Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet... A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetk, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók." (Németh László: Pedagógiai írások 1960.) 1
Tartalomjegyzék ISKOLÁNK KÜLDETÉSE:... 6 TANTESTÜLETI NÉVSOR... 7 1. BEVEZET... 8 2. JOGI STÁTUS... 10 2.1. Alapító Okirat...10 2.2. Oktatási szerkezet...12 2.2.1. Iskolarendszer oktatás...12 2.2.1.1. Szakközépiskola, szakiskola...12 2.2.1.2. Felnttoktatás...12 2.2.2. Iskolarendszeren kívüli oktatás...12 3. AZ ISKOLA... 13 3.1. Az iskola rövid története...13 3.2. Az iskola jelene, szerepe a település életében...13 4. NEVELÉSI PROGRAM... 16 4.1. Az iskolában folyó nevel-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 16 4.1.1. Szakközépiskola...16 4.1.2. Szakiskola...19 4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...23 4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...24 4.4 A tanulók beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítését segít nevelési stratégiák 27 4.5. A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenység...28 4.5.1.Tehetséggondozás az iskolában...29 4.5.1.1. Differenciálás az iskolarendszeren belül...29 4.5.1.2. Differenciálás a pedagógiai program szintjén...29 4.5.1.3. Differenciálás a tanulásszervezésben...29 4.6. A gyermek -és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...30 4.6.1. Az iskola, a pedagógus feladatai...30 4.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program...31 4.7.1. Teendk...32 4.8. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység...33 4.9. Egészségnevelési program...34 2
4.10. Környezeti nevelés...36 4.11. Fogyasztóvédelem...39 5. A KÉPZÉS RENDJE... 40 5.1. Az iskola gyerekképe...40 5.2. Tanulóink életkor-pszichológiai sajátosságai...40 5.2.1. A szakiskolai csoport...40 5.2.2. A szakközépiskolai csoport...41 5.2.3. Felnttoktatásban résztvevk...41 5.3. A képzés bels szakaszai...42 5.3.1. A szakaszok száma, idtartama, egymásra épülése...42 5.3.1.1. Szakiskolai képzés...43 5.3.1.2. Szakközépiskolai képzés...43 5.3.1.2.1. Felkészítés emelt szint érettségi vizsgára...43 5.3.1.3. Felnttoktatás...43 5.4. Képzési specialitások, irányok...44 5.4.1. Osztály - és órakeretekben:...44 5.4.2. Tanórán kívüli lehetségek:...44 5.5. A tanulói jogviszony...45 5.5.1. Belépés az iskolába... 45 5.5.1.1. Szakiskolai képzés... 45 5.5.1.2. Szakközépiskolai képzés... 45 5.5.1.3. Felnttoktatás... 46 5.5.1.4. Felvételi kérelem, beiratkozás... 46 5.5.2. A tanuló magasabb évfolyamara lépésének, továbbhaladásának feltételei (átjárhatóság)... 46 5.5.3. A tanulói jogviszony megsznése... 49 5.5.3.1. Az iskolai tanulmányok befejezése eltt... 49 5.5.3.2. Az iskolai tanulmányok befejezése után... 49 6. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT... 51 6.1. Az iskola tevékenységi rendszere...51 6.1.1. Kötelez tanórai tevékenység... 51 6.1.2. Nem kötelez tanórai tevékenység... 51 6.1.3. Tanórán kívüli tevékenységek... 51 6.1.4. Iskolarendszeren kívüli képzés... 52 6.2. Az iskolában folyó nevel-oktató munka ellenrzési, mérési, értékelési, minségbiztosítási rendszere...52 6.2.1. Ellenrzés...52 6.2.1.1. Célok és tartalmak... 52 6.2.1.2. A tanítás tanulás folyamatának ellenrzése... 53 6.2.1.3. A tanulási tevékenység eredményének ellenrzése... 54 6.2.2. Mérés...54 6.2.3. Értékelés...55 6.2.3.1. Az iskolai munka értékelésének céljai... 55 6.2.3.2. Az értékelés alapelvei... 55 6.2.3.3. Az értékelés rendje... 56 6.2.3.4. A tanulók értékelése... 58 6.2.3.5. Szakmai és szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai, értékelési elvek... 66 6.2.3.6.Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 66 6.2.3.7 Az otthoni felkészüléshez elírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei... 69 6.2.3.8. Záróvizsga a szakiskola 10. osztályában... 70 6.2.3.9. A tantestület bels értékelési rendszere... 71 3
