A szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI



Hasonló dokumentumok
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Normál deviza és forint elszámolási értéknapok évben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése

Földtani alapismeretek III.

Elsõ kutak ben, bõvítés ben és ben, legújabb kút 12. sz ben

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

a felszíni vízlefolyás hatására

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

Fekvése km² MO-területén km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

AGROGEOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETFÖLDTANI VIZSGÁLATOK A DUNA-TISZA KÖZI HÁTSÁG HOMOKTERÜLETÉN

FGSZ Zrt február 28-tól február 29-ig AUKCIÓS NAPTÁR: ÉVES ÉVES KAPCSOLT KAPACITÁS HATÁRKERESZTEZŐ PONTOKON

Az Alföld agrogeológiai-környezetföldtani térképei

Regisztrál álláskeresők alakulása évben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

MAGYARORSZÁG SÍK- ÉS DOMBVIDÉKI TÁJAINAK AGROGEOLÓGIAI JELLEMZÉSE

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

Az éghajlatváltozás és az aszály

A Nógrád Megyei Levéltár filmtárában található folyóiratok jegyzéke

Alkalmazott talajtan I.

Vízkutatás, geofizika

A magyarországi termőhely-osztályozásról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

X Applications Kft (Demo) Riport dátuma: 2016 június Exportálva:

Nagyüzemű válságkezelés egy hazai kisüzemben

Beutazási trendek Magyarországon

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

(Freeze & Cherry, 1979)

KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Segédlet a csekély összegű támogatásokhoz kapcsolódó szabad támogatási keret kiszámításához

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE


Ökogeológiai vizsgálatok a Duna-Tisza közi hátság nyugati peremén

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A piaci árak és a hulladékhasznosítás összefüggései

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

RTL Klub Weekly Audience Report

Aszályindexek és térképezési lehetıségeik. Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ

Közös beszerzési programok

Földtani alapismeretek

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Tantestületi értekezlet

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Török László Human and Organizational Capital Readiness

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1: mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Budapest Airport Fejlesztések és aktualitások 2017-ben Példaértékű összefogás a repülőtéri régióban

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

RTL Klub Weekly Audience Report

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) A FIATAL, LAZA ÜLEDÉKEK ÉS A BENNÜK TÁROZÓDÓ TALAJVÍZ KÉMIAI TULAJDONSÁGAINAK KÖLCSÖNHATÁSA

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

AZONOSÍTÓ ÉRTÉKELÉS

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Alépítményi és felszíni vízelvezetések

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Munkaprogram a 2014/2015-ös tanévre

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

RTL Klub Weekly Audience Report

STATISZTIKA. Mit nevezünk idősornak? Az idősorok elemzésének módszertana. Az idősorelemzés célja. Determinisztikus idősorelemzés

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Al15/237,2009. líudapcst, Tárgy: Javaslat az Óhegy park elzárt területének rendezésére és a pinceveszély-elhárítási feladatok folytatására

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Átírás:

A szikes talajok képződésének földtani tényezői Dr. Kuti László MÁFI

A szikesek az agrogeológiai kutatásban

Békés-Csanád vármegye földtani térképe

Ez irányban a hazai talajt tanulmányozni, s a tudományos eljárás szerint készíteni földtani térképeket és megismertetéseket oly megbízható, és szintén tudományos eljárás útján nyert további adatokkal ellátni, hogy ezek a művelt földmívesre és erdészre nézve gyakorlati tekintetben is fontos adatok gazdag tárházát képezzék, melyből talajmívelés kérdéseinél bizton meríthet, ez képezné szerény felfogásom szerint hazámban is egy magyar. kir. földtani intézet keretében felállítandó geológiai-agronómiai osztály méltó feladatát, a míg az intézet eddigi osztályai akadály nélkül folytatnák üdvös feladatuk teljesítését ott, hol inkább a bányászat és az ipar érdekei lépnek előtérbe, a geológiai-agronómiai osztály majdan ott lesz hivatva fellépni, a hol megint inkább az agronómia és az erdészet kapcsolatos érdekeivel találkozunk, megjegyezvén, hogy egy és ugyanazon intézet tagjai lévén majd dolgunk, nincsen kizárva a lehetősége annak, hogy oly egyik-másik esetben, mikor közös támogatásra áll be szükség, ez is megtörténhessék. (Bökh János: Igazgatósági jelentés az 1891-es évről)

