Busa Csilla Varga Ivett Szentpétery Hajnalka A középiskolai kollégiumokban élő fiatalok Egy szociológiai vizsgálat eredményei A kutatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatta. Fact Intézet 2004
BEVEZETÉS A Hajnóczy József Ifjúsági Egyesület megbízásából a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete 2004 tavaszán szociológiai felmérést végzett a középiskolai kollégiumokban lakó fiatalok körében 1. A vizsgálat célja a középiskolás kollégista diákok egészségi állapotot befolyásoló köztük kiemelten a drogfogyasztással kapcsolatos szokásainak, véleményének, beállítódásának megismerése volt. A bentlakásos intézményekben, így a középiskolai kollégiumokban lakó fiatalok különösen az egész országra kiterjedően kevésbé kutatott terület, miközben ezek a diákok a kábítószer-fogyasztás szempontjából erősen veszélyeztetett 14-21 éves korosztály tagjai, akik az év nagy részében sajátos körülmények között, nem családi környezetükben élnek. A felmérés során éppen ezért a tényfeltáró a drog-prevalenciára vonatkozó adatok mellett az alábbi kérdésekre is választ kerestünk: - a középiskolai kollégiumokban élő fiatalok mely csoportjai a leginkább veszélyeztetettek a drogfogyasztás szempontjából - melyek azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják a diákokat abban, hogy az illegális kábítószerek felé forduljanak - a fiatalok véleménye szerint milyen indítékok állnak a kábítószerfogyasztás hátterében - a diákok e csoportja milyen információkkal rendelkezik a drogokról és a drogfogyasztásról. A kutatásban részt vevő kollégiumok A vizsgálatban az ország 22 középiskolai kollégiumából közel 3500 diák vett részt. A mintaválasztás alapját az Országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség adatbázisa jelentette. Az adatbázisból a részvételre felkért kollégiumok kiválasztásának szempontjai a következők voltak: - a kollégiumok területi megoszlása egyenletes legyen, minden megye képviseltesse magát 1 A kérdőív kidolgozását és az adatok elemzését a Fact Intézet, az adatfelvétel megszervezését és lebonyolítását a Hajnóczy József Ifjúsági Egyesület végezte. 2
- a kiválasztott kollégiumok diákjainak nemi aránya, valamint a budapesti és vidéki kollégisták aránya tükrözze az adatbázisban szereplő országos arányokat. A Heves és Nógrád megyékből felkért kollégiumok nem kívántak részt venni a kutatásban. E két intézményt a későbbiekben sem sikerült hasonló paraméterekkel rendelkező intézményekkel pótolni, így helyettük két, más megyében található kollégium került a mintába. Vizsgálatunk tehát Heves és Nógrád megye kivételével az ország egész területére kiterjedt. Az adatfelvétel módszere és körülményei Az adatfelvétel önkitöltős kérdőív alkalmazásával valósult meg. A kérdőívek kitöltésére a kollégiumokban, az e célra átengedett tanulóidőben került sor. A válaszadás átlagosan 30-50 percet vett igénybe. A kérdezés lebonyolítását (a kérdőívek kiosztását, a kitöltéshez szükséges információk átadását, az esetlegesen felmerült problémák kezelését, a kitöltött kérdőívek összegyűjtését) a tanulók által nem ismert, erre a feladatra előzetesen felkészített segítők végezték. A módszer kiválasztását a költséghatékonyság mellett szakmai szempontok indokolták: a Fact Intézet munkatársainak kutatási tapasztalata, hogy a vizsgált téma jellegéből adódóan az anonim önkitöltős kérdőív és a diákok számára ismeretlen segítők közreműködése előnyösen befolyásolja a válaszadási hajlandóságot és a válaszok őszinteségét. A drog fogalma Egy drogfogyasztással foglalkozó kutatás megtervezésekor szükséges definiálni a drog és az illegális drog fogalmát. Ha ugyanis csak drogfogyasztásról beszélünk, akkor ide kell sorolnunk a legális drogokat, azaz az alkoholt és a cigarettát is. A vizsgálat során illegális drogok fogalmán az 1961-ben New York-ban elfogadott egységes kábítószer-egyezmény által rögzített pszichoaktív drogokat, illetve az 1971-ben Bécsben elfogadott listán szereplő pszichotrop anyagokat értjük. A jogilag tiltott szerek mellett illegális drognak tekintettük az orvosi rendelés hiányában vagy nem rendeltetésszerűen fogyasztott nyugtató, altató és más kábító hatású gyógyszereket is. Emellett, bár nem szerepelnek az illegális drogok listáján, gyakorlati szempontból célszerű ezekkel együtt említeni az úgyne- 3
vezett pótszereket, amelyek szintén alkalmasak és használatosak a visszaélésre. Ide tartoznak a különböző szerves oldószerek, ragasztók, párolgó anyagok, spray-k stb., melyek fogyasztását a szakirodalom és a köznyelv összefoglalóan szipuzásnak hívja. A kérdőívben mi is a szipu kifejezést használtuk. 4
A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI A diákok több mint háromnegyede egészségi állapotát átlagosnak ítélte. A megkérdezett kollégisták közel fele dohányzik. Egynegyedük rendszeres, egyötödük alkalmi dohányosnak minősítette magát. A diákok háromnegyede alkalmi alkoholfogyasztó, rendszeresen 5,1%-uk fogyaszt alkoholt. A diákok 56,1%-a már több alkalommal is volt részeg. A megkérdezett fiatalok több mint egyharmada gondolt már arra, hogy kipróbáljon valamilyen illegális kábítószert. A tanulók 37,8%-ának kínáltak már életében kábítószert. Az esetek döntő többségében az illegális drogot kínáló személy a diák ismerőse vagy barátja volt. A megkérdezett kollégisták közel háromnegyede egyáltalán nem fogyasztott még illegális kábítószert. Egyszer kipróbálta, de azóta nem használt tiltott drogot 14,7%-uk, alkalmanként egytizedük fogyaszt illegális kábítószert, rendszeresen 34 fő. A válaszadók egynegyede fogyasztott már marihuánát életében egy vagy több alkalommal. A tanulók több mint egytizede számolt be visszaélésszerű gyógyszerhasználatról, illetve nyugtató, altató vagy más kábító hatású gyógyszer és alkohol egyidejűleg történő fogyasztásáról. Az illegális drogokat fogyasztók elsősorban barátaiktól, ismerőseiktől veszik vagy kapják a kábítószert. 5
