A szelíd turizmus kritériumai



Hasonló dokumentumok
Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

Környezeti fenntarthatóság

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván november 20. Budapest

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Fenntarthatóság és természetvédelem

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

A környezetvédelem szerepe

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Simon Edina Konzervációbiológia

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

Idegenforgalmi ismeretek

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -


Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

1.sz. melléklet AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI ÉLMÉNYE 2020 PÁLYÁZATI ADATLAP ADATLAP. A létesítmény/program helyszíne. A pályázó szervezet megnevezése

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Környezetvédelem (KM002_1)

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A hazai és a nemzetközi turizmus környezeti hatásai

EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁG

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

A turizmus rendszere 6. p-marketing

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub,

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, március 30.

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS

H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében

Plog (1973) Cohen (1974)

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

Central & East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezetvédő Egyesület Érd.

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Ökoturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. A tömegturizmus hatása

6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók:

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

ÖKO munkaterv

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Táj, mint fejlesztési egység és feltétel Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész jogász

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Átírás:

A szelíd turizmus kritériumai

Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket Brundtland-bizottság, Közös jövőnk, 1987

Ökoturizmus Az ökoturizmus olyan felelős utazás természeti területekre, amely megőrzi a környezetet és fenntartja a helyi emberek jólétét. Nemzetközi Ökoturizmus Társaság, 1991

Ökoturizmus Az ökoturizmus a kilencvenes évek elejének slágerszava volt, de olyan sokan használták olyan sokféleképpen, hogy gyakorlatilag értelmetlenné vált. Bob Harvey, természetfotós, turizmustervező

Alapelvek Környezeti szempontból felelős utazás és viszonylag zavartalan természeti területek meglátogatása a természet (valamint a kapcsolódó jelenlegi és múltbeli kulturális értékek) élvezete és tisztelete céljából; támogatja a természetvédelmet, kicsi a látogató negatív környezeti hatása, és biztosítja a helyi lakosság számára előnyös aktív társadalmi és kulturális részvételt. IUCN, 1996

Alapelvek 1. Környezeti hatások csökkentése Az eltartóképesség tiszteletben tartása, az ökológiai egyensúly megőrzése, a helyi erőforrások fenntartható használata Eszközök Hatásvizsgálatok, hatásmegelőző és enyhítő intézkedések Bizonyos területeken és/vagy bizonyos időszakokban a látogathatóság megszüntetése A terhelés irányítása, elosztása térben és időben (zonációval, információ nyújtásával) Tevékenységek engedélyhez kötése Átgondolt tájtervezés (tájhonos fajok, tájba illő építészet) Tiszta technológiák használata

Alapelvek 1. Környezeti hatások csökkentése Adaptív kezelés Az ökoszisztémák folyamatai és funkciói komplexek és változóak. A bizonytalanság szintjét növelik a társadalmi szerkezettel való kölcsönhatások, amelyeket jobban meg kell érteni.... az eredmény a folytonosság hiánya, amely meglepetésekhez és bizonytalanságokhoz vezet. A kezelésnek adaptívnak kell lennie, hogy ezekre a bizonytalanságokra reagálni tudjon. Az adaptív kezelésnek teljes körűen figyelembe kell vennie az elővigyázatosság elvét. Lépéseket kell tenni akkor is, amikor egyes ok-okozati összefüggések tudományosan még nem teljesen megalapozottak.

Alapelvek 1. Környezeti hatások csökkentése Csak a lábnyomaidat hagyd, és csak a fényképeidet vidd el! Élővilág zavarásának minimalizálása Hulladéktermelés és szennyezés minimalizálása, megelőzése Felelős, etikus viselkedés Fogyasztás mérséklése Szabályok betartása (tűzgyújtás, virágszedés, horgászhelyek stb.)

Alapelvek 2. Nevelés, szemléletformálás A helyi közösség és a látogatók számára is a természeti és kulturális értékek megismerése, elismerése, tiszteletben tartása Helyi identitás erősítése Turizmus hatásainak és mérséklési lehetőségeinek megismertetése elsősorban a turisták, a fejlesztők és az utazásszervezők körében Szemléletformálás minden szinten: magánszektortól a kormányzatig Turisztikai szakemberek képzése természetvédelem, ökológia terén Szakmai hálózatok létrehozása, tapasztalatcserék Együttműködés és alkalmazkodás

Alapelvek 3. Helyi közösség érdemi részvétele Helyi közösség tájékoztatása, felkészítése az informált döntéshozásra, részvételre képesítése, bevonása a tervezés kezdeti szakaszától Folyamatos kommunikáció, információáramlás biztosítása, visszacsatolási lehetőségek biztosítása Alulról jövő kezdeményezések támogatása Különböző szintű tervek, programok, stratégiák összehangolása Helyi termékek, helyi szolgáltatók, helyi befektetők előnyben részesítése, helyi ismeretek használata, helyi munkahelyteremtés elősegítése Egyenlő teherviselés, a hasznok méltányos és igazságos elosztása, visszaforgatása a természeti és kulturális értékek megőrzésére

Mikor jó a turizmus? Biztosítja a turista elégedettségét A helyi közösség számára elégedettséget és gazdasági előnyöket nyújt A helyi erőforrásokat fenntartható módon használja Megőrzi a környezetminőséget

Köszönöm a figyelmet! További információ: www.nimfea.hu anna@nimfea.hu