Menekültek, hazatérk és bels menekültek elleni szexuális és nemi alapú erszak - Megelzés és a következmények kezelése - Irányelvek 2003. május Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fbiztosa 1
ENSZ Menekültügyi Fbiztosa (UNHCR) A dokumentum eredetileg angol nyelven jelent meg, az UNHCR gondozásában, 2003. májusában, Genfben: Sexual and Gender-Based Violence against Refugees, Returnees and Internally Displaced Persons Guidelines for Prevention and Response A magyar nyelv változatot kiadja: ENSZ Menekültügyi Fbiztosság Magyarországi Képviselete 1126 Budapest, Gyimes u. 3/B., hunbu@unhcr.ch Felels kiadó: Françoise Lauritzen képvisel Fordította: Gazdasági Média Kft. Lektorálta: dr. Ambrus Ágnes Készült: BM Nyomda Kft. Általános terjesztésre. Valamennyi jog fenntartva. A kereskedelmi célú felhasználás kivételével az anyag teljes vagy részleges sokszorosítása és fordítása ingyenes, feltéve, hogy forrásként feltüntetik az UNHCR-t. 2
Menekültek, hazatérk és bels menekültek elleni szexuális és nemi alapú erszak Megelzés és a következmények kezelése Irányelvek 2003. május Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fbiztosa 3
Tartalomjegyzék Elszó a magyar kiadáshoz Elszó........................................ Bevezetés...................................... 1. fejezet: A szexuális és nemi alapú erszak - áttekintés........... A menekültek védelme szexuális és nemi alapú erszak ellen......... Mi a szexuális és nemi alapú erszak?................... Kulcsfogalmak/definíciók................................ A szexuális és nemi alapú erszak típusai................... Hol és mikor fordul el a szexuális és nemi alapú erszak?...... A szexuális és nemi alapú erszak okai és következményei....... Emlékeztet............................... 2. fejezet: Alapelvek............................ A programokra vonatkozó alapelvek........................... Az egyénekre vonatkozó alapelvek............................ A multi-szektorális megközelítés.......................... Emlékeztet............................... 3. fejezet: A szexuális és nemi alapú erszak megelzése........... A társadalmi-kulturális normák átalakítása....................... A családi és közösségi támogatási struktúrák, mechanizmusok újjáépítése............... Számonkérhetséget elmozdító körülmények teremtése............. Hatékony szolgáltatások és intézmények kialakítása..................... A formális és informális jogi keretek befolyásolása/átalakítása.............. A szexuális és nemi alapú erszak eseteinek monitorozása és dokumentálása........... Emlékeztet............................. 4. fejezet: Válasz/reagálás szexuális és nemi alapú erszakra......... Közösségi oktatási és ismeretterjeszt programok kidolgozása.......... A résztvevk képzése arról, hogyan reagáljanak az áldozatok/túlélk szükségleteire....... Jelzési, beszámolási, monitorozási és értékel mechanizmusok kialakítása.... A menekültközösségek felkészítése a reagálásra................. Az áldozatok/túlélk egészségügyi és orvosi szükségleteire adandó válaszok kidolgozása... Az áldozatok/túlélk pszicho-szociális szükségletei kielégítésének tervezése....... Biztonsági válaszok kidolgozása................... Jogi/igazságszolgáltatási válaszok kialakítása...................... Más lehetséges résztvevk feladatainak meghatározása................... Az elkövetkkel való munka megtervezése.................. Emlékeztet................................ 5. fejezet: A menekült gyermekekre vonatkozó speciális megfontolások............ Alapelvek.................................. A menekült gyermekek azon csoportjai, amelyek fokozottan kiszolgáltatottak a szexuális és nemi alapú erszak veszélyének. A szexuális és nemi alapú erszak gyermekek ellen alkalmazott speciális formái............ A gyermekek elleni szexuális és nemi alapú erszak megelzésének speciális szempontjai.... A gyermekek elleni szexuális és nemi alapú erszak következményei kezelésének speciális szempontjai.... Emlékeztet............................... 6. fejezet: Cselekvési tervek.......................... A cselekvési terv kidolgozása.......................... Emlékeztet............................... 7. fejezet: Monitorozás és értékelés...................... A monitorozás és értékelés fogalma........................ A monitorozási és értékelési folyamatok célja............... A monitorozási és értékelési folyamatok fajtái................ 4
Monitorozási és értékelési folyamatok kidolgozása a szexuális és nemi alapú erszakkal kapcsolatos projektekben........... Bejelentési/beszámolási minták............................. Emlékeztet............................. 8. fejezet: A nemi hovatartozással összefügg üldözés................... A szexuális és nemi alapú erszak kezelése a menekült szátusz meghatározása során. A nemi hovatartozással összefügg üldözés a menekültek helyzetérl szóló 1951. évi Egyezmény 1A(2) cikke és/vagy az 1967-es Jegyzkönyv értelmében.................... 1. melléklet: Az UNHCR Etikai Kódexe..................... 1.1. melléklet: Alapelvek etikai kódexhez (IASC).............. 2. melléklet Esetbejelentési formanyomtatvány......................... 3. melléklet: Formanyomtatvány szexuális és nemi alapú erszak havi jelentésére.. 4. melléklet: Kórtörténeti és egészségügyi vizsgálati formanyomtatvány..................... Ajánlott irodalom............................... 5
ELSZÓ A világ minden közösségében akadnak olyanok, akik brutális cselekmények áldozataivá váltak. A sajtóból gyakran értesülünk konfliktushelyzetben, fegyveres csoportok által elkövetett kegyetlenségekrl, ugyanakkor az otthon, zárt ajtók mögött elkövetett bncselekmények sokszor titokban maradnak. A hazájuk kormányának védelmét nem élvez menekültek és bels menekültek különösen védtelenek az erszakkal, így a szexuális és nemi alapú erszakkal szemben. Tapasztalataink szerint a szexuális és nemi alapú erszak leginkább olyan körülmények között elterjedt, ahol az emberi jogokat általában semmibe veszik. A szexuális és nemi alapú erszak önmagában is emberi jogi jogsértés. A szexuális és nemi alapú erszaktól elssorban a nk és gyermekek szenvednek, akik egyébként is gyakran válnak emberi jogi jogsértések áldozataivá. Ezen irányelvek gyakorlati útmutatásul szolgálnak ahhoz, hogyan lehet kialakítani a szexuális és nemi alapú erszak megelzését és a következmények kezelését szolgáló stratégiát, valamint erre irányuló tevékenységet folytatni. Tájékoztatást nyújtanak továbbá a stratégia és egyes tevékenységek szempontjából releváns alapvet egészségügyi, jogi, biztonsági és emberi jogi kérdésekrl. Az irányelveket a menekültvédelemben az UNHCR-rel együttmköd partnerekkel kormányokkal, kormányközi és civil szervezetekkel konzultálva dolgoztuk ki, és a menekültek és bels menekültek számára nyújtott védelemben és a segítségnyújtásban részt vev UNHCR és együttmköd partnereink munkatársainak felhasználására szánjuk. A kiadványt a világ 32 országában, több mint 60 partner bevonásával teszteltük. A szexuális és nemi alapú erszak olyan súlyos probléma, amely ellen frontális támadást kell indítani. Számos eszközt dolgoztunk ki a megelzésre, amennyiben pedig az erszakot mégsem sikerül megelzni, a túlélk megsegítésére. Valamennyien, menekültekkel és bels menekültekkel foglalkozók, felelsek vagyunk ezen eszközök hatékony felhasználásáért. Ruud Lubbers Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Fbiztosa 6