A VÁLASZADÓKRÓL A kutatásban részt vevő kollégiumok Vizsgálatunkban Magyarország 22 középiskolai kollégiuma vett részt, a közép-dunántúli, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régióból 4-4, a középmagyarországi, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régióból 3-3, az észak-magyarországi régióból egy intézmény. Heves és Nógrád kivételével minden megye képviseltette magát. A kollégiumok megyék szerinti megoszlását a következő táblázat tartalmazza. A kollégiumok megyék szerinti megoszlása Megye Kollégiumok száma Bács-Kiskun megye 2 Baranya megye 2 Békés megye 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 Budapest és Pest megye 3 Csongrád megye 1 Fejér megye 1 Győr-Moson-Sopron megye 1 Hajdú-Bihar megye 1 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1 Komárom-Esztergom megye 2 Somogy megye 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1 Tolna megye 1 Vas megye 1 Veszprém megye 1 Zala megye 1 Összesen: 22 A 22 kollégium közül kettő fővárosi intézmény, 12 megyeszékhelyen, nyolc megyeszékhelyen kívüli városban található. A településen belül 12 kollégium a város központjának közelében helyezkedik el, öt közvetlenül a centrumban, szintén öt külvárosi városrészben található. A kollégiumok jellegét tekintve többségük 22-ből 17 koedukált intézmény, azaz fiúknak és lányoknak egyaránt biztosít szállást, három kollégiumban csak fiúk, kettőben csak lányok lakhatnak. 6
A mintába került intézmények közül 13-ban a bentlakó diákok létszáma meghaladta a 200 főt, és mindössze egy kollégiumban élt az adatfelvétel idején száznál kevesebb tanuló. A kollégisták létszáma Kollégista diákok létszáma Kollégiumok száma 100 fő vagy annál kevesebb 1 101-200 fő között 8 201-400 fő között 7 401 fő vagy annál több 6 Összesen: 22 A kollégiumok felében a nevelőtanárok száma minimum 11 fő volt, tíz intézmény hat és tíz fő között alkalmazott nevelőket, egy kollégiumban pedig öt, vagy annál kevesebb nevelőtanár dolgozott. A hétvégi hazautazások rendje meglehetősen egységes képet mutat: egy intézmény kivételével ahol a kéthetenkénti eltávozás van érvényben a diákok minden hétvégén hazamennek, illetve hazamehetnek. A kutatásban részt vevő diákok Az adatfelvétel során a segítő munkatársak 3546 kérdőívet osztottak ki, melyek közül 3462-őt kaptak vissza kitöltve (a válaszadási arány 98%). A kérdőívek ellenőrzésekor komolytalan válaszadás miatt két válaszadót kizártunk, és alacsony, statisztikai módszerekkel feldolgozhatatlan elemszámuk miatt ugyancsak kihagytuk az elemzésből az általános iskolába vagy egyetemre járó nyolc főt. Az elemzéshez tehát 3454 kérdőívet használtunk fel. A vizsgálatban részt vevő diákok nemek szerinti megoszlását a lányok túlsúlya jellemzi, ők képviselték a válaszadók 53,6%-át. A válaszadók nemek szerinti megoszlása A válaszadó neme Fő Százalék fiú 1603 46,4 lány 1851 53,6 Összesen: 3454 100,0 7
A tanulók életkor szerinti megoszlása bár többségük 16-18 éves volt az adatfelvétel idején viszonylag nagy szórást mutat: a legfiatalabb tanuló 14, a legidősebb 25 évesnek vallotta magát. (A két 14 éves tanuló válaszait az elemzés során a 15 évesek adataival együtt kezeltük.) A válaszadók életkor szerinti megoszlása Életkor Fő Százalék 15 éves* 300 8,9 16 éves 742 22,0 17 éves 727 21,6 18 éves 653 19,4 19 éves 512 15,2 20 éves vagy időseb 434 12,9 Összesen 3368 100,0 Nem válaszolt: 86 fő *a 14 évesekkel együtt A mintába került diákok 58,3%-a szakközépiskolába járt, közel egynegyedük gimnázium tanulója volt, a szakmunkás tanulók és a szakiskolások aránya pedig 9,1, illetve 8,6% volt. A válaszadók iskolatípus szerinti megoszlása Iskola típusa Fő Százalék gimnázium 821 24,0 szakközépiskola 1994 58,3 szakmunkásképző 312 9,1 szakiskola 294 8,6 Összesen 3421 100,0 Nem válaszolt: 33 fő A diákok több mint egynegyede elsős, 23,6%-uk másodikos volt a kérdezés idején. III-IV. évfolyamra 37,5%-uk, technikumba vagy egyéb középiskolai képzésre (V-VI. évfolyam) 9,5%-uk járt. A válaszadók évfolyamok szerinti megoszlása Évfolyam Fő Százalék I. évfolyam 986 28,8 II. évfolyam 807 23,6 III. évfolyam 700 20,5 IV. évfolyam 602 17,6 V-VI. évfolyam 325 9,5 Összesen 3420 100,0 Nem válaszolt: 34 fő 8
A válaszadó diákok több mint felének (56,0%-ának) községben található az állandó lakóhelye, városban 36,5, megyeszékhelyen 4,2%-uk él. Budapesten 64, tanyán 47 fő lakik. (Az alacsony elemszámok miatt a budapestiek válaszait a megyeszékhelyen, a tanyasiak válaszait a falun élők adataival összevonva elemeztük.) A válaszadók állandó lakóhely szerinti megoszlása Állandó lakóhely Fő Százalék főváros 64 1,9 megyeszékhely 144 4,2 város 1256 36,5 falu 1930 56,0 tanya 47 1,4 Összesen: 3441 100,0 Nem válaszolt: 13 fő A diákok túlnyomó többsége (72,9%-a) teljes családban él, azaz édesanyja és édesapja neveli. 16,1%-uk családja csonka család, ahol az egyik édesszülő egyedül neveli a válaszadót. Újrastrukturált családban 2 280 fő (8,1%) él, olyan családformában pedig, ahol nincs édesszülő, 96 tanuló (2,8%). (Az édesszülőt nem tartalmazó családformákban élő diákok válaszait az alacsony elemszámokra való tekintettel a továbbiakban együttesen kezeljük.) A válaszadók családjainak összetétele Család összetétele Fő Százalék édesszüleivel él 2508 72,9 édesszülő és nevelőszülő együtt neveli 280 8,1 édesanyja/édesapja egyedül neveli 555 16,1 nagyszülők nevelik 44 1,3 más rokonok nevelik 12 0,3 nem családban él 20 0,6 egyéb személyekkel él együtt 20 0,6 Összesen 3439 100,0 Nem válaszolt: 15 fő 2 Újrastrukturáltnak nevezzük azokat a családokat, melyekben a gyereket egy édesszülő és egy nevelőszülő neveli. 9
A válaszadó fiatalok egyötödének nincs testvére, 53,9%-uknak egy, közel ötödüknek kettő, 6,6%-uknak három vagy több testvére van 3. A válaszadók megoszlása testvéreik száma szerint Testvérek száma Fő Százalék nincs testvére 683 20,1 egy testvére van 1829 53,9 két testvére van 659 19,4 három vagy több testvére van 220 6,6 Összesen 3391 100,0 Nem válaszolt: 63 fő A válaszadók háztartásnagyság szerinti megoszlására vonatkozó adatokat tartalmazza a következő táblázat. A tanulók majdnem fele (45,4%-a) négy személyes háztartásban nevelkedik, egyötödük öt, 18,9%-uk három személyes háztartásban él. A válaszadók megoszlása háztartásnagyság szerint A háztartásban élők száma Fő Százalék két fő 152 4,4 három fő 648 18,9 négy fő 1553 45,4 öt fő 716 20,9 hat vagy több fő 355 10,4 Összesen 3424 100,0 Nem vonatkozott rá a kérdés, illetve nem válaszolt: 30 fő A diákok szüleinek iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy a legtöbb tanuló édesapja/nevelőapja 4 szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű (47,1%), ugyanakkor az anyák relatív többsége (36,2%-a) érettségivel rendelkezik. Az alacsony (maximum 8 osztály) és a magas iskolai végzettségűek (diplomások) aránya is az édesanyák/nevelőanyák körében magasabb. 3 A kérdés a válaszadóval egy családban élő testvérek számára vonatkozott. 4 A kérdés arra az édesszülőre vagy nevelőszülőre vonatkozott, akivel a válaszadó egy háztartásban él. 10
