Táj, mint fejlesztési egység és feltétel Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész jogász

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Táj, mint fejlesztési egység és feltétel Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész jogász"

Vince Pap
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Táj, mint fejlesztési egység és feltétel Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész jogász MAGYAR NATÚRPARK SZÖVETSÉG SZIE TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK

2 Fejlődés A fejlődés igazsága annak teljességében áll: nem lehet valóságos a fejlődés, ha nem az egész ember és minden ember fejlődése. Ez a Populorum progressio központi üzenete, amely ma is, és mindig érvényes. (Caritas in veritate, 8.48) A reziliencia egy rendszer (személy, közösség, erdő, város, gazdaság) képessége a változásokhoz való alkalmazkodásra és a további fejlődésre. A képesség, hogy sokkhatásokat és zavart mint a gazdasági válság vagy a klímaváltozás a megújulás és innovatív gondolkodás ösztönzésére használja. A reziliens gondolkodás magában foglalja a tanulást, sokféleséget, és mindenekelőtt a hitet, hogy ember és természet szorosan kapcsolódik, lényegében egy szocio-ökológiai rendszert alkot. Reziliencia Központ, Stockholm 2

3 Fejlődés vagy hanyatlás? A területi fejlődés olyan strukturális változás, a mely következtében a gazdasági, a kulturális, a politikai, az ökológiai és más tényezők viszonyrendszere, kapcsolatrendszere fejlődik, amely a megőrzés és a fejlesztés helyes mértékének irányába ható folyamatos előrehaladást kell, hogy jelentsen. Az életértékek mentén elkötelezett fejlesztés eredményezhet csak fejlődést, területi fejlődést. Akkor beszélhetünk a fejlesztés eredményeképpen fejlődéséről, ha legalább megőrizzük, sőt javítjuk a környezet, a táj eltartó képességét, az élőhelyek, élőlények egészségét és az ember fizikai, szellemi, lelki egészségét. Amennyiben nincs tekintettel a fejlesztés ezekre a központi értékekre, akkor nem fejlődésről, hanem hanyatlásról, rombolásról, de legalábbis problémák gyártásáról beszélünk. 3

4 Természeti erőforrásaink Alapvető életfeltételünk: a termőföld, a víz, a levegő, klíma, az élővilág, az ökoszisztémák, a táj kezelésének alapvető szempontjai: Az erőforrások kímélete, takarékosság a fejlesztések során, a víz, az anyag és az energiatakarékosság (nem csupán hatékonyság) érvényesítése, a talaj, mint ökológiai rendszer védelme, a hatékonyság technológiai szempontjainak fejlesztése mellett; A kibocsátások és terhelések csökkentése, mérséklése a fejlesztések során, például a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésében, a levegőminőség javítása; szennyvíz és a hulladék kibocsátás, termelés mérséklése; A táji, domborzati, klimatikus adottságokhoz illeszkedő és takarékos, az ökoszisztémák állapotának megőrzését és javítását elősegítő ésszerű és kíméletes területhasználati szempontok érvényesítése. 4

5 Fenntarthatósági kultúra, környezeti és társadalmi tudatosság, partnerség Társadalom Fenntarthatósági szempontokat érvényesítő menedzsment szervezet Erőforrás és Területhasználat Források /amit és ahonnan felhasználunk/ projektek megvalósítása Nyelők /amit és ahová kibocsátunk, szennyezünk Biodiverzitás Ökoszisztéma 5

6 Emberi (személyi) és társadalmi erőforrásaink Egészség: Spirituális Lelki Családi/közösségi Fizikai/biológiai Demográfiai helyzet Képességek, tudás megtartása és fejlesztése Az erkölcsi normák és értékek Az egyének közötti kapcsolatok A bizalom Az egyének alkotta szerveződések, intézmények, A kulturális tevékenységek, kulturális örökség Egyéni és közösségi tudás 6

7 Táji és ökoszisztéma szintű eredményesség A haltermelés és az ökoszisztéma szolgáltatások harmonikusan együtt, egymást támogatva nagyobb értéket állítanak elő. Az extenzív és fél-intenzív halastavak termelési és összes ökoszisztéma szolgáltatási funkcióinak gazdasági hatása (Turkowski&Lirski, 20) A termelési funkció értéke: EUR/ha/év Az összes ökoszisztéma szolgáltatási funkció együttes értéke: EUR/ha/év 7

8 8

9 Erőforrások használata Alapok újragondolása (költségcsökkentés új formái, birtokon kívüli bevételek stb.) 9

10 MOZAIKOS (TÁJI) ALKALMAZKODÁS (Adapting Mozaic) Vezérlő értéktényezők: Táj, mint alapegység, regionalitás Alkalmazkodás, innováció Életképesség, hálózati együttműködések, összekapcsoltság Személy, közösség, víz, talaj, biológiai sokféleség Várható következmények: táj, vízgyűjtő szintű döntések; erős lokális intézményrendszer és oktatás; az ökológiai problémák proaktív megközelítése; gazdaság adaptív és innovatív emberi populáció eltartóképessége javul 0

11 Táj, mint az (ön)fenntartás meghatározó rendszere és intézménye és erőforrásainak bázisa a táj elsősorban élettér Tényleges Áldásos Jelenlét a tájépítész szakma rendkívül határozottan emeli ki a táj egyéni és közösségi (kulturális) érzékelését, értelmezését, illetve az emberi tevékenységet, mint tájalakító tényezőt, hangsúlyozva a kölcsönös egymásra hatást a természet és a társadalom között Ahhoz, hogy a tájat érintő folyamatokban aktívan és tudatosan részt vegyünk, nemcsak a táj ökológiai, esztétikai értéke és ezen értékek alapján meghatározott kapcsolatrendszere fontos, hanem a tevékenységeket vezérlő kulturális, etikai és gazdasági értékek és működésük MINDENKINEK MEG KELL TALÁLNIA, HOGY MILYEN TÁJHOZ KÖTŐDIK ÉS MELYIKÉRT VÁLLAL FELELŐSSÉGET!

