Bevezető A szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola a Nemzeti Alaptantervet magába foglaló OM kerettanterv alapján 8 évfolyammal működő, bensőséges légkörű, szabadidős funkciókat is betöltő, humanisztikus szemléletű, minden irányban nyitott német tagozatos általános iskola. Vallja az alábbi ismeretlen szerzőtől eredő gondolatot: A tanulás nem feltétlenül unalmas dolog. Nemcsak munkámnak, de szent kötelességemnek is tartom, hogy erőmhöz mérten megédesítsem felkészülésedet, ifjú barátom. A patinás épülettel rendelkező, nagy múltú és múltjára tisztelettel tekintő általános iskola Szolnok polgárosodó belvárosában helyezkedik el. Beiskolázási körzete a Mártírok útja, az Indóház-, a József Attila-, a Baross-, a Petőfi út és a Gábor Áron tér által határolt városrész. A pedagógiai programunkkal rokonszenvező szülők gyermekeit azonban más területről is szeretettel fogadjuk tanulóink sorába.
2 Helyzetelemzés Iskolánk sajátos épületi adottságokkal rendelkezik. 4 épületben, s igen különböző méretű tantermekben folyik a tanítás. A főépület csaknem száz éves. Magán viseli életkora jellemzőit. Falai stabil alapokon nyugszanak, tetőszerkezete az 985-ben történt felújítása óta kiállja az idő próbáját. Kortársaihoz hasonlóan megszenvedte azt a mintegy két évtizedet, melyben sorra épültek a város új iskolái. A kilencvenes évek második felében viszont a fenntartó részéről megfelelő figyelemben részesült. Jól átgondolt ütemterv szerint sor került a nyílászárók, az elektromos hálózat és a fűtési rendszer felújítására. Kisebb átalakítások mellett emelet ráépítés révén több helyiséggel is gyarapodott. A második épületben valaha szolgálati lakások voltak. (Ebből egy még jelenleg is funkcionál.) A harmadik - egykor központi műhelyként szolgáló - épületet folyamatosan vettük birtokba. Első harmadát a volt kisiskolát értékesítve tantermekké alakítottuk. Második harmadában önkormányzati támogatással - évtizedek hiányát pótolva - korszerű melegítő konyhát és ebédlőt alakítottunk ki. Az átalakítás befejező szakaszában az iskola további két nagyméretű tanteremmel bővült. A negyedik épületben a technika műhely található. Kisméretű, szabálytalan alakú tornateremmel rendelkezünk. Udvarunk viszont a városban talán a legnagyobb alapterületű (9000m 2 ), amelyen szabályos méretű kézilabda pálya, kosárlabda pálya és alapítványi forrásból létesített, jelentős esztétikai értéket is képviselő játszópark található. A pedagógus álláshelyek száma 38. Az alapító okiratban engedélyezett óraszámok és a pedagógus álláshelyek száma egyensúlyban van. A tantestület különböző életkorú és sokféle, sajátos adottságokkal, képességekkel rendelkező kollégák együttese. Az összetétel stabil és összhangban van a pedagógiai program szabta igényekkel, amely egyformán épít azokra a pedagógusokra, akik bizonyos területen kiugró teljesítményre képesek, és azokra, akik őket tudásukkal, tapasztalataikkal, iskola iránti felelősséggel helyzetbe hozzák. A tantestület átlagos életkora 44 év. Ez nagy tudásból, tapasztalatból és felelősségvállalásból álló szakmai tőkét jelent, ami az egymást követő tantervi változások időszakában felbecsülhetetlen érték.
3 Az osztályok száma 986 óta változatlan. Az évfolyamonkénti kétosztályos struktúra tehát e tekintetben stabil. Az átlagos osztálylétszám jelenleg magas, és nagyok az egyes évfolyamok, ill. osztályok közötti eltérések is. Ez utóbbi sajátos épületi adottságaink következménye. A napközis csoportok száma összesen 9. Az igényeket maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A tanulólétszám egy évtizede folyamatosan növekszik. A jelenlegi, az iskola történetében legmagasabb létszám meghaladja az épület befogadó képességét. A létszám növekedés hosszan tartó pedagógiai erőfeszítések, sajátos feladatvállalások eredménye. Tendencia jellege alátámasztja, hogy nem valamely fenntartói intézkedés következménye, bár az intézményrendszer kétszeri átszervezésének közvetett hatása nem vitatható. Tanulóink munkához való viszonya, képességei, szociális körülményei eltérőek, de a jelenlegi összetétel kedvezőnek ítélhető. Ezt a továbbtanulási adatok és a sajátos nevelési igényű tanulók viszonylag kis száma is mutatja. Hivatástudatunkból eredően felelősséggel, türelemmel, szeretettel foglalkozunk a tanulókkal. Pedagógiai programunkban - Szolnok Város Önkormányzatának közoktatás-politikai irányelveivel és minőségirányítási programjával összhangban - az általános iskolai alapfeladatok sorában, ill. azok mellett nagy hangsúlyt kap a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv oktatása, a szépirodalmi művek olvasásának megszerettetése, a művészeti és a testi nevelés. A német nyelv szakosított tanterv szerinti oktatását 985-ben vezettük be. Mára e téren remek személyi feltételekkel, korszerű eszközökkel, németországi kapcsolattal, sok tapasztalattal és jó eredményekkel rendelkezünk. E nyelv tanulását minden tanuló számára biztosítjuk, a harmadik évfolyamtól - osztályban emelt szinten (régi fogalom használattal élve ú.n. "tagozatos" osztályban). E tanulók 5. osztályban - második idegen nyelvként - megkezdik az angol nyelv tanulását. Olyan helyi tantervet állítottunk össze, amely a nyelvtanulás folytatása esetén sikeres középfokú nyelvvizsgát eredményezhet német nyelvből a 0., angol nyelvből a 2. évfolyamon. Pedagógiai programunknak a szülők támogatását is élvező eleme a szépirodalmi művek olvasásának megszerettetése. Valljuk, hogy a számítógépek korában sem nélkülözhetőek azok az élmények, érzelmek és ismeretek, amelyeket - szép könyv olvasása nyújt. Meghatároztuk azoknak a szépirodalmi műveknek a körét, amelyeket a "rákóczis" diákoknak általános iskolai tanulmányaik idejére elolvasásra ajánlunk.