Az édesanya/nevelőanya iskolai végzettsége Édesanya/nevelőanya iskolai végzettsége Fő Százalék legfeljebb nyolc osztály 455 13,6 szakmunkásképző, szakiskola 960 28,6 érettségi 1213 36,2 egyetem, főiskola 647 19,3 nem tudja 77 2,3 Összesen 3352 100,0 Nem vonatkozott rá a kérdés, illetve nem válaszolt: 102 fő Az édesapa/nevelőapa iskolai végzettsége Édesapa/nevelőapa iskolai végzettsége Fő Százalék legfeljebb nyolc osztály 204 6,6 szakmunkásképző, szakiskola 1458 47,1 érettségi 874 28,3 egyetem, főiskola 460 14,9 nem tudja 95 3,1 Összesen 3091 100,0 Nem vonatkozott rá a kérdés, illetve nem válaszolt: 363 fő A családban élő diákok több mint kétharmada átlagos anyagi helyzetűnek minősítette családját. Az átlagosnál jobbnak 21,8, rosszabbnak 9,8 vélte gazdasági helyzetüket. A válaszadók megoszlása családjuk anyagi helyzete szerint A család anyagi helyzete Fő Százalék kimondottan jó, gazdagok 45 1,3 jó anyagi körülmények között élnek 688 20,5 átlagos az anyagi helyzetük 2290 68,4 napi anyagi gondjaik vannak 299 8,9 kimondottan rossz a helyzetük 31 0,9 Összesen 3353 100,0 Nem vonatkozott rá a kérdés, illetve nem válaszolt: 101 fő A havi zsebpénz összegére vonatkozó kérdésre válaszoló tanulók közül 109 fő jelezte, hogy nem kap zsebpénzt. Valamennyi említett összeget figyelembe véve a diákok havonta átlagosan 9782 forint zsebpénzzel rendelkeznek. Az általunk extrémnek tartott (100 forint alatti és 100 ezer fo- 11
rint feletti) összegeket kizárva 5 a havi zsebpénz átlagos összege 9589 forint. A válaszadók havi zsebpénze (az összes megadott összeget figyelembe véve) Havi zsebpénz összege Fő Százalék kevesebb mint 5000 Ft* 792 24,1 5000-7999 Ft 734 22,3 8000-9999 Ft 441 13,4 10000-15000 Ft 885 26,9 15000 Ft-nál több 439 13,3 Összesen 3291 100,0 Nem válaszolt: 163 fő *a zsebpénzzel nem rendelkezőkkel (azaz a 0 forint zsebpénzzel rendelkezőkkel) együtt A diákok több mint háromnegyede egészségét a vele azonos korúakkal és neműekkel összehasonlítva átlagosnak ítélte. Közel ötödük jobbnak, 5,7%-uk rosszabbnak tartotta egészségi állapotát másokénál. A válaszadók egészségi állapota a velük azonos korúakkal és neműekkel összehasonlítva Egészségi állapot Fő Százalék jobb mint az átlag 650 18,9 átlagos 2589 75,4 rosszabb mint az átlag 194 5,7 Összesen 3433 100,0 Nem válaszolt: 21 fő Az egészség önminősítésében jelentős eltérés mutatkozott a fiúk és a lányok között. A fiúk lányoknál jobbnak tartják egészségüket: a fiúknak 26,4%-a, a lányoknak 12,4%-a ítélte az átlagosnál jobbnak egészségét, emellett az átlagosnál rosszabb egészségi állapotról beszámolók aránya is a lányok körében magasabb. 5 Az elemzés során a zsebpénzzel kapcsolatban mindkét összeget megadjuk, jelezve, hogy melyik érték tartalmazza az összes említett összeget és melyikből zártuk ki az extrém értékeket. 12
Az egészségi állapot önminősítése nemek szerint Egészségi állapot Fiú Lány Fő Százalék Fő Százalék jobb, mint az átlag 420 26,4 230 12,4 átlagos 1097 69,0 1492 81,0 rosszabb, mint az átlag 73 4,6 121 6,6 Összesen: 1590 100,0 1843 100,0 Nem válaszolt: 21 fő A kérdést iskolatípus szerint vizsgálva elmondhatjuk, hogy legnagyobb arányban szakmunkásképző intézetekben tanulók minősítették átlagosnak egészségi állapotukat. A magukat az átlagosnál jobb egészségűnek tartók részaránya a gimnazisták körében a legmagasabb, az egészségi állapotukat az átlagnál rosszabbnak tartóké pedig a szakiskolai képzésben részt vevők között. Az egészségi állapot önminősítése az iskola típusa szerint Iskola típusa jobb mint az átlag Egészségi állapot átlagos rosszabb mint az átlag Összesen gimnázium (fő) 185 575 53 813 (%) 22,8 70,7 6,5 100,0 szakközépiskola (fő) 388 1495 105 1988 (%) 19,5 75,2 5,3 100,0 szakmunkásképző (fő) 37 263 11 311 (%) 11,9 84,6 3,5 100,0 szakiskola (fő) 35 232 21 288 (%) 12,2 80,5 7,3 100,0 Nem válaszolt: 21 fő A diákok kollégiumi élete A kollégium elhelyezkedését tekintve a válaszadók relatív többsége (772 fő, 22,4%) pest megyei, illetve budapesti intézmény diákja volt. A tanulók megyék szerinti megoszlását a következő táblázat tartalmazza. 13
A válaszadók megyék szerinti megoszlása Megye Fő Százalék Bács-Kiskun megye 240 6,9 Baranya megye 545 15,8 Békés megye 198 5,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 171 5,0 Csongrád megye 36 1,0 Fejér megye 179 5,2 Győr-Moson-Sopron megye 88 2,5 Hajdú-Bihar megye 180 5,2 Jász-Nagykun-Szolnok megye 71 2,1 Komárom-Esztergom megye 150 4,4 Budapest és Pest megye 772 22,4 Somogy megye 80 2,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 150 4,3 Tolna megye 131 3,8 Vas megye 134 3,9 Veszprém megye 229 6,6 Zala megye 100 2,9 Összesen: 3454 100,0 A válaszadó tanulók 59,4%-a (2053 fő) megyeszékhelyen található kollégiumban lakott, 14,2%-uk (490 fő) fővárosi, 26,4%-uk (911 fő) megyeszékhelyen kívüli városban elhelyezkedő intézmény lakója volt. A kollégisták fele (49,4%, 1705 fő) olyan diákszállón lakott, amely a közel esik a település központjához, de nem a centrumban van. A település külső részén, külvárosban található kollégiumban 33,0%-uk (1139 fő), a település központjában elhelyezkedő intézményben 17,7%-uk (610 fő) élt. A vizsgálatban résztvevő középiskolás diákok 79,9%-a koedukált kollégiumban lakott, 13,3%-uk fiúkollégiumban, 6,8%-uk lánykollégiumban élt. A válaszadók megoszlása a kollégium jellege szerint A kollégium jellege Fő Százalék fiúkollégium 460 13,3 lánykollégium 234 6,8 koedukált 2760 79,9 Összesen: 3454 100,0 14
A megkérdezettek háromnegyede közepes nagyságú vagy nagy, legalább 200 diáknak szállást biztosító kollégiumban lakott. A diákok mindössze 1%-a élt olyan kollégiumban, amelyben legfeljebb 100 tanuló lakott. A válaszadók megoszlása a kollégium nagysága szerint Fő Százalék 100 fő vagy kevesebb 36 1,0 101-200 fő 774 22,4 201-400 fő 1042 30,2 401 fő vagy több 1602 46,4 Összesen: 3454 100,0 A vizsgálat során 2307 tanuló (66,8%) jelezte, hogy kollégiumukban a nevelőtanárok létszáma legalább 11 fő. 1111 diák (33,2%) élt olyan intézményben, melyben 6-10 kollégiumi nevelőtanár dolgozott és mindössze 36 fő (1,0%) tudta úgy, hogy kollégiumában a nevelőtanárok létszáma legfeljebb öt fő. Ugyancsak 36 fő számolt be arról, hogy csak kéthetente utazhatnak haza a kollégiumból, a többi diák olyan intézményben él, ahol heti hazautazási rend van érvényben. A válaszadó diákok többsége (32,1%-a) egy éve vagy ennél rövidebb ideje kollégista. A megkérdezettek többsége legfeljebb négy éve lakik kollégiumban, az öt éve vagy hosszabb ideje kollégisták aránya 7,7%. A tanulók közül 14 fő csak egy hónapja volt kollégista az adatfelvételkor, egy fő pedig már 11 éve. A válaszadók megoszlása a kollégiumban eltöltött évek száma szerint Mióta kollégista Fő Százalék kevesebb mint egy éve 1100 32,1 egy éve 410 12,0 két éve 604 17,7 három éve 544 15,9 négy éve 498 14,6 öt vagy több éve 264 7,7 Összesen 3420 100,0 Nem válaszolt: 34 fő A kutatás során használt kérdőívben több kérdés szolgált arra, hogy megtudjuk: hogy érzik magukat a fiatalok a kollégiumokban, milyennek tartják a kollégiumi életet. A diákok mindent összevetve a közepesnél kicsit jobban érzik magukat a diákszállón. (A válaszadók az iskolai 15