7. AZ ISKOLA ÉLET -ÉS MUNKARENDJE... 74 7.1. A tanév rendje...74 7.2. Nemzeti, nemzetközi és iskolai ünnepek...74 7.3. Elméleti oktatás...74 7.4. Gyakorlati oktatás...75 7.5. Hiányzás...75 7.6. Hivatalos ügyek intézése...76 8. HAGYOMÁNYOK... 77 8.1. Iskolai hagyományok...77 8.2. Tantestületi hagyományok...77 8.3. Küls kapcsolatok...77 9. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN... 79 9.1. A tanuló, a szül az iskolai és kollégiumi pedagógus együttmködésének formái, továbbfejlesztésének lehetségei...79 9.1.1. Az iskola és a diákok kapcsolata (tanulói részvétel)...79 9.1.1.1. A diákönkormányzat...79 9.1.1.2. A diákközgylés...79 9.1.1.3. A diákpanaszok kezelése...80 9.1.2. Az iskola és a szülk kapcsolata (szüli részvétel)...80 9.1.3. Az iskola és kollégium kapcsolata...81 10. ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK... 82 11. ISKOLAI PUBLIC RELATIONS... 83 11.1. A bels PR...83 11.2. A küls PR...84 11.3. Iskolánk küls PR tevékenysége...85 12. ISKOLAI ALAPÍTVÁNYUNK... 87 13. A MKÖDÉS FELTÉTELEI... 88 13.1. Személyi feltételek...88 13.1.1. A közalkalmazottak végzettsége...88 13.1.2. A pedagógiai munkát segít pedagógus továbbképzési terv...88 13.2. Tárgyi feltételek...88 13.2.1. A tanítás infrastruktúrája...88 13.2.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel-oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke...90 4
13.3. Intézményi gazdálkodás...90 13.3.1. Iskolánk gazdasági helyzete...90 13.3.2. Tanulók támogatása...90 13.3.3. Érdekeltségi rendszer...91 14. HELYI TANTERV... 92 15. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 93 16. A PETFI SÁNDOR KOLLÉGIUM ÉS ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÖSSZHANGJA... 94 17. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 96 18. MELLÉKLETEK... 97 5
Iskolánk küldetése: Sokszín képzési kínálatú iskolánk tanulóinknak korszer általános és szakmai tudást, valamint követhet emberi mintát kíván adni, megteremtve ezzel az esélyt a továbbtanulásra és a munkába állásra. A küldetésben, a nevelési és szakmai programban kitzött célokat elssorban a tanítás tanulás nevelés folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel kívánjuk elérni. Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája tantestülete 6
Tantestületi névsor (2003/2004-es tanév) Vajdicsné Gubritzky Magdolna igazgató Berki Lajos gazdasági vezet Hohmann Dénesné felnttoktatási tagozatvezet Mausz Mihály általános igazgatóhelyettes Rittlinger Zoltán szakmai igazgatóhelyettes Ruzsek Károly gyakorlatioktatás-vezet Andrássy Zoltán Antalfy Krisztina Apáti László Bárácz Istvánné Bense János Bertanicz Brigitta Bertanicz Vilmos Boda Vendelné Bohner Brigitta Borbély Gyuláné Csillag Istvánné Csillikné Helm Katalin Csókáné Prakatur Mária Dér László Dittrich Melinda Felföldi Péter Ferenczi Zsuzsanna Földvári Adrienn Gbel Andrea Gyri Gábor Heidinger Adrienn Hermann János Husz Béláné Imre Lajos Karlné Kostanczi Katalin Katona József Kazareczki Ákos Kempf Anna Kiticsics József Krizsák Istvánné Künsztler László László Gabriella Molnár Ágnes Mosztbacher József Nesz Tamás Nyúl Gábor Ónozó Róbert Pál Péterné Pleskonics István Radics László 47. Rideg Gáborné 48. Riegelman Zsolt 49. Rittlinger Mónika 50. Schmidtné Hetesi Anna 51. Sinkóné Erdsi Gyöngyi 52. Szarka Gábor 53. Szauerné Schneider Andrea 54. Széth László 55. Szke Gábor 56. Szcs László 57. Tifinger Istvánné 58. Tompicsné Czigler Franciska 59. Tóth István 60. Vértes Ágnes 61. Werner Andrea 7
1. Bevezet Magyarországon a gazdaság átalakulása a 90-es évek elején hatalmas kihívást fogalmazott meg a szakképzéssel szemben. A piacgazdaságban megsznt az iskolák irányításának központi, bürokratikus rendszere. Az állam szerepvállalása meggyengült, ugyanakkor a tanulói-szüli, valamint a gazdálkodó szervezetek érdekérvényesítésének mechanizmusa megersödött. A szakképzés irányításának lényeges elemeivé váltak a gazdasági kamarák és szakmai testületek. A szakképzés tipikusan kooperációs tevékenység lett, ahol a partnerkapcsolatot, az együttmködés és az érdekek közvetítése egyaránt jelents. A gazdaság a leend munkaervel szemben alapveten új követelményeket fogalmazott meg. Eltérbe került a korszer, konvertálható szakmai tudás, a vállalkozói készség, az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeret, valamint az alkalmazkodóképesség a változó körülményekhez. Az új igények hatására megindult a szakképzés modernizációja. Országos szinten történtek lépések az iskolarendszer és iskolarendszeren kívüli szakképzés szerkezetének és tartalmának átalakítására. (Világbanki programok, Országos Képzési Jegyzék stb.) A jogi szabályozás a szakmastruktúra változásának és az európai jogharmonizáció által igényelt korrekcióknak a figyelembevételével történt. A változtatás kényszerét és szükségességét iskolánk is felismerte. 