BEVEZETÉS A háttér/elzmények Az UNHCR eredetileg 1995-ben jelentette meg a Menekültek elleni szexuális erszak: Irányelvek a megelzésre és válaszadásra cím kiadványát. Ekkorra vált nyilvánvalóvá, hogy a probléma nagyságrendje koncentrált megközelítést, illetve olyan átgondolt és összehangolt cselekvést igényel, amelyet az UNHCR korábbi kiadványai nem jutattak megfelelen kifejezésre. Az Irányelvek (1995) hozzájárultak e súlyos emberi jogi jogsértés mélyebb megismeréséhez és megértéséhez, valamint megalapozták a megelzéssel és válaszadással foglalkozó programok kidolgozásának folyamatát. Ugyanakkor azonban a menekültek, különösen a nk és gyermekek elleni szexuális és nemi alapú erszak továbbra sem csökkent. A helyzetet súlyosbítják a következ tényezk: az UNHCR feladatkörébe tartozó közösségeken belüli nemi egyenltlenségek; az a tény, hogy az erszaknak ezt a válfaját háborús fegyverként és a hatalomgyakorlás eszközeként alkalmazzák; az erszak egyszerre kiváltója a kényszervándorlásnak és egyszersmind borzalmas következménye a menekülés kísérjelenségeként megjelen családi és közösségi struktúrák felbomlásának. Elfordult, hogy éppen a menekültek és bels menekültek védelmével megbízottak követtek el erszakot. 1995 óta igen sokat tanultunk az Irányelvek végrehajtásáért való személyes, intézményi és nemzeti felelsségrl és az otthonukból elzöttek védelmérl. Az elmúlt évek során az UNHCR, más ENSZ szervezetek, kormányzati és civil szervezetek, menekültek, hazatérk és bels menekültek értékelték az Irányelvek komplex szükséghelyzetekre javasolt programjait és tevékenységeit. Az értékelési folyamat csúcsa a 2001 márciusában, Genfben számos szervezet részvételével megrendezett konferencia volt a menekülteket érint helyzetekben elforduló szexuális és nemi alapú erszak megelzésével és a következmények kezelésével kapcsolatos tapasztalatokról. A konferencia résztvevi meghatározták azokat a területeket, ahol további javulást kell elérni, és ösztönözték az Irányelvek (1995) felülvizsgálatát az évek során elért eredmények tükrözében, valamint azért, hogy kifejezze a menekültek, hazatérk és bels menekültek elleni szexuális és nemi alapú erszak elleni fellépés során a szervezetek együttmködésén alapuló, multi-szektorális megközelítést. A konferencia záródokumentuma sürgette egy, a humanitárius munkát végzk számára szóló etikai kódex kidolgozását az intézményi elkötelezettség ersítése céljából; ezentúlmenen javasolta a szexuális és nemi alapú erszak elleni fellépés közös minimumszabályainak megalkotását; megfelel pénzügyi és humán erforrások biztosításának és kezelésének támogatását; valamint a nemi egyenlség perspektívájának integrálását az intézményi gyakorlatba. A résztvevk kiemelték, hogy be kell vonni a menekült közösségeket a program lebonyolításának valamennyi a kialakítást, végrehajtást, monitorozást és értékelést felölel fázisába. 7
AZ IRÁNYELVEK TARTALMA 1. fejezet Áttekintést és alapinformációkat nyújt a szexuális és nemi alapú erszakról, annak kiváltó okairól, az együttható egyéb tényezkrl és az erszak következményeirl. 2. fejezet Ismerteti azokat az alapelveket, amelyek a szexuális és nemi alapú erszak megelzését és a következmények kezelését (a válaszadást) szolgáló valamennyi törekvést áthatják. Ismerteti a multi-szektorális és együttmködésen alapuló megközelítést. 3. fejezet Megelzési stratégiát javasol a szexuális és nemi alapú erszak okainak és együttható tényezinek kiküszöbölésére. 4. fejezet Leírja, hogyan lehet multi-szektorális kezelési/válaszadási rendszereket kidolgozni a szexuális és nemi alapú erszak elleni fellépésre. 5. fejezet Ismerteti a szexuális vagy nemi alapú erszak áldozatául esett vagy e veszélynek kitett gyermeknek nyújtandó segítség speciális szempontjait. 6. fejezet Lépésrl lépésre végigvezetve iránymutatást nyújt az adott helyzet ersségeire épít cselekvési terv kidolgozásához. 7. fejezet Ismerteti a monitorozási és értékelési mechanizmusokat, valamint konkrét példát szolgáltat a szexuális és nemi alapú erszak elleni fellépés hatásfokának mérésére alkalmas mutatókra. 8. fejezet Ismerteti a nemi hovatartozással összefügg üldözés fogalmát és annak alkalmazását a menedékkérkkel folytatott munka során. Az olvasó figyelmét esetenként további forrásokra hívjuk fel, ahol az egyes kérdéskörökrl bvebb információt találhat. Ezen anyagok címét külön szövegdobozokban jelezzük a szövegben, Lásd még:. felirattal. A mellékletekben formanyomtatvány-minták találhatók, amelyek kisebb módosításokkal egyedi helyzetekben felhasználhatóak. A mellékleteket az ajánlott irodalom részletes listája követi. Mind a mellékletben, mind az egyes fejezet végén lev szövegdobozokban csak azt az ajánlott irodalmat tüntetjük fel magyarul, amelynek szövege tudomásunk szerint - magyarul hozzáférhet, egyéb esetekben a publikálás nyelvén idézzük. KULCSFOGALMAK/DEFINíCIÓK Ezen Irányelvek olyan helyzetekben alkalmazandóak, ahol menekültek, hazatérk, bels menekültek és/vagy menedékkérk találhatók. Az UNHCR mandátuma és konkrét tevékenysége változhat attól függen, hogy menekültekrl vagy bels menekültekrl van-e szó; más szervek/szervezetek azonban, így például a befogadó ország hatóságai, civil szervezetek vagy más ENSZ-szervezetek mind a menekültek, mind a bels menekültek részére nyújthatnak védelmet és segítséget. Az egyszerség kedvéért a menekült fogalmát alkalmazzuk menedékkérkre, hazatérkre és bels menekültekre is, legyenek akár férfiak vagy nk, gyermekek vagy felnttek. Hasonlóképpen menekültintézmény alatt értjük az átmeneti szállásokat, befogadó állomásokat, menekülttáborokat, a menedékkérk rizetét foganatosító fogdákat, a hazatérési programok keretében alkalmazott tranziszállókat, valamint a bels menekült közösségek elhelyezésére szolgáló központokat is. Bár a menekültintézményekre vonatkozó ajánlások többsége attól függetlenül alkalmazható, hogy vidéki vagy városi körülményekrl van-e szó, szükség esetén, külön jelöljük a speciális körülmények között alkalmazandó különböz tevékenységeket. Az áldozat(ok)/túlél(k) fogalma a szexuális és nemi alapú erszakot elszenvedett személyekre vagy csoportokra vonatkozik. Az áldozatokkal együttérzéssel, érzékenyen bánunk, ha túlélknek nevezzük ket, egyben elismerjük erejüket és kitartásukat is. Mindazonáltal elfordulhat, hogy a szexuális és nemi alapú erszak áldozata áldozat marad a személyes erfeszítések és a küls segítség ellenére is. Bizonyos jogi kontextusban az áldozat a megfelel vagy elvárt kifejezés, amely a jogorvoslathoz 8