osztályzáshoz hasonlóan ötfokozatú skálán jelölték meg, hogy érzik magukat a kollégiumban. A válaszokból számított átlag 3,44.) A közepesnél jobban a tanulók fele, annál rosszabbul viszont csak 14,2%-a érzi magát abban az intézményben, ahol él. E kérdést tekintve nemek szerint nem mutatkozott számottevő eltérés, bár a fiúk kicsit jobban érzik magukat kollégiumi környezetükben, mint a lányok (fiúk: 3,48, lányok: 3,40). Hogyan érzi magát a kollégiumban Hogy érzi magát a kollégiumban Fő Százalék 1 (nagyon rosszul) 132 3,9 2 347 10,3 3 1204 35,7 4 1287 38,2 5 (nagyon jól) 399 11,8 Együtt 3369 100,0 Nem válaszolt: 85 fő A családi háttér, az életkor, a kollégium jellege (koedukált vagy nem) és a kollégistaként eltöltött idő sem befolyásolja azt, hogy a válaszadó hogyan érzi magát a kollégiumban. A kötelező kollégiumi foglalkozásokat válaszadók több mint fele többnyire vagy mindig unalmasnak tartja, többnyire vagy mindig érdekesnek a tanulók 42,3%-a minősítette a foglalkozásokat. A kötelező kollégiumi foglalkozások megítélése A kötelező kollégiumi foglalkozások megítélése Fő Százalék mindig érdekesek 101 3,0 többnyire érdekesek 1314 39,3 többnyire unalmasak 1401 41,9 mindig unalmasak 528 15,8 Összesen 3344 100,0 Nem válaszolt: 110 fő A megkérdezett tanulók többsége a kollégiumi foglalkozásokat éppen elegendőnek tartja, közel egyharmaduk szerint viszont túl sok van a kötelező foglalkozásokból. A tanulóknak 5,6%-a szeretne a jelenleginél több kötelező elfoglaltságot. 16
A kötelező kollégiumi foglalkozások száma A kötelező kollégiumi foglalkozások száma Fő Százalék sok 1054 31,5 éppen elegendő 2101 62,8 kevés 188 5,6 Összesen 3343 100,0 Nem válaszolt: 111 fő. A diákok több mint kétharmada szerint a kollégiumi szabályok elviselhetőek, a tanulók egynegyede szerint viszont szigorúak. Ennek ellenkezőjét (a kollégiumi szabályok lazák) a válaszadóknak csak 6,7%-a állította. A kollégiumi élet a kötöttségek szempontjából A kollégiumi életet kötöttségei Fő Százalék a kollégiumi szabályok szigorúak 839 25,0 a kollégiumi szabályok elviselhetőek 2286 68,2 a kollégiumi szabályok lazák 226 6,7 Összesen 3351 100,0 Nem válaszolt: 103 fő A diákok többsége saját megítélése szerint kevés vagy nagyon kevés szabadidővel rendelkezik egy átlagos hétköznapot tekintve. Kevesebb mint egyharmaduk tartja éppen elegendőnek a rendelkezésére álló szabadon felhasználható időkeretet, és kevesebb mint tizedük tartja soknak vagy nagyon soknak a rendelkezésére álló szabadidő mennyiségét. A szabadidő mennyisége egy átlagos hétköznapot tekintve Mennyi szabadideje van Fő Százalék nagyon sok 69 2,0 sok 217 6,4 éppen elegendő 985 29,2 kevés 1428 42,5 nagyon kevés 671 19,9 Összesen 3370 100,0 Nem válaszolt: 84 fő Vizsgálatunk eredménye szerint a kollégiumi foglalkozások száma és minősége, a kollégiumi élet kötöttségei és a szabadidő mennyisége sem befolyásolja jelentősen azt, hogy a diákok hogy érzik magukat a kollégiumban. 17
Kollégiumi nevelőikkel való viszonyukat a diákok az iskolai osztályzásnak megfelelően ötfokozatú skálán értékelték. A tanulók és nevelők közti viszonyt a válaszadók a közepesnél jobbnak értékelték (a válaszokból számított átlag 3,76). A válaszadók kollégiumi nevelőivel való viszonya A kollégiumi nevelőivel való viszonya Fő Százalék 1 (nagyon rossz) 66 2,0 2 217 6,5 3 878 26,2 4 1498 44,5 5 (nagyon jó) 698 20,8 Összesen 3357 100,0 Nem válaszolt: 97 A tanulók több mint kétharmadának megítélése szerint nevelői megfelelően törődnek velük, éppen annyit, amennyit kell. A válaszadók valamivel több mint tizedét teszik ki a törődést túl soknak tartók, valamint a figyelmet túl kevésnek értékelők is. Mennyire törődnek vele kollégiumi nevelői Mennyire törődnek vele kollégiumi nevelői Fő Százalék elviselhetetlenül sokat törődnek vele 98 2,9 túlzottan sokat törődnek vele 316 9,4 megfelelően törődnek vele 2590 76,8 alig törődnek vele 288 8,5 egyáltalán nem törődnek vele 81 2,4 Összesen 3373 100,0 Nem válaszolt: 81 fő A diákok kollégiumi társaikkal való kapcsolatukat szintén az iskolai osztályzásnak megfelelően értékelték. A válaszokból számított átlag 4,11, ami azt jelzi, hogy a diákok jónak érzik társaikkal való kapcsolatukat. Kollégista társaikhoz fűződő kapcsolatukat a fiúk jobbnak értékelték, mint a lányok (fiúk: 4,16, lányok: 4,07). 18
A kollégiumi társakkal való viszony értékelése A kollégiumi társaival való viszonya Fő Százalék 1 (nagyon rossz) 19 0,6 2 87 2,6 3 578 17,1 4 1500 44,4 5 (nagyon jó) 1193 35,3 Összesen 3377 100,0 Nem válaszolt: 77 fő Iskolatípusok szerint tekintve a kérdést a szakmunkás tanulók értékelték a legrosszabbnak kollégista társaikkal való viszonyukat (átlag 3,96), a legjobb kapcsolatról pedig a gimnazisták számoltak be (átlag 4,18). A szakközépiskolába járók válaszainak átlaga e két csoport között helyezkedett el (4,12). A kollégium jellege (koedukált vagy nem) nem befolyásolja a társas viszonyok értékelését. A fiatalok otthoni, családi hátterét tekintve a legjobbnak azok a diákok érezték kollégiumi kortárs kapcsolataikat, akik teljes családban élnek, legrosszabbnak pedig azok a fiatalok, akik olyan nem szokványok családformában élnek, ahol egy édesszülő sincs. Fontos összefüggés, hogy azok a diákok érzik magukat legjobban a kollégiumban, akik társaikkal jó kapcsolatot tudtak kialakítani. A kollégista társakkal való kevésbé jó vagy rossz viszony pedig azt eredményezi, hogy a diák nem érzi jól magát a kollégiumban. A társas kapcsolatokról nyújt további információt, hogy komoly probléma esetén a diákok tudnának-e kihez fordulni problémájukkal. A vizsgálat során megkérdeztük a fiatalokat, hogy ha valami annyira bántaná őket, hogy éjjel is felébrednének, lenne-e valaki az otthoni környezetükben vagy a kollégiumban, akivel meg tudnák ezt beszélni. A diákok 57,9%- nak mind az otthoni, mind a kollégiumi környezetében van olyan személy, akivel szükség esetén megoszthatja gondjait, további 29%-uk vagy otthon vagy a kollégiumban találna ilyen személy. 148 diák (4,3%) azonban egyáltalán nem tudná kivel megbeszélni problémáit. 19