1993 végén fennmaradási stratégiát dolgoztunk ki, melynek a "Képzési program" nevet adtuk. A helyi munkaer-piaci igényeknek megfelelen többféle iskolatípust mködtet - az európai terminus technicust átvéve - komprehenzív iskolát hoztunk létre. Ennek az az elnye, hogy nagyobb a mobilitása és egyetlen intézményen belül teszi lehetvé a szükséges pályakorrekciókat. A többféle képzési kínálat vonzóvá teszi az iskolát, és megfelel tanulólétszám esetén (900-1000 f) mködtetése is gazdaságosabb. Alapos helyzetelemzés után, a középiskola expanzióját, valamint a város és a térség igényeit figyelembe véve szakközépiskolai osztályokat (kereskedelmi, közbiztonsági stb.) indítottunk, valamint a szakma utáni érettségi megszerzésének új formáját, a szakmunkások szakközépiskolájának 2 éves intenzív nappali tagozatát vezettük be. Új képzési formáink mindegyikében nagy jelentséget kaptak a számítástechnikai és az idegen nyelvi ismeretek. Felismertük azt is, hogy az egyre inkább nemzetközivé váló gazdaságban a ma alkalmazásban állók is csak akkor tudják megrizni munkaer-piaci pozíciójukat, ha szakképzettségüket a változó követelményekhez igazítják. Kiemelt helyet kapott ezért iskolánkban a felnttképzés. A szakmunkások szakközépiskolájának levelez tagozatán elssorban azok tanulnak, akik a hagyományos életkori szakaszban nem tudtak részt venni érettségit adó képzési formákban. 2001-tl az új törvényi szabályozásnak megfelelen négy évfolyamos felnttoktatási szakközépiskolát indítottunk a szakmunkások szakközépiskolája helyett. Át- és továbbképzéseinket a munkanélküli, a munkanélküliség által fenyegetett, illetve a munkaviszonyban álló, de szakmailag felemelkedni kívánók csoportjai számára szervezzük. Hagyományos szakmunkásképzésünkben szakmaszerkezetünk átalakításával alkalmazkodtunk a megváltozott igényekhez, a szolgáltató szakmák arányát megnövelve. Vállaljuk az alapvizsgára felkészít 9-10. osztályok indítását. Fontos feladatunk volt a gyakorlati oktatás helyzetének stabilizálása. Önerbl és pályázati pénzek elnyerésével iskolai tanmhelyeket létesítettünk. Az 1998-ban átadásra került beruházás az önkormányzatok számára kiírt címzett támogatásból épült. Terveink szerint meghatározó módon továbbra is a gazdálkodó szervezetek végzik növendékeink gyakorlati képzését. A duális képzési forma részeként szakmacsoportonként 8
biztosítjuk az üzemek feletti gyakorlati oktatást a tanulók részére. Tanmhelyeink - diákjaink gyakorlati oktatásán kívül - helyet adnak át -és továbbképzéseknek. Az elmúlt években beláttuk, hogy iskolánknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítania a makro- és mikrokörnyezetére. Ez azt jelenti, hogy képzési-nevelési programjainkat a lehet legnagyobb mértékben a gazdaság, a munkaerpiac igényeihez kell igazítanunk. A környezettel való azonosulásunk lényege abban áll, hogy az onnan szerzett információk alapján történik a képzési kínálat, az oktatás tervezése és a képz-nevel folyamat irányítása. A gazdaság, a szülk és azon tanulói réteg igényeinek felmérése, akiknek képzésére vállalkozunk létérdekünk! Iskolánknak szolgáltatóvá kell(ett) válnia, a helyi társadalom igényeit szükséges kielégítenie, összhangban a megyei és kistérségi középtávú fejlesztési koncepciókkal. Törekvéseink kereteit a közoktatási, szakképzési és kamarai törvények adják, melyek növelik szabadságunkat. Mi hozzuk a döntéseket, és a következményeket is nekünk kell vállalnunk. Az önállóság növelése együtt jár a piaci elemek megjelenésével az oktatásban is. A már említett "fogyasztók" igényeibl való kiindulás mellett, a hatékonyságra, minségre való törekvés központi helyre került az iskolákban is. Kialakult a "képzéspiac" megyén és városon belül, versenyt folytatunk a tanulókért a többi intézménnyel. Az oktatás piacosodása új intézményirányítási és fejlesztési stratégiát követel meg. A célratör, egyedi iskolai stratégiában kiemelt szerepe van a marketingkommunikációnak, azon belül is az iskolai identitást ersít, arculatépítésben felhasználható eszközöknek. Az iskola arculata azt jelenti, hogy az intézmény rendelkezik egy önmagáról alkotott képpel, úgy, mint szervezetrl, kollektíváról, szolgáltatóról. Az egységes és egyedi szervezeti arculat (Corporate Identity) csak versenyfeltételek között tesz szert igazi jelentségre. Jelentsége abban rejlik, hogy az iskolák közötti választási lehetségek megléte esetén az arculat képes befolyásolni a képzéspiac szereplit (tanulókat, szülket) azon