SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Ember a ermészeben művelségerüle Természeismere 5. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készíee: Boronkai Dóra 3. 1. A vöröshagyma 14. 2. A szarvasmarha 30. 3. Hazánk éghajlaa 47. 4. Környezeünk veszélyei és védelme
A KIADVÁNY KHF/4426-14/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12. 16. IDŐPONTTÓL TANKÖNYVI ENGEDÉLYT KAPOTT. EDUCATIO KHT. KOMPETENCIAFEJLESZTŐ OKTATÁSI PROGRAM KERETTANTERV A kiadvány a Nemzei Fejleszési Terv Humánerõforrás-fejleszési Operaív Program 3.1.1. közponi program (Pedagógusok és okaási szakérõk felkészíése a kompeencia alapú képzés és okaás feladaaira) kereében készül, a sulinova okaási programcsomag részekén lérejö anulói információhordozó. a kiadvány sikeres használaához szükséges a eljes okaási programcsomag ismeree és használaa. A eljes programcsomag elérheő: www.educaio.hu címen. fejleszési programvezeõ Kerner anna szakmai bizoság B a l á z s G é z a, C h a c h e s z E r z s é b e, H a j a s Z s u z s a, T ó h L á s z l ó Felelõs szerkeszõ nagy milán Szakmai lekorok B a l á z s G é z a, C h a c h e s z E r z s é b e, H a j a s Z s u z s a, T ó h L á s z l ó a TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK Tanárgypedagógiai szakérő: Dr. Szenyéri Zolán Tudományos-szakmai szakérő: D r. T á n c z o s - S z a b ó L á s z l ó Technológiai szakérő: Zarubay Aila Boronkai Dóra, 2008 EDUCATIO KHT., 2008 RAKTÁRI SZÁM: TÖMEG: TERJEDELEM: h-bsze0502 170 GR. 8,12 a/5 ÍV
TANULÓI MUNKAFÜZET 3 A VÖRÖSHAGYMA A vöröshagyma őshazája Ázsiában, egészen ponosan Iránban van. Innen kerül kb. 5000 évvel ezelő Egyipomba, majd a görögökhöz és a rómaiakhoz. Neve finnugor eredeű szó. A XVII. században már külföldi piacokra is ermeszeük. A Biblia gyógynövénykén emlíi. A vadon élő hagymafajok évelők. A alajban lévő szerveik áelelnek, avasszal ismé kihajanak, virágoka és ermés érlelnek. A vöröshagyma a világos, száraz, meleg helye kedveli, ahol nedves a alaj, vagy nyáron sok a csapadék. Álalában jól űri a hidege, és viszonylag kevés gondozás igényel. Hazánkban fő ermőerülee Makó és környéke, de szine mindenü megerem. Föld alai része a bojos mellékgyökérze, amely nagyjából azonos hosszúságú és vasagságú gyökerekből áll. Földben lévő szára a önk, amelyen hagymalevelek és buroklevelek vannak. A hagymalevelek vasagok, húsosak, nedvdúsak és fehér színűek. Ezek rakározzák a ápanyago. A buroklevelek szárazak, vékonyak, viaszosak, álalában vörös színűek, védik a hagymaleveleke. A vöröshagyma föld felei levelei és a virágo aró szára belül üreges, csőszerű, kívülről viaszréeg vonja be. A zöldesfehér virágza gömb alakú, a megporzás uán okermések képződnek. A vöröshagyma eljes kifejlődéséhez három évre van szükség. Az első évben a magokból nyárra dughagymák fejlődnek. Ezeke ősszel felszedik, száríják, és a kövekező év avaszán ismé a földbe üleik. Ezek a második nyáron nagy hagymákká nőnek, amelyekről ősszel leszáradnak a levelek. Ezeke újra felszedik. A magermeszés céljából a második év őszén kiszede hagymafejeke a harmadik év avaszán ismé elüleik, s ekkor fejlődik a növényen a gömb alakú virágza és ermés. A vöröshagyma egész éven á használhaó éeleink ízesíésére, de a legöbb fajája nyersen is fogyaszhaó. Sok C viamin, cukro, ásványi anyago aralmaz. Jellegzees illaá, csípős ízé magas illóolajaralma okozza. Fogyaszása egészséges, mindenki számára ajánlo.