Ha valami nagyon bántaná, lenne-e valaki, akivel meg tudná beszélni a problémáját? Meg tudná-e osztani valakivel a problémáját Fő Százalék igen, az otthoni környezetemben 697 20,3 igen, a kollégiumban 297 8,7 igen, otthon és a kollégiumban is 1986 57,9 lenne ilyen személy nem, nem lenne senki 148 4,3 nem tudom 300 8,8 Összesen 3428 100,0 Nem válaszolt: 26 fő A lányok a fiúknál nagyobb arányban számoltak be olyan bizalmasok meglétéről, akikkel otthon, illetve a kollégiumban meg tudnák beszélni problémáikat (a lányok 66,9, a fiúk 47,5%-ának van mindkét helyen ilyen bizalmasa). A fiúk közel ötödének (18,6%-ának), a lányok kevesebb mint egytizedének (8,3%-ának) nincs ilyen személy a környezetében, illetve bizonytalanok abban, hogy van-e. Azok a válaszadók, akik mind a kollégiumban, mind az otthoni környezetükben meg tudnák beszélni valakivel a problémáikat, jobban érzik magukat a kollégiumban, mint azok a társaik, akik hasonló esetben nem tudnának kihez fordulni. 20
A DIÁKOK LEGÁLIS DROGOKHOZ VALÓ VISZONYA Dohányzás A megkérdezett középiskolai kollégiumban lakó diákoknak kevesebb mint egyötöde nem próbálta még ki soha a dohányzást. A tanulók megközelítőleg egyharmada ugyan egyszer már kipróbálta a cigarettát, de azóta nem dohányzott. 45,6%-uk jelenleg is cigarettázik: alkalmi dohányosnak a tanulók egyötöde, rendszeres dohányosnak egynegyede minősítette magát 6. 205 fő (6,0%) korábban cigarettázott, de már leszokott a dohányzásról. A vizsgálatban részt vevő fiatalok dohányzási szokásai Nem próbálta 18,4% (633 fő) Rendszeres dohányos 25,6% (884 fő) Egyszeri kipróbáló 30,0% (1034 fő) Alkalmi dohányos 20,0% (687 fő) Már leszokott 6,0% (205 fő) Nem válaszolt: 11 fő Eltérés figyelhető meg a fiúk és a lányok dohányzási szokásaiban: a rendszeresen dohányzók csoportja a fiúk, az alkalmi fogyasztók csoportja a lányok körében képvisel magasabb arányt, az egyszeri kipróbálás pedig gyakorlatilag azonos arányban jellemző a fiúkra és a lányokra. A ciga- 6 Kutatásunkban sem az illegális, sem a legális drogok fogyasztásának gyakoriságát vizsgáló kérdések esetében nem definiáltuk a tanulók számára, kit tekintünk alkalmi, illetve rendszeres fogyasztónak. E módszer választása nem volt véletlen. Korábbi vizsgálatainkban (Tistyán László-Füzesi Zsuzsanna: Dohányzási szokások a fiatalok körében. In: Population Based Anti-Smoking Campaign. Zárójelentés a program során végzett kutatások megállapításairól. Kézirat, Pécs, 1997. április) a cigarettafogyasztás gyakoriságának megítélése során rendszeres dohányosnak tekintettük azt a válaszadót, aki rendszeresen napi egy szálnál több cigarettánál elszív és alkalmi fogyasztónak tekintettük azt, ennél kevesebbet fogyaszt. A cigaretta átlagos mennyisége azonban a tapasztalatok alapján nem mutatja a tényleges fogyasztás valóságos mértékét. A diákok egy nagy számú csoportja ugyanis a hétvégi, esti szórakozás alkalmával akár egy doboz cigarettát is elszív, hétköznapokon azonban egyáltalán nem dohányozik. Ők az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolhatók. A kategorizálás nehézsége miatt egyik esetben sem magyaráztuk az alkalmi és rendszeres fogyasztás mértékét, ezt a tanulók saját megítélésére bíztuk. 21
rettát ki sem próbálók részaránya a fiúk között kismértékben ugyan, de magasabb. Dohányzási szokások nemek szerint Dohányzási szokások Fiú Lány Fő Százalék Fő Százalék még ki sem próbálta 303 19,0 330 17,9 csak kipróbálta, de azóta nem szívott 475 29,7 559 30,2 már leszokott 111 7,0 94 5,1 alkalmanként rágyújt 247 15,5 440 23,8 rendszeresen dohányzik 459 28,8 425 23,0 Összesen: 1595 100,0 1848 100,0 Nem válaszolt:11 fő A dohányzást soha nem próbáló diákok átlagéletkora a legalacsonyabb, a rendszeres dohányosoké a legmagasabb. (A pontos adatokat lásd a következő adatsorban.) Még nem próbálták: Egyszeri kipróbálók: Alkalmi dohányosok: Rendszeres dohányosok: Korábban dohányoztak, de már leszoktak: átlag 17,26 év átlag 17,37 év átlag 17,59 év átlag 17,99 év átlag 17,82 év A diákok dohányzási szokásait iskolatípusok szerint is megvizsgáltuk. A cigarettát soha nem próbálók aránya a gimnáziumokban a legmagasabb, és körükben a legalacsonyabb a rendszeres dohányzók részaránya. A legrosszabb viszonyokat a szakmunkásképző intézetek tanulói között tapasztaltuk: a szakmunkásnak tanuló fiatalok több mint egyharmada rendszeresen dohányzik (szemben a gimnazisták 19,0%-ával) és mindössze 11,3%-uk nem cigarettázott még soha (szemben a gimnazisták 22,1%- ával). 22
Dohányzási szokások az iskola típusa szerint Dohányzási szokások Iskola típusa nem próbálta leszokott alkalmi dohányos rendszeres dohányos egyszeri kipróbáló Összesen gimnázium (fő) 181 259 40 183 156 819 (%) 22,1 31,7 4,9 22,3 19,0 100,0 szakközépiskola (fő) 367 592 127 380 523 1989 (%) 18,5 29,7 6,4 19,1 26,3 100,0 szakmunkásképző (fő) 35 92 20 57 107 311 (%) 11,3 29,6 6,4 18,3 34,4 100,0 szakiskola (fő) 47 86 15 57 86 291 (%) 16,2 29,5 5,2 19,6 29,5 100,0 Nem válaszolt: 44 fő A szerint, hogy a válaszadók milyen típusú kollégiumban laknak, nem mutatkozik jelentős különbség a dohányzási szokásokat tekintve. A lánykollégiumban lakó válaszadókra az átlagosnál nagyobb arányban jellemző az alkalmi dohányzás, ahogy ezt a nemek szerinti vizsgálatnál is megállapítottuk. Dohányzási szokások a kollégium típusa szerint Dohányzási szokások Fiúkollégium Lánykollégium Koedukált Fő Százalék Fő Százalék Fő Százalék még ki sem próbálta 102 22,3 52 22,2 479 17,4 csak kipróbálta, de azóta nem szívott 132 28,7 75 32,1 827 30,2 már leszoktam 25 5,5 11 4,7 169 6,1 alkalmanként rágyújt 81 17,7 52 22,2 554 20,1 rendszeresen dohányzik 118 25,8 44 18,8 722 26,2 Összesen: 458 100,0 234 100,0 2751 100,0 Nem válaszolt: 11 fő. Statisztikailag szignifikáns összefüggés mutatkozik a válaszadó dohányzási szokásai, valamint egészségi állapotának önminősítése között. Mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányosok rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, mint nem dohányzó vagy a dohányzásról leszokott társaik. (A pontos adatokat a következő táblázat tartalmazza.) 23
