TELEPÜLÉSEGYÜTTESEК M A GY A R O R S Z Á G ON

V Á R O S O K K Ö R Ü L K IA L A K U L T TELEPÜLÉSEGYÜTTESEК M A GY A R O R S Z Á G ON DR. FÓRIZS M ARGIT A városi népesség szám ának világszerte la p asz ta lt gy arapodása az érdeklődés előterébe állítja a városok vonzásterületéhez tartozó települések kapcsolatainak vizsgálatát, a városi területek növekedésének elemzését is. A vonzásközpontok (centrum települések) fejlődésük során a szomszédos településeket gyakran m agukba olvasztják, igazgatási h atáraik kiterjesztése te rü leti növekedésüket vonja m aga után. A városok fejlődése te h á t egyrészt a környező településeknek a város igazgatási területével való egyesítéséhez, m ásrészt am ennyiben a k iterjedés az ésszerű igazgatási terü letet tú lhaladja városi körzetek (agglom erációk) kialakításához vezet. A m egnövekedett városi területek többféle szempontból bírálhatók el és így többféleképpen is csoportosíthatók. Maga a városi agglom eráció elnevezés is a gazdasági adottságoktól, a településhálózat fejlettségétől függően koronként változva különböző színvonalú városi miliők megjelölésére szolgálhat. Szűkebb értelem ben agglomeráción általában az egyetlen városi pólus körül k ialak u lt településtöm örülést értik. Agglomerációnak tekintik azonban igen gyakran az un. konurbációkat, az olyan településtöm örüléseket, am elyek egy m eghatározott városiasodott térségben tö b b egym áshoz közelfekvő városi pólust ölelnek fel. A településhálózat ilyen form ája általáb an a sűrűn lakot t, fejlett ipari vidékek jellem zője. Egyes rh unkák em lítést tesznek ún. városhalm azokról főleg nagyobb bányavidékek településhálózatával kapcsolatban, ahol a b án y ászat egyéb iparágak fejlődését is elősegítette és ennek nyom án falvak, m ezővárosok, kisvárosok alakultak á t jelentős vagy nagy várossá, am elyek azonban szervesen r.em kapcsolódnak m ás városi pólushoz. A m agyar városhálózat történeti kialakulása folyam án a gazdasági a d o ttságok m iatt nálunk konurbációk vagy városhalm azok eddig nem jö ttek létre. Az országnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett iparosodása nyom án egyes területeken, pl. K om árom megye északi területén és ehhez kapcsolódva Pest megye északi részein azonban a konurbációk kialakulásának kezdeti jelenségeivel találkozhatunk. Ebben a térségben az erősebben iparosodott vagy egyéb centrum települések (Dorog, Esztergom, T ata, T ata b án y a, Szent-

56 DB. F Ó R I Z S MARGIT endre, Vác stb.) sorát találjuk, m elyek köré rendeződnek a terü let községei nem egy esetben úgy (Tokod, L ábatlan), hogy m aguk is m u n k ah ely cen tru m ok, ugyanakkor egyébirányú ellátás szem pontjából a fejlettebb városi vonzásközpontokhoz kapcsolódnak. Településeink agglom erálódásának jeleit a sajátos adottságok m ia tt elsősorban a városi vagy városias települések körül kialak u lt településegyüttesekben kell keresnünk. A TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK ISMÉRVEI M agyarország településhálózatában a városok és m integy 154 városias község1 kisebb-nagyobb környék ellátója, szervezője. A községek közül az em lítettek azért em elkedtek a vonzásközpont települések sorába, m ert fejlettebb intézm ényhálózatukon, gazdasági adottságaikon keresztül h a táraik o n tú l nyúló funkcionális szerepkört képesek ellátni. A vonzásközpont körzetébe tartozó településeknek a központtal való kapcsolatai azonban nem egyenlő erősségűek. A központok befolyása, szervező ereje a közvetlen szomszédos településektől távolodva általában csökken, a távolabbi településekben a centrum nak kevesebb szám ú funkciója érvényesül. Az ország településhálózatában a vonzásközpontok és a vonzásterületükön levő települések m a még lazább kapcsolatai ellenére is m egm utatkozik olyan településegyüttesek (városiasodott területek) kialakulása, am elyek fejlesztésénél különösen indokolt lehet a vonzásközpont és a k ö rü lö tte elhelyezkedő v o n zo tt települések együ ttes fejlesztésére vonatkozó lehetőségek, elgondolások megvizsgálása. Településhálózaton belül a településegyüttesek m eghatározásánál m indenekelőtt az t kell eldöntenünk, hogy m ilyen ism érvek alap ján célszerű a te lepülésegyüttesek h atárain ak m egvonása azért, hogy k im u tath ató legyen a városi miliőben, a városok vagy városias települések közvetlen befolyása a la tt élő népesség szám a, illetve e népesség életkörülm ényei, ellátásuk színvonala. Az egyes vonzásközpontok vonzásterületén levő községeket, m in t említettü k, nem egyenlő szám ú kapcsolat fűzi a központi településhez. A városiasodott területek kialakulásának alapját azonban m inden körülm ények között csak több irányú egym ásrautaltság képezheti. A város és környéke települései k ö z ö tt statisztikailag kifejezhető és vizsgálható kapcsolatot terem tenek a központi település egészségügyi (pl. kórházi, rendelőintézeti), k u ltu rális (pl. középiskolai) intézm ényei, kiskereskedelm i ellátást nyújtó létesítm ényei és nem utolsósorban m unkahelyei. E kapcsolatok közül a településegyüttesek kialakulásában döntő jelentőségűnek a lakó- és m unkahely-községeknek a vonzásközponttal való kapcsolatát tek in tjü k. Azoknak a községeknek a lakosai, akik szám ára egy város vagy városias község nagyobb arányban m unkalehetőséget biztosít néhány kivételtől eltekintve egyéb ellátásu k at is ugyanattó l a várostól m int központtól kapják. Egy-egy város vagy városias község vonzáskörzetében te h á t azok a községek kapcsolódnak legerősebben a centrum hoz, am elyek a fent em lített négy ism érv együttese alapján tartoznak a központ vonzáskörzetébe. Vizsgálatunk tá rg y á t ezért a m ár em lített központi funkciókat ellátó városok, valam int 154 városias község és a hozzájuk csatlakozó vonzáskörzetek közül csak azok 1 Községeink főbb adatai 1960 1964 Statisztikai Időszaki Közlemények. 80. köt. K özponti Statisztikai Hivatal. Budapest. 1966. 350 p.

TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK MAGYARORSZÁGON 57 képezik, am elyekben a fenti négy ism érv alapján egyaránt ugyanahhoz a centrum hoz vonzódó településeket találunk. A centrum ot és ezeket a községek et településegyüttesnek tek in tjü k (lásd az I. ábrát). A kartogram on a központi településhez a négy ism érv együttese alapján vonzódó községek csoportját a sötétebb folt m u tatja. Ezenkívül világosabb szín ábrázolja azokat a településeket, am elyek csak az egészségügyi, kulturális, kiskereskedelm i ellátás együttese alapján tarto zn ak a vonzásközponthoz. Term észetesen tarto zh atn ak a centrum ok vonzáskörzetéhez még olyan községek is, am elyekben a fentiek közül a centrum nak csak egy vagy két funkcionális szerepköre érvényesül. Л TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE Közism ert, hogy az ország településhálózatában a városok és városias jellegű települések eléggé egyenlőtlenül oszlanak meg. Az Alföld nagyhatárú települései k özött szétszórtan, egym ástól nagy távolságban helyezkednek el a sokszor gyengén fejlett, alacsony szinten álló városok. R itk a a városhálózat a D unántúl keleti felében is. Valam ivel fejlettebb városhálózata van az északi országrésznek, továbbá a D unántúl északi és nyugati területének. 1. A településegyüttesek területi megoszlása* (1S60) Территориальное распределение ансамблей поселений (1960) Regional distribution of ensembles of settlements (1960) * Budapest településegyüttese nélkül Горизонтальная графа: (1) Назначение; (2) Всего: (3) В том числе в комитатах; (4) Венгерской Низменности; (5) в Задунайских ; (6) в северных; (7) комитатах. Вертикальная графа: 1. Число ансамблей поселений; 2. и средняя территория в кад. гольдах и км2; 3. средняя численность населения, человек; 4. среднее число сел, относящихся к центру; 5. плотность населения на 1 км2, человек. Heading: (1) Denomination; (2) total; (3) of which: (4) lowland; (5) Transdanubian; (6) northern; (7) counties. Lateral text: 1. number of ensembles of settlem ents; 2. their average size (cad.yoke, scpi. km); 3. their average population size; 4. average number of communes belonging to their centres; 5. tlicir average population density per squ. km. A vidéki városok és a városias községek által k ia lakíto tt településegyiittesek 2 660 000 főt kitevő népessége az ország össznépességének 26,7% -a. A településegyüttesekben (beleértve B udapest együttesét is) összesen több m int 4 605 000 főnyi népesség (az össznépesség 46,2% -a) él. Ebből a budapesti együttes a jelen tanulm ányban vizsgált ism érvek szerinti 31 községével

58 D И. KÖH IZS M A H G I T 219 071 k át. hold (1261 km 2) területén kereken 1 945 000 főt szám lál (19,6%), és az 1 km 2-re ju tó népsűrűsége 1542 fő. (B udapestet ilyen kiugróan magas ad atai m iatt a tábla nem tartalm azza.) A 47 településegyüttes központja 5 kivétellel (B onyhád, K isvárda, M átészalka, Sárvár, Sümeg) jogilag is város. V árosaink közül 21 elsősorban alföldi város a fent em lített értelem ben nem alak íto tt ki településegyüttest. M egjegyzendő, ha az agglom erálódás folyam atát a városok, illetve városias községek igazgatási h atárán belül vizsgáljuk, akkor a külterületi lak o tt helyek és az anyaközség vagy város szem pontjából az együttesek kialakulásának jelensége szintén m egfigyelhető és itt elsősorban az alföldi városok kerülnek előtérbe. A kérdés szerteágazó volta és a tanulm ány keretei m ia tt vizsgálatu n k csak az állam igazgatási határok által bezárt községi egységek agglom erálódási jelenségeire vonatkozik. Az északi megyék öt településegyüttesében, melyek Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján, Ózd körül alakultak ki, a népesség szám a mindössze 455 000 fő, felét sem éri el az alföldi vagy a dunántúli településegyüttesekben élőkének. Ez a kisebb szám ú népesség aránylagosan kb. egyh arm ad akkora területen él, m in t az alföldi vagy d u n án tú li együttesek népessége, am i kifejezésre ju t az északi megyék településegyütteseinek nagyobb népsűrűségében is. A dom borzati viszonyok következtében ezen a vidéken az apró, kishatárú falvak z ártab b rendszerben rendeződnek a centrum ok köré. A dunántúli településegyüttesekben élők szám a alig több m int 68 000 fővel haladja meg az alföldi együttesekben élők szám át. A településegyüttesek azonban jelentékenyen kisebb átlagos népességszám úak a sűrűbb város- és városias községhálózat m iatt, m int az Alföldön. A dunántúli együttesek