre ajánlott egyetemi szellemi javak (oltalmazott és nem oltalmazott szellemi javak, kutatási eredmények), és a TTI által szervezett szakmai események. Nemzetközi és hazai kapcsolatok fenntartása a TTI irodákkal A TTI irodákkal hazai és nemzetközi szintű kapcsolatrendszert kell kialakítani, figyelembe véve az Egyetem már meglévő nemzetközi együttműködési programjait. A nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése révén lehetővé válik a kutatások nemzetközi szintérre emelésének hatékonyabbá tétele. 12
2.2.3 Pályázati támogatások és bevételek alakulása 2.2.3.1 K+F tevékenység, elnyert pénzösszegek és a tanévre vonatkozó bevétel (adatok millió Ft-ban és -ban) Kar Hazai K+f Külföldi K+f Megbízásos bevétel bevétel. K+F bevétel Összes Összes AK 2,000 0 3,000 5,000 BPK 1,500 0 0 1,500 BTK 0 0 0 0 EMK 212,965 0 56,000 268,965 FMK 140,847 0 71,000 211,847 GEO 12,204 0 0 12,204 KTK 9,795 0 20,000 29,795 MÉK 109,711 28,760 42,000 151,711 28,760 MNSK 4,500 0 0 4,5 TTMK 85,293 0 0 85,293 ERFARET 800,000 0 0 800 Összes 1378,815 28,760 192,000 1570,815 28,760 Ebből beérkezett *Az összeg az bevételt is tartalmazza. 561,000 2,000 192,000 755,000* 3. SZ. TÁBLÁZAT K+F TEVÉKENYSÉGEK, ELNYERT PÉNZÖSSZEGEK ÉS A TANÉVRE VONATKOZÓ BEVÉTEL FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A táblázatból látható, hogy a tanévre vonatkozóan a hazai K+F bevétel a legmagasabb. Ehhez nagyban hozzájárul az ERFARET által termelt profit. 2.2.3.2 Benyújtott pályázatok Összesen 93 pályázatot nyújtott be az Egyetem és a TÁMOP 4.2.1.B pályázatban vezető szerepet betöltő Karai. Ebből egyetemi szinten 7, kari szinten 86 pályázatot nyújtottak be. Szervezeti egység Pályázat kiíró Pályázat címe 1. NYME NFÜ (TÁMOP-4.2.1.) Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúrafejlesztés a B-09/1/KONV Nyugat-magyarországi Egyetemen 2. NYME Munkaerőpiaci megfelelés és a hálózatos egyetemi NFÜ (TÁMOP-4.1.1.) szolgáltatások továbbfejlesztése a nyugat-magyarországi A-10/1/KONV egyetemen 3. NYME TIOP-1.1.1/07/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése 4. NYME TALENTUM - Hallgatói tehetséggondozás komplex NFÜ feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi (TÁMOP-4.2.2. B-10/1) Egyetemen 5. NYME NFÜ A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez (TIOP-1.3.1-10/1) szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések 6. NYME NFÜ Hálózatos egyetemi szolgáltatás-innováció a Nyugatmagyarországi Egyetemen (TÁMOP-4.1.1) 7. NYME NFÜ Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar 13
Szervezeti egység Pályázat kiíró (TÁMOP-3.4.4) Pályázat címe Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program 4. SZ. TÁBLÁZAT EGYETEMI SZINTEN ÁLTAL BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A kari szinten benyújtott pályázatok az 1. mellékletben láthatók. 2.2.3.3 Elnyert pályázatok NYME Pályázat kiíró Pályázat címe NYME NYME NYME NYME NFÜ (TÁMOP-4.2.1.) B-09/1/KONV TIOP-1.1.1/07/1 NFÜ (TÁMOP-4.1.1) NFÜ (TÁMOP-3.4.4) Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúrafejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Hálózatos egyetemi szolgáltatás-innováció a Nyugat-magyarországi Egyetemen Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása- Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program Elnyert összeg (Ft) 1 888 808 589 38 827 500 223 813 000 10 000 000 Egyetemi szinten 4 pályázat összesen: 2 161 449 089 5. SZ. TÁBLÁZAT EGYETEMI SZINTEN ELNYERT PÁLYÁZATOK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az egyetem a beadott hét pályázatából négyen nyert összesen 2 161 449 089 Ft összegben. A következő ábra a karonkénti elnyert pályázatokat mutatja be. Elnyert pályázatok száma karonként (összesen 38 nyertes pályázat) MNSK; 6; 16% AK ; 5; 13% AK-BPK; 1; 3% MÉK; 5; 13% GEO; 4; 11% FMK; 8; 21% EMK; 9; 23% AK AK-BPK EMK FMK GEO MÉK MNSK 1. SZ. ÁBRA ELNYERT PÁLYÁZATOK SZÁMA KARONKÉNT FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM 14