való jog érvényesítése során a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Nem jogi környezetben azonban az áldozat kifejezés gyengeséget és megbélyegzést sugallhat ezt valamennyi érintett félnek kerülnie kell. A fentiek értelmében jelen Irányelvek mindkét kifejezést megfelelen alkalmazzák. Férfiak és fiúk is gyakran esnek áldozatul szexuális és nemi alapú erszak, a statisztikák azonban azt támasztják alá, hogy az áldozatok/túlélk többsége n és kislány. E tény elismeréseként az Irányelvek egyes nyelveken nnem névmást használnak az áldozatok/túlélk említésekor. A résztvevk kifejezés azokat a személyeket, csoportokat, szervezeteket és intézményeket jelöli, amelyek a szexuális és nemi alapú erszak megelzésében és a következmények kezelésében együttmködnek: lehetnek menekültek, a helyi lakosság, munkaadók vagy ENSZ szervezetekkel dolgozó önkéntesek, civil szervezetek, a befogadó ország kormányhatóságai, adományozók és a nemzetközi közösség más tagjai. 9
1. FEJEZET SZEXUÁLIS ÉS NEMI ALAPÚ ERSZAK - ÁTTEKINTÉS A szexuális és nemi alapú erszak az emberi jogok megsértése. Az erszak e fajtája fenntartja a nemi szerepek azon sztereotipikus felfogását, amely elutasítja az egyén emberi méltóságát és hátráltatja az emberi fejldést. A szexuális és nemi alapú erszak áldozatainak/túlélinek túlnyomó része n és kislány. A szexuális és nemi alapú erszak több mint szexuális bántalmazás és erszakos közösülés. Elfordulhat nyilvános helyzetekben is, fként azonban a családon, a közösségen és az államon belüli erszakot egyaránt elnéz egyéni/személyes hozzáállásban gyökerezik. Els lépésben meg kell értenünk a szexuális és nemi alapú erszak gyökereit és következményeit ahhoz, hogy ezt követen az erszak megelzésére, illetve a reagálásra megfelel programokat tervezhessünk. Az ENSZ menekültügyi szervezeteként az UNHCR feladata, hogy nemzetközi védelmet nyújtson a menekülteknek. Ennek megfelelen az UNHCR az államokkal együttesen felel azért, hogy a menekültek védelmet kapjanak szexuális és nemi alapú erszak ellen. Tények: Becslések szerint világszerte a nk elleni gyilkosságok 40-70 százalékát közeli partnereik követik el, gyakorta visszaélésekkel terhelt kapcsolat keretében. Világszerte legkevesebb minden harmadik nt megvertek már, szexuális kapcsolatra kényszerítettek, vagy más módon bántalmaztak életében. 1995 és 2000 között az emberkereskedelem majd 50 százalékkal emelkedett világszerte; a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslése szerint évente legkevesebb 2 millió nt csempésznek át a határokon. Több mint 90 millió afrikai n és lány vált ni nemi szerv csonkítás áldozatává. Nemi preferenciák miatti abortusz, csecsemgyilkosság és elhanyagolás következtében legalább 60 millió olyan lány hiányzik a világ különböz részein él populációkban, fként Ázsiában, aki egyébként életben volna. Az utóbbi években háború során elkövetett tömeges nemi erszakra derült fényt Boszniában, Kambodzsában, Libériában, Peruban, Szomáliában és Ugandában. Az Európai Unió tényfeltáró delegációjának becslése szerint több mint 20. 000 nt erszakoltak meg a boszniai háborúban. Sierra Leone-ban a menekült háztartások 94 százaléka számolt be szexuális bántalmazásról, így erszakos közösülésrl, kínzásról és szexuális rabszolgaságról. 250. 000 és 500. 000 közöttire tehet azon nk száma, akit megerszakoltak a ruandai népirtás során 1994-ben. Forrás: Violence Against Women: The Hidden Health Burden (World Bank 1994) A Statistics for Action Fact Sheet (L. Heise, IWTC 1992) Progress of the World s Women (UNIFEM, 2000) 10
Menekültek védelme szexuális és nemi alapú erszak ellen Minden emberi lény szabadon születik és egyenl méltósága és joga van. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ENSZ Közgylés 1948. december 10. A szexuális és nemi alapú erszak megelzése és a következmények kezelése szorosan kapcsolódik az emberi jogok védelméhez. Az emberi jogok egyetemesek, elidegeníthetetlenek, oszthatatlanok, egymással összefüggek és egymástól elválaszthatatlanok. Mindenki egyformán jogosult valamennyi alapvet emberi joga és szabadságjoga tiszteletben tartására, védelmére, gyakorlására és élvezetére, függetlenül fajtól, brszíntl, nemtl, nyelvtl, vallástól, politikai vagy más meggyzdéstl, nemzeti vagy társadalmi származástól, tulajdontól, születéstl vagy jogállástól. Az államok kötelessége, hogy egyaránt biztosítsák a nk és férfiak, lányok és fiúk gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári és politikai jogainak érvényesülését. A szexuális és nemi alapú erszak számos, nemzetközi emberi jogi dokumentumokban rögzített emberi jogi elvet sért. Többek között: Az élethez, szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogot. A lehet legmagasabb szint testi és szellemi egészséghez való jogot. A kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstl való szabadsághoz való jogot. A mozgás-, vélemény, szólás- és egyesülési szabadsághoz való jogot. A szabad és teljes beleegyezéssel kötött házassághoz való jogot, valamint jogegyenlséghez való jogot a házasságkötéskor, a házasság fennállása alatt és annak felbontásakor. Az oktatáshoz, társadalombiztosításhoz és személyes fejldéshez való jogot. A kulturális, politikai és egyéb közügyekben való részvétel jogát, közszolgáltatásokhoz és munkához való egyenl hozzáférés jogát, valamint egyenl munka esetén egyenl bérhez való jogot. Több nemzetközi dokumentum foglalkozik kifejezetten a nk és lányok elleni szexuális és nemi alapú erszakkal. Az ENSZ Közgylése által 1981-ben elfogadott Egyezmény a nkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérl, az 1993-ben elfogadott Nyilatkozat a nk elleni erszak felszámolásáról, és a Pekingben, 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv a diszkrimináció valamennyi formáját a nk és lányok elleni erszakként jelöli meg, és megersíti az államok felelsségét ennek megszüntetésében. Legutóbb a Nemzetközi Büntetbíróság Római Alapokmánya (1998) minsítette az erszakos közösülést, a szexuális rabszolgaságot, a kényszerprostitúciót, a kényszerterhességet, kényszersterilizációt és a szexuális erszak bármely más hasonló súlyú formáját emberiség elleni bncselekménynek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325 (2000) számú határozata hangsúlyozza az állami felelsséget az emberiség elleni és a háborús bncselekmények így a nk és lányok elleni szexuális és más formájú erszak büntetlenségének megszüntetéséért. [Az UNHCR Végrehajtó Bizottsága]. elítéli a menekült nk és lányok ellen irányuló nemi hovatartozással összefügg erszakot és a nemi alapú diszkrimináció valamennyi formáját, és felhívja az államokat a [nk és lányok] emberi jogainak, és testi és lelki épsége védelmének biztosítására, illetve arra, hogy e jogokra felhívják a figyelmüket. A Végrehajtó Bizottság 85. (XLIX) 1998 számú határozata 11