népsűrűsége a települési viszonyoknak megfelelően valam ivel m agasabb, m int az Alföldön. Л TELEPÜL Й SEGYÜTTESEK N A G Y S Á Г. A A KÖZSÉGEK SZÁMA SZERINT Az együtteseket alkotó községek szám a eléggé széles skálán mozog. Az egy-két városi, illetve községi egységből álló együttesek m ellett m egtaláljuk a több tíz egységet m agukba foglaló eg yütteseket is. Term észetesen a településegyüttesek területének nagysága és a területükön fekvő községek száma a földrajzi adottságok h atására kialakult községi területek m iatt nem egyenes a rán y b an változik. Az északi vidék településegyütteseinek legnagyobb az á t lagos területe az általában apróbb falvas településhálózat ellenére is, m ert itl a Lelepülésegyüt.tesek központjait képező városok m int Miskolc, Salgótarján slh. területének nagysága szám ottevő. (2. tábla.) AZ 5 ÉS ENNÉL КEVESEВВ KÖZSÉGEКEГ SZÁM LÁLÓ EGYÜTTESEK JELL EGZETESSÉGEI E csoporthoz tartozó együttesekben a községek népessége túlnyom óan a mezőgazdaságból él. A 25 településegyüttesből csak Veszprém együttesének községeiben em elkedik ki határo zo ttan az ipari, építőipari és egyéb foglalkozásúak aránya. A központokat figyelmen kívül hagyva 7 együttesben (Bonyhád, Esztergom, Gödöllő, Komló, Sümeg, T atabánya, V árpalota együtteseiben).40 40%, 5 együttesben (Cegléd, K eszthely,m ohács, T ata, Tapolca együttesei-

T E L E P Ü L É S К G Y ü T T E S E К ЛТ A G Y A R О R S Z A G О N 59 2. A településegyüttesek m egoszlása az együttesbe tartozó községek szám a szerint (1960) Распределение ансамблей поселений по числу входящих в ансамбль сел (1960) Distribution of ensembles of settlements by the number of communes belonging to them (I960) Горизонтальная графа: (1) Число сел в ансамблее поселения; (2) Число ансамблей; (3) Население сел, относящихся к ансамбли, человек; (4) В том числе население (5) Сельскохозяйственное; (6) промышленное и занятое в строительстве; (6) промышленное и занятое в строительстве; (7) имеющее прочие занятия. Вертикальная графа: 1. 5 и меньше; 2. 6 10; 3. больше 10; 4. Ансамбль поселений Будапешта. Heading: (I) Number of settlem ents in the ensemble of communes: (2) number of ensembles; (3) population of communes belonging to the ensemble; (4) of which; (5) agricultural population; (6) industrial, building industrial population; (7) population engaged in other industries. Lateral text: 1. 5 and less; 2. 6 10; 3. more than 10; 4. ensemble of settlem ents of Budapest. ben) 40 50% közötti a m ezőgazdasági népesség aránya. A többi együttesben a h a tá ro z o tt túlsúly a m ezőgazdasági népességé, vagyis a m ezőgazdasági népesség aránya erősebben m eghaladja az 50% -ot. Az együttesekbe ta r tozó községek lakosságának ilyen foglalkozási összetétele ad m agyarázatot arra, hogy a 25 együttesből csak h a tb a n (Esztergom, Gödöllő, Mohács, Sümeg, V árpalota, Veszprém együtteseiben) em elkedett2 a népesség szám a. K özism ert tén y ugyanis, hogy a nagyobb arán y ú m ezőgazdasági népességgel rendelkező települések népességszáma az utóbbi években erősen fogyó tendenciát m u tat. A növekedés legerőteljesebb volt Veszprém együttesében, ahol maga Veszprém több m int 5800 fővel szaporodott. Az együttesébe tartozó 5 községben is m eghaladja a népességszaporulat összesen az 1200 főt és csupán Nemesvám os lakóinak szám a csökkent jelentéktelen m értékben. A többi településegyüttes (pl. Esztergom k é t községével, vagy Gödöllő Valkó községgel) centrum uk iparosodásán kívül más jelentősebb m unkahely-központok (Dorog, B udapest) közelségének is köszönhetik a népszaporulatot. V árpalota szomszédos k é t községe (Ősi, Tes) népességének növekedésében a várpalotai és a hozzácsatolt inotai ipari üzem eknek van szerepük. A vonzásközpontok közül igen erős volt V árpalota (3900 fő), Esztergom és Gödöllő (egyenként több m int 2500 fő) népességének növekedése, m íg Sümeg lakossága nyilván alacsonyabb szintű iparosodottsága m ia tt több m int 100 fővel csökkent. A csökkenő népességű együttesekben jóllehet több olyan vonzásközpontot találunk, am elyben a népesség növekedése mind szám szerint, mind százalékos arányban igen jelentős volt (pl. T atabányán 9100 fő, 18% ; Kecskem é ten 5900 fő, 9 % ; Kom lón 2500 fő, 10% stb.), mégis ezek a hozzájuk tartozó 2 A tanulmányban a népesség szaporodásának vagy csökkenésének megítélése az 1960. január 1. és 1965. január 1. között bekövetkezett tényleges népességszám-növekedés, illetve fogyás alapján történt. '