4 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. FELADATLAP J 1. A cím alapján miről fog szólni a szöveg? J 2. Fogalmazz meg egy olyan alcíme a szöveghez, mely részleesebben ual az olvasmány émájára! 3. Húzd alá, melyik alcím fogalmazza meg leginkább a szöveg várhaó információi? A vöröshagyma eredee A vöröshagyma ulajdonságai, ermeszése, felhasználása A vöröshagyma és a fokhagyma Makó és környéke 4. Készís jelenésérképe arról, ami a vöröshagymáról eszedbe ju! vöröshagyma 5. Eddigi ismereeid alapján idézd fel, mi jelenenek a szövegben lévő szakkifejezések! Hol alálkozál velük? gyökér: szár: virág: levél: ermés:
TANULÓI MUNKAFÜZET 1. A vöröshagyma 5 J 6. Mi a különbség az alábbi fogalompárok közö? gyökér gyökérze virág virágza 7. Milyen alípusai vannak az alábbi fogalmaknak? Az egyes ípusokra példáka is keress és ábrázold az alábbi fürábrán! A öbbi fogalomhoz készís önálló ábrá! Fogalmak: gyökérze, szár, virág, levél, ermés. gyökérze ermés 8. Párosísd az alábbi émáka a szöveg bekezdéseivel! a vöröshagyma felhasználása: a vöröshagyma élőhelye: a vöröshagyma részei: a vöröshagyma származása, álalános jellemzői: a vöröshagyma fejlődése:
6 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 9. Haározd meg röviden az egyes bekezdések émájá! 1. 2. 3. 4. 5. Az első csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 10. Szóár segíségével érelmezd az alábbi, ismerelen fogalmaka! finnugor: gyógynövény: évelő: 11. Hogyan és mikor kerül hazánkba a vöröshagyma? 12. Egészísd ki az alábbi mondao a fölérendel fogalommal és a megkülönbözeő jeggyel! A vöröshagyma olyan (fölérendel fogalom), melynek (megkülönbözeő jegy) is régóa ismer. A második csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 13. Fogalmazz meg három kérdés, amelyre a második bekezdés válasz ad! 1. 2. 3.
TANULÓI MUNKAFÜZET 1. A vöröshagyma 7 A harmadik csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 14. Gyűjsd össze a vöröshagyma föld alai és felei részei a harmadik bekezdésben olvasoak alapján! föld felei részek föld alai részek 15. Egészísd ki az alábbi meghaározásoka! A önk olyan és buroklevelek vannak. (fölérendel fogalom), amelyen hagymalevelek A hagymalevél olyan levélípus, mely ( megkülönbözeő jegy). A (fogalom) olyan gyökérípus, mely azonos hosszúságú és vasagságú gyökerekből áll. 16. Készís önálló meghaározás a buroklevél jellemzőinek összefoglalására! A buroklevél olyan (fölérendel fogalom), mely (megkülönbözeő jegy). 17. Tölsd ki az alábbi áblázao! hagymalevél buroklevél vasagság nedvességaralom szín
8 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 18. Keresd ki az alábbi mondaok olyan szavai, melyek az előző mondaban már emlíe információra vonakoznak! Haározd meg az is, hogy melyik emlíe szóra ualnak! Földben lévő szára a önk, amelyen a hagymalevelek és a buroklevelek vannak A hagymalevelek vasagok, húsosak, nedvdúsak, fehér színűek. Ezek rakározzák a ápanyago. ualó eszközök: amire vonakoznak: 19. Állapísd meg, igazak-e a harmadik bekezdésre vonakozó állíások! A hibás mondaoka javísd ki! A vöröshagyma gyökérzee mélyen a alajba nyúlik. Termése okermés. A burokleveleke a hagymalevelek védik. Földben lévő szára a orzsa. Virágzaa zöldesfehér színű. A buroklevelek aralmazzák az ásványi anyagoka. A negyedik csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 20. Keresd ki a negyedik bekezdés éelmondaá!
TANULÓI MUNKAFÜZET 1. A vöröshagyma 9 21. Jelöld a bekezdésben, mely mondaok fogalmazzák meg, hogy mi örénik a vöröshagyma fejlődése során az egyes években! 22. A folyamaábra elemzésével muasd be a vöröshagyma fejlődési szakaszai! Mi örénik az első, a második, és a harmadik évben? Használd a anul szakkifejezéseke! 1. 2. 3. J 23. A szövegben leírakon kívül hogyan ermeszheő még a vöröshagyma? 24. Gyűjsd össze a fokhagyma jellemzői sajá apaszalaaid alapján és kézikönyvek segíségével! A jellemzés szemponjai:. származása: élőhelye: részei: kifejlődése: felhasználása:
10 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 25. Hasonlísd össze a vöröshagymá és a fokhagymá! Hasonló és különböző ulajdonságaika az alábbi halmazok segíségével ábrázold! vöröshagyma fokhagyma Az öödik csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 26. Egészísd ki sajá apaszalaaid és az olvasoak alapján az alábbi állíásoka! A vöröshagyma egészséges, mer A vöröshagyma sokféleképpen felhasználhaó: Párokban alkossaok szövegeke az alábbi szemponok szerin! J 27. Alkoss érvelő szövege! A címek: A hagyma elsősorban fűszernövény; vagy: A hagyma elsősorban gyógynövény J 28. Muakozz be a vöröshagyma nevében egyes szám első személyű fogalmazással idegenek számára, akik semmi nem udnak rólad! J 29. Készíseek bemuakozó párbeszéde, melyben a vöröshagyma és a fokhagyma a szöveg szemponjai alapján ismerkedik egymással!