Az alábbi táblázat a Karok által megnyert pályázatok számát és az azokon elnyert összegeket mutatja be. Kar Nyertes pályázat Elnyert összeg Ft Elnyert összeg. AK 5 pályázat 1 200 000 300 060 AK-BPK 1 közös pályázat 41 921 578 EMK 9 pályázat 191 543 775 116 749 FMK 8 pályázat 172 503 000 GEO 4 pályázat 44 706 488 177 202 MÉK 5 pályázat 15 247 000 851 400 MNSK 6 pályázat 36 393 388 Összesen 38 pályázat 503 515 229 1 445 411 6. SZ. TÁBLÁZAT NYERTES PÁLYÁZATOK KAROK SZERINT FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A kari szinten elnyert pályázatok részletes beszámolója a 2. mellékletben található. 2.2.3.4 Elbírálás alatt lévő pályázatok A Nyugat-magyarországi Egyetem pályázati aktivitása kapcsán fontos megemlíteni, hogy két pályázata elbírálás alatt áll. Az egyik a TALENTUM pályázat, melynek elnyerése fontos lenne a hallgatói tehetséggondozás szempontjából. A másik pályázat az infrastrukturális és informatikai fejlesztésekhez kapcsolódik. Szervezeti egység NYME NYME Pályázat kiíró NFÜ (TÁMOP-4.2.2. B-10/1) NFÜ (TIOP-1.3.1-10/1) Pályázat címe TALENTUM - Hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések 7. SZ. TÁBLÁZAT ELBÍRÁLÁS ALATT LÉVŐ EGYETEMI SZINTŰ PÁLYÁZATOK FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az elbírálás alatt lévő kari szintű pályázatok részletei a 3. mellékletben láthatók. 15
2.2.4 A Nyugat-magyarországi Egyetem nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatai A NYME karainak kiterjedt nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatai vannak. A TÁMOP 4.2.1.B pályázatban vezető szerepet betöltő karok azok kerülnek részletesebb bemutatásra, akik már eleget tettek beszámolási kötelezettségüknek, így a legfrissebb információk állnak rendelkezésre róluk. Az Erdőmérnöki Kar nemzetközi kapcsolatait a földrajzi elhelyezkedés és a szakmai környezet határozza meg elsősorban. A külföldi kapcsolatok tekintetében első helyen kell említeni a Kartól 1956-ban elszakadt erdőmérnök kollégákkal történő kapcsolatok minél intenzívebb ápolását. E kapcsolatokat, a hagyományokat és a kölcsönös előnyöket előtérbe helyezve szeretnék ápolni. Fontosnak tartják ezeket külkapcsolataik fejlesztése, a kutatási együttműködések elősegítése, és az idegen nyelvű képzések fejlesztése szempontjából egyaránt. Az oktatás területén a Kar 21 európai (SOCRATES/ERASMUS és CEEPUS), három kanadai (EU/CA) egy amerikai és egy kínai társintézménnyel áll szerződéses kapcsolatban. E szerződések elsősorban a hallgatói és oktatói mobilitást segítik elő. A SOCRATES/ERASMUS programok lehetővé teszik hallgatóiknak 1-2 félév lehallgatását más európai egyetemeken, illetve más egyetemekről érkező hallgatók soproni fogadását. A feladatok koordinálásáért önálló személy felel. Fontos feladat a Kar rendelkezésére álló keret maximális kitöltése. Ezt az utóbbi években bevezetett és tapasztalataik szerint jól működő pályázati rendszert gondoskodik. A CEEPUS közép-európai felsőoktatási csereprogram a részt vevő országok felsőoktatási intézményei számára lehetővé