4 Sok lehetőséget kínálunk azoknak a tanulóknak, akik a művészetek valamely területén szeretnék megtalálni önmaguk kifejezési lehetőségeit. Karaktertáncot - tanórai keretben 995-től oktatunk első osztálytól, felmenő rendszerben. Énekkarunkat az utóbbi évek "arany" minősítései és a 2004-ben elnyert "Év kórusa" cím mellett az is dicséri, hogy évek óta a karácsony közeledtével önálló hangversenyre vállalkozik. Hangszeres oktatásban az Ádám Jenő Magánzeneiskola és a Bartók Béla Zeneiskola kihelyezett csoportjaiban részesülhetnek tanulóink. Az Önálló Vizuális Alapiskola foglalkozásain közel száz tanuló vesz részt. Iskolánkban elhelyezett szép munkáik sokak tetszését elnyerik. Az utóbbi évek törekvései, erőfeszítései eredményeként megtaláltuk azokat a sportágakat, amelyek az adott feltételek mellett is oktathatók. Tizenkettedik éve visszük tanulóinkat hetente 3 alkalommal úszóedzésekre. Kilencedik éve folyik a cselgáncsoktatás, amely az. - 4. évfolyam tanulóit érinti. 2000-ben csatlakoztunk a Nemzeti Atlétikai Programhoz. Nagy hagyományokkal rendelkezünk a kézilabda sportágban. Tanulóink számára biztosítjuk a napi sportolás lehetőségét. Rendszeresen résztveszünk a városi tömegsport rendezvényeken és bajnokságokon. Nevelés tekintetében politika- és ideológia mentes értékeket vallunk magunkénak. Célunk az egyén, a társadalom és a világ értékeire érzékeny, a valóságot tárgyilagosan szemlélő, arról globálisan gondolkodó, az életet tisztelő, a természeti- és társadalmi környezetért, lakóhelyéért, valamint önmagáért felelősséget vállaló, a környezetért a természettel harmonizáló életvitelével tenni akaró, testben, lélekben erős és egészséges, családszerető személyiség nevelése. A hangsúlyt az egyéni stabilitás, a harmonikus szociális kapcsolatok, az állampolgárrá válás és az alkotómunka motivációinak, képességeinek, készségeinek fejlesztésére helyezzük.
5 I. Az iskola nevelési programja. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.. Alapelvek Az iskola helyi tanterve magába foglalja az általános műveltség mindazon elemeit, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, formálják világképüket, szemléletüket és életmódjukat, segítik szűkebb és tágabb értelemben vett környezetükben való eligazodásukat. Az ismereteket és a követelményeket oly módon tagoljuk, hogy a tanulóknak mindenkor lehetőségük van a bármely irányba történő át-, ill. továbblépésre. Az ismeretek elsajátítását eszköznek tekintjük az egész életen át tartó tanulás képességeinek fejlesztésére, tanulók személyiségének kibontakoztatására, későbbi társadalmi érvényesülésük számos feltételének megteremtésére. A délelőtti tanítási órákat a délutáni foglalkozások gazdag választéka teszi teljessé. E foglalkozások jelentős részt vállalnak a művészetek iránti fogékonyság, a rendszeres sportolás iránti igény és a közösségben való helytállás képességeinek fejlesztésében. A tanulóknak mindenkor politika- és ideológia mentes értékeket közvetítünk. Az értékek közvetítésében a pedagógusok személyes példáját tekintjük a leghatékonyabb iskolai eszköznek. Azt kérjük számon a tanulóktól, amit megtanítottunk nekik és ami életkoruk, képességeik alapján elvárható tőlük. A teljesítmények objektív értékének megállapítása mellett személyre szabott fejlesztő értékelést is alkalmazunk. Az iskola vállalja, sőt igényli a pedagógiai munka rendszeres külső- és belső megmérettetését, és szeretné, ha a tanulók ugyanezt igényelnék saját teljesítményüket illetően. Munkánk hatékonyságának egyik döntő tényezője a családokkal való bizalomteli együttműködés. A családok nevelési elképzeléseibe azonban mindaddig nem avatkozunk be, amíg azok a gyermekek alapvető személyiségi jogait nem sértik. Ha a családi és társadalmi körülmények indokolják, fokozott segítséget nyújtunk. A pedagógiai munka minden szakaszában különös hangsúllyal van jelen a bármely okból sajátos nevelési igényű tanulókkal való egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás.