TANULÓI MUNKAFÜZET 1. A vöröshagyma 11 Oldd meg önállóan az alábbi összefoglaló feladaoka! 30. Készís vázlao a növények leírásakor anul séma felhasználásával! 1. 2. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.3.1. 3.1.3.2. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 4. 4.1.1. 4.2.2. 4.3.3. 5. 5.1. 5.2.
12 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 31. Mi az a szempon, amellyel kiegészíenéd a vöröshagymáról szóló szövege? Gondolj a fejes káposzánál anulakra! 32. Ellenőrző ábláza Előzees ismereeidre és az órán anulakra ámaszkodva ölsd ki az alábbi áblázao! paprika sárgarépa fejes káposza vöröshagyma Egynyári, kényári vagy évelő növény? Milyen a gyökérzee? Mely szervé fogyaszjuk? Hogyan nevezzük a ermésé? 33. Ellenőrző felada Nevezd meg a vöröshagyma vonallal jelze szervei! 3. év
TANULÓI MUNKAFÜZET 1. A vöröshagyma 13 ÉRTÉKELŐLAPOK 1. Egészísd ki az alábbi egyéni érékelőlapo, és ölsd ki a áblázao! 1.1. Mondakiegészíés A legfonosabb dolog, ami meganulam Ami a leginkább esze Ami leginkább problémá okozo Akiől a legöbbe anulam Ami még szerenék udni a émáról 1.2. Tábláza kiölése: Szemponok igen Részben Nem A fürábra készíésében sok hasznos öleel veem rész. Figyelmesen elolvasam a rám eső szövegrészeke. Ágondolam, hogyan épísem fel mondanivalóma, hogy ársaim minél jobban megérsék.
14 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. Szemponok igen Részben Nem Figyelmesen meghallgaam a öbbieke. Rákérdezem arra, ami nem éreem. Akívan veem rész a gyakorlai feladaokban. 2. Egészísd ki az alábbi csoporérékelő lapo! A csopor neve: A csoporag neve: Ma dolgozo a leghaékonyabban a csopor jó eljesíményéér. Ma Ma Ma vol a legegyüműködőbb. vol a csopor vezeője. nagyon jó hozzászólásai volak. Ma magyarázaa vol a legvilágosabb. Csoporunk jól csinála A csopor munkájában problémá okozo Hogy jobbak legyünk, figyelnünk kell arra, hogy
TANULÓI MUNKAFÜZET 15 A SZARVASMARHA A szarvasmarhá kb. 9000 évvel ezelő háziasíoák. Kezdeben igavonásra használák, később a húsáér és a ejéér kezdék enyészeni. A napjainkban aro sokféle szarvasmarhának a udomány szerin ké őse vol. Az egyik a hosszú szarvú ősulok, a másik a rövid szarvú vadulok. A nagy esű és nagy ömegű állaok az 1600-as évekig vadon élek, meggörbül szarvuk vol. A szarvasmarhá ma már isállóban arják, ahol védik az időjárás válozásaiól. A ágas, szellőzeheő hely számára a legmegfelelőbb, ahol kellő gondozásban részesül. Tarásának egy másik formája az alpi ehenésze. Ebből az állafajából a legöbb Indiában él, ahol a hindu vallás alapján szen állanak ekinik. Húsá nem fogyaszják, csak a ejéér arják. Hazánkban gyakori a magyar arka szarvasmarha. Az ősi magyar szürkemarha mára csak nemzei parkjainkban él. A ma élő szarvasmarha 450-700 kg ömegű álla. Fő esrészei: a fej, a nyak, a örzs, a farok és a végagok. Feje nagy, kúp alakú, az arc felé hegyesedő. Homlokán ké szarv van. Ez a homlokcson nyúlványa, melyen a bőr elszarusodo. Ez nevezzük ülöknek. Az elpuszul állaról a ülök lehúzhaó. A száj felső ajka szőrelen, kemény, nedves bőrű, nyelve érdes. A szarvasmarha hangja a bőgés. Nyaka rövid, erős, a raja lévő megnyúl bőr a lebeny. Tesé sima, rövid, válozó színű és minázaú szőr boríja. Gerinces álla, mer a fejéől a farkáig gerincoszlop húzódik, esé csonos váz szilárdíja. Törzse hengeres, hosszú farka bojban végződik. Ez segíi a rovarok elhajásá. A szarvasmarhának erős, oszlopszerű lába van. A lábak 4-4 ujjban végződnek, melyek végén paa van. Ké-ké ujja éri a alaj, a