Prof. Dr. Morvai Veronika OMMF, Nemzeti Partnerségi Találkozó, 2010. november 4. 1
Munkavédelem A munkavédelmi törvény alkalmazásában a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. 2
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről definiálja a munkaegészségügyet, amely két részből, a munkahigiénéből és a foglalkozás-egészségügyből áll és a népegészségügy része. A munkaegészségügy világszerte a munkavédelem (occupational health and safety) része. 3
A munkavédelem szakmai tagozódása munkavédelem munkabiztonság munkaegészségügy munkahigiéné foglalkozásegészségügy 4
foglalkozás-egészségügy: orvosi tevékenység Magyarországon tradicionálisan orvosok folytatják a munkahigiénés tevékenységet is fizikai kóroki tényezők mellett: kémiai kóroki tényezők emberi szervezetre gyakorolt hatásával, biológiai monitorozással, citogenetikai monitor eredményeinek megítélésével, interpretálásával, mikrobiológiai tényezőkkel, pszichológiai stresszorokkal stb. foglalkozik ezek eredményes megoldásához, értékeléséhez orvosi ismeretanyagra, szemléletre is szükség van 5
Munkaegészségtan oktatás Magyarországon 6
Munkaegészségtan oktatás Magyarországon Graduális oktatás; 2007 óta opcióként: Szeged, PécsP Szakirány nyú szakképz pzés, szakorvosképz pzés: Budapest: OTE, HIETE (az OMI bázisb zisán) 1962-1998: 1998: Munka- és Üzemegészségügyigyi Tanszék 1998-2000: Munka- és s KözegK zegészségtani Tanszék Semmelweis Egyetem: Munka- és s KörnyezetK rnyezet-egészségtani Tanszék 2000-2007: 2007: az országos intézetben 2007-től l a tanszék k a Semmelweis Egyetemen en (NET( NET- ben) ) nyert elhelyezést Szeged: 2002-től Pécs: 2004-től Debrecen: 2009-től Szakorvosok továbbképzése 7
Munkaegészségtan oktatás Magyarországon A tanszék tevékenysége: A szakorvosképzések (foglalkozás-orvostan, munkahigiéné, sugáregészségtan) curriculumainak kidolgozása, Tankönyvek, jegyzetek, útmutatók készítése és kiadása, A szakirányú szakképesítések vizsgakövetelményeinek kidolgozása, Szakvizsga előkészítő tanfolyamok szervezése, Szakvizsgáztatás: gyakorlati és elméleti vizsga vizsgabizottság: 3 tagú, elnök (egyetemi tanár, MTA doktora). Foglalkozás-orvostani orvostani Szakmai Grémium kidolgozta a foglalkozás-orvostan orvostan szakképes pesítéshez shez szüks kséges munkahigiénés gyakorlat oktatására alkalmas foglalkozás- egészs szségügyi gyi központok k és s alapszolgálatok latok követelményrendszerét, kezdeményezte akkreditáci ciójukat a munkahigiénés gyakorlat oktatására (11 képzk pzőhely, ebből l 5 Budapesten). 8
9
10
11
12
Foglalkozás-orvostan szakorvosképzés 66/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet a szakorvos szakképesítés megszerzéséről Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által megszerezhető első szakképesítés (szakképzési idő: 50 hónap) ráépített szakképesítés (szakképzési idő: 2 év) első szakképesítést központi gyakornoki rendszer keretében megszerző orvosok által megszerezhető ráépített szakképesítés (szakképzési idő: 28 hónap) 42/2007. (IX. 19.) EüM. rendelet a szakorvos szakképesítés megszerzéséről Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által megszerezhető első szakképesítés (szakképzési idő: 48 hónap) 13