6 Bánásmódunkban, döntéseinkben, eljárásainkban a gyermekek érdekei és jogai elsőbbséget élveznek. Idegen tőlünk a hátrányos megkülönböztetés bármely formája.. 2. A tanulmányi munka célkitűzései: Tanulóinkat arra készítjük fel, hogy lehetőleg tanévvesztés nélkül végezzék el az általános iskola 8 évfolyamát. Továbbtanulás révén valamennyiüknek legyen esélye az alapműveltségi vizsga letételére! Nagy többségük érettségit adó középiskolában folytassa tanulmányait! Tartsuk, ill. közelítsük meg az ezredforduló éveinek 4,24-os iskolai tanulmányi átlagát. Keltsünk figyelmet az emberiség előtt álló közös problémák, az egész világot érintő átfogó kérdések iránt, hangsúlyozva az állam, a társadalom és az egyén felelősségét. E célok eredményességi mutatóit /három év átlagában/ az alábbiakban jelöljük meg: 90 % a tanulmányok tanévvesztés nélküli befejezése, 95 % a továbbtanulás, 80 % az érettségit adó középiskolai felvétel, legfeljebb 0,2-es csökkenés a 4,24-os tanulmányi átlag tekintetében. Általános iskolai tanulmányaik befejezéséig minden tanuló ismerjen meg legalább öt globális problémát /pl. környezetvédelem, faji, vallási megkülönböztetés, kisebbségi problémák, terrorizmus, kábítószer fogyasztás, AIDS, életmód/ Az eredményességet az első négy mutató esetében adatelemzéssel, az ötödik mutató esetében méréssel állapítjuk meg. Az adatelemzés és annak a mindenkori tanévvégi beszámolóban való megjelenése az igazgató, a mérés és annak írásban történő közzététele a nyolcadikos osztályfőnökök feladata.. 3. A fenti célokhoz igazodó feladataink: Az általános iskolai tanulmányok során mindvégig nagy hangsúlyt helyezünk az alábbi képességek, készségek fejlesztésére: - olvasás, helyesírás, szövegértés, verbális és nonverbális kommunikáció, - elemi matematika, - idegen nyelv, - számítástechnika-informatika, - fizikai képességek, - az egészséges életmód szokásai, - természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, - a művészetek iránti fogékonyság, - tanulási képességek, - szocializációs képességek.
7 Az olvasás, helyesírás, szövegértés, a megfelelő önkifejezés és az elemi matematika a természetben és a társadalomban való eligazodás elemi feltétele, s alapja az egész életen át tartó önálló tanulásnak (ebben az életkorban természetesen leginkább a középiskolában történő továbbtanulásnak). Idegen nyelvi képzésre mint az európai integráció fontos elemére tekintélyes óraszámot fordítunk, és egyéb feltételeit is magas szinten biztosítjuk. Tekintettel hazánk gazdasági és politikai kapcsolatainak alapvető irányultságára, prioritást élvez a német nyelv oktatása. Megőrizzük a számítástechnikai oktatás jelenlegi igen jó feltételeit. A könyvtárhasználatot az iskolai könyvtár folyamatos fejlesztésével az önálló tanulás természetes feltételének tekintjük. Valamennyi évfolyamon biztosítjuk a mindennapos testnevelés és sport lehetőségét. Az elsőtől a negyedik évfolyamig ezt kötelezővé tesszük. Feladataink megvalósításához a tanórák mellett igénybevesszük a napközis foglalkozásokat, továbbá az Iskolai Sportkör és iskolánk kívüli szervezetek /leginkább a Városi Sportiskola és a Nemzeti Atlétikai Program/ szolgáltatásait. Tanulóinkkal megtanítjuk az egészséges életmód iskolai követelményeit, és szabályzatainkban érvényesítjük azokat. A gyógytestnevelést továbbra is iskolán belül szervezzük meg. A részletek az iskolai egészségnevelési programban találhatók. Fenntartjuk a hagyományosan gazdag művészeti tevékenységet. Karaktertáncot választható tanórai és szakköri keretben oktatunk. Énekzenével és vizuális kultúrával kötelező tanórákon, szakkörökben és művészeti jellegű társintézményekben ismerkedhetnek tanulóink. Ezen intézményeknek korrekt feltételek mellett helyet biztosítunk iskolánkban. Helyi tanterveink, vagy tanmeneteink tartalmazzák a tanulás tanításának tantárgyi sajátosságait. Segítjük tanulóinkat abban, hogy képessé váljanak a tanulás időbeli és sorrendi tervezésére, a kedvező külső és belső /pszichés/ feltételek kialakítására, ill. megteremtésére, az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítására. A szocializációs képességek fejlesztése céljából helyet adunk /leginkább az osztályfőnöki órák keretében/ személyközpontú technikák és módszerek /pl. drámapedagógia, a játék és a munka összekapcsolása/ elterjedésének. Az évfolyamonkénti két párhuzamos osztály egyikét harmadik osztálytól kezdődően a német nyelvet emelt szinten tanuló, ú.n. német tagozatos osztályként, a másikat általános tantervű osztályként működtetjük. A viszonylag homogén összetételű osztályokban a tanulók eredményesebben sajátítják el a tantervi követelményeket.