másik keő csökevényes. Páros ujjú paás álla. Érdes nyelvével a füve csomóba fogja, majd ez a fűcsomó egy fejrándíással leépi. A növényi ápláléko hiányos fogazaával megőrli. Meszőfogai és redős felüleű zápfogai vannak. Szemfogai nincsenek. A ápanyag a négyréegű, összee gyomorba kerül. Először a bendőbe, majd a recés gyomorba. I megkezdődik az emészés, de a bendő aralmá a pihenő álla felböfögi, és újra megrágja. Ez a folyama a kérődzés. A nyelés uán a ápanyag a százréű, majd onnan az ológyomorba kerül, ahol befejeződik az emészés. A szarvasmarha emlős álla, kicsinyei borjaknak nevezzük. A szarvasmarha borjai elevenen hozza világra. Álalában egy, rikábban keő borja ellik. Kicsinyei fejleek, a ehén emlőiből áplálkoznak. A család agjai: a nősény álla a ehén, a hím a bika, a fiaal álla a borjú. Az ivaralanío hím álla a inó, kifejlődve ökör a neve. A még nem elle fiaal ehene üszőnek hívják. A szarvasmarhá elsősorban ejéér, húsáér enyészik, uóbbi a kevés zsír mia fonos élelmiszer. Szine minden részé felhasználják. Véréből gyógyszer, faggyújából kenőanyago, csonjából ragaszó és akarmánylisze, szarvából díszárgyaka és gomboka, bőréből ruházai cikkeke készíenek. Napjainkban jelenkező beegsége (a kergemarha-kór) mia, amely az emberre nézve is veszélyes lehe, öbb példányá is elpuszíoák. Tejé forralva, paszőrözve szabad bizonsággal fogyaszani.
16 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. FELADATLAP Oldjáok meg közösen az alábbi feladaoka! J 1. A cím alapján miről fog szólni a szöveg? 2. Fogalmazz meg egy olyan alcíme a szöveghez, mely részleesebben ual az olvasmány émájára! 3. Húzd alá, melyik alcím fogalmazza meg leginkább a szöveg várhaó információi? Miér hasznos álla a szarvasmarha? A szarvasmarha élemódja és esi jellemzői A szarvasmarha és a háziserés különbségei A hindu vallás és a szarvasmarha 4. Készís jelenésérképe arról, ami a szarvasmarháról eszedbe ju! szarvasmarha 5. Eddigi ismereeid alapján idézd fel, mi jelenenek a szövegben lévő szakkifejezések! Hol alálkozál velük? gerinces: emlős: : fogaza: : páros ujjú paás: : ellés:
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 17 6. Milyen alípusai vannak a feni fogalmaknak? Ábrázold az alábbi fürábrán! fogaza 7. Párosísd az alábbi émáka a szöveg bekezdéseivel! a szarvasmarha vadon élő ősei, háziasíása: a szarvasmarha áplálkozása és szaporodása: a szarvasmarha hasznosíása, beegségei: a szarvasmarha esfelépíése: a szarvasmarha élőhelye: 8. Haározd meg röviden az egyes bekezdések émájá! 1. 2. 3. 4. 5. Az első csopor agjaival közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 9. Szóár segíségével érelmezd az alábbi, ismerelen fogalmaka! háziasíás: igavonás:
18 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. ősulok: vad ulok: 10. Válaszolj az alábbi kérdésekre! Mikor háziasíoák a szarvasmarhá? Meddig élek vadon a mai állaok ősei? Mikor és hol puszul ki az uolsó vadon élő ulok Európában? 11. Egészísd ki az alábbi mondao a fölérendel fogalommal és a megkülönbözeő jeggyel! A szarvasmarha olyan melynek (fölérendel fogalom), (megkülönbözeő jegy) őse is vol. 12. Kövekezess a válaszokra a szöveg és a kép alapján! Melyik ősére hasonlí inkább a háziasío szarvasmarha? Mely háziállaainknak volak még vadon élő ősei? A második csopor agjaival közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 13. Válaszolj az alábbi kérdésekre a második bekezdés alapján! Hogyan arják a szarvasmarhá? Hol él a legöbb szarvasmarha? Milyen fajái élnek hazánkban?
