ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése A halhús-termelés gazdasági jelentősége (világgazdasági / EU-ós / nemzetgazdasági) Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai A berendezkedés kérdései, termelési alapok Az ágazat hozamai, termelési értéke A termelés költségei Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei
A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA Termelés 2002 2003 2004 2005 2006 (millió tonna) Kontinensek belső területeiről Halászat 8,7 9,0 8,9 9,7 10,1 Akvakultúra 23,0 25,2 27,8 29,6 31,6 Összesen a belső területekről 31,7 34,2 36,7 39,3 41,7 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 84,5 81,3 85,7 84,5 81,9 Akvakultúra 26,0 16,7 18,1 18,9 20,1 Összes tengeri 110,5 98,0 103,8 103,4 102,0 Halászat összesen 93,2 90,3 94,6 94,2 92,0 Akvakultúra összesen 48,0 41,9 45,9 48,5 51,7 Összes haltermelés 142,2 132,2 140,5 142,7 143,6 Felhasználás Emberi fogyasztás 100,7 103,1 104,5 107,1 110,4 Halliszt és halolaj 30,6 29,2 36,0 35,6 33,3 Forrás: FAO SOFIA 2004, 2008
A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA I. 160 millió tonna 140 120 100 80 60 40 20 0 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 1985 1984 1983 1982 1981 1980 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970 HALÁSZAT AKVAKULTÚRA Forrás: FAO 2008
A VILÁG HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE Az összes fogás és termelés kb. 146 millió tonna, ez értékben 85-90 milliárd USD (akvakultúra ~50 milliárd USD) A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik A fogások kb. 90%-a tengeri eredetű (10% belvízi) A világ fogásának közel 50%-át, míg a termelésnek kb. 95%-át Ázsia adja A világ ponty fogása és termelése kb. 3,3 millió tonna Az egy főre jutó fogyasztás 20 kg/fő/év (élőtömegben) Kiemelt szerep a fehérje ellátásban (3. Világ)
A tengeri és belvízi akvakultúra helyzete millió tonna Belvízi akvakultúra millió tonna Tengeri akvakultúra Kína Kína Világ, Kína nélkül Világ, Kína nélkül Megjegyzés: vízinövények nélkül Akvakultúrás termelés fő termékcsoportonként A Világ haltermelése és fogyasztása (1976-2030) millió tonna Hal Puhatestű Vízinövény Ízeltlábú Egyéb állat Akvakultúra, Kína Akvakultúra, Világ Kína nélk. Halászat, Kína Halászat, Világ Kína nélk. Nem élelmiszer felh. Előrejelzés
EURÓPA AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA Millió tonna 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Akvakultúra Halászat 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: FAO 2005
EU (27)
Európa jelentősebb belvízi halászországai Oroszo. 207 Fiinorsz. Némato. Lengyelo. 35 23 18 Magyaro. Spanyolo. Fehéroroszo. Csehország Románia Észtorsz. Olaszo. Ukrajna Egy.Kir. 7 6 6 5 5 5 4 4 3 ezer.t. 0 50 100 150 200 250 Belvizekben a legnagyobb mértékben halászott fajok Egyéb fajok Dévérkeszeg Azovi sprotni Egyéb pontyfélék Egyéb bodorka Csuka Sügér Egyéb lazac Ponyt Maréna félék Ketalazac Vöröslazac ezer.t. 15 14 14 18 17 17 21 20 26 34 33 52 0 10 20 30 40 50 60 Közös Halászati Politika Célja: stabil árak, kereslet-kínálat célszerű alakítása a piac átláthatóságának biztosítása halászati lelőhelyek és nemzetközi halászati vizek védelme környezetvédelem biológiai erőforrások ésszerű felhasználása Európa jövőbeni haltermelésének alakulása ezer tonna Halászat Akvakultúra Import
FŐBB TENYÉSZTET HALFAJOK AZ EU-BAN (15) Tengeri keszeg Tengeri Pisztráng Laposhalak sügér Pontyfélék Angolna Lazac
AZ EU 15 ORSZÁGOK PONTYTERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA FAO FishStat+
