2014/44. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 81/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorításáról szóló, az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről... 2 82/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás a Veszélyes áruk közúti szállítási feladatainak Szabályozásáról... 7
Utasítások ÉRTESÍTŐ 81/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorításáról szóló, az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről 7.0 MELLÉKLETEK: 1. sz. függelék: az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorításáról szóló, az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás 2 Zaránd György s.k. vezérigazgató 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az 52/280/2014. sz. Alapítói határozatban foglaltak végrehajtása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A hatályba léptető utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. kabinetvezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 1. sz. függelék 3. számú pontja szerint. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás leírását az 1. sz. függelék tartalmazza. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1. Hivatkozások: 52/280/2014. sz. Alapítói határozat. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás közzétételének napján lép hatályba
3 1. sz. függelék 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás Az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorítására Az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt utasítás 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja szabályozni a vasúti balesetek megelőzése érdekében a MÁV Zrt. vasútvonalain közlekedő német kocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírásokat. A 2010. április 19-én Tatabánya és Tata állomások között a 9408 sz. vonattal történt siklásos balesetet követő balesetvizsgálat és a szakértők megállapításai alapján szükséges az eddigi intézkedések felülvizsgálata, a kiadott rendelkezések egységes szerkezetbe foglalása, elnökvezérigazgatói utasításban történő szabályozása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya: Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságokra és munkavállalójára. 2.1.2. Az utasítás tárgyi hatálya: Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vasútvonalain közlekedő német kocsikra. 2.1.3. Az utasítás időbeli hatálya: Az utasítás visszavonásig érvényes. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Német kocsik: a MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő xx-55 sorozatú személykocsik közül a tuskós fékkel rendelkező járművek. 3.2. MÁV Csoport: a 13/2008.(IV.11. MÁV Ért.10) VIG. sz. a MÁV Zrt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról szóló utasítás 3.4. pontja alapján MÁV Csoport alatt a MÁV Zrt.-t és a bázis portfolióba sorolt gazdasági társaságokat kell érteni. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A MÁV-START Zrt.-re vonatkozó előírások: 4.1.1. A kocsik közlekedtetésére vonatkozó előírások a) Vonatindító állomásról nem indítható el olyan személyszállító vonat, melyben beiktatott fékes német kocsi és kiiktatott fékes jármű van egyidejűleg. b) A német kocsikat elsősorban a kisebb pályasebességű vonalakon kell használni. Amennyiben ez nem lehetséges, a vonatok megengedett legnagyobb sebessége 120 km/h lehet. c) A kocsivizsgálat során felfedezett kerékrepedést a kocsivizsgálók - az E. 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasításban meghatározott intézkedések megtétele mellett a Társaság által meghatározott eljárási rendben jelentsék a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóság Vasútbiztonság főügyeletesének, a 01+48-48 vasúti telefonon, vagy a 06-30-922-6736 mobiltelefonszámon.
4 d) A MÁV-START Zrt. a tömbkerekekkel szerelt személykocsik kerekeinek hőre színt váltó festékkel történő lefestésére tegye meg a szükséges intézkedéseket. A színváltozás esetén követendő eljárás technológiáját dolgozza ki. Magas hőterhelésre utaló színváltozás észlelése esetén a kocsit ki kell soroztatni és műhelybe kell utalni. e) A MÁV-START Zrt. által kijelölt vonatok érkezés utáni kocsivizsgálatánál minden esetben a tuskós fékes kocsik kerékkoszorú hőmérsékletét is kell mérni (1. sz. melléklet), amelynek a vonatba sorozott tuskós fékes személykocsikon kívül ki kell terjednie a tuskós fékes vontatójárműre is. - amennyiben a tuskós fékes vontatott járművek között, vagy egy adott járművön belül a kerékhőmérséklet eltérése 60 C-nál nagyobb, akkor a hibásnak minősített személykocsit vizsgálatra kocsiműhelybe kell utalni. - amennyiben az E.2. sz. Fékutasítás 5.2.6. pontja szerint a vontatójárműnek is fékezni kellett volna és az eltérés bármely tuskós fékes vontatott jármű és a tuskós fékes vontatójármű kerekének hőmérséklete között 100 C-nál több, az esetet jelenteni kell a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóság Vasútbiztonság főügyeletesének a 06-30-922-6736 mobiltelefonszámon, vagy a 01+48-48 vasúti telefonszámon, megadva a vonatszámot, a műhelybe utalt személykocsi(k), valamint a vontatójármű pályaszámát is. 4.1.2 A kocsik karbantartására vonatkozó előírások a) A MÁV-START Zrt. vizsgálja meg a német kocsik forgóvázainak tárcsafékessé történő átalakításának lehetőségét, feltételeit. b) A karbantartási technológiát felül kell vizsgálni, szükség szerinti aktualizálását el kell végezni. A karbantartási technológia betartását szigorúan ellenőrizni kell! A kerékkoszorú túlmelegedését okozható lehetséges okokat gondos karbantartással ki kell zárni. A karbantartás folyamatában különösen nagy gondot kell fordítani a kormányszelepek, rudazatállítók, csapszegek, csúszásgátlók, primer súrlódásos lengéscsillapítók kifogástalan állapotának biztosítására. A fékberendezés és hordmű jármű részek szerelését a személyes felelősséget megállapíthatóan dokumentálni kell (szerelés időpontja, szerelő neve, munkaköre). c) A tömbkerekekkel szerelt tuskós fékezésű személykocsik kerekeit, hőre színt váltó festékkel kell lefestetni. d) A kezdődő repedések feltárása érdekében a K2 vizsgálat során (3 hét +5 nap) - a jármű mozgatásával - a teljes futófelületet, koszorú és tárcsa (membrán) felületet vizuálisan ellenőrizni kell, el kell végezni a kerekek ultrahangos vizsgálatát, továbbá a K4 vizsgálat során a belső feszültség mérést is el kell végezni. e) Amennyiben a tuskós fékezésű német kocsik kerék kerékkoszorú vastagsága ( Vt mérete) a 32 mm-t eléri, vagy az alá csökken, a kocsit azonnal ki kell vonni a forgalomból, és a kerékpárt ki kell cserélni. f) A német kocsik kerekeinél végzett ultrahangos vizsgálatok eredményéről, tapasztalatairól - tuskós fékezésű, illetve a tárcsás fékezésű keréktárcsa bontásban - a MÁV-START Zrt. havonta készítsen összesítő jelentést, amelyet minden hónap 10-éig a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóságnak meg kell küldeni. g) Keréktárcsa beszerzéseknél az EN 13262 Euronorm,,Kategória 2 előírásokat be kell tartani! Új beszállítói szerződések megkötésekor a mechanikai vizsgálatok elvégzésénél meg kell követelni a melegszakító vizsgálatokat is! Az utasítás hatályba lépése után a gyártók részéről biztosítani kell a szükséges próbadarabokat/próbatesteket, melyekből a szükséges vizsgálatokat a MÁV-START Zrt. Műszaki Üzemeltetési Szervezete elvégezteti.
