ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\KoczkaA\2423-2.doc A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 2423-2/2013. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: dr. Hegyi-Koczka Ágnes/ Hornyán Sándor Melléklet: Győr Takács Csabáné Dohánypajta út zsákutcák meghosszabbítása, vízvezeték, szennyvízcsatorna kiépítésének vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Győr-6. Győr-17. HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Takács Csabáné (9028 Győr, Szent Imre u. 173.) engedélyes részére a VIADUKT Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61.- 63.) 9-27-1. munkaszámú tervdokumentációja alapján a Győr 1961/6, 1964/13 és 1964/16 hrsz-ú ingatlanokat érintő ivóvízellátás és szennyvízelvezetés megvalósítására az alábbiak szerint: A. / Műszaki adatok: 1. Vízellátás vízjogi létesítési engedélyt ad Vízigény: Becsült átlagos napi vízigény: Q d = 4,4 m 3 /nap Q órai = 0,44 m 3 /h = 0,12 l/s Vízellátás: A meglévő telkek ellátására NA100-as KM-PVC vezeték épül ki. Az ingatlanok vízellátása a vezetékek további kiépítésével biztosítható. A meglévő vízvezetékek végén jelenleg földfeletti tűzcsapok találhatók, melyeket a tervezett vezeték végére át kell helyezni. Épül összesen: 63,5 m D110x10 mm PN16 SDR-11 KPE ivóvíz nyomócső 38,5 m D32x2,9 mm PN16 SDR-11 KPE ivóvíz bekötővezeték 2. Szennyvízelvezetés Szennyvízmennyiség: Q d = 4,4 m 3 /d Szennyvíz-elvezetés: A keletkező szennyvizek fogadására a zsákutcában kiépült meglévő gravitációs csatornák vehetők figyelembe. A gravitációs csatorna tervezett keresztmetszete NA200 mm, anyaga KG-PVC. A bekötéseket NA150 mm átmérővel ugyancsak KG-PVC csőből tervezték. A gerincek 3, a bekötések 10 lejtéssel épülnek. A bekötések csőre kötéssel, illetve aknára kötéssel készülnek. A tisztítóaknák előre gyártott Leier (vagy vele egyenértékű) aknaelemekből
épülnek. Épül összesen: 85,5 fm NA200 mm KG-PVC szennyvízcsatorna 37,5 fm NA150 mm KG-PVC bekötővezeték 3 db Ø100-as tisztítóakna II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó rendszereknek, illetve szennyvízelvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó rendszerekkel, illetve a szennyvíz rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. 3. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 4. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 5. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 6. A PANNON-VÍZ Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség (9025 Győr, Gyepszél u. 15.) 2012. október 8-án kelt Ü/2012/384. iktatószámú közmű üzemeltetői nyilatkozatában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 7. A burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét csökkenteni kell. 8. A száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni. 9. Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. 10. A kiszoruló földet az ideiglenes tároló helyen tömöríteni, száraz időben szükség esetén nedvesíteni kell. 11. A munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 12. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 2./ Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a VIII-R-049/00074-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: Vízi közmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között védőcső hiányában legalább 0,5 méter vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell vezetni. Az ivóvízvezeték kiépítését követően vízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét követően az üzemeltetési engedélyezési eljárás során be kell nyújtani az Intézetemhez. 3./ Be kell tartani továbbá a PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt. 2012.10.08-án kelt, Ü/2012/384. számú, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/2593/2012. számú, az Égáz- Dégáz Földgázelosztó Zrt. F7119-6224-4/2012. számú, a Vidanet Zrt. 2012.10.08-án kelt közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt. 2012.12.07-én kelt Ü/2012/432 számú befogadói nyilatkozatában, a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. K125101623 számú kezelői hozzájárulásában, valamint Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 21-289/2012. számú tulajdonosi és útkezelői hozzájárulásában foglaltakat. 2