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 19 Mi a különbség a kéféle arási mód közö? Mi jelen, hogy a szarvasmarha szen álla? Hol él az ősi magyar szürkemarha? 14. Keresd ki az alábbi monda olyan szavai, melyek a megelőző agmondaban már emlíe információra vonakoznak! Haározd meg az is, hogy melyik emlíe szóra ualnak! Leheséges ualó eszközök: névmás, fölérendel fogalom, igei személyrag, birokos személyjel. Ebből az állafajából a legöbb Indiában él, ahol a hindu vallás mia szen állanak ekinik. Húsá nem fogyaszják, csak a ejéér arják. ualó eszközök: amire vonakoznak: 15. Könyvár használaával, érelmező szóár segíségével ölsd ki az alábbi áblázao! az álla fajája a csorda neve az őrző neve csikós nyáj kondás szarvasmarha
20 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. A harmadik csopor agjaival közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 16. Keresd ki a harmadik bekezdés éelmondaá! Válaszoda indokold! Téelmonda: Indoklás: 17. Keresd ki a harmadik bekezdés kulcsszavai! 18. Gyűjs össze a kulcsszavakhoz kapcsolódó fogalmaka, és ábrázold a közöük lévő kapcsolaoka fürábra készíésével! fej jellemzői részei 19. Egészísd ki az alábbi meghaározásoka! A lebeny olyan megnyúl bőr, amely a (megkülönbözeő jegy) alálhaó. A csökevényes olyan ké rövidebb ujjára jellemző. (fölérendel fogalom), mely a paa A (meghaározandó fogalom) olyan elszarusodo bőr, amely a homlokcson nyúlványán alálhaó.
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 21 20. Készís önállóan meghaározás az alábbi fogalmakhoz! A boj A paa Az elszarusodo A nyúlvány 21. Állapísd meg, igazak-e a harmadik bekezdésre vonakozó állíások! A hibás mondaokban húzd alá a hibá és javísd ki! A gerinces az jeleni, hogy az álla esé a fejéől a farkáig gerincoszlop szilárdíja. A szarvasmarha páralan ujjú paás álla. A szarvon lévő elszarusodo bőr a ulok. Farkának nagy szerepe van a rovarok elhajásában. Az álla szarva a homlokcson hosszú, meggörbül nyúlványa. Feje nagy, henger alakú. A negyedik csopor agjaival közösen oldd meg az alábbi feladaoka! J 22. A negyedik bekezdés kulcsszavainak kikeresésével muasd be a szarvasmarha áplálkozási folyamaá! Fogalmazásodhoz használd az ábrá is! A kulcsszavaka párosísd az ábra számozo részeivel!
22 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 1. 2. 3. 4. 23. Tölsd ki a áblázao a múl órán anulak és a negyedik bekezdés szövege alapján! Az összehasonlíás uán válaszolj a kérdésekre! eljes fogaza hiányos fogaza J 24. A szöveg és a feni ábláza alapján kövekezess az alábbi kérdésekre! Milyen összefüggés van a szarvasmarha fogazaa és emészése közö? Miér különbözik egymásól a szarvasmarha és a serés zápfogainak felülee? 25. Készís feloszásoka a meghaározo szemponok szerin a szarvasmarha elnevezéseiről! A szarvasmarha aszerin, hogy milyen nemű, lehe és A hím szarvasmarha aszerin, hogy milyen korú, lehe és A nősény szarvasmarha aszerin, hogy elle-e már, lehe és
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 23 Az ivaralanío hím aszerin, hogy milyen korú, lehe és 26. A múl órán anulak, a szöveg információi és eddigi ismereeid alapján ölsd ki a áblázao! szempon háziserés szarvasmarha származása élőhelye esfelépíése áplálkozása szaporodása hasznosíása 27. A múl órán anulak, a szöveg információi és eddigi ismereeid alapján helyezd el az alábbi fogalmaka a megfelelő halmazban! 1. hiányos fogaza, 2. emlős, 3. mindenevő, 4. gerinces, 5. párosujjú paás, 6. eljes fogaza, 7. kérődzés, 8. ej, 9. hús, 10. szemfog háziserés szarvasmarha
24 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. Az öödik csopor agjaival közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 28. Kösd össze a haodik bekezdés egymással kapcsolaban álló fogalmai! a) faggyú 1. díszárgyak b) szarv 2. élelmiszerek c) bőr 3. akarmánylisz d) cson 4. ruha e) vér 5. gomb f) ej 6. ragaszó 7. kenőanyag 8. gyógyszer 29. Nevezd meg, milyen folyamaoka ábrázolnak az egyes képek! Állísd időrendi sorrendbe az alábbi ábráka! Sorrend: 30. Sorolj fel ejermékeke és húzd alá azoka, melyeke a családod rendszeresen fogyasz! J 31. Könyvár segíségével és kísérle alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! Hogyan készíeék régen a különböző ejermékeke? (pl. úró, vaj, kefír) Hogyan válozo ez meg az idők folyamán napjainkig? Milyen szólásoka és közmondásoka ismersz, melyek a ejjel és a szarvasmarhával kapcsolaosak? Honnan erednek? Készíseek ohon úró! Figyeld meg és meséld el, hogy milyen fázisai vannak a ej áalakulásának!