döntésükben, hogy az adott intézménnyel kívánnak-e együttmködni, vagy sem. Iskolánk arculatának milyensége tehát létkérdés, hiszen a tanulói, szüli figyelem orientálásának alapeszköze. Az arculatot tudatosan kell építeni, formálni és fejleszteni. Definiálnunk kell saját magunkat, egyéni arculatunkat, azt, hogy mi különböztet meg bennünket a többi iskolától. Ez az önmeghatározás lényegében nem más, mint a pedagógiai program. A pedagógiai programban ugyanis megfogalmazzuk, hogy kik vagyunk, mi jellemez bennünket, mi a célunk, mik az alapelveink és milyen értékeket tartunk fontosnak. Alaptevékenységünk, profilunk meghatározása direkt módon szolgálja intézményünk identifikációját. Pedagógiai programunk f célja iskolánk "személyiségének" kialakítása, megformálása, azaz ellátjuk iskolánkat különböz formai (név, logo, stb.) és tartalmi (intézményi magatartás, normák, kommunikáció, tananyagtartalom, stb.) jegyekkel. Megfogalmazzuk iskolai filozófiánkat, küldetésünket. Pedagógiai programunk célja másrészt a helyi társadalom tájékoztatása, kiemelten az iskolahasználók, kliensek informálása. Pedagógiai programunk alapja a fenntartóval való korrekt kapcsolat kialakításának, és ezáltal kedvez mködési feltételek biztosítása. Ajánlom iskolánkat mindazoknak, akik egy sokszín, állandóan változó, a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelni akaró iskolát keresnek, amelyben a tanulók korszer általános és szakmai mveltséget szerezhetnek. igazgató 9
2. Jogi státus 2.1. Alapító Okirat Az intézmény neve: Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája székhelye: 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Tel: 69/322-106, 69/322-934, 69/510-576, 69/510-577 Fax: 322-106 E-mail: suli254@pecs.sulinet.hu Az intézmény típusa: Mködés területe: Többcélú intézmény szakközépiskola szakiskola felnttoktatási szakközépiskola Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megye Az intézmény alapító neve: Baranya Megyei Tanács Az alapítás éve: 1956. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Baranya Megyei Önkormányzat Pécs, Széchenyi tér 9. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodása: Az intézményvezet kinevezésének rendje: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Pályázat útján határozott idre a Baranya Megyei Önkormányzat Közgylése bízza meg Szakágazat: 802200 Alaptevékenysége (szakfeladatai): 80221-1 Nappali rendszer, szakképesítés megszerzésére felkészít iskolai oktatás Horvát és német nemzetiségi oktatás Nyelvi elkészít 80121-4 Nappali rendszer, általános mveltséget megalapozó iskolai oktatás 80401-7 Iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés 10
92403-6 Diáksport 75176-8 Intézményi vagyon mködtetése 80123-6 Általános mveltséget megalapozó iskolarendszer felnttoktatás 80223-3 Szakképesítés megszerzésére felkészít iskolarendszer felnttoktatás 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás Iskolai évfolyamok száma: nappali tagozaton a) szakközépiskola - nyelvi elkészít osztály (9. évfolyam) - szakközépiskola (9-12. évfolyam) nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás (hagyományos nyelvoktató forma) - szakképzési évfolyamok (1/13. évfolyam és 2/14. évfolyam) szakmacsoportok: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, közgazdaságtan, egyéb szolgáltatások, informatika b) szakiskola Maximális tanulólétszám: 1540 f - általános mveltséget megalapozó szakiskolai oktatás hagyományos nyelvoktató forma) (9-10. évfolyam) - nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás (9-10. évfolyam) - Szakképzési évfolyamok az OKJ-ban meghatározottak szerint (1/9-2/10.; 3/11.; 1/11.; 2/12.; 3/13. évfolyam) szakmacsoportok: gépészet, építészet, könnyipar, faipar, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, mezgazdaság, vendéglátás-idegenforgalom, egyéb szolgáltatások c) felnttoktatási szakközépiskola - nappali tagozat (9-12. évfolyam) - esti tagozaton (9-12. évfolyam) szakmacsoport: informatika Az intézmény vállalkozásként végezhet tevékenysége: - A vállalkozási tevékenység mértéke: - A feladatellátását szolgáló vagyon: Mohács Városi Önkormányzattól 10 évre ingyenes használatra átvett vagyon: Mohács, Kossuth L. u. 71. Hrsz. 96 11