III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt ivóvízellátás esetében Győr-6., szennyvízelvezetés esetében Győr-17. számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodik annak nyilvános közzétételéről. VII. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 100.000.- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S Takács Csabáné (9028 Győr, Szent Imre u. 173.) képviseletében a VIADUKT Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61.-63.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Győr 1961/6, 1964/13 és 1964/16 hrsz.-ú ingatlanok vízellátása és szennyvízcsatornázása vízjogi létesítési engedélye iránt. Kérelméhez csatolta a 9-27-1 munkaszámú tervdokumentációt, a Győr 1961/6 és a 1964/16 hrsz.-ú ingatlanok tulajdoni lapját, az érintett terültről készült térképmásolatot, a közművek nyilatkozatát, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges adatlapot, valamint a meghatalmazását. A hatóság felhívására a kérelmező megfizette az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, beküldte a Győr 1964/13 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapját, a Pannon-Víz Zrt. Ü/2012/432 számú befogadói nyilatkozatát. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a VIII-R-049/00074-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi engedélyezési ügyben 3
megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. alapján. A benyújtott dokumentáció a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak megfelel. Állásfoglalásomat ezért a rendelkező rész alapján adtam ki. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki az önálló jogorvoslatot és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/472-1/2013. számú végzésében az örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntette. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28.-32.) a Győr, Dohánypajta út zsákutcák meghosszabbítása, vízvezeték és szennyvízcsatorna kiépítésének vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett tárgyi beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.rendelet) 7. (1), valamint 8 (1)a) bekezdésére, valamint 1. melléklet A. pontjára való tekintettel szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységek ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes múzeumot (Xantus János Megyei Hatáskörű Városi Múzeum, 9021 Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 45/A. (3) bekezdésén, valamint a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatosa szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 13. 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati út a Ket. 44. (9) bekezdése alapján került meghatározásra. A kérelem vízgazdálkodási, vízvédelmi, jogi és természetvédelmi tárgyú vizsgálata és a hiánypótlási eljárás lefolytatása után megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból, a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható. A szennyvízcsatornába bocsátható szennyvizek minőségét a hatóság a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén megállapított küszöbértékeknek megfelelően adta meg. A tervdokumentációhoz becsatolásra került a PANNON-VÍZ Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség (9025 Győr, Gyepszél u. 15.) 2012. október 8-án kelt Ü/2012/384. iktatószámú közmű üzemeltetői nyilatkozata, továbbá a 2012. december 7-én kelt Ü/2012/432. iktatószámú befogadói nyilatkozata. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a 4
környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Hulladékgazdálkodási szempontból a tárgyi vízvezeték és szennyvízcsatorna kiépítésére vonatkozó, a környezeti hatások jelentőségét vizsgáló adatlap szerint a kivitelezési munkák során hulladék nem keletkezik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tevékenység megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat. Az építésnél használt dízel üzemű munkagépek és szállító járművek kipufogógáza az érintett területeken minimális többlet légszennyezést okozhat. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Zajvédelmi szempontból a kiépítéssel együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmény üzemszerű használata nem jár környezeti zajkibocsátással. Természet- és tájvédelmi szempontból a beruházással érintett ingatlan nem védett és nem része Natura 2000 területnek, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A tervezett tevékenység és az engedély kiadása táj- és természetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a vizsgálattal érintett terület (Győr város közigazgatási területe) a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség- védelmi területnek minősül, azonban a beruházással érintett terület kijelölt vízbázis védőterületet nem érint. A földtani közegre és a felszín alatti vizekre tárgyi tevékenység nem gyakorolt jelentős hatást a vízilétesítmény kiépítése. Felszíni vízvédelmi szempontból a tervezett beruházás (szennyvízcsatorna építés) felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszer kapacitásán belül kielégíthető. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság a határozat nyilvános közzétételéről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B. -a alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2013. február 22. 5 dr. Buday Zsolt s.k. igazgató