Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki egészség felmérés szegedi egyetemisták körében Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet 1
KUTATÁSI JELENTÉS A kutatás résztvevői (kutatócsoport) az SZTE, JGYPK, Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet részéről (Intézet): Dr. habil. Benkő Zsuzsanna, szociológus, intézetvezető főiskolai tanár Dr. habil. Tarkó Klára, szociológus, intézetvezető-helyettes főiskolai tanár Dr. Lippai László Lajos, szakcsoportvezető szakpszichológus, főiskolai docens Kiindulási helyzet A magyar lakosság fizikális és pszichés egészségi állapota rendkívül kedvezőtlen. E helyzet javítása szempontjából kiemelt fontosságú az egészségkultúra fejlesztése, a fizikális és pszichés egészséget egyaránt erősítő életmód kialakítása. A közösségi szintű beavatkozás elemi feltétele a célpopuláció aktuális lelki egészségi állapotának jellemzése. Az így nyerhető empirikus adatok jó támpontot nyújtanak a közösségi programok kialakításához, a prioritások kijelöléséhez. I. A kutatás célja és menete I.1. A kutatás célja Lelki egészség felmérés szegedi egyetemisták körében, kérdőíves módszerrel. Az egyetemista célcsoport esetében különösen fontosak a lelki egészségre vonatkozó információk, mert e területen szorul leginkább javításra a hallgatókra irányuló egészségfejlesztés. I.2. Mérőeszköz A kutatás mérőeszköze asszisztált strukturált kérdőíves interjú volt, melyet az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet készített el, és pszichológus munkatársai által felkészített kérdezőbiztosok kérdeztek le a vizsgálati csoport jellegétől függően csoportos vagy egyéni formában. A lelki egészség felmérésére kidolgozott kérdéscsoport az Egyetemi hallgatók egészségi állapotának és életmódjának komplex felmérése, különös tekintettel a szív-érrendszeri és metabolikus kockázatra, és az azt meghatározó egészségmagatartási és környezeti tényezőkre című, etikai engedéllyel rendelkező kérdőív része volt. Elemzésünk tehát 10 szocio-demográfiai kérdés és 8 szakmai kérdés megválaszolásából eredő adatbázis feldolgozásán alapul. A feldolgozás az SPSS20 statisztikai programcsomag segítségével történt. A Kérdőív felépítése: 1. szocio-demográfiai kérdések (1-10.) nem, életkor, lakóhely, kar, szak, félév, apa és anya iskolai végzettsége, anyagi helyzet, tanulmányi teljesítmény. 2. Mentális állapotot jelző egészségmutatók (47., 50-52.) 3. A lelki egészség alakulásában szerepet játszó erőforrások feltérképezése (48. 49., 53.-54.): A kérdéscsoport a legfontosabb erőforrások feltérképezését tűzte ki célul, mint a társadalmi integráció, társas támogatás, széles értelemben vett kultúra; valamint vizsgálta további felsorolt erőforrások dinamikus alakulását az egyén életében. 2
I.3. Minta A hallgatói, mint célcsoportból képzett minta összeállítása kiemelt pályázati indikátorként szerepelt. A vizsgálati minta elemszáma 1618 fő (a mentális egészség kategóriáink felállításakor 1565 fő adott értékelhető választ). 464 fő Csongrád megyei lakos (29,1%) és 1129 fő (70,9%) nem Csongrád megyei lakos. A Csongrád megyei hallgatók járások szerinti megoszlása: 1. táblázat. A Csongrád megyei minta megoszlása járásonként (fő és %) Járás fő % Csongrádi járás 17 3,8 Hódmezővásárhelyi járás 43 9,6 Kisteleki járás 18 4,0 Makói járás 25 5,6 Mórahalmi járás 19 4,2 Szegedi járás 296 66,1 Szentesi járás 30 6,7 Total 448 100,0 A minta karonkénti megoszlása: 2. táblázat. A minta megoszlása karonként (fő és %) Kar fő % ÁJTK 4 2,0 ÁOK 596 37,0 BTK 5 3,0 ETSZK 418 25,9 FOK 31 1,9 GTK 4 2,0 GYTK 4 2,0 JGYPK 332 20,6 TTIK 216 13,4 ZMK 1 1,0 Total 1611100,0 hiányzó válasz 7 Az ÁJTK, BTK, GTK, GYTK és ZMK részvételi aránya igen alacsony, ezért statisztikailag kimutatható különbségek igazolására nincsen mód, az e karokra vonatkozó további elemzések pusztán tájékoztató jellegűek. 3. táblázat. A minta megoszlása nemek szerint (fő és %) fő % férfi 409 25,5 nő 1197 74,5 A mintába került válaszadók 25,5%-a férfi, 74,5%-a nő. A válaszadók életkorát a vizsgálat céljainak megfelelő pszichológiai csoportokba osztottuk, melyek megoszlása az alábbi képet mutatja. 3