A vagyon felett rendelkez: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgylésének 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat. Záradék: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgylése a módosított alapító okiratot a 29/2004. (III.18.) Kgy. határozatával jóváhagyta. 2.2. Oktatási szerkezet 2.2.1. Iskolarendszer oktatás 2.2.1.1. Szakközépiskola, szakiskola A szakirányok, szakmacsoportok és szakmai képesítések a szakmai programban találhatók. 2.2.1.2. Felnttoktatás Felnttoktatási Szakközépiskola nappali és esti tagozat 2.2.2. Iskolarendszeren kívüli oktatás Akkreditált át- és továbbképz tanfolyamokat a Pécsi Regionális Munkaerfejleszt és Képz Központ közremködésével, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének támogatásával szervezzük. A kistérség munkaer-piaci igényeit szem eltt tartva nyitottak vagyunk az iskolarendszeren kívüli képzések esetében minden, a hatályos jogszabályoknak megfelel jogosítványokkal rendelkez intézménnyel való együttmködésre. 12
3. Az iskola 3.1. Az iskola rövid története Az iskola és a város szakképzésének története szorosan összefügg egymással. 1884. december 6-án nyílt meg az els iparos tanoncokat képz iskola a mai Belvárosi iskola helyén. 1886-ban alsó fokú kereskedelmi iskola kezdte meg mködését. A két iskola összevonása után az új intézmény a Mohácsi Iparos és Keresked Tanonc iskola nevet kapta, mely 1949-ig biztosította a város szakképzését. 1950-ben a Munkaer Tartalékok Hivatala "iskolavárost" létesített a szakmunkásképzés számára, mely az ország egyik legnagyobb ipari tanuló képz bázisa volt. Elssorban vasipari és építipari szakmákat oktattak a kb. 2000 fs diákságnak. 1953-ban megsznt az iskolakomplexum és a feladatokat a pécsi 500. sz. Szakmunkásképz Intézet mint anyaiskola látta el. 1956-ban a Baranya Megyei Tanács Ipari Osztály kezdeményezésére újra önálló ipari iskola létesült a városban a Kossuth u. 71. szám alatt, mely az 502. sz. Ipari Szakmunkásképz Intézet nevet kapta. Ez az épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola bvítése, korszersítése 1968-ban a nyugati szárny építésével - kezddött, majd 1988-ban elkészült a Kossuth utcai hét tanterem. Az iskolai gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtésében az 1994-ben átadott tanbolt, fodrászkabinet és ruhaipari tanmhely volt az els lépés. 1994-tl a megváltozott társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelen változás következett be iskolaszerkezetünkben, illetve szakmaszerkezetünkben a bevezetben leírtak szerint. 1996-ban önkormányzati beruházással, pályázat elnyerésével tanmhely komplexum építése kezddött meg a Kossuth u. 67 sz. alatt, melyben 1998. szeptemberében kezddött meg az oktatás. A tartalmi változásokat tükrözte új nevünk is (Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola), melyet 1997. szeptember 1-jétl használtunk. Meghatározó volt intézményünk életében 1999. július 1-je. Ekkor adta át iskolánkat Mohács Város Képviseltestülete a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Az iskola neve azóta: Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája. 3.2. Az iskola jelene, szerepe a település életében 20 ezres lakosú városunkban iskolánk a térség legrégibb és legnagyobb létszámú oktatási intézménye. Növendékeink 38 %-a helybeli, 62 %-a vidéki. (Közel 70 településrl érkeznek tanulóink.) Azok számára, akik a napi bejárást megoldani nem tudják, a Petfi Sándor Középiskolai Kollégiumban biztosítjuk az elhelyezést. (199 f) Tanulói létszámunk az elmúlt 5 év során folyamatosan emelkedett, szakközépiskolai tanulóink aránya évrl évre ntt. 1994-ben indítottuk a szakmunkások szakközépiskolájának intenzív nappali tagozatát, 1996- tól a kereskedelmi szakközépiskolai képzést, 1997. szeptemberétl pedig a vámkezelivámügyintézi, közbiztonsági és határrendészeti képzési formákat. A kevésbé keresett szakmák oktatását megszüntettük - az elmúlt 5 év alatt ez 9 szakmát érintett -, az igényeknek megfelelen 4 új szakmát indítottunk. Egyre jelentsebb helyet foglal el iskolánkban a felnttoktatás. A város és a térség át -és továbbképzéseinek jelents része is iskolánkban folyik. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével és a Pécsi Regionális Munkaerfejleszt és Képz Központtal együttmködve varrómunkás, ív- és lánghegeszt, 13