5 4.1.3. A kocsik továbbítására vonatkozó előírások: a) A vontatójármű üzemképes fékberendezését beleértve a kiegészítő és dinamikus (hajtómű) fékeket is még részben sem szabad kiiktatni. Az oldóberendezés kiékelése is tilos. Ha a vontatójárművön elektrodinamikus, vagy hajtómű fék (retarder) továbbiakban hajtóműfék van, akkor veszély esetét kivéve elsősorban ezt a féket kell alkalmazni. Sebességszabályzó fékezésekhez ha a hajtóműfék teljesítménye elegendő ezt a féket egyedül, tehát a légfék működtetése nélkül kell használni. Megállító fékezéshez a hajtóműféket és a légféket együttesen kell használni. A hajtóműfék sebességtartó-, illetve sebességcsökkentő fékezésre egymagában is alkalmazható, de ekkor a teljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a vonatban emiatt káros hosszirányú erők ne lépjenek fel. b) Azoknál a vonatoknál, ahol a kocsik fékezett tengelyszáma 20-nál nem több, a vontatójárművek fékberendezését oldószeleppel oldani az indokolt esetek, pl. kerékcsúszás kivételével nem szabad. c) Üzemi fékezésnél a fékhatást a továbbított vonat jellegétől függően és a fékezés céljának megfelelően úgy kell a fékezőszeleppel szabályozni, hogy a vonat az előírt helyen biztonságosan megállítható legyen, illetve a kitűzött helyen sebessége az előírtnak megfelelő legyen. A fékezéshez a fővezeték nyomását legalább 0,3 bar-ral kell csökkenteni. Lehetőség szerint alkalmazni kell a kifuttatást, kerülni kell az intenzív fékezést. 4.2. A Pályavasút Üzemeltetési Főigazgatóság vonatkozó előírások: a) A Pályavasút Üzemeltetési Főigazgatóság dolgozzon ki intézkedési rendet a német kocsikkal közlekedő vonatok indokolatlan megállításának, a késői jelzőkezelés elkerülésére. b) A 100 km/h és a fölötti sebességre kiépített vonalakon a lassújelek felszámolása kapjon prioritást. 4.3. Ezen utasítás rendelkezéseinek érvényesülését, az utasítás végrehajtásának tapasztalatait a MÁV Zrt. Biztonsági Testületi ülésein félévenként értékelni kell. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott, 76/2010. EVIG. sz. Utasítás. A témában megalakult szakmai bizottságot továbbra is működtetni kell. A bizottság feladata ezen utasítás rendelkezései érvényesülésének, az utasítás végrehajtása tapasztalatainak folyamatos elemzése, értékelése, ennek alapján javaslatok kidolgozása az utasítás rendelkezéseinek felülvizsgálatára, esetleges új intézkedések bevezetésére. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: a német kocsik kerék hőmérséklet ellenőrzési programja. Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató
6 1. sz. melléklet A német kocsik kerék hőmérséklet ellenőrzési programja. A mérés körülményei Ha a MÁV-START Zrt. által ellenőrzésre kijelölt vonat beiktatott fékkel közlekedő német kocsit továbbít, az érkezését követően a tuskós fékezésű kocsik és a tuskós fékes vontatójármű valamennyi kerekét a biztonságos munkavégzést szem előtt tartva és az utasok zavarása nélkül, az érkezést követően a legrövidebb időn belül infra rendszerű kézi hőmérővel vizsgálni kell. A mérést egyidőben a vonat mindkét oldalán (ha bármilyen ok miatt nem lehetséges, akkor az egyik, majd másik oldalán) folytatólagosan végighaladva (tehát nem kocsinként) kell végezni, azt az érkezéstől számítva legkésőbb öt percen belül meg kell kezdeni. A hőmérséklet mérésére megfelelő műszaki állapotú, a pontos mérést biztosító, használati utasítással ellátott műszert lehet alkalmazni. A műszer használati utasítását a mérést végzőnek ismernie kell. A méréshez a forgóváz keret felső övlemeze fölött kívülről jól látható kerékkoszorú részt kell kiválasztani, ebben a zónában kell a hőmérsékletet megmérni. A mérést a jármű oldalfalának síkjától kell elvégezni. A hőmérsékletet mérő műszerrel - a kerékkoszorúhoz viszonyítva - 0,5 m-nél kisebb távolságról nem lehet mérni. A mérési feladat A vonat valamennyi tuskós fékezésű kerekének hőmérsékletét mérni kell, és az előjegyzési könyvben vonatonként a vonat számának, a vontatójármű pályaszámának feljegyzésével a vonatoldalhoz és a kocsi pályaszámához tartozóan csapszám szerint egész számra kerekítve kell a hőmérsékleteket rögzíteni. Kiértékelés A mérés elvégzése után amennyiben a mért értékek az utasítás 4.1.1.e) pontjában foglaltaknak megfelelnek, a vonatra vonatkozó bejegyzéssort Rendben bejegyzéssel le kell zárni. Ha a mért értékek között az utasítás 4.1.1.e) pontjában foglaltaknál nagyobb eltérés van, az ott leírt intézkedéseket kell megtenni, a megadott telefonszámon bejelentést kell tenni. A tett intézkedéseket elő kell jegyezni, a telefonos bejelentés időpontjának és a bejelentést vevőnek nevével együtt.
