A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkársága

E katalógus a magyar és szerb szervezetek munkáját, együttműködését hivatott bemutatni, mely határon átnyúló projektek megvalósításában testesült meg. A kötet egyben a magyar és szerb intézmények, valamint az Európai Bizottság által végrehajtott programok közös, összehangolt tevékenységeinek eredményeit kívánja összefoglalni. E kiadványban bemutatjuk a még jelenleg is folyamatban lévő munka hozadékait és hatásait. Ahogyan a legtöbb összefoglaló, ez sem képes érzékeltetni a maga teljességében a Program és a projektek megvalósításán dolgozó emberek, illetve intézmények minden törekvését, erőfeszítését és lelkesedését. Tehát a Program és a projektek céljainak, tevékenységeinek, eredményeinek és hatásainak összegzésekor terjedelmi okok miatt elkerülhetetlen volt az egyszerűsítés, illetve bizonyos részletek kihagyása. Minden egyes megvalósított projekt egy történet, amely külön kötetet érdemelne. Annak érdekében, hogy mind a 203 projektet egyformán tárjuk a régió nyilvánossága, illetve nemzetközi közönség elé, arra kényszerültünk, hogy a projektpartnerek hat hónaptól két évig terjedő együttműködését mindössze egy oldalban foglaljuk össze és mutassuk be. A katalógus olvasóit arra buzdítjuk, hogy látogassák meg e vidéket, városait és falvait, élvezzék természeti szépségeit, kulturális programjait, csatlakozzanak tudományos, akadémiai vagy gazdasági hálózataihoz, valamint tapasztalják meg lakóinak vendégszeretetét. Mivel számos projekt még folyamatban van, és még dolgoznak ezek megvalósításán, a katalógusban bemutatott adatok és számok nem tekinthetőek véglegesnek. Jelentősen megsokszorozódnak mire az utolsó projekt is lezárul. A látható, könnyen mérhető és kézzel fogható eredményeken túl, mint az új kerékpárutak, felújított útszakaszok hossza, az újonnan épített vagy helyreállított épületek, létesítmények és külső terek, a Program mindenre kiterjedő hatása érezhető lesz az elkövetkező években. Vitathatatlan a Program hozzájárulása az olyan kevésbé tapintható, de hosszabb távú eredményekhez, mint a harmonikus, gazdaságilag fejlett és fenntartható régió kialakítása. Egyszerűen szólva a Program intézményeinek és a projektekben résztvevők célkitűzése tartós együttműködés létrehozása, megerősítése a két ország szervezetei, intézményei és lakói között egy olyan folyamat, amely elkezdődött és már szétbonthatatlan. Az elmúlt hét évben együtt dolgozó összes intézmény, a programszervek, a partnerszervezetek és a projektcsapat tagjai közös munkája már meghozta az eredményét, és ezt folytatja majd az előttünk álló években is. A leglényegesebb, hogy a Program, a tervezett célok zökkenőmentes megvalósítása lehetetlen lett volna a szilárd elkötelezettség, a folyamatos támogatás, a kellő időben történő reakciók, valamint a magyar, szerb intézmények és az Európai Bizottság kemény munkája nélkül. Ahogyan mindez a projekteket megvalósító szervezetek, intézmények és emberek erőfeszítései, odaadása és munkája nélkül sem válhatott volna valóra. Arra kérjük az olvasót, hogy e türténetek olvasásakor tartsa szem előtt, hogy a Program megvalósítása még folyamatban van e katalógus megjelenésekor, így annak eredményei semmiképpen sem tekinthetők véglegesnek. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkársága

I. Általános információk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programról 1. Az EU és az ETE-programok 1.1. Az Európai Unióról...6 1.2. A támogatott projektek bemutatása...8 a) A programok és pénzeszközök számokban...9 2. Mit takar a név? Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2.1. Magyarország Szerbia...10 2.2. IPA...12 2.3. Határon Átnyúló Együttműködés...12 2.4. Program...13 3. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részletei 3.1. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzései, prioritásai és tevékenységei...14 3.2. Az illetékes intézmények és szerepük...18 3.3. Tények és számok...20 3.4. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásainak ütemezése...22 3.5. Pénzügyi adatok...26 4. Programszervek és intézmények 4.1. A Program irányítási struktúrája...30 4.2. A programszervek közti kommunikáció ábrázolása...31 4

5. A legfontosabb eljárások leírása 5.1. Pályázás...32 5.2. Kiválasztás és szerződéskötés...36 5.3. Megvalósítás és módosítások...40 5.4. Elszámolás és kifizetések...42 5.5. A legfontosabb eljárások diagramja...45 II. A támogatott projektek áttekintése 1. Első pályázati felhívás 1.1. Bevezető...46 1.2. A támogatott projektek bemutatása...49 2. Második pályázati felhívás 2.1. Bevezető...122 2.2. A támogatott projektek bemutatása...125 3. Első pályázati felhívás 3.1. Bevezető...194 3.2. A támogatott projektek bemutatása...197 5

I. Általános információk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programról 1. Az EU és az ETE-programok Ebben a fejezetben: Röviden bemutatjuk az Európai Uniót, bővítésének történetét és az EU-28 térképét. Ezt követi az Európai Területi Együttműködés rövid leírása a programozási időszakokkal, a projektekkel és a finanszírozással kapcsolatos adatokkal. 1.1. Az Európai Unióról 1 Az Európai Unió 28 európai ország egyedülálló gazdasági és politikai partnersége, mely a második világháború után jött létre. Az EU nemzetek feletti független intézményrendszer révén működik, melybe beletartozik az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament. Az uniós politikák célja az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának elősegítése, bel- és igazságügyi okiratok meghozatala, valamint közös gazdasági, mezőgazdasági, halászati és regionális fejlesztési szakpolitikák fenntartása. Tudta? Amikor az EGK elfogadta Európa zászlóját amely kék mezőben kört alkotó tizenkét arany (sárga) csillagból áll 1985-ben, sokan azt hitték, hogy a csillagok a tagországokat jelképezik. Ezzel szemben a csillagok nem a tagországok számát ábrázolják, hanem az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia eszményét szimbolizálják. 1 / http://europa.eu/about-eu/index_hu.htm 6