keresked-boltvezet, kisvállalkozók gazdasági ügyintézje, számítógép-kezel, számítástechnikai szoftverüzemeltet, stb. szakképesítést adó tanfolyamokat indítottunk. Ezeken munkanélküliek és munka mellett tanulók vettek részt. A 2003/2004-es tanévben 1006 tanulónk 33 osztályban tanul. Átlagos osztálylétszámunk 30,48 f. A csoportok közül 14-ben szakiskolai, 19-ben szakközépiskolai oktatás folyik. Az elméleti oktatás céljára 35 tanterem és oktatási kabinet áll rendelkezésünkre. A tantermek kihasználtsága 90 % fölötti, felszereltségük jó, azonban szakmacsoportonként eltér színvonalú. Iskolánknak 90 számítógépe van, melybl 73 áll a diákok rendelkezésére négy számítástechnikai szaktanteremben. A többi gépen pedagógusaink és gazdasági munkatársaink dolgoznak. A tanulók és a tanárok munkáját 13 ezer kötetes iskolai könyvtár segíti. Iskolánk 1994-tl önerbl fodrász oktatási kabinetet, niruha-készít tanmhelyt és tanboltot létesített. 1998-ban került átadásra az önkormányzatok számára kiírt címzett támogatásból épült tanmhelykomplexum. Az iskolai mhelyekben kmves és fémipari alapképzés, faipari komplex képzés, valamint kereskedelmi szakmákban specializációs képzés folyik. Az iskolai tanmhelyek mellett meghatározó módon a gazdaságra építjük gyakorlati képzésünket. Tanulóink kb. 30 %-a az iskolában, míg 70 %-a gazdasági szervezeteknél szerzi meg gyakorlati tudását. Tanulóink gyakorlati képzése 79 gazdasági szervezetnél együttmködési megállapodás keretében folyik. A 2003/2004-es tanévben a nevelést oktatást képzést 55 fállású tanár, 5 fállású szakoktató és 20 óraadó látja el. A neveltestület tagjai munkájukat szakmai munkaközösségekben végzik. A jelenlegi iskolavezetés 4 tagú, igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gazdasági vezet. A fállású kollégák közül 25-nek egyetemi, 27-nek fiskolai végzettsége van, míg 8-an középfokú végzettséggel rendelkeznek. Tanáraink heti 1510,5 órát látnak el, a szakos órák aránya 90 % feletti. Munkatársaink 52 %-a n, 48 %-a férfi. Tantestületünk átlagéletkor 38,72 év. A tanuló/tanár arány 16,77. A neveltestület munkáját 11 gazdasági alkalmazott segíti, ffoglalkozású dolgozóink összlétszáma 71 f. A gyakorlati oktatás, a számítástechnikai oktatás feltételeinek javítását, a versenyek, a külföldi utak támogatását hivatott szolgálni közalapítványunk, mely a Mohács és Vidéke Ipari és Kereskedelmi Szakképzéséért nevet viseli. Diákjaink szakma és általános egészségügyi ellátását iskolaorvos, fogszakorvos és védn biztosítja. Iskolánknak él kapcsolatrendszere van a városban, a térségben és külföldön egyaránt. Pedagógusaink képviselik intézményünket a Városvéd Egyesületben, a Mohácsi Németek Egyesületében, a Mohács-Bensheim baráti társaságban, sportegyesületekben és szövetségekben. Szakmai kapcsolatot tartunk az OM-en és a Munkaügyi Minisztériumon kívül a szakminisztériumokkal, az NSZI-vel és más szakmai szervezetekkel. Kapcsolatban állunk olyan megyei és megyén kívüli szakképz iskolákkal, amelyek tapasztalatait hasznosítani tudjuk. Német partnervárosunk Bensheim szakképz iskolájával kölcsönösen elnyös kapcsolat kialakítására törekedtünk. Partnereink a munkában a gazdasági kamarák, a helyi IPOSZ, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a PRMKK, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és annak helyi kirendeltsége. Az új szakképzések bevezetésének okán kapcsolatot létesítettünk a Vám és Pénzügyrség Dél-Dunántúli Regionális Parancsnokságával, a Baranya Megyei Rendrfkapitánysággal, a pécsi Határrigazgatósággal, illetve helyi szerveikkel. A fenntartó önkormányzattal, a gyakorlati képzést folytató gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal kapcsolatunk folyamatos és operatív jelleg. 14
Nevel munkánkban építünk az egyházak segítségére is. Terveink között szerepel a LEONARDO, a Socrates programok, valamint különböz EU-s projektek megpályázása. Versenyképességünk ersítésében meghatározó szerepet játszanak az emberi erforrások, a munkaer képzettsége és rugalmassága, a hatékonyságra és a minségre való törekvésünk. 15