60 Ił n. FÓRIZS MARGIT községek népességszám át nem tu d tá k pozitiven befolyásolni, részben m ert ezekben a központokban mód nyílott a letelepedésre (1961 1965. években T atab án y án 3738, K ecskem éten 2711, K om lón 1230 korszerű új lakásba költözhettek be, és a lakásépítési mozgalom ezekben a városokban erős volt az 1960-as éveket megelőzően is), részben pedig m ert gazdaságilag nem képeznek olyan súlyt, hogy a saját népességnövekedésük m ellett környékük népességét is növelni tudnák. E bben a csoportban öt olyan együttes is van (Cegléd, K iskunfélegyháza, K isvárda, Makó, Jászberény együttese), am elyekben a központ népessége is fogy. Az 5-nél kevesebb községet számláló együttesekben a többi településegyüttes-kategóriához képest elenyésző azoknak a községi lakosoknak a szám a, akik a centrum okban találn ak m unkát, részint ezek ip arán ak alacsonyabb szintje, részint pedig a központok m unkaerő-tartaléka m iatt. A 25 együttesben a naponta befelé ingázó ipari m unkavállalók szám a mindössze 3772 fő. Az együtteseken kívül fekvő településekből csak Komló, T atabánya, V árpalota ipari m unkahelyeit keresi fel nagyszám ú (egyenként 2000 fő körüli) ingavándorló. Mind a községek alacsony szám a, m ind a lakosság foglalkozási megoszlása azt m u tatja, hogy az em lített centrum ok általában funkcióhiányos települések, a m unkalehetőségen kívül ellátási kapacitásuk a saját lakosság ellátásán kívüli igények kielégítésére nem m indig alkalm as. E zért nem alak u lh ato tt még ki a nagyobb környékkel való több oldalú szorosabb együttm űködésük. A m o n d o ttakat tükrözik az átlagos népsűrűségi értékek is. A 6 10 és a 10-nél tö b b községet szám láló együttesek központjain ak átlagos népsűrűségéhez viszonyítva ebben a csoportban a legalacsonyabb (284) a vonzásközpontok átlagos népsűrűségi értéke. Az együttesek átlagos népsűrűsége központjuk nélkül (81) megegyezik a 6 10 községet számláló együttesek hasonló adataival, és m agasabb m int a 10 községen felüli együttesek (B udapest nélkül) értéke. A központok és az együttesükbe tartozó községek átlagos népsűrűsége 162. ' Az együttesekbe tartozó kevés szám ú község m iatt alacsonyak 4 18 km k ö zö tt változnak a centrum és az együttes községei közötti átlagos távo l ságok. A közlekedési kapcsolatokra jellemző, hogy egyenlő szerep ju t a v onatás az autóbuszközlekedésnek. A 6 1 0 KÖZSÉGET SZÁMLÁLÓ EGYÜTTESEK JELLEGZETESSÉGEI A népesség foglalkozás szerinti összetétele arra utal, hogy több oldalú és szélesebb hatósugarú szorosabb kapcsolat a 6 10 és a 10-nél több községet számláló együttesekben, illetve B udapest településegyüttesében alak u lh ato tt ki. A m ezőgazdasági foglalkozásnak a 3. táb lá b a n felsorolt együttesek központjaiban m in denütt alárendelt szerepe van. A központhoz vonzódó falvak együtteseinek 50% -ában azonban a m ezőgazdasági népesség dom inál. A Váchoz tarto zó növekvő népességű együttes községeiben a mezőgazdasági népesség aránya átlagosan 22%. M agának V ácnak a lakossága is elsősorban ipari-építőipari, m ásodsorban egyéb foglalkozású. Ezek a jellemző vonások u taln ak V ácnak az utóbbi évtizedben m egnövekedett ipari centrum

TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK MAGYARORSZÁGON 61 3. A 6 10 községből álló együttesek főbb adatai Baotcueüiuue данные ансамблей поселений с числом сел 6 10 (1960) M ain dala of ensembles of settlements consisting of 6 10 communes *Az együttesek felsorolása a népességszám fogyó rendje szerint történt. Горизонтальная графа: (1) Ансамбли поселений*; (2) населен *е; (Я) число сел; (4) плотность населения; (5) ансамбли поселений; (6) В том числе центра тяготения. Вертикальная графа: 1. Ансамбли с возрастающей численностью населения; 2. Ансамбли с сокращающейся численностью населения. Heading: (1) Ensembles of settlements; (21 population; (3) number of communes; (4) population density of the (5) ensemble of settlem ent; of which; (6) of the zone of attraction. Lateral text: 1. ensembles with an increasing population; 2. ensembles with a decreasing population. szerepére. Vác erőteljes népességnövekedése (több m int 3500 fő, 14%) az együttesben nem egyedül álló jelenség, m ert a hozzá vonzódó községekben is em elkedett a népesség szám a, elsősorban Sződligeten (280 fővel). A népesség tényleges szaporodása a községek együttesében 2% -ot t e t t ki. A M osonm agyaróvárhoz tartozó együttes községeiben a mezőgazdasági népesség arán y a átlagosan 55%. M aga M osonm agyaróvár azonban