Az EU fejlődésének mérföldkövei: 1952 1957 1973 1981 1986 1993 1995 1999 2002 2004 2007 2009 2013 Hat ország (Belgium, Franciaország, Németország (Német Szövetségi Köztársaság), Olaszország, Luxemburg és Hollandia) megalapítja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) Rómában tizenhat ország aláírja az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződéseket Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az Európai Közösséghez Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösséghez, a tagországok száma tizenkettőre nő A Maastrichti Szerződés létrehozza az Európai Uniót jelenlegi elnevezésével Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz (EU-15) 11 EU-tagország cseréli le saját pénznemét az euróra, amely ekkor jelenik meg először a pénzpiacon Az euróövezet országai elkezdik használni az euró bankjegyeket és érméket Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unióhoz (EU-25) Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz (EU-27) Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés Horvátország EU-tagországgá válik (EU-28) 1. ábra Az EU-tagországok térképe (EU-28) 7

1.2. A támogatott projektek bemutatása 2 A területi együttműködés az Európai Unióban a régiók közötti különbségek csökkentéséről, a kohézió és az optimális gazdasági fejlődés megerősítéséről szól a mindennapi élet, a közlekedés, az oktatás, az energia, az egészségügyi ellátás és a környezetvédelem kérdéseit szem előtt tartva. Európai Területi Együttműködés (ETE) Az EU kohéziós politikája arra ösztönzi a régiókat és városokat, hogy dolgozzanak együtt és tanuljanak egymástól közös programokon, projekteken és hálózatokon keresztül. Az Európai Unió alábbi három eszköze segíti a területi együttműködést: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatja a tagországok közötti határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programokat Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) támogatja az EU-régió és a tagjelölt országok közötti együttműködést Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) támogatja az EU-régiók és az Európán kívüli területek közti együttműködést Az Európai Területi Együttműködés (ETE) határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programokat támogat. A határon átnyúló együttműködés segít az Európai Unió belső és külső határai mentén fekvő régiókat erős gazdasági és társadalmi pólusokká változtatni. A transznacionális együttműködés a nagyobb európai régiók együttműködését segíti, és lehetővé teszi a közös kihívásokra adott koordinált stratégiai válaszokat. Az interregionális együttműködés egy keretet biztosít a helyi és regionális szereplők tapasztalatcseréjéhez Európaszerte, hozzájárulva az EU növekedéssel, munkahelyekkel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiáihoz. Ezek az együttműködési programok támogatást nyújtanak az EU tagországaiban működő helyi és regionális intézményeknek, egyetemeknek, cégeknek és kutatóintézeteknek, hogy közösen dolgozzanak, közös programok, projektek és hálózatok segítségével tanuljanak egymástól. 2 / http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperate/cooperation/egtc/index_en.cfm; http://www.interact-eu.net/etc/ etc_2007_13/4/2; http://www.interact-eu.net/etc_2014/european_territorial_cooperation/486/14849 8

a) A programok és pénzeszközök számokban A területi együttműködéseket az Európai Unió ERFA, IPA és ENPI forrásokon keresztül finanszírozta az alábbi két időszakban: 2000-től 2006-ig és 2007-től 2013-ig. A kohéziós politika új, 2014-től 2020-ig terjedő programozási időszaka most kezdődött. Az ETE-programok számát az előző programozási periódusokban, illetve az ezek rendelkezésére álló támogatások összegét a következőképpen foglalhatjuk össze: 53 határon átnyúló együttműködési program az EU tagállamai között. ERFA-támogatás: 5,6 milliárd euró. 10 határon átnyúló együttműködési program a tagállamok és (potenciális) tagjelölt országok között. IPA- és ERFA-támogatás: 184 + 200 millió euró. 8 határon átnyúló együttműködési program a (potenciális) tagjelölt országok között. IPA-támogatás: 61,3 millió euró 3 13 transznacionális együttműködési program nagyobb területek, például a Balti-tenger, az Alpok és a Mediterránium vidéke, közreműködését fedi le. ERFA-, IPA- és ENPI-támogatás: 1,8 milliárd euró. Az interregionális együttműködési program keretet biztosít a különböző országok helyi és regionális intézményeinek tapasztalatcseréjéhez. ERFA-támogatás: 445 millió euró. 2. Mit takar a név? Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Ebben a fejezetben: Arról lesz szó, hogy mit is jelent a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program elnevezés. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2007 2013-as költségvetési időszakában valósult meg az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) Program keretében. 3 / http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/projects-in-focus/donor-coordination/6-7-december-2010/7/p1/7_dec_2010_-_ added_value_for_eu_integration_of_wb_-_p_mirel.pdf 9

2.1. Magyarország Szerbia Magyarország Magyaroszág közép-európai ország a Kárpát-medencében. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával és Horvátországgal, délnyugaton Szlovéniával, nyugaton pedig Ausztriával határos. Magyarország tagja az Európai Uniónak (2004. május 1-je óta), a NATO-nak, az OECDnek, a Visegrádi csoportnak (V4) és a schengeni övezetnek. Hivatalos nyelve a magyar. Szerbia Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (Republika Srbija), Közép- és Délkelet- Európa határán terül el, magába foglalja a Pannon-síkság déli és a Balkán-félsziget középső részét. Szerbia 2007. november 7-én írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást. Az ország Európai Uniós csatlakozási folyamatának mérföldköve volt 2013. március 1-je, amikor Szerbia teljes jogú tagjelöltté vált. Hivatalos nyelv Államforma Törvényhozás Pénznem magyar parlamentáris köztársaság országgyűlés forint (HUF) Hivatalos nyelv Államforma Törvényhozás Pénznem szerb parlamentáris köztársaság országgyűlés szerb dinár (RSD) 1. táblázat. Tények Magyarországról 2. táblázat. Tények Szerbiáról 10

Magyarország és Szerbia határrégiója 4 Magyarország és Szerbia határrégiója 7 területi egységet (NUTS III szintű, vagy azzal egyenértékű) foglal magába: Magyarországon Csongrád és Bács-Kiskun megyét, Szerbiában Nyugat-Bácskát, Észak-Bácskát, Dél-Bácskát, Észak-Bánátot és Közép-Bánátot, valamint kapcsolódó területként még Dél-Bánátot és Szerémséget. Bács-Kiskun Észak-Bácskát Csongrád Nyugat-Bácskát Észak-Bánátot Dél-Bácskát Közép-Bánátot Szerémséget Dél-Bánátot 2. ábra. A határrégió térképe 4 / Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013, Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a 2007 2013-as programozási periódusra 11