Az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az emberi jogi és humanitárius szervezetek az egyes államokkal együttesen felelsek az emberi jogok védelmének biztosításáért. Az ENSZ menekültügyi szervezeteként az UNHCR-nak az a feladata, hogy nemzetközi védelmet nyújtson a menekülteknek, és tartós megoldásokat keressen a problémáikra. Következésképpen az UNHCR és az államok közös felelssége annak biztosítása, hogy a menekültek védelemben részesüljenek a szexuális és nemi alapú erszak ellen. Az UNHCR definíciója a védelemrl Minden olyan tevékenység, amelynek célja az, hogy biztosítsa a UNHCR feladatkörébe tartozó nk, férfiak, lányok és fiúk számára a jogaihoz való egyenl hozzáférést és a jogérvényesítést a releváns jognak megfelelen (nemzetközi humanitárius jog, emberi jogok és menedékjog). Ott, ahol még nem történtek lépések a szexuális és nemi alapú erszak megelzésére és a kövtekezmények kezelésére, az UNHCR feladata, hogy alaptevékenysége részeként vezet szerepet töltsön be az erszak e fajtáját célzó védelmi és segítségnyújtási programok koordinálásában és kialakításában. E tevékenységbe beletartozik a menekültek jogainak érvényesítése, tanácsadás az államoknak a nemzeti jogalkotás nemzetközi joghoz való igazításában, továbbá intézkedések az emberkereskedelem kockázatainak csökkentésére (e kockázatok általában inkább fenyegetik a menekülni kényszerülket). Emberkereskedelem: emberek toborzása, szállítása, átszállítása, rejtegetése, átvétele fenyegetéssel, vagy erszak alkalmazása útján, vagy más kényszer alkalmazásával, elrablással, csalással, megtévesztéssel, hatalommal vagy más kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, továbbá fizetség vagy más juttatás nyújtása vagy elfogadása a célból, hogy egy másik személy felett felügyelettel bíró személy beleegyezését elnyerjék kizsákmányolás céljából. A kizsákmányolás fogalmába tartozik különösen mások prostituálásának kihasználása vagy a szexuális rabszolgaság más formája, a kényszermunka vagy kikényszerített szolgáltatás, a rabszolgaság vagy az ahhoz hasonló gyakorlat, a szolgaság vagy a szerveltávolítás. Az ENSZ transznacionális szervezett bnözés elleni egyezményének kiegészít jegyzkönyve a különösen a nket és gyermekeket érint emberkereskedelem megelzésérl, megszüntetésérl és büntetésérl, 2000. november Lásd még: ENSZ egyezmény a transznacionális szervezett bnözés ellen (2000) Nemzetközi Büntetbíróság Római Alapokmánya (1998) Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Program (1995) ENSZ Nyilatkozat a nk elleni erszak felszámolásáról (1994) ENSZ Egyezmény a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés és bánásmód tilalmáról (1984) ENSZ Egyezmény a nk elleni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérl (1979) Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966) Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966) Az ENSZ Menekültügyi Fbiztosa Hivatalának alapszabálya (428 (v) (1950) sz. közgylési határozat) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) Mi a szexuális és nemi alapú erszak? 12
A szexuális erszak, nemi alapú erszak és nk elleni erszak kifejezéseket gyakran összekeverik, tévesen alkalmazzák. Mindhárom kifejezés az alapvet emberi jogok megsértését jelöli, és egyben olyan nemi sztereotípiákon alapuló szerepeket tart fenn, amelyek tagadják az emberi méltóságot és az egyén önrendelkezését, illetve hátráltatják az emberi fejldést. Olyan testi, szexuális és lelki sérelmekre utalnak, amelyek a nk alávetettségét, a férfiak hatalmát és ellenrzését ersítik meg. A nemi alapú erszak romboló hatással van az áldozatok/túlélk életére, akiknek túlnyomó többsége n és kislány, de a férfiak és fiúk fejldését is hátráltatja. A nemi alapú erszak és a nemi egyenltlenségek felszámolása pozitív módon kihat az egész közösség megersítésére. A nemi alapú erszak kifejezés elhatárolja a közönséges erszakot attól az erszaktól, amely az egyéneket vagy csoportokat nemük miatt éri. A CEDAW-bizottság 1 meghatározása szerint a nemi alapú erszak olyan erszak, amely egy személy ellen annak társadalmi vagy biológiai neme miatt irányul. Beletartozik minden cselekmény, amely testi, szellemi vagy szexuális sérelmet vagy szenvedést okoz, továbbá az ilyen cselekményekkel való fenyegetés, kényszer és szabadságelvonás egyéb formái. A nk elleni erszak bármely nemi alapon elkövetett erszakos cselekményt jelöl, amelynek tényleges vagy várható következménye a nk és lányok testi, szexuális és lelki sérelme, függetlenül attól, hogy nyilvános vagy nem nyilvános körülmények között követték el. A nk elleni erszak a nemi alapú erszak egy formája, amelybe beletartozik a szexuális erszak is. Szexuális erszak, beleértve a kizsákmányolást és bántalmazást, minden olyan szexuális jelleg cselekmény, kísérlet vagy fenyegetés, amelynek tényleges vagy várható következménye testi, lelki vagy érzelmi sérelem. A szexuális erszak a nemi alapú erszak egy formája. Az UNHCR tág értelemben alkalmazza a szexuális és nemi alapú erszak fogalmát, elismerve, hogy az áldozatok/túlélk többsége ugyan n és gyermek, de fiúk és férfiak is célpontjaivá válnak a szexuális és nemi alapú erszaknak. A szexuális és nemi alapú erszak az UNHCR és együttmköd partnerei által használt, tág értelemben vett meghatározása (A nk elleni erszak felszámolásáról szóló ENSZ közgylési nyilatkozat (1993) 1. és 2. cikke, illetve a CEDAW-bizottság tizenegyedik ülése 19. javaslatának 6. szakasza alapján) a nemi alapú erszak olyan erszak, amely az egyén ellen társadalmi vagy biológiai neme miatt irányul. Beletartozik bármely cselekmény, amely testi, szellemi vagy szexuális kárt vagy szenvedést okoz, továbbá az e cselekményekkel való fenyegetés, kényszer és a szabadságelvonás egyéb formái. nk, férfiak, fiúk és lányok egyaránt válhatnak nemi alapú erszak áldozatává, az áldozatok többsége azonban n és a kislány. különösen, de nem kizárólag az alábbiakat tartalmazza: a) A családon belüli testi, szexuális és lelki erszakot, beleértve a testi sértést, szexuális kizsákmányolást, a háztartásban él gyermekek szexuális bántalmazását, a hozománnyal kapcsolatos erszakot, a házastárs által elkövetett erszakos közösülést, a ni nemi szerv csonkítását és a nkre ártalmas egyéb tradícionális gyakorlatot, a nem-házastársi erszakot, valamint a kizsákmányoláshoz kapcsolódó erszakot. b) A tágabb közösségben elforduló testi, szexuális és lelki erszakot, beleértve az erszakos közösülést, a szexuális bántalmazást, a munkahelyen, oktatási intézményekben és másutt történ szexuális zaklatást és megfélemlítést, a nkereskedelmet és a kényszerprostitúciót. c) Az állam és intézményei által elkövetett vagy tolerált testi, szexuális vagy lelki erszakot, az elkövetés helyétl függetlenül. 1 A nkkel szemben alkalmazott megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséréról szóló ENSZ egyezmény (1979) által létrehozott bizottság 13