A TÓGAZDASÁGOK FONTOSABB PARAMÉTEREI (Polikultúrában) Félintenzív (síkvidéki tavak) Extenzív (hegyvidéki tavak) Termelési ciklus (év) A tavak mérete (ha) 2-3 10-200 Takarmányozás (tonna/ha/év) 1.5-2; gabona Trágyázás (tons/ha/year) Munkaerő ráf. (fő/100ha) Hozam (tonna/ha) 5-20 3-4 0.8-1.2 0-0.5; 3-4 50-200 - 1.5-2 0.4-0.6 gabona A hozam halfajok szerinti megoszlása (Polikultúra) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ponty Fehér és pettyes busa Amur Ragadozók Egyebek
EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE Az összes fogás és termelés kb. 18,5 millió tonna A termelés a fogásnak kb. 10%-a A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik Az egy főre jutó fogyasztás kb. 23 kg/fő/év Édesvízi akvakultúrában meghatározó a ponty és a pisztráng, míg a tengeriben a lazac, a tengeri sügér és a tengeri keszeg Közös Halászati Politika (CFP); Európai Halászati Alap (EHA)
EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE Közös Halászati Politika (CFP) 1983 Állományok fenntartása Külkapcsolatok Piac segítése Kutatás segítése Struktúra-támogatás Környezetvédelem Természetvédelem Állatvédelem Élelmiszerbiztonság Felelősségteljes halgazdálkodás kódexe
uelle: LfL Institut für Fischerei BAVARIA
Akvakultúra típusok Tengeri akvakultúra Brakkvízi akvakultúra Édesvízi akvakultúra www.fao.org www.wwf.org www.fao.org www.wwf.org
Halastavak mesterséges, haltermelési célból épült víztestek
A halgazdaságok két fő csoportba sorolhatók: Intenziv haltermelés a cél maximális hozam elérése minimális vízfelhasználás mellett Extenzív tógazdaságok a hozam a tavak természetes termőképességének függvénye 100 : 1 European Fisheries Found, Inland Fishing and Aquaculture Production Methods Enhancing the Environment, 27-29 June 2007, Bucharest, Romania
Intenzív tavas akvakultúra A hagyományos és a modern pisztráng telep
Izrael
Extenzív tógazdasági akvakultúra A hagyományos és a,,modern
A HALHÚSTERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGI JELENTŐSÉGE Vízrajzi és klimatikus adottságok kedvezőek A halhústermelés bruttó TÉ-ke mintegy 13-14 milliárd Ft/év A hazai állattenyésztés bruttó TÉ-nek 2,0-2,5%-a Legfontosabb halfajok: a ponty és a busa A halfogyasztás 4,16 kg/fő/év 2008-ban (élősúlyban kb. 5 kg/fő/év) növekszik
EXTENZÍV HALASTÓRENDSZER 2007. november 07. Székelyudvarhely
A Szarvas-Fish Kft. szarvasi intenzív halnevelő telepe
A Szarvas-Fish Kft. tukai intenzív halnevelő telepe
JELENTŐSEBB HALÁSZATI TERMELŐHELYEK Forrás: HALTERMOSZ, 2007 Összes halastóterület: 25 846 ha Extenzív halastóterület 23 194 ha 578 termelő tó NATURA 2000 terület 15 000 ha
MAGYARORSZÁG ÖSSZES HALTERMELÉSE (2000-2006) Tógazdasági haltermelés Intenzív üzemi haltermelés Természetesvízi zsákmány Összesen Me.: tonna Évek bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési 2000 19 216 12 170 688 682 7 101 6 810 27 005 19 662 2001 18 147 11 933 1 295 1 117 6 638 6 138 26 080 19 188 2002 17 831 10 616 1 285 958 6 750 6 438 25 866 18 012 2003 17 754 10 818 1 249 1 050 6 536 6 118 25 539 17 896 2004 18 729 11 457 1 784 1 287 7 242 6 817 27 755 19 561 2005 19 103 12 189 1 921 1 471 7 609 7 317 28 633 20 977 2006 20 762 12 898 2 081 1 789 7 520 7 172 30 363 21 859 2007 21 384 13 878 2 283 1 987 7 027 6 669 30 694 22 534 2008 20 071 13 735 2 461 1 952 7 394 7 024 29 926 22 711 Forrás: AKI, 2007 és HALÁSZAT, 2009
Étkezési haltermelés Magyarországon 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 ét.ponty ét.busa ét.afr.harcsa ét.angolna ét.pisztráng ét.tokféle ét.egyéb
Az afrikai harcsa termelés alakulása Magyarországon (t/év) 2500 2000 1500 t/év 1000 500 0 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 Afrikai harcsa összesen Étkezési afrikai harcsa