2.2. IPA 5 Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) az Európai Unió egységes támogatási eszköze, amely minden előcsatlakozási támogatást egyetlen pénzforrásba tömörít. Célja a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok segítése az EU-hoz történő csatlakozási folyamatuk során. A támogatás öt komponensen keresztül valósul meg, melyek a következők: a) Átmeneti segítségnyújtás és intézményrendszer kiépítése b) Határon Átnyúló Együttműködés c) Regionális fejlesztés d) Humánerőforrás-fejlesztés e) Vidékfejlesztés A Tanács 1085/2006 sz. rendelete által létrehozott és az annak végrehajtásáról szóló 718/2007 sz. (EC) Bizottsági rendelet által szabályozott előcsatlakozási eszköz pénzügyi forrást biztosít mind a tagjelölt, mind a potenciális tagjelölt státuszú országok (köztük Szerbia) számára. A 2007 2013-as költségvetési időszakban e támogatást öt komponensen keresztül valósították meg: A támogatási eszköz a közösségi vívmányok ( acquis communautaire ) átvételét és végrehajtását szolgálja (a felhalmozódott jogszabályok, jogi aktusok és bírósági döntések, melyek az Európai Unió jogrendszerét alkotják), valamint segíti a felkészülést a közösség irányelveinek alkalmazására és kezelésére. 2.3. Határon Átnyúló Együttműködés Míg maga az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz több komponense is a kedvezményezett országok határain belül biztosít támogatást, addig a 2. elem, a Határon Átnyúló Együttműködés (IPA Program) szélesebb körű. Ez a támogatás olyan határon átívelő kezdeményezések számára biztosított, melyek vagy egy EU-tagország és egy tagjelölt állam között, vagy az IPA kedvezményezett államai között valósulnak meg. Az IPA program keretében támogatható továbbá a kedvezményezett ország részvétele az ERFA transznacionális együttműködési programjában. 5 / http://www.hu-srb-ipa.com/en/information-about-the-programme; http://www.interact-eu.net/ipa/ipa_general/29/14 12

A határon átnyúló komponens azt a célt szolgálja, hogy az összes érintett ország közös érdekeként népszerűsítsék a jószomszédi viszonyokat, elősegítsék és erősítsék a stabilitást, a biztonságot és a jólétet, valamint ösztönözzék a résztvevő országok harmonikus, összehangolt és kiegyensúlyozott fejlődését. 2.4. Program Az IPA Program a tagországok és a (potenciális) tagjelöltek között kétféleképpen valósítható meg: megosztott irányítással és átmeneti megközelítéssel. Magyarország és Szerbia egy közös intézményi háttéren alapuló program keretében működött együtt. A két ország együtt fektette le a stratégiai fejlesztési prioritásokat a közös Programdokumentumban (Operatív Program). A pályázati felhívások mindkét állam nonprofit szervezetei számára elérhetőek voltak. A Programban egy nyílt pályázati rendszer keretében közös pénzügyi források álltak a jelentkezők rendelkezésére. A Program megvalósítása közös szervezeti rendszerben, közös projektekkel és közös döntéshozatallal történt. 13

3. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részletei Ebben a fejezetben: Részleteket, tényeket és adatokat közlünk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzéseiről, ütemezéséről, szervezéséről, illetékes intézményeiről és pénzügyeiről. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program a lehetőségek széles skáláját kínálta a potenciális kedvezményezettek sokrétű tevékenységeinek finanszírozására. Az IPA-források a határ menti partnerek számára hosszú távú, szoros és gyümölcsöző együttműködést tettek lehetővé. A 2007 és 2013 közötti programozási időszakban három pályázati felhívást tettek közzé, melyek eredményeképpen a megkötött szerződések támogatására kiosztották a teljes rendelkezésre álló összeget. Az Európai Unió a magyar és szerb közös projektek teljes költségvetésének 85%-át támogatta. Magyarország a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult közös projektek magyarországi résztvevőinek a költségek 10 vagy 15%-át biztosította (a partner jogállásától függően). 3.1. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzései, prioritásai és tevékenységei A Program hosszú távú, általános célja egy fenntartható és biztonságos környezetben együttműködő régió létrehozása. A fő cél ezen belül az együttműködés keretében a közös kulturális és természeti örökség megőrzése, a gazdasági lehetőségek kiaknázásának elősegítése, közös oktatási, kutatási tevékenységek erősítése, segítve ezzel a munkahelyteremtést, valamint csökkentve a schengeni határhelyzet negatív hatásait. A stratégiai cél eléréséhez az alábbi öt specifikus célnak kell teljesülnie: 1. A határvidék elszigeteltségének csökkentése a határ elérhetőségének javításával 2. Környezeti fenntarthatóság és biztonság a határzónában 3. Szinergiák és együttműködések elősegítése a gazdasági életben 4. A közös kulturális örökség megőrzése a kulturális értékek, hagyományok bemutatásával és a turizmus fejlesztésével 5. Kulturális, oktatási és kutatási együttműködések elősegítése 14

1. Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatások maximalizálása által 2. A magyar-szerb kétnyelvűség erősítése a célterülten a Program végrehajtása során 3. Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára 4. A fenntarthatóság biztosítása 6 A különböző specifikus célkitűzések kifejezésre jutnak a Program prioritásaiban, beavatkozási és tevékenységi területeiben. A Program által támogatott összes projektnek eleget kell tennie a horizontális céloknak. 3. ábra. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzéseinek rendszere HARMONIKUS ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ RÉGIÓ FENNTARTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS KÖRNYEZETTEL Egy fenntartható és biztonságos környezet a határrégióban, a növekvő számú gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolat új munkahelyeket eredményeznek, valamint enyhítik a schengeni külső határpozícióból fakadó negatív hatásokat. 1. A határterületek elszigeteltségének csökkentése a határátkelés megkönnyítésével 2. Környezeti fenntarthatóság és biztonság a határrégióban 3. Szinergiák és együttműködések a gazdaság terén 4. Közös kulturális örökség a kulturális értékek, hagyományok népszerűsítése és a turizmus fejlesztése érdekében 5. Intenzív kulturális, oktatási és kutatási párbeszéd Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatások maximalizálása által A magyar-szerb kétnyelvűség erősítése a célterülten a Program végrehajtása során Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára A Fenntarthatóság biztosítása Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Operatív Program a 2007 2013-as programozási periódusra. 30. o. 6 / Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Projekt Megvalósítási Útmutató. 2 3. o. 15