a lakosság foglalkozási összetételét tekintve 55% -ban ipari-építőipari jellegű. Az együttesébe tarto zó községekben csak szerényebb 100 fő a la tti népességgyarapodás tap asztalh ató, ez azonban az együttes községeiben globálisan pozitív irányú népességszám -változást okozott k é t község (D unakiliti és M áriakálnok) népességének csökkenése ellenére is. A 6 10 községből álló településegyüttesek csoportján belül a fogyó népességű együttesek központjai kivétel nélkül szaporodó népességűek. Igen nagym értékű v o lt a szaporodás D ebrecenben (közel 16 000 fő, 12%), D unaújvárosban (közel 10 700 fő, 35% ), Szolnokon (m ajdnem 9000 fő, 19%), Egerben (4100 fő, 11%), nem így a hozzájuk tartozó községekben, ahol néhány kivételtől eltekintve m inden község népessége fogyott, jeléül annak, hogy ezek a centrum ok m a még általában kevéssé alkalm asak arra, hogy elegendő m unkahellyel és ugyanakkor egyébirányú ellátással is szolgálják környéküket. Csupán Szolnok, D unaújváros és kism értékben Eger együttesében tapasztalh ató 5, illetőleg 3 3 községben (Szolnok együttesében Szájólban 216, R ákóczifalván 108 fős) szaporulat. Egyes központok, m in t pl. D u n aú j város, D ebrecen, alkalm asak arra, hogy a szám ukra szükséges m unkaerőt

62 DR. F Ó R I Z S MARGIT sa já t h atáraikon belül telepítsék le. (Pl. D ebrecenben az 1961 1965. években 5389 lakás épült. Ezzel a lakásszám m al Debrecen a megyei jogú városok között a 3. helyen áll.) Kevesebb lehetőség kínálkozik erre pl. Szolnokon, ahol a szomszédos községek többségének népességszám a ezért erőteljesen növekszik, ennek ellenére az együttesbe tartozó többi község népességének erőteljes csökkenése következtében Szolnok együttese fogyó népességű. Valószínűnek látszik, hogy az agglom erálódás irányába való további fejlődés a szaporodó népességű községeknél v árh ató. Jellem ző, hogy Szolnok esetében együttesének több m int 1200 naponta ingázó ipari m unkavállalójából 970 az együtteshez tarto zó szaporodó népességű községekből já r be. A fogyó népességű községekből bejárók száma alig több m int 200. Az együttesen kívüli napi ipari ingázók száma 1000 fő körüli. D unaújvárosnál a szaporodó népességű községekből naponta bejárók száma m eghaladja az 500-at, valam ivel több a fogyó népességű községek ingázóinak száma. A vizsgált településegyüttesen kívül fekvő községekből pedig több m int 1500 ingázó keresi fel a város üzemeit. Ez a körülm ény am ellett bizonyít, hogy D unaújváros m unkaerő-vonzása ma még jóval m eghaladja más funkcionális központi szerepkörét. D ebrecen a hozzája vonzódó és kivétel nélkül csökkenő népességű községeiből alig több m int 500 naponta bejáró ipari ingázónak ad m unkaalkalm at. Az együttesén kívüli községekből bejárók szám a sem éri el a 700-at. A 6 10 községből álló településegyüttesek községeiből a centrum okba naponta bejáró ipari dolgozók összes szám a m eghaladja a 6500-at. A bejárók 42% -a a szaporodó népességű községekből kerül ki. Az együtteseken kívüli községekből 4500 dolgozónak adnak m unkaalkalm at a központok. Ezeknek 59% -a D unaújváros és Szolnok üzem eiben talál m egélhetést. A vonzásközpontok közepes (390) átlagos népsűrűségi értéke a vonzott települések 81-es népsűrűségével (ami megegyezik a 6 községen aluli csoportok hasonló adatával) csak 149-es értéket adnak a központ és az általuk vonzott községek együttesére, azaz a teljes településegyüttesre. A centrum m al való közlekedési kapcsolatok ban e csoportnál m ár nagyobb szerepe van az autóbusznak, m int a 6 községen aluli csoportokban. Itt ugyanis 30 községben az autóbuszközlekedést részesíti előnyben a lakosság szemben a 27 községgel, ahol elsősorban a vonatot használja. A szaporodó népességű községek centrum tól való átlagos távolsága 5 16, míg a fogyó népességű községeké egy kivétellel 12 19 km k ö zö tt változik. A I 0 - N É I. TÖBB KÖZSÉGET SZÁMLÁLÓ EGYÜTTESEK JELLEGZETESSÉGEI A 10-nél több egységből álló csoportokban az agglom erálódás jegyei m ár erősebben dom borodnak ki. A 10-nél több községet számláló együttesek közül a központi település a d a ta it figyelmen kívül hagyva a mezőgazdasági népesség aránya 6-ban éri el vagy haladja meg néhány százalékkal az 50% -ot. K aposvár csoportjában legm agasabb (63%) a m ezőgazdasági népesség aránya. F. településegyüttesek központjainak gazdasági szerepköre m eglehetősen iparosodott és a városias funkciókkal általáb an összefüggő ún. egyéb foglalkozási összetételű lakosságot alakíto tt ki.

TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK MAGY Л KOKS Z ÁGON 63 4. A 10-nél több községből álló településegyüttesek főbb adatai (1960) Baotcneiiiuiie данные ансамблей, поселений с числом сел свыше 1 0 (1960) M ain data of ensembles of settlements consisting of more than 10 communes (1960) Горизонтальная графа: (1) Центр ансамбля поселений; (2) население; (3) число сел; (4) центра; (5) Плотность населения центра; (6) Плотность населения аснсамбля поселений; (7) включая центр; (8) без центра. Heading: (1) Centre of the ensemble of settlem ents; (2) population; (3) number of communes; (4) of the centre; (5) population density of the centre; (6) population density of the ensemble of settlements; (7) with a centre; (8) without a centre. A fent tárg y alt k ét kategóriába tartozó településegyüttesek és a 10-nél több községet számláló csoportok között a szaporodó és a fogyó népességű községek szám ában van a legszem betűnőbb különbség. Míg az első és m ásodik kategóriában csak kevés számú szaporodó népességű községet találunk, addig az utóbbi csoport 6 településegyüttesében ezek vannak túlsúlyban, 5 együttesben 20% felett és csak kettőben van ez a la tt a szaporodó népességű községek szám a. 6 együttesben a szaporodó népességű községek az együttes összes népességének növekedésére is pozitív irányban hatn ak. A székesfehérvári együttesben ugyan több a fogyó népességű községek száma, m int a növekvő népességűeké, az együttes egyenlege mégis pozitív előjelű a szaporodó községek intenzíven emelkedő és a fogyó népességű községek kevésbé csökkenő népességszáma m ia tt (lásd az 5. sz. táb lán és a II. ábrán is). H a figyelembe vesszük, hogy egyes kevesebb szám ú szaporodó népességű községgel rendelkező vonzásközpontok 1949 1965 között igazgatásilag is bekebeleztek községeket (lakotthelyeket), akkor a felsorolt együttesek vonzásk özpontját tek in th etjü k a m agyar városhálózat leginkább agglom erálódott területei centrum ainak. N em érdektelen bem u tatn i a fentiek közül azokat a központokat, am e lyeknek igazgatási h a tá ra it az em lített időszakban kiterjesztették. (6. táb la.) A településegyüttesek községeinek a centrum m al való kohéziós kapcsolataira utal a vizsgálatunk alapját képező funkcionális ism érveken kívül az a körülm ény is, hogy B udapest kivételével általában a kisebb távolságban fekvő községek közül kerülnek ki a népesség szaporodását m u ta tó községek. E községeknek a centrum településtől való átlagos távolsága 8 18, a fogyó népes-

64 DR. FÓRIZS MARGIT S. A 10-nél több községet számláló településegyüttesek növekvő, illetve csökkenő népességszám szerinti megoszlása (1960) Распределение ансамблей поселений с числом сел свыше 10 по возрастающей и сокращающей численности населения (1960) Distribution of ensembles of settlements with more than 10 communes by increasing or decreasing poulation size (1960) Горизонтальная графа: (1) Ансамбли поселений; (2) Села с возрастающей; (3) с сокращающейся; (4) численностью населения; (5) в % % ко всей численности сел; (6) среднее расуьяние от центра, км. Вертикальная графа: 1. Ансамбли с возрастающей численностью населения; 2. Ансамбли с сокращающейся численностью населения. Heading: (1) Ensembles of settlem ents; communes; (2) with increasing; (3) with decreasing population size; (4) their number; (5) as percentage of all communes; (6) their average distance from the centre (kms). Lateral text: 1. Ensembles with increasing population size; 2. ensembles with decreasing population size. 6. 194:5 1960 között a központhoz csatolt községek Присоединенные к центру села в период меэ/сду 1945 1960 Communes Annexed to the Centre Between 1945 and 1960 * Bácsától és Győrszentmiklóstól jelentős területű és népességű lakotthelyek. ** Ezenkívül Kozármislenytől jelentősebb területű és népességű lakotthelyek. Горизонтальная графа: (1) Центры; (2) Число; (3) поселение; (4) сел, присоединенных к центру. Heading: (1) Centres; (2) number; (3) population of (4) communes annexed to the centre.

TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK MAGYARORSZÁGON 65 ség'ü községek esetében 11 21 km k ö z ö tt változik. F eltehetően az első csoportba tartozó községek és a város kapcsolatai a jövőben is intenzíven fognak tovább fejlődni. B udapestnél a rendkívül kedvező közlekedési adottságok teszik lehetővé, hogy távolabbi községek is alkalm asak B udapestnek m int m unkahelynek könnyű és aránylag rövid idő a latti m egközelítésére. A növekvő népességű együttesek jellemzője a községek és a centrum viszonylag fejlett autóbusz összeköttetése. B udapest, Sopron és Székesfehérvár együttesének kivételével a vonat csak m ásodsorban használatos közlekedési eszköz. A fogyó népességű körzetekben Zalaegerszeg, Szom bathely, K aposvár együttesében a vasúti, Pécs együttesében az autóbusz közlekedés van túlsúlyban. P ápa és Szeged együttesében a k é t közlekedési lehetőséget megközelítően egyenlő m értékben veszik igénybe. Az együttesek községeiből (B udapest településegyüttese kivételével) naponta csaknem 28 000 ipari dolgozó áram lik a központokba. A dolgozók 66,3%-a a szaporodó népességű községekből kerül ki. B udapestre az együttesét alkotó 31 községből valam ivel több m int 21 500 ipari dolgozó érkezik naponta. Míg a vidéki centrum okba a vizsgálatunk alapját képező együtteseken kívül fekvő községekből alig több m int 11 500 ipari dolgozó ingázik naponta a centrum okba, addig B udapest esetében ez a szám m eghaladja az 50 000-et, jelezve B udapest