8 A német nyelvet emelt szinten tanuló osztályok helyi tanterve azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a tizedik évfolyam végére képessé váljanak német nyelvből a középfokú nyelvvizsga sikeres letételére. Ennek érdekében e tantárgyat a harmadik évfolyamon heti 2, negyedik évfolyamtól heti 5 órában tanítjuk, mindvégig csoportbontásban. Az alapfokú nyelvvizsgát nem tekintjük elérendő célnak a nyolcadik évfolyam befejezéséig, de az erre vállalkozó tanulók felkészülését segítjük. Ezen osztályok tanulói ötödik évfolyamtól kezdődően második idegen nyelvként angolt tanulnak, s ettől az időponttól kezdődően a matematikát is csoportbontásban tanítjuk. Az általános tantervű osztályok a német vagy az angol nyelv tanulását választhatják. Ezen osztályok tanulói az informatika tantárgy tanulását korábban kezdhetik, s magasabb óraszámban tanulhatják. Emellett a választható órákat jórészt matematika és magyar nyelvi képességfejlesztésre fordítjuk. A tanulók érzelem- és gondolatvilágának, problémaérzékenységének fejlesztése, ismereteik gazdagítása érdekében nagy figyelmet fordítunk a szépirodalmi művek olvasásának megszerettetésére. Az egyes tantárgyak sajátos lehetőségeihez és a korosztály igényeihez igazodva elolvasásra ajánljuk azokat a szépirodalmi műveket /meséket, verseket, regényeket, az emberi kultúra alapjait/, amelyeket a rákóczis diákoknak általános iskolai tanulmányaik során célszerű elolvasniuk, és arról az általuk választott módon /rajzban, írásban, szóban, vetélkedő keretében, dramatizált játékban, fotó- vagy videofelvételellel/ számot adnak. Eredményességi mutatók: Az alapkészségek és képességek terén elérendő szinteket az első, második, negyedik, hatodik és nyolcadik osztályok végére lebontva a pedagógiai program. sz. melléklete tartalmazza. Az elvárható teljesítmény évfolyamonkénti átlaga: 90 %. A teljesítményeket az érintett osztályokban minden tanév végén mérjük. A mérési technikát és a feladatsorokat a munkaközösségek bevonásával a két igazgatóhelyettes határozza meg. Ők döntenek a mérést végző és értékelő személy(ek) kiválasztásában is. Ötévenként legalább három alkalommal külső mérést is igénybe veszünk leginkább azokon a szakterületeken, amelyeken nem rendelkezünk stabil értéket képviselő összehasonlító adatokkal. Külső mérés igénybevételét bármely munkaközösség kezdeményezheti. Az igénybevételről az iskola igazgatója dönt. A német nyelvet emelt szinten tanuló és az általános tantervű osztályok harmadik évfolyamtól kezdődő kialakítását tanulmányi szempontból akkor tekintjük eredményesnek, ha az osztályok tanulmányi átlaga közti különbség a
9 tanév végén nem haladja meg alsó tagozaton az egy egészet, felső tagozaton az,2-et. Amennyiben a különbség legalább 0,2-del meghaladja ezen értékeket, az érintett osztályban tanítóknak a tagozatot felügyelő igazgatóhelyettes irányításával okfeltárást kell végezniük. Ez alapján az iskola igazgatójának meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. A német nyelv emelt szintű oktatásától azt várjuk, hogy a tanulók 70 %-a valamely középiskola 0. évfolyamának befejezéséig sikerrel tegyen eleget a középfokú nyelvvizsga követelményeinek. Az erről való információszerzés technikájának kidolgozását és lebonyolítását a német nyelvet tanító pedagógusok végzik. Az adatokat az iskola igazgatójának rendelkezésére bocsátják. A rákóczis olvasómozgalom keretében elolvasásra ajánlott szépirodalmi művek jegyzékét a pedagógiai program 2. sz. melléklete tartalmazza. Az időnkénti módosítás jogát fenntartjuk. Ajánlásainkban olyan könyv is szerepel, amely a környezettudatos életvitelre formálja tanulóinkat. A könyvek különböző tantárgyakhoz kötődnek. Elolvasásukat az érintett pedagógusok a tanulók e célra készített tanúsítványaiban aláírásukkal igazolják. Valamennyi ajánlott könyv elolvasását elvárjuk, de az átlagosan 75 %-os teljesítménnyel elégedettek vagyunk. Az adatokat minden tanév végén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője gyűjti össze. Az összesítés megjelenik a tanév végi beszámolóban.. 4. A feladatok megvalósítása során alkalmazott eszközök, eljárások Tantárgyi tanterveinkben megjelöljük a továbbfejlesztés, ill. továbbhaladás feltételeit és a tantárgyi sajátosságok függvényében a követelmények optimum szintjét. Tanmeneteinkhez évente differenciálási tervet mellékelünk. A tanítási órák egy részén /német, matematika, technika, számítástechnika/ csoportbontást alkalmazunk. A testnevelést a kezdő évfolyam(ok) után nemek szerinti bontásban tanítjuk. A tanulási stratégiák megválasztásában különösen nagy figyelmet fordítunk az alábbiakra: Alsó tagozaton: - az ismeretek tapasztalati megalapozására, - a felfedezés lehetőségére, - a kreativitás fejlesztésére, - a művészeti, gyakorlati és közismereti készségek fejlesztésének egyensúlyára, - a tanulók egészséges terhelésére, - fejlődésük folyamatos követésére, - személyre szóló, fejlesztő értékelésükre.
0 Felső tagozaton: - az ismeretek deduktív útjának bemutatására, - az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyának biztosítására, - együttműködésre építő /kooperatív-interaktív/ tanulási technikák és tanulásszervezési módok alkalmazására, - a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok /megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték/ bővítésére. Tanítási órákon helyet adunk személyközpontú technikáknak, módszereknek. /Pl. a drámapedagógiának, a humanisztikus kooperatív tanulási modell egyes elemeinek, a játék és a munka összekapcsolásának/. Módot adunk arra, hogy a tanulók megszerzett tudásukat valóságos problémák, feladatok megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetben is próbára tegyék. Versenyeket, vetélkedőket, felméréseket, vizsgákat szervezünk tanulóinknak, hogy képessé váljanak ismereteik adott időpontban, meghatározott helyzetben, olykor szokatlan körülmények között történő alkalmazására. Tanítási órákon módot biztosítunk a nyelvi labor és az olvasóterem igénybevételére. Tanítási napokon a hagyományos tanórákon túli eszközöket, kereteket is alkalmazzuk céljaink és feladataink megvalósítására abban az esetben, ha alkalmazásuk nem igényli a tanulók anyagi hozzájárulását, ill. azokat a szülők átvállalják, vagy az iskola előteremti. Mint pl.: - tanulmányi kirándulások, - túrák, - múzeum-, könyvtár-, kiállítás látogatás, - művészeti, kulturális és sportrendezvények szervezése, ill. megtekintése, - erdei iskola, - az előadót, a témát, a keretet, esetleg a módszert illetően rendhagyó tanítási órák, - iskolai vagy osztály keretben szervezett ünnepélyek, - külföldi utazást és vendégfogadást magába foglaló cserekapcsolat reutlingeni partner iskolánkkal, a Gerhart Hauptmann Schule-val. Ezen alkalmak során élhetünk a tanítási órák tömbösítésének lehetőségével. Az iskolai lehetőségek, feltételek kiegészítése, gazdagítása érdekében széleskörű együttműködést kezdeményezünk a Városi Sportiskolával, a környékbeli önkormányzati intézményekkel, művészeti jellegű magániskolákkal, sportszervezetekkel, szakmai feladataink segítésére készséget tanúsító vállalkozókkal.. 5. Céljaink a nevelőmunka terén: Az egyén, a társadalom és a világ értékeire érzékeny, a valóságot tárgyilagosan szemlélő, a természeti- és társadalmi környezetért, lakóhelyükért, valamint önmagukért is felelősséget vállaló, testben, lélekben erős és egészséges, családszerető személyiség nevelése.