Puszta-Szt. Lőrincz vidékének földtani talajtérképe

Az Alföld Duna Tisza közötti részének átnézetes földtani térképe (Halaváts Gyulától)

Székes és löszös területek Magyarországon

Magyarország agrogeológiai térképe (Kreybig)

Amidőn a magyar mérnök az alföldi belvizes területeket lecsapolta, nem tett mást minta belvizes területek túlnyomó részét szolgáltató rétiagyagos laposokat szabadította meg víztakarójuktól. Alföldi lecsapoló és árvízmentesítő csatornahálózatunk elsősorban a rétiagyagok óriási kiterjedésű laposanyagait szabdalta föl és ezek vízmentesítésére épült ki. Már pedig ezek a mentesített területek, amint már azt említetten nem szikesek, s nem is voltak sohasem azok, mert nem is változhattak azzá. Tehát itt a lecsapolással kapcsolatban csak hatalmas kiterjedésű, mezőgazdaságunknak óriási hasznot hajtó, jóminőségű, bőtermő területeket adtak át mezőgazdaságunknak, de semmiesetre sem szikeseket. (Sümeghy József: A Tiszaszabályozás földtani vonatkozásai)

Magyarország 200000-es földtani térképe Debrecen

Az Alföld fúráspont térképe

Kecskeméti lap felszínföldtana

Ceglédi lap földtana

Agrogeológia Az agrogeológia a felszínközeli képződmények mindazon geológiai tulajdonságaival és a bennük lejátszódó mindazon geológiai folyamatokkal foglalkozik, amelyek döntő jelentőségűek a mezőgazdasági termelés szempontjából, befolyásolják a mezőgazdasági kultúrák telepítésének feltételeit, információkat adnak a talajt és az alapkőzetet alkotó képződményekről, a talajvíz helyzetéről, minőségéről, a talajvíz-mozgás irányította sótartalomról, a felszínt érintő természetes és emberi hatások okozta változásokról a talaj alatti régiókban. Tehát nemcsak a felszínt, hanem a felszínközeli képződmények összességét, a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer kapcsolatait vizsgálja, továbbá ennek a rendszernek az emberi tevékenység eredményeként bekövetkező változásaival, illetve ezek káros vagy előnyös következményeinek előrejelzésével is foglalkozik.

A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer (BFK szintek) 1. szint 2. szint 3. szint talaj alapkőzet a talajvíz szintje A talajvíz ingadozási zónája Zöld vonal 4. szint állandóan vízzel borított zóna

A szikesek szedimentológiája

Pleisztocén folyóvízi eolikus Fluvioeolikus Hidroaerolit tavi, mocsári Karbonátok Deluviális Átalakult vulkáni kavics homokos kavics futóhom ok fluvioeolikus homok infúziós lösz tőzeg édesvízi mészkő deluviális kőzetliszt nyirok alkálibazalt és piroklas titja folyóvízi homok, kavicsos homok löszös homok agyagos lösz mésziszap lejtőagyag barnaföld folyóvízi kőzetliszt homokos lösz agyag, homokos agyag vörös és tarka agyag ártéri agyag, lösz kőzetliszt

Holocén folyóvízi eolikus tavi, mocsári karbonátok deluviális kavics, homokos kavics futóhomok tőzeg édesvízi mészkő lejtőtörmelék folyóvízi homok mésziszap kavics, homok kőzetliszt agyag, homokos agyag kőzetliszt ártéri agyag kőzetliszt lejtőagyag

A talajvíz szerepe

A szikesedés modellje a Duna-völgyben

A felszín közeli képződmények kőzetkifejlődése

A talajvíz összes oldott anyag tartalma

Szikes területek Magyarországon

T.sz. f. magasság m A kutak jellemző adatai Átlagos mélységcm Maximális vízmélység Minimális vízmélység 1. kút 90,00 231 294 137 2. kút 89,32 193 260 92 3. kút 88,80 139 218 56 4. kút 88,68 131 264 53