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 25 Csoporosan vagy párokban dolgozva oldjáok meg az alábbi feladaoka! J 32. Fogalmazz meg reklámszövegeke a ej és ejermékek vagy a marhahús fogyaszásának hasznosságáról! 33. Készís elbeszélés! A felkészüléshez használd a könyvára, vagy idézd fel egy kirándulás emlékei! Az alábbi címek közül válaszhasz: A kergemarha-kór A gulyásleves elkészíése (leírás vagy élménybeszámoló) Oldd meg önállóan az alábbi összefoglaló feladaoka! 34. Készís vázlao az állaok leírásakor anul séma felhasználásával! 1. 2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
26 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 4. 4.1. 4.2. 5. 6. 7. 35 Készís jelenésháló, gondolaérképe vagy fürábrá a anulak összefoglalásáról! szarvasmarha
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 27 szarvasmarha 36. Az alábbi ábra felhasználásával nevezd meg a szarvasmarha fő esrészei! Ha udod, egészísd ki az ábrá ovábbi esrészek megnevezésével! fej, nyak, es, paa, boj (szarv, őgy, farok )
28 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. 37. Az órán anulak és előzees udásod alapján ölsd ki az ellenőrző áblázao! (A lóra vonakozó jellemzőkhöz kérj anári segísége vagy használd a ankönyvede!) szempon háziserés szarvasmarha ló őse végagjai fogazaa gyomra áplálkozása szaporodása elnevezései
TANULÓI MUNKAFÜZET 2. A szarvasmarha 29 ÉRTÉKELŐLAPOK 1. Egészísd ki az alábbi egyéni érékelőlapo, és ölsd ki a áblázao! 1.1. Mondakiegészíés A legfonosabb dolog, ami meganulam Ami a leginkább esze Ami leginkább problémá okozo Akiől a legöbbe anulam Ami még szerenék udni a émáról 1.2. Tábláza kiölése: Szemponok igen Részben Nem A fürábra készíésében sok hasznos öleel veem rész. Figyelmesen elolvasam a rám eső szövegrészeke. Ágondolam, hogyan épísem fel mondanivalóma, hogy ársaim minél jobban megérsék.
30 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. Szemponok igen Részben Nem Figyelmesen meghallgaam a öbbieke. Rákérdezem arra, ami nem éreem. Akívan veem rész a gyakorlai feladaokban. 2. Egészísd ki az alábbi csoporérékelő lapo! A csopor neve: A csoporag neve: Ma dolgozo a leghaékonyabban a csopor jó eljesíményéér. Ma Ma Ma Ma vol a legegyüműködőbb. vol a csopor vezeője. nagyon jó hozzászólásai volak. magyarázaa vol a legvilágosabb. Csoporunk jól csinála A csopor munkájában problémá okozo Hogy jobbak legyünk, figyelnünk kell arra, hogy
TANULÓI MUNKAFÜZET 31 HAZÁNK ÉGHAJLATA Hazánk az északi mérsékel éghajlai övben, a koninenális éghajlaon fekszik. Az éghajla álalános jellemzői: négy évszak válja egymás, meleg a nyár, hideg a él, a csapadék mennyisége közepes. A kis erüle ellenére jelenős különbségek vannak az egyes országrészek, ájak éghajlaa közö. Az éghajlai elemek közül először a napsugárzás, az évi napsüéses órák számá, valamin a januári és a júliusi középhőmérséklee vizsgáljuk. A piros színnel jelze erüleeken a napsüéses órák száma 2100-2200 óra. Ez az Alföld dél, délkelei része. Északi és nyugai irányba haladva a napsüéses órák száma csökken 1800 óráig. Mindez az éghajlai haásoknak és a felszíni formák válozásának is köszönheő. A Dunánúli-dombság és az Alpokalja felszínének egy része dombvidék, az Északi-középhegység és a Dunánúliközéphegység erülee hegyvidék. Az éghajlai haások közül a délről érkező medierrán, a nyugaról apaszalhaó óceáni, valamin az észak, északkele irányából érkező szárazföldi haás egyarán módosíó ényezők. Mindez aláámaszja az évi álaghőmérséklee bemuaó emaikus érkép is. Az évi álaghőmérsékle 10-11 fok, a januári -1 és -5 fok közö, míg a júliusi 18-23 fok közö van. Évi napsüés
32 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. Az évi középhőmérsékle és a felszíni formák közö szoros összefüggés van. Minél nagyobb egy hely engerszin felei magassága, annál kisebb a felmelegedés. Álagosan 200 méerenkén egy Celsius foko csökken a hőmérsékle. Az évi csapadékmennyisége ábrázoló éghajlai érkép az eddigiek ellenéé muaja. Évi csapadékmennyiség A legszárazabb részek az ország középső és kelei erüleei, ahol a csapadék mennyisége 500-700 mm közö van. A Nagykunság erüleén az 500 mm- is alig éri el, illeve ez ala van. Ha huzamosabb ideig nincs csapadék, aszályról beszélünk ilyenkor kiszárad a alaj, vasag repedések kelekeznek, a növények elpuszulnak. Ez ellen önözéssel lehe védekezni, a csaornák vizé vezeik az önözőberendezésekhez. Nyuga, észak, északnyuga