Export / Import Haltermelő Horgász szervezet Halfeldolgozó Halfeldolgozó Szupermarket Vendéglátóipar Fogyasztó Halkereskedő (kis- és közvetítői kereskedelem) Export / Import Export / Import
A JELENTŐSEBB HALFELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÉS A HALFORGALMAZÁS SZEMPONTJÁBÓL FONTOSABB ÜZLETLÁNCOK Forrás: HALTERMOSZ, 2007
HALFORGALMAZÁS A hazai halpiac rendkívül merev és kicsi a rugalmassága Áringadozások, nagy piaci szereplők 17-20 ezer tonna étkezési hal 32% Budapest, 37% Dunántúl Hipermarketek szerepe egyre nő Export: 2-4 millió euró/év Import: 40-44 millió euró/év Export: főleg élő hal Import: főleg feldolgozott hal és halászati termékek Export: Busa Lo. Ponty, Ragadozó Németország Import: Feld. termékek EU, Ponty Csehország
MAGYARORSZÁG HAL- ÉS HALÁSZATI TERMÉK EXPORT-IMPORTJA (2002-2006) 2005 2006 2007 2008 Megnevezés Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Export 1 000 2 367 1 316 3 433 1 208 1 973 1 607 3 892 Import 17 507 43 068 18 546 44 651 18 604 48 030 20 694 56 088 56 088 / 3 892 = 14,41 Export: 71% élőhal, 28% friss és fagyasztott, 1% konzerv, egyéb Import: 4% élőhal, 53% friss és fagyasztott, 43% konzerv, egyéb
TENDENCIÁK Csökken az élőhal exportunk, és jelentősen nem növekszik a feldolgozott halászati termékeink kivitele; A horgászpiac jelentősége folyamatosan növekszik; Csökken a halkereskedők forgalomban betöltött szerepe és a kiskereskedelmi egységek száma is folyamatosan csökken, miközben a szuper- és hipermarketek szerepe folyamatosan növekszik, mind az élőhal és mind a feldolgozott termékek vonatkozásában; A halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben és mind választékban ugyan csak kismértékben, de növekszik; Direkt módon a fogyasztók felé közvetlenül történő értékesítés jelenlegi szintje alacsony; A vendéglátóipar szerepe stagnál a halforgalmazásban, egyes térségekben szerepe jelentéktelen, míg másutt számottevő;
A HAZAI HALFOGYASZTÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA (NETTÓ TÖMEGBEN MÉRVE) 4,5 4 3,5 kg\fő/év 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 Friss, élő Fagyasztott Konzerv és egyéb Forrás: HALTERMOSZ, 2007 és HALÁSZAT, 2009
TERMELÉSI POTENCIÁL Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty) A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna) kb. 70 %-a ponty, 15-20%-a busa, 2-4%-a ragadozó és a maradék egyéb hal, mely főleg ezüst kárász Intenzív üzemi termelés 2,0-2,1 ezer tonna Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna Becslések szerint 3-4 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 25-26 ezer ha halastó 20-22 ezer ha-on termelés
HALFELDOLGOZÁS A hazai haltermelés és halfogás 10-15%-át dolgozzuk fel 24 halfeldolgozó üzem 0,4-5,2 tonna/műszak feldolgozási kapacitás 30%-os kapacitáskihasználtság Alacsony feldolgozottsági szint Szegényes termékskála Gyenge csomagolási színvonal Az alacsony hozzáadott érték nehezen realizálható a fogyasztói árban
Halfeldolgozás a Szarvas-Fish Kft. tiszacsegei halfeldolgozó üzemében
Különböző feldolgozottsági fokú afrikai harcsa termékek (Szarvas-Fish Kft.)
Grätenschneider Filéző Bavaria Fleischqualität
ELŐNYÖK Alacsony termőképességű, nehezen hasznosítható területek termelésbe vonása (belvizes, szikes, stb.) Saját takarmánybázisra is alapozható Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek is jól hasznosíthatók Kombájntiszta, nagy nedvességtartalmú (20-25%) gabona magvak is felhasználhatók Környezet- és természetvédelmi szempontok (hígtrágya, madár, vizes élőhely) fokozottabban figyelembe vehetők Vizes élőhely (AKG) Viszonylag kicsi gépi és közepes élőmunka ráfordítás Kapcsolt tevékenységek (bérvadásztatás, bérhorgásztatás, nád, fűzvessző, vízibaromfi, béka, stb.)