teszi vendégtanárok fogadását és a diákcserét, a nyelvi- és szakmai kurzusokon, valamint a nyári egyetemeken való közös részvételt, ezzel is elősegítve a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatainak erősítését és bővítését. Számos olyan európai program van, amelyekben történő részvétel újabb lehetőségeket nyitna a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése terén, a szakképzés fejlesztése vonalán, az innováció és technológiai kutatások területén. Ezek a COMENIUS, LEONARDO, EURÉKA és COST programok. Példaként ki lehet emelni a COST akciókat, melyek közül hat esetében a kar munkatársa az intézőbizottság (MC) tagja. Az ezekben történő részvétel kezdeményezése és koordinálása kari feladat. A hallgatóik egyre gyakrabban érdeklődnek a külföldi gyakorlati lehetőségek iránt. Legtöbb esetben a kereseti lehetőségek, valamint a szakmai tapasztalatszerzés a motiváló tényező, kevésbé az adott nyelvterület adta nyelvgyakorlási lehetőség. A hallgatók a tavaszi-nyári külföldi gyakorlati programokat részesítik előnyben. Ki kell emelni azonban e kapcsolatok kétoldalú jellegét. Nem csak küldeni tudnak hallgatókat külföldre, de legalább ilyen számban fogadniuk is kell őket. Ehhez elengedhetetlen az angol nyelven is meghirdetett tárgyak kínálatának bővítése (jelenleg 18 ilyen tárgy van), amihez javítani kell mind hallgatóik, mind oktatóik (elsősorban angol) nyelvtudását. Nemzetközi kapcsolataik ápolásához a keretet a kari szintű együttműködések, megállapodások szolgálják. Rendkívül nagyszámú olyan kapcsolattal is rendelkeznek, amely nem emelkedik kari szintre, mert egy-egy konkrét feladat, vagy pályázat végrehajtása ezt nem is indokolja. Ezek koordinálása intézeti szinten történik. Fontos, hogy az intézeti kapcsolattartás ellenére az információáramlás megfelelő legyen a kar irányába is. A kutatás területén még emelhető lenne a nemzetközi együttműködésben végrehajtott programok aránya. Nehézséget okoznak e területen az esetenként még mindig meglévő nyelvtudásbeli hiányosságok. A nemzetközi porondra kilépve a konkurencia a kutatás területén is jóval nagyobb és esetenként többeket elriaszt a versengéstől. A Faipari Mérnöki Kar a kutatások révén kiterjedt kapcsolatokat teremtettek hazai és külföldi egyetemekkel, kutató laboratóriumokkal, ami nemzetközi elismertségüket is megalapozta. Számos külföldi egyetemmel szerződéses együttműködési kapcsolatok alapján létrehozott közös kutatási és oktatási programokban vesznek részt. 16
A nemzetközi kapcsolatrendszer további szélesítéséhez, ill. a kialakított kapcsolati hálózat minél jobb hasznosítása érdekében a Kar a Gazdasági Stratégiai Bizottságán belül létrehozta a Nemzetközi Együttműködési Bizottságot, melynek feladata a nemzetközi együttműködési pályázatokon való kari részvétel feltételeinek megteremtése, a tevékenység koordinálása. A Faipari Mérnöki Kar nemzetközi porondon való folyamatos jelenléte igen fontos a nemzetközi együttműködési pályázatokba való bekapcsolódáshoz. A nemzetközi kutatásokban való részvétel szinte automatikusan magával hozza a színvonalas tudományos publikációkat, ami a Kar mind hazai, mind nemzetközi megítélését javítja. A környező országokban megfigyelhető az a tendencia, hogy a Karok (intézetek) tevékenységének minősítése egyre inkább nemzetközi szinten történik. A minősítésbe külföldi kutatóintézetek elismert szaktekintélyei is bekapcsolódnak, tanácsaikkal segítik az intézmények fejlődését. Hazánkban egyelőre a hasonló szakok párhuzamos