nagyon erős m unkahely-központi szerepét. Az elm ondottak töm ören ju tn ak kifejezésre a népsűrűségi adatokban. A népszaporodást m u tató együttesek népsűrűsége a győri együttes kivételével - 160 vagy ennél is m agasabb. Kiugró B udapest és Miskolc együttesének népsűrűsége, elsősorban a centrum ok m agas népsűrűsége m iatt, de az együttesbe tartozó községek népsűrűségének értéke is B udapestnél m eghaladja, Miskolcnál eléri a 100-at. Győr esetében a centrum igen magas népsűrűsége (866) és az együttesbe tarto zó községek 82-es népsűrűsége e g y ü tt csak alacsonyabb, 144-es össznépsűrűségi érték et eredm ényez. A fogyó népességű együttesek között Pécs együttesének legnagyobb a népsűrűsége (355). E bben a csoportban a centrum ok népsűrűsége 987 (K aposvár) és 417 (Pápa) között változik, ami az együttesek községeinek alacsony (58 86 fős) értékeivel párosulva a szaporodó népességű együttesek értékeinél á ltalá b an alacsonyabb össznépsürűséget eredm ényez. Az ism ertetett néhány a d at és az azokból m egállapítható összefüggések rám u tatn ak arra, hogy város-, illetve településhálózatunkban hol és milyen m értékben alakultak ki településegyüttesek, am elyek a teljes agglom erálódás irányába fejlődnek. E folyam atban B udapest m ellett a felső szintet elsősorban azok a településegyüttesek érték el, am elyek 10-nél tö b b községet szám lálnak. Ezeken a területeken több m int félmilliónyi népesség él, melynek 36 %-a ipari foglalkozású, további 27,8%-a pedig szintén a városias életform ára utaló egyéb (jelentős m értékben ún. kiszolgáló) foglalkozásúak sorából kerül ki. Végül meg kell em lítenünk azt, hogy B udapest településegyüttese m elyet az egyszerűség kedvéért v e ttü n k a 10-nél több települést számláló csoportok közé fejlődésében, jelenlegi adottságaival messze kim agaslik a többi csoport közül. B udapest, m int az ország fővárosa és gazdasági életének hosszú ideig szinte egyedüli centrum a azt eredm ényezte, hogy környékének agglom erálódása m ár több évtizede intenzív fejlődésnek indu lt. E nnek a fej- 5 Demográfia

66 D H. F Ó H I Z S M Л И G I Т lődésnek következm énye, hogy 1950-ben több környékbeli város és egyéb település B udapesthez csatolásával kialakult N agy-b udapest, és ezzel a B udapest körüli agglom eráció jogilag is elism erést nyert. A fejlődés egy jelentős szakaszát zárta le az 1950. évi igazgatási rendezés. A városi terü let (miliő) továbbfejlődése azóta is ta r t. E nnek legélénkebb bizonyítéka a főváros h a tá rá n kialakult 30 000 lakosú É rd község, am elynek népessége az 1960. évi népszám lálás óta eltelt 5 év a la tt tö b b m int 6400 fővel szaporodott, túlnyom óan bevándorlással. Vagy pl. Budakeszi, Budaörs községek, m elyek a tárg y alt kapcsolatok m ellett közm űvesítésüket, vízvezetéki v ízellátásukat is B u dapestnek köszönhetik. É rthető, hogy B udapest agglomerációs jelenségeivel m ár korábban is több településtudom ányi m unka foglalkozott. Elég e helyen hivatkozni Bárány Lajos Pápai Béla e tém akörben készített dolgozatára2, illetve az utóbb i szerzőnek a Demográfia jelen szám ában a bud ap esti agglomerációról közölt tanulm ányára, mely a budapesti városkörnyék legújabb fejlődési jelenségeit elemzi. A budapesti településegyüttes széles skálájú problem atikája a dolgozat terjedelm i kereteit m eghaladta volna, ezért és az am úgyis bővebb irodalm i tényanyag m ia tt e településegyüttes részletes vizsgálatától eltekintettünk. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelm et arra, hogy a budapesti agglom eráció m ellett m a m ár az ország m ás városi településeivel kapcsolatban is kezdenek kirajzolódni azok a területek, amelyek a teljes agglom erálódás irányába fejlődnek. СЛОЖИВШИЕСЯ ВОКРУГ ГОРОДОВ АНСАМБЛИ ПОСЕЛЕНИИ В ВЕНГРИИ. Резюме П ризнаки агломерации сети венгерских городов в силу своеобразных особенностей следует искать прежде всего в ансамблях поселении, сложивш ихся вокруг городов или поселений городского типа. В венгерской сети поселений города и примерно 154 села городского типа являются снабжающими и организующими центрами более или менее обширной окружности. У казанные села относятся к числу поселений центров тяготения потому, что они, в силу своей более развитой сети учреждений и своих экономических условиях, способны выполнять функциональную роль, выходящую за пределами своих собственных границ. Учреждения здравоохранения (напр., больницы, поликлиники), кул ь туры (напр, средние школы), объекты розничной торговли, обеспечивающие снабжение населения и места работы центрального поселения образуют функциональную связь между городом и поселениями его окружности, поддающуюся статистическому учету и исследованию. Из этих связей в деле образования ансамблей поселений решающаяся роль принадлежит связи между поселениями места жительства и места работы и центра тяготения. Ж ителям тех сел, которым город (или село городского типа) в более значительной мере предоставляет возможности работы за некоторыми исключениями тот Hie город как центр обеспечивает и остальное обслуживание. Таким образом, в районе тяготения любого города (или села городского типа) те села подключиваются к центру наиболее прочно, которые в силу совместного наличия указанны х четырех признаков относятся к району тяготения центра. Поэтому объектом обследования являю тся из числа городов, выполняющих указанные центральные функции, а такж е из 154 сел 2 Bárány hajós Pápai Bćla: A Budapest környéki ingaforgalom. KözlcLcdértudon'ániji Szemle. 1964. évi 3. sz. 97 107. p.