A szexuális és nemi alapú erszak általában egyenltlen hatalmi viszonyokból ered és ezek azok a körülmények, amelyek fenntartják a családon, a közösségen vagy az államon belüli erszakot. A nyilvános és a magánszféra közötti különbségtétel nem szolgálhat ürügyként arra, hogy a családon belüli erszakot ne kezeljük szexuális és nemi alapú erszakként. A nk és lányok kizárása a nyilvánosságból tovább növeli kiszolgáltatottságukat a családon belüli erszakkal szemben. A családon belüli erszak ersíti a nemi alapú diszkriminációt és a nket a férfiakhoz képest alárendelt helyzetbe taszítja. Lásd még: Population Reports: Ending Violence against Women (Johns Hopkins University School of Public Health, 1999) Violence against Women: The Hidden Health Burden (World Bank 1994) Kulcsfogalmak, definíciók A szexuális és nemi alapú erszak jóval több, mint szexuális bántalmazás vagy erszakos közösülés. Kiváltó okainak és következményeinek megértéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalmi nem (gender) és biológiai nem (sex) fogalmát meghatározzuk és elhatároljuk egymástól. A biológiai nem (sex) a nk és férfiak biológiai jellemzire utal. E jellemzk velünk születettek, és a különbözségek a fiziológiai reproduktív funkciókra korlátozódnak. A társadalmi nem (gender) fogalma a férfiak és a nk társadalmi jellemzit írja le. E társadalmi jellemzk különböz tényezk alapján alakultak ki, mint például a kor, a vallás, illetve a nemzeti, etnikai és társadalmi háttér/származás. Kultúránként és az egyes kultúrákon belül is eltérek, és bármely társadalom vagy kultúra tagjai számára meghatározzák az identitást, státuszt, szerepeket, feladatokat és hatalmi viszonyokat. A társadalmi nemi szerepeket a szocializáció során sajátítjuk el. Nem statikus jellegek és nem öröklöttek, a társadalmi, politikai és kulturális környezetben bekövetkez változásokra reagálva folyamatosan alakulnak, fejldnek. A társadalmi nem tanult jellegzetesség, ezért dinamikusan változó. Az emberek nnek vagy férfinak születnek (biológiai nem). Megtanulják, hogyan kell kislányként vagy kisfiúként viselkedni, majd férfiakká és nkké válnak (társadalmi nem). A társadalmi nem fogalma azt takarja, hogy mit jelent egy bizonyos társadalomban vagy kultúrában fiúnak vagy lánynak, nnek vagy férfinak lenni. A társadalom megtanítja az elvárt szemlélet- és viselkedésmódokat, szerepeket és tevékenységeket. A társadalmi nemi szerepek határozzák meg a nk és férfiak szerepét, feladatát, korlátait, lehetségeit és kiváltságait. E tanult viselkedésmódot hívják társadalmi nemi identitásnak. A nk általában hátrányos helyzetben vannak világszerte az azonos társadalmi és gazdasági szinten álló férfiakhoz képest. A társadalmi nemi szerepek és identitások általában a nk és férfiak közötti egyenltlenséget és hatalmi kiegyensúlyozatlanságot rögzítik. Ezen egyenltlenség és hatalmi egyensúly hiány egyik megnyilvánulási formája a nk elleni erszak, illetve ennek társadalmi és kulturális elfogadottsága. A megelzésre és a következmények kezelésére irányuló átfogó tervnek mind a nk, mind a férfiak szerepére és szükségleteire koncentrálnia kell, továbbá arra, hogyan válhat mindkét nem a változás úttörjévé. Ha a szexuális és nemi alapú erszak kapcsán csak a nkre helyezzük a hangsúlyt, a megelzésért és válaszadásért való felelsség csak az áldozatokat/túlélket fogja terhelni. 14
Az erszak: a hatalom és elnyomás eszköze; érzelmi, társadalmi vagy gazdasági jelleg kényszer vagy nyomásgyakorlás, valamint testi sérelem okozása. Lehet nyílt, mint a testi sértés vagy fegyverrel való fenyegetés, de lehet burlolt is, mint a megfélemlítés, fenyegetés, üldözés, csalás vagy a lelki és társadalmi nyomásgyakorlás más formái. Az erszaknak áldozatul es személy arra kényszerül, hogy az elvárt módon viselkedjen, vagy félelembl saját akaratával ellentétesen cselekedjen. Erszakos cselekmény: egy személy vagy személyek csoportja ellen az elkövet vagy az elkövetk csoportja által elkövetett cselekmény vagy ártalmas cselekmények sorozata. Jelenthet eltér típusú és idtartamú, ismétld erszakos cselekményeket egy adott idszakban. Tarthat percekig, órákig, napokig vagy akár egy egész életen át. A bántalmazás: hatalommal való visszaélés, az elkövet a bántalmazott felett hatalomra vagy elnyre tesz szert, testi vagy lelki sérelem okozásával vagy kiváltásával, vagy az e sérelemtl való félelem gerjesztésével. A kényszerítés: egy másik ember késztetése vagy késztetésének kísérlete annak érdekében, hogy akarata ellenére viselkedjen. Történhet fenyegetéssel, rábeszélés, manipuláció, csalás, kulturális elvárások vagy gazdasági erfölény útján. [A nk elleni erszak] a nk és férfiak között történelmileg kialakult egyenltlen hatalmi viszonyok megnyilvánulása, amely a férfiaknak a nk feletti uralmához és a nk elleni diszkriminációjához, valamint a nk teljes kör fejldésének megakadályozásához vezetett; a nk elleni erszak az egyik olyan alapvet mechanizmus, amellyel a nk a férfiakhoz képest alárendelt helyzetbe kényszerülnek. ENSZ nyilatkozat a nk elleni erszak felszámolásáról 1994. február 23. A hatalom fogalmán a döntési képességet értjük. Minden emberi kapcsolatot befolyásol a hatalomgyakorlás. Ha a hatalmat saját életünket érint döntések meghozatalára használjuk, az az önelfogadás és önbecsülés megersítésével jár, és egyben mások egyenrangú félként való tiszteletét és elfogadását jelzi/eredményezi. Dominancia/uralkodás esetén a hatalommal rendelkez személy mások számára állapít meg kötelességeket, korlátokat, tiltásokat és döntéseket. A szexuális és nemi alapú erszak hatékony megelzése és a következmények kezelése érdekében a férfiak és a nk, illetve a nk vagy a férfiak egymás közötti, a felnttek és a gyermekek, továbbá a gyermekek egymás közötti hatalmi viszonyait kell elemeznünk és megértenünk. Humanitárius válsághelyzetekben az érintett lakosság intézményi védelemre és segítségre szorul. A humanitárius segélyszervezetek, a kormány, a biztonsági és rendvédelmi szervek munkatársai kiváltságos helyzetben vannak, mivel