felé haladva nő a csapadék mennyisége, s meghaladhaja a 800 mm- is. Válozik a felszíni forma, hiszen az alföldi ájakról a domb- és hegyvidékek felé közelíünk. Legcsapadékosabb az Alpokalja és a Dunánúli-dombság nyugai pereme. Mindez nyugaról, az Alani-óceán irányából érkező hűvös, páradús légömegnek is köszönheő. Jól szemlélei az eddigieke a kövekező ábra. Az oszlopdiagram a csapadék havonkéni eloszlásá muaja a legcsapadékosabb és legszárazabb ájunkon. Hazánk jellemző szélirányai (Forrás: hp://www.hidrologia.hu/ ovgyaa/25/2szekcio/250224_elemei/image004.jpg) A népi megfigyelések alapján a június 8-i eső hosszú, negyven napos esőzés jelen. Ennek oka, hogy a nyuga felől érkező páradús légömegek megrekednek a medencében, és haásukra csapadékos időjárás alakul ki. Végül vizsgáljuk meg az a emaikus érképe, mely hazánk jellemző szélirányai muaja.
TANULÓI MUNKAFÜZET 3. Hazánk éghajlaa 33 Hazánk jellemző szélirányai A érképen jól lászik, hogy a jellemző szélirány a Dunánúlon és a Duna-Tisza közén az észak-nyugai. Ez szállíja az óceáni nedves légömegeke. Hazánk északi részén és a Tiszánúlon megjelenő északi, északkelei szél száraz, hűvös levegő hoz. A népi megfigyelések alapján a június 8-i eső hosszú, negyven napos esőzés jelen. Ennek oka, hogy a nyuga felől érkező páradús légömegek megrekednek a medencében, és haásukra csapadékos időjárás alakul ki.
34 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. feladalap Oldjáok meg közösen az alábbi feladaoka! J 1. A cím alapján miről fog szólni a szöveg? 2. Fogalmazz meg egy olyan alcíme a szöveghez, mely részleesebben ual az olvasmány émájára! 3. Húzd alá, melyik alcím fogalmazza meg leginkább a szöveg várhaó információi? Hazánk időjárása Az éghajla és a felszínformák összefüggései A napsugárzás, a hőmérsékle, a csapadék és a szél hazánkban Az aszály káros kövekezményei 4. Készís jelenésérképe arról, ami az éghajlaról elsőre eszedbe ju! éghajla 5. Eddigi ismereeid alapján idézd fel, mi jelenenek a szövegben lévő szakkifejezések! Hol alálkozál velük? évszak: csapadék:
TANULÓI MUNKAFÜZET 3. Hazánk éghajlaa 35 napsugárzás: hőmérsékle: szél: 6. Milyen alípusai vannak a feni fogalmaknak? Ábrázold az alábbi fürábrán! csapadék szél 7. Állapísd meg, és jelöld x jellel a csapadékfaják és a halmazállapo összefüggései az alábbi ábláza segíségével! cseppfolyós légnemű szilárd eső ónos eső hó havas eső jégeső harma zúzmara
36 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. J cseppfolyós légnemű szilárd dér pára J 8. Állísd fokozai sorrendbe a kövekező kifejezéseke! eső, vihar, zivaar, felhőszakadás, zápor, szemerkél, szakad, zuhog, ömlik, csepereg, esik 9. A szél melyik ípusára igazak az alábbi megállapíások? Felborzolja a ó vizé, rázza a fák levelei: A fák gallyai is mozgaja: Az álló vízben hullámoka kel, fák kisebb ágai is mozgaja: Meghajlíja a faörzseke, leöri az ágaka: Elöri a fáka, lesöpri a cserepeke: 10. Kösd össze a forgószelek különböző elnevezései az ado helynevekkel! ornádó ájfun hurrikán Ázsia Közép-Amerika Észak-Amerika 11. Párosísd az alábbi émáka a szöveg bekezdéseivel! az évi csapadékmennyiség hazánkban: hazánk éghajlaa: hazánk hőmérséklee: hazánk jellemző szélirányai: a napsugárzás:
TANULÓI MUNKAFÜZET 3. Hazánk éghajlaa 37 12. Haározd meg röviden az egyes bekezdések émájá! 1. 2. 3. 4. 5. Rövid ideig önállóan, majd az első szakérői csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 13. Szóár segíségével érelmezd az alábbi, ismerelen fogalmaka! koninenális: középhőmérsékle: medierrán: 14. Keresd ki a napsüéses órákhoz arozó érékeke a szövegből és a áblázaból, majd a érkép segíségével párosísd az érékeke a helynevekkel! 2200 2100: 2100 2000: 2000 1900: 1800:
38 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. J 15. Az ábra és a szöveg alapján válaszolj a kövekező kérdésekre! Milyen összefüggés van a napsüéses órák száma és a földfelszín jellemzői közö? Milyen összefüggés van a napsüéses órák száma és a különböző éghajlai haások közö? 16. Keresd ki a szövegrész földrajzi nevei! Milyen helyesírási szabályoka udsz megfogalmazni az írásmódjukra vonakozóan? Írd le a ulajdonnevekből i képzővel képze mellékneveke! Földrajzi nevek: Szabály 1.: Szabály 2.: -i képzős melléknevek: 17. Tapaszalaaid és a könyvár segíségével írj rövid szövege ársaid számára a Tűzrakás és a űzgyújás ízparancsolaa címmel!