82/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás a Veszélyes áruk közúti szállítási feladatainak Szabályozásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az Utasítás fő célja a MÁV-START Zrt. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (röviden: ADR) hatálya alá tartozó veszélyes áruinak, valamint veszélyes hulladékainak közúti szállítási feladatai szabályozása a közúti szállítás valamennyi szintjére és résztvevőjére kiterjedően. Az Utasítás a szállítást, mint komplex tevékenységet szabályozza, mely magában foglalja MÁV-START Zrt. (továbbiakban Társaság), mint a veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő - feladó, szállító, címzett, berakó, csomagoló - Társaság biztonságos szállítással kapcsolatos feladatait, valamint meghatározza azokat a feladatokat és felelősségi köröket, amelyek betartásával a Társaság veszélyes áruk és veszélyes hulladékok szállítási feladatai biztonságosan elláthatók. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi veszélyes áruszállításban részt vevő szervezeti egységére és munkavállalójára. Az utasítás területi hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. telephelyeire Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a valamennyi MÁV-START Zrt. veszélyes áruszállítási tevékenységeire. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói együttesen felelősek. Utasítás kiadásának rendje: normatív utasítások kiadásának rendje A MÁV Értesítőben megjelent, hatályba lépett utasítást biztonsági tanácsadók elküldik 7 elektronikus formában minden ADR szállításban résztvevő szervezeti egységvezetője számára, akiknek kimutatható formában tájékoztatni kell az szállításban résztvevő munkavállalókat. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az Utasításban előforduló fogalmak és kifejezések 3.1.-3.10-ig A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás szerint.(adr 1.2.1) 3.1. Veszélyes áru: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó anyag és tárgy; 3.2. A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telephelyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is). 3.3. Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban: biztonsági tanácsadó): a Társaság által alkalmazott, vagy megbízott személy, aki a 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben meghatározott feladatot és munkakört ellátja, és előírt szakképesítéssel rendelkezik. 3.4. Feladó: Az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. 3.5. Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül 3.6. Címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi
3.7. Berakó: az a vállalkozás/munkavállaló, amelyik a küldemény darabos veszélyes árut a járműre, ill. a járműbe berakja; 3.8. Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagoló eszközbe, vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldemény darabokat a szállításhoz (pl. jelölésekkel ellátja); 3.9. UN szám (azonosító szám): a veszélyes anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az ENSZ Minta Szabályzat -ból származik; 3.10. Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik: - I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok; - II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok; - III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok; 3.11. VJT: Vasútijármű javítási telephely 3.12. JBK: Járműbiztosítási központ 3.13. TSZVK: Területi személyszállítási és vontatási központ 3.14. Telephelyvezető: Az adott földrajzi telephelyen a feladatok elvégzéséért felelős megbízott vezető (pl. vezetőmérnök, megbízott reszortos, koordinátor stb.) 3.15. Részlegvezető: Adott szervezeti alegység, részleg vezetője 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A szabályozás egyes pontjaiban a 2013. január 1-től hatályos Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) és annak A és B Mellékletében szereplő számozást zárójelben, utalás formájában tartalmazza. Jelen szabályozás nem helyettesíti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban leírtakat, azzal együtt érvényes. Amennyiben olyan feladat, tevékenység elvégzése válik szükségessé, amelyre jelen utasítás, illetve az egyes veszélyes anyagok konkrét Technológiai Utasításai nem tartalmaznak szabályokat, az ADR előírásai alkalmazandók. 8 4.1. Biztonsági tanácsadó kinevezése, feladata, hatásköre 4.1.1 Biztonsági tanácsadó kinevezése A MÁV-START Zrt. veszélyes áruk közúti szállításával, valamint veszélyes hulladékok a 98/2001 (VI.15.) Kormányrendelet 8 b) bekezdése szerinti szállításával kapcsolatos tevékenységet is végez. A 25/2014. (IV. 30.) NFM Rendelet továbbiakban: Rendelet/ értelmében a Társaság vezetője köteles a Rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy fő veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kinevezni írásban. Több tanácsadó alkalmazása esetén, írásban meg kell határozni a jelen utasítás 4.1.2. pontja szerinti feladataik szakmai, illetőleg területi megosztását. A feladatok megosztását a tanácsadók munkaköri leírása, illetve az NFM rendelet szerinti megbízásuk tartalmazza. A tanácsadó feladatait a Vezérigazgató kinevezése alapján olyan személy láthatja el, aki a rendelet 3 (2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel. 4.1.2. A Biztonsági tanácsadó feladata a 25/2014. (IV. 30.) NFM Rendelet és az ADR 1.8.3.3 bekezdése szerint A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze. figyelemmel kíséri, hogy a Társaságnál betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat; tanácsot ad a Társaság számára a veszélyes áruk szállítását és az áruk szállításra való előkészítését illetően (pl. eseti jellegű, veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatoknál a szakmai tanácsadás); éves jelentést készít a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az adatszolgáltatást a JBK raktárvezetői, illetve a JBK és TSZVK gépjármű ügyintézői nyilvántartásai alapján kell megküldeni. Az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31- éig kell elkészíteni. Iratkezelési