4. Nevelési program 4.1. Az iskolában folyó nevel-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A gyermek, mint önálló, de kialakulatlan személyiség értékek hordozója, akinek esélyt kell adnunk önmaga megvalósításához, hogy küldetését betöltse életében. 4.1.1. Szakközépiskola A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevje Iskolánk biztosítja az alapmveltség megszerzését. Felkészít az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgákra, valamint a felsfokú továbbtanulásra. Problémamegoldó képességeket alakít ki. Kreatív gondolkodást ösztönöz. Hatékony kommunikációs készséget sajátíttat el. A frontális osztálymunka mellett dönten az önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti elnyben, annak szervezésébe a tanulókat bevonja. Problémamegoldó technikákat sajátíttat el. Kommunikációs tréningek beiktatásával fejleszti a kommunikációs készséget. Megtanít a kommunikációs eszközök tudatos használatára. A gyermek a nevelési-oktatási intézmény életének részese és alakítója A tanuló egyenrangú partnerré nevelésére törekszünk. Az iskola szociopetális légköre legyen vonzó. A diákképviseleti szerveket bevonjuk az iskolai munkába. Ersítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. Tanár-diák kapcsolatok átalakítása. A diákképviseleti szervek mködési feltételeinek biztosítása, munkájuk ersítése és támogatása. Diákfórumok létrehozása. A diákképviselet jelenléte a döntéshozó fórumokon. Fokozott gyermek -és ifjúságvédelmi tevékenység. A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra, az ehhez való alkalmazkodásra. o o A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül. A jogok és kötelességek megismerése. Teret biztosítani a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására. (kiscsoportokban, osztályközösségekben és az iskola egészében) 16
Biztos, állandóan megújuló és konvertálható tudás megszerzése. Általános mveltségre épül széleskör, korszer szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása. Az információk önálló megszerzése, feldolgozása képességének kialakítása. A tanulók aktivitására épül nevel-oktató munka. Tanítási órákon, valamint tanítási órákon kívül szervezett keretek között biztosítjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása, azok hasznosítása, kapcsolódási lehetségek iskolán kívüli képzési formákhoz. A tudomány és technika állandó fejldése, a legújabb szakirodalom fontossága. Mobil képzési struktúra Megalapozott döntések a képzési struktúráról, a valós társadalmi és gazdasági igények alapján. Kooperatív stratégiák kialakítása. Munkakapcsolatok kialakítása a képzhelyekkel, a gazdasági kamarákkal, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és annak helyi kirendeltségével. Naprakész információs rendszer (küls, bels) létrehozása. Kapcsolat a kliensekkel. Állandó önellenrzés, önértékelés. Hatékony együttmködés az iskola bels szervezetei között. Szilárd alapokra épül értékrend Általános emberi értékek. Humanizmus, nyitottság, tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt, egymás segítése, munkájának megbecsülése. A teljesítmény, az akarater, a kollegialitás és a hivatástudat eltérbe helyezése. Önmagunk és a környezet iránti felelsségtudat elmélyítése. A fenti értékek beépítése az egyes szaktárgyak anyagába. Szakkörök, érdekldési körök, mvészeti csoportok és sportkörök munkájába, minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységbe. Magyarságtudat. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek identitása. Szélsségektl mentes magyarságtudat, nemzettudat kialakítása. A nemzetiségi és etnikai kultúra elemeinek beépítése az iskola értékrendjébe. A nemzetiségi nyelv megrzése az irodalmi nyelv elsajátítása. A történelmi múlt és a magyarság sorskérdéseinek megismertetése. Kapcsolatok ersítése a helyi nemzetiségi és etnikai önkormányzatokkal (CÖK, HKÖ, MNÖ), egyesületekkel és mvészeti csoportokkal. Az iskola énekkarának, tánckarának és zenekarának segítése. A nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek biztosítása, felkészítés nyelvvizsgára. 17
A tanulók személyiségének alakítása, ersítése Affektív célok (érzelmi) Együttérzés, figyelmesség mások iránt. Összetartozás, együttmködési készség fejlesztése. o Kognitív célok (értelmi) Kultúrálódás, önmvelés. Érdekldés kialakítása, fejlesztése. Képességeknek megfelel tanulmányi eredmények elérése. Szellemi kulturáltság. Kommunikációs készség, kifejezképesség. Önfejleszt, alkotó szabadids foglalkozások megkedveltetése. Pszichomotoros célok (munkacselekvési-tanulási) Megismerés Megértés Reprodukálás Önálló alkalmazás Morális célok Felelsség kialakítása a saját viselkedésért. Önálló felelsségvállalás. Értékkövet mások által tisztelt magatartás. Szorgalom és kitartó munka. Helyes életmód, életstílus kialakításához való hozzájárulás. Egészséges életvitel, konstruktív életvezetés, testi-lelki egészség fejlesztése. Közösségi tevékenységre való készség kifejlesztése. Rugalmas tájékozódás, gyors reagálási készség fejlesztése. Természettudományos és mszaki szemlélet kialakítása. Gazdasági szemlélet és érzékenység kialakítása. Rendszerben való gondolkodás alapelvei. Állampolgárságra, hivatásra nevelés. Demokratikus szemléletre való érzékenység. Elítéletektl mentes nyitott gondolkodás. Hivatástudat, a munka megbecsülése. Vállalkozási kedv, ötletesség fokozása. 18