Az egyéni stabilitás, a harmonikus szociális kapcsolatok, az állampolgárrá válás és az alkotómunka motivációinak, képességeinek, készségeinek fejlesztése. Olyan egyetemes emberi értékek elsajátíttatása, kibontakoztatása és fejlesztése, mint a(z) - szeretet, /tudatos, felelősségteljes és tevékeny szolidaritás mások iránt/, - erős családi kötődés, - barátság, - emberi méltóság tisztelete, - tolerancia a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt, segítőkészség a kortársak és az időskorúak irányába, - felelősségteljes szabadság, - szilárd belső fegyelmezettség, akarat és jellem, - egészséges életmód, - egyéni érdek megfontolt érvényesítése /mások érdekének megsértése nélkül/, - egy nemzethez tartozás, a helyes magyarságtudat etikai értékei, lokálpatriotizmus erősítése, - pozitív viszony a közös európai értékek iránt, - tudás, kulturális érdeklődés, - természet és környezet szeretete, értékeinek megőrzése és gyarapítása, - a felelős állampolgári szerepekre, a jogok gyakorlására való felkészülés. A sikeresség kritériumait az alábbiakban jelöljük meg: - A tanulók 90 %-a legalább a hatodik évfolyam befejezéséig találja meg azt az iskolai közösséget, amelyben jól érzi magát, amely felszínre hozza és méltányolja értékeit, s amelyet tevékenységével örömmel szolgál. - Legalább a hetedik osztály végéig mindegyikük találja meg azt a személyt /barátok, pedagógusok vagy családtagok körében/, aki(k) iránt tartós bizalmat érez. - A nyolcadik évfolyam végéig a célként meghatározott emberi értékek közül legalább hat a tanuló személyiségének bizonyítható elemévé váljék. Céljaink megvalósulását az adott évfolyamokon ellenőrizzük, értékeljük. Tanulói, szülői, nevelői vélekedésre, interjúkra épülő és egzakt mérési eszközöket egyaránt alkalmazunk. A mérési technikák, eszközök megválasztása, ill. kidolgozása az osztályfőnöki munkaközösség feladata. A lebonyolítás és értékelés felelőse a felsős igazgatóhelyettes.. 6. A nevelési célokhoz igazodó feladataink: Értelmi nevelés terén: - Biztonságos nyelvhasználat szóban és írásban. - A közvetett kommunikáció /írásbeli, vizuális, számítógépes érintkezés / képességeinek kialakítása.
2 - A nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés és az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése, az ilyen irányú ismeretek fejlesztése. - Az önálló tanulás és az önművelés alapozása és gyakoroltatása. - A tanulás tanítása. - A tanulási folyamatban értsék meg a tanulók az ismeretek lényegét, fejlődjék problémamegoldó gondolkodásuk, ismerjék meg saját teljesítményük értékét, érezzék a tudás örömét. - A tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk személyre szóló fejlesztő értékelése - A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás elsajátíttatása. Érzelmi, akarati nevelés terén: - Az önismeret, az önértékelés és az önbecsülés kialakítása, ill. képességeinek fejlesztése. - Mások iránti pozitív érzelmeik kibontakoztatása, kifejezési, megnyilvánulási formáinak megtanítása. - A stresszhelyzetek kezelésének elsajátíttatása. - A pozitív gondolkodásmód kialakítása. - A döntés képességének fejlesztése. - Az érzelmek alkotó jellegű feldolgozása. Erkölcsi nevelés terén: - A helyes magatartásformák megismertetése, értékességének, hasznosságának tudatosítása és gyakoroltatása. - A kötelesség, a felelősség, a lelkiismeretesség, becsületesség, igazságosság, következetesség, bátorság, kitartás fogalmak megismertetése irodalmi, művészeti alkotások útján és a mindennapok valóságában. - A személyes kapcsolatok kiépítéséhez, a társasági alkalmazkodáshoz szükséges képességek fejlesztése. - Az egymás iránti tisztelet kifejezési formáinak megtanítása, a kulturált viselkedési szokások elsajátíttatása személyes kapcsolatokban, közösségben, társasági összejöveteleken, kulturális-, sport- és közéleti rendezvényeken. - Felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra. - A szexuális kultúra és magatartás etikai normáinak megismertetése. - A családi élet szépségének, az emberiség életében betöltött szerepének megismertetése. - Érzelmekben, összetartozásban és cselekvésben megnyilvánuló hazaszeretet kialakítása, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, szűkebb régiónkhoz és lakóhelyünkhöz, Szolnok városához való kötődés kialakítása, elmélyítése. - Más népek, nemzetek megbecsülésének kialakítása, nemzetiségi, etnikai, vallási hagyományok tiszteletben tartása. - Az európai és humanista értékrendre összpontosítva erősítjük az Európához tartozás érzését.