4. táblázat. A minta megoszlása életkori csoportok szerint (fő és %) Életkorcsoport fő % 18-25 (ifjúkor) 1518 94,3 26-45 (fiatal felnőtt kor) 88 5,5 46-65 (fenntartás kora) 4 2,0 66 felett (hanyatlás kora) 0 0,0 A minta 94,3%-a 18-25 éves, 5,5%-a 26-45 éves, és 2,0%-a 46-65 éves. II. A hallgatóinak mentális állapotát jellemző egészségmutatók II. 1. A en tanulmányokat folytató hallgatók mentális egészségét leíró csoportok kialakítása és jellemzése Vizsgálatunkban célul tűztük ki a en nappali és levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók mentális egészségi állapotának feltárását, egyfajta térkép készítését a llgatók pszichés jellemzőiről. A lelki egészség meghatározásakor abból indultunk ki, hogy az egészséges (normális) ember az, aki önálló életvezetésre képes, aki élethelyzetéből adódó szerepeit elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, és mindeközben (tehát nem legvégül) örömszerzésre képes, életét más emberekkel együtt közösségi, társadalmi céloknak megfelelően éli. A mentális egészség, a pszichés normalitás legérzékenyebb indikátora, az életörömökre való képesség, amely azt jelenti, hogy az egyén biztonságosan jól érzi magát a világban és saját bőrében, békében van a környezetével (objektív és szubjektív környezet) és önmagával, komfortérzéssel rendelkezik. Képes az élet által felkínált örömforrások kihasználására, és képes küzdeni ezek eléréséért. Ez hatja át életvezetését, életmódjának szervezését, jövőjének megtervezését. A mentális egészség állapot felmérésének módszertana a kutatócsoport (Lippai és Erdei, 2014) 1 tanulmányának módszertanára épült. A fenti kategóriák felhasználásával a kapott eredmények alapján, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói köréből megkérdezettek mentális egészségi állapotára vonatkozóan az alábbi értékeket kaptuk: 1 Lippai, L. & Erdei, K. (2014). Lelki egészségfejlesztő programok előkészítése városi szinten a hódmezővásárhelyi lelki egészségfelmérés elemzésének tanulságai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(4), 351-371. 4
1. ábra A hallgatóiból a megkérdezettek (N=1565) megoszlása mentális egészségi állapot szerint Eredményeink alapján megállapítható, hogy az értékelhető választ adó megkérdezettek (N=1565) 46,8%-a a mentálisan egészséges, 42,1%-a a sérülékeny és 11,1%-a a veszélyeztetett csoportba sorolható. II. 2. A hallgatóinak mentális egészségét leíró csoportok elemzése szociodemográfiai és szervezeti változók mentén Az előző alfejezetben leírt három - a mentálisan egészséges, a sérülékeny és veszélyeztetett csoportról további jellemzők állapíthatók meg a szociodemográfiai és szervezeti változók szerinti elemzéssel. A továbbiakban tehát a nem, az életkor, a Csongrád megyei lakóhely (járás), és a karai szerinti bontásban elemezzük a panaszlista szerinti kategóriák megoszlását. Elsőként nemek szerinti bontásban elemezzük a kapott eredményeket, melyeket az alábbi 2. ábra tartalmaz. 5
2. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása (N=1553) nemek szerinti bontásban Az ábráról leolvasható, hogy a férfiak 66,20%-a tekinthető a mentálisan egészséges csoportba tartozónak, szemben a nők esetében megállapítható 40,20%-al. A férfiak 29,20%-a került a sérülékeny, 4,60%-a pedig a veszélyeztetett csoportba, míg a nők 46,40%-a a sérülékeny, és 13,30%- uk pedig a veszélyeztetett csoportokba sorolható. Kijelenthető tehát, hogy a nők adatai lényegesen kedvezőtlenebbek a férfiakéhoz képest. Életkor szerinti bontásban a??. ábrán látható eredmények születtek. Az életkor szerinti elemzés során az életkori kategóriák kialakítás során a Hungarostudy vizsgálatok során alkalmazott korosztályi besorolási rendszert vettük alapul (Kopp és Kovács, 2006) 2 2 Kopp, M., & Kovács, M.E. (szerk., 2006). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó 6
3. ábra A mentális egészséget leíró csoportok megoszlása (N=1557) életkor szerinti bontásban Megállapítható, hogy a 18-25 éves korosztály és a fiatal felnőtt (26-45 éves) korosztály közel fele (46,90% és 44,70%) a mentálisan egészséges kategóriába tartozik. A 18-25 éves korosztály 42,40%- a a sérülékeny, és egytizedük (10,8%) a lelki egészség szempontjából veszélyeztetett csoportba sorolható. A hasonló arányokat mutató 26-45 éves korosztály esetében annyi a változás, hogy a sérülékeny csoport aránya 40,00%, a veszélyeztetett csoport aránya nagyobb (15,30%) a fiatalabb korosztályhoz képest. A 46 év feletti korosztályba válaszadók (4 fő) 75,00%-a tartozik a mentálisan egészséges kategóriába, sérülékeny csoportba sorolható válaszadó nem volt, a veszélyeztetett csoport aránya viszont 25,00%. A minta 46 év feletti alcsoportjának alacsony elemszáma (4 fő) miatt ezeknek az adatoknak az értelmezhetősége korlátozott. Összegezve a fenti eredményeket, kiemelendő, hogy az életkor előrehaladtával az életkori kategóriákon belül fokozatosan csökken a mentálisan egészséges csoport részaránya, miközben a sérülékeny és a veszélyeztetett csoport részaránya nő. Csongrád megye járásai szerinti bontásban a 4. ábrán látható eredmények születtek. A hallgatói minta lakóhely szerinti összetétele is leképezi azt, hogy a vonzáskörzete jóval nagyobb, mint Csongrád megye. A Csongrád megyei állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók körében a mentális egészségi állapot vonatkozásában az alábbi eredményeket kaptuk. 7
4. ábra A Csongrád megyei állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók mentális egészség szerinti megoszlása járások szerinti bontásban (N=433) Mintavételi eljárásunk sajátosságai következtében a hódmezővásárhelyi járás (43 fő), a szegedi járás (286 fő) és szentesi járás (29 fő) almintájának számossága megfelelő statisztikai jellegű megállapítások megfogalmazására. A mindhárom járás esetében a mentálisan egészséges csoportba az almintába tartozó válaszadók közel fele volt besorolható (hódmezővásárhelyi járás 48,80%, szegedi járás 45,80%, szentesi járás 51,70%), a sérülékeny csoportba a megkérdezett hallgatók közelítően négytizede került (hódmezővásárhelyi járás 41,90%, szegedi járás 44,80%, szentesi járás 37,90%; míg a veszélyeztetett csoportba tartozónak a vizsgált járásokból származó hallgatók egytizede tekinthető (hódmezővásárhelyi járás 9,30%, szegedi járás 9,40%, szentesi járás 10,30%). Az alminták számosságának következtében a csongrádi járás (17 fő), a kisteleki járás (17 fő), a makói járás (23 fő), a mórahalmi járás (18 fő) eredményei tájékoztató jellegűek, tendenciájuk azonban a nagyobb elemszámú Csongrád megyei járások esetében, illetve a teljes egyetemi minta esetében tapasztalat mentálisan egészséges (45-50%) sérülékeny (35-40%) veszélyeztetett (10-15%) arány irányába mutat. 8