Szabályzatáról szóló 58/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás szerint a jelentést meg kell megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni. figyelemmel kíséri a Társaság érintett tevékenységére vonatkozóan a következő feladatok végrehajtását és a jelen utasítás betartását: - a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását, - a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására az ADR előírásainak megfelelő formában használt felszerelések, kötelező okmányok ellenőrzését (2. sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzék gépjárművek és veszélyes áru raktárak ellenőrzéséhez minta szerint). - a Társaság munkavállalóinak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását; - a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, illetőleg amennyiben szükséges, jelentés készítését, (3. sz. melléklet: Jegyzőkönyv balesetekről, rendkívüli eseményekről formátuma szerint), valamint a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását; Részt vesz az alvállalkozók vagy harmadik felek (pl. hulladékszállító, veszélyes anyag, áru beszállító) kiválasztásában, hogy a veszélyes áruk/veszélyes hulladék szállításával kapcsolatos jogszabályokat és az azokban foglalt különleges követelmények figyelembe vegyék; Szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak, melyek a szállításkor, ki-, berakáskor fennálló veszélyeket tudatosítják. 9 Éves munkaterv szerint ellenőrzi a 2. sz. melléklet szerinti ellenőrzési lapok segítségével a ki- és berakással kapcsolatos szabályok betartását, illetve azt hogy a járműveken a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések. Felelős: Biztonsági tanácsadók Közreműködő: VJT, JBK, valamint az érintett TSZVK gépjárművezetéssel, berakással, kirakással megbízott munkavállalói, csomagolással, feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó raktári dolgozói 4.1.3. A Biztonsági tanácsadó hatásköre Ellenőrzési és intézkedési jogosultság a veszélyes áruszállítást befolyásoló tevékenységre. Vezérigazgató, gazdasági igazgató felé közvetlen igény megfogalmazása írásban a veszélyes áruszállítás biztonságos lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. Hiányosság észlelése esetén javaslattétel a hiányosság megszüntetésére, valamint annak megtörténtéig a szállítmány visszatartására vagy a technológiai folyamat azonnali leállítása. 4.2. A veszélyes áru szállításban résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei és feladatai A MÁV-START Zrt. területén a következő résztvevők látják el a veszélyes áruk szállításakor a biztonsággal kapcsolatos teendőeket: 4.2.1 Feladó (ADR 1.4.2.1.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári dolgozója, vagy a feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállaló Veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: meg kell győződnie arról, a szállítás megkezdése előtt a veszélyes áru az ADRrel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható;
el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, visszakövethető formában ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az ADR 5.4 fejezet Írásbeli Utasításában és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; csak jóváhagyott csomagolóeszközöket szabad használnia, és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó ADR előírásokat; biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok, ill. az üres, tisztítatlan járművek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. 4.2.2 Szállító (ADR 1.4.2.2.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett gépjárművezetéssel megbízott dolgozója A szállítóra (fuvarozóra) az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható; meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak, illetve, hogy a feladó az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve; meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy a járműre előírt jelölések el vannak helyezve; szemrevételezéssel meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy a járművezető számára az 10 ADR-ben előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Az első 4 alpont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. Ha a szállító (fuvarozó) az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. 4.2.3 Címzett (ADR 1.4.2.3): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári munkavállaló A címzett kötelezettsége az áru átvétele kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották. A címzettre az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével a következő kötelezettségek hárulnak: el kell végeznie az ADR által megkövetelt esetekben a járművek és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését; biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az ADR 5.3 fejezet szerinti jelölések. Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek.
Ha az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették. 4.2.4 Berakó (ADR 1.4.3.1.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári, illetve berakással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalója pl. targonca kezelő A berakással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalóra különösen a következő kötelezettségek hárulnak: csak akkor adhatja át az árut a szállítónak, ha az áru, az ADR szerint szállítható; amikor a küldemény darabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat. amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagoló eszközt ad át szállításra a feladónak, ellenőriznie kell a csomagoló eszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldemény darabot, amelynek csomagoló eszköze sérült különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye, amíg a sérülést ki nem javították; ugyan ez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagoló - eszközökre is; amikor veszélyes árut rak járműre, nagy konténerbe vagy kis konténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó ADR 7.5.11. pontja szerinti különleges előírásokat. A 4.2.4 pont első két bekezdés esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől (feladó, csomagoló, raktáros stb.) kapott információkban és adatokban. 4.2.5 Csomagoló (ADR 1.4.3.2.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári munkavállaló A csomagolással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalóra különösen a következő kötelezettségek hárulnak: be kell tartania a csomagolási és az egybe csomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; 11 amikor egy küldemény darabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldemény darabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. Felelős: 4.2. fejezetben a veszélyes áru szállításban résztvevők megbízásáért a Telephely vezető, a megbízott munkavállalók oktatásáért Biztonsági tanácsadó Ellenőrzi: Telephelyi ellenőrzés esetén az oktatás dokumentáltságát a Hatóság 4.3. A szállítás általános szabályai A MÁV-START Zrt. saját gépjárművel történő szállításai csak az ADR 1.1.3. vagy 3.3., 3.4 vagy 3.5. fejezete szerinti mentességgel bonyolódhatnak. Szolnok és Békéscsaba VJT veszélyes hulladék szállításakor azonban a keletkezett nagy mennyiség miatt a Társaságnak, illetve erre a munkára kijelölt munkavállalójának, mint feladónak az ADR minden előírását be kell tartania. Jelen utasítás csak az ADR 1.3.6 vagy 3.3., 3.4 vagy 3.5. fejezete szerinti mentességek esetén betartandó előírásokat, feladatokat tartalmazza. Az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru ADR előírásai szerinti szállítási igény felmerülése esetén a Társaság szervezeti egységének a MÁV-SZK Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág, Szállítási szervezetét kell megbízni az ADR szerinti szállítás lebonyolítására. Ilyen esetekben a feladói, berakói, csomagolói, szállítási felelősség is a MÁV-SZK Zrt.