3 Az egészséges életmód terén: - A tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életfeltételek iránti igény kialakítása, a testi, szellemi edzettség és a higiéniai kultúra fejlesztése. - Az egészséges táplálkozás és életmód követelményeinek, szokásainak megismertetése. - Helyes élet- és napirend kialakítása. - A tanulók mozgásigényének kielégítése, mozgáskoordinációjuk fejlesztése, mozgáskultúrájuk megalapozása. - A káros függőségekhez vezető szokások /dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás/ kialakulásának megelőzése. - A háztartásban, az iskolában és a közlekedésben előforduló, az egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezők és azok elkerülési módjainak megismertetése. Az elsőségnyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása. - Fogyasztói kultúra kialakítása, fejlesztése. Az esztétikai nevelés terén: - Az otthon, az iskola, a munka, az alkotás, a természeti és társadalmi környezet iránti igényesség, szépérzék kialakítása, megőrizve a gyerekek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát. - Az emberiség által létrehozott legjelentősebb művészeti alkotások megismertetése. - A művészeti alkotások befogadásához és létrehozásához szükséges készségek és képességek fejlesztése, ítélőképességük kibontakoztatása. - A vizuális-, a zenei- és a tánckultúra képességeinek kibontakoztatása. - Az ízléses megjelenés és öltözködés iránti igény kialakítása. A közösségi nevelés terén: - A közösséghez tartozás igényének és érzésének kialakítása, a kortársi és a nemzedékek közötti kapcsolatok erősítése. - A társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok elsajátíttatása és gyakoroltatása. - Határozott, de toleráns, következetes, ugyanakkor változtatásra, alkalmazkodásra képes személyiség formálása. - A közösségért érzett cselekvő felelősségvállalás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása. - Részvétel a diákönkormányzat tevékenységében. - Iskolai hagyományok ápolása a folyamatos megújulás jegyében. Eredményességi mutatók: A tanulók által elérendő szinteket szakaszokra bontva a pedagógiai program 3. sz. melléklete tartalmazza. E szintek teljesítését az osztályfőnökök tanévenként mérik. Az elvárt eredményesség átlagosan 80 %. Értékeléseik a következő tanévi osztályfőnöki munkatervekben jelennek meg. Az igazgatóság tanévenként - követelményszint teljesítését méri, ötévenként két alkalommal külső mérést igénybevéve.
4 Az értékelés nevelőtestületi értekezleten történik, melyről indokolt esetben a szülői munkaközösség is tájékoztatást kap. A mérések során a követelmény sajátosságaihoz igazodó technikákat alkalmazunk. E technikákat belső mérés esetén általában az osztályfőnöki munkaközösség választja meg.. 7. A nevelési feladatok megvalósítása során alkalmazott eszközök, eljárások: Az osztályfőnökök tanévenként megtervezik, hogy valamennyi tanuló évente kapjon olyan feladatot, amely lehetőséget kínál képességeik jobb megismerésére, kibontakoztatására, személyiségük fejlesztésére. A magatartás és a szorgalom mellett minden évfolyamon értékeljük a tanulók illemét. A magatartás, a szorgalom és az illem fogalmába tartozó megnyilvánulásokat a pedagógiai program II. /4. 3. fejezete tartalmazza. Az iskolai hagyományokat a Pro patria mozgalom keretében ápoljuk. E mozgalom elemeit a pedagógiai program I./3. fejezete tartalmazza. Ünnepségeket tartunk október 6-án /osztály keretben/, október 23-án, karácsonykor és március 5-én /iskolai keretben/. A tanulók közéleti tevékenysége a diákönkormányzat kereteire épül. A diákönkormányzat iskolarádiót működtet és diáklapot ad ki. A tanulók felelősségteljes megbízatásokat kapnak az iskolai önkiszolgáló mozgalom keretében. A karaktertánc oktatását általában választható tanórai keretben folytatjuk. A tehetséges tanulók szakkörben készülnek a versenyekre. Más művészetekkel való foglalkozás feltételeinek megteremtése érdekében együttműködünk magániskolákkal és magánszemélyekkel. Testvérkapcsolatot tartunk fenn Szolnok testvérvárosának, Reutlingennek egyik iskolájával, a Gerhart Hauptmann Schule-val. Minden tanulót érintő nagyobb rendezvényeink: - Rendhagyó tanítási napok, ill. órák /tanévenként változó témakörben és időpontban/. A rendhagyó jelző a helyszínre, a keretre, az előadóra vagy a témára vonatkozik. Tanévenként egy rendhagyó tanítási nap programját a diákönkormányzat állítja össze. - A tanév befejezésekor páros években sportnapot, páratlan években kulturális bemutatót tartunk. - Évente karácsonyi hangversenyt rendezünk az ünnephez illő környezetben.
5 - Ugyancsak évente szervezzük meg a farsangi karnevált. - Egészségnevelési és környezeti nevelési programok (lásd külön fejezetben). A tanulók egy-egy csoportját érintő rendezvények: - Rákóczi-kupa cselgáncs és kézilabda sportágban környékbeli iskolák részvételével, - megyei szintű német nyelvi vetélkedő ötödikeseknek, - egyéb versenyek, vetélkedők, pályázatok. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.. Az értelem kiművelése során mindenkor építünk a megismerési vágyban és a teljesítményvágyban rejlő energiaforrásokra. A tantervi anyag feldolgozását a tanulók előzetes tudására építve tervezzük. Az arra alkalmas tananyagot szívesen végzett tevékenységgé alakítjuk. /Pl. önálló vagy csoportos munkává, próbálkozásra késztető, felfedező tevékenységgé./ Az osztályfőnökök révén számontartjuk a tanulók érdeklődési területeit, azok alakulását, változását. Gondoskodunk, hogy az arra méltó tevékenységek nyilvánosságot kapjanak valamely iskolai közösségben. A gyermekeket fokozatosan eljuttatjuk a spontán játszadozástól a szabálykövető játékig. Fejlesztjük a teljesítményvágy olyan motívumait, mint a sikervágy, elismerésvágy, érzelmi kötődés, kötelességtudat, ambíció, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény. 2. 2. Fejlesztjük tanulóink szociális értékrendjét, a társas élet képességeit Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértetjük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, jelentőségét. Vannak olyan tanulóink, akik sajátos társadalmi helyzetük következtében e tekintetben is több törődést igényelnek. Iskolai magatartási szabályaink átláthatóak, kiszámíthatóak és betartásuk mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak.