Dohányzási szokások egészségi állapot szerint Dohányzási szokások jobb, mint az átlag Egészségi állapot átlagos rosszabb, mint az átlag Összesen még ki sem próbálta 24,4% 70,7% 4,9% 100,0% csak kipróbálta, de azóta nem szívott 21,5% 74,9% 3,6% 100,0% már leszokott 25,5% 69,1% 5,4% 100,0% alkalmanként rágyújt 16,8% 78,1% 5,1% 100,0% rendszeresen dohányzik 12,3% 78,6% 9,1% 100,0% A családi körülmények közül több tényező befolyásolja a fiatalok dohányzási szokásait. A nem szokványos családforma (olyan család, ahol a válaszadóval egyik édesszülője sem él együtt), valamint a válaszadó megítélése szerint rossz anyagi helyzet olyan kockázatot jelent, melyek megléte egyértelműen növeli az ilyen családokban élő diákok dohányzásának esélyét, különösen a rendszeres dohányzást. Bár a magukat alkalmi vagy rendszeres dohányosnak minősítő tanulók rosszabbnak vélték családjuk anyagi helyzetét, mint társaik, mégis több zsebpénzzel rendelkeznek, mint a többi diák. A válaszadók dohányzási szokási és a kollégiumi élettel kapcsolatos érzései, élményei között is tapasztalhatóak összefüggések. A rendszeres és alkalmi dohányosok nem dohányzó társaiknál szigorúbbnak tartják a kollégiumi élet szabályait és unalmasabbnak a kollégiumi foglalkozásokat, és a kollégiumi nevelőkkel való viszonyukat is rosszabbnak értékelik, mint a többi diák. A dohányzás helyszínét tekintve a fiatalok leggyakrabban buliban, szórakozóhelyen, illetve az utcán gyújtanak rá. A kérdésre válaszolva 680 tanuló állította, hogy a kollégiumban a kijelölt dohányzóhelyen szokott rágyújtani, azaz e diákok olyan kollégiumban laknak, ahol van a tanulók által (is) használható dohányzóhely. Annak ellenére, hogy a kollégiumban van kijelölt dohányzóhely, a diákok több mint egynegyede nemcsak az e célra meghatározott helyen gyújt rá, hanem a kollégium egyéb területein, helyiségeiben (pl. vécé, hálószoba, udvar stb.) is. Nemcsak a kollégiumi, hanem az iskolai dohányzóhelyek esetében is megfigyelhető ugyanez: annak ellenére, hogy van kijelölt dohányzóhely az iskolában, a dohányos diákok egyötöde máshol is rágyújt az iskola területén. 24
A dohányzás helyszínei 7 : - buliban, szórakozóhelyen: 1276 említés - utcán: 1111 említés - a kollégiumban a kijelölt dohányzóhelyen: 680 említés - az iskolában a kijelölt dohányzóhelyen: 586 említés - otthon, ha hazamegy a kollégiumból: 555 említés - a kollégiumban nem kijelölt dohányzóhelyen: 367 említés - az iskolában nem kijelölt dohányzóhelyen: 270 említés - ahol tartózkodik: 46 említés - koncerten: 10 említés - változó: 6 említés - bárhol, kivéve egészségügyi intézményben: 4 említés - barátoknál: 4 említés - erdőben: 3 említés - vonaton: 2 említés - mindenhol: 1 említés A dohányzás veszélyességére vonatkozó kérdéseink célja az volt, hogy megtudjuk: a diákok szerint milyen hatást gyakorol az egészségre az alkalmi vagy rendszeres cigarettázás. A dohányzás veszélyességének megítélése négyfokú skála segítségével történt. (A skálán az 1-es érték jelentette, hogy a dohányzás egyáltalán nem veszélyes, a 4-es pedig azt, hogy nagyon veszélyes.) A diákok a rendszeres dohányzást veszélyesebbnek tartják, mint az alkalmi cigarettázást. Az alkalmazott négyfokú skálán a rendszeres dohányzás esetében regisztrált átlag (3,25) szerint a rendszeres cigarettázás veszélyes, az alkalmi dohányzás azonban alig veszélyes (átlag 2,01 8 ). A dohányzás veszélyességének megítélésben nemek szerint csak kismértékű véleménykülönbség tapasztalható: az alkalmi dohányzást egyformán ítélik meg mindkét nembeliek, a rendszeres dohányzást pedig a lányok veszélyesebbnek tartják, mint a fiúk. A dohányzás veszélyességének megítélése nemek szerint (átlagok) Alkalmi dohányzás Rendszeres dohányzás fiú 2,01 3,18 lány 2,02 3,30 Együtt: 2,01 3,25 7 A felsorolás az említések számát tartalmazza. A diákok a több választ is megjelölhettek. 8 A magasabb átlag nagyobb fokú veszélyességet jelez. 25
A megkérdezett életkora és a dohányzás veszélyességének megítélése között statisztikailag szignifikáns összefüggést csak az alkalmi dohányzás esetében tapasztaltunk. Az alkalmi dohányzást az idősebb diákok veszélyesebbnek gondolják, mint a fiatalabb társaik. Azok a kollégisták, akik szakiskolában vagy gimnáziumban tanulnak mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányzást veszélyesebbnek tartják, mint a más iskolákban tanulók. A szakmunkásképzőbe járó válaszadókra ennek ellenkezője jellemző: a fogyasztás gyakoriságától függetlenül kevésbé tartják egészségromboló hatásúnak a dohányzást, mint a többi diák. Mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányzás esetében elmondható, hogy minél intenzívebben dohányzik a válaszadó, annál kevésbé tartja veszélyesnek ezt a szokást. A dohányzás veszélyességének megítélése dohányzási szokások szerint (átlagok) Dohányzási szokások Alkalmi Rendszeres dohányzás dohányzás még ki sem próbálta 2,10 3,42 csak kipróbálta, de azóta nem szívott 2,03 3,29 már leszoktam 2,00 3,22 alkalmanként rágyújt 2,01 3,22 rendszeresen dohányzik 1,93 3,08 A dohányzás veszélyességére vonatkozó nézetek mellett a kollégisták dohányzással kapcsolatos véleményét is vizsgáltuk. A dohányzással kapcsolatos véleményt ötfokú skálán mértük. (Az 1-es skálaérték jelentése: egyáltalán nem ítéli el, 5-ös jelentése: nagyon elítéli. Minél magasabb a válaszokból számított átlag, annál magasabb fokú elutasítást jelez.) A diákok az alkalmi dohányzást kevésbé ítélik el, mint a rendszeres cigarettázást. A dohányzás megítélése nemek szerint (átlagok) Alkalmi dohányzás Rendszeres dohányzás fiú 2,10 2,99 lány 1,82 3,00 Együtt: 1,95 2,99 26
A különböző iskolatípusokban tanuló fiatalok véleménye csak a rendszeres dohányzás megítélésében tér el szignifikánsan. A gimnazisták és a szakiskolások a legelutasítóbbak, a szakmunkásképzők diákjai pedig a legelfogadóbbak a rendszeres cigarettázással szemben. A válaszadók dohányzásról alkotott véleményét erőteljesen befolyásolják saját dohányzási szokásaik, azaz minél intenzívebben dohányzik valaki, annál kevésbé viszonyul negatívan mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányzáshoz. (Az adatokat lásd az alábbi táblázatban.) A dohányzás megítélése dohányzási szokások szerint (átlagok) Dohányzási szokások Alkalmi Rendszeres dohányzás dohányzás még ki sem próbálta 2,74 3,98 csak kipróbálta, de azóta nem szívott 2,19 3,63 már leszoktam 1,83 3,05 alkalmanként rágyújt 1,54 2,62 rendszeresen dohányzik 1,44 1,82 27