T F. LEP ÜLÉSE GYŰ T T F. S F. К M A G Y A R О R S 7. A GON 67 городского типа и связанных с ними районов тяготения те, в которых можно найти поселения, тяготеющие на основе вышеуказанных четырех функций одинаково к одному и тому же центру. Центр и тяготеющие к ним поселения и считаются ансамблями поселений. Города и поселения городского типа распределяю тся по стране неравномерно. В Венгерской Низменности часто недоразвитые города расположены разбросано между поселениями с обширной окружности и они находятся на большие расстояния друг от друга. Неплотной является сеть городов и в восточной части Задунайского К рая. Более развитой является сеть городов в северной части страны, далее в северных и восточных территориях Задунайского края. Число сел, составляющих ансамбли, весьма разнообразно. Н аряду с ансамблями, состоящимися из 1 2 городови, соответственно, сел, можно найти и состоящие из 35 единиц ансамбли. Естественно, что размер территории отдельных ансамблей поселений и число сел, расположенных на их территории из-за различий в территориях отдельных сел, возникших под влиянием географических особенностей, меняются непропорционально. Средняя территория является наиболее высокой у ансамблей поселений северных краев, несмотря на сети поселений, состоящейся как правило из небольших деревень. Причиной этого является то обстоятельство, что здесь площадь городов (Мишкольц, Ш алготарян и др.), представляющих собой центры ансамблей поселений, более значительна. Верхнего предела развитости ансамблей поселений достигли ансамблей с числом сел более 10. Н а этих территориях живет население в более полумиллиона, в том числе промышленные занятия имеют 36%, дальнейшие 27,8% имеют прочие занятия) в значительной мере т. н. обслуживающие), указывающие также на городской образ жизни. Ансамбль поселений Будапеш та в области развития далеко выделяется из остальных групп. Агломерация окружности Будапешта стала интенсивно развиваться уж е несколько десятилетий тому назад. Вследствием этого р азвития являлось образование в 1950 году Болыиого-Будапеш та путем присоединения к Будапешту нескольких близких городов и прочих поселений и тем самым агломерация вокруг Будапеш та получила и юридическое признание. ENSEMBLES OF SETTLEMENTS DEVELOPED AROUND TOWNS IN HUNGARY Sum m ary D ue to th e specific conditions of th e country th e signs of agglom erations and th e developm ent of m etropolitan areas in H ung ary can be experienced, first of all, in th e ensem bles of settlem ents which have developed around big tow ns or urb an settlem ents. In th e netw ork of settlem ents of H u n g ary, th e tow ns and ab o u t 154 com m unities of an urb an character are th e suppliers and organizers of a g reater or sm aller environm ent. These settlem ents belong to a zone of a ttractio n because as a result of th eir m ore developed netw ork of in stitu tio n s and econom ic conditions, th e y can perform functions going beyond th eir ad m inistrative boundaries. The h ealth in stitu tio n s (e. g. hospitals dispensaries), th e c u ltu ral in stitu tio n s (for instance, secondary schools), th e retail trad e shops and w orking places of a central settlem en t establish a functional connection betw een tow ns and th e settlem ents of th eir environm en t w hich can also be expressed and analysed in term s of statistics. F rom am ong th em the connection betw een th e centers of attraction and the residential and w orking place comm unes is of a crucial im portance for th e developm ent of th e ensem bles of settlem ents. The in h ab itan ts of those com m unes for w hom th e tow ns (or urbanized com m unes) provide greater possibilities of em ploym ent, receive also th eir su p p ly from th e sam e tow n as from their centre.

68 D H. F Ó R I Z S M A R G I T In th e sphere ot a ttractio n of a tow n (or urbanized com m une) those com m unes are connected w ith th e centre to th e greatest ex te n t w hich belong to th e sphere of attractio n of th e centre on basis of all th e four criteria m entioned. T hus from am ong th e tow ns perform ing th e cen tral functions m entioned and from am ong th e 154 urbanized com m unes and th e ir spheres of a ttractio n those were analysed in which, on basis of th e above four criteria, settlem ents a ttra c te d by th e sam e centre could be found. T he centre and these com m unes are considered ensem bles of settlem ents. Towns and settlem ents of an urb an character are unevenly d istrib u ted over the area of th e country. T he often less developed tow ns of th e G reat H ungarian P lain are scattered a t a g reat distance from each other, betw een settlem ents of a ru ral ch aracter w ith large o u tskirts. T he netw ork of tow ns is also v ery m uch scattered in E astern -T ransd anubia, while a som ew hat m ore concentrated netw ork is being found in th e N o rth ern p a rt of the coun try and in th e N orthern and W estern p arts of T ransdanubia. The num ber of com m unes form ing ensem bles is highly different. In addition to ensem bles consisting of one or tw o tow ns and com m unes resp., th ere are also ensem bles including 35 units. Of course, th e size of th e area of th e ensem bles of settlem ents and th e num ber of com m unes on th e area do n o t change directly proportionally since th e area of th e com m unes has developed under th e asp ect of geographical factors. In spite of th e n e t w ork of settlem ents of sm all villages, th e ensem bles of settlem ents of th e E astern region reveal th e greatest average area as th e area of th e tow ns form ing centres of th e ensembles (Miskolc, Salgótarján stc.) is considerably great there. According to th e evidence of th e p opulation s occupational stru ctu re, a m anysided, w ide an d close connection could b u t develop in ensem bles of settlem ents w ith 6 and 10 or m ore com m unes as well as in th e ensem ble of settlem ents of B udapest. T he highest level of developm ent w as achieved by ensem bles of settlem ents including m ore th a n 10 com m unes. A population num b er am ounting to m ore th a n 500 000 is living on these areas, 36 per cen t of th em is engaged in th e in d u stry, an additional 27,8 per cent sim ilarly pursue occupations of an urban character (they are engaged m ainly in services). T he ensem ble of settlem ents of B u d apest is by far th e m ost developed am ong all o th er ensem bles. T he process of agglom eration of th e surrounding of B u d apest sta rte d several decades ago. As a result, w ith th e annex of several tow ns and o th er settlem ents to B udapest, G reat B u dapest was developed in 1950 and th u s th e m etropolitan area around B udapest found also its legal acknow ledgem ent.