TANULÓI MUNKAFÜZET 3. Hazánk éghajlaa 39 Rövid ideig önállóan, majd a második szakérői csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 18. Készís mérési jegyzőkönyve az álalad mér hőmérséklei adaok és a kövekezeések dokumenálására! Hőmérsékle a alajszinen: Hőmérsékle a alajszin fele fél méerrel: Hőmérsékle a alajszin fele ké méerrel: Kövekezeések: a hőmérsékle a alaj felszínéől felfelé haladva fokozaosan nő, mer a meleg levegő felfelé áramlik 19 A emaikus érkép és a szöveg, valamin az inerne segíségével ölsd ki a áblázao! Terüle neve: Januári hőmérsékle Júliusi hőmérsékle
40 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. J 20. Az ábra alapján válaszolj a kövekező kérdésekre! Milyen időponban végezék az egyes méréseke? Az adaok alapján mennyi a napi középhőmérsékle? Mekkora a napi hőingás, vagyis a legmagasabb és a legalacsonyabb érék közöi különbség? Miér fehér színű és miér van 2 m magasan a hőmérsékle mérésére szolgáló házikó? 21. Készís grafikon a hőmérsékle és a engerszin felei magasság összefüggéseinek ábrázolására! Keresd ki a helységek engerszin felei magasságának éréké! Szeged: 11,4 C Szolnok: 10,5 C Kékes: 6 C 22. Egy hegyi kirándulás apaszalaai és a szöveg információi felhasználva oldd meg a kövekező feladao! A hegyeőn 2000 m magasságban 0 C-o mérünk. Hány fok lesz a menedékháznál, ami 900 méeren alálhaó? Számíásoda a szöveg alapján indokold!
TANULÓI MUNKAFÜZET 3. Hazánk éghajlaa 41 23. Oldd meg az előre megado megfigyelési naphoz kapcsolódó feladaoka! Mennyi vol a megfigyel nap napi középhőmérséklee? Mennyi vol a megfigyel nap napi hőingása? J Jelöld az ado napra jellemző napsugárzás a nemzeközi jelek közül kiválaszo ikonnal! Készís jelmagyarázao az egyes ikonokhoz! : : : 24. Készís szóbeli elbeszélés könyvárhasznála segíségével! A kövekező ké cím közül válaszhasz: A hőmérő örénee (Ki alála fel, mikor, és hogyan?) A hőmérsékle mérésére használ más mérékegységek Rövid ideig önállóan, majd a harmadik szakérői csoporal közösen oldd meg az alábbi feladaoka! 25. A emaikus érkép és a szöveg alapján válaszolj a kövekező kérdésekre! Melyik hazánk legszárazabb része? Melyik hazánk legcsapadékosabb része? Melyek az év legcsapadékosabb hónapjai?
42 Szövegérés-szövegalkoás ermészeismere 5. Miől függ a csapadék mennyisége hazánkban? Miől függ a csapadék mennyisége hazánkban? Mi az aszály kövekezménye? Hogyan függ össze egymással a napsugárzás és a csapadék párolgása? 26. Rendszerezd a bekezdés egyik kulcsszavához kapcsolódó információka fürábra készíésével! aszály J 27. Készís udósíás egy ermészei kaaszrófáról vagy szélsőséges időjárásról! Az alábbi émák közül válaszhasz: Tudósíás egy árvíz sújoa erüleről vagy Tudósíás a avaszi belvizekről