42/2007. (IX. 19.) EüM. rendelet a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinika szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) rendelet módosításáról Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által megszerezhető első szakképesítés. Szakképzési idő: 48 hónap 26 hó törzsképzési program, benne: 6 hó sürgősségi betegellátási gyakorlat 18 foglalkozás-orvostani törzsképzés, benne: 6 hó belgyógyászat és foglalkozási belgyógyászat gyakorlat 2 hó egyéb foglalkozási betegségek klinikai gyakorlat, benne: 6 hét járóbeteg szakrendelés 2 hét fertőző osztályos tevékenység 5 hó munkahigiénés és egyéb foglalkozás-orvostani alapismeretek 5 hó legjelentősebb hazai foglalkozási ágazatok fogl.eü megismerése törzsképzési tanfolyamok 22 hó speciális fogl.eü. tevékenység (gyakorlat fogl.eü. munkahelyen) Szakvizsga előkészítő tanfolyam 14
Szakorvosok továbbképzése Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 52/2003. (VIII.22.) ESZCSM rendelete szerint az egészségügyi tevékenységet folytató orvosok folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A rendelet szerint a korábbiakhoz hasonlóan egy ötéves továbbképzési időszak alatt 250 pontot kell teljesíteni. A jelenlegi ötéves időszakban (a korábbiaktól eltérően) 50 pontot vizsgával záruló kötelező szinten tartó tanfolyam, 25 pontot kötelezően választható tanfolyam teljesítésével kell megszerezni. A több szakvizsgával rendelkező továbbképzésre kötelezettnek a kötelező szinten tartó tanfolyamot valamennyi gyakorolt szakmára vonatkozóan teljesítenie kell. 15
A szakorvosképz pzés és s továbbk bbképzés eredményei a tanszéken Üzemorvostan/foglalkozás-orvostan szakvizsga 1995-2010 között: k ~ 2000 főf Szakorvosok továbbk bbképzése Kötelező szinten tartó tanfolyamon részt r vett 2005-2010 2010 között: k 1400 főf + kötelezk telezően en választhatv lasztható és s szabadon választható tanfolyamok 16
Munkahigiéné oktatás 17
Az Európai Közösség/Európai Unió egészségi és biztonsági irányelveinek kifejlesztése valamennyi tagországban kötelezővé vált a szakképzettséget igénylő szabványok, illetve egységesen alkalmazandó módszerek használata. Új technológiák és fejlesztések a termelő és szolgáltató nemzetgazdasági ágakban új kockázati források megjelenése a legkülönbözőbb egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása a munkahelyek tervezésekor, vagy a gazdálkodó egységek működése során ezek felismerése, értékelése és kezelése egyre sürgetőbb szükségessé tette a munkahigiénés oktatást és képesítést 18
Munkahigiénene oktatás s törtt rténete Magyarországon gon Tanszékünk álláspontja (1990-s évek): Magyarországon is szükség van munkahigiénikus szakemberek képzésére Figyelemmel a magyar tradíciókra: Fodor-féle iparági alapvetések, Pacséri Imre-féle munkatükrök, biológiai monitorozás, a hazai munkaegészségügy vezetésével kifejlesztett kémiai biztonság orvosegészségügyi kötődésére a közegészségtan-járványtan szakorvosok részére kell biztosítani és kidolgozni a munkahigiénikus szakirányú szakképzést Bevezetése: a tanszékvezető sikeres kezdeményezését követően Támogatta: Közegészségtan-járványtan Szakmai Kollégium Foglalkozás-ovostani Szakmai Kollégium 1999: egy EüM rendelet bevezette és szabályozta a munkahigiénikus szakorvosképzést 19
Munkahigiéné A munkahigiénés tevékenys kenység g célja: c a munkavégz gzés s során n a munkakörnyezetb rnyezetből származ rmazó egészs szségkárosító veszélyek és kockázatok előrel relátása, felismerése, se, értékelése és s kezelése se. 20
Munkahigiéne ne szakirány nyú szakképz pzés Szabályozza: 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a szakorvos, fogszakorvos, szakgyógyszer gyszerész és s klinikai szakpszichológus szakképes pesítés s megszerzéséről 42/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a fenti rendelet módosításáról A munkahigiéne ne szakképz pzés s ráér áépített szakképes pesítésként szerezhető meg A munkahigiéne ne ráépített szakképz pzés s időtartama 2 év, amelyből 12 hónap h munkahigiénés törzsképzés 12 hónap h munkahigiénés gyakorlat 21