Halastavi kacsanevelés
HÁTRÁNYOK Tartósan befektetett eszközigénye nagy Speciális eszközszükséglete magas Hosszú ideig tartó tőkelekötés és lassú forgási sebesség Folyamatosak a kiadások és időszakosak a bevételek, amik gyakran likviditási gondokhoz vezethetnek Idényszerűség, szezonalítás, munkacsúcsok Időjárási kitettség, magas termelési kockázat, a termelésről bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők Kedvezőtlen munkakörülmények A hazai értékesítés a potenciális felvevőpiachoz képest kicsi, szűk a belső piacunk Az exportpiacoktól távol vagyunk
SZERVEZETI KERETEK Állami és nem állami tulajdonú ZRt.-k Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok Szövetkezetek, Halászati szövetkezetek Őstermelők, egyéni gazdálkodók Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése - nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing
A HAZAI HALASTAVAK ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINTI MEGOSZLÁSA
A HAZAI HALASTAVAK HASZNOSÍTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA
A halastavakat rendszerint alacsony értékű földterületeken alakítanak ki
Bárhol helyezkedjenek is el, a víz tározójaként minden tájtípus lényeges elemei Erdő Mezőgazdasági táj Legelő Courtesy of Laslo Varadi, HAKI, Hungary
A hagyományos tógazdaságokat a Dubics-féle módszernek megfelelően alakították ki,...
,ahol a tavak paraméterei a halak igényeihez igazodnak 40cm Ivató tavak 250cm Telelő tavak 80cm Előnevelő tavak 150cm Kétnyaras halak tavai 120cm Ivadéknevekő tavak 250cm Piaci halak tavai
A halastvak kialakítása
HALASTAVI BERUHÁZÁSKOR MÉRLEGELENDŐ SZEMPONTOK Megoldható-e a környezet károsítása nélkül az üzemeltetés, vízelvezetés? Milyen termelési szakaszt szolgáló tavakat kívánunk létesíteni? Van-e lehetőség, takarmány termesztésére a tórendszer közelében? Milyen messze van a potenciális piacoktól? Nem ütközik-e hatósági engedélyekbe a létesítés? Saját és idegen tőke megléte, aránya, megtérülése és ezek fedezete. Megfelelő-e a talaj minősége, víztartóképessége? Rendelkezésre áll-e a közelben elegendő, jó minőségű víz? A terepviszonyok milyen építési módot tesznek lehetővé?
HALASTAVAK ALAPVETŐ SPECIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEI I. FÖLDMŰVEK: - körtöltés - választó töltés - nádpadka II. VÍZVEZETŐ MŰVEK: - tápcsatorna - levezető csatorna - halágy III. MŰTÁRGYAK: - vízszinttartásra szolgáló műtárgyak - vízadagolásra, feltöltésre szolgáló műtárgyak - ürítésre szolgáló műtárgyak - közlekedést szolgáló műtárgyak IV. PARTVÉDELEM: - technikai - biológiai
EGYÉB SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK Takarmánytermő terület (0,3-0,4 ha 20-22 AK) Takarmánytárolók Szociális épületek, utak, közművek Telelők, haltárolók Szivattyúk, vízemelők Csónakok+motor Válogatóasztalok, halas kádak, hálók Keltetőház Kotrógépek, erőgépek, tgk.
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Természethez kötött, térben kiterjedt, időjárásnak kitett Az év egyes időszakaiban eltérő a munkaerő igény Fokozott balesetveszély A konkrét munkavégzés és az eredmény időben elválik egymástól A munkavégzés során gyakran váltakozó feladatok A szakképzett (szakmunkás) munkaerő állomány kiöregedő A halakról bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők és ezek ismerete nagy tapasztalatot igényel A halásznak egyben vagyonőrként is kell tevékenykedni, mivel az ágazatra különösen jellemzőek a vagyonvédelmi problémák
A HALÁSZATBAN JELLEMZŐ MUNKAKÖRÖK 500 ha-ra 14-15 fő 15-20 fő max. 25-30 tonna hal/nap lehalászáskor halászati mérnök állatorvos halászmester halász szakmunkás vagyonőr halász betanított munkás
