DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) 1
Orvosiügyelet szervezés, minőségbiztosítás Dr. Jancsó Zoltán (DE NK CSOFET és Orvosi Ügyelet Nonprofit KFT) Az alapellátási központi ügyelet helyét és szerepét a sürgősségi betegellátás rendszerében, valamint az ügyeletet ellátó szakemberek feladatait a vonatkozó jogszabályok többé-kevésbé - pontosan meghatározzák. Ahhoz, hogy ezek a rendelkezések az ellátás napi gyakorlatában is érvényre juthassanak fontos, hogy a központi ügyeletek megfelelő minőségű és volumenű humán erőforrással, színvonalas és korszerű infrastruktúrával, egységes szakmai alapelvek, rendszerkonform belső protokollok és megfelelő minőségirányítás mellett, továbbá az ezeket implementáló belső képzések mentén működjenek, mindez pedig professzionális szakmai, operatív és gazdasági menedzsmenttevékenységet feltételez. Ma már az is alapvető elvárás, hogy a sürgősségi lánc szereplői (SBO-k, mentést végző szervezetek és a központi ügyeletek) között folyamatos legyen a kommunikáció és a kooperáció, illetve megvalósuljon a prehospitalis feladatokat megfelelően kezelő diszpécserszolgálat működése. Az előadás a központi ügyeletek alapvető működési jellemzőit, a minőségi működés, a megfelelőség megvalósításához szükséges szervezési és irányítási feladatokat, a minőségbiztosítás kulcspontjait és a dokumentáció jelentőségét mutatja be. Az alapellátási központi ügyeletek ellátási spektruma igen széles, ráadásul a mentési, illetve. sürgősségi alapellátási funkciók sok esetben nem különülnek el élesen egymástól. A főbb ellátási területek és azok néhány tipikus esete a következő: 2
Valódi sürgősség emergency (de facto részvétel a mentés folyamatában): első észlelő az ügyelet rendelőben, terepen - hiba a telefonban (nem megfelelő hívásfogadás / értékelés, illetve mentők értesítése csak a helyszínről) párhuzamos riasztás OMSZ kérésére Sürgős igény a beteg részéről urgency (életveszély vagy súlyos egészségkárosodás veszélye nem áll fenn, de a panaszok, tünetek miatt indokolt a beavatkozás a következő rendes háziorvosi rendelés előtt, ügyeleti időben) pl. acut haemorrhagiás cystitis, lumbago acuta., súlyos sinusitis acuta, egyes lázas állapotok stb. Folyamatos kezelési igény (jogszabályban előírt feladat, az alapellátás helyettesítése a hétvégi és munkaszüneti napokon) Injekciók beadása (pl. antibiotikum, LMWH, kábító fájdalomcsillapító), kötözések Hatósági megkeresések (látlelet, fogdavizsgálat, hatósági vér- és vizelet vétel stb.) Halottszemle (rendkívüli és nem rendkívüli halál esetén) A fenti széles spektrumú ellátási tevékenység minőségi biztosításához a következő fő funkciók megfelelőségét kell biztosítani az ügyelet működtetése során: Humán erőforrás szervezés - mennyiség, minőség Szakmai irányítás naprakész, valós Technikai-logisztikai szervezés költséghatékony, gyors reagálású Oktatás egészségügyi szakmai, operatív ismeretek 3
Operatív vezetés fentiek összehangolt napi működésének biztosítása Gazdasági vezetés kontrolling és tervezés Stratégiai vezetés kapcsolat, fejlesztés Kommunikáció szervezés belső, külső Back office adminisztráció és szupport A fent megjelölt szervezési és irányítási funkciók közül a minőségbiztosítás szempontjából is kiemelt jelentőségűek a következők: Betegellátási tevékenység (és dokumentációjának) minőségbiztosítása Technikai-logisztikai tevékenység minőségbiztosítása HR megfelelőség minőségbiztosítása Panaszkezelés minőségbiztosítása Back office tevékenység minőségbiztosítása Ezen területek minőségbiztosításának egyik kulcseleme az indikátor területek megfelelő megválasztása. Ilyenek területek: Szakmai irányítás számára: Hívásfogadás menete Betegellátási tevékenység esetén: anamnézis felvétel, fizikális és eszközös vizsgálatok protokoll szerinti elvégzése és dokumentációja Továbbküldés meghatározása, egyes kiemelt szempontok alkalmazása Betegtájékoztatás kulcselemeinek megléte Ellátás visszautasítás a beteg részéről, ennek dokumentációja Betegpanaszok értékelése Technikai logisztikai irányítás számára: Eszköz-anyag rendelkezésre állás a telephelyeken Gépjárművek rendelkezésre állása és biztonságossága 4
Informatikai (medikai és vállalatirányítási) és telekommunikációs rendszerek rendelkezésre állása ás biztonságossága HR irányítás részére: Szakemberek rendelkezésre állása Szakemberek jogszabályi és szakmai megfelelősége A fenti indikátor területek jelentőségének, illetve az értékelés szempontjainak, továbbá a dokumentáció-vezetés megfelelősége fontosságának bemutatása az előadás egyik fő célkitűzése. Sor kerül a minőségirányítás egyik fontos eszközének a diszpécserszolgálat ellátásra gyakorolt hatásának rövid bemutatása is. 5