3. táblázat. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program prioritásainak, beavatkozási és tevékenységi területeinek szerkezete INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET 1.1 Infrastruktúrafejlesztés 1.1.1 Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 500 000 1 500 000 euró Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása. A határátkelőhelyek és az azokhoz vezető kisebb utak javításai a kishatárátkelők személy- és áruszállítási kapacitásának növelése érdekében. 1.1.2 Határon átnyúló közlekedési útvonalak tervezése, a közösségi közlekedés összehangolása Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 100 000 400 000 euró Helyi tömegközlekedési járatok tervezése a határvidék mikrorégióiban és a határ menti tömegközlekedési lehetőségek (busz és vonat) összehangolása (hálózati és átmeneti költségek, kisebb fejlesztések a távolsági tömegközlekedés terén). E tevékenységek hozzájárulnak a határátkeléshez vagy a nagyobb központok eléréséhez szükséges utazási idő csökkenéséhez. 1.2 Közös felelősségvállalás a környezetért 1.2.1 Kisebb léptékű vízgazdálkodási (ár- és belvízvédelemi) tevékenységek Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 400 000 1 000 000 euró Kisebb tevékenységek a vízgazdálkodás terén, melyek célja az ár- és belvíz megelőzése a közös határtérségben. Az alábbi tevékenységeket célzó projektek: - tervezés és vonatkozó kutatási tevékenységek - közös megfigyelő rendszer kifejlesztése (beleértve a berendezéseket és a szükséges felméréseket) - kisebb, helyi szintű tevékenységek az ár- és belvízvédelem érdekében (helyi csatornák karbantartása, árvízvédelmi intézkedések) 1.2.2. Állategészségügyi monitoring, a környezet minőségét javító tevékenységek Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 100 000 400 000 euró Az állatok egészségének ellenőrzése, kisebb, a környezet minőségének javítását célzó tevékenységek. Együttműködés az állategészségügy terén a vad- és házi állatokat támadó járványok kiküszöbölése érdekében. Az állategészségügyi intézkedések a következők: - az állatok folyamatos megfigyelése - az állatok rendszeres felügyelete és jelentések más országoknak - adatbázisok építése - helyi vizek, erdők és rétek tisztítása - illegális szeméttelepek megszüntetése - tájgazdálkodási tevékenységek a fenntarthatóbb és egészségesebb környezetért - allergén növények kivágása (pl. parlagfű) - a határ menti élőhelyek védelme és helyreállítása 16

GAZDASÁG, OKTATÁS és KULTÚRA 2.1 Gazdasági együttműködés, turizmus és K+F 2.1.1 Képzések és határon átnyúló üzleti partnerkeresés Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 50 000 200 000 euró Az üzleti kapcsolatok létesítésének megkönnyítése, tapasztalatcsere és az együttműködési készségek fejlesztése képzések révén a határ mindkét oldalán működő cégek és intézmények együttműködésének fellendítése céljából. 2.1.2 Határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 100 000 300 000 euró Hálózati projektek támogatása a kulturális örökségvédelem támogatása, mely a következőkre terjed ki: - közös marketing - tematikus turistaútvonalak létrehozása - vonatkozó kisebb léptékű felújítási és korszerűsítési munkálatok a régió vonzerejének fokozása érdekében 2.1.3 A régió terület- és ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 50 000 100 000 euró Projektek támogatása a következő területeken: - területrendezés - infrastruktúra - oktatás és egyéb ágazatbeli kérdések - ipari zónák előkészítése - környezetvédelem, klímaváltozás és biodiverzitás a határtérségben 2.1.4 Termékorientált közös kutatás-fejlesztés és innováció Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 100 000 400 000 euró Támogatás az egyetemi és nem egyetemi intézmények közös erőfeszítéseire, KKV-kal való együttműködés lehetőségével, a közös K+F kapacitás növelése a érdekében a határrégióban. Előnyt élveznek a fenntartható, környezetbarát technológiák. 17

2.2 Oktatási és kulturális együttműködések 2.2.1 Oktatási együttműködés Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 100 000 400 000 euró Közös, határ menti oktatási és képzési társulás elsősorban oktatási intézmények között az együttműködés megerősítése céljából az oktatás és a szakképzés terén, illetve a helyi, regionális intézményi kapacitások fejlesztése. A támogatott tevékenységek a következők: - közös képzési programok - oktató- és diákcsere programok - tantervek korszerűsítése és összehangolása - fokozatok vagy tanulmányi időszak elismerése - a Bologna-folyamat irányelveihez hozzájáruló közös intézkedések a felsőoktatásban 2.2.2 Emberek közötti (people-to-people) együttműködés Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: 50 000 100 000 euró Önkormányzatok vagy civil szervezetek által megszervezett együttműködések a polgárok közti párbeszéd elősegítése és a határtérség közös identitásának megerősítése céljából. Olyan projektek támogatása, melyek tovább tartanak egy eseménynél, és amelyekbe számos szervezetet, résztvevőt, különösen helyi önkormányzatot és közösséget vonnak be. Technikai segítségnyújtás Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Projekt Megvalósítási Útmutató 3. o. 3.2. Az illetékes intézmények és szerepük A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot az Európai Bizottság 2008. március 25-én fogadta el. A döntés meghozatala óta három pályázati felhívást bonyolítottak le. A magyar és szerb illetékes kormányszervek (Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 7 Szerbiában a Pénzügyminisztérium, majd a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Hivatala) három pályázati felhívást indítottak a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A felhívások közzététele csupán egy lépés volt Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program teljes megvalósításának folyamatában. 7 / 2014. január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vette át. 18