Munkahigiéne ne szakirány nyú szakképes pesítés követelményei Általános orvosi oklevéllel lel rendelkező orvosok Ráépített munkahigiéne ne szakképes pesítéshez shez szüks kséges első szakképes pesítés: s: foglalkozás-orvostan orvostan/üzemorvostan vagy megelőző orvostan és s népegn pegészségtan /közegészségtan-járv rványtan Higiénikus orvosi oklevéllel llel rendelkező orvosok Ráépített szakképes pesítéshez shez szüks kséges első szakképes pesítés: s: megelőző orvostan és s népegn pegészségtan /közegészségtan-járv rványtan 22
Munkahigiéne ne szakirány nyú szakképes pesítés követelményei,, ismeretanyaga A tanszék és a grémium kidolgozta: a munkahigiénés szakorvosképzés curriculumát, az elméleti és gyakorlati képzés követelményeit, a törzsképzés és a munkahigiénés gyakorlat tematikáját (Munkanapló), a szakvizsga rendjét, elvárásait. 23
Munkahigiéne ne Szakmai Grémium tevékenys kenysége A szakképz pzésbe bevont képzk pzőhelyek minősítése se, akkreditáci ciója Mentorok kijelölése Szakképz pzőhelyek ellenőrz rzése Kapcsolattartás s a szakorvosjelölttel lttel Munkahigiéné Szakmai Grémium tagjai 2 MTA doktor 3 munkahigiénikus nikus és s közegk zegészségtan-járványtan szakképes pesítéssel ssel rendelkező szakorvos 24
Munkahigiéné szakorvosképzés jelenlegi helyzete Szakvizsg vizsgáztatás 2004-ben kezdődött 2004 óta 13 munkahigiéné szakorvos 3 munkahigiéné szakorvos-jel jelöltlt (foglalkoz oglalkozás- orvostan szakorvosok) Szakorvosképz pzés s feltételei telei Törzsképzés s helye biztosított: tott: OMFI Gyakorlati képzk pzés s helye: OMFI + akkreditált képzőhelyek 25
Összegzés /1 Magyarországon a rendszerváltozást követően a már korábban ratifikált ILO 161 egyezménynek megfelelően megtörtént a korábbi szovjet mintára kialakított állami üzemegészségügyi szolgálat átalakítása foglalkozás-egészségüggyé. Annak érdekében, hogy a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosok az ILO 161, a WHO elvárások és ajánlások, a 89/391 EGK irányelv, az ennek megfelelő Mvt, az 1997. évi egészségügyi törvény stb. szellemének megfelelően tudják végezni munkájukat, a szakorvosképzés átalakulása megtörtént. A foglalkozás-orvostan szakképesítés egy hosszabb perióduson át (1995-2007) első szakvizsgaként és ráépített szakképesítésként volt megszerezhető, 2007 óta kizárólag első szakképesítésként, rezidensi rendszerben szerezhető meg. Megkezdődött egyelőre nem kötelező jelleggel a graduális foglalkozás-orvostan oktatás is. Nagyon pontosan kidolgozott kreditpontos továbbképzési rendszer működik az alapismertek megerősítésére és új ismeretek megszerzésére. 26
Összegzés/2 Figyelemmel a magyar tradíciókra, a Semmelweis Egyetem Munka- és Környezetegészségtan Tanszékének a munkahigiénikus szakorvosképzés bevezetésére irányuló erőfeszítéseit siker koronázta. Lehetővé vált, hogy Magyarországon hasonlóan a világ legfejlettebb országaihoz iskolarendszerű egyetemi posztgraduális képzéssel munkahigiénés szakembergárda működjön, a munkavédelem egyik legfontosabb tartópillére, a munkahigiéné, eredményesen dolgozzon. Ezzel a lehetőséggel azonban élni kell. El kell érni, hogy a képzésbe történő belépés aránya, a képzéshez szükséges infrastruktúra és a munkahigiénikusok foglalkoztatása Magyarországon is elérje az OECD tagországok többsége gyakorlatának minőségét és mennyiségét. Ez legalább részben a felelős hatóságok feladata. 27