A TÓGAZDASÁGI HALHOZAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK RENDSZERE - mennyiség TAKARMÁNY - minőség - féleség - arány NÉPESÍTÉS - mennyisége - minősége TRÁGYÁZÁS GENETIKAI - faj - fajta POTENCIÁL - hibrid TECHNOLÓGIA HUMÁN TÉNYEZŐK TÉNYEZŐK EREDŐJE - hőmérs. KLIMAITKUS - légnyomás TÉNYEZŐK - napsug. (intenzitás, tartam) VÍZMINŐSÉG TÓTALAJ FEKVÉS, KITETTSÉG KALLÓDÁS - madár - egyéb ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
A PONTY FŐBB TERMELÉSI MUTATÓINAK ALAKULÁSA (5 ÉV ÁTLAGA) Év Ponty kihelyezés kg/ha Ponty bruttó hozam kg/ha Ponty nettó hozam kg/ha Súlynövekedé si hányados 2000-2005 244,6 617,8 373,0 2,5
A hazai tógazdasági haltermelés fajonkénti megoszlása (5 év átlaga) Halfaj Részesedés (%) Ponty 75 Növényevők - Pettyes busa, fehér busa (fajhibridek) - Amur 21 17 4 Ragadozók (Harcsa, csuka, süllő, stb.) 1 Vadhalak (ezüstkárász, razbóra, stb.) 3
HOZAMOK Tógazdaság: Természetes víz: 0,6-1,5 tonna/ha 30-50 kg/ha Intenzív termelés: 150-300 kg/m 3 Nád: 500-1000 kéve/ha nádas
A HALHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állat eü. kallódás Klimatikus tényezők Trágyázás Humán tényezők Tótalaj, vízminőség Értékesítési árak Faj, fajta Korcsoport Minőség, mennyiség Értékesítés ideje Kapcsolatok Kapcsolt értékesítés Kereslet - Kínálat TÉ-t növelő egyéb bevételek Támogatás Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek
ÁRPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK A fogyasztók számára méltányos és elfogadható áron kínált biztonságos és nyomon követhető hal, mint élelmiszer A haltermelők számára társadalmilag is elfogadható életszínvonal biztosítása Minimális kilengések, relatív kiszámíthatóság piac stabilitás Ármeghatározó és árelfogadó magatartást követő piaci szereplők alakítják
AZ ÉTKEZÉSI PONTY ÁRSZINTJÉNEK ALAKULÁSÁRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK Keresleti és kínálati viszonyok Versenyző és helyettesítő termékek kereslete és árszínvonala HUF / EUR árfolyam alakulása (export / import) Meghatározó ágazati szereplők piaci magatartása Kvázi normatív módon járó támogatások (AKG) nagyságrendje Évszakok, ünnepek Általános életszínvonal gazdasági válság Elérhetőség, kínálat módja Állategészségügyi, higiéniai botrányok (múlt/jelen/jövő) Vízszennyezések Reklám, promóció Divat
Az étkezési ponty termelői árának alakulása (1995-2008) 900 800 700 600 Ft/kg 500 400 300 200 100 0 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Egységár Min. Max. Forrás: HALTERMOSZ, 2009
A tógazdasági ponty termelésének és tóparti értékesítési árának alakulása (1995-2009) 18 000 550 16 000 14 000 500 450 400 12 000 350 tonna 10 000 8 000 300 250 Ft/kg 6 000 4 000 200 150 100 2 000 50 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0 Bruttó tógazdasági termelés Termelői ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009
Az étkezési ponty termelői és fogyasztói árának alakulása (1995-2009) 1 000 900 800 700 600 2003 2009 Ft/kg 500 400 300 200 100 1995 1999 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Termelői ár (IV. negyedév) Fogyasztói ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009
Árképzési mechanizmus 19-2004-ig Alapanyag költség + Munkabér költség + Anyag költség + Elvárt Profit = Értékesítési ár Forrás: BÁRÁNY, 2008
Profit termelés esélye 2005-től Értékesítési ár _ Anyag költség _ Munkabér költség _ Alapanyag Profit + költség = -? Akármilyen előjellel kijön Forrás: BÁRÁNY, 2008
Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév)? 20,0 18,0 16,0 18,6 19,0 14,6 P P 16,1 14,0 12,0 11,0 kg/kg 10,0 8,0 8,5 6,0 4,0 2,0 0,0 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Az étkezési busa termelői árának alakulása (1995-2008) 400 350 300 250 Ft/kg 200 150 100 50 0 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Egységár Min. Max. Forrás: HALTERMOSZ, 2009
