Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0 32-216 Ft/fejezet A háziasítás: 5. fejezet (161-222 o)
Miklósi, Á: Dog Behaviour, Evolution, and cognition (Oxford University Press, 2014) Kutyagondolatok nyomában (szerk: Miklósi- Topál, Typotex, 2001) Farkaslesen (Természetfilm.hu, 2005) http://film.indavideo.hu/video/f_farkaslesen Csányi Vilmos Kutyaakadémiája (Magyar Etológia Alap. 2015) Kutatások röviden: http://kutyakutatas.blogspot.hu/
Háziasítás def, ált. vonások A kutya háziasításának helyszíne, időpontja, szakaszai Ezüstrókák háziasítása Különbségek a kutya és a farkas viselkedése között
(1) történeti (2) evolúciós folyamat def: egy állatpop. gen-i vált. révén alk. az emberhez és a fogsághoz (Price 1984) új, antropogén niche
modern háziállat (kutya) Szelíd (emberhez vonzódó) egyed szelídítés (szocializáció): egyedfejlődési folyamat szelekció: genetikai folyamat ősi vadállat (ősfarkas) modern vadállat (farkas)
1. Csoportszerkezet a. nagy méretű csoport (nyáj, gulya) b. Hierarchikus csoportszerkezet c. A hímek nem különülnek el a nőstényektől 2. Szaporodási viselkedés a. promiszkuitás b. hímdominancia a. családi csoport b. territorialitás c. a hímek külön csoportot alkotnak a. monogámia b. a hímnek engesztelnie kell a nőstényt 3. Utódgondozó viselkedés a. kritikus periódus az egyedfejlődés során (imprinting) b. a nőstény könnyen örökbefogadja más utódját? c. fészekhagyó utódok 4. Emberre adott reakció a. csekély távolságtartás b. kis reaktivitás az emberre és a hirtelen környezeti ingerekre 5. Egyéb a. mindenevő b. tág tűrésű sokféle környezeti ingerre c. keveset mozog a. fajfelismerésen alapuló kötődés b. az utódot csak akkor fogadja el, ha mutatja a fajra jellemző jellegeket c. fészeklakó utód a. nagy távolságtartás b. hirtelen változások könnyen megzavarják a. speciális diéta b. speciális élőhely c. mozgékony
Hogyan történhetett a háziasítás?
1. egyed alapú szelekció 2. egész populációra ható szel. 3. kutya-ember koevol. 4. emberi csoportszel. 5. kulturális-technológiai evol.
Homo nemzetség 3-400E éve Eu (Finlayson, 2005) Homo sapiens 45-120E éve Eu farkas kutya? nagyarányú kolonizáció 15-20E Á, Au, Am mg letelepedés szap. izol. cserekereskedelem gyors elterjedés H. erectus
A kutya: Genetikai bizonyíték Archeológiai bizonyíték őse farkas vszg farkas legkorábbi megjelenés megjelenés helyszíne 100-15 ezer éve (az alkalmazott módszertől függően) Közel-Kelet (vonholdt et al., 2010, GW SNP) Délkelet-Ázsia (Ding et al., 2012, Y) akár 30 ezer éve (Dél- Szibéria, Csehország, Belgium) vszg 15 ezer éve (Oberkassel, D, Palesztina) Közel-Kelet (talán Európa) http://kutyakutatas.blogspot.hu/search/label/háziasítás
ezer év Dél-Szibéria 33 Csehország 28 Oberkassel, Németország 14 Kebara, Izrael 24-14 Palegawra, Irak 12 Seamer Carr, Anglia 10 Texas, USA 9,3 Fell s Cave, Chile 8,5-6,5 Tocibara, Japán 8 agyméret csökkenése
A háziasítás szakaszai ~ 50-25.000 ~15-10.000 ~ 5-7.000 ~ 2-3000 Farkasok Farkasok Emberek Farkasok kf Emberek Farkasok K1 Emberek Farkasok K Wpd K2 Emberek K Wpd k2 k1 k3 Emberek k4 Proto-háziasítás populáció alapú irányított szelekció általánosan, fajtától függetlenül jellemző tulajdonságok (csökkent agresszió, ember iránti tolerancia) Korai háziasítás pop. alapú stabilizáló szelekció letelepedés: tudatos emberi szelekció farkasirtás szaporodási izoláció helyi változatok (leletek: 8-6,5E év, nagyobb és kisebb típus, No.) Átmeneti szakasz Korai szelekció szabadon élő kutyák k5 Háziasítás Egyed alapú szétválasztó szelekció Kulturális/technológiai evolúció, fajták
Bottom Shaker My Secret "Jimmy" az Óangol Juhászkutya több mint 350 fajtával versenyzett... hogyan alakultak ki ezek a fajták?