Jan-95 Apr-95 Jun-95 Sep-95 Nov-95 Jan-96 Mar-96 May-96 Jul-96 Sep-96 Nov-96 Jan-97 Mar-97 May-97 Jul-97 Sep-97 Nov-97 Apr-98 Jun-98 Aug-98 Oct-98 Dec-98 mm A csapadék és a párolgási veszteség időbeli változása a mintaterületen 160 140 120 100 80 60 40 20 0 csapadék párolgási veszteség

15-Apr-95 14-May-95 12-Jun-95 10-Jul-95 07-Aug-95 05-Sep-95 11-Oct-95 12-Nov-95 14-Dec-95 22-Jan-96 29-Feb-96 30-Mar-96 02-May-96 28-May-96 28-Jun-96 23-Jul-96 08-Sep-96 08-Oct-96 04-Nov-96 30-Nov-96 06-Jan-97 03-Feb-97 08-Mar-97 09-Apr-97 02-May-97 30-May-97 30-Jun-97 29-Jul-97 29-Aug-97 cm A talajvíz felszín alatti mélysége 0-50 -100-150 -200-250 -300 1. kút 2. kút 3. kút 4. kút

06-jan-97 30-jan-97 18-febr-97 14-márc-97 09-ápr-97 29-ápr-97 20-máj-97 02-jún-97 30-jún-97 22-júl-97 14-aug-97 02-szept-97 30-szept-97 22-okt-97 12-nov-97 01-dec-97 04-ápr-98 m 15-Apr-95 30-Apr-95 14-May-95 29-May-95 12-Jun-95 28-Jun-95 10-Jul-95 23-Jul-95 07-Aug-95 23-Aug-95 05-Sep-95 18-Sep-95 11-Oct-95 27-Oct-95 12-Nov-95 29-Nov-95 14-Dec-95 06-Jan-96 30-Jan-96 29-Feb-96 21-Mar-96 16-Apr-96 07-May-96 28-May-96 18-Jun-96 12-Jul-96 30-Jul-96 08-Sep-96 27-Sep-96 25-Oct-96 05-Nov-96 30-Nov-96 22-Dec-96 m m Talajvíz tengerszint feletti magassága -1995 Talajvíz tengerszint feletti magassága -1996 88.5 88.5 88 88 87.5 87 87.5 86.5 87 86 86.5 1 kút 2 kút 3 kút 4 kút 1 kút 2 kút 3 kút 4 kút Talajvíz tengerszint feletti magassága -1997 89 88,5 88 87,5 87 86,5 1 kút 2 kút 3 kút 4 kút

1995.04.14 1995.08.14 1995.12.14 1996.04.14 1996.08.14 1996.12.14 1997.04.14 1997.08.14 1997.12.14 1998.04.14 1998.08.14 1998.12.14 1999.04.14 1999.08.14 1999.12.14 2000.04.14 2000.08.14 2000.12.14 2001.04.14 2001.08.14 2001.12.14 2002.04.14 2002.08.14 2002.12.14 2003.04.14 2003.08.14 2003.12.14 2004.04.14 2004.08.14 mg/l A talajvíz összes oldott anyag tartalmának a változása a kutakban Hort-kutak összsó 12000 10000 8000 6000 Hort-1 Hort-2 Hort-3 Hort-4 4000 2000 0

DURING WET SEASON Hydraulic 80 0.001 8 conductivity in A cm/day rain rain rain Salvio-Fest Achilleo-Fest Art-Fest Camph. Puccinellietum Agr-Alop infiltration Water movement runoff maximum salt cc runoff water

DURING DRY SEASON Surface temperature 34.2 36.7 43.2 38.4 24.3 t o C Salvio-Fest Achilleo-Fest Art-Fest Camph. Puccinellietum Agr-Alop maximum salt cc Capillary rise from groundwater

A talajvíz mélysége a felszín alatt a vizsgált kútcsoportokban 0 50 100 150 200 250 300 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 idő m KUT1 KUT1A KUT1B 0 50 100 150 200 250 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 idő m KUT2 KUT2A KUT2B 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 idő m KUT3 KUT3A 0 50 100 150 200 250 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 idő m KUT4 KUT4A 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 idő m KUT8 KUT8A KUT8B 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 idő m KUT9 KUT9A KUT9B