A karainak vonatkozásában az alább eredményeket kaptuk. Ahogy az az 5. ábráról leolvasható, statisztikai feldolgozásra alkalmas számosságú kérdőívet a - Általános Orvostudományi Karáról (ÁOK - 570 fő) - Egészségtudományi és Szociális Képzési Karáról (ETSZK - 408 fő) - Fogorvostudományi Karáról (FOK - 31 fő) - Juhász Gyula Pedagógusképző Karáról (JGYPK - 326 fő) - Természettudományi és Informatikai Karáról (TTIK - 206 fő) kaptunk. 5. ábra. A minta hallgatóinak karok szerinti megoszlása (fő) Az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK - 3 fő), a Bölcsészettudományi Kar (BTK - 5 fő), a Gazdaságtudományi Kar (GTK - 4 fő), a Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK - 4 fő), a Mérnöki Kar (0 fő), Mezőgazdasági Kar (MGK 0 fő) és a Zeneművészeti Kar (ZMK - 1 fő) esetében a rendelkezésünkre álló alminta számossága nem elegendő statisztikai jellegű következtetések, tendenciák megállapítására. 9
6. ábra A hallgatóinak mentális egészség szerinti megoszlása karok szerinti bontásban (N=1558) A 6. ábrán aláhúzással kiemelt karok esetében rendelkezünk tehát statisztikai elemzésre alkalmas számosságú almintával. Az egyetemi minta egészének arányaihoz képest enyhén kedvezőbb tendenciát a JGYPK és az ÁOK eredménye mutat. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar esetében a mentálisan egészséges csoport aránya 51,2%, a sérülékeny csoporté 39,6%, a veszélyeztetett csoportba a Kar hallgatóinak 9,2%-a volt besorolható. Az Általános Orvostudományi Kar hallgatói esetében a mentálisan egészséges csoport aránya 50,70%, a sérülékeny csoporté 38,6% és a veszélyeztetett csoport aránya 10,7%. A Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói esetében a mentális egészség kategóriái szerinti arányok a következők: 44,7% mentálisan egészséges, 44,7% sérülékeny és 10,7% a veszélyeztetett. 10
Az egyetemi arányok képest enyhén kedvezőtlenebb adatokat az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar és a Fogorvostudományi Kar esetében kaptunk. Mindkét Kar esetében alacsonyabb a mentálisan egészséges csoport aránya (ETSZK 40,00%, FOK 38,70%), és magasabb a sérülékeny csoport (ETSZK 46,60%, FOK 48,4%), valamint a veszélyeztetett csoport aránya (ETSZK 13,50%, FOK 12,90%). III. A hallgatói erőforrásai A legtöbb egészségfejlesztéssel, mentálhigiénével foglalkozó szakirodalomban elfogadott általános nézet szerint az, hogy az emberek sikeresen küzdenek meg a stresszorokkal vagy sem, az Általános Rezisztencia Erőforrások (ÁRE) erejétől és számától, valamint a Koherencia Érzetüktől (KÉ) függ, amit szubjektíven élnek meg. Az Általános Rezisztencia Erőforrások olyan biológiai, materiális és pszichoszociális tényezők, amelyek könnyebbé teszik az egyének, csoportok, altársadalmak számára, hogy életüket konzisztensnek, strukturáltnak és érthetőnek lássák. Tipikus ÁRE-k a pénz, a tudás, a tapasztalat, az önbecsülés, az egészségtudatos magatartás, az elköteleződés, a társas támogatás, a kulturális tőke, az intelligencia, a hagyományok az életszemlélet stb. Minél magasabb helyet foglal el valaki a különböző erőforrások alkotta kontinuumon, annál valószínűbb, hogy ez a személy olyan élettapasztalatokra tesz szert, amelyek egy erős koherencia érzetet támogatnak. Minél alacsonyabban helyezkedik el valaki egy ilyen kontinuumon, annál valószínűbb, hogy olyan tapasztalatokra tesz szert, amelyek egy gyenge koherencia érzetet támogatnak. Az SZTE hallgatói körében az alábbi erőforrások alakulását vizsgáltuk a válaszadók szubjektív érzetére támaszkodva: 1. Kapcsolati rendszer - Család. 2. Kapcsolati rendszer Barát. 3. Anyagi helyzet. 4. Egészségi állapot. 5. Tanulás és munka. 6. Környezet. III.1. Család, barátok, anyagi helyzet, egészségi állapot, tanulás - munka, környezet ÁRE-k Az adott ÁRE elem vizsgálatához képzett mutató minimális értéke -2, maximális értéke +1 volt. A 7. ábra az egyes erőforrások alakulását mutatja a teljes mintára nézve. 11