lehetségük van a segítségben részesítend lakosság jólétére kiható döntések meghozatalára. Kizsákmányolás és bántalmazás esetén a hatalmi egyenltlenséggel visszaélnek azok sérelmére, akik nem képesek egyenrangú félként tárgyalni, vagy döntéseket hozni. A kizsákmányolás és bántalmazás megnyilvánulhat testi vagy lelki kényszer, vagy a kényszerítés más formájának alkalmazásában (fenyegetés, motiválás, csalás vagy zsarolás) azzal a céllal, hogy egy szolgáltatásért cserébe szexuális vagy más elnyökhöz jusson az illet. Intézményi szempontból a humanitárius dolgozók által elkövetett szexuális kizsákmányolás és bántalmazás a humanitárius szervezetek kudarcát jelzi, hiszen feladatuk kifejezetten a védelem és gondoskodás. Inter-Agency Standing Committee stratégiai dokumentum a humanitárius krízis során a szexuális bántalmazás és kizsákmányolás elleni védelemrl, Róma, 2002. április 9. Beleegyezés: egy személy tájékozott választáson alapuló hozzájárulása, hogy szabadon és önként tesz meg valamit. Az akarata ellenére kifejezés a tájékozott beleegyezés hiányát jelzi. A beleegyezés 15
hiánya áll fenn, ha a hozzájárulást fenyegetés, erszak vagy a kényszerítés más formáinak alkalmazásával, vagy elrablással, csalással, megtévesztéssel szerzik meg. Kimeríti a hatalommal való visszaélés fogalmát a fenyegetés alkalmazása elny visszatartására, vagy ígérgetés elny juttatásáról egy személy beleegyezésének megszerzése érdekében. Az ily módon megszerzett hozzájárulás nem tekinthet beleegyezésnek. Hiányzik a beleegyezés abban az esetben is, ha az érintett még nem érte el a beleegyezési korhatárt, vagy ha a vonatkozó jogszabályok értelmében még gyermeknek tekintend (lásd az 5. fejezetet). Elkövet: egy személy, csoport vagy intézmény, amely közvetlenül alkalmazza, támogatja vagy elnézi egy személy vagy személyek egy csoportja ellen alkalmazott erszakot vagy más bántalmazást. Az elkövetk valós vagy vélt hatalmi, döntéshozatali vagy tekintélyi helyzetben vannak, így ellenrzést gyakorolhatnak az áldozat fölött. Teljességgel alaptalan az a feltételezés, hogy a szexuális és nemi alapú erszakot általában idegenek követik el. Valójában a szexuális és nemi alapú erszakot többnyire a túlél által ismert személy követi el; számos erszakos cselekményt elre kitervelten követnek el. Családtagok vagy a közösség tagjai is elkövetnek szexuális és nemi alapú erszakot. Az állam és intézményei eltrik és elkövetik a szexuális és nemi alapú erszakot akkor, ha a diszkriminatív gyakorlatot jogi és politikai eszközökkel nem kérdjelezik meg, és nem elzik meg. Háborúban és fegyveres konfliktus során a harcoló felek fegyveresei is gyakran követnek el szexuális és nemi alapú erszakot. A szexuális és nemi alapú erszak leggyakoribb eseteiben n az áldozat/túlél és férfi az elkövet. Fiúk vagy férfiak ellen elkövetett szexuális és nemi alapú erszak eseteiben is általában férfiak az elkövetk. Szexuális partnerek (férjek, barátok): A legtöbb társadalomban a férfi szexuális partner elfogadott társadalmi nemi szerepe a döntéshozatal és hatalom a npartner felett. Sajnálatos módon e hatalmi helyzetet és befolyást gyakran diszkrimináció, erszak és durva bánásmód útján gyakorolják. Családtagok, közeli rokonok és barátok: Az otthoni környezetben a lányok sokkal inkább ki vannak téve szexuális és nemi alapú erszak veszélyének. Az elhanyagolástól a vérfertzésig terjed emberi jogi sérelmek ritkán kerülnek napvilágra, hiszen az elkövetk apák, mostohaapák, nagyapák, fiútestvérek, illetve nagybácsik. Az ártalmas tradícionális gyakorlatot a családtagok, közeli rokonok és barátok tudtával és olykor részvételével folytatják. A közösség befolyásos tagjai (tanárok, vezetk, politikusok): A közösség vezeti vagy más befolyásos tagjai hatalommal való visszaélésének formája a szexuális és nemi alapú erszak elkövetése. E helyzetekben az elkövet pozíciója és közösségen belüli hatalmi helyzete miatt az áldozat/túlél még kevésbé hajlandó az erszakot nyilvánosságra hozni, jelenteni. Biztonsági erk és katonák (békefenntartók is): A katonák rendszerint a hatalom megtestesíti. Általában felfegyverzettek és feladatkörük a közösség biztonságának szavatolása. Bizonyos körülmények között a katonáknak általában lehetségük van élnek is ezzel a lehetséggel - embereket büntetlenül fogva tartani és/vagy letartóztatni; a menekültek jogait és kiváltságait érvényesíteni vagy megtagadni. A határátkelés, ellenrzési pontokon való áthaladás, valamint termékek és szolgáltatások fegyveres erktl történ igénylése/kérelmezése növelheti a szexuális és nemi alapú erszak kockázatát, különösen menekült nk esetében. A humanitárius segélyszervezetek dolgozói: A humanitárius segélyszerveztek, többek között civil szervezetek, ENSZ szervezetek és a befogadó ország minisztériumainak nemzetközi, nemzeti és menekült alkalmazottai igen jelents hatalommal bírnak menekültszituációkban. A közösség gazdagnak, befolyásosnak és hatalommal felruházottnak tekinti ket. Sajnálatos módon elfordultak 16
olyan esetek, amikor humanitárius dolgozók éltek vissza hatalmukkal, szexuális és nemi alapú erszakot követtek el. Alapvet fontosságú, hogy a humanitárius segélyszervezet valamennyi munkatársa részesüljön képzésben a társadalmi nem fogalmáról, a szexuális és nemi alapú erszakról, valamint a nem megfelel viselkedés esetén történ felelsségrl. (Lásd az UNHCR Etikai Kódexét (2002) az 1. számú mellékletben.) Intézmények: A szociális szolgáltatások nyújtása során alkalmazott diszkriminatív gyakorlat hozzájárul a társadalmi nemi egyenltlenségek fenntartásához és növeléséhez. Az információ visszatartása, az orvosi segítség késedelme vagy megtagadása, azonos munkáért egyenltlen bérezés, vagy az igazságszolgáltatás hátráltatása néhány példa az intézményes erszakra. Lásd még: Inter-agency Standing Committee Policy Paper on the Protection from Sexual Abuse and Exploitation in Humanitarian Crises (2002) UNHCR Etikai Kódex (2002) A szexuális és nemi alapú erszak típusai Az alábbi táblázat ismerteti a szexuális és nemi alapú erszak néhány gyakrabban elforduló formáját. E felsorolás azonban nem kimerít és nem kizárólagos. Célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a szexuális és nemi alapú erszak létez és különféle formáinak felismeréséhez. A szexuális és nemi alapú erszak fogalmát kimerít cselekmények alapveten öt kategóriába sorolhatóak: Szexuális erszak Testi erszak Érzelmi és pszichés erszak Ártalmas tradícionális gyakorlat Társadalmi-gazdasági erszak Szexuális erszak Cselekménytípus Leírás/példák Erszakos közösülés és házastárs által elkövetett erszakos közösülés Gyermekekkel szexuális visszaélés, azok megbecstelenítése és vérfertzés Erszakos fajtalanság/anális Az áldozat vagy az elkövet bármely testrészébe nemi szervvel, vagy az áldozat anális vagy genitális testnyílásába vagy bármely más testrészébe bármely eszközzel történ behatolás, erszakkal, erszakkal való fenyegetéssel, kényszerítéssel, kényszerít körülmények felhasználásával, vagy beleegyezésre képtelen személy ellen (Nemzetközi Büntetbíróság) Bármely olyan cselekmény, amelynek során gyermeket szexuális kielégülés céljából alkalmazzák. Gyermekkel létesített bármely szexuális kapcsolat. Erszakkal kikényszerített anális közösülés, amely rendszerint férfiak között vagy egy férfi és egy n Elkövetheti: Bárki, aki hatalmi, befolyásos vagy ellenrz helyzetben van, többek között a férj, szexuális partner vagy gondozó. Akiben a gyermek megbízik, többek között a szül, testvér, távolabbi családtag, barát vagy idegen, tanár, idsebb személy, vezet vagy bármely más gondozó, bárki, aki a gyermek fölött hatalmi, befolyásos vagy ellenrz helyzetben van. Bárki, aki hatalmi, befolyásos vagy ellenrz helyzetben van. 17