Közös felelsség a szüli házzal A szülk bevonása Pedagógiai Programunk megvalósításába. A szüli elvárások megjelenése az iskola munkájában A Szülk Közösségének hatékony mködése. Az Iskolaszék folyamatos munkája. Közös szül-tanár rendezvények. A fogadóórák és a szüli értekezletek lehetségeinek kihasználása. Felkészítés a családi szerepekre. Tanulóink családi életre nevelése Követésre javasolt értékek és szerepminták közvetítése. Csatlakozás egészségnevel és családszocializációs programokhoz. Jogi és egészségügyi felvilágosító foglalkozások szervezése. Neveltestületünk részvétele a nevelés oktatás - képzés folyamatában A neveltestület tagjai az elfogadott Pedagógiai Program alapelveinek megfelelen végezzék munkájukat. Pedagógusaink folyamatosan képezzék magukat a szakmai és a pedagógiai kultúra területén. A pedagógusok az iskola Szervezeti és Mködési Szabályzatában és az elfogadott Pedagógus kódexben foglaltak szerint dolgoznak. Továbbtanulások, továbbképzések, átképzések és tanfolyamok tervszer szervezése. Részvétel azokon. Munkaközösségek bevonása a teljesítmény -és nevelési eredményvizsgálatokba. A pedagógus példamutatása minden területen fontos. 4.1.2. Szakiskola A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevje o o o Iskolánk biztosítja az alapmveltség megszerzését. Felkészít az alapmveltségi vizsgára és a szakmai vizsgákra egyaránt. Problémamegoldó képességeket alakít ki. Fejleszti az alkalmazkodási és beilleszkedési készségeket. A frontális osztálymunka mellett dönten az önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti elnyben, annak szervezésébe a tanulókat bevonja. Problémamegoldó technikákat sajátíttat el, a szükséges szintig gyakoroltatja a hatékony feladat-megoldási módszereket, eljárásokat. (Tanulásmódszertani tréning keretében.) Kommunikációs tréningek beiktatásával fejleszti a kommunikációs készséget. Megtanít a kommunikációs eszközök tudatos használatára. A gyermek az iskola életének részese és alakítója 19
o o o o A tanuló egyenrangú partnerré nevelésére törekszünk. Az iskola szociopetális légkörét vonzóvá kell alakítanunk. A diákképviseleti szerveket bevonjuk az iskolai munkába. Ersítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. Tanár-diák kapcsolatok átalakítása. A diákképviseleti szervek mködési feltételeinek biztosítása, munkájuk ersítése és támogatása. Diákfórumok létrehozása. A diákképviselet jelenléte a döntéshozó fórumokon. Fokozott gyermek -és ifjúságvédelmi tevékenység. A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra, az ehhez való alkalmazásra. A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül, illetve viselkedéskultúrát fejleszt foglalkozások szervezésével. A jogok és kötelességek megismerése. Teret biztosítani a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására. (kiscsoportokban, osztályközösségekben és az iskola egészében) Biztos, állandóan megújuló és konvertálható tudás megszerzése. Általános mveltségre épül korszer szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az élethossziglan tanulás fontosságának tudatosítása, a szakmaváltásra való elkészítés. Az információk önálló megszerzésének, feldolgozásának képességét kialakítani. A tanulók bevonására épül nevel-oktató munka. Tanítási órákon, valamint tanórán kívül szervezett keretek között biztosítjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Mobil képzési struktúra o o Megalapozott döntések a képzési struktúráról, a valós társadalmi és gazdasági igények alapján. Kooperatív stratégiák kialakítása. Munkakapcsolatok kialakítása a képzhelyekkel, a gazdasági kamarákkal, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és annak helyi kirendeltségével. Naprakész információs rendszer (küls, bels) létrehozása. Kapcsolat a kliensekkel. Állandó önellenrzés, önértékelés. Hatékony együttmködés az iskola bels szervezetei között. Szilárd alapokra épül értékrend o o Általános emberi értékek: humanizmus és nyitottság Tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt, egymás segítése, munkájának megbecsülése. 20