XIX. sz. vége fajták 1873: 1. ebtenyésző egyesület, UK 1899: MEOE gen. rokon fajtacsop.: molosszus típusú őrző-védő kutyák vadászkutyák, kopók, terrierek terelőkutyák ősi kutyák (Parker et al 2004)
haplotípus cladogram 6e/fajta vonholdt et al, 2010 Nature
2 nagy lépés: 27E, több helyszín 10-1E: fajták fajtánként átl. 4 haplotípus, leggyak.: 55%
szelekciós kritérium: az ember megközelítése/érintés tűrése (Belyaev, 1979, Trut, 2001) - kiindulási populáció: 50 éve fogságban tartott populáció 30 hím és 100 nőstény példánya - 5, ill. 20%-ot szaporítottak tovább generációnként Eredmény: - 10. gen. 18%, 30. gen.:70-80% közelíti meg az embert - MELLÉKTERMÉKEK neuroendokrin rendszer morfológiai változások viselkedéses változások (14,5E: Maher et al.)
60 millió év Főemlősök Ragadozók 6-7 millió év Pan Homo Canis f. kutyafélék/farkas h o m o l ó g i a a n a l ó g i a 27.000 év
Hogyan alakultak ki a kutya tulajdonságai? azonos módon felnevelt kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása 11 keverék kutya 13 szürke farkas
Minden kölyöknek saját nevelő.
5-7 napos kortól kezdve ember mellett. Etetés cumisüvegből, majd kézből. 5 hetes
Változatos tapasztalatok az emberi környezettel kapcsolatban: Tömegközlekedés, egyetem, kollégium, bevásárlás, nyaralás a Balatonon, stb. 16 hetes 10 hetes
7 hónapos 16 hetes napi 20-22 óra közeli kapcsolat az emberrel
Rendszeres találkozás a testvérekkel és kutyákkal.
2-4 hónapos kortól a gazda háza körül kutyákkal együtt: Rendszeres foglalkozások és viselkedési vizsgálatok a nevelővel
neofóbia csökkent
farkasnevelés videoklip
Preferálták a gondozót - kivéve 5 hetes korban, a kutya jelenlétében
Idegen üdvözlése IHT játék idegennel is kötődés nincs
basic obedience (sitting, lying down, coming on leash, wearing muzzles) controllability by unfamiliar people decreased neophoby Bejátszás: szalag és kutyamutatás
Szociális nyílt tér teszt - nem néz a nevelőre, kutya igen Felemelések - farkas agresszív, kutya nem (egyszer sem!)
* * *
A kölyökfarkasok mutattak agressziót az ismerős kísérletvezetőre, a kutyák EGYSZER SEM
4 hónapos farkas 4 hónapos groenendael
a kutyák ránéztek az emberre, amikor nem tudták kinyitni az edényt vagy kihúzni a madzagot, a farkasok nem bejátszás: kutya, farkas
- ha a gazda kimegy az ismeretlen helységből, a kutyák követik, a farkasok nem - amikor a gazda visszatér, a kutyák üdvözlik, a farkasok nem
Miklósi Á., Kubinyi E., Topál J., Gácsi M., Virányi Zs., Csányi V. 2003. A simple reason for a big difference: wolves do not look back at humans but dogs do. Current Biology, 13: 763-766. Topál J., Gácsi M., Miklósi Á., Virányi Zs., Kubinyi E., Csányi V. 2005. Attachment to humans: a comparative study on hand-reared wolves and differently socialized dog puppies. Animal Behaviour, 70: 1367-1375. Gácsi M., Győri B., Miklósi Á., Virányi Zs., Kubinyi E., Topál J., Csányi V. 2005. Species-specific differences and similarities in the behavior of hand-raised dog and wolf pups in social situations with humans. Developmental Psychobiology, 47: 111-122. Kubinyi E., Virányi Zs., Miklósi Á. 2007. Comparative social cognition: From wolf and dog to humans. Comparative Cognition & Behavior Reviews, 2: 26-46. Virányi Zs., Gácsi M., Kubinyi E., Topál J., Belényi B., Ujfalussy D., Miklósi Á. 2008. Comprehension of human pointing gestures in young human-reared wolves (Canis lupus) and dogs (Canis familiaris). Animal Cognition, 11: 373-387. Gácsi M., Győri B., Virányi Zs., Kubinyi E., Range F., Belényi B., Miklósi Á. 2009. Explaining dog wolf differences in utilizing human pointing gestures: Selection for synergistic shifts in the development of some social skills. PLoS ONE 4(8): e6584. Topál J., Gergely Gy., Erdőhegyi Á., Csibra G., Miklósi Á. 2009. Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves, and human infants. Science, 325: 1269-1272. Topál J., Miklósi Á., Sümegi Zs., Kis A. 2010. Response to comments on Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves and human infants. Science, 329: 142d. Gácsi M., Vas J., Topál J., Miklósi Á. 2013. Wolves do not join the dance: Sophisticated aggression control by adjusting to human social signals in dogs. Applied Animal Behaviour Science, 145: 109-122.