akkreditációja jelent meg, ami a versenyhelyzet éleződésének egyértelmű jele. A Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatai eredményesen segítik az oktatók, doktoranduszok és hallgatók szakmai továbbfejlődését. A Faipari Mérnöki Karon az EU6 keretprogramban megvalósult CRAFT Őnnobeech ipari fejlesztési kutatások, az ECWins nyílászáró fejlesztési projekt és az elektronikus tanulás támogatására beindított Leonardo Mobywood projekt kiemelkedően sikeres. Famodifikációs projektet kezdeményeztek a göttingeni Georg-August Egyetemmel. A kutatási együttműködés területén aktívan kihasználják a COST rendszer nyújtotta lehetőségeket, ami közös nemzetközi konferenciákon és workshop-okon túl a közös tudományos publikálást is támogatja. A Geoinformatikai Kar nemzetközi kapcsolatai: A Moszkvai Geodéziai és Kartográfiai Egyetemmel 2007 végén korábbi kapcsolatukat felújították. 2008. márciusában 5 éves együttműködési megállapodás aláírására kerül sor, melynek keretében többek között lehetőség nyílik oktatói, kutatói valamint PhD hallgató cserére, közös projektek, pályázatok kidolgozására. A Kar négy kínai egyetemmel áll közvetlen kapcsolatban TéT kutatás-fejlesztési projektek keretében. A tárgyalások során megfogalmazódott kínai PhD-s diákok fogadása, illetve magyar doktoranduszok kiküldése tanulmányútra. Ehhez a Magyar Ösztöndíjas Alapítvány, illetve külföldi társintézményei támogatást nyújtanak. Jelenleg a Pekingi Mezőgazdasági Egyetemről egy PhDs diák, mint fiatal oktató-kutató tartózkodik a Karon. Ez a tendencia tovább erősíthető, erősítendő. A Salzburgi Egyetem az UNIGIS oktatás erős európai központja, több hallgatójuk végzett ott MSc tanulmányokat. Projektekben végzett együttműködésük több mint tíz évre tekint vissza (NODE). A Salzburgi Egyetem által szervezett nyári egyetemeken oktatóik is aktívan részt vesznek. Az ITC, Enschede, holland egyetem nemzetközileg elismert szakmai képző központ. 2007-ben folytatott tárgyalások eredményeképpen 2008-tól szándék van arra, hogy a Kar az ITC keleteurópai képviselete legyen. A kooperáció keretében közös szervezésben részképzéseket kínálnak földügyi szakemberek, vezetők, végzett diákok számára a kelet-európai régióban. A 2008/2009 tanévben az együttműködési megállapodás alapján egy földhivatal vezetői menedzsment továbbképzés történt közösen. Vekerdy Zoltán docens oktat a PhD képzésben. Bécsi Agrártudományi Egyetemmel ugyancsak évtizedes a kapcsolat. A jelenleg folyó kutatás célja annak bizonyítása, hogy a GIS és egyéb korszerű technológiák alkalmazása hatékonyabbá és sikeresebbé teheti a földrendezést. A projekt eredményei: ajánlás megfogalmazása a földrendezés optimális végrehajtásának kivitelezéséhez, tananyag készítése, katalógus létrehozása földrendező szakemberek számára, melyben a földrendezéshez felhasználható adatbázisok, technológiák és módszerek ismertetése nyújt segítséget a földrendezés hatékonyabb végrehajtásában. A Leuveni Katolikus Egyetem (Belgium) a távoktatás nemzetközi hírű intézete, partnerük több távoktatást segítő projektben. Jelenleg folyik a Re.ViCa projekt, melynek célja áttekintést 17