A tógazdasági busa termelésének és tóparti értékesítési árának alkulása (1995-2009) 4 500 200 4 000 180 3 500 160 tonna 3 000 2 500 2 000 1 500 140 120 100 80 60 Ft/kg 1 000 40 500 20 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0 Bruttó tógazdasági termelés Termelői ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009
A fogyasztói halárak 30-35%-al haladják meg a tóparti halárakat 1 nyaras ponty ára 20-30%-al, a 2 nyaras ponty ára 10-20%-al magasabb mint a 3 nyaras ponty ára A nyári halárak 20-30%-al magasabbak mint az adott évi őszi halárak Az árolló folyamatosan nyílik (fogy.-term.) ÁRAK PONTY ÁR (2007): 480-520 Ft/kg + ÁFA (2009) 580-620 Ft/kg + ÁFA
A HALHÚSTERMELÉS TK-ÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Anyagok Energia Állatok (teny. ivadék) Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Ráfordítások árszínvonala Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok TK-t növelő egyéb kiadások Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjjak Tagsági díjjak Illetékek Egyéb kiadások
A HALÁSZATI ÁGAZAT TÁMOGATÁSA Európai Halászati Alap (EHA) Nemzeti Halászati Stratégia Halászati Operatív Program
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS KÖLTSÉGE (átlagos értékek) AKG Mértékegység: Ft/ha Megnevezés 2 003 2 004 2 005 2 006 átlag Kihelyezési anyag 106 961 110 184 87 803 102 803 101 938 Költségek a kihelyezési anyag nélkül (Ft/ha) 0 Munkabér 23 699 25 647 25 351 25 220 24 979 TB. Járulék 6 915 8 500 7 986 7 893 7 824 Munkaadói járulék 722 863 816 816 804 Takarmány 32 520 27 964 19 357 26 386 26 557 Vízdíj 12 014 11 688 9 737 10 166 10 901 Műtrágya + szerves trágya 1 656 1 556 1 711 1 844 1 692 Villamosenergia 3 357 3 106 3 239 3 129 3 208 Folyékony energia 13 341 14 706 14 360 15 712 14 530 ebből: gázolaj 10 207 11 603 12 077 13 601 11 872 Egyéb anyagköltség 10 235 6 271 5 685 6 689 7 220 ebből: gyógyszer 124 398 340 225 272 Értékcsökkenési leírás 9 681 11 356 14 868 14 221 12 532 Segédüzemi költség 6 196 6 336 8 526 12 039 8 274 Egyéb költség 20 455 25 055 21 890 24 232 22 908 Főágazati általános költség 7 983 8 155 9 271 10 961 9 093 Szűkített önköltség 148 773 151 202 142 797 159 307 150 520 Gazdasági általános költség 17 623 19 665 20 918 19 994 19 550 Teljes önköltség 166 397 170 868 163 715 179 300 170 070 Total: 273 358 281 052 251 518 282 103 272 008
A KOMPLEX TÓGAZDASÁGI TERMELÉS ÁTLAGOS KÖLTSÉGSZERKEZETE ANYAGKÖLTÉG ebből: - takarmány - teny. anyag - víz - trágya - egyéb 25-30 30-60 8-10 3-4 5-15 55-70 SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK 12-15 SPECIÁLIS TÁRGYI ESZKÖZ KÖLTSÉG 3-4 SEGÉDÜZEMÁGI KÖLTSÉG 4-5 EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉG 5-10 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG 10-15
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS EREDMÉNYE (átlagos értékek) Me.: Ft/kg Me.: Ft/kg Árak (átlag) 2 003 2 004 2 005 2 006 átlag Ponty (piaci) 528,5 503,1 474,5 460,2 491,6 Ponty (1 nyaras) 602 647,1 571,4 584,2 601,2 Ponty (2 nyaras) 564,4 543,3 494,4 513,4 528,9 Busa 163,6 148,8 176,2 173,7 165,6 Harcsa 978,3 923,7 1 050,30 910,2 965,6 Kárász 170,6 164,9 192,1 170,5 174,5 Kukorica 25,4 22,9 15,4 23,7 21,9 Búza 27,2 19,1 18,5 17,8 20,7 Triticale 28,5 20 14,9 20,4 21,0 Me.: Ft/ha Me.: Ft/ha Megnevezés 2003 2004 2005 2006 átlag Hozamérték (hal) 345531 352712 344731 322732 341 427 Hozamérték (egyéb) 10366 9523 11376 8068 9 833 Támogatás 37587 17909 54394 55079 41 242 Termelési érték 393484 380144 410501 385879 392 502 Termelési költség 273 358 281 052 251 518 282 103 272 008 Fedezeti összeg 367878 352324 380312 354924 363 860 Ágazati eredmény 120126 99092 158983 103776 120 494
TÓGAZDASÁG TÉ TK J J% - ÖK TÉ TK J 350 500 eft/ha 300 380 eft/ha 80 180 eft/ha J% 20 55% ÖK ponty 300 360 Ft/kg
VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN Erősödő cseh konkurencia Növekvő kereslet a bio-minőségű és minősítésű hal iránt Tovább növekszik az import eredetű feldolgozott haltermékek mennyisége és választéka Az élő ponty exportunk jelentősen nem fog bővülni Szigorodó higiéniai és környezetvédelmi előírások Tótól a tányérig való lekövethetőség (címkézés) Csökkenni fog a kereskedelmi célú természetesvízi halászat jelentősége
VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN Tógazdaság környezetileg érzékeny terület (agrárkörnyezetvédelem) Szigorodó állatvédelmi előírások (szállítás, tárolás, stb.) Árszínvonal növekedés A horgászpiac jelentősége növekedni fog A természetvédelem is megjelenik a vevők sorában Madárkártétel növekedése + kompenzáció Csökkenő orvhalászat, fekete és szürke kereskedelem A Balaton szakszerű halgazdálkodása kiemeltebb szereppel fog bírni
GAZDASÁGI, JÓLÉTI, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FUNKCIÓK Fenntartható termelés (környezetileg, gazdaságilag) Minimális környezeti terhelés melletti termelés A halastavi környezet természeti értékeinek megóvása A hazai és export fogyasztói igények kielégítése Biztonságos élelmiszer előállítása Horgászigények kielégítése (hal+horgásztó) Halas katasztrófák utáni rehabilitáció (+biodiverzitás) Munkalehetőséget biztosítani a vidéki térségekben Környezettudatos fogyasztói szemlélet alakítása
A HALGAZDÁLKODÁS, A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, VALAMINT A VIDÉK SZOROSAN EGYMÁSRA UTALT TERÜLETEK VIDÉKI TÉRSÉG No.2. Környezetvédelem VIDÉKI TÉRSÉG No.1. Haltermelés No.3. Természetvédelem VIDÉKI TÉRSÉG No.4. Rekreáció VIDÉKI TÉRSÉG A VIDÉKI TÉRSÉGEK ÉS BENNE A HALASTÓ A TÓGAZDASÁGI TERMELÉS HELYSZÍNE ÉS EGYBEN BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI ÉLETTÉR
Hagyományos tógazdaságok bőséges élőhely és táplálékforrás Nagy eltartóképesség Fajok sokasága Nagy biodiverzitás
Konfliktusok Kreus, 1928
A HALASTAVAK DIVERZIFIKÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI Multifunkcionális extenzív tavak - Élőhely - Öko-turizmus - Horgászat - Haltermelés Nagyüzemi tógazdaságok Fél-intenzív tavak alacsony/közepes piaci értékű halak termelésére Természetes takarmány, szerves hulladék és melléktermékek hasznosításán alapuló haltermelés Intenzív tavak magas piaci értékű halak termelésére - Teljes értékű takarmány felhasználásán és gépesítésen alapuló haltermelés Forrás: Váradi L., 2006.
KÖRNYEZET FENNTARTHATÓ HALTERMELÉS KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉRTELEMBEN Egyre kisebb környezetterhelés melletti termelés Vizes élőhelyek védelme Biodiverzitás Rehabilitációs lehetőségek (halpusztulások) GAZDASÁG Fogyasztói és horgász igények kielégítése Biztonságos élelmiszer Bővített újratermelés TÁRSADALOM Vidéki munkaerő foglalkoztatása Környezettudatos fogyasztói szemlélet Rekreáció
ESETTANULMÁNY
Aranyponty Fish Farm as an example of multifunctional pond fish farms www.aranyponty.hu
MULTIFUNKCIÓS TÓGAZDÁLKODÁSI MODELL ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSAI Megalapozott és környezetbarát haltermelési módszerek, amelyek biztonságos és egészségvédő terméket állítanak elő, A tógazdasági haltermeléshez közvetlenül és közvetve kapcsolódó szolgáltatások kiemelt kezelése, mely egyaránt megfelel a gazdasági, társadalmi és környezeti elvárásoknak, A természeti környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma megválasztása, Sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkező tógazdasági haltermelés (halászati örökség), mely nem kizárólagosan termelés központú, A nem megújuló energiaforrásokkal takarékoskodó és a megújuló és alternatív energiaforrások használatát előtérbe helyező tógazdálkodás, Olyan tógazdálkodás, mely magáénak vallja a környezettudatos gazdaságirányítás elveit, és kiemelten kezeli a dolgozók és a gazdálkodás környezetében élők egészségét és élet-, illetve munkakörülményeit.