erszakos közösülés között történik. Erszakos közösülés kísérlete, vagy A behatolás nélkül történ erszakos közösülés kísérlete. erszakos fajtalanság/ anális erszakos közösülés kísérlete Szexuális visszaélés Szexuális természet, tényleges vagy fenyegetésben kifejezett testi tolakodó magatartás, többek között nem megfelel érintkezés erszakos vagy más egyéb, egyenltlen vagy kényszerít jelleg körülmények között. Szexuális kizsákmányolás Kényszerprostitúció (másképp: szexuális kizsákmányolás) Sérülékeny, alárendelt hatalmi pozícióval vagy bizalmi helyzettel szexuális célból történ visszaélés. Többek között mások szexuális kizsákmányolása átmeneti, társadalmi vagy politikai haszonszerzés céljából (IASC). A szexuális kizsákmányolás az emberkereskedelem egyik célja (szexuális jelleg eladásokban való részvétel, kényszervetkzés vagy mezítelenség; kényszerházasság; kényszerbl történ gyermekszülés, pornográf vagy prostitúciós tevékenységben való részvétel; javakhoz, szolgáltatásokhoz vagy segélyekhez való hozzájutás szexuális feltételekhez kötése, szexuális rabszolgaság). Kényszerített szexuális kereskedelem anyagi erforrásokért, szolgáltatásokért vagy segélyekért cserébe; általában olyan igen védtelen nket vagy lányokat megcélozva, akik saját maguk vagy gyermekeik alapvet emberi szükségleteit nem képesek fedezni. Szexuális zaklatás Bármely kéretlen, rendszerint ismételt és viszonzatlan szexuális közeledés, kéretlen szexuális figyelem, szexuális hozzáférés vagy elnyök követelése, szexuális célozgatás vagy más szexuális jelleg szóbeli vagy testi magatartás; a munkát zavaró pornográf anyagok kiállítása vagy munkafeltételként beállítása; megfélemlít, ellenséges vagy sért munkakörülmények teremtése. Háborús fegyverként vagy kínzásként alkalmazott szexuális erszak Szexuális természet, emberiség elleni bncselekmények, többek között az erszakos nemi közösülés, szexuális rabszolgaság, kényszerabortusz vagy kényszer-sterilizáció, vagy a születés megakadályozása más módon; kényszerterhesség, kényszerszülés és kényszerített gyermeknevelés. A kínzást kimerít szexuális erszak olyan szexuális jelleg tevékenység vagy fenyegetés, amely súlyos lelki vagy testi fájdalmat vagy szenvedést okoz információszerzés, az áldozat vagy egy harmadik személy beismerése, megbüntetése vagy megfélemlítése, vagy egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából. Bárki, aki hatalmi, befolyásos vagy ellenrz helyzetben van. Bárki, aki hatalmi, befolyásos, vagy ellenrz helyzetben van, családtagok, a közösség tagjai, munkatársak (többek között felettesek), idegenek, Bárki, aki hatalmi, befolyásos vagy ellenrz helyzetben van, így: humanitárius dolgozók, ellenrz pontokon dolgozó hivatalnokok és katonák, tanárok, csempészek, emberkeresked hálózatok. Bárki, aki kiváltságos helyzetben vagy pénz, anyagi erforrások, vagy szolgáltatások birtokában van, akit hatalommal bírónak tekintenek, humanitárius dolgozók. Munkáltatók, felettesek vagy munkatársak; illetve bárki, aki hatalmi, befolyásos vagy ellenrz helyzetben van. Rendszerint a katonaság, rendrség, fegyveres csoportok vagy a harcoló felek követik el, alkalmazzák vagy rendelik el, büntetés céljából. Testi erszak 18
Cselekménytípus Leírás/példák Testi sértés Kereskedelem, rabszolgaság Érzelmi és pszichés erszak Verés, ütés, rúgás, harapás, égetés, megcsonkítás vagy gyilkosság, fegyveresen vagy anélkül; gyakran a szexuális és nemi alapú erszak más formáival együttesen alkalmazva. Emberek eladása vagy velük való kereskedés kényszerített szexuális tevékenység, kényszermunka vagy szolgáltatások, rabszolgaság vagy a rabszolgasághoz hasonló szokások, szolgaság vagy szervátültetéshez szükséges emberi szervek kivétele céljából. Elkövetheti: Cselekménytípus Leírás/példák Elkövetheti: Visszaélés/Megalázás Nem szexuális jelleg, szóbeli, sért, megalázó, lealacsonyító természet visszaélés; az áldozat/túlél kényszerítése arra, hogy nyilvánosan vagy nem nyilvános helyen megalázó módon cselekedjen; a családfenntartáshoz szükséges alapvet költségek megtagadása. Izolálás/elzárás A barátoktól/családtól való elszigetelés, mozgáskorlátozás, szabadságmegvonás vagy a szabad mozgás jogának akadályozása, korlátozása. Ártalmas tradícionális gyakorlat Házastárs, szexuális partner, családtag, barát, ismers, idegen; bárki, aki hatalmi pozícióban van; konfliktusban álló felek képviseli Bárki, aki hatalmi vagy ellenrz helyzetben van. Cselekménytípus Leírás/példák Elkövetheti: Ni nemi szerv megcsonkítása Korai házasság Kényszerházasság Becsületgyilkosság vagy megcsonkítás A küls nemi szervek nem egészségügyi okból történ lemetszése, általában fiatalkorban; a részleges kimetszéstl a teljes eltávolításig vagy összevarrásig terjed, kulturális vagy más nem-gyógyászati okokból; gyakran az élet során több alkalommal történik, mint például szülés után, vagy ha egy lány/n szexuális támadás áldozatává vált. A jogi értelemben vett beleegyezési korhatár eltt elrendezett házasság (az ilyen kapcsolatban történt nemi közösülés a törvény értelmében erszakos nemi közösülésnek minsül, mivel a lány jogilag nem tekinthet beleegyezésre képesnek). Az áldozat/túlél akarata ellenére történ elrendezett házasság; gyakran a családnak hozományt adnak, visszautasításának erszakos és/vagy visszaélés jelleg következményei vannak. Nk vagy lányok megcsonkítása vagy meggyilkolása büntetésként olyan, a társadalmi nemi szerepek szempontjából helytelennek tartott cselekmények, amely a családra vagy a közösségre szégyent jelent (pl. sav öntése egy fiatal n arcára, mert nem a család által kiválasztott személlyel kísérel meg házasságot kötni, ami a családra nézve megszégyenít), Bárki, aki hatalmi vagy ellenrz helyzetben van; gyakran a házastárs, szexuális partner vagy hatalommal bíró családtag követi el. Bárki, aki hatalmi vagy ellenrz helyzetben van; gyakran a házastárs, szexuális partner vagy hatalommal bíró családtag követi el. A családok, vallási közösségek, egész közösség vagy néhány állam által támogatott, tolerált vagy segített tradícionális kuruzslók. Szülk, közösség vagy az állam. Szül, családtag. Szül, férj, más családtagok vagy a közösség más tagjai. 19