2001 July 2001 Aug 2001 Sept 2001 Oct 2001 Dec 2002 Jan 2002 Feb 2002 Mar? 2002 Apr 2002 Jun 2002 Jul concentration (mg/l) concentration (mg/l) concentration (mg/l) A talajvíz összes oldott anyagtartalmának változása a vizsgált kútcsoportokban Well 1 - Total Well 2 - Total 1400 5000 4500 1200 4000 1000 3500 3000 800 2500 2000 1500 1000 HT1 HT1A HT1B 600 400 200 2. 2A 2B layer HT1 HT1B 2002 Jul 2002 Jun 2002 2002 Apr Mar? 2001 2001 2001 2001 Aug July 2002 2001 Oct Sept Jan Dec time 500 0 layer 2. 2B 2002 Jul 2002 Jun 2002 Apr 2001 2001 2001 2002 2001 Sept Aug 2002 2001 Dec Oct Feb Jan Mar? time 2001 July 0 Well 3 - total Well 4 - total 12000 1600 10000 1400 8000 1200 1000 6000 4000 2000 3. 3A 3B concentration (mg/l) 800 600 400 200 4. 4A 4B 0 0 layer 3. 3B 2002 Jul 2002 Jun 2001 2001 2001 2001 2001 Aug July 2002 2002 Oct Sept 2002 2002 Jan Dec Mar? Feb Apr time 2001 July 2001 Aug 2001 Sept 2001 Oct time 2001 Dec 2002 Jan 2002 Feb 2002 Mar? 2002 Apr 2002 Jun 2002 Jul 4. 4B layer Well 8 - total Well 9 - total 12000 12000 10000 10000 8000 8000 concentration (mg/l) 6000 4000 2000 8. 8A 8B concentration (mg/l) 6000 4000 2000 0 9. 9A 9B 0 2001 July 2001 Aug 2001 Sept 2001 Oct time 2001 Dec 2002 Jan 2002 Feb 2002 Mar? 2002 Apr 2002 Jun 2002 Jul 8. 8B layer time 9. 9B layer

2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l Egyes kationok mennyiségének változása az 1-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 1500 1000 500 0 HT1 HT1A HT1B Kálcium 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 HT1 HT1A HT1B Magnézium 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 HT1 HT1A HT1B

mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 2-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 300 250 200 150 100 50 0 HT2 HT2A HT2B Kálcium 60 50 40 30 20 10 0 HT2 HT2A HT2B Magnézium 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 HT2 HT2A HT2B

Egyes kationok mennyiségének változása a 3-as kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l HT3 HT3A HT3B Kálcium 0,0 200,0 400,0 600,0 800,0 1000,0 1200,0 1400,0 2001.07.21 2001.08.04 2001.08.18 2001.09.01 2001.09.15 2001.09.29 2001.10.13 2001.10.27 2001.11.10 2001.11.24 2001.12.08 2001.12.22 2002.01.05 2002.01.19 2002.02.02 2002.02.16 2002.03.02 2002.03.16 2002.03.30 2002.04.13 2002.04.27 2002.05.11 2002.05.25 2002.06.08 2002.06.22 2002.07.06 2002.07.20 mg/l HT3 HT3A HT3B Magnézium 0,0 100,0 200,0 300,0 400,0 500,0 600,0 700,0 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l HT3 HT3A HT3B

2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 4-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Kálcium 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 HT4 HT4A HT4B Nátrium 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 HT4 HT4A HT4B Magnézium 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 HT4 HT4A HT4B

2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 8-as kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 HT8 HT8A HT8B Kálcium 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 HT8 HT8A HT8B Magnézium 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 HT8 HT8A HT8B

2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l 2001.07.21 2001.08.21 2001.09.21 2001.10.21 2001.11.21 2001.12.21 2002.01.21 2002.02.21 2002.03.21 2002.04.21 2002.05.21 2002.06.21 2002.07.21 mg/l Egyes kationok mennyiségének változása a 9-es kútcsoport kútjainak a talajvizében Nátrium 25000,0 20000,0 15000,0 10000,0 5000,0 0,0 HT9 HT9A HT9B Kálcium 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 HT9 HT9A HT9B Magnézium 500 400 300 200 100 0 HT9 HT9A HT9B

Köszönöm a figyelmet! Agrogeológia