Alkoholfogyasztás A megkérdezettek kollégista diákok mindössze 3,5%-a állította, hogy nem fogyasztott még soha alkoholt. A tanulók több mint egytizede egyszer kóstolta ugyan szeszes italt, de azóta nem ivott, több mint háromnegyedük azonban alkalmi fogyasztónak minősítette magát 9. Alkohol rendszeres fogyasztásáról 173 fő (5,1%) számolt be. A kutatásban részt vevő fiatalok alkoholfogyasztási szokásai Rendszeres fogyasztó 5,1% (173 fő) Alkalmi fogyasztó 79,4% (2713 fő) Még nem próbálta 3,5% (121 fő) Egyszeri kipróbáló 12,0% (410 fő) Nem válaszolt: 37 fő Nemek szerint vizsgálva a kérdést a következő megállapításokat tehetjük. Mind a fiúk, mind a lányok több mint háromnegyede az alkalmi alkoholfogyasztók csoportjába sorolta magát. A fiúk körében a rendszeres alkoholfogyasztók, a lányok között az egyszeri kipróbálók aránya magasabb. Alkoholfogyasztási szokások nemek szerint Alkoholfogyasztási szokások Fiú Lány Fő Százalék Fő Százalék még ki sem próbálta 57 3,6 64 3,5 csak megkóstolta, de azóta nem ivott 161 10,2 249 13,6 alkalmi alkoholfogyasztó 1241 78,2 1472 80,4 rendszeres alkoholfogyasztó 127 8,0 46 2,5 Összesen: 1586 100,0 1831 100,0 Nem válaszolt: 37 fő 9 Alkoholfogyasztási szokásaikat a dohányzáshoz hasonlóan a válaszadók maguk minősítették. 28
A magukat rendszeres alkoholfogyasztónak minősítő válaszadók átlagéletkora a legmagasabb (17,94 év), az alkoholt egyszer kipróbálóké a legalacsonyabb (16,99). Egyáltalán nem iszik: Csak megkóstolta: Alkalmi fogyasztó: Rendszeres fogyasztó: átlag 17,13 év átlag 16,99 év átlag 17,67 év átlag 17,94 év Sem az iskola típusa, sem a kollégium jellege nem befolyásolja statisztikailag szignifikáns módon a diákok alkoholfogyasztási szokásait, és e tekintetben a válaszadók családi háttere (kivel él egy családban) sem bizonyult fontos tényezőnek. A rendszeres alkoholfogyasztók elégedetlenebbek a kollégiumi szabályokkal, mint az alkoholt nem, vagy legfeljebb kipróbálási szinten ismerő társaik: mind a szabályok szigorúságára, mind azok túlzott lazaságára gyakrabban panaszkodtak. Ezek a diákok a kollégiumi foglalkozásokat is unalmasabbnak értékelték, mint a többi tanuló. A kollégiumi nevelőkkel való kapcsolat minősége és az alkoholfogyasztási szokások között szintén statisztikailag szignifikáns összefüggés tapasztalható. Minél közelebbi a válaszadók kapcsolata az alkohollal, annál nagyobb arányban tartják rossznak kollégiumi nevelőikkel való viszonyukat. A rendszeres alkoholfogyasztás a fővárosi, és településtől függetlenül a nagy, legalább 400 fő befogadására alkalmas kollégiumokban élő tanulókra jellemző az átlagosnál nagyobb gyakorisággal. Szintén az alkoholfogyasztási szokásokat jellemzi, hogy a megkérdezettek voltak-e már részegek életükben, és ha igen, akkor milyen gyakran fordult ez elő velük. A vizsgálatban részt vevő kollégisták mindössze egynegyede (25,5%) nem volt még soha részeg életében. Mindössze egyszer részegedett le a válaszadók 18,4%-a, 56,1%-uk pedig már több alkalommal is berúgott. 29
Volt-e már részeg soha nem volt részeg 25,5% (876 fő) csak egyszer volt részeg 18,4% (632 fő) többször is volt már részeg 56,1% (1929 fő) Nem válaszolt: 17 fő Az alkoholfogyasztás gyakoriságának megfelelően a lerészegedés is inkább a fiúk szokása. Már az alkoholt nem fogyasztók arányában is lényeges különbség van a fiúk és a lányok között (17,8% és 32,1%), a többszöri lerészegedés esetében azonban még szembetűnőbb a különbség a két nem között: a fiúk 69,5, a lányok 44,6%-a volt már többször is részeg. Volt-e már részeg nemek szerint Volt-e már részeg Fiú Lány Fő Százalék Fő Százalék igen, többször is 1105 69,5 824 44,6 igen, de csak egyszer 202 12,7 430 23,3 nem, még soha 284 17,8 592 32,1 Összesen: 1591 100,0 1846 100,0 Nem válaszolt: 17 fő. A többszöri lerészegedésről beszámoló diákok idősebbek (átlagosan 17,89 évesek), mint azok a tanulók, akik életükben csak egyszer voltak részegek, vagy még egyszer sem. Többször volt már részeg: Csak egyszer volt részeg: Még soha nem volt részeg: átlag 17,89 év átlag 17,42 év átlag 17,00 év 30
Mindegyik vizsgált iskolatípus esetében elmondható, hogy a diákoknak legalább a fele több alkalommal is volt már részeg életében. A gimnáziumban tanuló válaszadók közel harmada soha nem volt még részeg, és körükben relatíve legkisebb azok részaránya, aki már többször leittasodtak. E tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzetet a szakmunkásképző intézetekben és a szakközépiskolákban regisztráltuk. Részegség az iskola típusa szerint iskola típusa Volt-e már részeg többször is csak egyszer még soha Összesen gimnázium (fő) 425 133 262 820 (%) 51,8 16,2 32,0 100,0 szakközépiskola (fő) 1151 357 475 1983 (%) 58,0 18,0 24,0 100,0 szakmunkásképző (fő) 172 73 66 311 (%) 55,3 23,5 21,2 100,0 szakiskola (fő) 157 65 69 291 (%) 54,0 22,3 23,7 100,0 Nem válaszolt: 49 fő Az alkoholfogyasztási szokások összefüggést mutatnak azzal a körülménnyel, hogy a válaszadó mekkora összegű havi zsebpénzzel rendelkezik. A rendszeres alkoholfogyasztásról és többszöri lerészegedésről beszámoló diákok gazdálkodhatnak a legtöbb zsebpénzzel, az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók pedig a legkisebb átlagos összeggel. Alkoholfogyasztás és a havi zsebpénz összege Alkoholfogyasztási szokások A diákok havi zsebpénze (összes) 10 A diákok havi zsebpénze 11 átlag nem próbálta 6 282 Ft 6 282 Ft egyszer kipróbálta 7 310 Ft 7 328 Ft alkalmi fogyasztó 9 904 Ft 9 753 Ft rendszeres fogyasztó 16 642 Ft 15 105 Ft Volt-e már részeg nem volt 7 245 Ft 7 271 Ft egyszer 7 866 Ft 7 892 Ft többször 11 620 Ft 11 260 Ft 10 az összes megadott értékkel számolva 11 az extrém értékek kizárásával 31
Mind a kollégiumi szabályokat túlzottan szigorúnak, mind az azokat lazának tartók között nagyobb arányban fordulnak elő olyan válaszadók, akik többször voltak már részegek. Azok a diákok, akik már többször is voltak részegek életükben, rosszabbul érzik magukat a kollégiumban, mint társaik: a kötelező kollégiumi foglalkozásokat túl soknak és unalmasnak tartják, úgy érzik, hogy a nevelőtanárok nem a számukra megfelelő módon törődnek velük (túl soknak vagy ellenkezőleg, túl kevésnek tartják a rájuk irányuló figyelmet), és a nevelőikkel való viszonyukat sem érzik túlzottan jónak. A vizsgálatban résztvevő fiatalok életében az alkoholfogyasztás elsősorban a különböző szórakozási alkalmakhoz kapcsolódik. A fogyasztás helyszínét tekintve a fiatalok leggyakrabban diszkóban vagy egyéb szórakozóhelyen, kocsmában, presszóban isznak szeszes italt. Az alkoholfogyasztás alkalmai közül legtöbb diák a bulikat, bálokat említette, közel 500 tanuló viszont arról számolt be, hogy neki az alkoholfogyasztáshoz nincs szüksége semmilyen különleges alkalomra. Az alkoholfogyasztás helyszínei: - diszkóban vagy más szórakozóhelyen: 2080 említés - kocsmában, presszóban: 1500 említés - otthon: 701 említés - kollégiumban: 394 említés - étteremben: 45 említés - vendégségben: 44 említés - ahol tartózkodom: 35 említés - mindenhol: 19 említés Az alkoholfogyasztás alkalmai: 12 - buli, bál: 2143 említés - ritka ünnepi alkalmak: 1108 említés - nem kell hozzá semmilyen különleges alkalom: 497 említés - otthon, ha hazamegy a kollégiumból: 416 említés - hét közben, a kollégiumi kimenő idején: 322 említés - hétvégén, ha a kollégiumban marad: 126 említés - néha, ha van kedve : 32 említés - koncertek: 9 említés - ha a társaság azt kívánja: 5 említés - rokonlátogatás: 3 említés - meccs után: 3 említés 12 A felsorolások az említések számát tartalmazza. A diákok a több választ is megjelölhettek. 32