I. Haltermelés Minőségi halhús előállítása a helyi és az exportpiacra egyaránt Kihelyezési alapanyag biztosítása a horgász egyesületek számára Organikus halhús előállítása a helyi és az exportpiacra egyaránt K+F tevékenység
I. Haltermelés ORGANIKUS HALTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA A biohal termelés feltételrendszerének előkészítése A nemzetközi minősítési rendszerek adaptációja a hazai pontytermelésre A kritériumok vonatkoznak: A keltetés és az ivadéknevelés körülményeire A szállítási és tárolási körülményekre A népesítési sűrűségre A tórendszer sajátosságaira A takarmányozásra és a trágyázásra Az engedélyezett és tiltott kemikáliákra A vízminőségre, annak folyamatos kontroljára A feldolgozás és az értékesítés folyamatára
II. Természet- és környezetvédelem Vizes élőhelyek megóvása és fejlesztése Megújuló energiaforrások hasznosítása K+F tevékenységek
II. Természet- és környezetvédelem Vadludak télen
II. Természet- és környezetvédelem Megújuló energiaforrások hasznosítása Termálvíz (30 C, 400 m) Fűtés Üvegházak Téli horgásztatás Wellness centrum
II. Természet- és környezetvédelem Megújuló energiaforrások A nád hasznosítása 40-70.000 kéve évente Tető, nádkerítés, dísztárgyak
II. Természet- és környezetvédelem Megújuló energiaforrások Vízenergia Kisméretű áramtermelő állomás Szélenergia Szélerőmű alkalmazása elektromos áram előállítására, vízátemelésre és levegőztetésre
III. Horgásztatás A gazdaság horgászcentruma számos szolgáltatást nyújt az idelátogató horgászok számára A vendégek számára rekreációs lehetőségek is rendelkezésre állnak Horgászversenyek megszervezése
III. Horgásztatás Horgászcentrum - Örspuszta Speciális tavak építése Rekreációs park, játszótér, kemping Komplex szolgáltatás (büfé, horgászbolt, zuhanyzók, zárt parkolók, szálláslehetőség, kerékpár bérlés, stb.)
IV. Turizmus Madárfigyelés (220 faj, amelyek közül 181 védett) Kirándulások a környéken Halászkocsma és borpince Kisméretű hotel és vendégházak Rekreációs lehetőségek Melegvizes fürdő Wellness centrum
IV. Turizmus Hagyományos halászcsárda
IV. Turizmus Ökoturizmus Fotó turizmus és madár figyelés Fotó turizmus és madár figyelés Túra ösvények Információs táblák Kilátók Madáretető tavak
IV. Turizmus Tréningek, bemutatók, találkozók Halászati örökségek (halászati múzeum) Konferenciák és családi események Tréning programok - a vadvilág és a természet területén - a halászat és az akvakultúra területén - a természetes anyagok használata terén
IV. Turizmus Halászati múzeum Wetland iskola és bemutató tó Túraösvények
IV. Turizmus Konferenciák és családi események Konferenciák és tréningek Étterem Szezonnyitó halfesztivál Szent Péter napi fesztivál Wetland fair
A GAZDASÁG BEVÉTELEINEK SZERKEZETE 350e-500e Ft / ha / év + 20-50% bevétel 100% 80% 60% 40% 20% 0% Hagyományos tógazdaság Multifunkcionális tógazdaság Haltermelés Horgásztatás Környezetvédelmi támogatások Termelési támogatás Turizmus
Előadás összefoglalása A magyar halászati ágazat (termelés + természetes-vízi halfogás) éves étkezési hal termelési értéke mintegy 9-10 milliárd Ft, melyből a tógazdaság étkezési haltermelés 6-6,5 milliárd Ft, a természetes-vízi és horgász-étkezési halfogás 3-3,5 milliárd Ft. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési hal termelés 0,04%-kal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75%-át. A magyar halászati ágazat nemzetgazdasági súlyának megítélésekor, az egyik leggyakrabban használt mutató a nemzetgazdasági és/vagy a mezőgazdasági GDP-hez való hozzájárulás. Ez az érték ugyan nem magas, de a halászati ágazat multifunkcionális szerepéből következően sokkal jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak. Számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen szektoron alapszik. Mindezeken túlmenően, a fenntartható magyar halászati ágazat egyaránt ellát gazdasági, jóléti és természetvédelmi funkciókat.
Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a halászati ágazat világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a halászati ágazat nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a halászati ágazat vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a halászati ágazat termelési alapjait! Ismertesse a halászati ágazat ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a halászati ágazat jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A nyúl és a méhészeti ágazat gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Dr. Pupos Tibor