12 A táj, mint áttekinthető kapcsolatrendszer A tájjal, a hellyel közvetlen kapcsolatban állunk, míg a globális térrel való kapcsolatunk közvetett. A helyben végzett cselekedeteink következményei közvetlenül helyben jelentkeznek, s ezért az elkövetett tévedéseink eredményei láthatók, s kijavíthatók, addig a térben valahol magvalósuló tevékenységeinket más ellenőrzésére bízhatjuk csak. Amit nem érzünk, nem látunk közvetlenül, számunkra olyan mintha nem is létezne, olyan amelyért nem tartozunk felelősséggel, elszámolással. A visszacsapás, pedig attól függetlenül, hogy tudomásul vesszük-e vagy sem, biztosan bekövetkezik, de mivel közvetlen fenyegetését nem érzékeljük, nem törődünk vele. Így figyelmen kívül hagyjuk a negatív visszacsatolást. 2

13 Táj, mint tervezési és fejlesztési egység a táj, mint egy a helyi szereplők együttműködésében, külső szakértői, igazgatási, társadalomtudományi és politikai, de legfőképpen ökológiai szempontok alapján lehatárolt, önálló szubszidiaritást igénylő intézményesítése, társadalmasítása a táj (léptékében a kistájhoz közel álló méretű) önálló egységként történő kiemelt megkülönböztetése 3

14 Az. és a 2. szint is előtérbe kerülhet között, ez által: a 3. és a 4. szint megalapozottabbá és eredményesebbé válhat 4

15 Értékközpontú eredményes fejlesztés és menedzsment Értékek, értékrendszer Jövőkép, identitás Az élet megőrzését és kibontakoztatását szolgáló fejlesztések Eredmények Annak a közösségnek, amely cselekvő attitűddel rendelkezik, a maga sorsát felelősséggel a kezébe veszi és a változásoknak elébe megy, a stratégia fejlesztése valójában fejlődés-nevelő munka. A makro-stratégia és az egyéni-kisközösségi fejlesztés közvetlenül összekapcsolódik. 5

16 Eredményvezérelt menedzsment Egy szervezet működési módja, amely értékek által motivált és az alkalmazott folyamatok és erőforrások kezelése a megcélzott eredmények megvalósulására irányul. Speciális eredmények, amelyek mérhetők, monitorozhatók, relevánsak 2. A felhasznált erőforrások megfelelőek ahhoz, hogy a megcélzott eredmények megvalósuljanak 3. A szervezeti működés biztosítja a felhatalmazást és felelősséget az eredmények és az erőforrások kezelésére 4. A szervezet tervezési, monitoring, kommunikációs és az erőforráskezelési folyamatai alkalmasak arra, hogy az erőforrások felhasználásával a vágyott eredményeket érjék el. 6

17 7

18 közötti időszak fejlesztési kihívása: A KÖZÖSSÉGI, FELELŐS RÉSZVÉTEL ÉS RÉSZVÉTELRE KÉPESÍTÉS Milyen módon tudjuk egyszerre tanulni és tanítani a részvételt, illetve biztosítani a részvételt, valamint a szubszidiaritás feltételeit helyi szinten? Milyen eszközökkel tudjuk megerősíteni a helyi közösségeket, illetve ahol nincsenek, ott létrejöttüket segíteni? Magyar Nemzeti Vidék Hálózatban rejlő hálózati együttműködések lehetőségét ki tudjuk-e használni? 8

19 közötti időszak fejlesztési kihívása: A TERÜLETILEG INTEGRÁLT TÁJSZINTŰ FEJLESZTÉSEK Tudunk-e élni a területi integrációt táji, nemcsak közigazgatási szinten lehetővé tevő eszközökkel? Idejében felismerjük és kidolgozzuk a különböző táji léptékek és közigazgatási területi szintek összehangolásában, rejlő lehetőségeket? (pl. táji koordináció) A megyei, a több kistájat, járást érintő tájszintű tervezésben, szerződésekben rejlő lehetőségeket felismerjük-e? 9

20 közötti időszak fejlesztési kihívása: A SZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE A KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK GYARAPÍTÁSÁVAL, AZ ÉLETKÉPESSÉG MEGŐRZÉSÉVEL Tudnunk-e területi szinten eredményt elérni a szegénység csökkentésében, úgy, hogy közben ne tékozoljuk el a természeti és kulturális kincseinket, hanem azok értéke és a mindennapi életben betöltött szerepe erősödjön? Az innováció, a tanulás és a hálózati együttműködésekre alapozva tudjuk-e javítani közösségeink és a tájak életképességét? 20

21 Köszönöm a figyelmet! Ön melyik tájért és közösségének életképességéért vállal felelősséget?! Szilvácsku Zsolt szzs.uni@gmail.com 2

Hasonló dokumentumok

Tájszintű fejlesztések jó gyakorlata - példák és kritériumok

Tájszintű fejlesztések jó gyakorlata - példák és kritériumok Dr. Szilvácsku Zsolt (BCE/MNVH) A TÖRTÉNETI TÁJ VÉDELME ÉS AZ EURÓPAI TÁJ EGYEZMÉNY A táj mint kulturális örökség tájgazdálkodás / örökséggazdálkodás