6 Olyan légkört teremtünk, amely mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, s folyamatosan megtapasztalhatják az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk hátrányos következményeit. Az ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatokat történelmi, irodalmi ismeretekkel, élményekkel mélyítjük el. Létrehozzuk, ill. támogatjuk azokat a tanórán kívüli iskolai közösségeket /szakköröket, sport- és művészeti csoportokat, közéleti fórumokat/, amelyekben a tanulók a segítségünkkel, ill. felügyeletünk mellett megérezhetik a csoport fejlesztő erejét. Részt vállalunk a családi életre nevelés össztársadalmi feladataiból osztályfőnöki órákon, a különböző tantárgyak jól megválasztott tananyagához kötődve, és spontán módon egyaránt. Különös figyelemmel fejlesztjük a következő szociális készségeket: kapcsolatteremtés és ápolás, tolerancia, értékelés, siker- és kudarcfeldolgozás, konfliktuskezelés, érvelés, alkalmazkodás, szervezés. A szociális érdekérvényesítés képességei közül a segítés, az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeire helyezzük a hangsúlyt. 2. 3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A tanulókat naponta tiszta, minden részletében igényes és esztétikus iskolába várjuk. Az épület helyiségeinek folyosóinak, tantermeinek dekorálását, tisztaságának, rendjének megőrzését részben, vagy teljes egészében a tanulókra bízzuk. Igényt keltünk tanulóinkban a rendszeres mozgás iránt. A kötelező testnevelés órák mellett gazdag kínálattal /tánc, cselgáncs, úszás, kézilabda, atlétika, sportjátékok, túrák, kirándulások/ állunk a tanulók elé. Az. - 4. évfolyamokon megvalósítjuk a kötelező mindennapos testnevelést, az 5. - 8. évfolyamokon pedig biztosítjuk annak lehetőségét. Fejlesztjük tanulóink egészségvédő és önvédelmi ismereteit, képességeit, hogy ne váljanak helyzetük, körülményeik, esetleg mások áldozataivá. Megismertetjük tanulóinkkal, hogy az adott életkorban hogyan őrizhetik meg személyes biztonságukat, hogyan kerülhetik el a veszélyes helyzeteket (háztartásban, iskolában, közterületen, közlekedési eszközökön).
7 Önbizalmuk kialakítása és fenntartása érdekében olyan feladatokat tűzünk a tanulók elé, amelyek erőfeszítéseiket igényelik, de sikert is ígérnek. Értékeléseink során nem csak a tanulók eredményeire, hanem erőfeszítéseikre, képességeikre is tekintettel vagyunk. A tanulókkal együtt olyan iskolai légkört szeretnénk kifejleszteni és fenntartani, amelyben nem sérül a tanulók és a pedagógusok szabadságvágya, amelyben a korlátok e természetes emberi igény érvényesülését szolgálják. 2. 4. Segítjük a tanulók továbbtanulását, pályaválasztását. Minden tantárgy tanítói minden évfolyamon megtervezik azokat a feladatokat, amelyek komplexitásukkal fejlesztik a tanulók alkotóképességét. Arra törekszünk, hogy minden tanuló megszerezze a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges ismereteket, képességeket. Segítjük tanulóinkat abban, hogy felismerhessék, kipróbálhassák tehetségüket, s eljussanak adottságbeli lehetőségeik legfelső határáig. Folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a továbbtanulási lehetőségekről. Minden osztály esetében igénybe vesszük a FIT program szolgáltatásait. 2. 5. Eredményességi mutatókként a pedagógiai program. pontjában meghatározottakat jelöljük meg az alábbiakkal kiegészítve: Tanulóink legalább 60 %-a az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Minden tanuló ismerje, 75 %-uk érvényesítse a kulturált viselkedés- és magatartásformákat. Tanulóink 80 %-a a nyolcadik évfolyam első félévének végéig alakítsa ki határozott elképzeléseit közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően. Az eredményességet minden tanév végén az osztályfőnökök állapítják meg, s osztályfőnöki munkaterveikben rögzítik. Az adatelemzés és a személyes tapasztalatok birtokában ők döntenek a mérési technikákat illetően is. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tervezését az iskola igazgatósága évente ellenőrzi, s ötévenként legalább egy alkalommal elemzi és értékeli a megvalósítás helyzetét.
8 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Egyetlen gyermek se legyen magányos, kirekesztett. Valamennyiüknek legyen tanévenként legalább egy olyan pozitív élménye, amely kizárólag közösségben élhető át. Mindannyian szerezzenek alá-, fölé- és mellérendelt viszonyból eredő tapasztalatokat. E tevékenység megszervezése, ellenőrzése és értékelése az osztályfőnök feladata. A nemzeti, etnikai kisebbségek száma iskolánkban jelenleg elenyésző. Segítsük őket abban, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, s ápolják kulturális örökségüket, osztálytársaikban pedig alakítsunk ki ezirányban "elfogadó" magatartást. A közösségfejlesztés alapvetően osztály keretben folyik, s ennek megfelelően az osztályfőnök felelőssége. Az iskola azonban egyéb közösségeket is létrehoz /napközi, tanulószoba, szakkörök, énekkar, sportkörök, szakosztályok/, s a házirendben szabályozott módon lehetővé teszi tanulói kezdeményezésre diákkörök szervezését is. Az iskolai közösségformálásban nagy jelentőséget tulajdonítunk az alábbi hagyományoknak: az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferencnek az emlékét idéző Pro patria mozgalomnak : - tanévnyitón iskolai jelvény átadása az új tanulóknak, - Rákóczi-túra szeptember hónapban - a Tiszaligeti Napok keretében, - iskolai kirándulás, - emlékünnepség, koszorúzás, - páros években megyei történelem-, páratlan években iskolai vers- és prózamondó, valamint daléneklő verseny, - rendhagyó tanítási nap, - tanévzáró ünnepélyen Pro patria plakett adományozása - tanulónak kiemelkedő tanulmányi eredményéért, ill. közösségi munkájáért, továbbá - pedagógusnak, iskolát támogató szülőnek és szervezetnek; Hegedűs Csaba vándorkupa évente a Jó tanuló - jó sportoló címet elnyert tanulónak/. - Résztveszünk a II. Rákóczi Ferencről elnevezett iskolák által szervezett versenyeken. szórakoztató, kulturális- és sport programoknak: - karácsonyi hangverseny, - farsangi karnevál, - Rákóczi Kupa kézilabda és cselgáncs sportágakban, - labdarúgó Nyuszi Kupa, - kétévenként kulturális gála, ill. sportnap, - táncos összejövetelek, színházlátogatás.