A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztás veszélyességét is négyfokozatú skála segítségével minősítették a diákok. (A skála 1-es értékének jelentése: nem veszélyes, a 4-es érték jelentése: nagyon veszélyes.) A tanulók véleménye szerint az alkalmankénti alkoholfogyasztás alig veszélyes, a szeszes italok rendszeres fogyasztása azonban komolyan veszélyezteti az egészséget. A lányok mindkét alkoholfogyasztási formát veszélyesebbnek tartják, mint a fiúk. Az alkoholfogyasztás veszélyességének megítélése nemek szerint (átlagok) Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás fiú 1,86 3,27 lány 2,01 3,54 Együtt: 1,94 3,42 A különböző típusú iskolákba járó válaszadóknak az alkoholfogyasztás veszélyességéről alkotott véleménye eltérő. Mind az alkalmi, mind a rendszeres alkoholfogyasztást a szakmunkás tanulók ítélték a legveszélyesebbnek, ennek ellenére mint azt a korábbiakban már láttuk meglehetősen elterjedt szokás körükben alkoholfogyasztás. Mind az alkalmi, mind a rendszeres alkoholfogyasztást legkevésbé veszélyesnek a gimnazista diákok minősítették. Az alkohol alkalmi és rendszeres fogyasztását is azok a diákok minősítették a legveszélyesebbnek, akik soha nem ittak még alkoholt, az ellenkező véleményt pedig a magukat rendszeres alkoholfogyasztónak minősítő fiatalok képviselték. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a lerészegedés gyakorisága és az alkoholnak tulajdonított veszélyesség között is: a gyakran lerészegedő dákok kevésbé ítélték egészségkárosító hatásúnak az alkoholfogyasztást, mint társaik. Alkoholfogyasztás veszélyességének megítélése alkoholfogyasztási szokások szerint (átlagok) Alkoholfogyasztási Alkalmi Rendszeres szokások alkoholfogyasztás nem próbálta 2,37 3,63 egyszer kipróbálta 2,18 3,57 alkalmi fogyasztó 1,99 3,42 rendszeres fogyasztó 1,79 2,85 33
Míg az alkalmi alkoholfogyasztás elfogadott dolognak számít a fiatalok vizsgált közösségeiben, a rendszeres ivás már kevésbé. (Az alkoholfogyasztás megítélését a dohányzásnál már ismertetett ötfokozatú skálával mértük.) A lányok az alkalmi fogyasztás tekintetében elfogadóbbak, mint a fiúk, a rendszeres alkoholfogyasztást azonban szigorúbban ítélik meg. Az alkoholfogyasztás megítélése nemek szerint (átlagok) Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás fiú 1,81 3,44 lány 1,79 4,01 Együtt: 1,80 3,75 Az alkohol alkalmi fogyasztását a gimnáziumban és a szakközépiskolában tanulók tartják a leginkább elfogadhatónak, a legelutasítóbbak pedig a szakmunkás tanulók. A rendszeres fogyasztás esetében regisztrált véleménykülönbségek minimálisak. Az alkoholfogyasztás megítélése az iskola típusa szerint Iskola típusa Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás gimnázium 1,71 3,77 szakközépiskola 1,79 3,73 szakmunkásképző 2,02 3,75 szakiskola 1,85 3,76 Az alkoholt soha nem próbáló diákok ítélik el legerősebben mind az alkalmi, mind a rendszeres alkoholfogyasztást, legkevésbé pedig a magukat rendszeres alkoholfogyasztónak minősítő tanulók. Az alkoholfogyasztás megítélése alkoholfogyasztási szokások szerint (átlagok) Alkoholfogyasztási Alkalmi Rendszeres szokások alkoholfogyasztás nem próbálta 3,05 4,27 egyszer kipróbálta 2,67 4,39 alkalmi fogyasztó 1,63 3,72 rendszeres fogyasztó 1,54 2,26 34
A DIÁKOK ILLEGÁLIS DROGOKHOZ VALÓ VISZONYA Az illegális drogok kipróbálása iránti érdeklődés A fiatalok illegális kábítószerekhez való viszonyulását jól tükrözi, hogy megfordult-e már valaha a fejükben a tiltott drogok kipróbálásának gondolata. A megkérdezett kollégista diákok több mint egyharmada, 38,6%-a gondolt már arra, hogy kipróbáljon valamilyen illegális kábítószert. Megfordult-e már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert? Nem 61,4% (2109 fő) Igen 38,6% (1328 fő) Nem válaszolt: 17 fő A válaszadó neme, és különösen az életkora jelentősen befolyásolja az illegális drogok kipróbálásához való hozzáállást. A fiú tanulók mutatnak nagyobb érdeklődést a kábítószerek kipróbálása iránt: a fiúk 41,5, a lányok 36,1%-a gondolt már erre. Minél idősebb válaszadói csoportot tekintünk, annál magasabb azok aránya, akiknek a fejében már megfordult az illegális kábítószerek kipróbálásának gondolata. A kutatásban részt vevő legfiatalabb tanulóknak kevesebb mint egyötöde gondolt már a tiltott drogok kipróbálására, a 19 évnél idősebbeknek viszont a fele. 35
Megfordult már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert korcsoportok szerint Korcsoport Százalék* 15 éves 15,7 16 éves 29,5 17 éves 37,2 18 éves 44,9 19 éves 50,3 20 éves vagy idősebb 50,0 *Az adott korcsoport százalékában. Ugyanezt az összefüggést jelzik az évfolyamok szerinti eredmények is: az I. évfolyamra járó diákok negyede, az V-VI. évfolyam tanulóinak viszont közel fele foglalkozott már gondolatban az illegális kábítószerek kipróbálásával. Megfordult már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert évfolyamok szerint Korcsoport Százalék* I. évfolyam 26,5 II. évfolyam 36,5 III. évfolyam 46,0 IV. évfolyam 47,1 V-VI. évfolyam 48,9 *Az adott évfolyam százalékában. Az oktatási intézmény típusa és a kollégium jellege nem mutatkozott fontos szempontnak az illegális kábítószerek kipróbálásával kapcsolatos kíváncsiság tekintetében, a kollégium elhelyezkedése és nagysága azonban igen: főként a fővárosi, és településtípustól függetlenül a nagyobb, 400 főnél több diákot befogadó kollégiumokban lakó tanulókat foglalkoztatja az illegális drogok kipróbálása. A vizsgálatban részt vevő kollégiumi diákok otthoni, családi körülményei közül az állandó lakóhely típusa, valamint a család és ezen keresztül a tanuló anyagi helyzete bizonyult fontos tényezőnek e kérdéssel összefüggésben. Minél nagyobb településen található a diákok állandó lakóhelye, annál nagyobb az esélye annak, hogy foglalkoztatja őket a drogok kipróbálásának gondolata: a megyeszékhelyen lakó válaszadók közel fele (48,6%-a) gondolt már az illegális kábítószerek kipróbálására, míg a falun élőknek 36,2%-a. Azon fiatalok többsége, akik fejében megfordult 36