készíteni az utóbbi évtizedekben az európai felsőoktatásban nemzeti és regionális szintű közvetlen és intézmények közötti Virtual Campus kezdeményezésekről, a jelenleg működő Virtual Campus-okról, és azok felsőoktatásra gyakorolt hatásairól. GISIG (Olaszország) európai ernyőszervezet fogja össze a különböző térinformatikai kezdeményezéseket. A GISIG kapcsolat 15 éve töretlen. A jelenleg futó (Nature SDIplus) projektjük célja egy ún. Best Practice hálózat létrehozása az INSPIRE EU irányelv I. és III. mellékletében meghatározott természetvédelmi témák területén. Az adatkörök érintik a védett területek, biorégiók, élőhelyek adatbázisait (lásd INSPIRE Annex I. és Annex III). A Nature- SDIplus Network fő célja korszerű módszerek és hasznos példák bemutatásával segíteni a nemzeti adatbázisok összehangolását és használatát új érdekeltek bevonása, az informatika és a természetvédelem kapcsolatának megerősítése. Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony (Alojz Kopácik). 2001. októberében együttműködési megállapodást kötöttek (egymás konferenciáin való részvétel, oktatói csere, közös pályázat). Megkülönböztetett figyelemmel kísérik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMTT) földmérési szakosztályának tevékenységét. Aktívabbá kívánják tenni oktató- és hallgatócsere, valamint közös kutatási pályázat révén a kapcsolatot a Gyulafehérvári, a Temesvári és a Nagyváradi Egyetemekkel. Ebben a tanévben a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetemmel tovább erősítették erdélyi kapcsolataikat. A németországi University of Applied Sciences Karlsruhe egyetemmel tárgyalásokat kezdeményeztek közös képzés beindításáról. Ennek feltételeit folyamatosan egyeztetik. A közös képzés során hallgatóik két félévet töltenének külföldi tanulmányokkal. A képzés végén mindkét intézmény diplomát adna ki (double diploma elv). Reiner Jaeger professzor oktat a PhD képzésükben. A Stockholmi Műegyetemmel két TEMPUS projekt fut, melyek célja Geoinformatikai MSc programok kialakítása Kazahsztánban és Tadzsikisztánban. A Clark University (USA, Massachusetts) Idrisi központjával 1994-ben kezdték a kooperációt, melynek során a Térinformatika tanszék Idrisi Resource Center -ré vált. A kapcsolat azóta is folyamatos. 18
3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázatához kapcsolódó kutatásfejlesztési stratégia 3.1 A kutatás-fejlesztési stratégia célkitűzései 3.1.1 Nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztő tevékenység A nemzetközi színvonalú kutatási tevékenység rendkívül fontos, mert visszahat az oktatásra, pótlólagos forrásokat termel, erősíti az önállóságukat és megnyitja az egyetem kapuit a régió, az ország és a világ előtt. Feladatok: a kutatás humán feltételeinek biztosítása, oktatói/kutatói/művész korfa kiegyensúlyozása, az intézmény tudományos utánpótlásának megteremtése; a nemzetközi kutatásokhoz szükséges eszközellátottság, kutatási infrastruktúra biztosítása; a karok közötti, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése, a kutatás-fejlesztési és az innovációs kedv növelése, (e) a tudásáramlás és a tudástranszfer bővítése. Az Európai Uniós fejlesztési trendek, pályázatok miatt különösen fontos területnek tartják a közoktatás fejlesztéséhez kapcsolódó kutató-fejlesztő tevékenységet, amelyet a Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ keretei között kutatócsoport létrehozásával is segíteni kívánnak. Elismerve az alapkutatás rangját és tekintélyét, a jövőben jelentősen növelni kívánják az alkalmazott kutatás részarányát. 3.2 A kutatás-fejlesztési stratégia feladatai A kutatás-fejlesztéshez szükséges stratégia a helyzetelemzés és a célkitűzések alapján több pontban foglalható össze. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az általános stratégiai feladatok, majd egymást követően a TÁMOP 4.2.1./B pályázó Karainak humán erőforrás fejlesztési stratégiai feladatai. A Nyugat-magyarországi Egyetem K+F+I stratégiája két filozófiai pilléren áll: I. Nem képzelhető el korszerű, fenntartható felsőfokú oktatás folyamatos és korszerű K+F+I nélkül, II. Az egyetem fejlődésének, a kutatáshoz szükséges feltételeknek (labor felszerelések korszerűsítése, a meglévő rendkívül korszerű infrastruktúra üzemeltetése, stb.) a biztosítása kizárólag főhatósági pénzügyi forrásokból nem képzelhető el. 3.2.1 A kutató egyetem A NYME célul tűzte ki, hogy kutató egyetemmé váljanak. A történések, a törekvések nagy része erre irányul. A kutatóegyetemmé válásnak általában két alapvető feltétele van: I. az oktatók legalább 50 %-a rendelkezzen tudományos (PhD) fokozattal; II. az évi költségvetés legalább 25%-át a K+F+I bevételek jelentsék. Az első feltételt a NYME teljesíti (54%), köszönhetően az egyetemi karoknak, közülük is különösen az Erdőmérnöki 19
Karnak és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karnak, ahol a fokozattal rendelkezők aránya megközelíti a 80 %-ot. Ugyanakkor ösztönözni kell azokat a főiskolai karokat, amelyeknél ez a fontos mutató 30% alatt van. Nem állnak rosszul a kutatásra fordítható összegek terén sem. A kutatási tevékenységre a normatív támogatásból biztosított összeg a 10 karon 2007-ben csaknem elérte az 1.5 milliárd Ft-ot, a karok K+F+I bevétele megközelítette az 1.4 milliárd Ft-ot. (Ehhez nagymértékben hozzájárult az ERFARET és a KKK tevékenysége is.) A kutatóegyetemmé válást stratégiai célként fogalmazták meg 2008-ban. Meggyőződésük, hogy az oktatók minősítettségének növekedése, a doktori iskolák hatékony működése és a PPP beruházások, TIOP és TÁMOP programok teljesítése olyan feltételeket teremt, amelyek között a kutatóegyetemmé válás három év múlva megvalósulhat. Az elkövetkező időszakban a kiválósági helyek számának növelésére összpontosítanak. 3.2.2 Publikációs tevékenység A legfrissebb 2009/2010-es kari publikációs tevékenységet az alábbi táblázat tartalmazza. Kar Lektorált publikáció magyar nyelven Lektorált publikáció idegen nyelven Kiadott könyv Könyvfejezet Kiadott jegyzet AK 108 30 7 13 0 BPK 72 12 6 13 1 BTK 97 48 10 22 5 EMK 27 38 8 55 8 FMK 12 9 1 3 3 GEO 30 7 3 2 11 KTK 71 31 11 13 8 MÉK 61 32 2 24 1 MNSK 57 29 6 14 0 TTK 64 37 10 43 - Összes 599 273 64 202 37 2008 807 314 101 144 44 2007 456 266 104 150 68 8. SZ. TÁBLÁZAT PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A Nyugat-magyarországi Egyetemen a publikációk döntő többségét a konferencia kiadványokban (proceedings) megjelent előadásanyagok jelentik. Ezek értékét nem lehet vitatni, már csak azért sem, mert sok esetben bírálóknak is kiadják a tanulmányt annak elfogadása előtt, ugyanakkor a körülmények (az egyéni tudományos előrehaladás elvárásai, a különböző oktatási programok: BSc, MSc stb., nem beszélve a PhD programokról, ill. alapításokról stb.) arra ösztönzik az egyetemet, hogy az eddigieknél jobban mozduljon el a nemzetközi, impact factoros tudományos folyóiratok irányába. Nem könnyű feladatról van szó, hiszen a tudomány, a tudományos eredmények hasznosítása egyre nagyobb mértékben üzletté válik. Ezért ezen a területen is versenyhelyzet van. Ugyanakkor a tudományos publikációk a nemzetközi pályázatoknál meghatározók, ezért mindent meg kell tenni, hogy ezen a területen előbbre lépjenek. Ehhez a nemzetközi együttműködés fokozása, a kutatás infrastruktúrájának fejlesztése, az egyetem tudományos műhelyei tevékenységének összehangolása az elsőrendű feladatok. 20