A megvalósítás megosztott irányítással történt egy EU-tagország (Magyarország) és egy nem EU-tagország (Szerbia) között a következő irányelvek figyelembevételével: közös irányítási rendszer, egységes végrehajtási szabályrendszer egy Irányító Hatóság, amely támogatási szerződést köt (közösségi finanszírozás) a Vezető kedvezményezettel, aki képviseli a projektet és vállalja a felelősséget az összes projektpartner által aláírt partnerségi megállapodás keretében egységes szabályrendszer a projekt végrehajtására és költségek elszámolására A közös irányítási struktúra közös programszerveket igényel, melyek elnevezése és alapfeladatai az alábbi táblázatban találhatóak. 4. táblázat. Közös programszervek és alapfeladataik Közös Monitoring és Irányító Bizottság a résztvevő országok által delegált minisztériumok és regionális szintű érintettek Irányító Hatóság (MA) Prime Miniszterelnöki Hivatal, Magyarország, 8 Budapest Igazoló Hatóság (CA) Magyar Államkincstár, Budapest Ellenőrző Hatóság (AA) Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Budapest Közös Technikai Titkárság (JTS) a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft., 9 Budapest keretében hozták létre Nemzeti Hatóságok (NH) Szerbiában a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Irodája, Magyarországon pedig a Miniszterelnöki Hivatal Információs Pont (IP) Szabadkán Ellenőrző szervek első szintű ellenőrzés (FLC) Magyarországon a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. 10 keretében hozták létre Budapesten, Szegeden és Békéscsabán; Szerbiában a Pénzügyminisztérium keretében működik. A program megvalósítását és a projektek kiválasztását felügyeli, ellenőrzi. Program menedzsmentjéért és végrehajtásáért vállalja a felelősséget. Hivatalosan igazolja a kifizetési kérelmeket, és továbbítja azokat az Európai Bizottságnak. Igazolja a menedzsment és az ellenőrzés megfelelő működését. Támogatja a programszerveket, ellátja a Program végrehajtásának napi szintű menedzsmentjét A fenti szervezetek mellett felelősek az ellenőrző rendszer felállításáért, biztosítják a program szintű nemzeti társfinanszírozást és felelnek a szabálytalansági gyanúk kivizsgálásáért, valamint a szabálytalanságok megállapításáért, kezeléséért. Támogatja a JTS és a szerbiai partnerek munkáját. Nemzeti szinten felelős a kifizetések érvényesítéséért a közösségi és nemzeti szabályozásokkal összhangban. Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Projekt Megvalósítási Útmutató 10 11. o. 8 / 2014. január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vette át. 9 / 2014. január 1-jétől a JTS befogadó intézménye a SZPO Nonprofit Kft., a VÁTI Nonprofit Kft. jogutódja lett. 10 / 2014. január 1-jétől a JTS befogadó intézménye a SZPO Nonprofit Kft., a VÁTI Nonprofit Kft. jogutódja lett. 19

3.3. Tények és számok Eddigi eredmények A Katalógus megjelenésekor a 3. pályázati felhívás bizonyos projektjeinek végrehajtása még folyamatban van, azok várhatóan 2015 első felében fejeződnek be. Ez azt jelenti, hogy a Program eredményei és hatásai, a projektek megvalósítása, a határon átnyúló társulások munkája teljes körűen még nem mutatható be ebben a kiadványban. A leglátványosabb eredményeket tárjuk tehát most Önök elé, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez még egy alakuló folyamat, így semmiképpen sem tekinthető véglegesnek. A látható, könnyen mérhető és kézzel fogható eredményeken túl, mint az új kerékpárutak, felújított útszakaszok hossza, az újonnan épített vagy helyreállított épületek, létesítmények és külső terek, a Program sok egyéb területre kiterjedő hatása érezhető lesz az elkövetkező években. Vitathatatlan a Program hozzájárulása az olyan kevésbé tapintható, de hosszabb távú eredményekhez, mint a harmonikus, gazdaságilag fejlett és fenntartható régió kialakítása. Egyszerűen szólva a Program szervezeteinek és a projektpartner intézményeknek a célkitűzése tartós együttműködés létrehozása, megerősítése a két ország szervezetei, intézményei és lakói között egy olyan folyamat, amely elkezdődött és már szétbonthatatlan. Az elmúlt hét évben együtt dolgozó összes intézmény, a programszervek, a partnerszervezetek és a projektcsapat tagjai közös munkája már meghozta az eredményét, és ez folytatódni fog majd az előttünk álló években is. Ahogyan már említettük tehát, a továbbiakban csak néhányat mutatunk be a Program eredményei közül, mivel a harmadik pályázati felhívás projektjei közül több még jelenleg is megvalósulás alatt áll, és vannak olyanok is, amelyek esetében az utolsó simítások zajlanak. A katalógusban bemutatott adatok és számok jelentősen megsokszorozódnak majd, mire az utolsó projekt is lezárul. A még folyamatban lévő munka néhány hozadékát jól szemléltetik az alábbiak. A nyilvánosság a határ menti kapcsolatok általános javulását tartja a legnagyobb eredménynek, de emellett számos egyébbel is büszkélkedhet a Program: 30 kilométer hosszú kerékpárút épült; 8 árvízvédelmi akció valósult meg; 66 eseményt szerveztek a gazdasági együttműködés fokozásáért; 44 terméket fejlesztettek a közös kulturális és idegenforgalmi térségben; 334 904 személyt vontak be valamiféleképpen a projektekbe 287 településen; 179 860 személy látogatta meg a Program által támogatott tematikus útvonalak kulturális és történelmi látványosságait; 13 858 fő vett részt a közös képzéseken; 480 kutatót érintettek a K+F projektek; 72 stratégiát, szabályt, rendeletet hangoltak össze a Koordinált kutatások a régió területi és ágazati fejlesztéséért tevékenységben; 19 348 többnyelvű tájékoztató anyagot készítettek a Képzések és a partnerkeresés megkönnyítése a cégek számára tevékenység keretében; 34 közös és folyamatosan frissített weboldal segíti online az oktatási együttműködést; 360 szervezet vett részt a változatos közös rendezvényeken, melyeket az emberek közötti együttműködés keretében szerveztek. 20

21

3.4. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásainak ütemezése A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot 2008. március 25-én fogadta el az Európai Bizottság. A bizottság döntése óta három pályázati felhívást indítottak. 5. táblázat. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásainak ütemezése Pályázati felhívás Rövidítés Felhívás közzététele Benyújtási határidő Első HUSRB/0901 2009. szeptember 29. 2009. december 31. Második HUSRB/1002 2010. november 15. 2011. február 14. Harmadik HUSRB/1203 2012. március 1. 2012. május 30. Az első pályázati felhívásban összesen 68, a másodikban pedig 64 projektet fejeztek be sikeresen, míg a harmadik pályázati felhívás néhány projektje 2016 őszén vagy azután zárul majd le. 22