-é. 4.3.1. Mentességek (ADR 1.1.3) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni amennyiben: a veszélyhelyzet elhárításában illetékes hatóságok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, amennyiben a szállítás a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükséges, különösen: - a veszélyes árut tartalmazó, balesetet szenvedett sérült vagy meghibásodott járműveket szállító járművek által végzett szállításoknál és - a rendkívüli eseményben vagy balesetben érintett veszélyes áru összegyűjtésére és a legközelebbi megfelelő, biztonságos helyre történő elszállítására;
emberi életek mentését vagy környezet védelmét szolgáló, vészhelyzetekben történő szállításoknál, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek. Az ADR előírásai alóli mentesség lehet: - A szállítás jellegéből adódó un. alanyi mentesség, amely esetben az ADR semmilyen előírását nem kell figyelembe venni az adott - jelen utasítás 4.3.1.1.-4.3.1.5. pontjaiban felsorolt - veszélyes áru szállításakor. - Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek, amely esetben az ADR csomagolási és néhány felszerelésre vonatkozó előírásai betartása mellett lehet szállítani veszélyes árut.(4.3.1.6. pont). - Bizonyos veszélyes áruk un. különleges előírások szerinti mentessége. A különleges előírás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek betartása esetén nem kell az ADR előírásait alkalmazni. - A korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek (4.3.1.7. pont). Ezt az ADR-ben szereplő mentességet a kiskereskedelmi mennyiségben kiszerelt, jó minőségű belső és külső, azaz kombinált csomagolásban levő veszélyes áruk szállítására lehet alkalmazni. Az ADR 1.1.3., 3.3., 3.4., és 3.5. pontban előírtakat azonban itt is be kell tartani. 4.3.1.1. A szállítás jellegéből adódó mentességek (ADR 1.1.3.1) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: ADR A mellékletében nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették; a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos 12 szállítások, ill. visszaszállítások. Egy csomagolóeszköz legfeljebb 450 liter űrtartalmú edény lehet csak, s az egy gépjárművön, szállító egységben szállítható mennyiség pedig az ADR 1.1.3.6.3 pontjában található táblázatban meghatározott mennyiségi határokon belül kell, legyen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására (áru megfelelő rögzítése a járművön, a csomagoló eszköz sértetlen, lezárt állapota, dohányzási tilalom stb.). Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7. osztályra: radioaktív anyagok. Ugyancsak nem alkalmazható a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés pl. benzinkútnál vásárolt benzin stb. -, külső vagy belső anyagelosztás céljából pl. egyik JBK, TSZVK telephelyről a másik telephelyre- történő szállításokra; 4.3.1.2 A gázok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.2) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok (tárgyak) a következők: a szállítást végző jármű tartályaiban levő gázok, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak; a szállított járművek tüzelőanyag tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lennie és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani; A 2.osztály A:fojtó, és O:gyújtó hatású gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 20 C-on nem haladja meg a 200 kpa-t (2 bar-t) és a gáz nem cseppfolyósított, ill. nem mélyhűtött cseppfolyósított gáz. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is; a jármű üzemelése során használt felszerelésekben (pl. tűzoltó készülékben) lévő gázok, beleértve a tartalék alkatrészekben (pl. felfújt gumiabroncsban) lévő gázokat is. Ez a mentesség arra az esetre is vonatkozik, ha felfújt gumiabroncsokat rakományként szállítanak;
a járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres, tisztítatlan cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak az élelmiszerekben (ideértve a szénsavas italokat is) levő gázok, az UN 1950 (aeroszolok) tétel alá tartozók kivételével; sport céljára használt labdákban lévő gázok; és a fényforrásokban lévő gázok, feltéve, hogy a fényforrások úgy vannak csomagolva, hogy esetleges törésük esetén a kilövellési hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik 4.3.1.3 Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.3) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők: a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag. Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag tartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre; a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség 13 esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell. 4.3.1.4. Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.5.) Azok az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök - beleértve az üres IBC-ket is-, amelyekben a 2., 3., 4.1., 5.1., 6.1., 8., 9. osztály (2: gázok, a 3:gyúlékony, folyékony anyagok, 4.1: gyúlékony, szilárd anyagok, 5.1: gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, 6.1: mérgező anyagok, 8: maró anyagok, 9: különféle veszélyes anyagok és tárgyak, pl. környezetre veszélyes anyagok, vagy veszélyes hulladékok) veszélyes anyagai voltak, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására. Veszély elhárítására megfelelő intézkedés: pl. az üres, tisztítatlan csomagoló eszköznek sértetlennek kell lennie, le kell zárni, elmozdulás ellen rögzíteni, zárókupakkal felfelé a jármű platóján. Dohányozni tilos a csomagoló eszköz fel és lerakásakor, valamint szállítás közben. 4.3.1.5. Lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó menteségek (ADR 1.1.3.7.) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: a szállítást végző járműbe beépített lítium akkumulátorokra, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgálnak; a szállítás során használt (vagy használni szándékozott) eszközökben (pl. laptopban) lévő lítium akkumulátorokra, amelyek ezen eszközök működtetésére szolgálnak.