7. ábra. Az SZTE hallgatóinak erőforrásai a teljes mintára nézve. Jól látható, hogy kielégítetlen szükségletet az anyagi javak jelentenek. Pozitív erőforrást jelentenek a baráti és családi kapcsolatok, a lakókörnyezet, az egészségi állapot és a tanulás-munka. A hat erőforrásból képzett összesített adat (ARE_Szumma) minimális értéke -12, maximális értéke +6. Az 12
8. ábra. Az SZTE hallgatóinak erőforrásai a Csongrád-megyei és a nem Csongrád-megyei hallgatókra nézve Az összesített erőforrások tekintetében a Csongrád-megyei hallgatóké (1,69) a vezető szerep. Az egyes erőforrások esetében a Csongrád-megyei hallgatók a barátok (0,78), a tanulás-munka (0,12), és a környezet (0,43) vezetnek, a család (0,25) és az anyagi helyzet (-0,19) tekintetében pedig a Csongrád-megyén kívüli hallgatókkal egyező értékeket mutatnak. Egyedül az egészség, mint erőforrás (0,31) alacsonyabb 0,06-os értékkel. A következőkben megnéztük a Csongrád-megyei hallgatók erőforrásait járásonkénti bontásban (9. ábra). 13
9. ábra. A Csongrád megyei hallgatók erőforrásai járások szerint Az összesített erőforrások és az anyagi helyzet terén a Makói járás hallgatói rendelkeznek a legkevesebb erőforrással. Az összesített erőforrás érték a Csongrádi-járás hallgatóinál a legmagasabb. 14
10. ábra. Az SZTE hallgatóinak erőforrásai nemek szerint Nemek szerint a nő hallgatók vannak hátrányosabb helyzetben az összesített erőforrások tekintetében (1,55). A férfiakhoz viszonyítva előnyös pozícióban csupán a család, a barát, és a környezet esetében mutatkozik némi előny. 15
11. ábra. Az SZTE hallgatóinak erőforrásai életkori csoportok szerint Életkorok szerint a 26-45 évesek rendelkeznek a legkevesebb összesített erőforrással. 16
12. ábra. A mentális egészséget leíró csoportok átlaga az általános erőforrások mentén Összefüggés mutatkozik az ÁRE és a mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett státusz között. A 12. ábrán jól látszik, hogy minden ÁRE esetében a mentálisan egészségesek rendelkeznek a legmagasabb erőforráskészlettel, őket követik a sérülékenyek és a legkevesebb erőforrása a veszélyeztetetteknek van. III.2. A hallgatók elvárásai A kérdőív utolsó kérdésében arra kérdeztünk rá, hogy nehéz élethelyzetben, létfontoságú döntés esetén fordulna-e a válaszadó valakihez segítségért. A kapott válaszok azt mutatják, hogy a szociodemográfiai változók szerinti bontástól függetlenül magas az igen válaszok aránya (a teljes minta 96,7%-a), tehát a hallgatók körében igény és hajlandóság mutatkozik a szakszerű külső segítség iránt. A nők magasabb arányban jelöltek igen választ (97,8%), míg a férfiaknál az igen válaszok aránya kevesebb, 93,3%. A Csongrád-megyén kívül élő hallgatók enyhén magasabb arányban vennének igénybe külső segítséget (97,0%), mint a Csongrád-megyeiek (95,7%). Életkor csoportok szerint a 18-25 évesek várnak a leginkább segítséget (96,8%). Következtetés Az SZTE hallgatóin végzett vizsgálat alapján kijelenthető, hogy az alacsony erőforrások és a mentális szempontból magas veszélyeztetett és sérülékeny arány nyomán szükség van a társadalmi integrációt, a társas kapcsolatokat segítő folyamatok, programok, projektek biztosítására az oktatási rendszeren belül és az egyéb feltételek megteremtésével. Az erőforrások hiánya a mentális veszélyeztetettség irányába hat, a veszélyeztetettség pedig gátolja a meglévő erőforrások mobilizálását. 17