6. táblázat. Az első, második és harmadik pályázati felhívás számokban: 2015 júniusában érvényes adatok Fő jellemzők Első pályázati felhívás Második pályázati felhívás Harmadik pályázati felhívás Pályázati felhívás közzététele 2009. szeptember 29. 2010. november 15. 2012. március 1. Benyújtási határidő 2009. december 31. 2011. február 14. 2012. május 30. Fő értékelési szakaszok 1. Formai értékelés 2. Minőség értékelése 1. Formai értékelés 2. Minőség értékelése 1. Formai értékelés 2. Minőség értékelése A teljes értékelési folyamat hossza (a pályázati felhívás közzétételétől a döntéshozatalig) A minősítés hossza (a benyújtási határidőtől a minőségellenőrzés befejezéséig) 8 hónap 8.5 hónap 7 hónap 3 hónap 3.5 hónap 3 hónap Benyújtott pályázatok száma 170 217 262 A minősítés átlagos hossza projektenként 0.6 nap 0.5 nap 0.4 nap Szerződött projektek száma 70 67 71 IPA-támogatás összege 18.2 millió 12.2 millió 18.66 millió Visszavont pályázatok száma 2 3 0 Megvalósított vagy megvalósuló projektek száma 68 64 71 IPA-támogatás összege 17.93 millió 11.9 millió 19.26 millió Forrás: A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007 2013) Záró Értékelési Jelentése. 53. o.; a JTS táblázatai 23

4. ábra. A pályázók száma és a kérelmezett támogatás pályázati felhívásonként 300 250 200 150 170 217 262 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás 100 50 0 Pályázók száma 38 42,95 58,34 Kérelmezett IPA-támogatás (millió euró) Ahogyan a számok mutatják, a pályázók érdeklődése folyamatosan növekedett a Program iránt. Az egymást követő felhívásokban a jelentkezők száma majdnem az előző ciklusban beadott pályázatok negyedével növekedett. Ez jelentősen kiterjesztette a pályázók körét, lehetőséget adva ezzel a legjobb minőségű projektek kiválasztására. Mindegyik pályázati felhívásban háromszor annyi támogatást kértek, mint amennyi rendelkezésre állt. Ez, valamint a pályázók számának növekedése biztosította, hogy mindegyik felhívásban a legjobb projektek nyerjék el a támogatást. A Program jól célzott promóciós tevékenysége nagyban hozzájárult a jelentkezők számának növekedéséhez, de sokkal fontosabb, hogy a már kiválasztott, megvalósítás alatt lévő projektek jelentették a Program legjobb ajánlását. A jelentkezők területi elosztását megvizsgálva megállapítható, hogy a Csongrád megyei pályázók voltak túlsúlyban: a partnerek 35,7%-a származott ebből a megyéből. Ezt követte Dél-Bácska (24,3%), Észak-Bácska (14,5%) és Bács-Kiskun megye (11,8%). Ez a négy megye, illetve körzet közösen az összes partner számának 86%-át adja. A partnerek aránya a többi körzetben (Közép-Bánát és Nyugat-Bácska) alacsony (1-2%), míg Szerémségben és Dél-Bánátban még alacsonyabb (természetesen figyelembe kell vennünk, hogy ez a két utóbbi körzet csupán ún. kapcsolódó régió a támogatási területen belül, melyekre külön támogatási szabályok vonatkoznak). 24

5. ábra. A támogatott projektet száma tevékenységi területek szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás Határon átnyúló infrastruktúra Közlekedési útvonalak tervezése Vízgazdálkodás A környezet minőségének javítása Üzleti partnereket megtalálása Kulturális örökség Koordinált tanulmányok Termékorientált K+F Oktatási együttműködés People to people Forrás: A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007 2013) Záró Értékelési Jelentése. 28. o.; a JTS táblázatai Az 5. ábra a támogatott pályázatok számát mutatja tevékenységi területek szerint mindhárom pályázati felhívásban. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program két fő prioritásra, négy beavatkozási területre és tíz különböző tevékenységre oszlik. A Záró Értékelési Jelentés értelmében a támogatott pályázatok mintegy 30%-a a People to People tevékenységi körből került ki. Bár magas az ilyen típusú támogatott projektek száma, ezek általában kis projektek a támogatási összeget illetően, így nem meglepő, hogy az IPA-támogatások mindössze 10%-át teszik ki. Másrészt a Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése tevékenységi területbe csupán 13 projekt tartozik, azok mégis a támogatás 29%-át fedték le a nagy és jelentős infrastrukturális beruházások miatt. Minden projektpartner besorolható az alábbi kategóriák valamelyikébe: - Helyi önkormányzat és intézményei - Állami hatóság - Nem kormányzati szervezet - Nonprofit cég - Oktatási intézmény - Fejlesztési ügynökség - Templom - Alapítvány - Központi költségvetési szerv Míg Magyarországon a legsikeresebb pályázók többsége a nonprofit szervezetek közül került ki (31%), Szerbiában a helyi önkormányzatok és intézményeik aránya volt a legmagasabb (29%). 25

3.5. Pénzügyi adatok Ahhoz, hogy bemutassuk a Programra vonatkozó releváns pénzügyi adatokat, két részletet emelünk ki a 2007 2013-as periódusra vonatkozó Programdokumentumból. A következő táblázatok a Program 2007 2013-as időszakának pénzügyi terveit szemléltetik. 7. táblázat. Az elérhető IPA-források összege, a nemzeti hozzájárulás és a társtámogatás aránya a prioritási tengely szerint (euróban) Prioritások Közösségi finanszírozás Nemzeti hozzájárulás Teljes támogatás 1. prioritás Infrastruktúra és környezet 24 555 090,00 4 333 251,00 28 888 341,00 2. prioritás Gazdaság, oktatás és kultúra 20 546 095,00 3 625 782,00 24 171 877,00 3. prioritás Technikai segítségnyújtás 5 011 243,00 884 337,00 5 895 580,00 Összesen 50 112 428,00 8 843 370,00 58 955 798,00 Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a 2007 2013-as programozási periódusra. 80. o. A Program összesen 50,1 millió euróval rendelkezett, amelyet három prioritás között osztottak szét. 6. ábra. Elérhető IPA-források a prioritási tengely szerint 5 011 243,00 10% 20 546 095,00 41% 24 555 090,00 49% 1. prioritás Infrastruktúra és környezet 2. prioritás Gazdaság, oktatás és kultúra 3. prioritás Technikai segítségnyújtás 26