4.3.1.6. Az egy szállítóegységben szállított mennyiségekből adódó mentességek (ADR 1.1.3.6.) Az ADR 1.1.3.6. bekezdésének alkalmazása céljából a veszélyes áruk 0, 1, 2, 3 vagy 4 szállítási kategóriákhoz vannak rendelve, amint az, az ADR 3.2 fejezet A táblázat 15 oszlopában jelezve van. Ez a fajta mentesség akkor alkalmazható, ha az egy szállítóegységen (járművön) szállított veszélyes áru mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az ADR 1.1.3.6.3 pont táblázata 3.oszlopában jelzett értéket, valamint az ADR bizonyos előírásait betartják (pl. minősített csomagoló eszközbe csomagolt veszélyes áru, minimális felszerelés a járművön stb.). Az egyes veszélyes áruk, veszélyes hulladékok Technológiai Utasításaiban szerepel az ADR 1.1.3.6. pontja szerinti mentességgel szállítás adott árura vonatkozó feltételei. 4.3.1.7 A különleges előírások szerinti mentességek Az ADR 3.3 fejezete bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben, vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található az ADR 3.2 fejezet A táblázat 6 oszlopában az adott, szállítandó veszélyes árura vonatkozóan. Ilyen mentesség pl. az akkumulátorok esetében az 598.sz. különleges előírásai szerinti szállítási feltételek. 4.3.1.8. Korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.4) Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR 3.4. Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk c. fejezetének feltételeit kielégítik. Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR megállapodás 3.5. Engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk c. fejezetének feltételeit kielégítik. Az egyes veszélyes áruk, veszélyes hulladékok Technológiai Utasításaiban szerepel az ADR a korlátozott, ill. 14 engedményes mennyiségben csomagolt adott veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentesség feltételei. Felelős: A 4.3. pontban felsorolt mentesség eldöntéséért a Biztonsági tanácsadók, illetve a Technológiai Utasításokban előírtak betartásáért a feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalók Ellenőrzi: Szúrópróbaszerűen a Biztonsági Tanácsadó 4.4. Fuvarokmányok 4.4.1 A járművön tartandó okmányok (ADR 5.4.1.) Veszélyes áruk, vagy hulladékok közúti szállítása esetén a gépjármű vezetőjénél a következő okmányoknak kell lennie: - Fuvarokmány (ADR szállítmány jelölésére alkalmas, lehet szállítólevél, fuvarlevél a helyes szállítási bejegyzéssel, melyet az utasítás 4.4.2. pontja tartalmaz), - A jármű személyzet minden tagjának érvényes, fényképes személyi azonosító okmánya, - gépjármű vezető érvényes jogosítványa, - a gépjármű vezetőnek az ADR mentességgel szállításra feljogosító, a Társaság biztonsági tanácsadója által kiállított Oktatási Igazolás, - gépjármű érvényes forgalmi engedélye, Veszélyes hulladék telephelyről, üzemi gyűjtőhelyre szállítása esetén a veszélyes hulladék mennyiségét és EWC kódját is tartalmaznia kell a fuvarokmánynak. SZ kísérőjegy csak a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyről engedéllyel rendelkező átvevőhöz szállítása esetén szükséges. Ez esetben a hulladék szállítónak is hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. Felelős: Gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: Biztonsági Tanácsadó szúrópróbaszerűen, részlegvezető
4.4.2. A fuvarokmányban feltüntetendő adatok (ADR 5.4.1.1.) az UN szám, amely elé az UN betűket kell írni; a helyes szállítási megnevezés, amint azt az ADR 3.1.2 szakasza meghatározza, az ADR 3.2 fejezet A táblázatának 2. oszlopa kiegészítve a 3.1.2. szakasz előírásaival. Megtalálható az adott veszélyes áru szállításának szabályait tartalmazó Technológiai utasításban. az ADR 3.2 fejezet A táblázat 5. oszlopában, ill. 6. oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca száma. Ha egynél több bárca van megadva járulékos veszéllyel rendelkező árunál, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, melyeknél az ADR 3.2 fejezet A táblázat 5. oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoport, ami elé a PG betűk (pl. PG II ) írhatók; küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok száma és fajtája (pl. 2 db hordó, vagy 4 db. Kanna stb.). A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni [pl. egy láda (4G)]; Nem kell fel tüntetni a kombinált csomagolás külső csomagolásban lévő belső csomagoló eszközök számát, típusát és befogadóképességét. a veszélyes árunkénti összes mennyiség (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és ha van csomagolási csoporthoz tartozó árunként; Amennyiben a Társaság jelen utasítás 4.3.1.6. Az egy szállítóegységben szállított mennyiségekből adódó mentességek c. fejezetet kívánja alkalmazni, a szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként kell megadni a fuvarokmányban. a feladó neve és címe; a címzett(ek) neve és címe; az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot, ha van ilyen; 15 a 3.2 fejezet A táblázat 15 oszlopában feltüntetett alagútkorlátozási kód ha van nagybetűkkel, zárójelben feltüntetve. Az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni, ha előzetesen ismert, hogy a szállítás nem halad át olyan alagúton, amelyben a veszélyes áru szállítására korlátozás van. Példa fuvarokmányban feltüntetendő adatokra: 150 kg, 10 db zsákban történő hulladék szárazelem szállítása esetén, ahol a feladó Budapest JBK Keleti Telephely, a címzett pedig MÁV-SZK BLÜ KöM RLK Bp. Fék utcai veszélyes hulladék üzemi gyűjtője: UN 3077 Hulladék környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N. (szárazelem), 9, PG III;10 db zsák, 150 kg, MÁV-START Zrt. Budapest JBK Keleti Telephely, 1083 Bp. Verseny u. 1.-3., MÁV-SZK BLÜ KöM RLK 1091 Bp. Fék u. 3. Az üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó különleges előírások: A 7 osztály: radioaktív anyagok kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan eszközök esetében a következő két előírás valamelyikét kell betartani: a fuvarokmányban a 4.4.2. pontban előírt veszélyes áru leírás. ( UN, UN szám, helyes szállítási megnevezés, veszélyességi osztály, csomagolási csoport) előtt vagy után az ÜRES, TISZTÍTATLAN vagy az UTOLSÓ RAKOMÁNY MARADÉKA szavakat kell feltüntetni. Emellett az veszélyes árunkénti összes mennyiségét nem kell feltüntetni, vagy beleértve a legfeljebb 1000 l űrtartalmú, tisztítatlan, üres gáztartályokat is, a fuvar okmányban a 4.4.2. pont első 6 bekezdésében szereplő adatok helyett értelemszerűen az ÜRES CSOMAGOLÓ ESZKÖZ, ÜRES TARTÁLY, ÜRES IBC, ill. ÜRES NAGY CSOMAGOLÁS bejegyzés valamelyike szerepel, amit az utolsó berakott árura vonatkozó veszélyességi bárca követ.
