ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés



Hasonló dokumentumok
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET Erdőtelepítés

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

ESZR változási jegyzék

A Ravazdi Erdei Iskola oktatóközpontjának bemutatása víz- és talajvizsgálatok bemutató

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Az erdő módosító hatása az értékelésre

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Erdőtelepítések létrehozási költségértéke szűkített önköltségen, géppel járható terepen, p = 4 %, országos átlagadatok

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Az alföldi erdőgazdálkodás, erdőtelepítés jövője. Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Helyettes Államtitkárság június 02.

Erdészet az oktatás mezsgyéjén

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 36/2010. (IV. 13.) FVM rendelete az erdészeti termõhelyfeltárás részletes szabályairól

OKJ Erdésztechnikus

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

OKJ Erdészeti szakmunkás

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

OKJ Erdészeti szakmunkás

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

Borászati technológia I.

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre

A hazai erdővagyon helyzete és várható alakulása

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

Fontos társulástani fogalmak

Az előadás felépítése

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

ÁR kulcsrakész ÁR lapraszerelt

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE

Édes Márton és S. Ormos Eszter diplomamunkája

A vidékfejlesztési miniszter 53/2014. (IV. 29.) VM rendelete egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Plog (1973) Cohen (1974)

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Erdei élőhelyek kezelése

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Készült a Központi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásával

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

I. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés. Sopron június

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás

Az erdei avar széntartalmának becslése

5f!J. számú előterjesztés

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Hullámtéri termőhelyi potenciál optimális kihasználásának lehetőségei

Magyar joganyagok évi XXXVII. törvény - az erdőről, az erdő védelméről és az 2. oldal A törvény alapelvei 2. (1)1 A fenntartható erdőgazdálkod

1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Nyugat-Magyarországi Egyetem

HAZÁNK ERDEINE FŐBB JELLEMZŐ I DR. SAU EMIL

Átírás:

1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás folyamata 3.1. Erdőfelújítás 3.2. Erdőtelepítés 3.3. Erdőnevelés 3.4. Erdőhasználat 4.) Erdőbecslés 4.1. Dendrometria 4.2. Erdőtervezés folyamata 4.3. Erdőérték számítás 5.) Természetközeli erdőgazdálkodás 6.) Erdővédelem 7.) Vadászat, vadgazdálkodás 8.) Közjóléti erdőgazdálkodás ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Célok: Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés - ökológiai értékek - társadalmi vonatkozások - gazdasági fenntarthatóság Szervezetek: Tulajdonosok, vagyonkezelők hatóságok Jogszabályok: 1996. évi törvényhármas Adatok: 60-40 % 21,3 %

1. Erdészet, erdőgazdálkodás - JOGSZABÁLYOK 1996. évi LIII. törvény A természet védelméről 1996. évi LIV. törvény Az erdőről és az erdő védelméről 1996. évi LV. törvény A vad védelméről, vadgazdálkodásról valamint a vadászatról Egységes szemlélet - törvényalkotói szándék

Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele. Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minőségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett - meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környezetet, - testi, lelki felüdülést ad, - őrzi az élővilág fajgazdagságát, -megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel. Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védőhatására és termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szakszerűen kezeljük és megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől, biztosítjuk növény- és állatvilágának sokféleségét és megfelelő összhangját, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét. Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. 1996. évi LIV. törvény Az erdőről és az erdő védelméről

2.1. Szakterületek, fogalmak ERDŐMŰVELÉS Alapok: ERDŐHASZNÁLAT ERDŐTERVEZÉS Termőhely Fajismeret Állományalkotó és elegyfajok Erdőtársulások: Bükköstől az erdőssztyeppig Erdődinamika

2.2 TERMŐHELY adottság sérülékeny éghajlatot meghatározó tényezők: földrajzi szélesség tengerszint feletti magasság felszín anyaga és változatossága jellemző légmozgások mérsékelt éghajlati zóna

2.2. TERMŐHELY Termőhelytípus= Klíma + Hidrológia + Talajtípus Klíma (Júliusban 14 órakor mért légnedvesség alapján) Bükkös Gyertyánostölgyes Csereskocsánytalan tölgyes Erdőssztyepp > 60 % 55-60 % 50-55 % < 50 % 40 38 30 20 28 25! Klíma és domborzat kapcsolata 10 9 0 B GY-T CS-KTT ESZTY

2.2. TERMŐHELY Hidrológiai viszonyok VFLEN VÁLT SZIV IDŐSZ ÁLLV FELSZ VÍZB csak csapadék Záróréte g a talajban vízvezető réteg a talajban talajvíz, hullámtér vízfolyás, hullámtér láp, hullámtér 80 80 60 40 20 1,8 0,8 12,9 3,7 0,8 0 VFLEN VÁLT SZIV IDOSZ ÁLLV FELSZ VIZB

2.2. TERMŐHELY Genetikai talajtípus - termőréteg vastagsága

2.2. TERMŐHELY Genetikai talajtípus - termőréteg vastagsága Termőréteg vastagsága: (ahonnan gyökér felvesz) ISE 40 cm SE 40-60 KÖZ 60-90 MÉ 90-140 IMÉ 140<

Vázt. Lejtőh. s. erdőt. barna erdőt. Csern. Szik réti láp mocsár 2.2. TERMŐHELY Genetikai talajtípus - termőréteg vastagsága 50 49,8 40 30 23,1 20 10 0 4,3 8,9 2,4 0,4 7,4 0,6 3,2

2.2. TERMŐHELY Termőhelyfeltárás: Fellelhető természetes fás növényzet alapján adjuk meg Lágyszárú flórával jellemezzük ( típusjelző növények) Kitettség (zonalitás-azonalitás) - kölcsönhatás - fejlődés - klimax Montán hegyvidéki Kollin - dombvidéki Planár síkvidéki (alföldi)

2.2. TERMŐHELY, FAFAJOK Fafajok területaránya, 2001 11% 21% 6% 6% 14% 21% 6% 3% 5% 7% Tölgy Fenyő ELL HNY NNY EKL Akác Gyertyán Bükk Cser

2.2. TERMŐHELY, FAFAJOK Tölgyek KTT, KST + CS Bükk Gyertyán EKL MK-VK, KJ-HJ-MJ, KH-NH-EH Erdei gyümölcs CSNY, BABE, KT, AL HNY NNY ELL MÉ, FÜ, NYI Akác Fenyők LF, EF, FF, VF