8. táblázat. Éves juttatások euróban feltüntetve, a jelenlegi árfolyam szerint, a programozási időszak elején 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen 4,032,500 6,889,525 7,530,765 7,681,381 7,835,008 7,991,707 8,151,542 50,112,428 Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a 2007 2013-as programozási periódusra. 80. o. Az IPA-források kifizetésének folyamata a szerződéskötéssel vette kezdetét. Bár 208 projektre kötöttek szerződést, ezekből öt később különböző külső körülmények miatt visszavonásra került. A kezdeti keretösszeg prioritások és évek szerinti elosztását szigorúan követték. A 9. táblázat, valamint a 7. és 8. ábra az előrehaladási jelentések számát, valamint az azokon keresztül elszámolt támogatás összegét mutatja mindegyik pályázati felhívásban. 2014 októberében összesen 706 jelentés érkezett be 31 747 210,95 euró érvényesített IPAtámogatásról, így a három felhívás teljes felhasználási aránya 88,10% volt. 9. táblázat. Elszámolások dinamikája pályázati felhívások szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás Jelentések / Érték Jelentések / Érték Jelentések / Érték 239 / 15, 643,480.34 285 / 10,717,606.15 253 / 13,540,153.86 Forrás: A JTS táblázatai, 2015 júniusában érvényes adatok 27

7. ábra. Előrehaladási jelentések pályázati felhívások szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010 Q3 2010 Q4 2011 Q1 2011 Q2 2011 Q3 2011 Q4 2012 Q1 2012 Q2 2012 Q3 2012 Q4 2013 Q1 2013 Q2 2013 Q3 2013 Q4 2014 Q1 2014 Q2 2014 Q3 2014 Q4 2015 Q1 2015 Q2 2015 Q3 2015 Q4 8. ábra. Fizetési dinamika: megtérített források pályázati felhívások szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás 4 500 000,00 4 000 000,00 3 500 000,00 3 000 000,00 2 500 000,00 2 000 000,00 1 500 000,00 1 000 000,00 500 000,00 0,00 2010 Q3 2010 Q4 2011 Q1 2011 Q2 2011 Q3 2011 Q4 2012 Q1 2012 Q2 2012 Q3 2012 Q4 2013 Q1 2013 Q2 2013 Q3 2013 Q4 2014 Q1 2014 Q2 2014 Q3 2014 Q4 2015 Q1 2015 Q2 2015 Q3 2015 Q4 Forrás: A JTS táblázatai, 2015 júniusában érvényes adatok Ahogyan a 7. és 8. ábra mutatja, az elszámolások és kifizetések a projektek kezdeti szakaszában kevésbé intenzívek, azok a projektmegvalósítás középső és záró szakaszában összpontosulnak. 2015 júniusában az első pályázati felhívás mind a 68 projektje befejeződött 87,24%-os teljesítési aránnyal. A második pályázati felhívás 64 projektjéből 61 zárult le, ebben az esetben a teljesítési arány 89,26%, míg a harmadik felhívás 71 projektje közül 56 projekt ért véget 89,77%-os teljesítési aránnyal. Ezen összegek negyedek szerinti eloszlása a 10. táblázatban tekinthető meg. 28

10. táblázat. Záró jelentések, valamint az 1., 2. és 3. pályázati felhívás projektjei Évek Záró jelentések Záró jelentések összeg Projekt - elköltött Projekt szerződött összeg Teljesítési arány 1. pályázati felhívás 68 8,292,535.32 15,643,480.34 17,931,211.39 87.24% 2. pályázati felhívás 64 3,869,537.87 10,620,999.30 11,898,790.72 89.26% 3. pályázati felhívás 56 5,271,049.23 10,373,725.49 11,555,607.40 89.77% Forrás: A JTS táblázatai, 2015 júniusában érvényes adatok Ahogyan a fenti táblázat szemlélteti, a projektek felhasználási aránya 90% körül mozog. A magas teljesítési arány a következőket feltételezi: Alaposan megtervezett és jól kivitelezett előkészületi szakasz előzte meg a projekt végrehajtását. A Program körültekintő, alapos és okos tervezése összhangban van a régió valós igényeivel, de egyben a projekt is jól tervezett. Jó együttműködés a partnerek között és zökkenőmentes, jól időzített kommunikáció, információáramlás jellemző a programszervekre is. Jól időzített válaszok az időszerű információkon alapuló döntéshozásban. A rendszer és a műveletek rugalmassága igazodik a külső körülmények változásához, és megkönnyíti a projekttevékenységek akadálymentes megvalósítását. A felhasználási arány felhívásonkénti emelkedése arra is utal, hogy a rendszer rugalmassága nagyban segít a kisebb változások és módosítások elfogadásában. Azt is szemlélteti, hogy a programszervek figyelmesen ellenőrzik a folyamatokat és eljárásokat, de nem csak ellenőrzik azokat, hanem azonnal reagálnak is rájuk. Ily módon a Program folyamatosan tanul a korábbi tapasztalatokból. Minden pályázati felhívás után összegezték a tanulságokat, így az eljárásokat finomítani tudták a hatékonyság növelése, az akadálymentes projektvégrehajtás, valamint a Program általános és specifikus célkitűzéseinek gyorsabb elérése céljából. 29