Lásd a következő példát: ÜRES CSOMAGOLÓ ESZKÖZ, 6.1 (3). Ha az utolsó berakott veszélyes áru a 2 osztályba tartozó áru volt, akkor a veszélyességi bárca száma helyett az osztály száma: 2 is bejegyezhető. Felelős: Fuvarokmány kitöltéséért és az abban feltüntetett adatok helyességéért: Telephelyvezető, Részlegvezető Ellenőrzi: Szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó 4.5. Járművek 4.5.1 Általános előírások Ha csak az adott veszélyes árunál az ADR 3.2. A táblázat 16. oszlopában a szállításra vonatkozó különleges előírásban nincs másként előírva, a küldemény darabok: fedett járműbe vagy zárt konténerbe; vagy ponyvás járműbe vagy ponyvás konténerbe; vagy nyitott járműre vagy nyitott konténerbe rakhatók. Az olyan küldemény darabokat, amelyek csomagolása nedvességre érzékeny, fedett vagy ponyvás járműbe, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni. A járművek narancssárga táblával való jelölése csak ADR szerinti szállításnál szükséges, így jelen utasítás nem tartalmazza a narancssárga táblára vonatkozó előírásokat. 4.5.2. A járművön tartandó felszerelések 4.5.2.1. Tűzoltóeszközök (ADR 8.1.4.) Azokat a szállító egységeket, amelyek az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerint (egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel) végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek 1) oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képesség) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az oltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a járművön való alkalmazásra, és meg kell felelnie az EN 3 Hordozható tűzoltó készülékek c. szabvány 7. rész (MSZ EN 3-7:2004 + A1: 2008), vonatkozó előírásainak. 1 A tűz osztályokra vonatkozó an lásd az MSZ EN 2:1992 A tüzek osztályozása c. szabványt. 16 Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezetőfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat. A hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezen kívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontját (év, hónap) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek, és üzemképességük ne csökkenjen. 4.5.2.2. Egyéb felszerelések (ADR 8.1.4.2., 8.3.4.) A következő felszerelést mindig a szállítóegységen kell tartani, veszélyes áruk és veszélyes hulladékok ADR mentességgel szállítása esetén: - a járműszemélyzet minden tagja részére fényvisszaverő mellényt (ruházatot) (pl. az EN 471 szabványnak megfelelőt vagy azzal egyenértékűt); - hordozható világítókészüléket, melyen nincs olyan fémfelület, amely szikrát okozhat. A gyúlékony folyékony anyagok és gyúlékony gázok szállítására vonatkozó kiegészítő követelmények: A legfeljebb 60 C lobbanáspontú folyadékokat, ill. a 2 osztály gyúlékony anyagait vagy tárgyait szállító fedett jármű rakterébe csak olyan hordozható világító eszközzel szabad belépni, amely úgy van kialakítva, hogy a
jármű belsejébe esetleg behatolt gyúlékony gőzöket és gázokat nem tudja meggyújtani. Felelős: 4.5.1., 4.5.2. pontokban foglaltakért gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, részlegvezető 4.5.3. A veszélyes áruk járműre rakodási szabályai (ADR 7.5.) A veszélyes áru járművekre történő berakási előírásszerű elhelyezését, a hozzá kapcsolódó műszaki és gyakorlati intézkedéseket együttesen rakodási szabályoknak nevezzük. A veszélyes árura vonatkozó szállítási előírások már az üzem területén alkalmazandó, hiszen a szállítási jog értelmében a szállítás magában foglalja a helyváltoztatáson túl az áru átvételét, kiadását, az ideiglenes tartózkodási helyeket a szállítás folyamán, az előkészítési és befejezési műveleteket (csomagolás, rakodás) akkor is, ha ezeket nem a fuvarozó végzi. A járműre rakodási szabályok a következők: - Hacsak nincs az ADR-ben másként előírva, a berakás, kirakás nem hajtható végre, ha az okmányok vizsgálata, vagy a jármű, valamint a ki- és berakáshoz használatos berendezéseik szemrevételezése azt mutatja, hogy a jármű, valamint berendezéseik vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak. - A rakodófelületnek, sérülésmentesnek, tisztának és száraznak kell lennie. Gondoskodni kell arról, hogy a járműben visszamaradó anyag ne legyen. - Berakás előtt a jármű külső felületét és a belsejét is meg kell vizsgálni, hogy ne legyen rajta olyan sérülés, ami a jármű, vagy a berakandó küldeménydarabok épségét befolyásolná; - Veszélyes árut a jármű személyzete nem bonthat fel, vagy csomagolhat át, vonatkozik a mentességek alapján történő szállításokra is. - Sérült csomagolású veszélyes árut a szállító járműre tilos felrakni. - Minősített csomagoló eszközökben, szabályosan megjelölt küldeménydarabokat 17 lehet csak szállítani, kivéve a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességgel történő szállítást. - Ha álló helyzetet jelző nyilak elő vannak írva, akkor a küldemény darabokat és az egyesítő csomagolásokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni. - A jármű motorjának járatása, működtetése a rakodás alatt általában tilos, kivéve, ha a motor használata a szivattyú, kompresszor vagy más rakodáshoz szükséges berendezés működtetését végzi; - A jármű rakfelületén az egyes veszélyes áruk elkülönítése az alábbiak szerint: A 6.1., 6.2. sz. veszélyességi bárcájú küldeménydarabokat, és azokat a 9.sz. veszélyességi bárcával ellátott anyagokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152, vagy 3245 sz. anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen üres, tisztítatlan csomagoló eszközöket élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikktől elkülönítve kell tartani a jármű rakfelületén. Az elkülönítés élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól a következőképpen kell megoldani: - legalább egy szabványos raklap szélességi méretének (80 cm) megfelelően, vagy - Egy teljes válaszfallal legalább a küldeménydarabok halmazolási magasságát elérően, vagy - Olyan küldeménydarabokkal, amelyeken nincs 6.1., 6.2., és 9.sz. veszélyességi bárca, vagy 9.sz. bárca van, de nem a UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 sz. anyagokat tartalmazzák - Együvé rakási tilalom annak elkerülését szolgálja, hogy a különféle veszélyes anyagok baleset, rendkívüli esemény bekövetkeztekor egymással érintkezve hevesen (veszélyesen) reagáljanak. A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók együvé ugyanabba a járműbe, ha az együvé rakás a rajtuk levő veszélyességi bárcák alapján a 1. sz. táblázatban megengedett.