9 A közösségfejlesztés meghatározó tényezője a diákönkormányzat, amely választott szerve, a diáktanács útján fejti ki tevékenységét. A diáktanács tevékenységét - patronáló pedagógus segíti az. - 4. és az 5. - 8. évfolyamokon. A diákönkormányzati munka segítése valamennyi pedagógus munkaköri feladata. A diákönkormányzati munka főbb területei: - tanulói érdekérvényesítés /osztályközösségben, diáktanács ülésén, igazgatói fogadónapon, iskolagyűlésen a házirendben szabályozott módon/. - öntevékenység fejlesztése /ügyelet, önkiszolgáló mozgalom, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezése/, - a tanulók informálása /faliújság, iskolaújság, iskolarádió szerkesztése, tájékoztatás osztályfőnöki órákon és iskolagyűlésen/, - részvétel a tanulók jutalmazásában és elmarasztalásában e Pedagógiai program II/4. 6. pontjában foglaltak szerint. 4. A tanulók sajátos körét érintő pedagógiai tevékenység 4.. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: Nagy figyelmet fordítunk az iskolába érkező tanulók érzelmi, szociális biztonságának megteremtésére. Időt biztosítunk arra, hogy megismerjék tanítóikat, az iskola dolgozóit, osztálytársaikat, az iskolai élet szokásait, s jól tájékozódjanak az iskola létesítményeiben. Segítjük társas kapcsolataik alakulását, tanulásuk eredményességét, és sikerélményt jelentő cselekvési lehetőséget biztosítunk számukra. Ha a fentiek ellenére is érzékeljük a beilleszkedési, magatartási zavar azon tüneteit, amelyek kedvezőtlenül hatnak a tanuló és osztálytársai fejlődésére, előbb a szülőkkel, majd szakemberek közreműködésével törekszünk az okok feltárására, s az adott helyzet türelmes kezelésére. Az olykor hosszadalmas pedagógiai tevékenységhez megértést kérünk az osztálytársaktól és a szülőktől is. Azokra, akiket a szakértői bizottság magatartási zavarok miatt sajátos nevelési igényű tanulónak minősített, megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A szakértői bizottság javaslatainak érvényesítése során igénybevesszük mentálhigiénés végzettségű pedagógusaink közreműködését. Egyéni fejlesztési terv készítésével megteremtjük annak feltételét, hogy a fenntartó biztosítsa az e munkához szükséges időkeretet.
20 Ha erőfeszítéseink eredménytelenek maradnak, szakértői javaslat és szülői egyetértés birtokában magántanulóként segítjük a tanulmányok folytatását. Iskolaváltoztatást csak abban az esetben javasolunk, ha pedagógiai eszközeink kimerültek, vagy másik intézményben nagyobb esélyt látunk a tanuló beilleszkedésére. Tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha iskolai jellegű feszültségek egyetlen esetben sem idéznek elő kezelhetetlen zavarokat. 4. 2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: A tehetséget mutatkozzék meg bármely területen: tantárgyi tanulmányokban, a művészetek, a sport vagy a vezetés-szervezés terén egyaránt nagyra értékeljük. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységi rendszerünk megteremti a lehetőségét a tehetség bármely formájának felismerésére és kibontakoztatására. Arra törekszünk, hogy a szülők is megértsék és elfogadják álláspontunkat, s figyelmük ne csupán a középiskolai felvételi tárgyakra irányuljon. Toleránsak vagyunk a tehetséges tanulók sajátos magatartási megnyilvánulásaival, s igyekszünk azokat a kulturáltság keretei között tartani. A tehetséges tanulókat olyan feladatokkal látjuk el, amelyek figyelembeveszik kreativitásukat, nagyfokú önállóságukat, gyors felismerő készségüket, s bizonyos területeken igényüket a sokféle megoldás keresésére és az elmélyült munkára. A tehetség fejlesztésére változatos szervezeti kereteket és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk. Szervezeti keretek: - tanítási órák általános tantervű és német tagozatos osztályokban, - csoportbontás tanítási órákon, - iskolai szakkörök, sportkör, énekkar, - sajátos érdeklődésű tanulókból álló csoportok /úszó, cselgáncs, tánc, vízilabda, diákönkormányzati és önkiszolgáló mozgalmi csoportok/, - középiskolai előkészítő foglalkozások, - versenyekre, pályázatokra, bemutatókra készülő tanulók csoportjai, - magániskolai osztályok /az Önálló Vizuális Alapiskola és az Ádám Jenő Magán Zeneiskola keretében/, - sportiskolai foglalkozások, - egyéni vállalkozások keretében működő csoportok, - erdei iskola, kirándulás, színház-, múzeum- és egyéb létesítmények látogatása. Módszerbeli megoldások: - differenciálási terven alapuló foglalkozások, - önálló tanórai és otthoni munkát igénylő kötelező jellegű számonkérési formák a tanulók által megválasztott módon, és részben tartalommal, - csoportmunkák alkalmazása a lehetséges és célszerű esetekben,