Csecsemgyilkosság és/vagy elhanyagolás A lányok és nk tanulásának tiltása vagy a család becsületének megrzése céljából (pl. a család férfitagja által elkövetett bncselekmény jóvátételeként). A nnem gyermek megölése, az étel megvonása vagy elhanyagolás, mivel a társadalomban a hímnem gyermekekhez képest alacsonyabb értéknek tekintik a nnen gyermeket. A lányoknak az iskolából történ távoltartása, valamint a lányok és asszonyok alapszint, szakmunkás, szakmai vagy tudományos ismeretek megszerzéséhez való hozzájutásának akadályozása vagy megtiltása. Szül, más családtagok. Szülk, más családtagok, közösség, egyes államok. Társadalmi-gazdasági erszak Cselekménytípus Leírás/példák Elkövetheti: Diszkrimináció és/vagy lehetség és szolgáltatások megtagadása A szexuális orientáción alapuló társadalmi kirekesztés/kiközösítés Gátló jogi gyakorlat Kirekesztés, az oktatáshoz, egészségügyi ellátásokhoz vagy fizetett munkához való hozzáférés megtagadása; tulajdonjog megtagadása. A szolgáltatásokhoz és szociális juttatásokhoz való hozzáférés, vagy a polgári, politikai, gazdasági, kulturális jogok gyakorlásának megtagadása, büntetjogi szankciók alkalmazása, diszkriminatív gyakorlat, vagy testi vagy pszichés ártalmak és diszkriminatív gyakorlat eltrése, a homoszexuálisokat, transz-szexuálisokat vagy transzvesztitákat érint nyilvános vagy nem nyilvános ellenségeskedés. Fként a nk polgári, gazdasági, kulturális és politikai joggyakorlásának és jogérvényesítésének tiltása. Családtagok, társadalom, intézmények és szervezetek, kormányzati résztvevk. Családtagok, társadalom, intézmények és szervezetek, kormányzati résztvevk. Család, közösség, intézmények és az állam. Hol és mikor fordul el szexuális és nemi alapú erszak? Szexuális és nemi alapú erszak bárhol, bármikor történhet. Alkalmazzák fegyverként háborúban és elkövetik az otthon vélt biztonságában. A társadalmat szabályozó jognak és struktúráknak az egyénre gyakorolt hatásához hasonlóan, az egyéni hozzáállás/megközelítés is befolyásolni képes a családok, közösségek és társadalmak bizonyos fajta magatartásra adott válaszát. Az alábbi ábra jól mutatja az egyén és a társadalom kapcsolatát. Társadalom Közösség Kapcsolat Egyén Az egyén szintjén a következ tényezk befolyásolhatják, hogy valaki áldozata/túlélje vagy elkövetje lesz az erszaknak: ismereteinek szintje, személyi biztonsága, az erforrásokhoz, szolgáltatásokhoz és szociális juttatásokhoz való hozzáférése és azok ellenrzése, személyes háttere, valamint attitdje a társadalmi nemi szerepekkel kapcsolatban. 20
A második, kapcsolati szint jelképezi a bántalmazás közvetlen környezetét: az egyének közötti, st, családon belüli viszonyokat. Ezen a szinten az egyének között fennálló egyenltlen erviszonyok hozzájárulnak az alárendelt/kiváltságos helyzet megersítéséhez. A közösségi szint képviseli a helyi struktúrákban (iskolában, egészségügyi intézményekben, korosztályi csoportokban, munkahelyi kapcsolatokban) szocializálódott egyének közötti kölcsönhatásokat. A menekültek számára e struktúrák a menekülttáborban vagy más intézményeken belül találhatók meg, ahol a szociális juttatások elérhetsége és hozzáférhetsége, illetve a tábor kialakítása közvetlen hatással bírhat a szexuális és nemi alapú erszak elfordulásának esélyére. A társadalom fogalma felöleli a társadalmi nemi szerepekkel, gyermekekkel, nkkel és férfiakkal kapcsolatos kulturális és társadalmi normákat, a magatartásokat szabályozó jogi és politikai kereteket, valamint a konfliktusmegoldás során az erszakhoz folyamodással kapcsolatos nézeteket/attitdöt. Egyértelmen megállapítható, hogy ha bármely területen szemléletbeli vagy magatartásbeli változás következik be, az valamennyi területre kihat. Éppen ezért a szexuális és nemi alapú erszakra adandó válaszokat, illetve a megelzésre tett erfeszítéseket valamennyi szinten alkalmazni kell. A szexuális és nemi alapú erszak elfordul minden társadalmi osztályon, kultúrán, valláson, fajon, társadalmi nemen és korosztályon belül. Szexuális és nemi alapú erszak a menekülési ciklus alatt Fegyveres konfliktusok során felborulnak a társadalmi struktúrák. A fennálló veszélyeken túl a nket és gyermekeket további veszélyek fenyegetik: a harcok ell való menekülés és a menedékkeresés közben szexuális és nemi alapú erszaknak is ki vannak téve. A menekülés során a családtagok gyakran elszakadnak egymástól, így a gyermekek a családtagjaiktól elszakadhatnak, a nk a háztartás védelméért és fenntartásáért egyedül viselhetik a felelsséget. Az alábbi S. Purdin által szerkesztett ábra módosításával nyert táblázat ismerteti a menekülési ciklus egyes fázisai során elforduló erszak típusait. Fázis Az erszak típusai A konfliktus alatt, Hatalmi helyzetben lévk által elkövetett bántalmazás, nk szexuális kereskedelme; a menekülést szexuális bántalmazás, erszakos közösülés, a harcoló felek fegyveres tagjai, többek között megelzen a biztonsági erk által elkövetett emberrablások; tömeges erszakos közösülés és kényszerterhesség. Menekülés közben Útonállók, határrök, kalózok által elkövetett szexuális támadások; embercsempészek, A menedéket nyújtó országban Hazatérés közben Reintegráció során rabszolga-kereskedk által történ elrablás emberkereskedelem céljából. Hatóságok képviseli által elkövetett szexuális támadások, kényszerítés, zsarolás; gondozóitól elválasztott (szeparált) gyermekek szexuális bántalmazása nevelotthonban; családon belüli erszak; a tranzitszállókon, fagyjtés vagy vízszerzés közben történ szexuális támadás; nemi kapcsolat a túlélés érdekében (kényszerprostitúció); kérelmezk szexuális kizsákmányolása a menedéket nyújtó országban az eljárás, vagy a segítségnyújtáshoz és az erforrásokhoz történ hozzáférés során; ártalmas tradícionális gyakorlat felelevenítése. A családtól elszakított nk és gyermekek szexuális bántalmazása; hatalmi helyzetben lévk által elkövetett szexuális visszaélés; útonállók vagy határrök által elkövetett szexuális támadások és erszakos közösülés; erszakos/kényszerhazatérés. A hazatérk ellen megtorlásként alkalmazott szexuális bántalmazás; a jogállás legalizálása során szexuális zsarolás, a döntéshozatali folyamatokból való kizárás; az erforrásokhoz és személyi iratokhoz való hozzájutás, valamint a tulajdon vissza- vagy megszerzésének korlátozása vagy megtagadása. Szexuális és nemi alapú erszak az életciklus alatt 21