1. sz. táblázat: (ADR 7.5.2.1. bekezdés táblázata) 18 A 1. sz. táblázat jelölései: X =Az együvé rakás megengedett. a) Az együvé rakás az 1.4S anyagokkal és tárgyakkal megengedett. b) Az 1 osztály áruinak és a 9 osztály biztonsági felszereléseinek (UN 2990, 3072 és 3268) együvé rakása megengedett. c) Az 1.4 alosztály G összeférhetőségi csoportjába tartozó légzsák gáz generátorok, légzsák modulok, ill. biztonsági öv előfeszítők (UN 0503) és a 9 osztályba tartozó légzsák gázgenerátorok, légzsák modulok, ill. biztonsági öv előfeszítők (UN 3268) együvé rakása megengedett. d) Az UN 0083 C típusú robbantó anyag kivételével a többi robbantó anyag és az 5.1 osztályba tartozó ammónium-nitrátok (UN 1942 és 2067), alkálifém-nitrátok és alkáli földfém-nitrátok együvé rakhatók, amennyiben a nagy bárcával való megjelölés, az elkülönítés, a küldemény darabok elhelyezése és a szállítóegységenként megengedett legnagyobb mennyiség szempontjából a teljes rakományt úgy kezelik, mintha az 1osztályba tartozó robbantó anyag lenne. Az alkálifém-nitrátok: a cézium-nitrát (UN 1451), a lítium-nitrát (UN 2722), a kálium-nitrát (UN 1486), a rubídium-nitrát (UN 1477) és a nátrium-nitrát (UN 1498). Az alkáli föld fém-nitrátok a bárium-nitrát (UN 1446), a berillium-nitrát (UN 2464), a kalcium-nitrát (UN1454), a magnézium-nitrát (UN 1474) és a stroncium-nitrát (UN 1507)
A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tilos együvé rakni az 1.4 alosztály, az UN 0161 és az UN 0499 tétel anyagait és tárgyait kivéve más típusú robbanó anyagokkal és tárgyakkal. - Árukezelés, halmazolás: - Küldemény darab rögzítése: A járművet - ahol szükséges - a veszélyes áru kezelésére, rögzítésére alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel, pánttal) kell ellátni. A veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben alkalmas rögzítő eszközökkel úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha veszélyes árut nehéz gépekkel, vagy rekeszekkel együtt szállítják, minden árut úgy kell csomagolni és rögzíteni a járműben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A rakomány elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, illetve kielégítően védettnek tekinthető, ha a raktér üres terei teljesen ki vannak töltve küldeménydarabokkal, vagy valamilyen arra alkalmas anyaggal. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. A fent leírt követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. - halmazolás: Küldemény darabokat csak akkor szabad egymásra halmazolni, ha a halmazolásra ki vannak alakítva. Folyékony veszélyes árukat a szárazak alá kell helyezni. Az alul levő küldemény darabokat teherelosztó segítségével kell védeni a rájuk halmazolt küldemény darabok okozta sérülésektől. Ahol álló helyzetű nyilak elő vannak írva, azokat a küldemény darabokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni. A 6.1., 19 6.2. sz. veszélyességi bárcájú küldeménydarabokat, és azokat a 9.sz. veszélyességi bárcával ellátott anyagokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152, vagy 3245 sz. anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen üres, tisztítatlan csomagoló eszközöket nem szabad a járművön és a be-, ki- és átrakás helyén olyan küldeménydarabra halmazolni, amelyek élelmiszereket, vagy tartós fogyasztási cikkeket, vagy takarmányt tartalmaznak. - Kirakás utáni tisztítás: Ha az olyan jármű vagy konténer kirakása után, amelyben veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab volt, megállapítják, hogy a tartalom egy része kiömlött, a járművet, ill. a konténert, amint lehet, de még mindenképpen az újabb megrakás előtt ki kell tisztítani. Ha a tisztítás helyben nem végezhető el, a járművet, ill. a konténert, ügyelve a megfelelő biztonságra, a legközelebbi alkalmas helyre kell szállítani, ahol a tisztítás elvégezhető. A szállítás akkor megfelelően biztonságos, ha megtették a megfelelő intézkedéseket a kiömlött veszélyes áru ellenőrizhetetlen szabadba jutásának elkerülésére. - Megfelelő járműtípus alkalmazása Veszélyes árut megfelelő műszaki állapotú gépjárműbe szabad csak berakni, amely el van látva az előírt felszerelésekkel, eszközökkel, azok tiszták és működőképesek A berakó felelőssége miatt a felrakó helyeken ellenőrzik a járművek műszaki állapotát. ADR 9. fejezete tartalmazza a járművek műszaki állapotára vonatkozó előírásokat. A szállított veszélyes áru anyagi tulajdonságai befolyásolják a szállító jármű típusát és műszaki paramétereit. Az ADR 3.2.A táblázat 16.oszlopában található kód alapján lehet meghatározni, hogy az adott árut milyen járműbe lehet berakni. Felelős A 4.5.3. pontban előírtakért: berakással, gépjármű vezetéssel megbízott munkavállaló Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, részlegvezető
4.5.4. A járművek személyzetére vonatkozó követelmények (ADR 8.3) Utasok szállítása Veszélyes árut szállító jármű a jármű személyzetén kívül más személyt, utast nem szállíthat Tűzoltó eszközök használata A jármű személyzetének ismernie kell a tűzoltó eszközök használatát. A jármű személyzetének alapvető tűzoltási ismeretekkel kell rendelkeznie Hordozható világító készülék Tilos a járműbe nyílt lánggal égő világító készülékkel bemenni, a világító készüléknek szikramentesnek kell lennie Dohányzási tilalom A kezelési műveletek alatt tilos a dohányzás a járművek környezetében és a járművek belsejében Rögzítő fék használata Veszélyes anyagot szállító szállítóegység csak úgy várakozhat, ha rögzítő fékje be van húzva. Felelős: gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, részlegvezető 4.6. Csomagolás, raktározás szabályai 4.6.1. Általános előírások csomagolásra, raktározásra (ADR 4.1.) 4.6.1.1. Raktározásra, tárolásra vonatkozó általános előírások A veszélyes anyagok raktározására, tárolására vonatkozó általános előírásokat az MSZ 9936:1993 sz. Veszélyes áruk átmenetiideiglenes tárolására használatos raktárak biztonsági követelményei c. szabvány szabályozza. Raktározás esetén betartandó a Biztonsági adatlapok 14. pontja (tároláskor alkalmazandó biztonsági szabályok) is. 4.6.1.2. A csomagolásra vonatkozó általános előírások A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket 20 kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a veszélyelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek. 4.6.1.3. A csomagoló eszközökre vonatkozó általános szabályok (ADR 4.1.1.) A veszélyes árukat olyan, jó minőségű csomagolóeszközbe (IBC-be) kell csomagolni, amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek, ütődéseknek, amelyeknek rendes körülmények között a szállítás során, a szállítóeszközök közötti átrakás, a szállítóeszközből a raktárba való berakodás során ki van téve, illetve amelyek akkor léphetnek fel, amikor további kézi vagy gépi árukezelés céljából a rakodólapról vagy az egyesítő csomagolásból eltávolítják. A csomagolóeszközöket (IBC-ket) a gyártó előírásai szerint úgy kell lezárni, hogy a szállításra kész küldeménydaraboknál elkerülhető legyen a tartalom bármilyen szivárgása vagy kiszóródása. Ez a szokásos szállítási körülmények között különösen a rezgésekből, illetve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a nyomás változásából adódhat. A veszélyes anyagnak nem szabad a csomagolóeszköz (IBC) külsejére tapadnia. Ezek az előírások egyaránt érvényesek az új, az ismételten felhasznált, az átalakított, ill. a felújított csomagolóeszközökre (IBCkre). A csomagolóeszközök (IBC-k) veszélyes áruval közvetlenül érintkező részeit a veszélyes áru nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti, és ezek a részek nem okozhatnak veszélyes hatást, pl. reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval való reakciót, valamint nem tehetik lehetővé a veszélyes áru áthatolását, ami a szokásos szállítási körülmények között