4. Programszervek és intézmények Ebben a fejezetben: Bemutatjuk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programba bevont intézményeket. 4.1. A Program irányítási struktúrája 11 Az IPA Végrehajtási Szabályzatának 98. cikkelye szerint a Program végrehajtása megosztott irányítással az egységes Irányító Hatóság, Igazoló Hatóság és az Ellenőrző Hatóság kötelezettségvállalásával történik. A résztvevő országok az egyetértési megállapodásban szabályozzák viszonyaikat és felelősségüket. A Program menedzsmentje a következőképpen épül fel: Irányító Hatóság (MA): az Európai Bizottság előtt felel a Program megvalósításáért, valamint annak irányításáért. Az Irányító Hatóság feladait a magyar Miniszterelnöki Hivatal látja el. Igazoló Hatóság (CA): fő feladata, hogy hivatalosan igazolja a kifizetési kérelmeket, mielőtt továbbítja azokat az Európai Bizottsághoz. Igazoló Hatóságként a Magyar Államkincstár működik. Ellenőrző Hatóság (AA): szervezetileg független az Irányító Hatóságtól és az Igazoló Hatóságtól. Elsődleges feladata, hogy igazolja a menedzsment és az ellenőrzés megfelelő működését. Az Ellenőrző Hatóság munkáját segíti az ún. Auditorok Csoportja. Az Ellenőrző Hatóság szerepét a magyar Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság tölti be. Közös Monitoring és Irányító Bizottság (JMSC): felügyeli és ellenőrzi a program végrehajtását, felel a projektek kiválasztásáért. A bizottság tevékenységeit annak működési szabályzata szerint végzi. Közös Technikai Titkárság (JTS): napi kapcsolatban van a potenciális pályázókkal és az elfogadott projektek Vezető kedvezményezetteivel. A Közös Technikai Titkárság szegedi tagja, valamint a titkárság antennaszervezetként működő Információs Pontja Szabadkán különösen jelentős szerepet játszanak a hatékony projektfejlesztésben a határ mindkét oldalán, közvetlen segítséget nyújtva a potenciális pályázók számára. A Közös Technikai Titkárság mind a magyar, mind a szerb Vezető kedvezményezettek fő kapcsolata a projektek megvalósítása terén. A szervezet jelenleg a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-n belül működik budapesti központtal és szegedi területi irodával. A JTS támogatja a Vezető kedvezményezetteket a projekt kidolgozása, a jelentkezés, szerződéskötés és a végrehajtás során is. Emellett segíti az Irányító Hatóság, az Igazoló Hatóság, az Ellenőrző Hatóság, a Közös Monitoring és Irányító Bizottság és a Nemzeti Hatóságok munkáját. Nemzeti Hatóságok: a fenti szervezetek mellett a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Irodája felelősek többek között az ellenőrző rendszer felállításáért, amely nemzeti szinten igazolja a felmerülő költségek érvényességét. A Nemzeti Hatóságok biztosítják a program szintű nemzeti társfinanszírozást is. A Nemzeti Hatóságok felelnek továbbá a szabálytalanságok gyanújának kivizsgálásáért, a szabálytalanságok megállapításáért, illetve azok kezeléséért. 11 / Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a 2007 2013-as programozási periódusra. 56. o. 30

Ellenőrző szervek: Magyarországon a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. keretében hozták létre Budapesten, valamint szegedi és békéscsabai területi irodákkal, Szerbiában pedig a Szerb Köztársaság Pénzügyminisztériumán belül. Az ellenőrző szervek felelősek a költségek nemzeti szinten történő közvetlen igazolásáért a közösségi, valamint a nemzeti szabályoknak megfelelően. 4.2. A programszervek közti kommunikáció ábrázolása Résztvevő országok (nemzeti hatóságok) Európai Bizottság Közös Monitoring és Irányító Bizottság Ellenőrző Hatóság (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) Auditorok Csoportja Irányító Hatóság (Miniszterelnöki Hivatal, Magyarország) Igazoló Hatóság (Magyar Államkincstár) Közös Technikai Titkárság Vezető kedvezményezett Információs Pont (Szerbia) Ellenőrző szervek Projektpartner (SRB) Projektpartner (HU) A Közösségi Jog által definiált törvényes kapcsolatok Technikai támogatás Szerződéses kapcsolat 31

5. A legfontosabb eljárások leírása Ebben a fejezetben: Bemutatjuk a Program legfontosabb lépéseit, eljárásait és tevékenységeit a projektciklussal kapcsolatban: a jelentkezéstől és a kiválasztástól a végrehajtáson, elszámoláson és projektzáráson át a projekt ellenőrzéséig. 5.1. Pályázás Jelentkezés előtt A Program egyik lényegi követelménye a projektpartnerek közötti együttműködés. A határ menti partnerek közreműködése a projekt tervezési szakaszában kezdődik, és akadálymentesen kell folytatódnia a projekt megvalósítása során. Szinte törvényszerű, hogy a partnerintézmények közti jó együttműködés a projekt befejezése után is folytatódik. Amikor partnerszervezetet keres, fordítson külön figyelmet a következőkre: Közös érdekek és célkitűzések A megvalósítandó tevékenységek típusa A partner jogosultsága A partner pénzügyi és szervezeti lehetőségei a rá vonatkozó projektrész megvalósítását illetően A partnerek szakmai képesítése A projektek kiválasztásakor a partnerek közötti együttműködés intenzitása és minősége kulcsfontosságú tényező. 8 / Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme, Programming Document for the Programming Period 2007-2013. p. 56. 32

A közös kritériumrendszer a következőket tartalmazza: Közös finanszírozás a tervezett projektköltségvetésnek tartalmaznia kell legalább egy magyar és egy szerb partner alaptevékenységeihez szükséges költségeket (kivéve a projektmenedzsment költségei). A pénzeszközök elosztásának kiegyensúlyozottnak kell lennie a partnerek között, illetve tükröznie kell a partnerek feladatait és felelősségét. Közös fejlesztés A vezető kedvezményezett és projektpartnere a kezdetektől aktívan részt vesz a projektötlet generálásában, a tevékenységek meghatározásában és a jelentkezés folyamatában. Közös végrehajtás A vezető kedvezményezett és a határ másik oldaláról származó partnere szorosan együttműködve dolgozik a projekt általános céljainak elérésén. A feladatokat a kompetenciáknak, tapasztalatoknak és a projektkialakításnak megfelelően osztják el. Közös projekt team A vezető kedvezményezett és partnere megosztja a fe lelősséget a projekt napi szintű irányításával és működtetésével legalább egy foglalkoztatott bevonásával. Partnerkapcsolat a határon átnyúló együttműködési projektekben A projekteket a Vezető Kedvezményezett elvet követve kell megvalósítani, ami azt jelenti, hogy mindenképpen szükséges egy Vezető Kedvezményezett. Vezető kedvezményezett: a társulásban vezető szerepet betöltő szervezet a vezető kedvezményezett elv alapján. Ez az elv kimondja, hogy minden partnerkapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az egyik partner vezető kedvezményezetté lép elő. Ez a partner pályázik az egész társulás nevében, és vállalja a felelősséget a projekt lebonyolításáért. Mindazonáltal a vezető kedvezményezett projektpartnerként is működik, akinek meg kell valósítania saját projektrészét. Projektpartner: olyan szervezet, amely aktívan részt vesz a projekt végrehajtásában, felelősséggel tartozik saját feladatainak megfelelő megvalósításáért. Társulás: A projekteket társulásoknak kell megvalósítaniuk, amelyek egy vezető kedvezményezettből és projektpartner(ek) ből állnak. Egyik partnernek mindenképpen a határ másik oldaláról kell származnia. A projekt egy sor jogosultsági feltételt támaszt a jelentkezőkkel szemben. A potenciális jelentkezőnek teljes mértékben ki kell elégítenie ezeket a kritériumokat jogi helyzetére, földrajzi helyzetére valamint szakmai és pénzügyi hátterére vonatkozóan egyaránt. 33