Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet
Az előadás felépítése 1. Az innovációs együttműködések néhány alapvető jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A vállalkozások innovációs alapú csoportosításának regionális jellegzetességei
Kérdésfeltevések 1. Milyen az innovációs szervezetközi együttműködések előfordulási valószínűsége, iránya és területi konfigurációja? (csak két régióban) 2. Milyen vállalkozói paraméterek, aktivitások mutatnak szorosabb összefüggést az innovációval? 3. A dunántúli gazdasági mező az innovációs és K+F aktivitás szempontjából milyen struktúrával, rétegződési mintával írható le?
Innovációs együttműködések előfordulása és iránya Együttmőködési irányok NYD (2006) DD (2009) Együttmőködés ügyfelekkel, vásárlókkal Együttmőködés beszállítókkal 74% 62% 75% 58% Együttmőködés innovációs szervezettel 21% 37% Együttmőködés versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül Együttmőködés egyetemekkel, fıiskolákkal 33% 32% 24% 25% Együttmőködés kutatóintézetekkel 8% 13%
Együttműködési húzóhatás, 2009, csak DD Beszállítók kal Ügyfelek kel, vásárlókkal Versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül Innovációs szervezetekkel Egyetemekkel, fıisko-lákkal Kutatóintéz etekkel Beszállítókkal,260 **,339 **,223 **,275 **,241 ** Ügyfelekkel, vásárlókkal Versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül,475 ** Innovációs szervezetekkel Egyetemekkel, fıiskolákkal,382 **,375 **,653 ** Kutatóintézetekkel Az egyes innovációs együttműködési irányok előfordulása közti összefüggés korrelációs együtthatók Magyarázat: a 0,2 alatti nagyon gyenge korrelációs együtthatók nem szerepelnek
Innovációs együttműködések térbelisége, NYD, 2006
Innovációs együttműködések térbelisége, DD, 2009 Együttmőködı partnerek Régióban Országban Külföldön Ügyfél, vásárló 46 51 27 Beszállító 35 40 12 Innovációs szervezet 18 17 2 Versenytárs, más vállalkozás 15 19 3 Egyetem, fıiskola 12 16 1 Kutatóintézet 3 9 0
Összetett, többváltozós elemzések 1. Classification tree (magyarázó tényezők osztályozása) Innováció előfordulását milyen tényezők befolyásolják? (determinációs sorrend, CHAID módszer, kni-négyzet próbák láncolata) 2. Two-step clustering (vállalkozások csoportosítása) N=774, 3 régió, 2006-2009 intervallum Változók: 1. Külföldi tulajdon részaránya (%) 2. Foglalkoztatottak száma (fő) 3. K+F ráfordítás aránya (%) 4. Felsőfokú végzettségű munkavállaló (%) 5. K+F foglalkoztatottak aránya (%) 6. Része-e cégcsoportnak (dummy, igen-nem) 7. Saját, önálló termék van-e (dummy, igen-nem) 8. Volt innováció az elmúlt 3 évben? (dummy, igen-nem)
Innováció valószínűségének determinációs logikája, 3 régió, N=774 Előfordult innováció? 1. Az innovációs együttműködések néhány jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A dunántúli gazdaság innovációs szerkezete K+F Saját termék Foglalkoztatottak száma Felsőfokú végzettségű mnk.v.
Regionális eltérések a determinációs logikában NYD KD DD
A vállalkozások innovációs alapú csoportosítása
Csoportosítási paraméterek klaszterenként 1. Az innovációs együttműködések néhány jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A dunántúli gazdaság innovációs szerkezete
Az egyes csoportok összehasonlítása
A két innovatív csoport 1. Az innovációs együttműködések néhány jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A dunántúli gazdaság innovációs szerkezete
Klaszterközéppontok Csoportok 4 1 2 3 5 Összes Átlag 5% 26% 14% 35% 20% Medián Külföldi tulajdon részaránya 14,56 8,28 50,47 4,41 7,66 13,02 Foglalkoztatottak száma 40,60 122,26 21,63 37,04 58,23 K+F ráfordítás aránya 15,31 2,72 1,63 1,25 1,61 2,39 Felsőfokú végz. munkavállaló % 42,00 9,64 10,91 10,17 8,27 11,17 K+F foglalkoztatott % 28,72 1,21,93,16,45 1,88 Része-e cégcsoportnak 22% 0% 100% 0% 0% 15% Saját, önálló termék léte 44% 65% 56% 0% 100% 47% Volt innováció 72% 100% 49% 0% 0% 36% Külföldi tulajdon részaránya,00,00 50,00,00,00,00 Foglalkoztatottak száma 8,00 20,00 58,00 11,00 15,00 16,00 K+F ráfordítás aránya 5,00,00,00,00,00,00 Felsőfokú végz. munkavállaló % 22,50 8,00 10,00 3,00 3,00 5,00 K+F foglalkoztatott % 15,00,00,00,00,00,00 Része-e cégcsoportnak,00,00 1,00,00,00,00 Saját, önálló termék léte,00 1,00 1,00,00 1,00,00 Volt innováció 1,00 1,00,00,00,00,00
Regionális eltérések Régió Összes Csoportok % Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél- Dunántúl 4 5 5,2% 2,5% 5,7% 4,5% 1 26 33,9% 19,8% 21,1% 25,8% 2 14 14,3% 12,7% 15,5% 14,1% 3 35 24,8% 44,7% 38,1% 35,0% 5 20 21,7% 20,3% 19,6% 20,6% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Következtetések Az innovációs együttműködésekszerkezete mindkét régióban hasonló (kisebb eltérés oka 3 év, innovációt támogató intézmények aktívabb jelenléte) Az innovációk előfordulásának valószínűségét növeli a saját fejlesztés, ha az nincsen akkor a saját termék (áru vagy szolgáltatás), ha az sincs akkor a tudásintenzív profil, a magasan kvalifikált foglalkoztatottak aránya (regionális eltérések nem egyértelműek, alacsony elemszám), vagy a nagyobb méret Az innovációs alapú szerkezeti jellemzők esetében megfigyelhetők regionális eltérések (NYD = IST++, DD TI+, KD NI--), a Nyugat-dunántúli mintában felülreprezentált a tudásintenzív innovatív mikro-és kisvállalkozások és az innovatív, saját termékkel rendelkező de nem K+F orientált vállalkozások csoportja is
Köszönöm a figyelmet! Dr. Csizmadia Zoltám tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420. Tel.: +36 96 516-578 Fax: +36 96 516-579 e-mail: cszoltan@rkk.hu web: http://www.nyuti.rkk.hu